Entrópia Mai ​amerikai elbeszélők

Joyce Carol Oates - Norman ​és a gyilkos
A ​legjobb realista hagyományokat követő, páratlanul termékeny fiatal amerikai írónő neve szinte le sem kerül a sikerlistákról, aminek nyilván az lehet a magyarázata, hogy olvasóinak sohasem kell csalódniuk. Finom lélekrajza mindig az emberi cselekedetek legrejtettebb indítékait ábrázolja. Joyce Carol Oates biztos kézzel tárja fel egy elidegenedett világ légszomjjal küszködő, reménytelenségben vergődő és ártatlanul is óhatatlan bűnbe zuhanó áldozatainak életét. Válogatott novelláinak kötete új oldaláról mutatja be az írónő tehetségét; a regények széles társadalmi körképe itt rövid, ám annál drámaibb írások mozaikköveiből áll össze. Mexikói vándormunkások, állástalan kistisztviselők, létbizonytalanságtól fenyegetett fiatal értelmiségiek, reménytelen harcukat vívó amerikai farmerek, szorongó kis bűnözők, vad, önpusztító rohamokban kitörő boldogtalan kamaszok nagy sorsfordulóinak vagyunk tanúi.

Kurt Vonnegut - A ​hamvaskék sárkány
A ​többi világhírű amerikai íróhoz, Scott Fitzgeraldhoz, William Faulknerhez, John Steinbeckhez és társaikhoz hasonlóan Kurt Vonnegut is novellákkal kezdte hosszú pályafutását. A híres folyóiratok, amelyekben ezek az írások annak idején megjelentek, mára már sajnos elvesztek. Peter Reed professzor, Vonnegut egyik rajongója, kritikusa és írásművészetének szenvedélyes kutatója azonban bosszú évek szorgos gyűjtőmunkájával a teljes termést kötetbe rendezte. Vonnuegut abszurd humora, hangja és stílusa már a kezdetek kezdetén is összetéveszthetetlenül eredeti. Korunk egyik nagy gondolkodójának és szórakoztatójának legelső próbálkozásai ma is dokumentumértékű gyöngyszemek. (A javító kommentárja: Üdítően naiv szösszenetek, betekintést enged, mit is ettek irodalom címén Amerikában az ötvenes években. Felfoghatatlan, hogy ugyanez az író írta az Ötös számú vágóhidat, a Macskabölcsőt, vagy a Titán szirénjeit)

Ray Bradbury - Marsbéli ​krónikák - Kisregények és elbeszélések
A ​Földet elpusztító atomháború után egy embercsalád kóborol a Marson, békét, nyugodt életet, az ember által elpusztított Mars-lakók maradékát keresve. "Egyedül vagyunk. Mi és még egy maroknyi ember, akik néhány napon belül megérkeznek. Elegen ahhoz, hogy újra kezdjük. Elegen, hogy elforduljunk mindattól, ami a Földön volt, és új csapást vágjunk... És most megmutatom nektek a Marslakókat." Öreg emberek, egykori tudósok, művészek bujdosnak az erdőbe, egyikük a "Prédikátorok könyve", másikuk "Platón Köztársasága", harmadik a "Gulliver utazásai"... Közéjük menekül egy "tűzőr" is, a könyvégető új társadalom pribékje, s attól fogva együtt őrzik fejükben az emberiség kultúrkincsét egy jobb, tisztább világ számára... Ray Bradbury a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb művelője. Vérbeli író: a távoli jövőben sohasem a gépkorszak technikai részletei érdeklik - hiszen akkor már rég elavultak volna a könyvei -, sőt, tulajdonképpen nem is a távoli jövő - hiszen a Fahrenbeit 451-et saját bevallása szerint az ötvenes évek McCarhy-korszakáról mintázta. Az élet, az ember, a jóság és a gonoszság, az emberiség sorsa érdekli. Szenvedélyes humanista. És igazi költő: az élettelen, rideg várost s az onnan kiszabaduló ember első természetélményét ilyen hátborzongatóan, ilyen megragadó erővel csak költő tudja érzékeltetni. És végül: mesemondó, ahogy ő nevezte magát egyik nyilatkozatában - a régi mesemondó öreg bölcs utóda.

Sylvia Plath - Az ​ötvenkilencedik medve
Sylvia ​Plath verseivel (Zúzódás) és Az üvegbúra című regényével vált világhírűvé, kritikusai azonban kezdettől novelláit ítélték a legjobbnak. Ezek a novellák, amelyekből csaknem húszat tartalmaz a válogatás, látszólag teljesen jelentéktelen írások: egy fiú és egy lány buszon utaznak, s arról beszélgetnek, vajon be kellene-e csukni a jármű ablakát; egy házaspár az amerikai nemzeti parkok egyikében medvéket figyel és számol össze; egy kisebb társaság egy tetováló mesterember munkáját tanulmányozza; néhány kislány belép gimnáziumuk Lányegyletébe, s ehhez egy kis tréfás próbát kell kiállniuk; egy londoni házban bizonyos kellemetlenségeket okoz a szokatlanul csapadékdús tél; egy fiatal párnak parkírozási díjat kell fizetnie, és ezt igazságtalannak érzik stb. Ilyen és hasonló történeteket mond el az írónő, és a gyanútlan olvasó esetleg nem is jön rá, hogy mi értelme lehet mindennek. Hisz nem történik szinte semmi, nem "derül fény" semmire, nincs poén, nincs csattanó, nincs magyarázat. Ám éppen ebben áll Sylvia Plath prózaművészete: a banális, mindennapi, látszólag minden jelentőség nélkül való életdarabkákból bontja ki az írónő azt a világképet, amely semmilyen tanítást nem tartalmaz, amelyből nem következik semmi, "csak" az, hogy a világ végtelenül törékeny és esendő; hogy az emberi gesztusok nem vezetnek sehová, hogy az érzelmeknek mindegy, milyen tárgyra vagy személyre, lényegesre vagy lényegtelenre irányulnak; hogy a vízcseppben benne van a tenger; hogy egy férfi vagy egy nő, egy élethelyzet, egy sors teljessége megmutatkozhat (és Plathnál meg is mutatkozik) minden egyes tettben, szóban, látszólag teljesen közömbös gesztusban. Csodás, legfeljebb is csak Csehovhoz vagy Mansfieldhez hasonlító írásművészettel kápráztat el az írónő - elbeszélései minden érett, igazi olvasónak maradandó élményt nyújtanak.

Edgar Allan Poe - Elbeszélések
Poe ​rendkívüli, hátborzongató történeteivel a detektívregények atyjává vált. Művészetét, amely tömör és egységes próza kortársai elismerését nem vívta ki, viszont mára Poe regényei, elbeszélései méltó közönségre találtak. Az amerikai romantika világirodalmi alkotóját sajnálatos módon a hajsza, a boldogtalanság , az alkohol és az ópium mindössze negyven évesen elvitte. Az Elbeszélések olyan klasszikusokat tartalmaz, mint Az aranybogár, Az áruló szív, A kút és az inga, Az ovális arckép, Az ellopott levél, A fekete macska és a Morgue utcai gyilkosság

F. Scott Fitzgerald - Újra ​Babilonban
Századunk ​egyik legtehetségesebb amerikai íróját korán sírba vitte az alkohol és a szívbaj, "A nagy Gatsby"-ről szóló regénye meg néhány novellája azonban úgy is korunk klasszikusai közé sorolja. "A nagy Gatsby" egy jobb sorsra méltó gengszterről szól, aki csalóka illúzió rabja: az örök szerelemé... Az okozza vesztét, hogy különb, mint az előkelő társaság, melynek egyik hölgytagja az ideálja. A kötet többi darabja Scott Fitzgerald elbeszéléseinek legjavából ad mutatót, s lehetővé teszi egész írói életútjának áttekintését - magánélete és művészi elképzelései a húszas évek elveszett fiatalságának leglelkét idézik.

Raymond Carver - Kezdők
Raymond ​Carver meggyújtja a cigarettát, babrál kicsit a gyufával, előrehajol: ,,Nem az ember azonos a szereplőivel, hanem ők vele." A szerző mára az amerikai irodalom ikonja, akinek a hatására egyaránt hivatkoznak kortárs szépírók és lektűrgyárosok - legtöbbjük olvasható is magyarul, ellentétben Carverrel, akitől egyetlen válogatáskötet jelent csupán meg korábban. A most közölt írásokat először 1981-ben közölték a What We Talk About When We Talk About Love című kötetben, mely az áttörést jelentette Carver számára: egy csapásra az irodalmi minimalizmus hírhozójává vált, ,,amerikai Csehovvá", akinek életszagú történetei és zsigerekig ható mondatai elementáris hatást gyakorolnak olvasóira. A sors fintora, hogy a legutóbbi időkben épp ennek a kötetnek a létjogosultsága kérdőjeleződött meg. Carver özvegye, Tess Gallagher lehetővé tette az eredeti kézirat kiadását, melyből világosan kitűnik, hogy Carver szövegeit egykori szerkesztője és barátja, Gordon Lish alaposan ,,rövidre vágta" - mintha csak a később ezekből filmet rendező Robert Altman (Short Cuts, 1993) keze alá kívánt volna ily módon dolgozni. Az újra kiadott gyűjtemény Beginners címen jelent meg Amerikában és Angliában és a Magvető is ezekben a változatukban adja közre Carver gyönyörűségesen fájdalmas novelláit - bevezetve a háromkötetesre tervezett prózai életmű-sorozatot.

Vaszilij Suksin - Vörös ​kányafa
_Vörös ​kányafa_ - olvassuk a címet, s máris magunk előtt látjuk a szerzőt, amint a maga rendezte azonos című filmben Jegorként a nyírfákkal beszélget. Suksin az új szibériai írónemzedék tagjaként a hatvanas évek elején jelentkezett lírával és iróniával átszőtt elbeszéléseivel. Negyvenöt éves korában bekövetkezett halála tragikusan lezárta életművét, így csak találgathatjuk, hány jelentős művel maradt adósunk. Magyarul először 1968-ban jelent meg elbeszélése, kiadónk 1972-ben _Kígyóméreg_, 1977-ben pedig _Harmadik kakasszóra_ címmel tette közzé Suskin elbeszéléseinek gyűjteményét. Mostani kötetünk a két előző legszebb írásait tartalmazza. Reméljük, hogy új válogatásunk - akár egy kaleidoszkóp - a szerző új arculatát villantja az olvasó elé. De bárhogy csoportosítsuk is Suskin műveit, erős írói egyéniség sugárzik belőlük. Írásainak segítségével jobban megismerhetjük az emberi lelket, az embert. S van-e csodálatosabb az embernél?

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - A ​szórakozó egyed
"Eléggé ​nehéz feladat A tizenkét szék szerzőjének önéletrajzát megírni. Ugyanis az a helyzet, hogy a szerző két ízben született: 1897-ben, illetve 1903-ban. Először Ilja, Ilf, másodszor Jevgenyij Petrov képében. Mindkét esemény Odessza városában történt. Ily módon az író már ifjúi éveitől kezdve kettős életet élt. Az idő tájt, amikor a szerző egyik fele a pelenkában rúgkapált, a másik már hatesztendős volt, és átmászott a temetőkerítésen, hogy orgonát csenjen... Megannyi kaland után a két különálló félnek végre sikerült összetalálkoznia. Ennek egyenes következményeként napvilágot látott a Tizenkét szék című regény... Efféle esetekben rendszerint arról faggatják a szerzőket, hogyan alkotnak kettesben. A kíváncsiskodóknak megemlíthetjük az énekművészek példáját, akik duettet énekelnek, és közben remekül érzik magukat..."

Mihail Solohov - Emberi ​sors
Mihail ​Solohov a tolsztoji méretű nagyregények, társadalmi eposzok megalkotása előtt elbeszélésekkel indult el az írói pályán. Az anyajegy, a Sibalok magzatja, az Idegen vér és a többi, a húszas években keletkezett írás a polgárháború drámákkal és tragédiákkal teli időszakát ragadja meg, e remekmívű novellákban a kozákság egyéni sorsa egy egész vajúdó s gyötrelmekben újjászülető nép sorsfordulóját szimbolizálja. Az Emberi sors című világsikerű elbeszélés, amelynek egyszerű katonahőse a második világháború megpróbáltatásai és tragédiái után is megőrizte hitét az életben, az emberekben.

Lengyel József - Igéző
Hogyan ​lehet az igazságtalanság fájdalmas érzését, a történelmi és az egyéni tragédiát megérteni, "megemészteni", áthasonítani úgy, hogy a tragikus élményt feloldás kövesse? András magányos, keserű, kemény. Páncélt von köré az igazságtalanság, az értetlenség érzése. Szinte alig észlelhető, éppen csak kitapintható hajszálrepedéseket, réseket üt a magány e látszólag áthatolhatatlan falába Misa, az öreg szénégető s a kutya, Najda, "aki" több mint egyszerűen vegetáló élőlény: az emberi feloldódás és közeledés lehetséges szimbóluma

Angela Carter - A ​kínkamra és más történetek
Angela ​Carter mesét mond. Régen hallott tündérmeséket öltöztet új köntösbe, gyermekkorunkból ismerős figurákat elevenít meg, s a százszor elmondott történetek ismét felkeltik érdeklődésünket, mert a szerző új, gazdagabb értelmet ad nekik. Néha csak csavar egyet a mese fonalán, máskor teljesen új megvilágításba helyezi a történetet. Mestere a környezet költői ábrázolásának. Az erdők, melyekbe elvezeti olvasóját, igazi kelta erdők: sűrűek és titokzatosak, ahol az elővigyázatlan utazóval minden megtörténhet, ahol a mesék száműzött alakjai háborítatlanul élhetik világukat. Akár az ódon kastélyok vastag falai között, ahol az elmaradhatatlan varázstükrök minden titkok tudói. Ebbe a birodalomba vezet a fiatal és romlatlan lelkek útja, mert csak ide, ezekbe a sötét erdőkbe és ezekbe az ősöreg kastélyokba vihetik el a megváltást, hiszen ők a civilizációban már régen csak nevetség tárgyai.

Albert Camus - Regények ​és elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Magda - Alvók ​futása
Szabó ​Magda első elbeszéléskötetében megrendítő, ismerős-ismeretlen világ tárul elénk. Mintha egy nagy zegzugos labirintusában bolyonganánk, minden fordulónál más-más alakkal találkozunk, hol szelíd öregek vesznek körül, majd gyerekek: megfélemlítettek vagy magabiztosak, elrontottak vagy szeretetre sóvárgók, s végül a gyerekek és öregek problémái iránt többnyire érzéketlen közbülső nemzedék. Az író rá jellemző módon, mélyre hatoló pszichológiai érzékkel elemzi a három nemzedék együttélésének problémáit. Az elbeszélések nagy része az öregek és a gyermekek kapcsolatának szorongatóan izgalmas alakulásáról szól. Egymásrautaltságuk kölcsönös szeretethez vezet (Csibi, Kakasszó, Nenő), ha pedig a szeretet hiányzik, a történet vagy félelmetes árnyakkal népesül be (A mosolygó Bacchus), vagy pedig démonikus fordulatra készteti a gyermeket (Teréz, Domb utca). A kötet valamennyi elbeszélése egy-egy észrevétlenül kiteljesedő dráma, amely villanó fénnyel világít be a lélek rejtett zugaiba. Gyakran iszonyú energiákat sejtet meg, oly nagyfokú mohóságot és gyűlöletet, amely pusztuláshoz (Szent Róza ünnepe) vagy eltorzult kortól bátorítva pusztításhoz vezet (A zsidó kutya). Az Alvók futása kötet szép példája az író sokoldalú tehetségének, s érdekessége, művészi színvonala a legjobb Szabó Magda-regények egyenrangú társává teszi.

John Updike - Apám ​könnyei és más elbeszélések
John ​Updike posztumusz novelláskötete ez: már csak fél évvel a halála után jelenhetett meg. Búcsúzik benne irodalmi világától, mintegy még egyszer, utoljára körbejárva örök témáit: ifjúkor, szerelmek, kisvárosi lét, házasság, külföldi utazgatások. A „Magánrégészet” félig eltemetett rétegek soraként veszi szemügyre az életet, a „Teli pohár” a megrögzött öregkori szokások egy-egy túlcsorduló pillanatába sűrít egy életnyi boldogságot. A „Séta Elizanne-nel” és a „Hazáig” osztálytalálkozói visszaviszik hősüket a rég múlt, közös ifjúságba, ahol a címadó darab narrátora a számára legbecsesebb énjét „tartja letétben”, „ha mégoly ritkán néz is felé”. A felnőtt kori utazgatásokat Marokkó, Florida, Spanyolország, Itália, India egzotikus helyszínei idézik. A gyermeklét meghatározó mozzanatait és misztériumait „A gyámok”, az „Égilakók nevetsége”, a „Kinderszenen” térképezi fel. A szerelmi élet esetlegességei, sutaságai és fájdalmai a „Szabad”, az „Esendő asszonyok”, „A jelenés”, a „Kimaradás” savanyú komédiáiban öltenek testet. Vagyis, ahogyan már Updike-tól megszokhattuk: Amerika, az amerikai létforma rémlik föl előttünk a nagy gazdasági válságtól a 9/11-es borzalomig, ragyogó megfigyelésekben, emlékidézésekben, fantáziafutamokban.

Eric Knight - Sam ​Small csodálatos élete
A ​szerző 1942-ben megjelent Sam Small csodálatos élete című elbeszéléskötetét - amellyel első nagy sikerét aratta az angolszász világban - nem kisebb személy ültette át magyarra, mint Szerb Antal. A lazán összefüggő novellafüzér főszereplője Sam Small, a potrohos, kissé együgyű, de a híres angol józan ésszel bőven megáldott, érző szívű, középkorú yorkshire-i kisember, aki faluja és megyéje nemzedékről nemzedékre szálló erényeit, a bátorságot, az igazságszeretetet, a türelmes kitartást testesíti meg. Szegény Sam Small a világ legjámborabb embere volna, két lábbal járna a földön - például fajulának ivójába -, és szépen szeretne éldegélni feltalálói jövedelméből kissé házsártos feleségével, ám a legkülönösebb dolgok esnek meg vele: hol felfedezi, hogy tud repülni, amivel fölforgatja egész New Yorkot; hol "skizoperén" módon meghasad - és megverekszik testté lett "jobbik énjével", mert felesége nem óhajt "bigámiában" élni; hol elcsór egy kuvasz szukát, amelyről kiderül, hogy képes lánnyá változni - az Amerikából éppen betoppanó feleség megrökönyödésére; hol pedig merő véletlenségből nyakon csíp két német kémet... Ezeket a népmesei elemeket őrző, népi anekdotákból táplálkozó elbeszéléseket ízes, vérbő humor és derűs, megértő emberszeretet jellemzi - kicsik és nagyok mulatáságra és okulására egyaránt. A könyv a szerző halálának ötvenedik évfordulójára jelenik meg.

Áprily Lajos - Álom ​egy könyvtárról
Áprily ​Lajost elsősorban költőként és műfordítóként tartja számon irodalmi közvéleményünk, pedig esszéi, előadásai, irodalmi tanulmányai, könyvbírálatai is különös figyelmet érdemelnek - nemcsak azért, mert költői és műfordítói műhelyébe pillanthatunk be általuk, hanem azért is, mert hitelesen, magas színvonalon tudósítanak a romániai magyar irodalom első évtizedéről, másrészt annak az útnak a vonalát is fölrajzolják, melyet ez a nagy formátumú költői személyiség a tízes évektől a hatvanas évekig megtett. Ars poetica jellegű műhelytanulmányit és vallomásait Úti jegyzetek című, észak- és nyugat-európai "pedagógiai vándorlásának" megfigyeléseit rendszerező bensőséges útirajza, ezt pedig a magyar irodalomól szóló írásainak ciklusa követi. Ezek az esszéi, bírálatai, megemlékezési arról vallanak, hogy érdeklődési köre szinte az egész magyar irodalmat átfogja - Szenczi Molnár Alberttől Vörösmartyn, Petőfin, Jókain és Adyn át egészen Tamási Áronig és Dsida Jenőig. A külföldi irodalomról szóló írásai jobbára a műfordító műhelyvallomásai. E kitűnő esszék közül kiemelkedik az Anyegin fordításának műhelytitkairól, nyelvi-stilisztikai nehézségeiről írt, nagy költészettani és nyelvi tudásról tanúskodó vallomása.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
„A ​Karinthy-spektrum minden színe egyetlen világról ad hírt, az eltévedt és hazatapogatózó ember világáról. Elfelejtett valamit, miközben állandóan beszámolt valamiről, felejtett valamit, amit még okvetlenül el akar mondani; Ő így mondja, - Nem mondhatom el senkinek. Elmondom hát mindenkinek -." Márai Sándor

Bohumil Hrabal - Véres ​történetek és legendák
A ​kötet az 1948 és 1986 között írt időszak elbeszéléseit gyűjti egybe, amelyek sokáig csak íróasztalfiókban hevertek. Magukkal ragadó kis történetek ezek, szórakoztatóak, és elgondolkodtatóak is egyben, néhol szürreális, néhol meg fűtött erotikával teli. Szóval nagyon is Hrabali. Ajánlom mindenkinek.

Claire Kenneth - Kék ​kanári
A ​Kék Kanári nem valamiféle trópusi madár, hanem egy olcsó bár a New York-i Greenwich Village-ben, ott szolgál fel a topless pincérnő, Flóra, aki mellett - mint legbensőbb barátai elismerően mondják - a milói Vénusz is elbújhat. De hát tizenöt év nagy idő - Flórából Florence lesz, elegáns, nagyvilági dáma, vakítóan fehér hamis fogakkal, ám valódi gyöngysorral. Férje a multimilliomos Maxwell társaságában érkezik vendégségbe, ahol a paprikás csirke mellett más meglepetés is vár rá. Ő sem marad adós... A címadó novella mellett a világhírű írónő tizenhat másik remeke olvasható e kötetben. Kaland, szerelem, romantika, feszültség - váratlan és különös fordulatok. A novellák színhelye Amerika, ám az utolsó, igaz történetek szálai immár a magyarországi emlékek világába vezetnek el. Claire Kenneth ezúttal is olyan lebilincselően izgalmas, érdekfeszítő könyvet ad hű olvasója kezébe, amit nem lehet letenni.