Tudod-e? ​- Kiről, miről van elnevezve?

Karádi Ilona - Különös ​állatok
Kötetünk ​különböző állattörzsekből válogatva mutatja be a legérdekesebb fajokat, csoportjuk óriásait és törpéit, az álcázás művészeit éppúgy, mint a külsejükkel rémísztő "szörnyeket" vagy a nőstényüket csalogató "szépfiúkat". Nem tagadjuk, egy idlyen válogatás csak szubjektív lehet: olyan nehéz eldönteni, mit is tartsunk igazán különlegesnek! Hiszen ami számunkra izgalmas, egzotikus ritkaság, az a saját hazájában olyan megszokott, közönséges állat, hogy szinte észre sem veszik. Az imént a "ravasz" és az "előrelátó" szavakat említettük. Nem szabad azonban tévedésbe esnünk: sem az eszközt használó, sem az utódaikról oly nagy bölcsességgel gondoskodó állatoknál nincs szó tudatos emberi tevékenységről. A két legfontosabb ösztön: az ön- és fajfenntartás különleges példáit kell bennük látnunk. A bemutatott állatok közül néhány latin nevén szerepel, mert nincs jó magyar nevük. Külön szót érdemelnek a rajzok, melyek általában színes fényképek alapján készültek. És ha a fotóművész netán szokatlan pózban örökítette meg becserkészett "modelljét", bizony a mi állatunk is így jelenik meg a könyvben.

Móczár László - Legyek, ​hangyák, méhek, darazsak
1974 ​- Rajzolta Csépe Magdolna A hosszúra nyúlt cím szaknyelven rövidebben is kifejezhető volna: valójában ez a könyv a kétszárnyú (Diptera) és a hártyásszárnyú (Hymenoptera) rovarok legfőbb csoportjait mutatja be. Sokszor egymáshoz meglepően hasonló és mégis sok szempontból más, jól elkülöníthető, közepes és apró, olykor parányi (0,2 mm-es) rovarokat sorol ide a tudomány. Valóban gyakorlott szem tudja csak a virágokra repülő méhmajmoló legyet a valódi méhecskétől megkülönböztetni. Mindkettőjük 1 cm körüli, barnás testük szőrös, fejükön egyformán hatalmas összetett szemek ülnek, csak alaposabb összehasonlítással fedezhetjük fel a különbségeket. A méhmajmoló légynek csak két fejlett szárnya van, ezért is nevezzük a legyeket szaknyelven kétszárnyúaknak. A második szárny ugyanis nyeles gömböcskévé, az ún. billérré alakult. Ezzel szemben a háziméh torán négy hártyás szárny ered (innen a hártyásszárnyú elnevezés is), jóllehet csak kettőnek látszik, mert a hátulsó pár szárny az elülsőnél jóval kisebb, és parányi, csak mikroszkóp alatt látható horgocskákkal kapcsolódik hozzá az elülsőhöz. A két pár szárny a hártyásszárnyúak egyéb csoportjaira is jellemző, bár néhány darázs és a hangyák munkásnői szárnyatlanok. Ismerünk szárny nélküli legyeket is, ezek vagy élősködők, vagy talajlakók. A kétszárnyúak a táplálékot vagy a szúró-szívó berendezéssé alakult, megnyúlt szájszervükkel, vagy tapadókorongban végződő nyelvükkel szívják fel. A darazsak, a hangyák és a méhek viszont erős rágóikkal darabolják fel a táplálékot, a nedveket pedig megnyúlt nyelvükkel nyalogatják fel. A világon eddig ismert 85 ezer kétszárnyú és legalább 300 ezer hártyásszárnyú közül Magyarországon és a környező országokban mintegy hatezer, illetve tízezer faj él.

Priszter Szaniszló - Hagymások, ​gumósok
Könyvünk ​csak a télálló hagymásokkal, gumósokkal és hagymagumósokkal foglalkozik, ezért pl. nem említi a dáliákat. Így is 1000-1500 faj közül kellene választanunk, ha csakis a szabad földben - legfeljebb kis lombtakarással áttelelő fajokat számítjuk. Miután a szerző a Balkán, a Kaukázus, Közép-Ázsia tájairól a hazai meghonosításra alkalmas fajokat évtizedeken át gyűjtötte és nevelgeti budafoki kertjében, csakis az ő kertjének virágait mutatjuk be - melyekkel nemigen találkozunk a virágkatalógusok lapjain. A grafikus eredetiben festette meg az összes virágot, nyílásuk időrendjében - ami könyvünknek is vezérfonala. A közölt méretek és virítási adatok a 15-20 éves átlagok, a szerző megfigyeléseinek alapján készültek, amelyektől az ország más tájain kisebb eltérések lehetnek. E fajok nem különösebben érzékenyek talaj, hőmérséklet vagy csapadék iránt, így csak a sajátos igényekre térünk ki.

Scholz Gábor - Kövületek
1975 ​- Rajzolta Breznay Lívia Egy napsütéses tavaszi napon kövületvadászatra indultam a budai hegyekbe, hogy néhány szép példánnyal gazdagítsam gyűjteményemet. Épp a Mátyás-hegy keleti oldalán lévő nagy kőfejtőben kalapálgattam szorgalmasan a köveket, amikor két kisfiú jött oda hozzám. Egy ideig csak néztek, majd kíváncsian megkérdezték: "Bácsi kérem, miért tetszik tördelni a köveket?" "Várjatok csak gyerekek, egy kis szerencsével mindjárt meglátjátok!" És valóban, ahogy kalapácsommal kettétörtem egy sárgás mészkőtömböt, kis barátaim ámuló szemei előtt egy zsemle nagyságú tengeri sün és néhány szép kagyló tűnt fel. "Jé - kiáltott az egyik srác -, egészen hasonló kagylót találtam én is tavaly a jugoszláv tengerparton, amikor ott nyaraltunk! De hogy kerül ide, a Mátyás-hegy mészkövébe egy tengeri kagyló?" "Látjátok - szóltam -, épp ez a bizonyíték arra, hogy valamikor itt is tenger hullámzott! Ez a sok kő itt körülöttünk mind az egykori tengerfenék megkövesedett anyaga, melyben kövületként hajdani tengeri állatok maradványai találhatók. A táj és az élővilág sem volt mindig ilyen, mint manapság."

Vásárhelyi Tamás - Egzotikus ​rovarok
Az ​ismert, több mint egymillió állatfaj, mintegy négyötöde rovar. Évente több ezer új fajt fedeznek fel, valószínűleg ennyi ki is hal. De hogyan lehet a majd egymillió rovarfaj közül kiválasztani azt a száz-egynéhányat, ami e könyv lapjain elfér? Az ábrázolt példányokat a Természettudományi Múzeum Állatárában őrzött hatmillió (!) rovar közül válogattuk ki, az egyes csoportok szakemberének szíves segítségével. A válogatáskor fontos szempont volt, hogy minél többféle színt, alakot, mintázatot és biológiai sajátosságot mutassunk be.

Ralph H. Major - A ​világ legnagyobb járványai
Himlő. ​Lepra. Malária. Bélpoklosság. TBC. Sárgaláz. Hemofilia. Vérbaj. A végzet katonái ezek mind. Rettegett nevek voltak évszázadokon, évezredeken át az emberiség története során. Sok millió ember pusztult el általuk, sokan rettenetes kínok közepette. Egy-egy járvány hadseregeket tett tönkre, elpusztított ipart és kereskedelmet, megváltoztatta egész nemzetek gazdasági életét, kiirtott régi társadalmi osztályokat és újakat teremtett helyettük. Kipusztított felfedezőket, gyarmatosokat, szétszórta telepeiket és megszabta a kontinensek birtoklását. Ralph H. Major könyve a járványok történetét, uralkodó jelenségeket mutat be, amik végigsöpörtek az évszázadokon, megváltoztatva a történelem menetét, részrehajlás nélkül sújtott fajtákat, népeket, osztályokat, királyokat és koldusokat egyaránt.

Virginio Sala - 1000 ​kérdés 1000 válasz az állatokról
Miért ​tárja szét a páva a farkát? Hogyan mozognak a kígyók? Hol élnek az oroszlánok? Valóban okosak a csimpánzok? Az állatok élete sokkal gazdagabb és összetettebb, mint gondolnánk: minden fajnak megvannak a saját táplálkozási szokásai, a különleges nyelvezete, és mindegyik másképp viselkedik a kicsinyeivel szemben. Többszáz kérdésen és válaszon keresztül mutatja be ez a könyv a Földünket benépesítő állatokat, a legegyszerűbbektől a legfejlettebbekig.

Dwight Holing - Hihetetlen ​utazások
Ismerd ​meg a vándorlók csodálatos utazásainak történetét! Kövesd a gnút az afrikai szavannán, a királylepkét Amerikában és a tonhalakat a Csendes-óceánban. Légy szemtanúja az utazókra leső veszedelmeknek, és tudd meg, hogyan tájékozódnak az állatok hihetetlen pontossággal hatalmas távokon át. Fedezd fel, hogyan birkóznak meg a vonuló lények az útközben felmerülő nehézségekkel, és olvasd el az állatokat követő kutatók felfedezéseit a természeti világ legnagyszerűbb titkairól!

Christine Nordmann - A ​világ 12 csodája
A ​világ igen sokrétű, számtalan érdekesség található benne, de néha még a már ismertnek gondolt érdekességekről is sajátos dolgokat tudhatunk meg, függetlenül attól, mennyit foglalkoztunk velük az idők folyamán. Világunk dinamikusan változik, kultúrák jelennek meg a semmiből, és ősi kultúrák enyésznek, tűnnek el nyomtalanul, marad utánuk hatalmas űr az emberiség tudásában. Mielőtt végképp eltűnnek, igen fontos ezek felfedezése, hogy minél kevesebb érték mehessen veszendőbe. A kötet csak néhányat igyekszik ezek közül megismertetni az Olvasóval!

Gerald Durrell - Lee Durrell - Az ​amatőr természetbúvár
Gerald ​és Lee Durrell Az amatőr természetbúvár című könyve bizonyára elnyeri minden természetbarát tetszését: a bogarakat gyufásskatulyába gyűjtő kisdiákét éppúgy, mint a szenvedélyes madármegfigyelőét, a ki-kiránduló családét éppúgy, mint a komolyabb tanulmányokra készülő természetbúvárokét. Gerald Durrell azt szeretné, ha egy kicsit mindannyian természetbúvárok lennénk, és megtanulnánk megőrizni a ma még oly gazdag élővilágot az utánunk jövő nemzedékek számára. Könyvének fő mondanivalóját éppen ezért a gyakorlati tudnivalók alkotják: mi a teendő a terepen és otthon. A szerző végigvezeti az olvasót a Föld legkülönbözőbb tájainak természetes élőhelyein, és megmutatja, mit kell keresnünk, hol kell keresnünk, mire következtethetünk a látottakból és mit érdemes hazavinni további tanulmányozás vagy preparálás céljából. Az amatőr természetbúvár hatalmas ismeretanyagával, gyönyörű képeivel és a Gerald Durrelltől megszokott remek történetekkel a család minden tagjához szól. Kagylószedéshez és lábnyomok azonosításához, rovar- vagy növénygyűjtemény létesítéséhez és egy-egy fa életközösségének föltérképezéséhez, a vadak védelméhez és hogy egyszerűen csak észrevegyük kiránduláskor, amit érdemes - mindehhez útmutatást és ösztönzést ad ez a könyv.

Tuba Zoltán - Vízinövények
1987 ​- Rajzolta Bíró Krisztina A szárazon csodákat művelő ember ősi vággyal vonzódik a vizekhez és környékükhöz, a természet legüdébb foltjaihoz. Nem csoda, hiszen a vízi, lápi és mocsári világ semmi máshoz nem hasonlítható. A folyószabályozások és a lecsapolások előtt hazánk jelentős részét uralta a víz élővilágával. Csodálatos és félelmetes volt ez egyszerre. A múlt század közepi Bodrogköz lápvidékéről írja a krónikás: "Sok község él csupa lúdtenyésztés-nádlás vagy csíkhalfogásból, marhát őriz, a lápot használja, szántóföldje nincs..." Egykor hazánk nagy részét uralta a víz csodálatos és félelmetes élővilágával. A vizek, lápok elzártságuk révén háborítatlanul őrizhették mára megtizedelődött növényritkaságaikat, melyek még mai is számtalan meglepetést tartogatnak. Kötetünkben a tavaink, folyóink, nyílt vizeinek és partjainak növényeit mutatjuk be a mocsarak és lápok titokzatos növényzetével együtt. Utalunk arra is, hogy e növények élelemforrásként, gyógyírként és használati tárgyként is szolgálnak.

Kordos László - Emberelődök
Tartalom: Az ​emberiség törzsfája I. Emberszabású ősmajmok (driopitekuszok): Proconsul III., Dryoptihecus II., Óriásmajom III., Siva III., Bodi III. Emberszerű ősmajmok (ramipitekuszok): Kenya IV., Rama IV., Rudi V. Afrikai emberszerű lények (Homo): Lucy VI., 1470 VII., Az ügyes ember VIII. Afrikai déli emberszabásúak (ausztralopitekuszok): Tanung bébi IX., Tűzhozó déli majom IX., Ples kisasszony X., Sterkfontein X. Ősemberek (paleanthropuszok): Neander-völgyi ősember XXI., Le Chapelle-i ősember XXI., Krapina XXII., Saccopastore XXII., Suba-lyuk ősember XXIII., Ngandongi ősember XXIV., Tabuni ősember XXIV., Skhuli ősember XXIV., Tesi-tasi gyermek XXV., Shanidar XXV., Rodéziai ősember XXVI., Jebel Irhoud-i ősember XXVI., Atlanthropus XXVI. Ásatag értelmes emberek (neonathropuszok): Obercasselk XXVII., Amudi ember XXVII. Értelmes emberek (Homo sapiens): Cro-Magnos-i ember XXVIII., Combe Capelle-i ember XXVIII., Grimaldi ember XXIX., Wadjaki ember XXIX., A mai értelmes ember

Fehér László - Különös ​növények
Sok ​érdekes növény akad a változatosan gazdag növényvilágban, amely különös alkalmazkodóképességével bámulatba ejti az embert. Sokszor hallottuk már: a természetben a jobb életkörülményekért, a létért folyó harcban a vesztesek vagy kipusztulnak, vagy pedig kiszorulnak a jobb termőhelyekről. A mostoha körülmények - emitt például a sivatag éles fényei, szárazsága, amott meg éppen a trópusi őserdők sötétje, dús páratartalma - igen nagyfokú alkalmazkodásra kényszeríti őket. A földtörténeti korok nagymértékű éghajlatváltozásai is okozhatták, hogy ugyanazon a földrajzi helyen élő növények időközben szervezetük teljes átalakítására kényszerültek, hogy továbbra is megmaradhassanak őshazájukban. A szélsőséges termőhelyeken általában a szélsőségesen furcsa növények tudták csak lábukat megvetni: szinte minden szervük, egész fölépítésük a túlélést, az egyedfönnmaradást szolgálja. Némelyikük annyira eltér a köztudatban élő "fű-fa-virág" képtől, hogy első pillantásra még afelől sem biztos az ember, élőlények-e egyáltalán. Az egyed puszta léte azonban még nem biztosítja a faj fönnmaradását. A helyhez kötött növények a szél vagy az állatok - főleg a rovarok - közvetítésével juttathatják csak el egymáshoz a megtermékenyítő virágport. A rovarcsalogatásnak egészen fantasztikus módjait látjuk majd a sorra kerülő virágoknál. Ezeket a jobbára messzi földrészeken élő, egzotikus növényeket általában csak hallomásból ismerjük, csodálatos tulajdonságaikról talán csak mendemondákból értesültünk. Most e könyvben valódi arcukat szeretnénk bemutatni, mert gyakran nem létező legendás képességekkel is felruházták őket. S lehet, hogy a valóság izgalmasabbnak bizonyul majd a különös növényekről költött legendáknál!

Bödők Zsigmond - Magyar ​feltalálók a számítástechnika történetében
Szellemének ​tág horizontú világa, zsenialitásokra képes energiabősége és a tudásvágy legyőzhetetlen ősereje repítette fel a 20. század nagy sóhaját: Neumann Jánost. Hans Bethe, Nobel-díjas fizikus egy alkalommal így vélekedett róla: " Neumann agyát ismerve elgondolkodik az ember, hogy nem valamilyen magasabb rendű faj egyik egyedével áll-e szemben, akik nem is emberek, hanem félistenek, de olyan alaposan kiismerték az embert, hogy tökéletesen utánozni tudják."

J. Balázs Katalin - Az ​alkimisták titka
Az ​aranycsinálás titkát az ókor óta kutatják az emberek. Kezdetben a mágiáé, a varázslaté, sőt a boszorkányságé volt a főszerep, majd ahogy egyre többet tudtak meg az anyagokról, lassan inkább a tudomány került az előtérbe. Könyvünk főszereplői mai gyerekek és tudósok, ám őket is ugyanúgy izgatja a kincskeresés, mint az alkimistákat. Meglelik vajon a titkot? Kövesd őket útjukon, segítsd őket a rejtélyek megoldásában, és mire az izgalmas, interaktív könyv végére érsz, magad is számos titok és tudományos érdekesség birtokába jutsz.

Knausz Imre - Műveltség ​és demokrácia
"Írásom ​célja kettős. Egyfelől védőbeszéd a műveltség, közelebbről az ún. hagyományos műveltség mellett. A műveltség a hagyománnyal, a hagyomány pedig a konzervativizmussal kapcsolódik össze, nem teljesen alaptalanul, ugyanakkor látni kell - és ezt kívánja bizonyítani ez az írás -, hogy a demokrácia óhatatlanul látszólagos marad a műveltség demokratizálása nélkül. A jobb- és baloldal viszonya a műveltséghez nem abban különbözik, hogy az előbbi fontosnak, az utóbbi pedig másodlagosnak, mellékesnek tartja azt, hanem hogy a baloldal feladatnak tartja a műveltség bizonyos fokú demokratizálását, amennyiben feltételezi, hogy a hatékony politikai részvétel és demokratikus ellenőrzés hiánya összefügg a tudáselosztás egyenlőtlenségeivel."

Christopher Rawson - Stephen Cartwright - Repülünk
Ez ​a könyv mindent elmond a repülésről, ami a gyerekeket érdekelheti. Fejezetei sorra bemutatják az első repülőgépeket, léggömböket, léghajókat, bolondos és óriási repülőgépeket, helikoptereket, rakétákat, űrhajókat, űrrepülőgépeket, a sárkányrepülést és a repülőtereket. A könyv végén repüléstörténeti kislexikon is található.

Philip Whitfield - Állatvilág
Milyen ​állat a portugál gálya? Hány szeme van a négyszemű halnak? Kinek integet az integetőrák? Ezekre a kérdésekre is választ talál az ifjú olvasó ebben az új állatenciklopédiában, mely több mint 1000 színes kép segítségével mutatja be a Föld állatvilágát: emlősöket, madarakat, hüllőket, kétéltűeket, halakat, rovarokat, pókokat és más gerincteleneket. A kötet érdekes és izgalmas olvasmány, egyben remek kiegészítője az általános iskolai tananyagnak.

Járainé Komlódi Magda - Kultúrnövények ​2.
Földünkön ​240000 virágos növényfaj él, s ebből kb. 1800 a termesztett. Régészeti leletek tanúsítják, hogy kultúrnövényeink eredete az emberiség sok évezredes történetének hajnaláig nyúlik vissza. Kisázsiai ásatásokból a növénytermesztés több mint 9000 éves emlékeit (magvakat, őrlőköveket, mozsarat) tárták fel, bizonyítván, hogy Mezopotámia a gabonakultúra bölcsője volt. A Tigris és az Eufrátesz folyók termékeny síkságán búza-, árpamezők, borsóföldek és pisztácialigetek zöldelltek. Ősi sumér agyagtáblák írásai tanúsítják, hogy Babilónia népe már 7000 évvel ezelőtt malátakenyeret evett, és árpasört ivott. 5000 éves egyiptomi királysírokból gabona-, zöldség- és salátanövények magvai, gyümölcsök és fűszerek maradványai, kender és len rostjai, olajos magvai kerültek elő. A múmiákat burkoló lenvásznak finomsága fejlett rostkészítés- és szövéstechnikáról, a sírkamrák falán megörökített jelenetek a virágzó gabonatermesztésről tanúskodnak. A legősibb egyiptomi képírásjel a három gabonaszem. Több ezer éves lepénydarab bizonyítja nálunk is, hogy már az Aggteleki-barlangban élt kőkorszaki ember finom csemegéje a gomborka olajos magvaival megszórt lepény volt. Az ember először gyűjtögette táplálékát. A mérsékelt övön a téli élelemről is gondoskodnia kellett, s kezdetben az állatok meglesett raktárait fosztotta ki. Később maga is raktározott, de a nehezen gyűjthető élelmet még sokáig az állatoktól szerezte. Az észak-amerikai dakota indiánok például rendszeresen kukoricára cserélték az egerek földimogyoró-raktárait. Így könnyen ínyencfalatokhoz jutottak, s az állatok sem pusztultak el. A gyűjtött magok a tanyahelyen elszóródtak, kikeltek, teremtek. Talán e véletlen siker késztette az embert arra, hogy a fáradságos, bizonytalan gyűjtögetés helyett a földbe vájja kőszerszámait, s most már tudatosan vesse el, válogassa ki s nemesítse a növények magvait.

Járainé Komlódi Magda - Fűszernövények
A ​korokkal és népekkel változik a konyhai fűszerek divatja is. Fűszerez már az őserdei gyűjtögető ember, sokszor éppen azzal a gyökérrel, gumóval, levéllel vagy virággal, amivel gyógyít is. Mert a mértékkel használt fűszerek javítják étvágyunkat, serkentik az emésztést, aromás illatokkal, ízekkel gazdagítják ételeinket. Az ókori, de főleg a középkori lakomák fűszerei a Távol-Keletről érkeztek Európába. Gyömbér, sáfrány, bors, szerecsendió szerepelt például Mátyás király udvarának sokféle fűszere között. Hihetetlenl drágák voltak az Indiából hosszú hajóúton szállított fűszerek: mire egy-egy előkelő úr asztalára érkeztek, olykor annyiba kerülte, mint egy egész uradalom. Alaposan "megtrágyázták fűszerszámmal", sóval az ételeket nemcsak a sokféle nehéz szagú és ízű vadhús miatt, hanem a gazdagság fitogtatása végett is.