Zagolni ​zabad?

Gróf Nádasdy Borbála - Maradni ​zabad!
Egy ​görög bölcs két szóval adná az olvasó kezébe ezt a könyvet: méno és ménosz. A méno jelentése: marad, helytáll, megáll a lábán; nyugton, veszteg marad, várakozik; változatlanul, állhatatosan megmarad valami mellett, kitart. A ménosz: erő, hatalom, élet, életerő, lélekerő, tetterő, hadi bátorság, kívánság, akarat, érzelem, szenvedély, hevesség, harag, düh. A menekült grófnő kegyes-kegyetlen hódító. Határtalanba érkezik, visszaútja nincs, hódít, élni akar. Új hazájának lakói Magyarországig nem látnak el. Érintetlenség és bomlás, rebellis generációk, briliáns sötétség, félelem, elegancia, lejárt szellemi áramlatok üres hullámverése. A színhely Franciaország, a brutális álommalom, ahol magyarnak maradni menedék, hűnek maradni szabad.

Julia Child - Életem ​Franciaországban
Julia ​Child 1948-ban érkezett diplomata férje oldalán először Franciaországba. Egy szót sem tudott franciául, soha addig nem kóstolt egyetlen francia ételt sem, ráadásul főzni sem tudott. Ám ahogy kezdett elmélyedni a nyelv tanulásában, ahogy kezdte megismerni a franciák életmódját és konyháját, szenvedélyes érdeklődés gyúlt benne az ország és lakói iránt, a főzés pedig életre szóló hivatásává vált. Ebben a könyvben Julia Child elsősorban franciaországi kalandjait meséli el: feltárul előttünk a háború utáni Párizs a híres Cordon Bleu főzőiskolával, az eldugott kisvendéglőkkel és a külföldiek pénztárcájához mért elegáns éttermekkel. Juliával együtt kilátogatunk Marseille nyüzsgő halpiacaira, végigjárjuk Provence kisvárosait, megcsodáljuk a kiépülőben levő francia Riviérát, megismerünk híres séfeket és a helyi konyha minden csínját-bínját értő egyszerű parasztasszonyokat. A szeretett férjével Európa más országaiba tett közös utazásaikról szóló tudósításokból kiderül az is, milyennek látta kontinensünket akkoriban egy érdeklődő amerikai. Az emlékirat egyben beszámoló arról, milyen hányattatások után sikerült kiadni a francia szerzőtársnőivel közösen írt, ma már alapműnek számító, kétkötetes angol nyelvű nagy francia szakácskönyvet, és hogyan lett Juliából Amerika első televíziós sztárszakácsa.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Gróf Nádasdy Borbála - Ízes ​élet
Édes-keserű, ​hazája iránti vágyakozással és szeretettel teli életrajzi naplói után Nádasdy grófnő újabb utazása a múltba. A boldog gyermekkor ízei, ételei, étkezési szokásai, régi hagyományok összefonódnak az „új haza” franciás ízeinek élményeivel.

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. 40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Szabó György - Lopes-Szabó Zsuzsa - A ​bükki füvesember gyógynövényei
Gyuri ​bácsit, a szerzőt sokan ismerik. Gyógyteáit issza a fél parlament, miniszterek és sztárok. Állandó vendége a televízió több csatornájának. Hírnevét annak köszönheti, hogy olyan ősi tudással rendelkezik, mely egyedülálló napjainkban: ismeri és használja a környezetünkben termő gyógynövényeket. Családjában népi gyógyítók voltak több nemzedéken keresztül, tudomása szerint félezer évre visszamenőleg. Újabb könyvének társszerzője lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa, szellemi örököse, a családi hagyományok továbbvivője. A könyv 65 gyógynövényről ad részletes leírást színes rajzokkal illusztrálva. Megtalálható benne, milyen betegségre milyen növényt lehet használni, hogyan lehet megelőzni a komoly bajokat. Semmi nem marad titok: a több száz éves tudást szívesen osztják meg a szerzők az olvasókkal. A könyvben olvashatjuk a gyógynövényes gyógyítás történetét, általános gyűjtési és teakészítési tanácsokat, valamint betegségcsoportokra bontva, a különféle gyógynövények alkalmazásához ad felhasználási javaslatokat. Gyuri bácsi és lánya, Zsuzsa minden titkukat megosztják az olvasóval. Olyan egyszerű nyelven megírt, közérthető és gyakorlatias könyvet adnak az érdeklődő kezébe, melyet még „kezdő” gyógynövényesek is haszonnal forgathatnak.

Polcz Alaine - Asszony ​a fronton
Aztán ​elindultam egyedül. Bekötöttem a fejemet, és elmentem a kommandaturára. Ott már nagyon sokan ültek és várták, hogy sorra kerüljenek. Közöttük egy kislány, akinek vérzett a feje, egy tincs a hajából kitépve. Nyomorult és kétségbeesett volt. "Átmentek rajta az oroszok" - mondta az anyja. - Nem érettem meg. - "Biciklivel?" - kérdeztem. Az asszony dühös lett: "Maga bolond? Nem tudja, mit csinálnak a nőkkel?" Hallgattam, amit körülöttem beszéltek. Hogy melyik nőnek tört el a gerince, ki vesztette el az eszméletét, ki vérzik, hogy nem tudják elállítani, férfit kit lőttek agyon, mert védeni próbálta a feleségét. Egyszerre föltárult az az iszonyat, ami körülöttünk van.

Viktor E. Frankl - ...mégis ​mondj igent az életre!
Világszerte ​olvasók egész generációi számára nyújtott megrázó élményt Viktor Frankl pszichiáter klasszikus memoárja, amelyben a náci haláltáborokban zajló mindennapi életről számol be. Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942-45 között, ezek egyike Auschwitz volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások végletes gyötrődéséből kiindulva hozta létre terápiás módszerét. A szenvedést nem kerülhetjük el, állítja Frankl professzor, azt azonban eldönthetjük, hogy milyen módon viszonyulunk hozzá, és találunk-e benne értelmet. Értelmet találni az életben, bármilyen is az; kitűzni bizonyos célokat, és azok felé haladni - Frankl logoterápiájának ez a törekvés az alapköve. Sok tekintetben a pszichoanalízisre épít ez az elmélet, de annál általánosabb érvényű, és pozitív üzenete révén mindenkit szíven talál. Az ember egyedi, senki mással össze nem téveszthető lény, hangsúlyozza dr. Frankl, éppen ezért mindenkire rá van bízva, hogyan éli meg, hogyan értelmezi saját személyes tapasztalatait. Hozzuk ki a legtöbbet a lehetőségeinkből, forduljunk bizakodással a jövő felé, és legyünk elfogadóak - a logoterápia módszere ebben segít. Viktor E. Frankl 1997-ben, kilencvenkét évesen hunyt el. Könyvét azóta több mind harminc nyelvre fordították le, gondolatai olvasók tízmillióihoz jutottak el. Visszaemlékezését az amerikai kongresszusi könyvtár már évtizedekkel ezelőtt beválogatta a tíz legnagyobb hatású könyv közé.

Szabó Győző - Toxikoma
Nem ​akarod, hogy drogos legyen a fiad? Függő a lányod? Vagy te magad szeretnéd tudni, megéri-e tisztának maradni? Szabó Győző felkavaró őszinteséggel meséli el, mennyire kalandos az út a pokolba - visszafelé viszont annál gyötrelmesebb. Hány embert veszített el az ismert színész, mire megtalálta önmagát és az édes életet? Ezt a könyvet el fogod olvasni! "Büszke vagyok Győzőre, hogy meg merte írni azt, amivel manapság mindenkinek szembe kell néznie. Aki drogos, akinek ismerőse, barátja drogozik, akinek gyereke lesz vagy nő fel éppen, és annak is, aki úgy tudja, semmi köze ehhez az ügyhöz. A drog itt van körülöttünk, itt van bennünk. Győző kiírta magából. Le a kalappal, tesó." - Hajós András "A pokoljáráshoz tiszta lélek kell és naivitás, épp olyan, mint a fiatal Szabó Győzőnek volt. Ilyen pakkal lehet igazán hosszan haláltáncot járni. Győzőé egy példátlanul szép és fölemelő élettörténet, mely nem a karrierről, hanem az esélyről, a reményről, a mélységről szól. Vannak jelei a lélek mögül." - Grecsó Krisztián "Te, Győző, nagyon hálás vagyok neked! Azért is, hogy ott voltam veled az osztályon, meg azért is, hogy most ezt a pár sort én írhatom a könyvedben. Ja, meg az életnek!" - Dr. Csernus Imre

Vincent Meylan - II. ​Erzsébet, Anglia királynője
Ki ​ez a határozott kiállású királynő? Hogyan él? Kit szeret? Milyen a valóságos politikai befolyása és mennyire határozta meg korát? Valóban ő a világ leggazdagabb asszonya? Mindezekre a kérdésekre válaszol, és persze további izgalmas titkokról is fellebbenti a fátylat Vincent Meylan ebben a részletes életrajzi írásában, amelynek soraiban élettel és emberséggel tölti meg az uralkodónő mindennapjait, akit a sajtóban megjelenő fotók gyakran csak külsőségeiben és az elvárásoknak megfelelően képesek bemutatni.

Ruediger Dahlke - A ​betegség mint szimbólum
„Az ​ember legjobb gyógyszere az ember maga.” - Paracelsus A betegség – ahogy a szent iratokban is beszélnek róla – mindnyájunknak fejlődési lehetőség, így az Ön számára is az. Minden tünetnek lelki háttere van, és ezek feltárásával, megértésével lehetőséget kap arra, hogy a gyógyulás útjára lépjen. Lehet, hogy meggyógyul már rögtön a megértés által, de betegsége egyben feladat is, amelyet még ideig-óráig hordoznia kell, amíg megtörténik a teljes bevésődés. Fontos megértenie, hogy teste csak a szimbólumok nyelvén tud szólni, tünetek nyelvén, s hogy a betegség „a sértődött lélek felkiáltása”. A test mint forma, mindig a tartalom fizikai megjelenítője, nem lehet becsapni. Ha megvizsgálja testi jeleit, megtudhatja, miért sértődött meg a lelke. Ne várassa tovább! Ez az útmutató könyv segítségére lesz abban, hogy végre kiengesztelje. Ruediger Dahlke neve fogalom, nem szorul bemutatásra, a fenti Paracelsus-idézet pedig egész munkásságának mottója. Célja, hogy az ember megértse betegsége kialakulásának mélyebb összefüggéseit, ezáltal önnön orvosává váljék. Mély meggyőződéssel, gyakorlati tanácsokon keresztül vezeti olvasóját e szemlélet megértéséhez, melyet egyszerű és könnyen érthető magyarázatokkal támaszt alá. A mű felépítése páratlan: lexikonszerű szerkesztése lehetővé teszi, hogy az általunk kiválasztott helyen (pl. egy adott betegség vagy egy testtáj szimbolikus jelentésénél) felüssük a könyvet anélkül, hogy végig kellene olvasnunk a többi oldalt. Dahlke tizennyolc év állandó megfigyelői gyakorlata és tapasztalata által most a teljesség igényével vesz sorra mintegy négyszáz betegséget, és annak tünetegyütteseit. Eddig megjelent írásainál sokkal komplexebb, több oldalról megközelíthető módszere a függőleges világkép alapján működik: a filozófia és az alapelvek ismertetése után a testtájakat és a problémazónákat vázolja. Ezután a betegségek és a tünetek, valamint az ezekhez rendelt szimbolikus jelentések következnek. Végül a lelki okok feldolgozására és feloldására ad gyakorlati tanácsokat, s mindezt ábécérendben! Az általánostól, vagyis a testtájaktól/problémazónáktól a tünet, mint fókuszpont felé tartó vizsgálódás archetípusos mintát mutat. Ha így használjuk a könyvet, egyértelművé válnak számunkra azok az elsőre nem észrevehető, különböző síkok, amelyeknek köszönhetően betegségünk minden összefüggése feltárul előttünk, és nem csak kiragadott jelentéstartalmát értjük meg. A gyógyuláshoz erő kell, az önmagunkba vetett hit pedig nélkülözhetetlen. De a gyógyulást elindító, legfontosabb kezdő lépéshez csak ritkán kínálkozik alkalom. Itt a lehetőség!

Natalie Scharf - Sophie, ​Sissi lázadó húga
Sophie ​a "magyarok királynőjének", Sissinek a legfiatalabb és talán a legkedvesebb húga volt. A vadóc, életvidám teremtés, frissítően hatott egész környezetére. Kérője szép számmal akadt, fényes királyi udvarokból érkeztek. De Sophie szívét egy közrendű polgár, egy müncheni fotográfus nyerte el. Szerelmük azonban tragikus fordulatot vett... Az izgalmas regény élvezetes stílusban, színesen eleveníti meg a bajor udvar légkörét, s a kötöttségek ellen lázadó Sophie megrendítő sorsát.

Kati Marton - A ​nép ellenségei
"Talán ​jobb lenne, ha ezúttal egyedül jönne" -, mondta Dr Kutrucz Katalin, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató helyettese a telefonba. Legutóbbi látogatásomkor ugyanis egy barátomat is magammal vittem, aki jogász, és nálam jobban kiismeri magát a levéltárakban. Dr. Kutrucz akkor hűvös hivatalossággal viselkedett: kimért, személytelen és tárgyszerű volt. … Most azonban egészen más hangon beszélt - emberségesen és együtt érzőn. Ettől kissé ideges lettem. Nem sokkal korábban az egyik legkiválóbb magyar író is kikérte az édesapja aktáit - és az iratokból az a megdöbbentő tény derült ki, hogy az álnokság és a hitszegés a saját családját is megfertőzte. Az ÁVO… egyik legismertebb kutatója engem is figyelmeztetett, amikor a szüleim iratainak a megtekintését kérvényeztem, hogy "Pandora szelencéjét" akarom kinyitni. Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy megtudjam az igazságot a szüleimről, és arról, hogy mi is történt valójában Budapesten a hidegháború régmúlt napjaiban, amikor a nővérem és én még gyermekek voltunk. A szüleim sok mindent elhallgattak a családunk történetében - jóllehet édesapám nagyra becsült újságíró volt a maga idejében, aki az 1956-os magyar forradalomról írott tudósításaiért díjakat kapott, és általános elismerésben volt része. "Ti már amerikaiak vagytok - mondogatta a Papa -, meg sem értenétek, milyen volt az élet a fasiszták és a kommunisták alatt." Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek "mintha…" - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán. A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe. A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze…

Kóka Rozália - Napsugárkisasszonyok ​a történelem sodrában
"Interjúkötetünkben ​tíz csodálatos, bátor asszony életútját követheti végig az olvasó, a születésüktől kezdve napjainkig. Valamennyien kortársaink, közvetve vagy közvetlenül részesei, szenvedő alanyai voltak a 20. századi történelem szörnyű viszontagságainak. Átélték az I. világháború következményeit, Trianont, a II. világháború borzalmait, vagy 1956 magyar sorstragédiáját. Életük meghatározó élményei közé tartozik a menekülés, kitelepítés, lakosságcsere, hontalanság, kivándorlás, kényszerlakhely, jogfosztottság, kiszolgáltatottság, többjük számára az árvaság, a végtelen szegénység is. Közülük egyeseket messze sodortak a történelem viharai, mások itthon élték le életüket. Minden nehézséget leküzdve, emberhez méltó helyet vívtak ki maguknak a világban. Közös bennük a már kisgyermekkorukban megnyilvánuló szeretetreméltó és szeretni tudó személyiség, amellyel beragyogták családjuk, szűkebb vagy tágabb környezetük életét. Valamennyien "Napsugárkisasszonyok" voltak, ahogy egyikük fényképe hátlapjára írta az édesapja. Máig is jellemző rájuk a segítőkészség, a kitartás, a helytállás, a méltóság, az önzetlenség." /Kóka Rozália/

Gerald Durrell - Családom ​és egyéb állatfajták
Mit ​lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo pattanásai nemhogy elmúlnának, hanem egyre sokasodnak?... A megoldás: át kell költözni melegebb ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradicsomi fészkébe: Korfura. A nem is kissé excentrikus Durrell család tagjai - a gondterhelt konyhaművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író, Larry: a fegyvergyűjtő és -szakértő Leslie: a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig - de nem utoljára! - minden rendű és rangú élőlény szenvedélyes barátja: Gerry - mind megtalálják a hajlamaiknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglaltságot ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdekesebb példányokkal gyarapítani...

Giacomo Casanova - Giacomo ​Casanova emlékiratai I-II.
"Ha ​az embernek az égvilágon semmi dolga, és olyan a természete, mint az enyém, nem nézhet naphosszat egy ilyen gyönyörű nőt anélkül, hogy belé ne bolondulna." Giacomo Casanova (1725-1798) Író, pap, utazó kalandor, tiszt és feltaláló, csodadoktor, alkimista és pszichológus, hazardőr, a lottó kitalálója, matematikus, Homérosz fordító, színházi hegedűs, diplomata, az inkvizíció titkosügynöke, a velencei ólomkamrák ideiglenes s a női bájak örök foglya és szökevénye. Szerb Antal pompás Casanova fordítása most jelenik meg először.

Földes András - Erőss ​Zsolt - A Himalájánál magasabbra
„Erőss ​Zsolt beállt a Mount Everest csúcsa felé kanyargó sorba. Mi volt az a parancs, ami az éjszaka közepén kilökte az embereket a hálózsák melegéből, hogy sipító tüdővel feltuszkolja őket a fagyott, sötét és kemény világvégére? A lassú mozdulatokból, a kétségbeesetten rángó szívből nem lehetett kiolvasni a választ. Az élet alapvető kérdéseire ugyanis nincs felelet. Miért ébred fel az ember, ha tudja, hogy majd elalszik, miért szeret, ha elmúlik a hevület, és miért él, ha a végén biztosan meghal?” Ahogy Erőss Zsolt élete, úgy életrajzi könyve sem szokványos. A történetekből megismerhetjük a hegymászó kalandjait Erdélytől a Himalájáig, az első sziklamászástól a legutolsó expedícióig. Az alpinizmus mellett feltárul előttünk Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egzotikus világa, amelyek évtizedek alatt a hegymászó második otthonává váltak. A könyv azonban akkor is lenyűgöző lenne, ha főszereplője ki sem lépne a kertjéből. Erőss Zsolt nem csak azt meséli el, hogyan hódította meg első magyarként a világ legmagasabb csúcsát, hanem azt is, hogy miért nem esett kétségbe egyik lábának elvesztése után, és miért volt egyértelmű, hogy folytatnia kell a hegymászást. A neves alpinista kalandjait, életét olyan bölcs eltökéltség hajtja, amely ötleteket adhat számunkra is, hogyan váltsuk valóra vágyainkat a Föld egy távoli pontján, vagy akár egészen közel. „Nem zaklat fel, hogy elveszítettem a lábam. Amikor pörögtem, zuhantam a sziklák közt, meg is halhattam volna. A baleset után annyit mondtam a feleségemnek, örülök, hogy élek. Bárhogyan is,, de élek, és ez a lényeg.” A regényes életrajz írója, Földes András amellett, hogy Erőss Zsolt barátja, hegymászó is, elkísérte őt néhány expedíciójára, hogy belülről mutathassa meg ezt a félelmetes, ugyanakkor lenyűgöző világot.

Őfelsége Farah Pahlavi - A ​sah felesége
A ​történet úgy kezdődött, mint egy tündérmese. A szépséges, tizenkilenc éves Farah Diba kezét nem más, mint Irán uralkodója, Mohammed Reza Pahlavi sah kérte meg. S a fiatal lány élete néhány hónap alatt kifordult a sarkaiból: Farah felkent királyné lett, szenzáció a világsajtóban... Amellett, hogy négy gyermeknek adott életet - köztük a várva várt trónörökösnek -, a fiatal királynő méltósággal, hozzáértéssel és rokonszenves közvetlenséggel látta el társadalmi és kulturális feladatait. Nem véletlen, hogy a világ közvéleménye imádva követte minden lépését. Aztán eltelt húsz év, és ellenségei elűzték hazájából a királyt és híveit. Elkezdődik a család fordulatos, kalandos bolyongása a világban... És most Farah királyné, az utolsó iráni uralkodó hitvese mindent kitálal: feltárja szerelmét királyi férje és csodálatos hazája iránt, miközben betekintést enged egyes országok uralkodó köreinek életébe, intimitásaiba. Megrázó, felkavaró vallomás...

Lakatos István - Dobozváros
Lakatos ​István meseregényében egy nem túl szép napon egy Zalán nevű kisfiúékhoz beállít egy Székláb nevű öregember, és azt állítja, hogy a szülei már nem az igaziak, hanem másolatok. Székláb elmeséli a kisfiúnak: szüleit elrabolták a dobozvárosiak, ezért vele kell mennie. Zalán nem tehet mást, mint útra kel az ismeretlen öregemberrel, mert csak így lát esélyt arra, hogy viszontlássa az igazi szüleit. Miután alaposabban megismerkedik Székláb birodalmával, egy családnyi vízimanóval és Jónással, a kecskével, még előtte áll, hogy sárkányokkal is találkozzon Dobozvárosban. Lakatos István könyve kalandos, varázslatos és szívhez szóló történet tíz éven felüli gyerekeknek.

Szabó György - Javasasszony ​unokája
A ​nagymamája javasasszony volt egy kis bükkaljai bányász faluban, Herbolyán. De az ő nagyanyja, meg annak a nagyanyjai is... ősei messzire visszatekintve, kb. tíz nemzedék óta foglalkoznak gyógynövényekkel. Abban az időben még kuruzslásnak nevezték, és nem csak gyógyfüvekkel gyógyítottak, mégis tudtak az embereken segíteni. Nem volt pénz, nem volt orvos és nem voltak gyógyszerek. Kényszerűségből fordultak a javasasszonyokhoz és vállalták a füvekkel, piócákkal... egyebekkel történő gyógyulást. A javasasszony a javát szolgálta a betegeknek, és csak javasolt, ami gyönyörűen kiolvasható az elnevezésből. Általában nők űzték ezt a mesterséget, a férfiak, az úgynevezett füves emberek kevesebben voltak. A hagyományt egy családon belül mindig a második nemzedék folytatja. Kivétel lesz most Szabó Gyuri bácsi lánya, aki már tanulja a mesterséget. - Az unokámat szerettem volna tanítani - meséli a bükki füves ember -, de ő elment televíziós rendezőnek.