The ​Grand Design

Stephen W. Hawking - A ​Brief History of Time
Brief ​History of Time, published in 1988, was a landmark volume in science writing and in world-wide acclaim and popularity, with more than 9 million copies in print globally. The original edition was on the cutting edge of what was then known about the origins and nature of the universe. But the ensuing years have seen extraordinary advances in the technology of observing both the micro - and the macrocosmic world - observations that have confirmed many of Hawking's theoretical predictions in the first edition of his book. Now a decade later, this edition updates the chapters throughout to document those advances, and also includes an entirely new chapter on Wormholes and Time Travel and a new introduction. It make vividly clear why A Brief History of Time has transformed our view of the universe.

Richard Dawkins - The ​Selfish Gene
The ​million copy international bestseller, critically acclaimed and translated into over 25 languages. This 30th anniversary edition includes a new introduction from the author as well as the original prefaces and foreword, and extracts from early reviews. As relevant and influential today as when it was first published, _The Selfish Gene_ has become a classic exposition of evolutionary thought. Professor Dawkins articulates a gene's eye view of evolution - a view giving centre stage to these persistent units of information, and in which organisms can be seen as vehicles for their replication. This imaginative, powerful, and stylistically brilliant work not only brought the insights of Neo-Darwinism to a wide audience, but galvanized the biology community, generating much debate and stimulating whole new areas of research.

Richard Dawkins - Isteni ​téveszme
Van-e ​Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről? Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen? Mennyi idős a világegyetem? Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz? A Bibliából merítjük-e erkölcseinket? Isten volt előbb vagy a "képzeletbeli barát"? Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig? Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási "címkékkel" megjelölni, legfőképpen pedig, hogy "az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni".

Stephen W. Hawking - Leonard Mlodinow - A ​nagy terv
A ​VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB GONDOLKODÓJÁNAK CSAKNEM EGY ÉVTIZED UTÁN AZ ELSŐ JELENTŐS MUNKÁJA, MELYBEN ÚJ VÁLASZOKAT AD AZ ÉLET VÉGSŐ KÉRDÉSEIRE. Mikor és hogyan kezdődött az Univerzum története? Miért vagyunk itt? Miért van ott valami a semmi helyett? Mi a valóság természete? Miért vannak a természeti törvények olyan pontosan beszabályozva, hogy éppen megengedjék a hozzánk hasonló lények létezését? És végül, a Világegyetemünkre érvényesnek látszó „nagy terv” bizonyítékot jelent-e egy jóindulatú Teremtő létezése mellett, aki mozgásba hozta a világ fejlődését – vagy a természettudomány másmilyen választ ad erre a kérdésre? Stephen Hawking és Leonard Mlodinow legújabb könyvükben briliánsan szellemes, ugyanakkor egyszerű és közérthető nyelven mutatják be az Univerzum rejtelmeire vonatkozó, legfrissebb tudományos elképzeléseket. Elmondják, hogy a kvantumelmélet szerint a kozmosznak nem egyetlen létezése vagy történelme van, hanem az univerzum minden lehetséges történelme egyidejűleg létezik. Amikor ezt az Univerzum egészére alkalmazzuk, az elképzelés megkérdőjelezi az ok és okozat viszonyának hagyományos felfogását. A szerzők szerint az a tény, hogy a múlt nem ölt határozott formát, azt jelenti, hogy nem a történelem hoz létre bennünket, hanem mi magunk hozzuk létre a történelmet, azáltal, hogy megfigyeljük a múltat. A szerzők kifejtik, hogy mi magunk is a korai Világegyetemben fellépő kvantumfluktuációk leszármazottai vagyunk, és megmutatják, miként jelzi előre az elmélet a „multiverzum” létezését – amely elképzelés szerint a miénk csak egyike annak a rengeteg univerzumnak, amelyek mindegyikében eltérő természeti törvények uralkodtak, és amelyek mind spontán módon, a semmiből bukkantak elő. Emellett Hawking és Mlodinow megkérdőjelezi a valóság hagyományos fogalmát, amikor felállítják a valóság „modellfüggő” elméletét mint a legjobb elméletet, amelynek felfedezésében reménykedhetünk. Végül megvizsgálják az M-elméletet mint a minket és az egész Világegyetemünket irányító törvények magyarázatát. Ez az elmélet jelenleg az egyetlen életképes jelölt arra, hogy a „mindenség elmélete” legyen. Ha sikerül bebizonyítani az elmélet helyességét, írják a szerzők, akkor ez lesz az az egyesített elmélet, amelyet már Einstein is keresett. A nagy terv bármely más könyvnél informatívabb és provokatívabb útikalauz azon felfedezések világába, amelyek megváltoztatják világképünket, és alapjaiban fenyegetik legjobban kedvelt elképzeléseink némelyikét.

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
Ez ​a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. A Nagy Bumm-tól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és egészen kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Azok számára is jól érthető, akik jobban szeretik a képleteknél a magyarázatot. A végső elmélet keresésének történetéről, a tér és idő rejtelmeit feltáró kutatásokról olvashatunk Hawking tolmácsolásában, aki maga is rengeteget tett hozzá az emberiség tudásához. _Az idő rövid története_ az ő klasszikussá vált bevezetője a kozmosszal kapcsolatos legfontosabb kérdésekbe. A könyv első kiadása 1988-ban jelent meg, és az univerzumról addig szerzett tudásunkat ölelte fel. Azóta a technika hatalmas fejlődésen ment keresztül, és ennek megfelelően sokat változtak a megfigyeléseket szolgáló eszközök is. Ezért ma még szélesebb körű és pontosabb ismeretek állnak rendelkezésünkre az Univerzum tulajdonságait illetően. Stephen Hawking ezeknek megfelelően átdolgozta és kibővítette eredeti művét. A kötet kiegészült egy teljesen új, a féreglyukakról és az időutazás lehetőségéről szóló fejezettel is.

Richard Dawkins - A ​hódító gén
Vajon ​mik azok az egységek, amelyek között a természetes szelekció válogat; kik a harcoló felek a létért folyó küzdelemben? – teszi föl ebben a könyvében is a kérdést a szerző. A biológusok egy része azt válaszolja erre: a rátermettségük növelésén fáradozó egyedek, mások viszont a saját fennmaradásukért „fáradozó” génekre igyekeznek terelni a gyanút. Nem volna elvi különbség e két nézet között, ha az élő szervezetek tulajdonságait (mármint a genetikai hátterűeket) kizárólag az adott szervezetben helyet foglaló s egymással együttműködő gének határoznák meg. Ha azonban az egyik élőlény génjeinek fenotipusos hatásai átterjedhetnek a másik élőlény testére, a közös testen osztozó gének pedig olykor egymás ellen dolgoznak, akkor az evolúciós alkalmazkodás lehetőségeinek vizsgálatát újabb dimenziókkal kell bővítenünk. Ezért nem pusztán játék a szavakkal, amikor Dawkins a termeszvár vagy a hódgát génjeiről beszél; amikor a paraziták és gazdáik közötti evolúciós „fegyverkezési versenyben” kialakult manipulációkat genetikai távolhatásként értelmezi, vagy amikor tényleges és potenciális „törvénysértő” génekről elmélkedik. Mindezzel újabb pontokon ássa alá a hagyományos egyedközpontú felfogást, hogy azután a génközpontú világkép keretében helyezze vissza jogaiba, „fedezze föl újra” a valami okból mégiscsak létező egyedi organizmust. _A hódító gén_ egy Darwinnál is darwinistább, bizonyos tekintetben mégis úttörő evolúcióelméleti irányzat alapműve, a tárgyához tartozó legfontosabb fogalmakat, eszméket és téveszméket újszerűen megvilágító tankönyve. Mint ilyen, elsősorban biológusoknak és biológusjelölteknek szól, de boldogulhat vele mindenki, aki olvasta és élvezte Dawkins első könyvét, _Az önző gént._ * * * Richard Dawkins 1941-ben született. Tanulmányait az Oxfordi Egyetemen végezte, doktori disszertációját a Nobel díjas etológus Niko Tinbergen mellett írta. 1967-től 1969-ig zoológus adjunktusként a Kaliforniai egyetemen, Berkeleyben dolgozott, majd visszatért Oxfordba, ahol azóta mint a magatartásbiológia tanára működik. Első, világsikert aratott könyve _Az önző gén_ címen 1976-ban (magyarul 1986-ban) jelent meg. Az 1982-ben kiadott _A hódító gén_ - eredeti címén _A kiterjesztett fenotípus_ - logikus továbbgondolása és letisztult újraértelmezése a sokakra reveáló erővel ható, mások szemében botránykőnek számító dawkinsi alaptéziseknek. * * * "Ha egy gyereknek rossz a matematikatanára, magától értetõdik, hogy lemaradása bepótolható, feltéve hogy a következõ évben különlegesen jó oktatásban részesül. Ám ha a jelek arra utalnak, hogy a gyerek matematikai hiányosságai genetikai eredetűek lehetnek, kétségbeesés lesz úrrá a szülõkön: ha a hiba a génekben van, akkor minden "elõre meg van írva", nincs mit tenni ...Vajon mivel szolgáltak rá a gének arra, hogy ilyen baljóslatú, könyörtelen szerepben tüntessük föl õket? Miért nem csinálunk ugyanilyen mumust mondjuk az óvodai képzésbõl vagy a hitoktatásból? ... Bármennyire feltartóztathatatlanul haladnak is a gének nemzedékrõl nemzedékre, azok a hatások, amelyeket az õket hordozó egymás utáni testekre gyakorolnak, nagyon is feltartóztathatók." "Akik még sosem szenvedtek el agymosást és soha nem váltak semmilyen kábítószer rabjává, aligha értik meg ama embertársaikat, akik már keresztülmentek ilyesmin. Ugyanebbõl a kívülállásból fakad értetlenségünk a tekintetben, hogy mi készteti a befogadó madarat a hozzá képest nevetségesen túlméretezett kakukkfióka táplálására, avagy a hangyadolgozókat arra, hogy önként és dalolva meggyilkolják az egyetlen lényt a világon, amely genetikai sikerük szempontjából létfontosságú. Az ilyenfajta szubjektív megközelítés azonban félrevezetõ ... Ha a természetes szelekció működik a háttérben, ugyan ki merne akár csak tippelni is, mi lehetséges és mi nem az idegi működések befolyásolásában?" "Mi teszi az egyedi szervezetet oly különlegessé? Ha igaz az, hogy az élet replikátorok sokaságának színjátéka, amelyek kiterjesztett fenotípusuk segítségével a fennmaradásért küzdenek, a gyakorlatban miért döntöttek úgy ezek a replikátorok, hogy százezrével sejtekbe tömörülnek, és miért késztették ezeket a sejteket arra, hogy milliószor millárdos csoportokba verõdjenek a szervezetek kötelékében? ... Ahelyett, hogy magától értetõdõnek fogadtam volna el a szervezetek létét, és azt kérdeztem volna, milyen elõnyökkel járnak a szervezet szempontjából az általa kifejlesztett alkalmazkodási formák, azt igyekeztem kimutatni, hogy már a szervezetek puszta léte is magyarázatot kíván."

Stephen W. Hawking - A ​mindenség elmélete
A ​mindenség elmélete hét előadást tartalmaz, amelyekben S.W.Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra készített, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.

Richard Dawkins - The ​God Delusion
Discover ​magazine recently called Richard Dawkins "Darwin's Rottweiler" for his fierce and effective defense of evolution. Prospect magazine voted him among the top three public intellectuals in the world (along with Umberto Eco and Noam Chomsky). Now Dawkins turns his considerable intellect on religion, denouncing its faulty logic and the suffering it causes. He critiques God in all his forms, from the sex-obsessed tyrant of the Old Testament to the more benign (but still illogical) Celestial Watchmaker favored by some Enlightenment thinkers. He eviscerates the major arguments for religion and demonstrates the supreme improbability of a supreme being. He shows how religion fuels war, foments bigotry, and abuses children, buttressing his points with historical and contemporary evidence. In so doing, he makes a compelling case that belief in God is not just irrational, but potentially deadly. Dawkins has fashioned an impassioned, rigorous rebuttal to religion, to be embraced by anyone who sputters at the inconsistencies and cruelties that riddle the Bible, bristles at the inanity of "intelligent design," or agonizes over fundamentalism in the Middle East—or Middle America.

Stephen W. Hawking - Leonard Mlodinow - Az ​idő még rövidebb története
Stephen ​Hawking világszerte ismert sikerkönyve Az idő rövid története mérföldkő volt a tudományos ismeretterjesztés történetében. Ennek csak egyik oka a szerző lebilincselő stílusa, a másik viszont az általa tárgyalt lenyűgöző témák: a tér és az idő természete, Isten szerepe a teremtésben, a Világegyetem története és jövője. Kétségtelen tény viszont, hogy a könyv megjelenése óta sok olvasó jelezte Hawking professzornak, hogy milyen nehézséget okozott a könyvben szereplő legfontosabb fogalmak megértése.Ezért született meg Az idő még rövidebb története. A szerző szerette volna korábbi könyve mondanivalóját még érthetőbbé tenni olvasói számára - és egyúttal kiegészítette azt a legújabb tudományos megfigyelések és felfedezések ismertetésével.

Richard Dawkins - A ​vak órásmester
E ​világhírű könyv szerzője szerint az élők világát megszabó vak égi "órásmester" maga a halmozódó szelekció. Dawkins érthetően és szemléletesen foglalja össze az "élet tudományának" mai állását, melynek vezérelve a ma is sokat támadott evolúciós gondolat. A szerző arra törekszik, hogy megmagyarázza a vak véletleneket, a látszólagos csodákat. Megpróbál rávilágítani az élő szervezetek bonyolultságának rejtélyére, és egyben a megoldást is megadja.

Stephen W. Hawking - Roger Penrose - A ​tér és az idő természete
Einstein ​szerint a Világegyetem legérthetetlenebb tulajdonsága éppen az, hogy megérthető. Igaza volt-e? Hogyan alkotható meg a kvantumelmélet, amely az Ősrobbanást követő első pillanatokat éppúgy meg tudja magyarázni, mint a fekete lyukaknak nevezett rejtélyes objektumok fizikáját? Milyen rendkívüli kvantumtechnikai folyamatok hatására képesek a fekete lyukak párologni, és mi történik mindazzal az információval, amit ezek a lyukak elnyelnek? Miért előrefelé folyik az idő és miért nem visszafelé?Könyvünkben a világ egyik legnevesebb fizikusa, és matematikusa Stephen Hawking (Az idő rövid története írója) és Roger Penrose (A császár új elméje szerzője) fejti ki egymással merőben ellentétes véleményét a fenti kérdésekről. Vitájukból az olvasó felismerheti, hogy mennyire különbözőképpen lehet felfogni a felfoghatatlant.

Richard Dawkins - Folyam ​az Édenkertből
RICHARD ​DAWKINS, a Charles Simonyi által Oxfordban újonnan alapított Tudománynépszerüsítõ Tanszék elsõ professzora. A VILÁG - EGYETEM sorozat számára írt könyvében a génkutatás újabb eredményeit ismerteti. Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember - vagy bármely élõ szervezet - kivételes "programozott túlélõgép"? Egyetlen közös õstõl származik minden földi élõlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygõ folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót.

J. R. R. Tolkien - The Lord of the Rings - The Return of the King
The armies of the Dark Lord are massing as his evil shadow spreads even wider. Men, Dwarves, Elves and Ents unite forces to do battle against the Dark. Meanwhile, Sam and Frodo struggle further into Mordor in their heroic quest to destroy the One Ring.

Stephen W. Hawking - A ​világegyetem dióhéjban
A ​nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét.A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.

Hubert Mania - Isten ​mégis kockázik!
Ha ​nagy bajban vagyunk, minden erőnkkel keressük a megoldást: hogyan jussunk ki belőle, és végiggondoljuk életünket: Honnan jövünk? Mit értünk el? Hová tartunk? Manapság ritkán teszünk fel ilyen kérdéseket, kivéve, ha nagy baj ér bennünket. Lehet, hogy Stephen Hawking is akkor kezdett el az élet nagy kérdései iránt érdeklődni, amikor felfelé ívelő pályája kezdetén megtudta: talán már csak fél éve van hátra az életből... Fantasztikus utazásra indulunk Hawking vezetésével: szemügyre veszünk egy fekete lyukat, képzeletet felülmúlóan erős gravitációs mezőben zuhanunk a belsejébe, aztán... átéljük az ősrobbanás első másodperceit.... Milyen fából faragták Hawkingot? Vasakarattal élni akar és gondolkodni, miként keletkezett a világegyetem és benne az ember... Mi adott erőt Jane-nek, Hawking feleségének, hogy oly sok éven át kitartson egy szinte végletekig korlátozott testű, ám zseniális ember mellett?

Richard Dawkins - Az ​Ős meséje
Az ​Ős meséje különös zarándokútra viszi az olvasót. Mi mai emberek vagyunk a zarándokok, akik a szerző vezetésével az elképzelhetetlenül távoli, négymilliárd éves múltba, még az élet hajnala előtti időkbe indulunk őseink felkutatására. Velünk együtt más élőlények - állatok, növények, gombák és baktériumok - is hasonló utat tesznek meg visszafelé az időben, hogy rátaláljanak őseikre. A bizarr utazáson találkozunk olyan fajokkal, amelyekkel közös ősön osztozunk. Ahogy megyünk, mendegélünk, visszautunkon tömeges kihalások nyomai kísérnek, és egyre több, mind távolibb közös ősre bukkanunk, mígnem elérkezünk a Földön kialakult élet eredetéhez, valamennyi életforma egyetlen őséhez. Ezen a ponton összefutnak a zarándoklatok. Valóságos mese ez a nagyszerű elbeszélés, amely összefogja a könyv mondandóját. Az időutazás során megismerjük a legkülönfélébb zarándokok meséjét. Bár saját őseinkre összpontosítunk, s általában csak akkor vesszük észre a többi lényt, amikor hozzánk csapódnak, időnként mégis felpillantunk az útról, és emlékezetünkbe idézzük, hogy más zarándokok is járják a maguk többé-kevésbé független útját végcélunk felé. Számozott találkozás-mérföldkövek és az időrend megerősítéséhez szükséges közbülső útjelző táblák jelölik ki utunkat. Mindegyik mérföldkő új fejezetet jelez, ahol megállunk, hogy számot vessünk zarándoklatunkkal, és esetleg meghallgassunk egy-két mesét. Időnként valami jelentőségteljes történik a környező világban, és ekkor zarándokaink rövid pihenőt tartanak, hogy elgondolkodjanak a történteken. A legújabb DNS-kutatások eredményeinek birtokában megdöbbentő betekintést nyerhetünk az evolúció lenyűgöző történetébe. Az evolúció egységes alapelve érvényesül minden mesében, s fogja össze őket ezzé a rendkívüli történetfüzérré, amely nem más, mint az ember és minden élő történelme. Ez a könyv a jelenből a múltba vezető zarándoklattól szóló beszámoló formáját ölti. Valamennyi út az élet eredetéhez vezet. Ám mivel emberek vagyunk, az általunk követett út saját őseinké lesz. Az Ős meséje fajunk kivételességének lenyűgöző története, s rávilágít arra a szoros kapcsolatra, amely a többi élőlényhez fűz bennünket.

Richard Dawkins - Az ​Ördög Káplánja
Az ​Ördög Káplánja érdekfeszítő, személyes hangú válogatás eddig megjelent írásaiból, amelynek nyomán kirajzolódik a tudomány egyik legkiemelkedőbb elméjének portréja. A válogatásban munkásságának kulcsfontosságú írásai szerepelnek, melyekhez Richard Dawkins témánként új, a keletkezés körülményeire utaló értelmező szövegeket is írt. Irodalmi értékű írásaiból megmutatkozik széles érdeklődési köre, erőteljes nézeteinek kihívó jellege. Írjon bár az evolúció és az általában vett tudomány jó néhány aspektusáról, elhunyt kollégáiról, a nevelésről, a számítógép és az ember kapcsolatáról, a terrorizmusról és - nem éppen mellékes témaként - a vallásról, stílusa gyakran provokatív, de sohasem enged az intellektuális színvonalból.. Nemcsak átadja az ismereteket, hanem egy egységes világkép részeként értelmezi is azokat. Irásainak intellektuális hősei között találjuk Darwin, Jean Henri Fabre, Gregor Mendel, H.G. Wells, T.H. és Julian Huxley alakját.A kötet későbbi írásaiban Dawkins modern szerzők mai nézeteivel vitatkozik, vagy éppen bizonyos társadalmi jelenségeket elemez és értelmezi azokat. Gondolkodása éles ellentétben áll a legtöbb divatos áramlattal, például a New Age miszticizmusával és spiritualizmusával, a posztmodern tudományelmélettel és a zárt, tekintély elvű, vallásos hittételekre alapuló gondolkodással. Az embert éppen úgy a földi lét részeként szemléli, mint bármely más élőlényt, és ebből a nézőpontból szemlélve különös megvilágításba kerülnek a biológia és a tudomány tényei, de még inkább az erkölcs, a filozófia és a vallás. Richard Dawkins, aki híres arról, hogy tántoríthatatlan, sőt könyörtelen, ha a tudomány igazságát és módszereit védi, ebben a válogatásban megmutatja szelídebb, szemlélődőbb arcát is, ami sok olvasóját meglepheti.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Richard Dawkins - Szivárványbontás
Igaza ​van Keatsnek, és Newton valóban megfosztotta szépségétől a szivárványt, amikor a fehér fényt színekre bontotta? Dawkins szerint nem, hiszen Newton kulcsot adott a modern csillagászathoz, éppenhogy költészetet lehelt a kozmológiába. A rejtélyek nem veszítik el költői varázsukat azzal, hogy megfejtik őket: a megoldás sokkal szebb, mint a talány, és mélyebb rejtélyeket fed fel.Richard Dawkins e világszerte nagy sikert aratott könyvében napjaink legfontosabb tudományos területeivel foglalkozik, az asztronómiától és a genetikától a nyelvészeten át a virtuális valóságig, összevetve őket az emberiség olthatatlan vágyával a csodákra.A kötet brilliáns összefoglalása annak, hogy mi is a tudomány (és mi nem az); nemcsak hasznos és érdekes, de éppoly emelkedett is lehet, mint a legjobb költészet.br>Richard Dawkins 1941-ben született Nairobiban, az Oxford University tanára. Napjaink egyik legmeghatározóbb tudósának számos könyve jelent meg magyarul is, például Az önző gén, A hódító gén, A vak órásmester és a Folyam az Édenkertből.

Richard Dawkins - A ​valóság varázsa
A ​varázslatnak sok formája van. Őseink leginkább arra használták, hogy a világ érthetetlen jelenségeit magyarázzák meg vele, mielőtt tudomány választ talált volna rájuk. Az ókori egyiptomiak szerint az éjszaka akkor jön el, amikor Nut istennő lenyeli a napot. A vikingek szerint a szivárvány az istenek hídja a földi világba. A földrengéseket a japánok egykor az óriási harcsával magyarázták, ami a hátán hordozza a világot - és minden alkalommal, amikor megrázza a farkát, a föld remegni kezd. Ezek mind varázslatos, különleges történetek. Van azonban még valami, ami ennél is varázslatosabb: megtalálni az igazi választ ezekre a kérdésekre. Ez a valóság varázsa - a tudomány. A valóság varázsa seregnyi találó gondolatkísérlettel, lenyűgöző illusztrációkkal és megdöbbentő tények garmadájával segíti a természeti jelenségek megértését. Miből vannak a dolgok? Mennyi idős a világegyetem? Miért néznek ki úgy a kontinensek, mintha egy kirakós szétszedett darabjai volnának? Mi okozza a tsunamit? Miért van ilyen rengeteg féle állat és növény? Ki volt az első férfi, vagy nő? A könyv letehetetlen, látványos detektívtörténetként kalauzol végig a legkülönbözőbb tudományágakon, arra sarkallva az olvasót, hogy közben ő maga is gondolkodjon a tudósok fejével. Richard Dawkins, a világ leghíresebb evolúciós biológusa, és a tudományos oktatás egyik legszenvedélyesebb élharcosa egész karrierjét annak szentelte, hogy megismertesse a tudomány csodáit a felnőttekkel. Most azonban Dave McKean illusztrátorral közösen arra vállalkozik, hogy páratlan oktatói tehetségének segítségével minden korosztály számára elérhetővé tegye a tudomány varázslatos világát. Dawkins és McKean könyve valódi kincsesbánya mindazok számára, akik valaha is eltűnődtek azon, hogyan működik a világ. Olyan képes kalauz a világ titkaihoz, mely hosszú éveken át útitársunk lehet.