George ​kulcsa a rejtélyes univerzumhoz

Lucy Hawking - Stephen W. Hawking - George ​kozmikus kincsvadászata
George ​legjobb barátjának, Annie-nak segítségre van szüksége. A lány tudós apukája, Erik egy űrprogramon dolgozik, de a dolgok nem a tervei szerint alakulnak. Sikerül ugyan eljuttatni egy robotot a Mars felszínére, ám a masina egyáltalán nem úgy viselkedik a vörös bolygón, ahogy az egy szondához illene. Mindeközben Annie valami egészen furcsa dologra bukkan apukája szuper-számítógépén... Lehet, hogy a földönkívüliek üzentek? Lehet, hogy van élet a világűrben? Egyáltalán hogyan találhatunk meg egy bolygót egy másik csillagrendszerben? És ha találkozunk a földönkívüliekkel, mit mondjunk nekik? Ez a fantasztikus kalandregény nem csupán egy lélegzetelállítóan izgalmas, bolygóközi kincsvadászat története: a könyv végére az Olvasó megismerheti az űrkutatás LEGÚJABB eredményeit, és megtudhatja, mit gondolnak a világegyetemről a legkiválóbb tudósok.

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
Ez ​a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. A Nagy Bumm-tól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és egészen kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Azok számára is jól érthető, akik jobban szeretik a képleteknél a magyarázatot. A végső elmélet keresésének történetéről, a tér és idő rejtelmeit feltáró kutatásokról olvashatunk Hawking tolmácsolásában, aki maga is rengeteget tett hozzá az emberiség tudásához. _Az idő rövid története_ az ő klasszikussá vált bevezetője a kozmosszal kapcsolatos legfontosabb kérdésekbe. A könyv első kiadása 1988-ban jelent meg, és az univerzumról addig szerzett tudásunkat ölelte fel. Azóta a technika hatalmas fejlődésen ment keresztül, és ennek megfelelően sokat változtak a megfigyeléseket szolgáló eszközök is. Ezért ma még szélesebb körű és pontosabb ismeretek állnak rendelkezésünkre az Univerzum tulajdonságait illetően. Stephen Hawking ezeknek megfelelően átdolgozta és kibővítette eredeti művét. A kötet kiegészült egy teljesen új, a féreglyukakról és az időutazás lehetőségéről szóló fejezettel is.

Stephen W. Hawking - A ​mindenség elmélete
A ​mindenség elmélete hét előadást tartalmaz, amelyekben S.W.Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra készített, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.

Stephen W. Hawking - A ​világegyetem dióhéjban
A ​nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét.A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.

Stephen W. Hawking - Roger Penrose - A ​tér és az idő természete
Einstein ​szerint a Világegyetem legérthetetlenebb tulajdonsága éppen az, hogy megérthető. Igaza volt-e? Hogyan alkotható meg a kvantumelmélet, amely az Ősrobbanást követő első pillanatokat éppúgy meg tudja magyarázni, mint a fekete lyukaknak nevezett rejtélyes objektumok fizikáját? Milyen rendkívüli kvantumtechnikai folyamatok hatására képesek a fekete lyukak párologni, és mi történik mindazzal az információval, amit ezek a lyukak elnyelnek? Miért előrefelé folyik az idő és miért nem visszafelé?Könyvünkben a világ egyik legnevesebb fizikusa, és matematikusa Stephen Hawking (Az idő rövid története írója) és Roger Penrose (A császár új elméje szerzője) fejti ki egymással merőben ellentétes véleményét a fenti kérdésekről. Vitájukból az olvasó felismerheti, hogy mennyire különbözőképpen lehet felfogni a felfoghatatlant.

Geronimo Stilton - Amerika ​felfedezése
Sziasztok! ​Geronimo Stilton vagyok, a Rágcsáló Hírek főszerkesztője. Szívesen mesélek nektek magamról és az Egér-sziget többi lakójáról, valamint küzdelmeinkről a fondorlatos kalózmacskák ellen. Ezek az egérfogók állandóan azon mesterkednek, hogy a múltba visszatérve megváltoztassák a történelem menetét. Most éppen 1492-be mennek, Spanyolországba, ahol Kolumbusz Kristóf, a híres tengerész arra készül, hogy az óceánon nyugat felé hajózva jusson el Indiába, és bebizonyítsa hogy a Föld gömbölyű.

Geronimo Stilton - A ​Fantázia Birodalma
Álmodtatok ​már valaha arról, hogy elutaztok a Fantázia Birodalmába? Szeretnétek boszorkányokkal, szirénekkel, sárkányokkal, manókkal, törpékkel, óriásokkal és tündérekkel találkozni? Na meg persze egyszarvúakkal, trollokkal és farkasemberekkel? Szeretnétek ti is a legendás Szivárványsárkány hátán repülni? Akkor hát rajta! Induljunk el együtt erre a csodálatos utazásra a Fantázia Birodalmába!

Neil Gaiman - Farkasok ​a falban
Lucy ​biztos benne, hogy farkasok élnek a házuk falában, és ahogy mindenki mondja: ha a farkasok egyszer kijönnek a falból, akkor vége. A családja azonban nem hisz neki... amíg egy nap a farkasok tényleg ki nem jönnek a falból. De itt még nincs vége. Sőt, Lucy harca a farkasokkal csak most kezdődik. Egy kellemesen ijesztő, furcsa és féktelen történet felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, Dave McKean különleges rajzaival.

J. R. R. Tolkien - Kürtő ​úr
_Kürtő ​urat könnyű felismerni, hiszen nem sokan szaladgálnak olyan hatalmas kalapban, mint ő, és még kevesebben tartanak Nyuráfot a kertjükben. Mesénk hőse egy napsütéses reggelen úgy döntött, vásárol magának egy automobilt. De nem kellett volna... Első útja ugyanis sétakocsikázás helyett katasztrófák sorozata lett, és ez nem csak Kürtő úr kifogásolható vezetési stílusának volt köszönhető, hiszen ki gondolta volna, hogy Erős úr és Paprika asszony után még három útonálló medvébe is beleütközik?_ _Tolkien professzor gyermekei szórakoztatására írta és rajzolta ezt a mesekönyvet, amelyet most fakszimile kiadásban tarthat kezében a kedves Olvasó. A könyv páratlan oldalain megőriztük a mester saját kézírását és csodálatos rajzait, a páros oldalakon pedig az eredeti angol szöveg magyar fordítása olvasható._

Stephen W. Hawking - Leonard Mlodinow - Az ​idő még rövidebb története
Stephen ​Hawking világszerte ismert sikerkönyve Az idő rövid története mérföldkő volt a tudományos ismeretterjesztés történetében. Ennek csak egyik oka a szerző lebilincselő stílusa, a másik viszont az általa tárgyalt lenyűgöző témák: a tér és az idő természete, Isten szerepe a teremtésben, a Világegyetem története és jövője. Kétségtelen tény viszont, hogy a könyv megjelenése óta sok olvasó jelezte Hawking professzornak, hogy milyen nehézséget okozott a könyvben szereplő legfontosabb fogalmak megértése.Ezért született meg Az idő még rövidebb története. A szerző szerette volna korábbi könyve mondanivalóját még érthetőbbé tenni olvasói számára - és egyúttal kiegészítette azt a legújabb tudományos megfigyelések és felfedezések ismertetésével.

Frances Hodgson Burnett - A ​titkos kert
Évtizedek ​óta kultuszkönyv, amit nagyanyáink és apáink is változatlan érdeklődéssel olvastak, s olvassák a mai fiatalok is. A könyvnek számtalan különféle kiadása jelent meg, filmet is készítettek belőle, manapság is játsszák. Az édes-bús történet központi szereplői: egy zárkózott, árva kislány és egy betegeskedő kisfiú, akik rátalálnak az elveszett Édent felidéző, varázslatos kertre - és egy jó barátra, Colinra. A könyv most új köntösben, de változatlan szöveggel jelenik meg.

Stephen W. Hawking - Leonard Mlodinow - A ​nagy terv
A ​VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB GONDOLKODÓJÁNAK CSAKNEM EGY ÉVTIZED UTÁN AZ ELSŐ JELENTŐS MUNKÁJA, MELYBEN ÚJ VÁLASZOKAT AD AZ ÉLET VÉGSŐ KÉRDÉSEIRE. Mikor és hogyan kezdődött az Univerzum története? Miért vagyunk itt? Miért van ott valami a semmi helyett? Mi a valóság természete? Miért vannak a természeti törvények olyan pontosan beszabályozva, hogy éppen megengedjék a hozzánk hasonló lények létezését? És végül, a Világegyetemünkre érvényesnek látszó „nagy terv” bizonyítékot jelent-e egy jóindulatú Teremtő létezése mellett, aki mozgásba hozta a világ fejlődését – vagy a természettudomány másmilyen választ ad erre a kérdésre? Stephen Hawking és Leonard Mlodinow legújabb könyvükben briliánsan szellemes, ugyanakkor egyszerű és közérthető nyelven mutatják be az Univerzum rejtelmeire vonatkozó, legfrissebb tudományos elképzeléseket. Elmondják, hogy a kvantumelmélet szerint a kozmosznak nem egyetlen létezése vagy történelme van, hanem az univerzum minden lehetséges történelme egyidejűleg létezik. Amikor ezt az Univerzum egészére alkalmazzuk, az elképzelés megkérdőjelezi az ok és okozat viszonyának hagyományos felfogását. A szerzők szerint az a tény, hogy a múlt nem ölt határozott formát, azt jelenti, hogy nem a történelem hoz létre bennünket, hanem mi magunk hozzuk létre a történelmet, azáltal, hogy megfigyeljük a múltat. A szerzők kifejtik, hogy mi magunk is a korai Világegyetemben fellépő kvantumfluktuációk leszármazottai vagyunk, és megmutatják, miként jelzi előre az elmélet a „multiverzum” létezését – amely elképzelés szerint a miénk csak egyike annak a rengeteg univerzumnak, amelyek mindegyikében eltérő természeti törvények uralkodtak, és amelyek mind spontán módon, a semmiből bukkantak elő. Emellett Hawking és Mlodinow megkérdőjelezi a valóság hagyományos fogalmát, amikor felállítják a valóság „modellfüggő” elméletét mint a legjobb elméletet, amelynek felfedezésében reménykedhetünk. Végül megvizsgálják az M-elméletet mint a minket és az egész Világegyetemünket irányító törvények magyarázatát. Ez az elmélet jelenleg az egyetlen életképes jelölt arra, hogy a „mindenség elmélete” legyen. Ha sikerül bebizonyítani az elmélet helyességét, írják a szerzők, akkor ez lesz az az egyesített elmélet, amelyet már Einstein is keresett. A nagy terv bármely más könyvnél informatívabb és provokatívabb útikalauz azon felfedezések világába, amelyek megváltoztatják világképünket, és alapjaiban fenyegetik legjobban kedvelt elképzeléseink némelyikét.

Ray Bradbury - Az ​öröm masinériái
Az ​öröm masinériái című válogatás 1964-ben jelent meg, és számos olyan novellát tartalmaz, mely most először olvasható magyar nyelven.

Geronimo Stilton - Négy ​egér a vadnyugaton
Hogy ​kicsoda Geronimo Stilton? Hát, egy igen szórakozott pacák, pontosabban pocok, aki mindig a felhők fölött jár... Egy kiadó vezetőjeként dolgozik, de igazi szenvedélye az írás. Rágcsáliában, Egér-sziget fővárosában minden műve bombasiker. Nem olvastad még őket? Pedig igazán mulatságos történetek: könnyebbek, mint a mozzarella, kívánatosabbak, mint az edami és ízesebbek, mint az érett parmezán...Igazán bajuszemelő történetek, szavamra mondom!

Muriel Barbery - A ​sündisznó eleganciája
Az ​ötvennégy éves Renée egy párizsi magánpalota házmestere. Kövér, tyúkszem van a lábán, hitvány ételeket eszik és szappanoperákat néz. Csakhogy Renée-nek van egy titka: hihetetlenül művelt. Szereti a filozófiát, a zenét, és a japán művészetet. Álarca mögül mélyen lenézi a luxuslakások gazdag lakóinak üres életét. A 12 éves Paloma, az ötödik emeletről, látszólagos engedelmességgel igyekszik belesimulni a tizenévesek popkultúrájába, de ő is kimagasló intelligenciát takargat. És mivel lesújtó véleménnyel van a világról, azt tervezi, hogy tizenharmadik születésnapján felgyújtja lakásukat, majd véget vet életének. Ők ketten a regény főszereplői és egyúttal narrátorai. Meg a házba költöző dúsgazdag japán férfi, aki puszta létével, no meg azzal, hogy átlát a szitán, izgalmas mozgásba hozza az eseményeket...

Geronimo Stilton - Időutazás
Kedves ​Rágcsálóbarátaim! Előfordult már veletek, hogy egy vérszomjas Tyrannosaurus Rex vett üldözőbe benneteket? Vándoroltatok már étlen-szomjan végtelen sivatagon át Kheopsz fáraó piramisa után kutatva? Próbáltatok már megostromolni egy középkori várat? Nos, én igen! Íme, legújabb kalandjaim hiteles krónikája! Az egész kalamajka azzal kezdődött, hogy Volt professzor a családommal együtt meghívott egy tanulságos időutazásra az új találmányán, egy időgépen. Repülő őshüllők, Triceratopsok és történelem előtti erdők ejtettek egyik ámulatból a másikba! Ezután múmiák, fáraók és piramisok rémisztgettek! A harmadik állomásunkon pedig várak, lovagok és királykisasszonyok középkori forgatagába csöppentünk! Legyél te is az útitársam ezen a felejthetetlen időutazáson! Geronimo Stilton igazi meglepetést tartogat a kis olvasók számára. Az eddigi könyveknél lényegesen terjedelmesebb könyvet még a megszokottnál is színesebb és vidámabb rajzok illusztrálják, a kötetben található matricáknak köszönhetően pedig most még szórakoztatóbb olvasmányt vehetnek kézbe Geronimo Stilton rajongói!

Carl Sagan - Broca ​agya
Mi ​köze van a XIX. századi francia orvos, Paul Broca formalinban megőrzött agyának a bolygókutatás aranykorához? Mi köze van egy sókristálynak a Földön kívüli értelem kutatásához? Mi köze van a spiritiszta szeánszoknak Robert Goddard rakétakísérleteihez? Látszólag semmi, Carl Sagan számára azonban a világ szerves egészet alkot, ezért az olvasó is hamar rádöbben: minden mindennel összefügg. A tanulmánygyűjtemény központi gondolata az áltudományok elleni okos fellépés. A legképtelenebb ostobaságokat sem intézi el puszta kézlegyintéssel...

Stephen W. Hawking - Einstein ​álma és egyéb írások
Stephen ​Hawking nevét Az idő rövid története című könyve tette világhírűvé, amely tudományos műveknél példátlan népszerűségre tett szert. Most, esszéinek és egyéb írásainak e kötetéből közelebbről is megismerhetjük az embert, a tudóst, a képzeletdús és szigorú gondolkodót. Beszéljen akár gyermekkoráról, tanulmányairól, könyvének bestsellerré válásáról vagy az univerzum eredetéről és jövőjéről; tiszta stílusban, visszafogott humorral egy lenyűgöző egyéniség szól hozzánk. "Örökké tágulni fog a világegyetem, vagy minden összeomlik a Nagy Zuttyban, amely értelmetlenné teszi a fizikai törvényeket? Stephen Hawking, a bámulatosan népszerű Az idő rövid története című könyv szerzője fényt derít az idő és az űr legsötétebb régióira, és rendkívüli jövőképet vetít elénk." /The Times/

Rigó Béla - Mézga ​Aladár különös kalandjai
Gyere ​velem a világűrbe! Úgyis régen láttad utoljára a Nagy Medvét vagy a Göncölszekeret, ahogy végigzötyög a Tejúton. Városban reklámok világítanak az égen. A távcsövekben megdermedt állóképek mutatják, mi volt arrafele sok millió évvel ezelőtt. Sajnos nem juthatsz el oda, a rakéták eddig még csak a Holdig szállítottak utasokat. Én bezzeg esténként beülök a Gulliverklibe, és hűséges pajtásommal, Blökivel nekivágok a végtelennek, ahogy ezt emlékezetes rajzfilmemben már láthattad. Egy-két kalandra megint elkísérhetsz, kedves olvasó! Meglátogathatod a Lepénybolygót, ahol egysíkú világukban egysíkúan gondolkodnak az odazárt árnyékemberek. Persze vannak színesebb vidékek, ahol az élet csupa izgalom, mert krimiírók írják. Másutt örökös testvérháborúkban fogy a létszám, megint másutt leigázott emberek szolgálják a rajtuk uralkodó gépeket. A többi maradjon meglepetés. Kellemes kalandozást kíván könyvéhez: Mézga Aladár

Carl Sagan - Az ​éden sárkányai
Carl ​Edward Sagan (1934-1996) amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus nemcsak kiemelkedő szaktekintély volt, hanem nagyszerű író is. Több mint 20 könyve, s kiváltképp A kozmosz című televíziós sorozata, amelyet 60 országban emberek százmilliói kísértek figyelemmel, emblematikus alakká tették a tudományos ismeretterjesztés terén. Az Éden sárkányai-ban, amelyért Pulitzer-díjat kapott, Sagan izgalmas szellemi kalandra invitálja az olvasót: végigkalauzolja az emberi intelligencia kialakulásának történetén. A hüllők iránti ősi ellenszenvünktől kezdve az álom és az alvás funkcióján át a jobbkezesség előnyben részesítésének okáig számos kérdésre kapunk meghökkentően újszerű választ. A szerző hatalmas anyagismeret birtokában tekinti át a tárgy lehetséges összefüggéseit, mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, s rámutat: az emberi intelligencia olyan új feltételeket teremtett az emberiség számára, amelyekkel még nem tanult meg együtt élni. Márpedig az egész emberi nem fennmaradása függhet attól, hogy mennyire jövünk tisztába intelligenciánk természetével - amihez viszont ismernünk kell kialakulásának folyamatát is.