|
“Alapvető kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót – támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire – jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának – mára sokszor megfejtendő talánnyá vált – jelkészletében. A szerzők – és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt – külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására.
Ízelítőül néhány a címszavakból:
ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ.
A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja.”
Kapcsolódó könyvek
Láng János - A mitológia kezdetei
A nemrég elhunyt szerző utolsó művében az archaikus népek meséinek, elbeszéléseinek és mítoszainak elemzésén keresztül a primitív gondolkodásmód rekonstrukciójára vállalkozik. Foglalkozik mindazokkal a motívumokkal, amelyek szinte valamennyi primitív nép elbeszéléseiben jelentkeznek, s megkísérli feltárni az ezek mögött húzódó alapvető pszichológiai törvényszerűségeket. Külön fejezetben tér ki arra, hogy a görög mitológiában és a klasszikus görög kultúrában hogyan élnek tovább ezek a témák és motívumok, s így egységes koncepcióba foglalja az írásbeliség szintjét el nem ért népek monda- és mesekincsét. Kritikailag tekinti át a különböző mítoszelméleteket, és ezekkel szemben meggyőzően fejti ki saját álláspontját.
Jankovics Marcell - A Nap könyve
A mítoszkutató új kötete széles körű adattárat és kultúrtörténeti kommentárt nyújt arról a kiterjedt képzetkörről, ami a Naphoz kapcsolódik. Jankovics természetesen elsősorban a görög, a római, a zsidó-keresztény mítoszok és vallások fogalmi és szimbolikus ábrázolási anyagában leli meg a napkultusz megannyi vonását, de kutatói figyelmét nem kerülik el az afrikai, amerikai (azték, maya, indián) törzsi kultúrák leletei, az ezekkel kapcsolatos antropológiai, etnográfiai kutatási eredmények sem.
A legkorábbi emberek is az idő rendjét a Nap járása szerint szabták meg, ezért A Nap könyve igen részletesen tárgyalja az asztrológiai vonatkozásokat, a naptárkészítés sok-sok változatát, a naiv kozmológiát. Az egyiptomiak, a bibliai idők zsidó népe, a nagy mediterrán kultúrák a legfontosabb istenalakokat, illetőleg az egy istent a nap jelenségeivel hozták kapcsolatba, s az ünnepeknek is megvolt a maga fényszimbolikája. Jankovics különös gonddal dolgozza ki a fejezeteken belül az ősmagyar hitvilágra vonatkozó adatok értelmezését.
Manapság, amikor az asztrológia iránti érdeklődés felélénkülni látszik - felettébb hasznos, ha e nagyon sokirányú vallástörténeti-mitológiai kommentár tényanyagával megismerkednek az emberek. A főként rajzos illusztrációval kísért munkát sok esetben a kötet végén adott fogalmi mutató szerint lehet felhasználni: bizonyos témák, vonatkozások nemegyszer különböző fejezetekben jelennek meg a könyvben.
Ismeretlen szerző - 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Egy remek és bátor kézikönyv a világ képzeletét megragadó regényekről és szerzőkről. Hasznos kalauz a könyvekhez, amelyek - akár kritikai sikerként, akár kultuszműként - hatást gyakoroltak ránk. Az írókból, kritikusokból, tudósokból álló nemzetközi szerzőgárda eklektikus válogatása új megközelítést ad a régi klasszikusokhoz, és eligazít a kortárs szépirodalom hatalmas dzsungelében. Több mint 600 színes illusztráció – könyvborítók, plakátok és fakszimile oldalak -, a regényekből vett idézetekkel kiegészítve: íme az ideális segédkönyv az olvasás szerelmeseinek.
Ismeretlen szerző - A magyar folklór
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A magyarságtudomány kézikönyve
A tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.
Diószegi Vilmos - A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben
Diószegi Vilmos (1923-1972), a magyar néphitkutatás kiemelkedő alakja, korai halála ellenére egyedülálló és maradandó életművet hagyott hátra. E - ma már könyvritkaságnak számító - kötetében dolgozta ki a pogány magyarok ősvallása rekonstrukciójának alapjait. Részletekbe menően hasonlította össze a szibériai samanizmust a magyar néphit táltos-hiedelemkörével, és ennek alapján állapította meg a rokonságot. Arra a következtetésre jutott, hogy a honfoglaló magyarság hitvilága közel állt a szibériai sámánok világképéhez. Reprint kiadásunkban Hoppál Mihály tollából értékes elemzés olvasható Diószegi Vilmos fáradhatatlan kutatómunkájáról és műveinek utóéletéről. A kötet nélkülözhetetlen, klasszikus olvasmány azok számára, akik a magyarság régi pogány hitvilágával és mitológiájával akarnak foglalkozni.
Mark O'Connell - Raje Airey - Jelek és szimbólumok enciklopédiája
A gazdag képanyaggal illusztrált enciklopédia a szimbólumok feletti egyetemes tartalmak megismeréséhez nyújt segítséget. A tematikus felépítésű kötet első része az élet jelképeivel ismertet meg, végigkalauzolva az olvasót az ősi kultúrákon és civilizációkon, hogy bevezetést nyújtson a következő fejezetekhez: a különféle vallások spirituális szimbólumainak, a freudi és jungi lélektan által felismert szimbólumoknak, majd pedig a társadalom életét szervező, meghatározó jeleknek, jelképeknek a világába. A második rész szintén tematikus rendben vezet végig a jelképek erdején - a mindennapi élettől a mintákon és grafikákon át a mitológiai, kozmikus jelképekig, az élet körforgására utaló szimbólumoktól a természeti erőket megjelenítőkig. Az olvasó így nyer beavatást a legkülönbözőbb ezoterikus és exoterikus hagyományokba a sámáni rítusoktól az alkimista transzmutációig, az iszlám misztikától egészen a modern reklámpszichológiáig. A jelképek annotált jegyzékével, képmutatóval, név- és tárgymutatóval kiegészített mű elsősorban a legáltalánosabb információkat közli, de a rendkívül széles spektrumra tekintő mű sok érdekes újdonságot is nyújt.
Balassa Iván - Ortutay Gyula - Magyar néprajz
A két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. (...)
Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozitk, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.
Jankovics Marcell - A fa mitológiája
"A fa, mint az Idő szimbóluma - ez könyvem vezérmotívuma, legyen akár olyan időegységekről szó, mint a hét napjai, egy holdhónap, egy naptári év a maga ünnepi állomásaival, egy emberi élet, vagy világ teremtésétől az utolsó ítéletig tartó kozmikus sorsforduló...
De korunkban, amikor a természet, a környezet pusztítása lassan megfordíthatatlan folyamattá válik, és lassú halált okozó öngyilkossággal ér fel, minden jó szó, ami a fáról elhangzik, aktuális politikai tettnek számít, hiszen mi más lehetne szebb szimbóluma a kíméletre, törődésre szoruló természetnek, magának a fenyegetett Életnek, mint a FA?"
Ismeretlen szerző - Védelmező istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az 1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.
Mircea Eliade - A samanizmus
Sámánok - különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.
Ismeretlen szerző - Az ősi magyar hitvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fritz Gesing - Kreatív írás
A könyv azoknak a kezdőknek segít, akik szeretnék bedolgozni magukat az írás művészetébe, de számos értékes tanácsot és ösztönzést kínál tapasztaltaknak és „profiknak” is. Kreatív írás bevezet a regény- és történetírás technikáiba, alapszabályokat oszt meg az olvasóval, és beszédes példákkal támasztja alá ezeket a világirodalomból. Az írás kétségkívül mesterség és titok szimbiózisa... A titkok területén csak találgathatunk, a mesterség ezzel szemben tanulható..." Fritz Gesing klasszikussá vált alapműve, a Kreatív írás, bevezet a regény- és történetírás technikáiba, alapszabályokat oszt meg az olvasóval, és beszédes példákkal támasztja alá ezeket a világirodalomból. Emellett sok praktikus tanácsot, illetve ötletet ad az írási problémák megoldásához. Alkalmas lehet egyéni tanulmányokra, de írói kurzusok, tanfolyamok számára is tan- és munkakönyvként szolgálhat.
Ismeretlen szerző - A hétfejű Zarvas
A könyv a hazai folklórkutatás legendás alakja, Istvánovits Márton hagyatékából előkerült, a kaukázusi népek körében gyűjtött mesék fordításaiból nyújt válogatást. Mint Istvánovits írja: "A kaukázusi népek folklórjában folklórjuk heroikus aspektusát, hősi attitűdjét, amely, mint minőség áthatja egész folklorisztikus alkotás-univerzumukat, az összes műfajt és minden egyes alkotást, kitüntetten kell kezelnünk." A kötet közel nyolcvan meséjét zömmel 1958-tól az 1970-80-as évekig jegyezték le eredeti csecsen-ingus nyelven, de a fordítás oroszból készült. A nemzeti sajátságokat, a tradicó legértékesebb emlékeit bemutatva a kötet szövegeiből arra nézve nem kapunk áttekintést, hogy milyen lehetett fél évszázada egy-egy mesélő repertoárja, arról sem értesülhetünk, hogy egy-egy falura vagy régióra más-más összetételű hagyományanyag jellemző-e. Mindezt megállapítani további kutatások feladata lesz. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy könyvünkkel sikerül eltüntetni egy fehér foltot, s a kaukázusi mítoszok, népmesék és mondák kötetéből megszerezhető szórakoztató ismeretek a művelt olvasóközönségnek éppúgy, mint a szakkutatásnak értékes, meglepetést nyújtó, lebilincselően érdekes és továbbgondolni való olvasmányul fognak szolgálni.
Karl Shuker - Sárkányok természetrajza
Az emberiséget évezredeken át kevés állat bűvölte el jobban, mint a sárkány. Eddig azonban nem készült a sárkányokról olyan kimerítő leírás, amely bámulatos sokféleségük minden elemére kiterjedt volna. Ezt a hiányt pótolja ez a könyv, amely egyedülállóan kelti életre a sárkányok nagy családjának tagjait. A szépséges illusztrációk és az eleven leírások, elbeszélések a legősibb sárkánykígyóktól a jelenkor sárkányaiig követik végig az állatfaj evolúcióját. Karl Shuker, a világ egyik vezető drakológusa áttekinti a sárkányok kedvelt lakóhelyeit, rendszerezi alfajaikat, és az olvasó elé tárja e fantasztikus lények kulturális hátterét is. Műve nem hiányozhat egyetlen, a sárkányok iránt komolyabban érdeklődő ifjú vagy idősebb olvasó könyvespolcáról sem.
Kerezsi Ágnes - Az udmurtok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vértes Edit - Szibériai nyelvrokonaink hitvilága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I-II.
Ritka vállalkozás kétkötetnyi eredményét veheti kézbe az Olvasó. A nagy és kis finnugor, valamint a magyarral távolabbi nyelvrokonságban lévő szamojéd népek rege- és mondakincséből kaphat ízelítőt. E roppant gazdag, ősi, a civilizációtól szinte a közelmúltig érintetlen folklóranyagban a magyarság kultúrájának - történelmének, néprajzának, hitvilágának - forrásvidékét sejthetjük. Ezért is van helye éppen ebben a környezetben néhány közismert, illetve kevésbé ismert magyar regének és mondának is. Minden egyes összetartozó mondatömböt bevezető tanulmány előz meg, részletes jegyzetanyag és ajánló bibliográfia követ. A válogatás figyelemreméltó értéke, hogy a szövegek túlnyomó részét eredeti nyelvből fordították, sőt, némely darabja friss gyűjtésből származik. Mindkét kötet végén gazdag, nagyobbrészt archív fekete-fehér és színes fotóanyag található.
A Móra új kiadványát mind az érdeklődő fiataloknak, mind pedig a magyar, a történelem szakos tanároknak és a szakembereknek is szívesen ajánljuk.
Ismeretlen szerző - Férfiszülte leány
...E kis kötetke, állíthatjuk, kerek, tiszta képet ad a finn népmesék világáról, stílusának sajátos vonásairól, atmoszférájáról, meseszövésének, motívumrendjének jellegzetességeiről – írja Ortutay Gyula a kötet utószavában. Első és természetes érzésünk, hogy e finn mesékben is, mint annyi más nép mesekincsében, a magyar mesék s az eurázsiai mesék rokonaira ismertünk. Ismerős történetek, ismerős fordulatok, jellemek, ismerős költészeti fordulatok. Igaz, elvétve akad olyan mese is, amely idegen a magyar népmesekincsben, de hiszen nekünk is van nem egy olyan mesénk, amelynek a gyűjtés addig nem mutatta fel párját a finn anyagban. De mégis az első benyomás az erősebb: az egyszerre ismerős mesei témák, mesei fordulatok sora s az elmondásban, a részletekben, a hangulatokban megmutatkozó jellegzetes idegenség. Ismerős-ismeretlen egyszerre ez a mesevilág a mi számunkra. Mások a mesezáró formulák, a mindennapi élet más jelzéseit adják, mint a mi meséink. A Mátyás-mesék, ismert tréfák hangvétele is előkerül, s mégis az első és legerősebb érzésünk ebben a kettős hangulatban van, az egyszerre ismerős-ismeretlen világ átérzésében. Az a meggyőződésünk, hogy ez a sajátos kettősség érzése lesz az egyik legtartósabb, legelbűvölőbb varázsa a finn meséknek.
Ismeretlen szerző - Mesék nőkről férfiaknak
A világ mesekincsének java részét azok a mesék alkotják, amelyek a férfi-nő kapcsolatról mondanak el nagyon lényeges, nőknek és férfiaknak egyaránt fontos üzeneteket. Felismerni és megszeretni a másikat, aki egyszerre ugyanolyan, mint mi, mégis annyira más; levetkőzni félelmeinket; tapogatózva utat találni egymáshoz – mind-mind ismerős fokozatai egy kapcsolat kialakulásának, s ezek az olykor tétova, máskor meg nagyon is célirányos, határozott lépések a mesékben is megtalálhatók.
