Radnóti ​Miklós művei

Ady Endre - Ady ​Endre összes versei
Ady ​óriási tehetségű volt. De még óriásibb ösztönű. Olyan tragikus beállítottságú költő, aminőket a magyar történelemnek csak legbaljóslatúbb korszakai neveltek. Örökségének ereje nem kisrészt abban van, hogy maga is örökséget vett át. Különös élességűre Zrínyi óta van fölhangolva egy húr a magyar lírán: a nemzeti pusztulás veszélyét mondja, s ellene a segítséget kéri. Ady legmesszehangzóbban ezt a húrt tudta verni, maga is pusztulóban. Sirályhangjai letorkolására, míg élt, a szolgák kórusának a Himnusz-t kellett harsognia. Senki nem volt oly közös gazdája az őriznivalónak és végeznivalónak, mint ő. Ady mindmáig ő a legszívósabb összekötő a múlt és a remény közt. Illyés Gyula

Nagy László - Versek ​és versfordítások
Kevés ​olyan egyéni hangú, olyan saját költői alkatra készült műfordítás-gyűjteményt olvashatunk, mint amilyen Nagy László kétkötetes válogatása. E gazdag, időben és térben szerteágazó műfordításokat a költő szinte személyes alkotásként érlelte, szülte újjá. Életművének szerves része a fordítások hódította tartomány. Mert nem véletlen, hogy ő tolmácsolja leghitelesebben Federico García Lorca dalait, románcait, poémáit. Hiszen saját lírájában is milyen megkapó a játékosan poétikus képzelet és a nyers, lírai erő varázslatos keveréke: az érzéseknek valamiféle izzított állapota, felfénylő lobogása. Nagy László tudatosan vonzódik a világ költészetének minden olyan lírikusához, akinek verseiben valóságos képzetek és szárnyaló víziók együttesen érlelik, formálják a bonyolultan rejtett mondandót. Így lett avatott tolmácsolója - többek között - William Blake-nek és Guillaume Apollinaire-nek, Arthur Rimbaud-nak, Dylan Thomasnak és modern kubai költőknek. S milyen élők a nyersen vaskos témájú és szókimondó erotikájú versek fordításai: a középkori, részben ismeretlen francia költők balladái. Lenyűgözően gazdag és csodálatos a különböző nyelvű népdalok magyar gyűjteménye. A fordítások köre a spanyol és angol népköltészettől az orosz, román, bolgár, albán, délszláv, cigány sé finnugor népdalokig terjed. A költői szó közvetlen hatásában hívő ráolvasásoktól, bájolóktól a fájdalommal, a mindennapi élet konfliktusaival szembenéző énekekig, a halállal mérkőző siratóktól az ötletes-játékos mondókákig, az érzelmi feszültségre építkező hősi balladáktól a szerelem örömét és szomorúságát kifejező dalokig a népköltészet utolérhetetlen gazdagsága tárul elénk. E több nyelven éneklő népek és költők lírai öröksége már a mi költészetünknek is éltető forrása. Nagy László formálta magyarul is élővé, sugárzóvá őket.

József Attila - József ​Attila összes versei
A ​jelen kiadás összeállításánál az 1984-ben megjelent kritikai kiadásra támaszkodtunk. (József Attila összes versei. Bp. 1984. 1-2. kötet. Akadémiai Kiadó.) Kötetünk hét új verset tartalmaz. A Nem! Nem! Soha! címűt Szörényi László közölte a 2000 című folyóirat 1989. novemberi számában (60. 1.); a Tanítások 15. részének hasonmása a Borda antikvárium 10. sz. Ajánlójegyzékében látható (Bp. 1987. 45.); a]ött, megfogott és áthajított hasonmásának megjelenési helye: József Attila: A legutolsó harcos. A költő kéziratos verseskönyvének hasonmása. (Sajtó alá rend. Tóth Ferenc.) 84. számozatlan lap. Bp. 1983. Helikon Kiadó. A Mivelhogy oly szépen terít a... kezdetű alkalmi vers hasonmása a Köztársaság 1993. április 9-i számában jelent meg. A Faragó Sáriról írt versike a Terézváros 1989. november 3-i számában, a Homonnai Ibinek szóló alkalmi vers a Holmi 2000. novemberi számában jelent meg.A költő utolsó, halála napján írt verse tévesen csak mint változat szerepelt a kritikai kiadásban. Önálló versként az Irodalomismeret 2000. decemberi számában tettem közzé és kommentáltam.

Radnóti Miklós - Radnóti ​Miklós összes versei és műfordításai
Tragikus ​halála óta Radnóti Miklós a magyar nép köztudatában legnagyobb klasszikusaink közé emelkedett. Pogány köszöntő - ez volt első kötetének címe. Köszöntsd a napot - ez volt az első kötet első versének a címe. "Ha csak verscímein zongorázunk végig - mondta első költői korszakáról Bóka László, Radnóti halálának huszadik évfordulóján -, azok zöme az első hangütést visszhangozza. S noha az első hangütés frissessége után a kötetek hangja egyre szomorkodik-komorodik a nehezülő időben, nincs a magyar lírának még egy ilyen napragyogású, életteli, érzékletesen örömtudó életműve, mint Radnótié... Költészetében mintha helyreállt volna a természeti világ és az ember kapcsolata, valamint civilizáció előtti, pogány életöröm." Tartalmukkal és formájukkal lázadó fiatalkori versei után, az érett esztendők halálfélelemtől átitatott, letisztult remekművei, harcos antifasiszta költeményei pedig azóta a francia, orosz, olasz, német, angol olvasók ezreit is meghódították. De Radnóti költészetének "érdemét - figyelmeztet tanulmányában a fiatalkori hű barát, Ortutay Gyula - nemcsak a néhány tragikus nagyságú, világirodalmi jelentőségű verse adja; ezek a versek egyetlen ívű, következetes költői pálya fejlődésének részei, s éppen az a csodálatos benne, hogy még a külső költői eszközök is annyira organikusan nőnek előzményeikből. Radnóti költői erkölcsét az is jellemzi, hogy könyörtelenül elhagyott minden fölös sallangot, az izmusok minden borzas szecesszióját, de féltő gonddal őrizte minden bátorító, költői, ábrázoló, kifejező többletet adó újdonságát." Radnóti-kötetünk a költő verseinek és műfordításainak eddigi legteljesebb kiadása; gyűjteményünk az utolsó, az 1969-es kötethez képest újonnan megtalált versekkel bővült.

Kosztolányi Dezső - Kosztolányi ​Dezső összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Psyché
Irodalmunk ​egyik legkülönösebb vállalkozása, bámulatba ejtő bravúrja ez a mű: egy a múlt század elejére képzelt, viharos életű, soha nem létezett költőnő tarka-barka egyéniségének, elragadó gazdagságú oeuvre-jének, az aprólékosságig pontos biográfiájának példátlan "rekonstrukciója". Mi vezette Weörest a Psyché megalkotásában? Éppen nem az a kegyes hamisító szándék, mint Macphersont vagy Thalyt, akik a szegényesen pislákoló "régi dicsőség" fényét próbálták növelni - a maguk korában fölöttébb sikeresen. Nem is holmi öncélú virtuózkodás. Többrétű feladat izgathatta. Az például, hogy egy régi költőnő ürügyén, annak bőrébe bújva, kitombolhassa olyan hajlamait, szándékait, amikre a mai költői felfogás, ízlés korlátlanul szabadnak hangoztatott, valójában akárhányszor öncsonkító, szigorú illemszabályrendszere nem ad módot. Weöres itt kedvére ábrázolhat, leírhat, figurákat teremthet és mozgathat, történeteket kerekíthet, dúskálhat halottnak ítélt versformákban, élhet egy ódon, dús zamatú nyelvvel, játszhat egy groteszkül elavult írásformával, beilleszthet azóta kikísérletezett fogásokat a patinás miliőbe, a fiktívet bizarr és merész módon egybejátszhatja a történelmi nevekkel, helyzetekkel és - mintegy mellékesen - olyan sok oldalról színesen elegánsan fölrajzolja az egész korszakok, hogy történelmi kézikönyvekből sem ismerhetnénk meg különbül. Remek ötle, hogy (az egykorú szokásokkal egyezőleg) Psyché fiktív versei közé applikálja Weöres az általa régóta nagyrabecsült Ungvárnémeti Tóth László hiteles verseinek egy egész ciklusát. (Psyché pompás élet- és jellemrajzot is "közöl' Ungvárnémetiről - olyan szabadon bánva figurával, tényekkel, ahogy a történelmi regényekben eddig is tették ugyan az írók, de lírai emlékezésnek álcázott "tanulmányban" eddig hasonlót nem találhattunk.

Pilinszky János - Pilinszky ​János összegyűjtött versei
Pilinszky ​János lírai költeményeinek mindmáig legteljesebb gyűjteménye a _Kráter_ című kötet volt. Ezt maga a költő állította össze, S még életében megjelent. Az _Összegyűjtött versek_ lényegében a _Kráter_ új kiadásának tekinthető. Többletként közöl huszonnégy olyan lírai darabot, amelyet Pilinszky János folyóiratokban ugyan megjelentetett, de köteteibe nem vett föl. Tartalmazza a költő verses meséit és nyomtatásban föllelhető műfordításait is. Így hát feltárul benne Pilinszky teljes költői életműve. A tartalomjegyzék feltünteti a versek első megjelenésének adatait is.

József Attila - József ​Attila minden verse és versfordítása
A ​kötet tartalma: versek időrendben, az évszám feltüntetésével. Utána a Változatok alcím következik, majd az Alkalmi rögzítések, ezután pedig a műfordítások, legvégül pedig a költő önéletrajza. A költő főként francia nyelvről magyarra fordított verseket.

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. 40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Radnóti Miklós - Tajtékos ​ég
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Ha ​a világ rigó lenne
Weöres ​Sándor gyermekeknek szóló, klasszikus verseskönyve régóta, több mint tizenöt éve hiánycikk. A kiadó egyedi vállalkozása, hogy az "eredeti", a szerző által jóváhagyott, Lengyel Balázs által szerkesztett és Hincz Gyula rajzaival illusztrált könyvet adja ki újra. Remélhetőleg az új nemzedékek is Weöres Sándor gyermekversein nőnek fel.

Radnóti Miklós - Meredek ​út
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Kosztolányi ​Dezső válogatott versei
Kiadásunk ​megkísérli a versek keletkezésének, illetve első megjelenésének meghatározását; a dátumot a költemények alatt adjuk. A keltezés megállapításában Paku Imre és Vargha Balázs adataira, Bakos Endre és Hitel Dénes kéziratos bibliográfiáira, különböző folyóiratok repertóriumaira és saját kutatásainkra támaszkodtunk; lehetséges, hogy a további kutatás korábbi közléseket talál majd, s egy-két esetben módosítani-pontosítani fogja keltezéseinket. - Néhány vers keletkezésének idejét nem tudtuk megállapítani. - Ahol maga Kosztolányi megadta a költemény keletkezésének pontos dátumát (olykor helyét is), azt közöljük a vers alatt.

Váci Mihály - Százhuszat ​verő szív
VÁCI ​MIHÁLY Nyíregyháza 1924 - Hanoi 1970 ... "Ó minden voltam én, amire a lélek fényes! és engedelmesen letérdeltem a test minden ítéletéhez. Mindenre felragyogtam, ami fókuszaimat pásztázva kereste, a sejtések szétszórt sugarait tűzzé lobbantottam, é - a tiszta lencse. Úgy éltem, mint a százhuszat verő szív úgy gyűlöltem és szerettem: mindenhez úgy fogtam, kívánva, hogy az legyen a vesztem! Úgy éltem én, ahogy itt élni kell, ahogy érdemes élni! Egy emberöltőt éltem - de a sorsom történelem és ezerévnyi!"

Pomogáts Béla - Versek ​közelről
Tartalom Bevezetés Kassák ​Lajos: Óda 1948 Fodor József: Óh dinnyék illata Illyés Gyula: Óceánok Zelk Zoltán: Aki bejárta a világot Vas István: Óda a tegnapi asszonyokhoz Takáts Gyula: Fakutyán, fényben Jékely Zoltán: A budai Kapisztrán-toronyhoz Weöres Sándor: Canzone Benjámin László: Mi van a hold túlsó felén Csanádi Imre: Erdei vadak, égi madarak Pilinszky János: Harbach 1944 Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez Kormos István: Tél Normandiában Váci Mihály: Édes hazám Nagy László: Tűz Simon István: Almafák Juhász Ferenc: Tűzliliom az éjszakában Fodor András: Hegyek és tavak Garai Gábor: Koránkelők Csoóri Sándor: Elengednélek, visszahívnálak Tandori Dezső: Egy vers születése Bella István: Halotti beszéd Veress Miklós: A néhai poétára A versek lelőhelye Irodalmi tájékoztató

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1979
A ​kötet szerzői: Apáti Miklós, Ágh István, Balázsovics Mihály, Baranyi Ferenc, Bella István, Beney Zsuzsa, Bertók László, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Csanádi Imre, Csanády János, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csukás István, Döbrentei Kornél, Dudás Kálmán, Fodor András, Garai Gábor, Gergely Ágnes, Görgey Gábor, Györe Imre, Hegedüs Géza, Hervay Gizella, Héra Zoltán, Hidas Antal, Illyés Gyula, Jánosy István, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Kalász László, Kalász Márton, Karácsondi Imre, Kálnoky László, Károlyi Amy, Keresztes Ágnes, Keresztury Dezső, Képes Géza, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kiss Tamás, Marsall László, Mátyás Ferenc, Nagy Gáspár, Nyilasy Balázs, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Osztojkán Béla, Parancs János, Pákolitz István, Páskándi Géza, Péntek Imre, Pintér Lajos, Rab Zsuzsa, Raffai Sarolta, Ratkó József, Rába György, Rákos Sándor, Rózsa Endre, Sárándi József, Serfőző Simon, Simonyi Imre, Solymos Ida, Somlyó György, Szentmihályi Szabó Péter, Szepesi Attila, Szécsi Margit, Takács Imre, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tamás Menyhért, Tandori Dezső, Tornai József, Tóth Bálint, Tóth Éva, Utassy József, Vas István, Veress Miklós, Vészi Endre, Weöres Sándor, Zelk Zoltán

Fodor Ákos - Idéző ​jelek
Semmit ​sem lehet igazán végigmondani (hát még végighallgatni!) - akkor már inkább az ellenkezőjével próbálkozom. Keresem a Szükséges Minimumot; a hordozható kivitel-lel kísérletezem. Ennek a törekvésnek anyagválasztási és egyszerű mennyiségi konzekvenciái is vannak - engem most elsősorban ezek foglalkoztatnak. Terjedelmes, drága, kényes holminak csupán kínzó hiányát cipelhetjük magunkkal ilyen-olyan számkivettetéseinkkor; a "portable" élmények viszont, az idézhető dallamok, a felidézhető képek, emlékezetes érintések életünk fájdalomcsillapítói lehetnek. Másfelől: ugyan ki tudhatná, nem mondta-e el már első tíz szava között azt a hármat (kettőt?, egyet?), amiért érdemes volt megtanulnia - úgy-ahogy - beszélni? E meggondolás is szerénységre int. Terjedelmesebb megnyilatkozásaimat úgy tekintem, hogy azokból (idő vagy tudás hiányában) még nem sikerült kihagynom a romlandó fölösleget. Ez a jegyzet is ilyen. Fodor Ákos

Juhász Gyula - Juhász ​Gyula összes versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Domokos Mátyás - Lator László - Versekről ​költőkkel
"Gondolta ​a fene" - említi a kötet előszava Arany János sokszor citált szösszenetét, amit a Budapesti Szemlének őt méltató tanulmánya alá firkantott. Az anekdota példázata - melynek valódiságában különben a mikrofilológia ma már kételkedik - világos. Holott: a vers létezéséhez a költő szándékait értő olvasó is kell, aki magában újjáépíti a verset. Kell a magyarázat is. De hát, ki tudja valóban, milyen fájdalmak, örömök, élmények, az élet milyen szeletei szűrődtek be a versbe, miféle inspiráció ihlette, vezette tollát, mi hívta elő képeit, honnan való az indulat, ami dallamának ívét vagy darabos töredezettségét megteremtette - ki tudja: mire gondol a költő? Harmincnégyen felelnek rá a kötetben. A legilletékesebbek: a költők. Új magyar költészetünk egy-egy reprezentatív verséről szólnak, a mögöttes tartalmakról, a verseket meghatározó élményekről. A nem is mindig koncentrált pillanatról - időről, melyben a vers megszületett. Olykor sorról sorra bontják ki rétegeit, fejtik meg a vers titkát - ki, hogyan. Mindent persze még a költő sem magyarázhat meg - hiszen a "minden" maga a vers: a költő "csak" közelhozza a vers testét, fókuszait, áramának ábráját - elmondja, milyen élmények hatására írta, mit akart közölni vele, de ez a csak, ez a kevés: sok. Az esszék formája: párbeszéd. A kötet szerzői, szerkesztői: Domokos Mátyás és Lator László faggatják, vallatják a költőket. Partnerek és társszerzők a beszélgetésformát öltött esszékben. Az ő érdemük is - jártasságuk a lírában, a költők életében, az irodalomban; érzékenységük a vers rezdüléseire-, hogy rejtett, lényeges "titkokat" tudunk meg a versről, a költőről és a korról, melyben megszületett. S hogy ekképpen, a harmincnégy esszéből, mely két mártírhalált halt költő: Sárközi György és Radnóti Miklós egy-egy versével indul - kirajzolódik "az új magyar líra sajátos regénye". Az eleddig páratlan vállalkozás első fóruma a Magyar Rádió volt; a vasárnap reggeli Minden versek titkai címet viselő műsor közölte rövidített formában a dialógusesszéket - melyeknek most a versekkel együtt teljes szövegét kapja kézhez az olvasó.

Illyés Gyula - Szemelt ​szőlő
"A ​költő területe a valóság; föladata a gyakorlati segítés. Nem vers az, ami nem mutat valami megoldást a tisztázás felé. Még ha azt tisztázza is, hogy nincs megoldás." - vallja Illyés Gyula egyik írásában. Ez a tisztázó szándék szövi át egész líráját az 1945 utáni évtizedekben is. Nincsenek illúziói: jól tudja, hogy a költő nem mindenható, s adódnak helyzetek, mikor szava nemigen hallik. Jól tudja azt is, hogy " Szűk magyar voltomnak s hazámnak s éveimnek gátja között" kell munkáját végeznie. S az " Európa - peremű népek" közül egyiknek irodalmában dolgozva, Illyés Gyula költészetére is illik, amit Éluard mondott Superville lírájáról: "Versei segítenek élni." Illyés költészetét azért tarthatjuk - a líra határai között - teljesnek, összegező érvényűnek és a modern magyar líra fejlődéstörténetében az egyik legkarekterisztikusabb, egyszersmind legtöbb értéket teremtő változatának, mert verseiben a formaújítás együtt lélegzik a tárgyi sokoldalúsággal, a mindenre figyelő érzékenységgel. Halál, szerelem, nemzet, emberiség, múlt, jövő, "mozgó világ", természet együtt alakítja ennek a költészetnek az anyagát, téma szerint ez mind föllelhető a versekben, áteresztve a személyiség szűrőjén. Ellentéteket szólaltat meg, ám a sokat emlegetett harmónia változatlanul egyensúlyban tartja a szélső pólusokat - írja egyik összegző tanulmányában Béládi Miklós, e kötet verseinek értő válogatója. Illyés Gyula fél évszázados költői pályájának fontos állomásait mutatja be ez a kötet.