Az ​első édenkert A ​Földközi-tenger világa és az ember

David Attenborough - Élet ​a Földön
A ​BBC televíziós sorozatához hasonlóan, amelyen alapul, a kötet nem hagyományos természetrajzot nyújt, hanem inkább a természet történetét kísérli meg bemutatni. Az élet egész színes kavalkádját felvonultatja, lehetőleg a ma élő állatokra és növényekre építve, s drámájának szereplőit a mai földi élet teljes skálájából válogatva eleveníti meg színpadán 3500 millió év történetét. David Attenborough mind a könyvvel, mind a televíziós sorozattal világsikert aratott. A kötet maradandó emléket állít az egyik legnagyratörőbb vállalkozásnak az angol televíziózás egész történetében, s egyben alapvető bevezetés a természet világának megismeréséhez.

David Attenborough - Az ​élő bolygó
Bolygónkon ​nincs olyan hely, ahol ne lenne élet. Éghajlatának szélsőséges és élőhelyeinek szinte végtelen változatossága mindenütt otthont nyújt a növényeknek, az állatoknak és az embernek. Igaz, vannak dúsan termő területek, ahol élőlények tömegei élnek, másutt kevés képviselőjük éppen csak életben marad. Az egyes fajok, de sokszor egész életközösségek is képesek úgy alkalmazkodni környezetükhöz, hogy a lehető legjobban kiaknázhassák a jégtakaró vagy a tundra, az erdő vagy a síkság, a sivatag vagy az óceán, de még a tűzhányó adta feltételeket is. Alkalmazkodásuk néha egészen rendkívüli: vannak halak, amelyek járnak, vagy a szárazföldön, levelekre rakják le ikráikat: kígyók, amelyek repülnek, és madarak, amelyek nem tudnak repülni, de úgy legelésznek, mint az őz; és vannak medvék, melyeknek szőr nő a talpukon. David Attenborough televíziós sorozata nyomán készült könyvében az Élő bolygóban, a kutató szemével, fáradhatatlan kíváncsiságával és ragályos lelkesedésével világítja meg a különböző életközösségek bonyolult életét, a Himalája magányos csúcsától kezdve a világon legújabban kialakult élőhelyig, a nagyvárosokig, ahol élőlények csak a közelmúltban vetették meg lábukat. Mire a könyv végére érünk, nehéz megmondani, mi a csodálatosabb - az az ötletesség, amellyel a fajok sikeresen biztosítják megélhetésüket, vagy az egymással és a bolygónk nyújtotta élőhelyekkel való kölcsönös függésük bonyolultsága. Pompás fényképek gazdag gyűjteményével illusztrálja a Föld felszínének és lakóinak legfontosabb sajátosságait, hasonlóan az evolúció történetéhez, amelyet a szerző előző könyvében, az _Élet a Földön_ című kötetben mesélt el.

David Attenborough - A ​madarak élete
David ​Attenbourough egész életében figyelt és tanult. Új könyve, melyet a BBC-nek készített filmsorozat egészít ki, kitűnő bevezetés a világ különböző részein élő madarak viselkedésébe. A szerző a madarak életének minden egyes szakaszát bemutatja, és megismerteti az olvasót azokkal a problémákkal, amelyeket a madaraknak meg kell oldaniuk: a repülni tanulás; az élelem megszerzése; a kommunikáció; a párosodás és a fészekrakás, a tojások, majd a fiókák gondozása; a vándorlás; a veszélyek leküldése és a túlélés szélsőséges körülmények között.

David Attenborough - A ​növények magánélete
Növények ​nélkül nincs táplálék, nincsenek állatok, nincs élet sem a Földön. A növények élete azonban titok előttünk, rejtett, talányos történések sora. Ennek azonban csupán csak egy bizonyos időeltérésaz oka. A növények időléptéke más, mint a miénk. Bár puszta szemmel ez nem érzékelhető, a növények szakadatlanul mozgásban vannak: fejlődnek, harcolnak, kikerülik, esetleg kihasználják pusztítóikat (vagy társaikat), küzdelmet vívnak a táplálékért, élőterületük növeléséért, a szaporodásért, no meg azért, hogy helyet szerezzenek és biztosítsanak maguknak a Nap alatt. Csak meg kell tanulnunk látni mindezt. David Attenborough erre tanít minket ebben a könyvben és a BBC-nek készült televíziós filmsorozatban. Vizsgálódásai sorra feltárják előttünk, milyenek a növények életének nagy erőpróbái, a helyváltoztatás, a táplálkozás és a növekedés, a virágzás, a küzdelem a létért és a fennmaradásért. David Attenborough olyan világosan, közérthetően, szinte ragályos lelkesedéssel mutatja be a természet világát és annak működését, hogy kevés író vagy filmes vetekedhet vele. Hihetetlenül magas színvonalú könyveivel és filmjeivel kétségkívül az egyik legeredményesebb tanítómestere a XX. század utolsó harmadának. A növények magánélete Attenborough egész munkásságának középpontját jelenti, úgyszólván ez az alapja mindannak, amit eddig tanulmányozott. Hála e vadonatúj szemléletű, lenyűgöző bemutatásnak, egyik pillanatról a másikra egészen más képet nyerünk a növényi életről, találjuk bár termőtalajon, sziklán vagy vizen, kinn, a szabd mezőn, vagy a legparányibb kertecskében; kevésbé szelídnek látszik ugyan, de éjjel-nappal fáradhatatlanul mozog, az életben maradás megkövetelte, végeérhetetlen versengés bilincseiben.

David Attenborough - Az ​emlősök élete
Az ​erszényesekről, az egerekről és az emberekről. Sir David Attenborough 23 éves írói és BBC-filmes pályafutása alatt kialakult éleslátásával lebilincselően tárja elénk a törzsfejlődés csúcspontját képviselő emlősök felemelkedését, az intelligencia fejlődését, majd a tudat megjelenését. Mindössze százmillió év alatt az emlősök fejlődésnek indultak, sokasodtak, benépesítették, és végül uralmuk alá hajtották a Földet. Mindennek elsősorban a tej és a szőrzet volt az alapja. A hőtermelés és a hőszigetelés képessé tette az emlősöket arra, hogy szinte bármilyen élőhelyhez alkalmazkodhassanak. Az utódnevelés volt a tanulás és a nagyobb agy kifejlesztése felé a kezdőlépés. Vidrák, tevék, oroszlánok, rókák és juhok, vakondok a föld alatt, cetek a tengereken, denevérek a levegőben, jegesmedvék, antilopok, mókusok, egerek, majmok és az ember meghódítottak minden élőhelyet és kiaknáztak minden táplálékforrást. Az ő történetüket meséli el ez a könyv.

David Attenborough - Az ​élet erőpróbái
Az ​etológia fiatal tudományág létére gyorsan népszerű lett - többek között kitűnő ismeretterjesztő szakírói miatt is. Közéjük tartozik a természetfilmes David Attenborough is, aki trilógiájának - amelynek első két darabja: Élet a Földön és Az élő bolygó - zárókötetét az állatok viselkedésének szentelte. Az élet erőpróbái Attenborough szerint az egyed- és fajfenntartásért folytatott küzdelem eseményei, amelyek éppoly változatosak, mint maga az állatvilág. Már a születés is nagy erőpróba: az életképesség első megmutatkozása, de nemcsak a Karácsony-szigeti vörösrákoknál, hanem a madaraknál, hüllőknél, emlősöknél is. Ahogy később az utódok nevelése, gondozása, az otthonteremtés, amely bizonyos madárfajoknál az udvarlás része is. Számos erőpróbát kell kiállniuk az állatoknak, hogy a genetikai versenyben győztesek legyenek, s ehhez az évszázadok során bizonyos fajok passzív, mások aktív stratégiákat dolgoztak ki. De a genetikai átörökítés mellett minden egyed célja saját fennmaradásának biztosítása is, s e küzdelemben az győz, aki maximálisan képes kihasználni lehetőségeit, a legjobban tud alkalmazkodni környezetéhez. A legtöbb táplálékot tudja megszerezni magának gyorsasága révén, mint a kolibri, leleményességgel, mint a hüllők és rovarok, türelemmel, mint a pókok. A legjobban tud tájékozódni, mint a nap irányát követő sivatagi hangyák, az ultrahangrezgéseket érzékelő denevérek, az érzékeny szaglószervű hiénák, a csillagok állását és belső térképüket követő költöző madarak, a Föld mágneses terére érzékenyen reagáló angolnák. Vagy a legjobban tudja magát álcázni, a legtrükkösebben tudja ellenségeit megtéveszteni, mint a rejtőzés nagymesterei, a rovarok. Az állatok azonban nemcsak egymás ellenfelei, hanem egymás kiegészítői is, mint a bohóchalak és a bíborrózsák, az emlősöket tisztogató seregélyek, a csorda védelmében élő növényevő emlősök, a társaikat önzetlenül tápláló rágcsáló és denevérfajták, a társadalommá szerveződve élő hangyák, méhek, darazsak. Mások kihasználják szomszédaikat, mint az alkonylepke a szövőhangyákat, a kakukkfélék a fészkelőmadarakat, vagy egyszerű paraziták, mint a halakon, emlősökön élősködő atkák, bolhák. A közel 150 színes fénykép illusztráció mellett a könyv nagy érdeme, hogy élvezetes stílusban, közérthetően vezeti be olvasóit a természet rejtelmeibe: minden olvasónak ajánlható.

David Attenborough - Az ​élővilág atlasza
Az ​élővilág atlasza átfogó képet nyújt Földünk - sőt a világegyetem - múltjáról, jelenéről és sok, ember okozta problémával terhes jövőjéről, a szemet gyönyörködtető, egymástól merőben eltérő élőhelytípusokról és az ott fellelhető életközösségek tagjairól. A kezdetektől végigkíséri az Olvasót bolygónk élővilágának fejlődéstörténetén, ismerteti a bioszféra nagy kiterjedésű ökológiai rendszereit az Egyenlítő menti trópusi övezettől a mérsékelt égövön át a sarkvidéki, zord éghajlatú tundráig és az örök hó birodalmáig. Bepillantást nyújt a mélytengeri sötétség különös világába, tengerpartok, tavak és folyók életébe. A könyv rámutat az élőlények csodálatos alkalmazkodóképességére, s figyelmet ébreszt a biológiai kölcsönhatások és versengések tanulmányozására. A világhírű ismeretterjesztő tudós, David Attenborough és több neves szakember által írt könyv nem kerüli ki az emberiség világméretű környezet- és természetvédelmi problémáit sem, feltárja az okok gyökerét, s utal a megoldás lehetőségeire. Káprázatos kép- és ábraanyag vezeti az olvasót eddig ismeretlen összefüggéseken, a természet ámulatba ejtő világán keresztül.

David Attenborough - Titokzatos ​állatok nyomában
A ​legtöbb állat, amely 1950-ben brit televízióban adásba került, lábtörlőn, vagy pokrócon üldögélt. A televízió lényegében élő műsorközeg volt. A filmet - mivel drága volt, ritkán használták, kivéve a hírműsorokat, így ha egy személyt, vagy egy állatot meg akartak jeleníteni a képernyőn, akkor annak el kellett mennie az észak -londoni Alexandra Palace-be. Az országban egyedül ott működött két apró stúdió, ahol a napi, mindössze négy-öt órányi televíziós műsort összeállították. A műsorok készítői és a nézők is azt gondolták, hogy a még gyermekcipőben járó médium legnagyobb erénye az azonnaliság. A képernyőn megjelenő események valóan akkor és úgy történtek, ahogyan a nézők látták. Ez a tudat különös ízt adott a televíziózásnak, mely azóta jórészt elillant már. Ha egy színész elfelejtette a következő mondatot, a súgást mindenki hallhatta. Ha egy politikus kijött a sodrából, azt ország-világ láthatta, és szó sem lehetett arról, hogy később meggondolja magát, és ragaszkodjék ahhoz, hogy óvatlanul elejtett szavait kivágják a műsorból. És ha az állatok viselkedtek neveletlenül, gazdájuk bosszúságán mindenki derülhetett.

Martin Collcutt - Marius Jansen - Isao Kumakura - A ​japán világ atlasza
A ​japán világ atlasza az átlagos olvasókhoz és utazókhoz szól, akik szeretnének fogalmat alkotni Japán gazdag kulturális örökségéről és a közegről, melyben mindez létrejött. Megértése, élvezete nem igényel különösebb jártasságot a japán történelem, földrajz, kultúra területén. Reméljük azonban, hogy sikerül lekötni azoknak az érdeklődését is, akik már jól ismerik Japánt. Az áttekintés a történelem előtti emberek kőszerszámaitól korunk gyermekeinek számítógépeiig terjed, és hasonlóan változatos a térképek válogatása is.

David Attenborough - Élet ​hidegvérrel
Ez ​a pompásan illusztrált kötet David Attenborough bolygónk főbb állatcsoportjait bemutató könyvsorozatának utolsó darabja, amelyben a neves szerző a tőle megszokott, lenyűgöző részletességgel tárja elénk a kétéltűek és hüllők életét. Igazi kincsesbánya mindenki számára - a lesikló repülőgyíkról vagy emberevő krokodilról először olvasó gyermekektől a képzettebb zoológusokig, s mindenkinek rá kell döbbennie, hogy bőven van még mit tanulnia! Nemigen lesz, akit hidegen hagynak majd az olvasottak.

David Attenborough - Madagaszkár ​állatparadicsoma
Ötvenmillió ​évvel ezelőtt szakad le Afrika testéről Madagaszkár. Ennek az óriási szigetnek állatvilága azóta vagy megrekedt ezen az ősi fokon, vagy külön utakon fejlődött tovább. ezért egyedülállóan érdekes ott minden állatfaj, minden egyes állat, mint például a tüskés tanrek, a kaméleon, az üstököslepke, a törpemaki, vagy a legkülönösebb makifajta, az indri. És a törénelmi időkben halt ki Madagaszkáron a világon élt legnagyobb, legsúlyosabb madár, az aepyornis. Mindezekről és a nálunk csak igen kevéssé ismert Madagaszkár többi állatáról, csodás tájairól, érdekes lakóiról ad érzékletes leírást David Attenborough: Madagaszkár állatparadicsoma c. könyve, mely sok izgalmas és mulatságos, sikerekben és balsikerekben gazdag kaland leírásával számol be a szerző néhány hónapos madagaszkári útjairól.

David Attenborough - Utazás ​a múltba
Az ​1954 és 1964 közötti évtizedben abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy évente ellátogathattam a trópusokra természetfilmet forgatni. Expedícióinkat kezdetben a BBC Televízió és a londoni állatkert közösen szervezte, feladataink során pedig nemcsak az állatok filmezése, hanem néhány példány befogása is beletartozott. A tévésorozat ennek megfelelően az átfogó Zoo Quest (Egy állatkert nyomában) címet kapta. Az állatkert képviselője, Jack Lester, azonban betegsége miatt sajnos a harmadik túrán már nem tarthatott velünk. Az állatkert részvétele így pusztán arra korlátozódott, hogy átvették azokat a példányokat, amelyeket nekünk, tévéseknek, sikerült hazahoznunk. Az állatok befogása helyett ezek után legfontosabb feladatunknak azt tekintettük, hogy természetes életközegükben filmezzük őket. Az idő múlásával érdeklődési körünk kiszélesedett, és a törzsi népek, akikkel barangolásaink során találkoztunk, egyre nagyobb szerepet kaptak a filmekben, így ehhez a kötethez a Zoo quest már nem tűnt megfelelő címnek. Az utazásokról írt első három könyvben, némileg rövidített formában, 1980-ban egy kötetben újra megjelent. Ez a kötet a második hármat tartalmazza. Az utolsó utazás óta eltelt tizenkilenc év alatt sok minden megváltozott. Új-Guinea keleti fele, amely akkoriban Ausztrália kormányzása alatt állt, Pápua Új-Guinea néven függetlenné vált,a Jimi-völgyet pedig, amelyet ottjártunkkor éppen csak elkezdtek fölfedezni, ma már nemcsak utak szeli, át, hanem saját parlamenti képviselővel is büszkélkedhet. Salote királynő, aki látogatásunk idején Tongába uralkodott, 1965-ben meghalt, és örökébe IV. Tuafa'ahau király néven a trónörökös lépett. Az Új-Hebridákból, az egykori furcsa és egyedülálló gyarmati irányítás alatt álló angol-francia kondomíniumból megalakult Vanuatu független állama. Ausztráliában a Nourlangie környéke nemzeti park lett, a sziklarajzokat pedig alapos tanulmányozásnak és kutatásának vetették alá. Szerencsére a filmtechnika is nagyot fejlődött. A kamerákat nem kell többé bélelt kabátba bugyolálni, hogy ne legyenek olyan zajosak, a magnetofonok tranzisztorai pedig ma már a trópusi melegben sem mondják föl a szolgálatot. A fölkeresett helyekről és az átélt eseményekről szóló beszámolóimat azonban mindezek ellenére is meghagytam olyannak, amilyennek eredetileg megírtam őket.

Gerald Durrell - Lee Durrell - Az ​amatőr természetbúvár
Gerald ​és Lee Durrell Az amatőr természetbúvár című könyve bizonyára elnyeri minden természetbarát tetszését: a bogarakat gyufásskatulyába gyűjtő kisdiákét éppúgy, mint a szenvedélyes madármegfigyelőét, a ki-kiránduló családét éppúgy, mint a komolyabb tanulmányokra készülő természetbúvárokét. Gerald Durrell azt szeretné, ha egy kicsit mindannyian természetbúvárok lennénk, és megtanulnánk megőrizni a ma még oly gazdag élővilágot az utánunk jövő nemzedékek számára. Könyvének fő mondanivalóját éppen ezért a gyakorlati tudnivalók alkotják: mi a teendő a terepen és otthon. A szerző végigvezeti az olvasót a Föld legkülönbözőbb tájainak természetes élőhelyein, és megmutatja, mit kell keresnünk, hol kell keresnünk, mire következtethetünk a látottakból és mit érdemes hazavinni további tanulmányozás vagy preparálás céljából. Az amatőr természetbúvár hatalmas ismeretanyagával, gyönyörű képeivel és a Gerald Durrelltől megszokott remek történetekkel a család minden tagjához szól. Kagylószedéshez és lábnyomok azonosításához, rovar- vagy növénygyűjtemény létesítéséhez és egy-egy fa életközösségének föltérképezéséhez, a vadak védelméhez és hogy egyszerűen csak észrevegyük kiránduláskor, amit érdemes - mindehhez útmutatást és ösztönzést ad ez a könyv.

David Attenborough - Élet ​egyenes adásban
Közönségét ​és önmagát egyaránt szórakoztatva mutatja be életútját az angol televíziózás egyik legismertebb, legnépszerűbb és kortársaira legnagyobb hatást gyakorló személyisége. Huszonhat éves korában jelentkezett a BBC-hez, nagy hatású filmjei mindenkit lenyűgöztek. Most első kézből, a rá jellemző humoros hangvétellel megírt visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg pályafutását.

Ismeretlen szerző - Ismerjük ​meg Japánt!
A ​Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékének oktatói által összeállított kötet nemcsak a japán szakos egyetemi hallgatókat kívánja bevezetni a japanisztika tudományának alapjaiba, hanem a japán nyelvet tanulókat és a japán kultúra iránt érdeklődőket is. Milyen a japán család? Milyen volt a szamurájok világa? Mit tanultak a császári udvarban? Milyen a japán információs társadalom? Ki tanul ma japánul? Mi az a kabuki és mi a nó? Milyenek a japán beszédhangok? Hogyan fordítsunk le egy japán levelet magyarra? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ egyrészt a hagyományos területek - történelem, irodalom-, művelődés-, művészet- és vallástörténet, nyelvtudomány -, másrészt az újabb, a mai ismereti igényeknek is megfelelő területek - fordítástudomány, kommunikáció, társadalomismeret - felől megközelítve, közérthető stílusban. A kép természetesen közel sem lehet teljes, a kötetnek - reményeink szerint - lesz még folytatása.

Nathaniel Hawthorne - A ​skarlát betű
Egy ​verőfényes nyári reggelen magas, karcsú asszony lép ki Boston város tömlöcének kapuján. Az előkelő szépség riadtan szorítja keblére csecsemőjét. Talán így akarja védeni a gyalázkodó tömeg tekintetétől, vagy vele próbálja eltakarni szégyenének jelét, a ruháján éktelenkedő, skarlátvörös „A” betűt? Az új-angliai puritánok törvénye szerint ezt a jelet kellett élete végéig viselnie a házasságtörőnek. De ki lehet a gyermek apja? Ha vele volt a bűnben, vállalja hát vele a gyalázatot is! Csak a bűnös asszony tudja a választ, ám hiába faggatják a város előkelőségei, ő hallgat. Talán soha nem derülne fény az igazságra, ha ugyanezen a napon nem bukkanna fel a városban egy furcsa külsejű idegen. Hogy ki ő? Ezt is csak Hester Pryn tudja, de nem árulhatja el, ha meg akarja őrizni másik titkát. Így aztán csak egyre növekvő aggodalommal figyelheti a bosszúszomjas öregember ténykedését...

Stieg Larsson - A ​lány, aki a tűzzel játszik
A ​szókimondásáról híres Millennium folyóirat tényfeltáró riportkötet megjelentetésére készül arról, hogyan kerülnek Svédországba a prostitúcióra kényszerített fiatal külföldi lányok. Hogy kik a futtatóik. És mindenekelőtt arról, hogy kik veszik igénybe – köztük befolyásos emberek – a rabszolgasorban tartott nők szolgáltatásait. Érthető, ha egyesek mindent megtennének, hogy a nevük kimaradjon a cikkből. Lisbeth Salander, a kiváló hacker is tudomást szerez a lap tervéről, mégpedig korábbi barátja és bajtársa, az újságíró Mikael Blomkvist számítógépéről. Így keveredik bele ez a furcsa, öntörvényű lány egy az egész országot izgalomban tartó gyilkossági ügybe, és hamarosan fő gyanúsítottá válik. Hajtóvadászat indul ellene, de ha valakit, őt nem könnyű elkapni. Ráadásul nem csak a rendőrség keresi… Stieg Larsson világsikerű Millennium-sorozatának második része, A tetovált lány folytatása.

Hoppál Mihály - Sámánok ​Eurázsiában
Manapság ​szinte divatba jöttek a sámánok, pedig sok a félreértés körülöttük. Ez a könyv képekkel igyekszik felszámolni azt a sokféle képtelenséget, ami e fontos kulturális jelenségre rakódott. Az első részben a sámánok szerepköreit ismerteti a szerző, majd a sámánság kialakulásának kultúrtörténetéről ad képet. A középső rész enciklopédiaszerűen sorra veszi az egyes népek sámánjainak jellegzetességeit sok képpel, régiekkel és újakkal, illusztrálva azok jellemző vonásait. Végül a sámánok tárgyi világának bemutatására kerül sor, feltárva azokat a jelképeket és jelenségeket, amelyek az egyes tárgyakhoz (dob, öltözet, sámánbot) fűződnek, s amelyek e széles körben elterjedt jelenség megértéséhez szükségesek. A kötetet több mint ötszáz kép illusztrálja.

Stieg Larsson - A ​tetovált lány
Egy ​idős svéd milliárdos, Henrik Vanger negyven évvel ezelőtt elveszítette unokahúgát, akit gyermekeként szeretett. Nem tudja túltenni magát a fájdalmán, mert valaki azóta is, évről évre – mintha az őrületbe akarná kergetni –, minden születésnapján emlékezteti őt arra a tragikus napra. A nyomozás régóta eredménytelen, ezért a férfi felfogad egy vesztes sajtóper után állás nélkül maradt, rámenős újságírót, Mikael Blomkvistet, hogy próbálja meg kideríteni az igazságot, hiszen sokan élnek még a rokonságból, akik ott voltak aznap amikor Harriet eltűnt. Az öregúr meg van róla győződve, hogy a lányt meggyilkolták, és az elkövető egy családtag… Ezzel egy időben Vanger megbízásából egy neves magánnyomozó-iroda munkatársnője, a kivételes tehetségű hacker, Lisbeth Salander alaposan átvilágítja az újságírót. Mikael döbbenten értesül róla, hogy a lány még a legintimebb magánügyeiről is tud. Ám amikor úgy alakul, hogy közösen folytatják a nyomozást a régi rejtély után, igen hasznosnak bizonyul, hogy Lisbeth előtt senkinek a titkai nem maradhatnak rejtve. Stieg Larsson Millennium-sorozata, amelynek első kötetét tartja kezében az olvasó, minden idők egyik legnagyobb krimiszenzációja, világszerte milliók olvassák, és a belőle készült mozifilmek is hatalmas sikert arattak.

Király Jenő - Frivol ​múzsa I-II.
A ​tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (Tankönyvkiadó, 1993) Könyv A Frivol múzsa esztétikai nagymonográfia a „kellemesség”-ről, világviszonylatban az első rendszeres, átfogó kísérlet a szórakozásesztétika megalapozására, mely ezzel az esztétika tudományának két és fél évezredes adósságát kezdi (vagy próbálja elkezdeni) törleszteni. Freud az éjszakai álmokat fejtette meg, a Frivol múzsa a nappali álmokat kutatja. Új értelmet nyert az „álomgyár” kifejezés: már nem feltétlen elítélő. A Frivol múzsa úgy próbálja feltárni a mai emberiség élő mitológiáját, ahogyan Mircea Eliade (vagy Hamvas Béla) az őseredeti ember képzeletvilágát, Lévi-Strauss pedig a törzsi ember tudatát, a „vad gondolkodást” vizsgálta. Jung a neurotikus panaszok fénytörésében kutatta a modern mitológiákat, a Frivol múzsa a kommunikatív nyilvánosság legelterjedtebb narratív tradícióinak titkos tartalmait kutatja. Tarthatatlan, hogy a bororo indiánokról többet, mélyebbet, átfogóbbat tudunk, mint önmagunkról. Fel kell tárni a modern nagyvárosi ember mitológiáit, össze kell foglalni a „Vízöntő korának” új szellemiségét. (…) A Frivol múzsa szerkezete Dante művének fordítottja – s ez jogosult, mert a huszadik század vér- és hazugságtengere nyelte el a felvilágosult szellemi rend ama virágkorát, melyet Dante műve megnyitott. A műfaji világképeket bejáró utunk mintegy a „paradicsomból” indul, s a pokol legmélyebb körein végződik, hogy itt találjuk meg a szenvedésben fogant érzékenység ősszikráját, az esztétikai szellem „ősrobbanását”.