A ​fűtő

Ismeretlen szerző - Hasítás
MI ​VAGYUNK A ROCK, MI VAGYUNK AZ ÉLET! A rockzene nemzedékek számára nyújtott és nyújt máig is életre szóló élményt, mert mindenkit szétfeszít belül a rock and roll rugója! Tóth Krisztina és Békés Pál írók felkérték zenerajongó kollégáikat, hogy írjanak novellát valamilyen, a rockkal kapcsolatos személyes élményükről. Az írások témája igen változatos: egy lemez, szám, koncert, együttes, vagy csupán egy emlékezetes pillanat. Az antológiában huszonhat alkotó írása olvasható magyar és külföldi, régi és új, kőkemény és dallamos zenét játszó együttesekről, a Beatlestől a Nirvanáig.

Cserna-Szabó András - Puszibolt
Ez ​a könyv a boldogságról szól – a pusziboltról, ami hol kinyit (és akkor lesz nekünk nagyon jó), hol pedig bezár (és akkor halálhörgés, siralom). Furcsa egy üzlet ez, sose lehet tudni, mikor fordul meg az üvegajtón a táblácska. A könyvbéli városka lakói mind-mind a boldogságot keresik, persze mindenki a maga módján. Kutatják a szerelemben, az igazságban, az alkotásban, a dicsőségben, a vereségben, a mámorban, a halálban. De nemcsak a puszibolt furcsa, hanem portékája is: a boldogság, akár egy nyálkás, fickándozó harcsa – ahogy megfogjuk, már ki is csúszott a markunkból. Igaz lenne, hogy az élet arra való, hogy csendben elmulasszuk? Vagy ordíthatunk is közben a fájdalomtól? Cserna-Szabó András új könyve olvasható regényként, de akár novellafüzérként is, melynek végén, akár egy krimiben, trükkös csattanó adja meg a választ kínzó kérdéseinkre.

Bartis Attila - A ​kéklő pára
(...) ​Bartis Attila karizmatikus író. Ezen kívül - ha a történelemből nem nyomtalanul fog kiesni a kommunizmus negyven éve - megírta a magyar irodalom egyik halhatatlan novelláját: Károly avagy az irodalom története. Ha nyomtalanul esik ki, akkor sok minden más is ki fog esni. Akkor nemigen lesznek majd válaszok az ilyen kérdésekre: Mi volt a kommunizmus? Mi volt a román kommunizmus? Mit jelentett a díszmagyar Romániában a kommunizmus alatt? Mi volt az, hogy besúgó, és mi köze volt a díszmagyarhoz meg "ehhez a nyomorúságos román időhöz"? Mi volt az, hogy Marosvásárhely? Mi volt az, hogy vendégbarátság? Miféle morál tette természetessé, hogy egy család öt és fél évre befogadjon egy vadidegent? És így tovább. Az egy más világ lesz. Akkor a Károly... csak egy lesz azok közül a novellák közül, amik egy könnycseppel jobbak a tökéletesnél. (...) Az irodalmat rendszerint elrontja, ha az irodalomról szól. A Károly avagy az irodalom története a ritka kivételek egyike. Az alcím nem kevesebbet ígér, mint hogy ebből a novellából - mintegy mellékesen - megtudhatjuk az irodalom értelmét. És megtudjuk. A legutolsó mondatnál nem lehetne tisztábban, fehér-feketébben kimondani, minek is ír az író: "Mit segíthetek? - kérdeztem, de Károlynak elfogytak a kettesei, a nővér sem akart több pénzt adni egy bolondnak, és már csak annyit hallottam, hogy: kérlek, írjál..." Igen, ezért ír az író: mert tartozik ennyivel egy bolondnak. Kemény István

Parti Nagy Lajos - A ​fagyott kutya lába
Az ​év egyik kiemelkedő irodalmi eseménye Parti Nagy Lajos régóta várt, új kötetének megjelenése. Az elmúlt tíz év novelláit bemutató kötet grammatikai térben kirajzolódó világ különös feszültséget teremt az olvasóban. Egyrészt megörvendezteti a nyelvben megbújó lehetőségek végletekig feszítésével és az új jelentésű szóösszetételekkel, másrészt szembesíti azokkal a mélyen tragikus mindennapi tapasztalatokkal, amelyekben mindannyian élni kényszerülünk...

Térey János - Termann ​hagyományai
Termann ​nem keverendő össze Fannyval. Téreyvel? Talán. A könyv műfaji megjelölése: Lábjegyzet. Hm. Persze T. J. írt már panaszkönyvet is, melyben a szegény kisgyermek feleselt a bús férfival (férfivel). No de, akkor is! Lábjegyzet? Mihez? Prózai adalék a korábban megjelent négy verseskötethez? Felesleges szerénység volna ez, hiszen a lábjegyzet már csak topologice is a többi szöveg alatt keresendő. Ez nincs alatta. Mellette van. Termann Dezső imagójából előbújik a prózaíró Térey. Hímpor, színes szárnyak. Csillognak a napfényben. Szép, szomorú (Szép, Szomory) könyv. De leginkább Térey. Lehet derülni is. Az élhetetlen báb az útfélen marad. Szárnycsapások, irány a magas...

Bartis Attila - Tizenegy ​novella
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csáth Géza - Mesék, ​amelyek rosszul végződnek
Évek ​óta csillapíthatatlan érdeklődés övezi a 20. század egyik legkülönösebb prózaírójának, Csáth Gézának összegyűjtött novelláit. A kötet tartalmazza az író életében megjelent öt novelláskötetének anyagát, valamint azokat az elbeszéléseket, amelyek a korabeli napilapokban, folyóiratokban láttak napvilágot. Az olvasó olyan remekművekkel találkozhat a könyv lapjain, mint az Apa és fiú, az Anyagyilkosság, A béka, A varázsló halála és A kis Emma. A magyar prózairodalom e maradandó érékei az életmű egésze szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek.

Hajnóczy Péter - A ​fűtő / M / A halál kilovagolt Perzsiából / Jézus menyasszonya / Hátrahagyott írások
Ez ​a kötet Hajnóczy Péter minden megjelent könyvének anyagát tartalmazza a megjelenés sorrendjében. A kötet végén Hátrahagyott írások címmel összegyűjtöttük a még az író életében folyóiratközlésre elfogadott, de javarészt már posztumuszként megjelent műveket, és ezt kiegészítjük egy válogatással azokból a kiadatlan kéziratokból, amelyeket annak idején az író maga is közlésre szánt. A korai írásokból közöljük például azokat, melyeket "kész" műnek tekintett, de kötetei kiadása idején már túljutott a stíluskorszakon (az automatikus íráson) aminek jegyében megírta őket. Tehát ez a könyv az írói életmű teljesnek tekinthető gyűjteménye.

Csáth Géza - Muzsikusok
A ​hat írást tartalmazó kötet első három története az analitikus novella magyar megvalósulása: az olvasó az íróhoz hasonlóan mindent megtud a szereplőkről, még azt is, amit azok meg sem értenek magukról. Az olvasónak magának kell levonnia a következtetéseket, sokszor éppen az ironizáló író ellenében. A negyedik novellától kezdve azonban a hang sokkal személyesebbé válik, és az analízis eredménye sem annyira biztos.

Sánta Ferenc - Téli ​virágzás
Sánta ​első novelláskötete a népballadák modorában mutatja be a hétköznapok hőseit, akik igyekeznek méltósággal viselni a szegénység és a mindennapok megpróbáltatásait, sőt, néha képesek humorral átvészelni a nehézségeket.

Kerékgyártó István - Rükverc
A ​kötet az örök vesztes, bizonyos Vidra Zsolt életét kíséri végig napjainktól az ötvenes évekig, időben visszafelé haladva, halálától a születéséig. Dohos albérletek, szűk panellakások, szürke gyárak, füstös kocsmák, kietlen laktanyák, kórházi elfekvők, börtönök, hajléktalanszállók környékén kanyarognak a kegyetlenül őszinte történetek. Hőseik perifériára került kisemberek, akik – míg volt munkájuk – pincérek, kocsikísérők, bolti eladók, biztonsági őrök voltak, és akik éppúgy vesztesei az előző rendszernek, mint a mostaninak. Hajnóczy Péter és Tar Sándor hőseinek rokonai ők, alkoholista, munkanélküli, beteg, vagy csak öregségükben magukra maradó el- és cserbenhagyott nők és férfiak. Kerékgyártó István jól ismeri a helyszíneket, ahol tanulatlan, kiszolgáltatott hősei mozognak, a trükköket, megaláztatásokat, melyeket elszenvednek. A kötetben feltűnően sok a pergő, metsző, kegyetlen párbeszéd, melynek köszönhetően a szerző egészen kis tereken igazi tágasságot, egyetemességet képes felmutatni. Kerékgyártó István 1953-ban született Kaposváron. Jogot és filozófiát tanult, volt egyetemi oktató, hivatalnok és üzletember. Negyvenhét évesen hátat fordított addigi életének, és írni kezdett. Művei: Vagyonregény 2001 Makk ász az Olajfák hegyén 2003 Trüffel Milán 2009 Rükverc 2012

Bárány Tamás - Kis ​magyar irodalomtöri
Az ​író mondja könyvéről: Bonyolult érzés lehet paródia tárgyának lenni. A lélektan ambivalencia néven tartja számon azt az összetett lelki folyamatot, amelyben a sértődés büszkeséggel, az öröm haraggal elegyedik. Örülök, hogy írtak rólam; dühös vagyok, hogy ezt írták. Büszke vagyok, hogy foglalkoznak velem, de meg vagyok sértve, hogy így… A karikírozott alanyok legtöbbje ugyanis olyasfajta paródiára vágynék, amely a könnyezésig mulatságos, ám amelyből mégis az a halálosan komoly végső következtetés vonható le, hogy a paródia hőse – irodalmi életünk legnagyobb élő klasszikusa… Ilyes paródiát azonban – e kötet szerzőjének legnagyobb bánatára – meglehetősen nehéz írni… Innét van, hogy a kötet egyes darabjainak szemszöge nem mindig egyöntetű: néhol a kritikus pengéje villan élesebben, néhol az irodalomtörténész megértőbb mosolya enyhíti az ítélet szigorát.

Petelei István - Őszi ​éjszaka
Petelei ​István - a kisepikai műfaj igényes megújítója - méltánytalanul szorult ki a nagyközönség érdeklődési köréből. Holott már pályakezdésekor, az 1870-es, 80-as években, amely egybeesett a magyar novella felélénkülésének és modernizálódásának korszakával, a kritika sokra tartotta alkotásait, és a legjelesebb elbeszélőkéi mellé helyezte. A Petelei-novellisztika az objektív lélektani novella tökéletesedéséhez, korszerűsödéséhez járult hozzá. A műforma jellegzetessége, hogy egy válságos pszichikai helyzet előzményeit pergeti vissza. A központi alak múltba tekintése rendszerint számvetéssel, önvizsgálódással jár együtt, miközben lélektani és nyelvi jellegű modális megoszlás, ütközés kerül felszínre és jut kifejezésre. A Petelei-szövegek a lelki feldúltság végső szakaszát nagyítják ki. A hősök szorongatott helyzetükre nem hatnak aktívan, csupán reflektálnak, és kiutat nem találva lemondóan elfogadják azt, s gyakorta önmaguk felett ítélkeznek.

Nádas Péter - Vonulás
A ​hatvanas évek magyar kultúrájában a filmes eszközök, a filmnyelvi újítások láthatóan erős hatást gyakoroltak az akkori prózapoetikai elgondolásokra. (Lásd Mészöly Miklós Film című művét.) Nádas Péter, aki maga is fotózott, több magyar film munkálataiban közreműködött. E kötetben található két filmnovellája közül az első viszonylag korai, 1973-ban írta Kézdy Kovács Zsolt számára. A fotográfia szép története 1992-ben Monory Mész András felkérésére íródott. A Vonulás közvetlen irodalmi előképének Jerzy Andrzejewski A paradicsom kapui című műve tekinthető. Egészében egy elnyújtott monológ, egy eretnek szerzetes újfajta egyházat alapító törekvésének verbális víziója. A második filmnovella sem témájában, hanem inkább eszközeiben kötődik a fotográfiához, a benne foglalt történet „narratív nagyítások sorozatából” áll össze. Főszereplője egy fotós nő, aki szanatóriumba került, s korábbi eszköze híján egy másik világot lát kibontakozni maga előtt az ottani soknyelvű társasággal találkozva.

Gelléri Andor Endre - Gelléri ​Andor Endre összegyűjtött novellái I-II.
A ​harmincas évek Magyarországának lelkiállapotáról, hangulatáról kevesen tudnak olyan jellemzőt és lényegesen mondani, mint Gelléri Andor Endre. Novellái szívszorítóan költői vallomások egy távoli korról, távoli világról. Valami ősi meseszövő készség, valami bibliai-mítoszi, rafináltan elbeszélő báj, újszerű, meghatott líra hatja át írásait. Mindez a báj és kedvesség igazi hitelét, otthonosságát a nehéz életű kisemberek világában leli meg. S a vádat emelő, igazságot sürgető indulat heve is sokszor ott lappang - a játékos derűben. Mert a kor, amely annyi más társával, a magyar szellemi élet annyi nagy képviselőjével és ígéretével Gelléri Andor Endrét is elpusztította, kegyetlen kor volt, kultúrát és művészetet gyűlölő kor. S Gelléri éppoly szenvedélyesen tagadta meg ezt a kort, mint a haladás, a humanizmus többi harcosa világszerte. Nemcsak mártírsorsa biztosítja helyét a fasizmussal szembeszegülők között, hanem egész írói és emberi magatartása, életműve. Életműve csonkán maradt - és mi teljesnek érezzük. Beteljesülést nyújtott, mielőtt még teljességet ígérhetett volna. Remekművet alkotott, mielőtt végleg beléfojtották a szót. A kötet az életmű legjelentősebb részét - összegyűjtött novelláit tartalmazza, az eddigi legnagyobb teljességben.

Nádas Péter - Leírás
A ​kötet novellái érzelmi és gondolati ajánlatok. Ajánlat egy olyan útra, amit mindenki megtesz vagy megtehet, ha elengedi a konvenciók kapaszkodóit, ha elveszettnek érzi és ezért fel akarja fedezni önmagát, ha a puszta látvány mögé néz, s szeretné megérteni a jelenségek lényegét. A kötetet nyitó Élveboncolás sorait olvasva még csupán megrendülnek hétköznapi bizonyosságaink, de írásról írásra, egyre belsőbb körbe lépve, egyre drámaibbá válik az a szinte elviselhetetlen feszültség, amellyel az érzelem és a gondolat, a történelem és a képzelet, a mítosz, a sejtelem, az érzékiség és az értelem egymásnak feszül, míg a Szerelem című kisregényhez érve ez az önemésztő dráma fel nem égeti a bizonyosságok legutolsó nyomait is. Itt azonban már a fordulat is bekövetkezik, s a kötetet lezáró Út című írás szép fintorában mintha valami új, magasabb rendű bizonyosságot leltünk volna meg. A Leírások szenvedélyesen személytelen stílusát látszólag nagy távolság választja el a szerző legutóbb megjelent könyvének, családregényének szenvedélyesen személyes stílusától. Ám e két könyvet éppen a szenvedély azonossága fűzi össze: hol a külvilágban, hol a belső világban, hol kifelé, hol befelé fordulva megszabadulni a század történelmi, emberi, szellemi megrázkódtatásainak hatásától, hogy a bizonytalanságot a bizonyosság, az elfogultságot az elfogulatlanság, a cselekvésképtelenséget a cselekvésre való képesség válthassa föl.

Ady Endre - Ady ​Endre összes novellái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Petelei István - Búcsújárás
A ​kötet a századforduló egyik legismertebb erdélyi írójának, a novella mesterének elbeszéléseit tartalmazza. Petelei az erdélyi kisvárosok mindennapjait, a Maros menti kurtanemesek, parasztok életét rajzolgatta míves gonddal, a félresiklott sorsok, a szenvedő lelkek kötötték le elsősorban a figyelmét.

Örkény István - Búcsú
Meglepetés ​ez a novelláskötet, mert a benne szereplő írások mindmáig ismeretlenek voltak még a legszűkebb baráti kör és a legfelkészültebb Örkény-kutatók előtt is. Örkény István saját maga teremtette és terjesztette a legendát, hogy ő a háború előtt és a háború alatti években nagyon keveset írt, és abból a kevésből is elenyésző mennyiségben születtek csak jó minőségű szövegek. Most viszont e kötetet olvasva úgy érezzük, hogy az író messzemenően igazságtalan és szigorú volt fiatalkorának teremtményeivel szemben, mert ezek a novellák sokkal többek, mint ifjúkori zsengék. A felfedezésszámba menő fiatalkori írásokhoz szervesen kapcsolódnak a hatvanas években született és eddig még nem publikált egyperces novellák és a szintén ismeretlen, elbeszélés-terjedelmű regényrészletek. A _Búcsú_ az életműsorozat pótkötete.

Tar Sándor - A ​mi utcánk
"Valami ​lehet a levegőben mostanában, vagy csak a hőség teszi, érzi ember, állat, hogy valami nincs rendben. Dorogi lova, a Palkó például úgy issza a sört újabban, hogy felemeli a farkát közben. Mérő Lajos pedig a műfogát vesztette el valahol, de a sört ugyanúgy issza, talán kicsit kevesebbet, vagy csak Esztike, a pultos nem húz neki annyi vonást. Lajost valaki fejbe vágta egy fülledt, zavart éjszakán... Akkor tűnt el az az adonyi alak is, aki hozott patkánnyal rágcsálót irtott, és kedvelte, ha pofozzák. Azóta valami vibrál a levegőben." "Magyarországon megsokasodtak az 'írók'. Ezzel arányosan csökkent az írást tudók száma. Tar Sándor ezen kivételes kevesek közé tartozik." - Petri György "Tar Sándor 'ott' maradt, ahonnan a pályatársak lassanként kivonultak. Ő még tudja, mitől lesz hirtelen csend a kocsmában." - Bodor Ádám