Irodalmi ​fogalomtár A-Z

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​fogalomtár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Világirodalmi ​kisenciklopédia I-II.
Kiadónak, ​szerkesztőnek jól meg kell gondolnia, ha ilyen jellegű új művel jelentkezik, mint a világirodalmi kisenciklopédia: milyen közönségigényket akar kielégíteni? Mire való az a hatalmas szervező munka és szervez energia, ennél a műnél 214 szakember munkája, ami egy ilyen kézikönyv megteremtéséhez kell? Ezt a világirodalmi kisenciklopédiát napjaink olvasó emberének szántuk, mégpedig az olvasók minél szélesebb körének, és a mű elkészülte után úgy gondoljuk: olyan irodalomtörténeti és esztétikai információs anyagot tartalmaz, olyan formában és terjedelemben, ami alkalmassá teheti a vállalt feladat betöltésére. A mai magyar olvasók igényeit akartuk kielégíteni, ezért valóban az egész világ íróiról és irodalmairól, összesen 3182 íróról és majdnem száz irodalomról igyekeznek tájékoztatni a rövidebb-hosszabb lexikon-cikkek, nemcsak az ún. "nagy" európai nyelvek íróiról és irodalmairól, mint a régebbi világirodalmi lexikonok tették. Ugyanezért természetesnek tartottuk azt is, hogy részletesebben a napjainkban leginkább olvasott könyvek íróiról, a múlt és a jelen világirodalmában az emberi haladás, a szocializmus eszmevilágát képviselő írók pályájáról, műveiről tájékozódhassanak ebből a Világirodalmi kisenciklopédiá-ból az olvasók. Miért nevezzük enciklopédiának a hazánkban, Közép-Európában szokásos lexikon helyett? Azért, mert a mű lexikális első része után a világ irodalmainak történetét vázlatosan bemutató, enciklopédikus jellegű rész is következik. Megemlítjük még, hogy igen sok cikknél megtalálja az olvasó az író arcképét és a további érdeklődés kielégítését segítő szakirodalmi tájékoztatásokat is. Szeretnénk, ha szerkesztőink és íróink munkájának eredményéből kiderülne az, amiről Babits Mihály írt irodalomtörténetének bevezetésében: "Az igazi világirodalom... olyan egész az, amihez mindenestől közünk van, mert a saját kultúránk, a saját irodalmi életünk is hozzátartozik és nélküle meg sem érthető."

Tótfalusi István - Irodalmi ​alakok lexikona
Írók, ​költők képzeletéből született lények betűrendben - 120 író 250 művének 1500 szereplője! A magyar és a világirodalom örök életű hősei, Gilgamestől, Dávidtól és Antigonétól Trisztánon, Hamleten és Natasa Rosztován át Jacques Thibault-ig és Kakuk Marciig. Kik voltak, mit tettek, kit szerettek, mivé lettek mi volt tetteik rugója? Ki írt róluk, mely művében, ki ihlette alakjukat, mi volt az író szándéka velük? Hatottak-e s miben a kortársakra, az utókorra? Ilyesmiket tudunk meg róluk, s még egy sor különösséget. Miért kapta az ördög - Lucifer - a Hajnalcsillag nevet? Melyik író formált hajbókoló udvaroncot Bánk bánból? Hogyan és mikor látott át Hans Castorp Madame Chauchat testén? Valóban szerelmes volt-e a királyné Don Carlosba? Hasznos ez a könyv mindenkinek, aki szeret olvasni és szeret utánanézni minden utalásnak; aki szeretné felfrissíteni emlékeit régebbi olvasmányairól. De legfőképpen diákoknak ajánlható - a klasszikus művek alakjainak tömör jellemzése segítséget nyújt dolgozatok, olvasónaplók írásához, szóbeli feleletre vagy beszámolóra való felkészüléshez. Hasznos segítőtársa végül főiskolák, egyetemek irodalom szakos hallgatóinak, akár még irodalomtanároknak is mint gyors referencia forrása, mint támasz a néha meg-megbicsakló emlékezetnek.

Ismeretlen szerző - Középiskolai ​irodalmi lexikon
A ​középiskolai diákoknak, egyetemi felvételire készülőknek szóló kézikönyv-sorozat e tagja mindazokat az elméleti ismereteket tartalmazza, amelyek az irodalom értő befogadását elmélyíthetik. Szócikkeket közöl műfajokról, esztétikai, irodalomelméleti, verstani, és stilisztikai fogalmakról, továbbá korszakokról és irányzatokról. Arra is vállalkozik, hogy a középiskolai tananyagban szereplő írók és költők tevékenységét, művészetét egy-egy szócikkben értékelje, jelentőségüket méltassa. A legfontosabb mitológiai alakok is felbukkannak benne, sőt a magyar irodalomban jelentős szerepet játszó intézményeket és folyóiratokat is bemutatja. A szócikkekben a meghatározások után szükség szerint részletező leírás, példa, idézet és történeti áttekintés olvasható. A szerzők - valamennyien gyakorló középiskolai tanárok - e könyv összeállításával a fogalmak és életművek újragondolásához is szeretnének hozzájárulni, szerepet vállalva az ideológiai és politikai indíttatású szélsőségek eltüntetésében, a tárgyilagos tankönyvek és közhasznú kézikönyvek megteremtésében.

Ismeretlen szerző - Filmkönyvek ​könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bárdos László - Szabó B. István - Vasy Géza - Irodalmi ​fogalmak kisszótára
Az ​irodalmi fogalmak kisszótára középméretű irodalomelméleti lexikon, amelynek elsőrendű célja, hogy az általános iskolától az érettségiig hasznos segítője legyen tanulóknak és tanároknak egyaránt. Több mint ezer szócikkben tárgyalja a legfontosabb irodalomelméleti, irodalomtörténeti, poétikai, stilisztikai fogalmakat. A tanlexikon törzsanyaga a 10-18 éves korosztály, a Kiegészítések a felsőfokú oktatás és az iskolán kívüli művelődés résztvevői számára nélkülözhetetlen segédkönyv.

Erős Zoltán - Magyar ​irodalmi helynevek A-tól Z-ig
Talán ​még az irodalomban jártasak is elbizonytalanodnának, ha például arra kellene válaszolniuk, merrefelé van Vizsoly, pedig ez a név elválaszthatatlan az első teljes, magyar nyelvű Bibliától. És vajon hányan tudják, hol is található a Kőmíves Kelemen balladájából ismert "magos Déva vára" vagy az Arany János megénekelte "drégeli rom"? Könnyen rábökünk-e a térképen Széphalomra, ahol Kazinczy hajtotta fejét örök nyugalomra? Aztán hol mindenütt járt az örökké úton levő Csokonai meg Petőfi? Léteznek-e a valóságban Jókai vagy Mikszáth regényes tájai, Krúdy vagy Móricz helyszínei? Melyik város iskoláiban tanított Babits, Juhász Gyula? Meddig jutottak el messzi országokba az évszázadok során a magyar írástudók?

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​fogalomtár A-Z
Az ​irodalom tanulásakor, tanulmányozásakor számos olyan fogalommal találkozhatunk, amelyek értelmezéséhez az adott mű, az adott korszak kapcsán szükség lehet. Ehhez kíván segítséget adni ez a könyv, amely a gimnáziumi tankönyvek fogalmaira építve közérthetően és a lényeget kiemelve tájékoztatja az olvasót. Elsősorban a középiskolásoknak készült e gyűjtemény, de mindazok sikerrel forgathatják, akik a műelemzés, műértés kapcsán felmerülő fogalmi kérdésekben szeretnének behatóbb ismereteket szerezni.

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a magyar irodalomban? (1000-től 2000-ig)
Nincs ​olyan irodalmár, akit ne hozna zavarba a kérdés: Mondd már meg, mi is az az irodalom!" Az ilyen - akár naivitásból is eredő - felszólítás úgyszólván beugratásként hat, mert nem lehet rá habozás nélkül tartalmas, minden kétséget kizáró meghatározással válaszolni.. az irodalomról egyetlen elméleti definició sem tudja feledtetni azt a banális történelmi igazságot: irodalom mindaz, amit az ember koronként annak tartott." - írja Cs. Gyimesi Éva. Sajnos e könyv szerkesztőinek nem állt módjukban mindenkiről írni, akit a saját korában "irodalommal foglalkozó embernek tartottak.Válogatásunk alapja az volt, hogy a ma szépirodalomnak tartott művekkel kapcsolatan áll-e valamilyen módon az illető. Így az esztétikai szempontból ma is íróknak tekintett emberek", ill. a szépirodalommal foglalkozó irodalomtörténészek, esztéták és kritikusok élveztek előnyt a válogatás során, valamint olyan híres történetírók, nyomdászok, fordítók, akik minden kétséget kizáróan bekerültek az irodalmi köztudatba. Külön figyelmet kívántunk fordítani a határon túli magyar irodalom személyiségeire. A szócikkek terjedelme nem biztos, hogy minden esetben arányban áll az alkotó jelentőségével. Úgy gondoltuk, hogy pl. az iskolai tankönyvek eléggé részletesen tartalmazzák az ismertebb írók és költők pályaképét, ezért a kevésbé ismert, de jelentős szerzőknek szántunk több helyet.

Ismeretlen szerző - Alakzatlexikon
Az ​Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszéke mellett működő, mintegy harminc főből álló Stíluskutató csoport Szathmári István professzor vezetésével 6-7 évi közös munkával megszerkesztette az első magyar nyelvű alakzatlexikont, mely a mának megfelelő tudományos megalapozottságú, ugyanakkor gyakorlati igényeket is kielégítő kézikönyv. Az alakzat a klasszikus retorika alapfogalma. Az alakzatok átfogják szinte a teljes kommunikációt, a költői stílustól a hagyományos és a médianyelven át a mindennapos beszédig. Napjainkban költészetbeli szerepük még inkább megnőtt. A szerzők a címszavak kiválasztásánál viszonylagos teljességre törekedve 196 alakzatot tárgyalnak és 129 utaló címszóval jelzik, hogy az olvasó hol kaphat még tájékoztatást a kérdéses alakzatról. Szócikk formájában tárgyalják az alakzatok elméleti hátterét megvilágító címszavakat (pl. alakzat és grammatika), továbbá a trópusokat (pl. metafora), aztán olyan inkább logikai, szemantikai, retorikai és egyszerre stilisztikai jelenségeket, amelyek különböző mértékben kapcsolódnak az alakzatokhoz (pl. definíció, szillogizmus), végül egyes, az alakzatokhoz is kötődő verstani jelenségeket (pl. alliteráció). Mindez a lexikon didaktikai jellegét erősíti, s így válik felhasználóbaráttá. A szócikkek tartalmazzák az alakzat magyar, görög, latin, német, francia, angol és orosz nevét, valamint lényegre törő meghatározását. Bemutatják rövid történetét, elnevezésének kialakulását. Majd egy olyan példa következik, mely lehetőség szerint magán hordozza az illető alakzat valamennyi fontos tulajdonságát. Ezután kerül sor az alakzat részletesebb meghatározására, korszerű példaanyaggal szemléltetve rendszerbeli, grammatikai, retorikai, stilisztikai sajátosságait és a nyelvhasználatban betöltött szerepét, funkcióit. A szócikkek érdemi részét a szakirodalmi bibliográfia zárja, majd ha szükséges, olyan címszavak következnek, amelyekkel a tárgyalt alakzat rokonságban vagy más kapcsolatban van. Az Alakzatlexikont elsősorban tanároknak, egyetemi, főiskolai és középiskolás diákoknak ajánljuk, ezenkívül haszonnal forgathatja mindenki, aki anyanyelvét és az irodalmat szereti.

Roman Ingarden - Az ​irodalmi műalkotás
"Az ​irodalmi mű valóságos csoda. Létezik és él, hat ránk, rendkívüli értékkel gazdagítja életünket, megajándékoz bennünket az elragadtatás és a lét mérhetetlen mélységeibe való alászállás óráival… Ha elméletileg meg akarjuk ragadni, olyan sokoldalúnak és bonyolultnak bizonyul , hogy alig lehet áttekinteni, s az esztétikai élményben mégis egységként áll előttünk, melyen csak átdereng ez a bonyolult felépítés” - írja a szerző, Roman Ingraden. A lengyel filozófus és esztéta (1893-1970) Husserl tanítványa, a fenomenológiai esztétika, a művészet-ontológia, a modern művészetek kapcsolatainak kutatója. A 1929s-ben írt irodalmi műalkotás tudománytörténetileg rendkívül jelentős mű, mely e témakör legalaposabb kidolgozásának számít mindmáig.

Kovács Endre - Szerdahelyi István - Irodalomelméleti ​alapfogalmak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bojtár Endre - Egy ​kelet-européer az irodalomelméletben
Tartalom Irodalomtörténet Az ​irodalmi mű értéke és értékelése Az irodalomtudomány újabb feladatairól Strukturalizmus és "metafizika" között Az irodalmi mű jelentése és értéke Művek Értékelés és értelmezés (Tandori Dezső: Hommage) A mű-szubjektum metamorfózisai (Tandori Dezső: Godogra várva: 11 aero-mobil) Az irodalmi mű jelentése (Konrád György: A látogató) Az irodalom gépezete (Puskin és Esterházy) József Attila és a kelet-európai költészet Kelet-Európa A katasztrofizmus mennyországában (Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita) Költő - magaslesen (Cyprian Norwid) A kelet-européer pontossága Jegyzetek A kötet írásainak megjelenési helye

Benedek Marcell - Kis ​könyv a drámáról
Benedek ​Marcell a magyar és a külföldi drámairodalom kiváló értője és az irodalmi ismeretterjesztés nagy mestere, új könyvecskéjében a dráma történetének fontos állomásian, a dramaturgia törvényeinek folytonos változásán kalauzolja végig az olvasót, a nagy görög tragikusoktól egészen korunk "ellenszínházáig", Ionescóig és Beckettig. Könyvének jelentőségét az is fokozza, hogy a színházlátogató nagyközönség érdeklődése e műfaj történeti elméleti kérdései iránt a közelmúltban nagymértékben megnőtt.

Szerdahelyi István - Irodalomelméleti ​enciklopédia
A ​kézikönyv az irodalom kérdései iránt érdeklődő közönség tájékozódását kívánja elősegíteni olyan módon, hogy az irodalomelmélet legfontosabb ismereteit rendszeres áttekintésre és enciklopédikus teljességre törekedve foglalja össze. Lépésről lépésre haladva, szemléletes példákkal és közérthető magyarázatokkal világítja meg az itt felmerülő, gyakran igen bonyolult és vitatott kérdéseket, onnan, hogy mi teszi az irodalmi szövegeket irodalmiakká, odáig, hogy milyen kapcsolatok fűzik egymáshoz az írókat és olvasóikat. A tudományág évszázados hagyományokra visszatekintő, kellően kiérlelt, megbízható alapelgondolásait és az ezeket szervesen továbbépítő modern elméleteket tükrözi, de a vitaálláspontok jelzéseivel és irodalomjegyzékével a tágabb körű tájékozódáshoz is támpontokat ad. E módszeres áttekintés természetesen kiterjed a középiskolai és egyetemi oktatás teljes irodalomelméleti – verstani, stilisztikai-retorikai, műfajelméleti stb. – ismeretanyagára, s így különösen hasznos segítséget nyújthat a pedagógusoknak, diákoknak, az egyetemi felvételi vizsgára készülő fiataloknak. A tárgymutató a gyors tájékozódást, a könyv lexikonszerű használatát is lehetővé teszi; aki csak azt akarja megtudni, mi az, hogy metafora, mi a szapphói strófa képlete, vagy mi különbözteti meg a lírát az epikától, a megfelelő tárgyszó kikeresésével nyomban megtalálhatja a pontokba szedett, világos magyarázatokkal, szövegszerű példákkal is megvilágított, közérthető meghatározásokat. A mű szerzője Szerdahelyi István József Attila-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett irodalomteoretikus és esztéta, a filozófiai tudományok kandidátusa és az irodalomtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának tagja, akinek számos irodalomelméleti és esztétikai munkája forog közkézen a hazai olvasóközönség körében. E legújabb könyvében másfél évtizedes egyetemi oktatói munkájának és a magyar irodalomtudomány legmonumentálisabb vállalkozása, a tizennyolc kötetes Világirodalmi Lexikon szerkesztése során szerzett negyedszázados tapasztalatainak eredményeit is kamatoztatja.

Sándor Iván - Németh ​László üdvtana
"Az ​a meggyőződés vezetett - Írja Sándor Iván -, hogy a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjának élete és műve-olyan egységet alkot, amelynek magva és irányító eszméje mindvégig a Németh László-i idea. Ezért ennek születését, útját, küzdelmeit kisérem végig, az egész életet, a teljes tanulmányírói és drámaírói munkásságot. A regényeknek csak keletkezéstörténetét érintem, ott utalok rájuk, ahol az eszme útjának bemutatásához ez nélkülözhetetlen." Mi késztette Sándor Ivánt, a regény- és esszéírót, hogy meghökkentő igénybejelentéssel a Német-életmű értelmezésére vállalkozzon, s mindeddig kimondatlan kérdésekre válaszokat keressen? Sándor Iván munkásságára az a törekvés jellemző, hogy írásaiban a múlt és jelen nagy emberi-társadalmi kérdéseit világítja át. Ebbe a sorozatba illeszkedik a Német László üdvtana, amelyben alkalmat talál, hogy az elmúlt fél évszázad legizgatóbb kérdéseiről is szóljon. Elemzéseinek segítségével az olvasó betekintést nyer Németh László életének, munkásságának, küzdelmeinek folyamatába, megismeri egyetemes, korlátokat nem ismerő kíváncsiságát, kivételes sokoldalúságát. Sándor Iván tollát tisztelettel párosult szeretet vezeti, s igazságkutató szenvedéllyel a művek olyan részleteit tárja fel, amelyekről eddig alig vagy egyáltalán nem esett szó. Könyvének összegezéseként állítja Németh László életművét a XX. század magyar irodalmának nagy teljesítményei közé.

Ismeretlen szerző - A ​krimi
A ​detektívregény a tömegkultúra jellegzetes terméke. Születésétől dúl a vita, mi is a krimi? Butító ponyva, giccs, a városi ember mesepótléka, verbális játék, netán becsülhető irodalom, amelynek megvannak a maga irányzatai, esztétikai törvényei, sőt klasszikusai? Miközben olykor létjogosultságát is megkérdőjelezték, a bűnügyi történet új és új alakot öltött: kialakult a kémregény, a karosszékből rejtélyeket bogozó nyomozók szerepét marcona detektívek vették át a "kemény" krimiben, legújabban pedig a politikai krimi hódít. Keszthelyi Tibor kandidátus, irodalomtörténész és műfordító már több izgalmas kultúrtörténeti expedícióra kalauzolta olvasóit (a többi között az amerikai életformáról, a görög, az afrikai és az észak-amerikai indián kultúráról írott könyveiben). A detektívtörténet anatómiájában (1979) izgalmas kísérletet tett a detektívtörténet sajátos esztétikai természetének feltárására. Ezúttal is érdekfeszítő nyomozásba kezd: pro és kontra sorozatunk elveinek megfelelően 20. századi magyar és külföldi írók, esztéták, kritikusok és filozófusok krimiről kifejtett nézeteit szembesíti egy, az érzelmeket is felkavaró polémiában. A könyv szerzői kijelölik a krimi helyét, vonzóerejének sokféle okát, a félelem, kíváncsiság és játékosság bennünk munkáló erőit, elemzik a műfaj morfológiáját. Ez a kötet maga is olyan izgalmas olvasmány, akár egy jó krimi.

Szabó Zsolt - Tóth Viktória - Ki ​kicsoda az irodalmi művekben I.
E ​könyv - melyet a Tisztelt Olvasó most a kezében tart - Tótfalusi István alapvető könyvének, az Irodalmi alakok lexikonának a szellemi örökségét kívánja folytatni. Szeretnénk e könyvvel hozzájárulni ahhoz, hogy könnyebb legyen a tájékozódás az irodalmi képzeletvilág rendkívül széles és sokszínű palettáján, de meghatározó volt az is, hogy elsősorban azok a szerzők, művek és szereplők legyenek jelen e könyvben, akikkel (amelyekkel) az általános és középiskolások tanulmányaik során találkoznak, találkozhatnak. Mint a címlapról is kiderül; jelen könyvünk csupán az 1. kötet. Két további kötetben fog rövidesen megjelenni számos egyéb műfaj fontos szereplőinek sora, akik műnemi megfontolások alapján maradtak ki e könyvből.

Ismeretlen szerző - Műelemzés ​- műértés
..Erre ​gondolva foglaltuk össze a legfontosabb, ma is érvényes és funkcionáló műelemzési eljárásokat, azok történetét, fogalomrendszerét. Berzsenyitől Bulgakovig válogatva a szerzők között, egy-egy konkrét művön, műnemenkénti tagolásban mutattuk be az adott iskola kínálta értelmezés lehetséges variációját. A gyűjteményt tudáspróba-sor zárja. Ezzel (és az 1989-ben magyar szakra jelentkezők számára készített egyetemi felvételi teszttel) lehetőséget kívánunk adni arra, hogy a maga örömére olvasó éppúgy próbára tehesse ismereteit, mint a reménybeli főiskolai vagy egyetemi hallgató. Sipos Lajos

Szathmári István - Stilisztikai ​lexikon
A ​Stilisztikai lexikon közérthető formában részletesen ismerteti a stilisztikai kategóriákat, illetve a stílussal összefüggő fogalmakat. Tárgyalja az olyan széles körben ismert szakszavakat, mint az ellentét, hasonlat, megszemélyesítés stb. A szaktudomány körébe tartozó kevésbé ismert terminusokat is magyarázza, pl. antonomázia, enallagé, metalepszis. A funkcionális stilisztika szemléletének és eljárásmódjának megfelelően közli egy-egy stílusjelenség meghatározását, felsorolja lehetséges fajtáit. Megadja a jelenségek stilisztikai funkcióit, azaz stílusértékét. Hatásukat szépirodalmi példákkal, próza- és versrészletekkel gazdagon illusztrálva. A lexikon segíti a szépirodalmi és egyéb művek megértését, valamint elemzését, esztétikai értékelését. Fogalmazás közben támogatja a hatásos és szép kifejezésmód kialakítását. A Stilisztikai lexikont haszonnal forgathatják az érettségire készülő diákok, a főiskolák és az egyetemek magyar szakos hallgatói, a tanárok és mindenki, akit a stilisztika egy-egy kérdése érdekel.