Helyesírás

Ismeretlen szerző - A ​magyar helyesírás szabályai
A ​magyar helyesírás új, a Magyar Tudományos Akadémia által alkotott és jóváhagyott szabályzata: a 12. kiadás. - A magyar helyesírásra vonatkozó szabálypontok példákkal - A szabályzathoz szervesen kapcsolódó szótár a megfelelő szabálypontokra való hivatkozással - A 11. és a 12. kiadás közti különbségek és változások felsorolása, példákkal - Jól használható tematikus tárgymutató - A nyomtatott műhöz annak tartalmával azonos internetes hozzáférés két évig

Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila - Helyesírási ​szótár
Az ​újonnan induló Osiris Diákszótár sorozatban megjelenő Helyesírás című kötet elsősorban a 10-18 éves korosztálynak szól. A szótár alapvetően az 1984-ben megjelent és jelenleg is érvényes akadémiai helyesírási szabályzatot, a szakmai helyesírási szabályzatokat, illetve a különféle helyesírási szótárak alkotta hagyományt követi, az azokban foglaltaknak nem mond ellent. Célja, hogy az iskolai használatban, de azon túlmenően is a mindennapi életben a diákok gyorsan és könnyen választ találjanak helyesírási kérdéseikre, kétségeikre, segítse őket az írásbeli tevékenységük során. A szótár mintegy 40 000 szócikkben több mint 200 000 szót, szóalakot, kifejezést, tulajdonnevet tartalmaz. Ehhez járul 13 000 elválasztási és mintegy 5000 kiejtési minta. A kötet az Osiris Kiadó Helyesírás című kötetének Szótár részén alapul (A Magyar Nyelv Kézikönyvtára 1.), annak egyszerűsített, rövidített változata. Az egyszerűsítés azonban ebben az esetben nem jelenti azt, hogy ne lenne megtalálható a kötetben minden, amire az írásgyakorlat során szüksége lehet a diákoknak.

Ismeretlen szerző - Helyesírási ​kéziszótár
Egy ​negyedszázadnál is több idő telt el azóta, hogy 1961-ben megjelent a Helyesírási tanácsadó szótár első kiadása. Ennek a hamar népszerűvé vált könyvnek az elkészítését (majd 9 változatlan kiadásban ismételt közrebocsátását) főképpen az tette szükségessé, hogy a helyesírási szabályzatnak korlátozott terjedelmű szójegyzéke természetszerűleg nem elégíthette ki az átlagosnál igényesebb (elsősorban a nyomdai, a szerkesztőségi és az iskolai) írásgyakorlat szükségleteit. A Helyesírási tanácsadó szótár kedvező hatását és széles körű elterjedtségét ismerve, az MTA Helyesírási Bizottságában már a helyesírási szabályzat 11. kiadásának előkészítő munkálatai során kialakult az a határozott vélemény, hogy az új szabályzat megjelentetése után hamarosan korszerűsíteni kell a tanácsadó szótárt, nehogy közönségünk hosszabb ideig nélkülözni kényszerüljön a szabályzati szójegyzéknél részletesebb tájékoztatást. Egyetértett ezzel a szándékkal az Akadémiai Kiadó is.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szólástár
A ​Magyar szólástár egyetemi oktatók tízéves gyűjtőmunkája eredményeképpen több mint 13 000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel) tartalmaz és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. A magyar nyelv ilyen gazdag szólásgyűjteménye legutoljára 30 éve jelent meg. Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számmal természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne, de nem maradtak ki a diáknyelv szlenges kifejezései sem. A Magyar szólástár az alábbi részekből áll: A szótári rész a szólások magyarázata mellett megadja azok időbeli (régies, ritka), regionális (népies), csoportnyelvi (szleng) és stiláris (pl. bizalmas, gúnyos, tréfás, választékos, vulgáris) minősítését, használati körét is. A névfelidéző szókapcsolatok listája válogatást ad a szótári definícióval nehezen ellátható, frazeológiai értékű ragadványnevekből (pl. a legnagyobb magyar 'Széchenyi István'). A fogalomköri mutató a szólások, helyzetmondatok és közmondások aktív használatát segíti elő azok számára, akik egy-egy fordulatot nem a bennük előforduló egyedi szavak, hanem a sokkal általánosabb fogalomkörök (pl. BUTA, BUTASÁG) alapján kívánnak megtalálni. A szómutató a szókapcsolatokat azok minden fontosabb szavánál felsorolja. Itt a szótárhasználó csokorba gyűjtve, együtt látja azokat a szókapcsolatokat, amelyekben egy adott szó szerepel. A Magyar szólástár anyanyelvünk oktatásának nélkülözhetetlen eszköze az általános és a középiskolákban, továbbá haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok is, akik beszédjüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni.

Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila - Helyesírási ​tanácsadó
Az ​Osiris Diákszótár sorozatban megjelenő Helyesírási tanácsadó című kötet nem szótár, hanem átfogó, rendszeres helyesírási kézikönyv, amely elsősorban a 10-18 éves korosztály számára készült. Műfajának megfelelően a teljes helyesírási rendszert bemutatja, az alapoktól ismerteti és magyarázza a szabályokat, valamint számba veszi azokat az újabb vagy eddig szabályozatlan helyesírási jelenségeket is, amelyekre az érvényben levő akadémiai szabályzat nem ad eligazítást. Célja, hogy az iskolai használatban, valamint a mindennapi életben a diákok gyorsan és könnyen választ találjanak helyesírási kérdéseikre, kétségeikre, segítse őket az írásbeli tevékenységük során. A Helyesírási tanácsadó az Osiris Kiadó Helyesírás című kötetének Tanácsadó részén alapul (A Magyar Nyelv Kéziszótára 1.), annak egyszerűbben kezelhető, rövidebb változata. Az egyszerűsítés azonban ebben az esetben nem jelenti azt, hogy ne lenne megtalálható a kötetben minden, amire az írásgyakorlat során szüksége lehet a diákoknak.

Helena Fischer - Deutsche ​Rechtschreibung
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Értelmező ​szótár+
Az ​Értelmező szótár+ egynyelvű kéziszótár. Azonkívül, hogy magyarázza a címszavakat, és használatukat példamondatokkal világítja meg, sokféle nyelvi ismeretet, számos hasznos tudnivalót is közöl róluk. A szótár magyar anyanyelvűek, elsősorban fiatalok számára készült, és alkalmas az anyanyelvoktatásban való felhasználásra. A kétkötetes kézikönyvben a 16065 címszóhoz hozzákapcsolva 250000 nyelvi adat található. A klasszikus értelmező szótári funkciók mellett ugyanis - a magyar szótárirodalomban először - egyetlen szótárban számos ismeretet tartalmaz a szócikkekbe beépítve: - megadja a szinonimákat, - felsorolja az ellentéteket, - szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat közöl, - tájszavakat sorol fel. Ezeken a nyelvi adatokon kívül az Értelmező szótár+ egy szócikken belül még további információkat is ad: - jelzi a gyakoriságot, - közli az etimológiát, - nyelvhasználati tanácsokkal szolgál, - felsorolja utótagjuk szerint az összetételeket, - illusztrációkkal szemléltet. A negyedmillió nyelvi adat szemléletesen mutatja be, hogy szavaink nem elszigetelten, önmagukban állnak nyelvünkben, hanem szinonimáikkal, ellentéteikkel, szókapcsolataikkal hálót alkotnak. A szótár szerkesztői először vállalkoztak arra, hogy a szavaknak ezt a szövevényes kapcsolatrendszerét egyetlen szótárban mutassák be. Erre utal a szótár címében szereplő "+". A szavak összetartozását szemlélteti a kötet végén található fogalomköri csoportosítás is, amely első ízben adja közre fogalomkörökbe rendezve a magyar szavakat. Az Értelmező szótár+ szerkesztői a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyelvművelő és nyelvi tanácsadó osztályának tudományos kutatói, a szótár szerkesztése során felhasználták a jelentéstan, a lexikológia és a lexikográfia legújabb eredményeit. Bízunk benne, hogy az Értelmező szótár+ azzal, hogy nemcsak megmagyarázza a szavakat, hanem sokféle ismeretet is közöl róluk, sokak számára nyújtja a szavaink közötti összefüggések felfedezésének izgalmas élményét, és segíti anyanyelvünk szókincsének, ezzel együtt kultúránknak minél alaposabb megismerését. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 13-14. tagja

Tótfalusi István - Kiejtési ​szótár
A ​KIEJTÉSI SZÓTÁR Tótfalusi István többéves gyűjtő- és kutatómunkája eredményeképpen 40000 idegen név, szó és kifejezés helyes kiejtését adja meg szakszerűen. A szótár érdeme, hogy a kiejtést nem bonyolult, kódolt formában, hanem mindenki számára érthetően, a magyar ábécé betűivel írja le. A KIEJTÉSI SZÓTÁR szókincse átfogja és felöleli mindazokat a területeket, melyeken idegen szóval találkozhatunk a mindennapi életben vagy munkánk során. A szótár napjaink külföldi hírességei és közszereplői mellett tartalmazza mindazoknak az idegen történelmi neveknek a helyes kiejtését is, amelyekkel tanulmányaink, olvasmányaink vagy akár szabadidőnk eltöltése közben találkozunk. A szótár nagyobb része a híres és ismert emberek nevének helyes kiejtését mutatja meg, legyen a személy: történelmi személyiség, politikus, művész, feltaláló, irodalmi alak, tudós, filmszínész, zenemű alakja vagy sportoló. A szótár segítséget nyújt a történelmi magyar családnevek kiejtéséhez is. A személynevek mellett a KIEJTÉSI SZÓTÁR az idegen földrajzi nevek, a közszavak és a rövidítések kiejtését is tartalmazza. Néhány kiragadott példa, hogy hányféle idegen szó kiejtését segíti a szótár: helység, hegy, vízesés, borfajta, ételfajta, kutyafajta, szakkifejezés, gyógyszer, állam, tartomány, történelmi magyar város mai neve, illetve rövidítés. A KIEJTÉSI SZÓTÁR azért is hasznos, mert nemcsak a fő részben közölt 40000 lexikai egység helyes kiejtését tartalmazza, hanem azért is, mert a függelék első részében közreadott részletes KIEJTÉSI ÚTMUTATÓ 38 nyelvnek írja le a legfontosabb hangtani és kiejtési szabályait. Ezek segítségével a használó az újonnan felbukkanó idegen név vagy szó helyes kiejtését maga is meghatározhatja. A függelék másik része a KERESŐ, amely megmutatja, hogy egy-egy speciális betű vagy betűkapcsolat melyik nyelvben vagy nyelvekben fordulhat elő, és így segíti a felhasználót az idegen szó eredeti nyelvének meghatározásában és az idegen szó pontos kiejtésben. Napjainkban mind több idegen névvel és szóval találkozunk, ezért nélkülözhetetlen egy biztos fogódzó. Ez a fogódzó a TINTA Könyvkiadó KIEJTÉSI SZÓTÁRA, amely több évtizedes hiányt pótol. Kínáljuk mindazoknak, akiknek nemcsak az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy azt hogyan ejtjük ki.

Ismeretlen szerző - 1001 ​könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Egy ​remek és bátor kézikönyv a világ képzeletét megragadó regényekről és szerzőkről. Hasznos kalauz a könyvekhez, amelyek - akár kritikai sikerként, akár kultuszműként - hatást gyakoroltak ránk. Az írókból, kritikusokból, tudósokból álló nemzetközi szerzőgárda eklektikus válogatása új megközelítést ad a régi klasszikusokhoz, és eligazít a kortárs szépirodalom hatalmas dzsungelében. Több mint 600 színes illusztráció – könyvborítók, plakátok és fakszimile oldalak -, a regényekből vett idézetekkel kiegészítve: íme az ideális segédkönyv az olvasás szerelmeseinek.

Kovalovszky Miklós - Szőke István - O. Nagy Gábor - Juhász József - Magyar ​értelmező kéziszótár
Az ​átdolgozott Magyar értelmező kéziszótár általános szótár, vagyis a magyar nyelvnek lehető legszélesebb tartományait öleli fel, kiterjedve a szaknyelvi és a nyelvjárási szókészletnek a köznyelvvel szorosabban érintkező, mintegy közös rétegeire, sőt a határon túli regionális nyelvváltozatokra is.

O. Nagy Gábor - Magyar ​szólások és közmondások
O. ​Nagy Gábor mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő gyűjteménye az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Tarka változatosságban tárja az olvasó elé anyanyelvünk legszínesebb, legjellemzőbb ékességeit. E gyűjtemény az élő stílus elemeinek szinte kimeríthetetlen kincsesbányája, de egyben a múltat idéző és inkább csak történeti értékük miatt becses adatoknak gazdag tárháza is. Százával, sőt ezrével akadnak benne rendkívül találó megfigyelésekből és költői erejű, gazdag képzeletből született nyelvi képek, merész és szemléletes hasonlatok, az embereket és a világ dolgait lényegükben megragadó jellemzések, szellemes ötletek, bölcs tanácsok, intelmek és évszázados vagy olykor évezredes múltjuk ellenére is igaz életelvek. Ezeken kívül azonban találhatunk benne a mai ember számára már homályos célzásokat, naiv, olykor gyerekes nyelvi tréfákat, túlságosan is szókimondó gúnyolódásokat, egy ideig divatos, majd elfelejtett bemondásszerű fordulatokat és a társadalmi fejlődés során túlhaladott, időszerűtlenné vált nézeteket, tévesnek bizonyult megállapításokat is.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szókincstár
A ​Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is. A magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét, antonimáját. A szótár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Szerzői 14 400 szónak, szinonimasornak adták meg az ellentétét. Több mint 3 800 közmondás, szólás található benne 760 címszó alá besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Háromszor több szót tartalmaz minden korábbi szinonimaszótárnál. Tudományos igényű kínálati szótár, amelyben használója megtalálja és kiválaszthatja egy-egy címszó tágan értelmezett szinonimái közül a legmegfelelőbbet. A többéves gyűjtőmunka során nyelvészek, egyetemi és főiskolai tanárok 28 korábban megjelent szótárt dolgoztak fel. Az összegyűjtött gazdag nyersanyag elrendezése a nyelvészet és azon belül is a lexikológia és a jelentéstan legújabb eredményeinek figyelembe vételével, korszerű eszközök (számítógép, célprogramok) alkalmazásával történt. Szótárunk a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, haszonnal lapozhatják a hivatásos tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a szerkesztők) is.

Tótfalusi István - Idegenszó-tár
Az ​Idegenszó-tár alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is. A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is. Szótárunk egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak. Az Idegenszó-tár segítséget nyújt az idegen szavak helyesírásában, és ahol szükséges feltünteti a szó helyes kiejtését is. függelékében közli több mint 300 idegen rövidítés, idegen mozaikszó feloldását és értelmezését. A szerző, Tótfalusi István több évtizedes munkássága alatt több mint húsz magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvet, szótárat és lexikont állított össze. A nagyközönség körében igen népszerűek korábbi szótárai, pl.: A nyelvi vademecum, az Idegen szavak magyarul és a Kis magyar nyelvklinika. A Tinta könyvkiadó szótáraival, nyelvészeti szakkönyveivel méltán váltott ki elismerést. A kiadó korábbi szótársikerei (pl.: Magyar szókincstár) mellé az Idegenszó-tárt ajánljuk a szótárforgatók népes táborának és mindazoknak, akik többet kívánnak tudni nyelvünk eddig rejtett titkairól.

Hajdú Mihály - Családnevek ​enciklopédiája
A ​magyar családnevek kialakulása több évszázadra visszanyúló, izgalmas folyamat eredménye. Hatottak rá történelmi események, kulturális hatások és divatjelenségek is. A Családnevek enciklopédiája a magyar tudományos ismeretterjesztő irodalomban elsőként foglalja össze mindazokat az ismereteket, amelyeket a kutatás mindeddig megfogalmazott a vizsgált nevekről. A kézikönyv a leggyakoribb 1230 családnevet dolgozza föl. Elmondja a nevekről gyakoriságukat, eredetüket, változási folyamatukat és jelentésüket. Utal földrajzi elterjedésükre, bemutatja a XIX. századi névváltoztatásokat, névmagyarosításokat. A kötet részletesen ismerteti a magyar nevek mellett a leggyakoribb német (Jung, Klein, Schmidt), szláv (Novák, Gyuricza, Petrovics) és román (Argyelán, Marosán, Moldován) családneveket is. Az eredet kifejtése során a szerző minden esetben megadja a főbb jelentéstani típusokat: - pogány egyénnévi eredetű (Bács, Csete), - keresztnévi eredetű (Benedek, Laczkó, Lázár), - nép- vagy népcsoportnévi (Besenyő, Kun, Orosz), - helynévi eredetű (Dunai, Erdélyi, Pesti), - életmódra, vagyoni helyzetre vonatkozó (Bujdosó, Gazdag, Pór), - külső-belső tulajdonságra utaló (Csonka, Sánta, Szakáll). Ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek saját vagy ismerőseik családnevének keletkezési és használati körülményei iránt, és kíváncsiak a nevekben megőrzött nyelvi, kulturális, művelődéstörténeti értékekre. Hajdú Mihály az ELTE BTK emeritus professzora, a több mint fél évszázados kutatói munkája során tucatnyi könyvben és monográfiában adta közre vizsgálatainak eredményeit. A TINTA Könyvkiadó közelmúltban megjelentetett Keresztnevek enciklopédiájával a Családnevek enciklopédiája szerves egységet alkot.

Bálint Sándor - Szegedi ​szótár
Ez ​a szótár több mint harminc esztendős munka gyümölcse. Gyűjtői helyzetem kétségtelenül kedvező volt. Törzsökös szegedi, alsóvárosi parasztszülék gyermekének születtem, tehát a szegedi népnyelv anyanyelvem. Művem forrása elsősorban alighanem én magam vagyok. Öregek között nevelkedtem. Gyermekkoromban még olyan jelenségeknek lehettem tanúja, amelyeket az első világháború teljesen elsöpört. Kapcsolataim azóta sem szakadtak meg egy pillanatra sem a szegedi nyelvi hagyományokkal, a tájszólás közösségével. A szegedi népnyelvvel tudatosan egyetemi éveim legelején kezdtem foglalkozni. A gyűjtést azóta is állandóan, ha nem is mindig rendszeresen folytattam. Egy és más meg is jelent belőle. Az anyag szótári feldolgozásához 1949 tavaszán fogtam hozzá. Mint ismeretes, már van több, egyetlen tájegységről gyűjtött szótárunk. Először Csűry Bálint munkája, a Szamosháti Szótár jelent meg. Ezt követi mindjárt Wichmann György Csángó szótár-a, helyesebben szógyűjteménye. Végül legújabban jelent meg Kiss Géza műve, az Ormánysági Szótár, amelyet Keresztes Kálmán gondozott és egészített ki. Ez utóbbi szegedi szempontból azért is jelentős, mert ö-ző vidék szóanyagát dolgozza fel, és sok érdekes hangzásbeli és szóföldrajzi analógiát nyújt. Mindhárom kiváló munka értékét hangsúlyozva, és módszertani tanulságaikat már itt is hálásan elismerve, csak arra szeretnék rámutatni, hogy szerkesztőiknek helyzete könnyebb volt az enyémnél. Olyan társadalom szókincsét dolgozták fel ugyanis, amely foglalkozását és népi műveltségét tekintve sokkal egységesebb, homogénebb és egyszerűbb Szeged népének társadalmi és szellemi, földrajzi és gazdasági sokrétűségével, nyelvi gazdagságával szemben. A szegedi szókincs felgyűjtése tehát kiterjedt és szövevényes munka, de éppen ezek a nehézségek kétségtelenül fokozzák a feladat érdekességét és bizonyára fontosságát is.

Ismeretlen szerző - Magyar ​helyesírási szótár
A ​szótár 2017. május 1-jétől érvénybe lépő akadémiai helyesírás szabályzat legújabb, 12. kiadása alapján, az MTA Nyelvi Bizottsága tagjainak közreműködésében készült. A Magyar Tudományos Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal közös állásfoglalása alapján a 2016/2017-es tanév érettségi vizsgáin a vizsgaszervező intézményeknek már ezt a szótárat kell biztosítaniuk. A Magyar helyesírási szótár bőségesen merít a magyar köznyelvből, megadja a szavak pontos, normatív helyesírását, a rövidítéseket, elválasztásokat, szükséges esetben a szó jelentését, használati körét, a toldalékos alakokat. Áttekint minden olyan esetet, ami a magyar helyesíró számára fejtörést okozhat, így helyesírási tanácsadóként is használható: a bemutatott konkrét példák alapján a többi hasonló eset is megoldható.

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv szóvégmutató szótára
A ​magyar szótárirodalom egyedülálló vállalkozása volt már első kiadásakor is ez a könyv, mely A magyar nyelv értelmező szótárának 58323 címszavát közölte szóvégmutató sorrendben, s melynek változatlan utánnyomását veheti most kezébe az olvasó. A gépek segítségével készült kötet az egyes szavak mellett számkódok formájában közli a rájuk vonatkozó legfontosabb lexikográfiai ismereteket (hány tőből áll a szó, homonímia, szófaj, alaktani ismérvek, igék esetén azok erős vonzata, képző). A szóvégmutató szótárt nemcsak a nyelvészek és a tanárok használhatják, hanem írásszakértők és a különféle nyelvi játékok kedvelői is.

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​fogalomtár A-Z
Ez ​a kislexikon túlzás nélkül hiánypótló munkának nevezhető. Olyan segédkönyv, amely méltán ajánlható minden középiskolás diáknak és az érdeklődők szélesebb körének is. "A műfajelmélet, a stilisztika, esztétika alap- és segédfogalmai szerepelnek itt, s olyan szakkifejezések, amelyek a műelemzések, eszmetörténeti fejtegetések szövegében, a művelődők irodalomtörténeti olvasmányaiban gyakran előfordulnak" - írja a szerző, Alföldy Jenő, s ami külön érdeme a szógyűjteménynek: rengeteg idézet, példa szemlélteti az értelmezést. Az irodalmi fogalomtár szócikkei az ismeretterjesztés legjobb hagyományait követve, előítéletek és rögeszmék nélkül világítják meg az irodalmi fogalmakat, az egész kislexikon mégis személyes jellegű: egy olyan irodalmáré, aki nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat oldaláról is jól ismeri tárgyát. S habár a szótárírónak ez a személyessége mindvégig rejtve marad, szemlátomást színesíti, egyéni meglátásokkal gazdagítja e hasznos kis fogalomtárat, mely bizony sok tapasztalatot és könyvtárnyi irodalmat sűrít magába.

Ismeretlen szerző - Filmkönyvek ​könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Világirodalmi ​kisenciklopédia I-II.
Kiadónak, ​szerkesztőnek jól meg kell gondolnia, ha ilyen jellegű új művel jelentkezik, mint a világirodalmi kisenciklopédia: milyen közönségigényket akar kielégíteni? Mire való az a hatalmas szervező munka és szervez energia, ennél a műnél 214 szakember munkája, ami egy ilyen kézikönyv megteremtéséhez kell? Ezt a világirodalmi kisenciklopédiát napjaink olvasó emberének szántuk, mégpedig az olvasók minél szélesebb körének, és a mű elkészülte után úgy gondoljuk: olyan irodalomtörténeti és esztétikai információs anyagot tartalmaz, olyan formában és terjedelemben, ami alkalmassá teheti a vállalt feladat betöltésére. A mai magyar olvasók igényeit akartuk kielégíteni, ezért valóban az egész világ íróiról és irodalmairól, összesen 3182 íróról és majdnem száz irodalomról igyekeznek tájékoztatni a rövidebb-hosszabb lexikon-cikkek, nemcsak az ún. "nagy" európai nyelvek íróiról és irodalmairól, mint a régebbi világirodalmi lexikonok tették. Ugyanezért természetesnek tartottuk azt is, hogy részletesebben a napjainkban leginkább olvasott könyvek íróiról, a múlt és a jelen világirodalmában az emberi haladás, a szocializmus eszmevilágát képviselő írók pályájáról, műveiről tájékozódhassanak ebből a Világirodalmi kisenciklopédiá-ból az olvasók. Miért nevezzük enciklopédiának a hazánkban, Közép-Európában szokásos lexikon helyett? Azért, mert a mű lexikális első része után a világ irodalmainak történetét vázlatosan bemutató, enciklopédikus jellegű rész is következik. Megemlítjük még, hogy igen sok cikknél megtalálja az olvasó az író arcképét és a további érdeklődés kielégítését segítő szakirodalmi tájékoztatásokat is. Szeretnénk, ha szerkesztőink és íróink munkájának eredményéből kiderülne az, amiről Babits Mihály írt irodalomtörténetének bevezetésében: "Az igazi világirodalom... olyan egész az, amihez mindenestől közünk van, mert a saját kultúránk, a saját irodalmi életünk is hozzátartozik és nélküle meg sem érthető."