Latinovits ​Zoltán tekintete

Molnár Gál Péter - Törőcsik ​Mari
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelecsényi László - Karády ​Katalin
Kelecsényi ​László Jelenségek Karády Katalin népszerűsége – négy évtized múltán – ismét növekedőben van. Úgy kezdődött, hogy a Filmmúzeum műsorára tűzte a Halálos tavaszt, 1945 előtti filmgyártásunk botránykövét, Karády első filmsikerét. Bő egy év alatt, heti három előadásban 77 ezer néző látta. Folytatódott a sor a Halálos tavasz mai sajtóvisszhangjával. Eörsi István áttételesebben, Földes Anna nyíltabban mondta ki róla verdiktjét: giccs a javából. Utóbbi cikk szerzője kapott is válaszlevelet szép számmal. Gyalázkodót, vitatkozót, egyetértőt – vegyesen. Ez nem volt meglepő.

Szigethy Gábor - Latinovits
Zsebében jeles építészmérnöki diplomával, kezében kopott, félig üres bőrönddel Latinovits Zoltán 1956 nyarán elindult Debrecenbe - segédszínésznek. Hajóskapitány a Leányvásárban, Francisco a Hammletben. Két kis szerep: bejön, kimegy. De Latinovits Zoltán lába alatt színpad a füld, feje fölött zsinórpadlás az ég. A színház az otthona. Néhány hétig katona, s amikor újra színpadra léphet, a Bohémélet kórusában énekel. Latinovits Zoltán nem ment Párizsba: Párizs jött el Debrecenbe. A civisvárosban lett az építészmérnökből magyar színész. Szárnyai nőttek; megtanulta: a színház élete árán fOlépített Déva vára. Nem tudta: élete ellobbanó, világító fáklya. Színész: száz alakban akarja a világot meghódítani, megváltoztatni, megmenteni. Filmkocka: Latinovits Zoltán Kosztolányi Dezső maszkjában, a szomorú-csúnya Pacsirta szülei, Páger Antal és Tolnay Klári társaságában - hóna alatt lapos irattáska - sétál a századforduló korabeli Sárszeg macskaköves utcácskáján. Sötét bársonykabát, világos mellény, díszzsebkendő, óralánc, finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendő: hajdani, vidéki újdondászok szerény toalettje; feltűnő mértéktartásával picit hivalkodó: lássék, nem akárki jön-megy, tervez, álmodik az álmos kisváros mindennapi csöndjében. Latinovits Zoltán jobb keze lendül, emelkedik, hüvelykujj a ágaskodik, nyitott tenyere markolni készül; bal kezével táskáját fogja, de hüvelyk és mutatóujja önkéntelenül követi jobb keze mozdulatát: indulataival együtt rezdül minden porcikája. A finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendőről nem látszik: hajdan Kosztolányi Dezső viselte. A képen Kosztolányi Dezső ballag a sárszegi utcán, régen, máskor, boldogabb időkben.

Fábián László - Gyarmathy ​Lívia
1964-ben ​végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első játékfilmjét – Ismeri a Szandi mandit? – 1969-ben rendezte. Dokumentumfilm-rendezőként is jelentős műveket alkotott. Filmjeit nemzetközi fesztiválokon világszerte vetítik. Több mint 30 nemzeti és nemzetközi filmes díjjal jutalmazták alkotásait.

Nemlaha György - Vittorio ​Gassman
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dániel Ferenc - Gian ​Maria Volonté
Gian ​Maria Volonté (Milánó, 1933. április 9. – Florina, 1994. december 6.) olasz színész, aki Sergio Leone dollár-trilógiája első két részének (az Egy maréknyi dollárért és Pár dollárral többért című spagettiwesterneknek) köszönheti világhírnevét. Olaszországban az itáliai Laurence Olivierként tartják számon, a maga korában az élő olasz színész-legenda volt. Wikipédia

Pusztaszeri László - Karády ​és Ujszászy
Vannak ​csillagsorsú életutak, amelyek olyan magas röppályán égnek el, hogy a földi létben alig hagynak nyomot maguk után. E könyv szerzője arra a gyötrelmesen szép feladatra vállalkozott, hogy két ilyen összefonódó csillagsorsot mutasson be; Karády Katalin színésznőét és Ujszászy István tábornokét. Tragikus életútjuk sok közös vonást mutat. A kisszerű létből a szép és titokban színpadról álmodozó Kanczler Katalin egy érzelmek nélküli házasságba, az ifjabbik Ujszászy fiú, négy nagykőrösi gimnáziumi osztály elvégzése után, a kadétiskolába menekült. Többek, mások akartak lenni, és az ő szintjükről a felemelkedés módja csak ilyen és hasonló pályákon keresztül vezetett. Ettől kezdve a magukkal hozott kivételes adottságok mellett a véletlen és a "fajsúlyos" kapcsolatok sora vezette lépteiket. Mozgástérre, ragyogásra és csodálatra vágytak, mert hitték, hogy erre születtek? Talán igen, de pályájuk sorsváltó pillanataiban tudtak a jó oldalra állni, és tudtak önzésről, érvényesülésről megfeledkezve, mindent egy lapra feltéve kockáztatni is. Játszottak, nyertek, veszítettek, és életük könnyen, vagy súlyos áron szerzett kincseit gyakran számolatlanul szórták az ámuló világra... és állva haltak meg, mint a fák. Karády Katalin bizonyosan így tért meg egy jobbik világba, de Ujszászy Istvánról még ennyit sem tudunk. Hol, mikor, hogyan ért el a földi út végére? E kérdésre máig sincs válasz. Legfeljebb a vélt vagy valódi okok ismeretében... találgathatunk.

Bikácsy Gergely - Buñuel-napló
Luis ​Bunuel a film történetének legnagyobb provokátora. A hispán hagyomány és a francia szürrealizmus egyaránt meghatározta pályáját. A személyes erkölcs Istennel feleselő komor szépsége érdekelte. Középkori vallási mítoszok és eretnekségek, a modern kor kegyetlensége, külső és belső polgárháborúk álomképei népesítik be képsorait. Bikácsy Gergely "Bolond Pierrot moziba megy" című francia filmtörténetéből ismert szubjektív hangvétele új könyvének is sajátos értéke. E könyv valóban napló: a rendező minden fontos filmjének alapos elemzése megtalálható benne, de szabálytalan, csak az emlékek belső logikájának engedelmeskedő, olykor érzékenységeket is sértő írás. Fejezeteiben az "álomvalóság", Bunuel életének és mozijának abszurd jellege tükröződik. Bikácsy mozinaplója elsősorban a nagy rendező istentagadó és istenkereső gúnykacajára figyel. "Bunuel nevetése helyteleníti a rosszal teli ťlétező világotŤ, de a létező világ magyarázhatatlan abszurdumát harsogó örömmel fogadja. Erről már érdemes filmet készíteni…és érdemes könyvet írni"- mondja a szerző.

Veress József - Kovács ​András
Veress ​József jóvoltából most (először) magyarul is olvashatunk kismonográfiát Kovács András filmrendezőről. A tizennégy fejezetből álló kötet lehetőség arra, hogy hézagos tudásunkat valódi ismeretekre cseréljük. Szigorú időrendiség lesz kalauzunk a megismerésben. A precizitás és a vélemények ütköztetésének elve vezérelhette Veress Józsefet, amikor – az „egy fejezet egyenlő egy film” tagolásban – a művek egyenkénti vizsgálatánál a rendezői nyilatkozatot és a szakkritika megállapításait saját véleményével szembesíti. Ez a módszer következetesen végigvonul a könyvön. (Egyes fejezeteinél azonban a szerző rovására, hiszen a megjegyzések, ellenérvek nélküli terjedelmesebb rendezői interjúk, sajtókritikai idézetek esetében puszta közvetítői szerepre kárhoztatja magát. Az idézetek halmozása talán éppen a Kovács András-i életművet megalapozó filmnél, a Nehéz emberek bemutatásánál a legszembetűnőbb.) Varga András

Féjja Sándor - Illés ​György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csengery Judit - Greta ​Garbo
Nem ​egy filmcsillag vált már életében legendává. De a filmvilág összes csillagai közül csak egyről tudunk, akinek karrierje csúcsán volt ereje hátat fordítani a filmiparnak, mely naggyá tette, s akinek neve 45 évvel visszavonulása után is mindenkiből érdeklődést vált ki: GRETA GARBO. A zárkózott, kissé félszeg svéd lánynak, aki áruházi eladóból lett hihetetlen rövid idő alatt a filmtörténet egyik legnagyobb hatású egyénisége, élete csupa ellentmondás, állandó menekülés a számára terhes nyilvánosság elől. Hollywood megteremtette mítoszát, felismerte szépsége vonzerejét, de igazi színészi kvalitásait sohasem eléggé. A könyv Garbo aránylag rövid, de állandó feszültségekkel és fordulatokkal teli pályafutását eleveníti fel, mely egybeesik az amerikai film nagy felfutásának izgalmas korszakával. Szerzője Csengery Judit, rádióműsoraiból is (színész-életrajzok, zenés színházi beszámolók, külföldi kulturális tudósítások) jól ismert színész-előadóművész. Garbo életét a színházi szakember szemével látja, számos filmtörténeti érdekességgel hozva közelebb egy időszakot, melynek Garbo eszményképe volt,. Hogy a Garbo-filmek ma is sikeresek, az talán egyedülálló személyisége mágikus hatásában rejlik, arcának felejthetetlen szépségét e könyv számos fényképe idézi fel.

Szentgyörgyi Rita - Redford
Robert ​Redford amerikai színész-rendező rövid életrajza a 80-as évek közepéig. CHARLES ROBERT REDFORD Születési adatok: Kalifornia, Santa Monica, 1937 08 18. Lakhely: Utah állam, Sundance város Foglalkozás: színész, rendező, producer Iskolai végzettség: 2 év Colorado Egyetem, 1 év Pratt Intézet, fél év Drámaművészeti Főiskola Családi állapota: elvált Különös ismertetőjele: Robert Redfordnak hívják Óriások örökébe léphet, mint Gary Cooper, Cary Grant, Spencer Tracy. Egyikükre sem hasonlít, mégis olyan, mint ők, egyedülálló, zavarba ejtő, tökéletes egyéniség - mondta róla Sydney Pollack filmrendező.

Zay László - Huszárik ​Zoltán
Nekem ​festõnek kellene lennem. Én nagyon jól érzem a színek közötti hangulati különbségeket." Mintha Huszárik Zoltán valamelyik nyilatkozatából való volna ez a két mondat. Illik õrá, igaz. S csakugyan az õ ajkán hangzik el, mégsem a saját szava, még csak nem is egyik filmjében hallani. Ezt Ablakos mondja a Budapesti mesék-ben, Szabó István filmjében. Ablakos alakítója azonban Huszárik Zoltán, s amit elmond, akár õszinte vallomásának is vehetnénk.

Latinovits Zoltán - Ködszurkáló
Tanulmány? ​Vitairat? Műhelynapló? Önéletrajz? Mindegyikből valami, szenvedélyes szerelmi vallomás keretében. Egy nagy színész magas hőfokú hitvallása szerelme, szenvedélye tárgyáról, élete értelméről és céljáról: a színházról. A kötet először 1973-ban jelent meg, akkor elsöprő sikert aratott. Ám hisszük: a XX. századi magyar színjátszás egyik vitathatatlanul legnagyobb alakjának gondolatai ma is éppoly aktuálisak és élők, mint annak idején, s ugyanúgy mindenkihez szólnak: ahhoz is, akit a rivalda fényei világítanak, meg, s ahhoz is, aki az elsötétült nézőtérről figyeli, mi történik a színpadon.

Szabó György - Gaál ​István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kőháti Zsolt - Tolnay ​Klári
Tolnay ​Klári, eredetileg Tolnay Rózsi (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Kárpáti György - Csákányi ​László
Új ​sorozatot indítunk az Ország-Világ kiskönyvtárában, e könyv ennek a sorozatnak az első kötete. Színészekről szeretnénk szólni, élő és elhunyt neves művészekről. Tervünk, célunk, hogy az olvasók jobban megismerjék kedvenceik életét, pályafutását. Szó esik majd a szakmai kérdésekről, a mesterségről vallott nézeteikről, magánéletükről, felidézzük a sikereket és fiaskókat, örömeiket és gondjaikat, megszólaltatjuk pályatársaikat, hozzátartozóikat. Minden kötetet számos fotó illusztrál.

Karcsai Kulcsár István - Szabó ​István
Szabó ​István (teljes neve Szabó István Tamás) (Budapest, 1938. február 18.) Oscar-díjas és Kossuth-díjas magyar filmrendező, kiváló művész. A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert.

Bernard Violet - Alain ​Delon titkai
Az ​írásmű nyomdába adása előtt Alain Delon elérte a francia hatóságoknál, hogy betiltsák az életrajz megjelenését. Hónapokig tartó jogi procedúrák után végül is, a párizsi magisztrátus zöld utat adott a könyvnek. Nehéz és aprólékos nyomozást követően - amelyet a sztár megpróbált minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozni - Bernard Violet számos ismeretlen oldalról mutatja be Delon életét. A rengeteg átnézett dokumentumnak és a számos szemtanú elbeszélésének köszönhetően egy sokrétű, minden meglepetésre képes egyéniség tárul elénk: a "gyilkos" gyermekkor, a mozgalmas serdülőkor, és egy szinte teljes és sokszor titokzatos felnőttkor. Többek között szóba kerülnek a futó kalandok, szerelmek és tartós barátságok, olyan emberek, akik között közismert és megbecsült egyének, de homályos múltú alakok egyaránt felbukkannak. Mindannyian Delon szerves részei, úgy is mondhatnánk: akár filmjei főhőseinek életében, a sajátjában is összekeveredett a jó és a rossz, a zsaru és a bűnöző. Kivételes pályafutását nem a szerencséjének köszönheti, még ha igazi története gyakran el is távolodik attól, amit az érdekelt szeretett volna ráerőltetni a sajtóra. Ha tetszik, ha nem, a Rocco és fivérei, a Gepárd és a Szamuráj főszereplője generációjának egyik legtehetségesebb művésze. Bernard Violet tizenegy évig dolgozott az FR3 és a TF 1 tvtársaságok újságírójaként, ma oknyomozó riporterként ismert. Tizenkét műve közül a legismertebbek: A titkosszolgálatok Franciois Mitterrand alatt, Cousteau-bibliográfia és a Pappon-dosszié.

Ézsiás Erzsébet - Básti ​Lajos
Vannak ​művészpályák, amelyek úgy kezdődnek, mint a mesében: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon szép fiú. Göndör, szőke haja, kék szeme, sudár termete, zengő orgánuma. A kor követelményei szerint - színésznek termett. Hogy mégis az lett, véletlen műve. De hogy igazi, nagy színész lett, akire nemzedékek sora emlékszik, az már nem meseszerű véletlen, hanem a tehetség törvényéből adódó szükségszerűség. Básti Lajos 1911. november 17-én született Keszthelyen. (Eltérően a Magyar Életrajzi Lexikon Kiegészítő kötetében közölt febuár 17-i dátumától.) A Zala vármegyéhez tartozó Keszthely akkoriban álmos kisváros, hét-nyolcezer lakossal. Saját gimnáziuma és híres gazdasági akadémiája van, nyaranta pedig megélénkül a fürdővendégek zajától. Legfőbb vonzereje a Balaton, amelynek szerete elkíséri Bástit egész életében. A kisváros légköre azonban meghatározta egész gyermekkorát "... az alsó kisvárosnak egész gyűlöletes atomoszférája, a Festetich-uradalom, a nyugdíjas katonatisztek, a premontrei papok, a ranolder-apácák, a kávéház-törő gazdászok, az irigység, a butaság, a gőg és az alázat: undorító világra nyitogatták a szememet."