|
Emanuel Swedenborg (1688, Stockholm – 1772, London) korának elismert polihisztora, XII. Károly hadmérnöke és királyi szenátor volt. Ötvenöt éves koráig közel huszonöt kötetet publikált az ásványtan, matematika, csillagászat, anatómia és filozófia témakörében.
1745-ben, Londonban történt élete döntő eseménye; megjelent előtte Isten küldötte, és feladatként rótta rá az egyház megújítását. Megengedtetett számára az átjárás a túlvilágra.
A Biblia és a héber nyelv elmélyült tanulmányozása után tette közzé több kötetes szentírás-magyarázatait és hihetetlennek tűnő beszámolóit a halál utáni létről. Tudós emberhez méltón mindvégig misztikus elragadtatás nélkül, világos, szigorú stílusban írt.
Bár a Menny és pokol című művében elsősorban a túlvilágról szól, mégis – oly sok gondolkodóval ellentétben – egy cselekvő, szeretettel teljes evilági élet lehetőségét tárja elénk. Vallja: a szeretetből vagy önzésből fakadó tetteinkkel építjük magunkban a mennyet, illetve a poklot.
“A mennyet s a poklot is magadban hordozod:
Bármelyiket kívánd, mindenhol azt kapod.”
Angelus Silesius: Kerúbi vándor (Kurdi Imre fordítása)
“Végül szabad még a három menny angyalairól olyan titkot kijelentenem, amit eddig senki sem tudott; mivel a fokozatokat eddig meg nem értették; hogy tudniillik minden angyal és minden ember legbenső és legmagasabb fokkal rendelkezik, ami az ő legbensője, amelybe az Úr Istenije legelőször és legközvetlenebbül behat, és ahonnan a többi benső, amelyek nála a rend fokozatai szerint sorakoznak, rendben tartatik. Az angyaloknak és az embereknek ezt a legbensőjét lehet az Úr bejáratának (ajtónak), és náluk az Úr tulajdonképpeni lakásának nevezni. Ennél a legbensőnél és legmagasabbnál fogva ember az ember, és lehet őt az oktalan állatoktól megkülönböztetni, mert azoknál ez hiányzik. Ezért van az, hogy az Úr az embert bensője szerint, ami lelke és érzelme birodalma, magához emelheti, hogy Őbenne higgyen, szeretettel hozzá forduljon, és hogy Őt lássa, és hogy az értelmet és a bölcsességet befogadhassaa, és eszesen beszélhessen. Innen ered örök élete is.”
(E. Swedenborg)
Kapcsolódó könyvek
Szent Ágoston - A boldog életről / A szabad akaratról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Apokrifek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Turay Alfréd - Az ember és az erkölcs
Az etika (erkölcs vagy erkölcstan) kifejezés a görög "éthosz" szóból szár-mazik. E szó alapvető jelentését az ókori Hérakleitosz (Kr. e. 544-484) így világítja meg: éthosz anthrópou daimón (DK 22 B 119). A "daimón" isteni hatalmat, isteni rendelést, illetve isteni rendelkezés megszabta sorsot vagy végzetet jelent. Az ókori görög bölcs mondását tehát így fordíthatjuk: az ember éthosza a sorsa vagy végzete. Az étheó ige egyik jelentése: átszűrök, megvizsgálok valamit. A görög felfogás szerint az ember végzete, illetve sorsának alakulása - vázlatosan és nagy körvonalakban - kiolvasható magából az emberi természetből. Az ige másik jelentése: kifeszülök valami felé, feszítetten törekszem valamire. Ez a jelentés a görög világban arra utal, hogy az emberi lény természetszerűen irányul az életében körvonalazódó vázlatra, arra a tervre, amelyet az istenség "álmodott meg róla", és ezt akarva-akaratlan meg kell valósítania. A zsidó és a keresztény vallás alapján tájékozódó filozófiák lényegesen módosítják ezt a szemléletet, amennyiben az ember szabadságát hangsúlyozva azt állítják, hogy az embernek szabad döntések sorozatában kell megvalósítania a rá vonatkozó "isteni álmot". (részlet a Bevezetésből)
Órigenész - A princípiumokról I-II.
Órigenész minden idők egyik legtermékenyebb és legsokoldalúbb alkotója. Hatalmas műveltséggel rendelkezett, kiválóan ismerte a görög filozófiai hagyományt, ugyanakkor betéve tudta szinte az egész Szentírást. A Princípiumokról c. munkája a keresztény teológiai tanítás első rendszeres összefoglalása, melyben az isteni természettel, az angyalokkal, az emberi lélekkel, a teremtett világgal kapcsolatos alapvető kérdésekre keresi a választ. Különleges jelentősége van exegetikai és hermeneutikai munkásságának: elsőként érvényesítette a szövegkritikai elveket a Szentírás különféle szövegváltozatainak és fordításainak vizsgálatában, és egyúttal lefektette az ún. allegorikus Írásmagyarázat alapelveit.
John Meyendorff - A bizánci teológia
A bizánci kereszténység hosszú ideig "fehér folt" volt a nyugati olvasók tudatában: "misztikus homályba" burkolózott, s inkább egzotikumával ragadta meg a hozzá közeledőt. John Meyendorff, a néhány éve elhunyt neves New York-i ortodox teológus és egyháztörténész ebben a kötetben világos, áttekinthető képet rajzol történeti kibontakozásában a bizánci teológiáról. A görög atyáktól Bizánc elestéig a teológia egyik központi gondolata az ember "átistenülése" volt, amely nemcsak a vallási, hanem a világi életet is átjárta: a hittanítástól az istentiszteleten át a szerzetességig és az egyháznak a világban betöltött szerepéig. Kelet és Nyugat vitái ebben a perspektívában nyerik el igazi jelentőségüket.
Johann Baptist Metz - Memoria passionis
A Johann Baptist Metz nevéhez kötődő új politikai teológia annak meggyőződésnek a talaján alakult ki, miszerint a vallásnak szerves összefüggésben kell állnia a politikummal, az ember történelmi és társadalmi tapasztalataival, függetlennek kell lennie viszont a konkrét cselekvési-politikai programoktól, a politika közvetlen terepétől. Ennek nyomán fokozatosan azt a kérdést helyezte előtérbe, hogy miként szólhat a kereszténység Istenről, ha hagyja, hogy megérintse a világ mélységes szenvedéstörténete, miként lehet jelen a társadalmi valóságban, ha nem hajlandó megfeledkezni az emberiség szenvedéséről, s miként tekinthet a jövőbe, ha tudja, hogy határponthoz van rendelve az idő. A _Memoria passionis_ban Metz összegző módon fejti ki a konkrét történelmi szenvedés emlékezetének megőrzésére képes és az idő végpontjának tudatában élő kereszténységről alkotott felfogását.
Bolberitz Pál - Gál Ferenc - Aquinói Szent Tamás filozófiája és teológiája
Ez a könyv két, Aquinói Szent Tamás filozófiáját és teológiáját tárgyaló nagyszabású tanulmányt, továbbá a "skolasztika fejedelmének" két eredeti és csorbítatlan szövegű művét tartalmazza, ami nyilvánvalóvá teszi megírásának és kiadásának célját: újra felidézni - munkássága legfontosabb aspektusainak bemutatásával - a keresztény gondolkodás meghatározó személyiségének alakját és életművét, és ízelítőül megszólaltatni őt magát is.
Egy Aquinói Szent Tamással foglalkozó mű megjelentetése már régóta esedékes volt. A keresztény, tehát Krisztus-központú gondolkodás - minden jel szerint - kiállta a legjújabb idők próbáját is, és a "modern" irányzatokban csalódott, vagy azoktól nem eleget kapott keresők egyre nagyobb kíváncsisággal fordulnak a felé a szellemi irányzat felé, amelynek válaszait az élet, a halál és az igazság végső kérdéseire most sem sikerült meghaladni. A szellem csataterén nem először és valószínűleg nem is utoljára zajlik le ez a folyamat. Az ún. "modernek" produkcióit követő kijózanodás után az érdeklődés - művészetben, történelemben, filozófiában - törvényszerűan a múlt felé fordul. Az elért eredményeket kevésnek tartók egyszerre kedvet kapnak, hogy újra elzarándokoljanak az átmenetileg elfelejtett forrásokhoz és ismét felfedezzék azokat a szellemi-lelki értékeket, amelyek évszázadokon keresztül az élet stabil alapjait és az organikus fejlődés lehetőségét nyújtották.
Aquinói Szent Tamás szellemi hagyatéka óriási. A múlt eredményeit összegző és a jövőnek irányt szabó munkásságának kisugárzása mind a mai napig tart. Mindanniyan a tanítványai és adósai vagyunk; az öt kontinens minden "európai" fogalmakkal gondolkodó lakója - akár tud róla, akár nem, akár keresztény világnézetű, akár nem - szellemi struktúrájának legalább bizonyos elemeit, ha áttételesen is, de tőle tanulta.
A kitűnő szerzők - a hazai katolikus teológiai és filozófiai irodalom legnevesebb szaktekintélyei - nem elégedtem meg Szent Tamás egyes műveinek tartalmi ismertetésével, hanem a filozófia és teológia nagy kérdései köré rendezve adják elő az Angyali Doktor tanítását. A tanulmányok olvasói nemcsak Aquinóii Szent Tamás gondolataival ismerkedhetnek meg, hanem az egyes kérdések előtörténetével is, azzal a sokszor kacskaringós úttal, amit a tárgyalt filozófiai felismerésnek vagy teológiai tételnek a megelőző korok fiozófusainál és teológusainál meg kellett tenniük, amíg nála végleges vagy legalábbis sok évszázadra érvényes formát öltöttek.
És míg a "Lét és lényeg" című értekezésben megcsodálhatjuk a hétszáz év után is friss hangon szóló szerző pontos megfigyeléseit, finom disztinkcióit, zseniális rendszerező képességét. "A teológia összefoglalásá"-ban megérezzük, hogy Aquinói Szent Tamás nemcsak a filozófia és teológia szaktudósa, hanem karizmatikus ember, szentéletű szerzetes is volt, aki "Isten országáért" élt, írt és tanított. Szimbolikusnak is lehet tekinteni, hogy élete utolsó művének utolsó mondataiban erről az "országról" beszél, és - talán önmagára, súlyos betegségére és megsejtett halálára gondolva - azt bizonyítja, hogy "az ember eljuthat abba az országba: egyébként hiába remélne és szenvedne... Az Úr ugyanis így szól: "Ne félj te maroknyi nyáj, hiszen Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja az országot".
Hamvas Béla - Zen buddhizmus
A zen Ázsia két nagy metafizikai hagyománya, a védikus India és a taóista Kína házasságából született. India arra tanít, hogyan kell a nagy világlátvány helyett a nagy "világlátó" felé fordulni. A tao pedig megmutatja az utat az igenek és nemek egymásba simuló paradoxonain át a jelenlétbe. Keleten azon, ahogy Európa görcsösen az ellentmondásmentességre törekszik, csak mosolyognak. "Igen, mert nem, ezért igen." A zent hol meditációs technikának, hol csendmeditációnak, sőt csendimának is nevezik, mert sem szavakat, sem rítusokat nem használ. Keress egy csendes helyet, ülj le egy párnára kényelmesen, figyeld a lélegzésedet, és igyekezz kikapcsolni minden érzékszervi benyomást és minden gondolatot. Ilyen egyszerű, de -mint Hamvas Béla mondaná- nincs semmi nehezebb ennél az egyszerűnél. Hamvas Béla zen tanulmányát 1955-ben írta. Ekkor még sem Amerika, sem Európa nem sokat tudott a zenről. Ma minden nagyvárosban számos zen-közösség működik és könyvtárnyi tanulmány jelent meg. Lényeglátásában azonban Hamvas majd hat évtizede írt esszéje az irodalom legjobbjai között foglal helyet. - (Dúl Antal)
Ismeretlen szerző - Az isteni és az emberi természetről I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Miriam Fields-Babineau - A kutyakiképzés alapjai
A szerzõ sokéves kutyakiképzõ tapasztalatait osztja meg olvasóival, a tanítás módszerének pontos leírását fekete-fehér fotók teszik egyértelmûvé
Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására.
Ízelítőül néhány a címszavakból:
ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ.
A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."
Schütz Antal - A házasság
Ez a könyv Schütz Antal tíz előadását tartalmazza a házasságról, amelyet 1931 őszén a Pázmány Péter Egyetem valamennyi karának hallgatói számára tartott.
A tíz előadás témája: A házasság válsága – A házasság teremtői gondolata – A házasság krisztusi gondolata – A házasság katolikus elgondolása – Férj és feleség: a házasság alapértelme – Szülő és gyermek: a házasság főcélja – Holtomiglan, holtáiglan: a házasság alapjellege – Férfi és nő: a házasság gyökere – Eszmény és valóság – A házasság jövője.
Susan Tyler Hitchcock - John L. Esposito - A vallások földrajza
A vallások földrajza, avagy hol lakik az Isten, merre járnak a zarándokok? a tiszteletteljes, ugyanakkor tudományos igényű vizsgálódás szellemében mutatja be öt világvallás eszmei és földrajzi kiteljesedésének megannyi mozzanatát az ókortól egészen napjainkig. Képet ad az isteni lényeg megannyi arcáról, feltárja a hinduizmus, a buddhizmus, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám szemléletét. Hol és mikor születtek meg a fő vallások? Hogyan alakították történelmünket, s hogyan alakultak a történelem során? Miként formálták az emberiséget, a népeket, a kultúrákat? Vallási múltunk ismerete mennyiben járulhat hozzá mai, zaklatott világunk megértéséhez? Megannyi fontos kérdés, amelyekre választ ad ez a fényképek, térképek, szent iratokból vett szövegrészek sokaságát felvonultató, jeles tudósok és tanítók, többek között Desmond Tutu dél-afrikai érsek és a dalai láma nagyszerű tanulmányát közreadó, remekbe szabott kötet. A vallások földrajza feltérképezi az emberiség igazságkereső útját, s vizsgálódása során elénk tárja világunk sok ezer éves szellemi, lelki kincseit.
Szabó Ferenc - Keresztény gondolkodók a XX. században
Húsz keresztény gondolkodót - írókat, filozófusokat, teológusokat - mutat be a könyv. Évtizedeken át foglalkoztam istenkereső írókkal, továbbá olyan filozófusokkal, akik elősegítették a teológiai megújulást. A teológusok közül olyanok szerepelnek e kötetben, akik előkészítették és jórészt véghezvitték a zsinati "fordulatot", a keresztény üzenet korszerűsítését, szembenéztek a modern kor kihívásaival.
Órigenész - Kelszosz ellen
Órigenész (185–253), kora leghíresebb keresztény teológusa és Szentírás-magyarázója élete alkonyán mecénása, Ambrosziosz kérésére írta meg _Kelszosz ellen_ című munkáját. A mű a szerző eredeti görög nyelven, teljes egészében reánk maradt munkái közül a legterjedelmesebb és a legjelentősebb, és egyben a görög nyelvű keresztény apologetikai irodalom elismerten első számú csúcsteljesítménye. A szépírói képességekkel is rendelkző, II. században élt filozófus Kelszosz _Aléthész logosz_ (Igaz szó) című pamfletje az első bölcseleti szinten mozgó, átfogó keresztényellenes kritika, amelynek cáfolatához Órigenész egész szellemi arzenálját igénybe veszi a dialektikai vitának a korban rendelkezésre álló fegyvertárától kezdve a történelmi források elemzésén, a filozófiai hagyomány értékelésén át a szent és profán irodalmi szövegek magyarázatáig. A cáfolat cáfolatából egyedülálló módon rekonstruálható a kereszténység kritikusainak szövege és mondanivalója, így az olvasó két egymással számos ponton ellentétes isten-, világ- és emberfelfogás ütközésének lehet tanúja.
Adolf Hitler - Mein Kampf
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Ismeretlen szerző - Boldogság és gazdaság
A _buddhista közgazdaságtan_ (buddhist economics) a gazdaság és a gazdasági tevékenységek újfajta megközelítését adja. A ma uralkodó (mainstream) közgazdasági megközleítéssel szemben a _vágyak önkéntes korlátozását_ és _mások önzetlen szolgálatát_ hirdeti, és ezáltal törekszik a béke, az ökológiai fenntarthatóság és a boldogság megvalósulására. Ezek az eszmék első hallásra meghökkentőnek tűnhetnek a fogyasztásorientált és önérdekkövetésre sarkallt nyugati ember számára, azonban a jelenkori ökológiai és pénzügyi válság más megvilágításba helyezi a dolgokat.
A fogyasztás és a termelés mai léptéke és formája pénzügyileg finanszírozhatatlan és ökológiailag fenntarthatatlan. A gazdaság anyag- és energiaforgalmának drasztikus csökkenésére van szükség! _Mást_ és _máshogyan_ kell termelnünk és fogyasztanunk! A _frugalitás_, azaz a mértékletes életmód és gazdálkodás igénye egyre fontosabbá válik.
Az amerikai TIME hetilap a következőképp fogalmazta meg a tanácsait a globális túlélésre: "Élj egyszerűen! Végezz meditációs gyakorlatokat! Fogyassz kevesebbet! Gondolkodj többet! Működj együtt a helyi közösség tagjaival!" Itt lép be a képbe a buddhista közgazdaságtan.
_Zsolnai László_ a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központjának igazgatója és Fellow Associate a University of Cambridge Judge Business Schoolján. Kutatási területei az ökológiai közgazdaságtan, a gazdasági etika és a buddhizmus gazdaságfelfogása.
Pecsuk Ottó - Pál és a rómaiak
Pecsuk Ottó doktori disszertációjában jól használható "kommentárt" ad a Római levélhez, miközben bevezeti olvasóit az első századi Római Birodalom, a korabeli judaizmus és az ősegyház világába, dinamikus képet rajzol az apostolokról, együttgondolkodásra és további tanulmányozásra ösztönözve az értő olvasót.
Szent Ágoston - Vallomások
A világirodalom egyik leghíresebb önéletrajzi műve, a kereszténység egyik klasszikusa kerül itt új fordításban és - hazánkban először - latin nyelven is az olvasó kezébe. Szent Ágoston, a negyedik század kereszténységének nagy doctor-a, a legkiválóbb írók egyike »Vallomásai«-ban nemcsak a kereszténységhez vezető küzdelmes útját rajzolja meg, hanem olyan »lélekábrázolást« is nyújt, amilyen az ókorban Augustinus kezdeményéig hallatlan volt, de amilyent azóta sem ajándékozott szenvedő, töprengő, vívódó lélek, istenáldotta nagy művész, gondolkodó vagy apostol az emberiségnek. Aki szent Ágostonnal barátságot köt, azt könyve többé el nem hagyja. Balogh József évtizedeken át dolgozott ezen a fordításon, amely a magyar olvasók hihetőleg nagy tömegeinek fog gyönyörűséget szerezni és elmélyedő tanulságot hirdetni.
Hildegard von Bingen - Égi harmóniák / Az Isteni Erők játéka
Hildegard von Bingen (1098-1179) a középkor kimagasló nőalakja - látnok és misztikus, ég és föld titkainak tudója. Egyházi tekintélyek által is autentikusnak elfogadott látomásai alapján korának jelentős, nagyhírű személyisége lett, aki prédikációs utakon is hirdette világi és egyházi hatalmasságok számára egyaránt megszívlelendő tanításait, intelmeit. A napjainkban iránta megnyilvánuló fokozott figyelem legfontosabb oka éppen ez az egyedülálló szerep és életút, illetve az, hogy mindez egy asszonnyal történt, mikor pedig kora szemlélete szerint a nők feladata csakis a feltétlen engedelmesség lehetett. Kötetünkkel szeretnénk az olvasóközönség figyelmét felhívni e rendkívüli személyiségre.
