Elveszett ​édenek

Didier van Cauwelaert - Jimmy ​evangéliuma
Ha ​a torinói lepel valódi, akkor a benne található DNS felhasználásával klónozni lehet Jézust Didier van Cauwelaert erre a hipotézisre építi fel szarkasztikus, szélsőségesen hagyományromboló regényét. 2026. Jimmy Wood átlagos amerikai állampolgár, medencetisztító, árva. Hízásra hajlamos, se nem boldog, se nem boldogtalan, diszkrét és szenvedélyes szerető, krónikus ideálhiányban szenved. Egy nap a harminckét éves medencetisztítóhoz beállít három küldött a Fehér Házból, és közlik vele, hogy ő Isten fia, pontosabban annak klónja, és az Egyesült Államok igényt tart a szolgálataira. Innentől kezdve megszűnik régi élete, hiszen sürgősen meg kell tanulnia, illetve újra fel kell fedeznie magában a csodatevés képességét. A messiás-szerep felvállalása azonban nyilvánvalóan bonyodalmakkal jár. Az amerikai tudósok által előállított Jézus-klónnak nyoma veszik

Jules Verne - A ​bégum ötszáz milliója
A ​Bégum ötszáz milliója: Egy indiai nábob dúsgazdag özvegyének hatalmas öröksége hosszas hányódás után két európai tudós között oszlik meg. A francia Sarrasin doktor felépíti belőle az eszményi várost, amelynek lakói tökéletes egészségügyi viszonyok között és demokratikus szervezetben élnek. A mintaváros közelében nő ki a földből a német Schultze professzor félelmes műve, az Acélváros, mely kíméletlenül katonás rendjével és modern üzemeivel a fajgyűlölő tulajdonos világpusztító terveit kivitelezi. Okkal gyanítható, hogy Schultze a mintaváros elpusztítására törekszik és a békés város nem tud más fegyvert szegezni a gyilkos gyűlölet ellen, mint lejobb fiainak önfeláldozó ügyességét és ravaszságát. Verne népszerű regénye bámulatos módon elővételez fél évszázaddal későbbi fejleményeket, a germán fajgyűlölet, a német világhatalmi téboly pusztításait, a "csodafegyver" rémképét és kudarcát.

Pierre Barbet - Baphomet ​birodalma
1118-ban ​a keresztes háborúk legádázabb harcainak kellős közepén egy magányos lovag azt hiszi, magával a Sátánnal vagy az ördöggel találkozik, amikor a furcsa szerkezetből egy csaknem mezítelen, törpe szörnyeteg toppan elé, akinek törzsén két mell dagadozik, a hátán pedig rövid szárny lóg. Ettől a pillanattól kezdve a szentföldi keresztes hadjárat új és meglepő fordulatot vesz, a "pogányok" legnagyobb rémületére...

René Barjavel - Az ​óvatlan utazó
"Saint-Menoux ​hirtelen elhatározta magát, s rátette sovány kezét a négy pirulára. A kíváncsiság erősebb volt benne a nevetségesség válástól vagy a rossztól való félelemnél... - Igen derék! - nyugtázta Essaillon." A pirulák az időutazás pirulái voltak. Segítségükkel tetszése szerint utazhatott a fiatal matematikus az i. u. 100000. évbe vagy 1789-be, hogy megismerje az emberiség jövőjét, vagy megkísérelje megváltoztatni múltját. Saint-Menoux utazott az időben... Rendkívüli kalandokat él át. Fantasztikus veszedelmek és mulatságos helyzetek kavargásában vezeti hősét René Barjavel, a francia tudományos-fantasztikus irodalom kiemelkedő alakja, Voltaire, Renard és idősb Rosny hagyományának méltó követője. Szabadjára engedett képzelet és csillogó értelem vitázik a könyv lapjain, kimondva végül az igazságot: az ember dolga nem lehet más, a jelenben kell alakítania jövőjét...

Jean-Claude Dunyach - Ayerdhal - Haldokló ​csillagok 1-2.
Valamikor ​réges-régen az emberiség találkozott egy rendkívüli életformával. Ezek az értelmes, hús-vér városok új jövőt kínáltak az instant űrutazás csodájával. Évszázadok teltek el azóta, és az emberi civilizáció négy ágra oszlott, amelyek egymástól szinte teljesen függetlenül terjeszkednek a galaxisban. Különbözőbb lények nem is lehetnének, csupán közös őseik kötik össze őket. És ekkor elérkezik az ideje, hogy az AnimálVárosok ismét beavatkozzanak az emberek életébe. Sorsszerű találkozásra hozzák össze a négy nép képviselőit, mert összefogás nélkül nem maradhatnak fenn. Kozmikus méretű katasztrófa fenyegeti a kiterjedt emberi birodalmakat, de nem csak azokat: minden életet a galaxisban. A Halott csillagok szerzője a regény nagyszabású folytatásához egy írótárs segítségét kérte, és a közös munkájuk eredményeként megszületett, epikusan hömpölygő, filozofikus SF-mese Franciaországban több rangos irodalmi díjat is elnyert.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​3.
A ​francia Michel Butor 1951-ben még a tudományos-fantasztikus irodalom közeli végét jósolta… Mekkora tévedés! 1971-ben a francia Robert Louit szerint „a tudományos-fantasztikus irodalom behatolt a kultúra minden területére…” Óriási a változás az egész világon. És a változás nem csak mennyiségben, hanem a science fiction tartalmának gazdagodásán, művészi formáinak változatosságán is mérhető. A science fiction mint tantárgy is bevonult az egyetemekre. A rávonatkozó esztétikai, kritikai, elméleti irodalom már szinte követhetetlen. A sci-finek száz arca van, minden oldalról és minden pillanatban másnak látszik. Kalandos és filozofikus, humoros és figyelmeztető, száraz és izgalmas, tudományos és költői – mindenki megtalálja benne a kedvére valót. A Kozmosz könyvek új sorozata, a GALAKTIKA érdekes olvasmányt ad, és eligazít a science fiction labirintusaiban. Kisregényeket, novellákat, verseket, tanulmányokat, filmismertetéseket – a science fiction új és klasszikus műveit közli a GALAKTIKA.

René Barjavel - A ​nagy titok
Különös, ​varázslatos könyv Barjavel regénye. Egyik vonulata egy misztérium talán még helyesebben sci-fi... A másik szálon Kennedy meggyilkolása, De Gaulle figurája, és mindenekelőtt Nehru, e nagy formátumú indiai államfő szerepel. Természetesen mindez csupán az író fantáziája által teremtett világban, amelyből nem hiányozhat egy - titokzatos eseményekben bővelkedő - nagy szerelem története.

Jules Verne - Hódító ​Robur / A világ ura
A ​Hódító Robur a korabeli technikai fantázia szerint utópisztikus témával, a repüléssel foglalkozik - akárcsak a vele tematikájában szorosan összefüggő másik Verne-regény, A világ ura (legutóbb: Világ ura címmel, 9619133). ; A mű cselekményének kezdetén egy klub tagjai arról vitatkoznak: a léghajó orrába vagy farába érdemes-e a légcsavart szerelni, hogy a repülőszerkezet hatásosabb legyen. Vitájukat egy váratlanul felbukkanó férfi szakítja félbe, aki azzal a képtelen ötlettel áll elő, hogy a "levegőnél nehezebb" alkalmatosságok jobbak a léghajónál. Robur, hogy igazát bizonyítsa, elrabolja a klub elnökét és titkárát; Albatrosz nevű gépével izgalmas föld körüli útra viszi őket. A foglyok végül megszöknek és egy maguk építette léghajóval harcba akarnak szállni Robur Albatroszával, ő azonban győztesen kerül ki a harcból, sikerrel hódítván meg a levegőeget. ; A merész fantáziaképekkel élő regényben minden együtt van, ami hatásossá, izgalmassá teheti a történetet: sci-fi, krimi, s a téma olyan beállítása, melynek "fantasztikumát" időközben túlszárnyalta az idő és a technikai haladás.

Jules Verne - Hódító ​Robur
Uncle ​Prudent és Phil Evans igen kiváló és fontos személyiség: előbbi a philadelphiai Niagara Részvénytársaság főrészvényese, és a helybeli műkedvelő léghajós klub elnöke, utóbbi köztiszteletben álló óragyáros, és ugyanennek az előkelő klubnak a titkára. A két nevezetes közéleti férfiú nem a legbensőségesebb érzelmekkel viseltetik egymás iránt - de egy váratlanul megjelenő ellenfelük, a titokzatos Robur, hallatlan cselekedete következtében mégis együtt kell körülröpülniük a földet. A két vetélytárs szövetkezik a közös ellenség ellen: elhatározzák, hogy akár saját pusztulásuk árán is, de megsemmisítik Robur mérnök nagyszerű találmányát, a repülő gépezetet. Roburt azonban nem olyan fából faragták, hogy egykönnyen beletörődjék vereségébe. Érthető hát, hogy végül nemcsak a philadelphiai százezrek, hanem az olvasók milliói is önfeledten tapsolnak Hódító Robur teljes diadalának.

Alexandra David-Neel - Jongden Láma - Az ​öt bölcsesség lámája
Megmutatjuk ​az igazi Tibetet. Hamisítatlan férfiakat és asszonyokat, megtörtént eseményeket. De úgy, hogy a személyekben senki ne ismerjen magára, mégis az élő valóság legyen. Regény. Az első regény, amit tibeti láma írt a Nyugat világának, hogy vele hóborította hazája fennsíkjainak tiszteletet és megbecsülést szerezzen. Így született meg ez a könyv Tibet elvarázsolt pusztaságain.

André Maurois - A ​gondolatolvasó gép
André ​Maurois világhírű író tudományos-fantasztikus regényének _A gondolatolvasó gép_-nek hőse egy különös találmány: a pszichográf. Ez a gép meglesi, kifürkészi és feljegyzi az ember gondolatait: bárki és bármikor megismerheti embertársainak legrejtettebb vágyait, elképzeléseit, indulatait, gondolattöredékeit. A szellemes ötlet alkalmat ad arra, hogy a kitűnő francia író, akinek számos regénye és életrajza aratott nagy sikert (nálunk is), az ember titkos, önmaga előtt is titkolt gondolatainak mélységeibe vezesse be az olvasót. Mert Maurois-t nem annyira a modern technika forradalma érdekli, mint a pszichológia: a hazugság jótékony szerepének és ártalmas hatásának viszonyát fedi fel a mulatságos, fordulatos, szellemes cselekmény során. ___A kötet másik kisregénye - _Utazás a Mívesek országában_ - ugyancsak fantasztikus tárgyú és hangulatú, de filozófiai fogantatású: a művészek és a művészetszerető állampolgárok viszonyát tárgyalja szellemes, regényes történet tükrében.

Jules Verne - A ​Fekete Indiák
Jókai ​Fekete gyémántok-ja mellett a világirodalom egyik legszebb, legérdekesebb bányászati tárgyú regénye a Fekete Indiák, amely valóságos hőskölteménye a 19. századi skóciai szénbányászok már-már emberfölötti kitartásának, áldozatkészségének. Tíz esztendővel az aberfoyle-i bánya kimerülése és a művelés beszüntetése után a hajdani bányamester, a jó öreg Simon Ford - aki egész családjával egy elhagyott tárnában él - új "szénfekvetet" fedez föl. Értesíti az egykori igazgatót, a nem kevésbé nemes lelkű James Starrt, aki kapva kap a lehetőségen, a minden eddiginél gazdagabb széntelér föltárásán. Különös balesetek akadályozzák azonban a kutatást, mígnem az öreg Simon fia, a bányász mesterségben atyja hű követője, Harry egy 15 éves leányra bukkan egy kútszerű akna mélyén, aki még soha nem járt a föld felszínén, soha nem látta a nap világát. A Ford család és Starr mérnök - miközben dús szénrétegeket tárnak föl és megalapítják nemcsak az új bányát, de a föld alatti várost, Coal Cityt is megteremtik, - fényt derítenek a titokzatos lány segítségével a szörnyű múltra, az őrült bányarém, Silfax üzelmeinek okaira. E hajdani "vezeklő", akinek egykoron az volt a dolga, hogy magasra emelt fáklyával élete kockáztatásával égesse el a gyülemleni kezdő sújtóléget, öregkori tébolyában a magáénak tekinti a föld gyomrának kincsét, s a legaljasabb merényletektől sem riad vissza, hogy megakadályozza az új bánya megnyitását, majd Coal City lakóinak boldogulását. Persze a végén minden jóra fordul: sikerül megakadályozni a "rettenetes agg" szörnyű tervét, akinek az unokája, a titokzatos lány feleségül megy a fiatal Fordhoz, Harryhez. Ez a regény a részletező leírásokban bővelkedő Verne-művek közé tartozik; az író látható élvezettel kalauzolja olvasóit Skócia vadregényes tájain, kedvtelve és hosszasan mutatja be a korabeli szénbányászat mindmegannyi technikai részletét, valóságos földtörténeti előadást tart a kőszén keletkezésének évmilliós folyamatairól, miközben alapos folklór tanulmányt közöl a skót bányászok hiedelemvilágáról. Verne ezúttal sok-sok utópikus gondolatot vet föl, pl. arról ír, hogy a környék lakossága fölüdülés céljából gyakran fölkeresi az egyenletes hőmérsékletű, kristálytiszta levegőjű Coal Cityt, vagy hogy a bányászok szívesebben laknak a tárnákban, semmint a felszínen. Az író hangsúlya azonban most is a nagyszerű, nemes lelkek ártó rossz elleni küzdelmén van. fiatalabb Verne-olvasónak igazi csemege lesz, hiszen a kötet a századforduló óta nem jelent meg magyarul.

Jules Verne - Világfelfordulás ​/ A francia zászló
Világfelfordulás ​ Az 189... esztendőben az Egyesült Államok kormányának ugyancsak meglepő ötlete támadt. Azt hozza javaslatba, hogy árverezzék el a még felderítetlen sarkköri területeket. Hét állam vetélkedik ezért a sarki sapkáért, végül is az Egyesült Államok vásárolja meg a Barbicane és Társai tüzéregylet megbízásából. Ekkor egyszeriben kérdések tömege merül fel. Sikerül-e az Utazás a Hold körül című regényből ismert hőseinknek, Barbicane és Nicholl uraknak egyetlen roppant ágyúlövéssel megváltoztatniok földgolyóbisunk tengelyét? Sikerül-e Evangelina Scorbitt asszonynak meghódítania J. T. Maston lángeszű számtantudós és megrögzött agglegény szívét, s Alcide Pierdeux megfejti-e a talányt, és elnyeri-e a vágyott hajadon kezét? Erről szól ez az érdekes és mulatságos regény. A francia zászló Thomas Roch, a fulgurátor nevű csodafegyver feltalálója megőrül, gyógyintézetben kezelik, s egy nap váratlanul elrabolják ápolójával, Simon Hart mérnökkel együtt. A merénylőről, D'Artigas grófról kiderül, hogy nem más, mint Ker Karraje, a hírhedt tengeri rabló, aki a tébolyult zsenit a Bermudák egyik roppant sziklaszirtjének barlangjában rejtegeti, ott igyekszik kincsekkel megvásárolni a világ sorsát eldöntő titkot. Simon Hart azonban leleményes módon üzenetet juttat ki a rejteküregből, és rövidesen páncélos hajók indítanak támadást a kalózok ellen. Vajon meghatja-e az elborult elméjű Thomas Roch szívét a francia zászló látványa, s megmenekül-e a rokonszenves, bátor francia mérnök? Erről szól ez a különösen izgalmas regény.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​92.
Tartalom: Leigh ​Brackett: Rhiannon kardja 3.rész (Gáspár András) ... 2 Alain Dorémieux: A labirintus (Szirányiné Pállfy Gabriella) ... 19 Joan Aiken: Aki látta a kötélmutatványt (Kemény Dezső) ... 23 Vlagyimir Ksionzhek: A dinoszaurusz én vagyok! (Kállai Tibor) ... 27 Vahram Martiroszjan: Golyót a robotnak... (Földeák Iván) ... 29 Lucius Shepard: A jaguárvadász (Veres Mihály) ... 50 Charles Robert Maturin: A leixlipi kastély (Gyáros Erzsébet) ... 64 Weinbrenner Rudolf: Komputervész ... 71 Kate Wilhelm: O homo, o femina, o tempora (Damokos Katalin) ... 77 Rafał A. Ziemkiewicz: A patkányok ura (Pálfalvi Lajos) ... 80 V. Nagy Zsuzsa: Öltözzünk meztelenre! ... 91 J. -H. Rosny: Mary kertje (Naszvadi Gábor) ... 94

R. A. Lafferty - Galaktika ​88.
Tartalom: Ian ​Watson: Táguló világ (Kasznár Ágnes) ... 2 Francis E. Izzo: A tank (Köteles Gyöngyi) ... 8 Raphael Aloysius Lafferty: Az idő hat ujja (Fencsik Flóra) ... 12 J. -H. Rosny: A csodálatos barlangvidék (Naszvadi Gábor) ... 27 Andrej Dmitruk: Formica (Kállai Tibor) ... 39 Töttős Gábor: Vastenyér születik ... 50 góbé: Gazdasági horoszkóp ... 60 Lőrinc L. László: Földiekkel játszó... ... 62 Pap Viola: Szexi ... 66 Rhodes James Montague: Elveszett szívek (Gyáros Erzsébet) ... 68 James Blish: A Hatodik Pecsét (Koczóh Péter) ... 77 Turczi István: Előszó a 'Jövő Múltjá'-hoz ... 92

Ismeretlen szerző - Galaktika ​95.
2 ​J.-H. Rosny: A Föld halála [La mort de la Terre] (Naszvadi Gábor) 33 D. Németh István: A tea jó dolog 36 Film, TV, Video 40 Joan Aiken: Éjjeli szállás (Kemény Dezső) 46 Pedro A. de Alarcon: Az óriás asszony (Gyáros Erzsébet) 53 Michelberger Miklós: Apróra váltva 54 Frederik Pohl: A kedves sziget (Koczóh Péter) 65 Ruszlan Szagabaljan: A "Szuperizé" (Földeák Iván) 66 Grzegorz Babula: Dia [Klatka] (Nemere István) 67 Wayne Wightman: A szív és a kés birodalmában (S. Kovács Judit) 74 Megkérdeztük... Adam Hollaneket, a Fantastyka főszerkesztőjét 75 Urbán László: SF-arcképek - Az ifjúság írója: Tábori Róbert 77 Both Előd: Erőmű a világűrben? 80 Rena Yount: Minőség (Koczóh Péter) [mint Rena Youth/as by Rena Youth] 89 Michelberger Miklós: Apróra váltva 90 Galaktika Baráti Kör 94 Rejtvény - Minotaurus 95 Vitalij Piscsenko: Mit feleljek holnap? (Földeák Iván)

Jules Verne - Utazás ​a Holdra
A ​baltimore-i tüzérklub a béke beköszöntével a fenyegető tétlenség elől példátlan vállalkozásba menekül: ágyúlövedéket akar fellőni a Holdra. Egy kalandos fantáziájú francia utasnak jelentkezik az űrlövedékbe - s tüstént akad két amerikai útitársa is. Vajon sikerül a nagy kísérlet és le tudnak szállni a Holdra? Verne technikai elképzelései, tudományos megállapításai jórésze fölött kissé már eljárt az idő, de a vállalkozó szellem, az ember örök kalandvágya, jövőjébe vetett hite annál időtállóbb mondandója a könyvnek.

Maurice Renard - Lerne ​doktor, a kisisten
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Claude Mourlevat - Földlakó
Anna ​Collodi a nővérét keresi. A nővérét, aki egy éve, az esküvője másnapján tűnt el nyomtalanul. Egy napon zavaros üzenetet kap a rádión keresztül: Gabrielle él és segítséget kér. Anna a keresésére indul, s egy jelentéktelennek látszó mezei úton a „másik oldalra” jut. Egy dermesztően üres világban találja magát, amelyből hiányzik minden emberség, ahol nincs napsütés és eső, nevetés és sírás, zene és ének, nincsenek ízek, illatok, színek, ahol az emberek egykedvűek és érzéketlenek. Hogy kiszabadítsa nővérét és hazavigye onnan, ahonnan még soha senki nem tért vissza, Anna élete kockáztatásával a végsőkig elmegy. Küzdelmes kalandja során önzetlen segítői is akadnak, megismeri a szerelmet és felfedezi önmagát – a földlakót.

Michel Houellebecq - Egy ​sziget lehetősége
Új ​regénnyel jelentkezik a nagy sikerű A csúcson és az Elemi részecskék szerzője. A mű apokaliptikus képpel indul: 4000 körül járunk, a világ elpusztult, az emberek elvadult, állati hordákban élnek, míg a klónozással létrehozott kiválasztottak elektromos védőkerítéssel őrzött telepen laknak magányosan és szenvedélytelenül. A regény egyik hőse Daniel, a jó nevű humorista, színpadi komikus, a másik pedig az ő kétezer évvel később élő, klónozással létrehozott 25., majd 26. utódja. Daniel tipikus Houellebecq-hős: kiégett, átlagos külsejű, negyvenes, férfi, aki szakmájában sikeres, a nők is szeretik, csak ő nem szeret senkit és semmit. A munkája untatja, mindenkit megvet, faj-, gyerek- és nőgyűlölő. Negyven fölött találkozik először a szerelemmel. Isabelle okos és szép, tökéletes szellemi társa Danielnek. Összeházasodnak, ám boldogságuk nem lehet tartós, ugyanis Isabelle öregedni kezd (az öregedést Houellebecq még egyetlen hősnőjének nem bocsátotta meg), ezért elválnak. Tragikus események követik egymást - egy újabb szerelem sem hoz vigaszt -, ezért Daniel útja elkerülhetetlenül az öngyilkossághoz vezet. Halála előtt küld egy verset volt szerelmének "egy sziget lehetőségéről", s ez a vers készteti arra kései, klónozott utódait, hogy a védett telepet elhagyva új-ember társak és emberi érzelmek keresésére induljanak.