Izgalmas Márai szemével megismerni a világot, az embereket, az élet rejtett és feltárt mélységeit. Erre vállalkozik a Műsoron kívül című, tárcákat és elbeszéléseket tartalmazó 1931-ben megjelent kötet, mely írások eredetileg az Ujság című napilapban jelentek meg. Az író több ezer, hírlapokban megjelent írása közül kap egy színes csokorra valót az olvasó. Életképeket mutatnak be a könyv tárcái. Pontos leírást adnak tárgyukról, de még jellemzőbb a finom irónia, az együttérzés és az emberi viszonyulás a legjellegtelenebbnek tűnő dolgokhoz is. Így ismerkedhetünk meg a gyilkos kezeivel, melyek úgy hasonlítanak bármelyikünkére; a burzsujmasinával mint szimbólummal; avagy az író cselédjével, Terézzel, aki egy kicsit emlékeztet Édes Annára, Kosztolányi felejthetetlen hősére. Nem véletlen, hogy az olvasó oly sokféle témával találkozik a könyv lapjain: az író tudatosan igyekezett az élet gazdagságát bemutatni írásaiban. Teszi mindezt olyan színvonalon, mely a publicisták számára mindig követendő példa marad. Mi olyan nagyszerű ezekben a néhány oldalas műremekekben? Talán az, hogy miközben Márai kézbe veszi és megvizsgálja témáit, az olvasót is kiemeli a hétköznapiságból, aki így egy kissé emelkedettebben tekint az élet apró részleteire. Hiába, segítségre szorulunk
Kapcsolódó könyvek
Márai Sándor - Sok a nő?
Az író a második világháború ideje alatt sem hagy fel az „újságba írással”, mely mindennapi feladat, gyakorlás számára, de egyúttal kora elemző bemutatása is. Ezúttal természetes módon válik témává az újabb világégés, de abban is elsősorban a humánum vagy annak hiánya, a műveltség vagy műveletlenség, a negyvenes évek elejének felemelő vagy furcsa jelenségei. Kötetünk lapjain felvonulnak hollywoodi sztárok, német fogságban lévő angol hajóskapitány, a bombázások közepette is épen maradt amiens-i katedrális és a tragikus sorsú Teleki Pál is. Kaleidoszkóp egy vészterhes időszakról, melyben azonban ezúttal sem maradhat el a Máraira jellemző irónia, mely oldja a hétköznapok valóságának feszültségét.
Mert e három év krónikájához tartozik az is, hogy mi történik velünk, ha sok a nő. A Márai-publicisztika sorozat újabb, hatodik kötete egy polgári értékeket valló, európai horizontú író gondolatainak gyűjteménye, mely a mai kor embere számára is tanulságos olvasmány.
Márai Sándor - Az írástudó
Mottó: …az újságírás nem árt az írónak; kitűnő iskola és gyakorlat.
A publicista Márai „Akkor is ír, ha sétál az utcán, vagy fellép egy villamos peronjára. Vezércikket fűz a cipőjébe reggel, regénytémákkal beretválkozik. Úgy áll készen az írásra a nap minden percében, minden porcikájában oly ideges remegéssel, mint versenyparipa startnál futásra” – írta Márairól Bálint Jenő 1933. májusában A Reggel című lapban, a vele készített interjú bevezetéseként. Márai szenvedélyesen író és újságíró: e két fogalom szorosan összetartozik nála, ezért tartja és nevezi az újságírást „újságba írás”-nak. Újságba írni rang, hiszen ő annak a tárcaíró nemzedéknek egyik utolsó tagja, akik szinte napról-napra párbeszédet folytatnak olvasóikkal. Mindaz érdekli, amiből tanulni és tanítani lehet, ami gazdagíthatja a tudást, szélesíti a látókört, érthetőbbé (és sokszor elfogadhatóbbá) teszi a világot, ami körülveszi az embert. Ezért olvassa rendszeresen a nyugati sajtóorgánumok jelentősebbjeit is. Három legfontosabb lapjában (Kassai Napló, Ujság, Pesti Hírlap) megjelent cikkeiben arra törekedett, hogy ennek megfelelően közvetítse értékrendjét, látásmódját olvasói felé.
Márai Sándor - Szabadulás
"Mi történt? Semmi különös; talán éppen csak az, hogy nem történt semmi. S megértették, hogy a »változás«, melyet oly közel hittek, már kezükkel tapintottak, messze van még, talán hetek, hónapok is beletelnek, s minden nap, minden óra telítve van a legborzalmasabb sors esélyeivel.
___Nemcsak ők értették meg, az elítéltek és üldözöttek. Segítő kezek, melyek tegnap még jóhiszemű készséggel vagy óvatos számítással nyúltak feléjük, egyszerre tétován elakadtak."
___Márai 1945-ben írt regényének alapkérdése: mi történt? A szenvedés mindig egyéni, személyek sorsában sűrűsödő, de mit tehet az ember, ha megérteni és feldolgozni akarván az eseményeket, újabb megpróbáltatások érik? Történhet-e valóban "szabadulás"?
___A regény most lát először napvilágot!
Márai Sándor - Pesti siker
A Helikon Kiadó több kötetbe gyűjtve adja közre Márai Sándornak eddig csak a nyomtatott sajtóban megjelent írásait. Pályája igazi kezdetétől, 1919-től a német csapatok 1944-es magyarországi megszállásáig írja tárcáit, tudósításait. A lehetetlenre vállalkozik, amikor naponta akár két-három írással is jelentkezik: a keltezéssel ellátott napi sajtóban megragadni a végtelent és maradandóvá tenni azt, ami elenyészik s mindezt az írott szó felelősségének tudatában... Nem az eseményt írtam meg, hanem azt, amit bennem mindenkor kiváltott.
Márai Sándor - Zendülők
A zendülők érettségiző fiatalemberek, akik sajátos módon lázadnak a város, a polgárok, a szüleik életformája ellen. Egyetlen nagy tivornyában akarnak létezni, addig, ameddig csak eltarthat az ilyesmi. Nem tudják, hogy most élik át a Garrenek művének szétesését. A város, a kultúra, de Európa is a halál szélén áll. Nekik, a minden élvezetet egyetlen nap alatt átélni akaró fiúknak csak valahol agyuk mélyén kísért a háború.
Azt tudják, hogy sorkötelesek, az érettségi után irány a front, ahonnan egyikük bátyja már vissza is jött, nemcsak az egyik karja nélkül, hanem minden erkölcsi érzék iránti bizalomban megrendülten. Az apák a fronton harcolnak, vagy már kiszuperáltan hazajöttek onnan eszüket vesztve, anyáik a betegségekbe menekültek, vagy csendesen elhervadtak, a városban csak a durva erőszak meg az alattomos pénzsóvárgás mozgatja az életet. A négy fiatalember rövid idő alatt érik felnőtté, még akkor is, ha a valódi érettségi vizsgán elbuknak. Amadé, a színész és balettmester, Havas, az uzsorás kegyetlen nyereséggel segíti őket a férfivá válásban.
Márai Sándor - A szegények iskolája
Az író A szegények iskolája című esszéjét 1933-ban jelentette meg a Pantheon Kiadó. Ebben Márai Sándor az ember létállapota felől közelíti meg a szegénység fogalmát, tartalmát, s önmagát is közéjük sorolja. A mű sztoikus gondolatokon alapuló próbálkozás az élet titkával szemben, ugyanakkor az egész írást átszövi az irónia: nem tudományos értekezést írt, hanem ''szatirikus esszét'', ahogyan már Bálint György fogalmazott.
Márai Sándor - Bolhapiac
„...ez volt a műfaj, amely az elmúlt harminc évben alkatian legközelebb volt hozzám” - írja Márai Sándor 1953-ban Naplójába, amivel azokra a napilapokban megjelent tárcákra, prózai rajzokra, életképszerű elbeszélésekre utal, melyek évtizedeken keresztül megjelentek az Ujság, később a Pesti Hírlap hasábjain. S valóban: a Bolhapiac általa válogatott írásai fényesre csiszolt műremekek. Ezek között sok hétköznapi helyzetet (utazás vonaton, kávéházi élmény stb.), de csak az érdekeset, a maradandót emeli ki, hol finom iróniával, hol maró gúnnyal vagy éppen az emberi humánumot kifejező részvéttel.
E rövid írások hősei különleges egyéniségek, de még inkább magányos emberek, akik közül nem egyben magunkra ismerhetünk, mert sok tekintetben közös a sorsunk. „Aztán belenyugodtam, hogy rokonom. Ember, akit vállalni kell, ő az emberiség szörnyeteg nagynénije, de mégis vállalni kell, őt is, mindenkit.”
Márai Sándor - Hallgatni akartam
Irodalmi szenzáció Márai legismertebb műve folytatásának megjelenése. „És meg kell írni a „Polgár vallomásai” harmadik, befejező kötetét. Ez álmatlan éjszakákon e kötet szerkezetén gondolkozom” - írta Márai 1944-ben a Naplóban. De az ötlet csak 1949-ben érik be, az eredeti, eddig a hagyatékban kallódó kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis a Hallgatni akartam tekinthető Márai első emigrációban írt - befejezett - művének! Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A kötet vallomás egy érték vesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, egyszersmind hiánypótló olvasmány.
Márai Sándor - Mágia
"Tudjátok, ültünk a könyvek előtt és hallgattunk. Akkor megértettem, hogy talán nem is volt soha, sehol az a kis, barna kötet, a régies aranybetűkkel, a kötet, melyet oly mohón, csüggedten keresett. Nem is élt soha az író, kinek nevét nem tudta megmondani. S a történetet, a legszebb, legbölcsebb történetet, melyet élete végén szeretett volna elolvasni..., nem is vetették papírra soha. De valamire emlékezett, ami hiányzott az életéből..., mindenből, amit tanult, gondolt, olvasott. Van egy történet, egy mese, melyet mindig újra szeretnénk elolvasni... Nem gondoljátok?" A Mágia c. novelláskötet, amelyet Márai maga válogatott, 1941-ben jelent meg, és azóta most először kerül az olvasó kezébe.
Márai Sándor - Köhögni szabad?
Pályája igazi kezdetétől, 1919-től a német csapatok 1944-es magyarországi megszállásáig írja tárcáit, tudósításait. A lehetetlenre vállalkozik, amikor naponta akár két-három írással is jelentkezik: a keltezéssel ellátott napi sajtóban megragadni a végtelent és maradandóvá tenni azt, ami elenyészik s mindezt az írott szó felelősségének tudatában... Nem az eseményt írtam meg, hanem azt, amit bennem mindenkor kiváltott – nyilatkozta A Reggel című lapnak.
Legtermékenyebb írói korszaka az 1930-as évekre esik. Ekkorra szinte megkerülhetetlenné válik: tárcaíróként a legjobbak között tartják számon. Éppen az a titka a két világháború közötti magyar publicisztika magas színvonalának, hogy a cikkeket neves írók jegyzik.
Jelen kötet 1934–1936 közötti időszakának írásaira is igaz, hogy: Általában jobb szeretem azt a fajta újságírást, amely hasonlít a költészethez, mint azt a költészetet, amely hasonlít az újságíráshoz. […]
Márai Sándor - Kuruzslók hajnala
A Helikon Kiadó több kötetbe gyűjtve adja közre Márai Sándornak eddig csak a nyomtatott sajtóban megjelent írásait. Pályája igazi kezdetétől, 1919-től a német csapatok 1944-es magyarországi megszállásáig írja tárcáit, tudósításait. A lehetetlenre vállalkozik, amikor naponta akár két-három írással is jelentkezik: a keltezéssel ellátott napi sajtóban megragadni a végtelent és maradandóvá tenni azt, ami elenyészik s mindezt az írott szó felelősségének tudatában... Nem az eseményt írtam meg, hanem azt, amit bennem mindenkor kiváltott – nyilatkozta A Reggel című lapnak. Legtermékenyebb írói korszaka az 1930-as évekre esik. Ekkorra szinte megkerülhetetlenné válik: tárcaíróként a legjobbak között tartják számon. Éppen az a titka a két világháború közötti magyar publicisztika magas színvonalának, hogy a cikkeket neves írók jegyzik. Jelen kötet 1928–1930 közötti időszakának írásaira is igaz, hogy: Általában jobb szeretem azt a fajta újságírást, amely hasonlít a költészethez, mint azt a költészetet, amely hasonlít az újságíráshoz. […]
Kate Morton - Az elfeledett kert
Egy kislányt magára hagynak 1913-ban egy Ausztráliába tartó hajón.
Lélek egyedül érkezik, csak egy kis bőrönd van vele, benne néhány ruhadarab meg egyetlen könyv - egy gyönyörű mesekönyv. A gyermeket befogadja a kikötőmester és felesége, és mint a magukét nevelik fel. Huszonegyedik születésnapján elmondják neki az igazságot, és "Nell", aki úgy érzi, hogy kicsúszott alóla a talaj, nekivág, hogy megtudja, ki is ő valójában. Kutatása során eljut a Cornwall partján álló Blackhurst Udvarházba, és nyomára jut a Mountrachet család titkainak. De csak Nell halála után folytatja a kutatást az unokája, Cassandra, és akkor áll össze a kirakós rejtvény valamennyi darabja.
Kazuo Ishiguro - Ne engedj el...
Különös körülmények között nevelkednek a világtól elzárt magániskola, Hailsham növendékei. Noha minden szempontból kitűnő nevelést kapnak, tanáraik mintha egyszerre tartanának tőlük és szánnák őket. A diákok megtanulják, hogy különlegesnek számítanak, és hogy kiváló egészségük megőrzése nem csupán önmaguk érdeke, hanem a társadalomé is. Ám furcsa módon a külvilágról, melyet majdan szolgálniuk kell, szinte semmit nem tudnak. S ahogy múlnak az évek, az idillinek tetsző elszigeteltségben lassan ráébrednek, hogy az egyre gyakrabban megtapasztalt félreértések, zavaró ellentmondások hátterében sötét titok bújik meg.
Az egykori diák, Kathy, harmincas évei elején idézi fel hailshami emlékeit, amikor felbukkan az életében két régi iskolai barátja, Ruth és Tommy. Miközben megújul és megerősödik barátsága Ruthszal, parázsló tinivonzalma Tommy iránt pedig szerelemmé kezd érni, az elfojtott emlékek nyugtalanítóan a felszínre törnek, s a visszatekintés felismerései következtében a barátoknak újra szembe kell nézniük a gyermekkoruk hátterében rejtőző igazsággal, mely egész életüket meghatározza. Ám a drámai őszinteségű szembesülés talán túl későn érkezik el mindhármójuk számára, kapcsolatuk szövevényének szálait már nem bogozhatja szét megnyugtatóan.
A _Napok romjai_ szerzőjének megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó remekműve rendkívüli érzékenységgel tárja elénk a remény és az elfogadás, beletörődés időtlen drámáját. A visszafogott nyelvezet csalóka látszata mögött páratlan érzelmi mélység rejlik, melyet kiaknázva Ishiguro merészen újszerű megközelítésben vizsgálja egy napjainkban igen aktuális társadalmi kérdés erkölcsi szempontjait.
A regény számos nyelven óriási sikert aratott, 2005-ös megjelenését követően rövid időn belül több jelentős irodalmi díjat is elnyert, és a _Time_ magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé.
Márai Sándor - San Gennaro vére
A regényben, mely valójában rejtett önvallomás, Márai arról szól, miért is érezte úgy, hogy el kell hagynia hazáját, vállalnia kell az önkéntes száműzetést, bármilyen keserű is az. E vallomás során érdekes képet rajzol a korabeli Magyarországról éppúgy, mint Nyugat-Európáról, az emigráns létről, befogadásról és kirekesztettségről, pártok és eszmerendszerek természetrajzáról.
Márai Sándor - Napló 1968-1975
"... akadnak a mélymúltban, a közelmúltban és a jelenben is írók, akik a szabadságot választották és idegenben is megőrizték a töretlen nyelvi öntudatot. Elmentek messzire, ahol nem vette őket körül az anyanyelv éltető légköre, de a magukkal vitt nyelvi tartalékból... tudnak lélegezni. Válságos korokban elkövetkezik egy pillanat az író számára, amikor dönteni kell: nyelvi értelemben talán rozsdásodó szavakkal, de szabadon mondja el, amit mondani akar, vagy asztmatikus köntörfalazással, törzsökös anyanyelven hazudjon. Ez csikorgó, kemény pillanat. De nem lehet megkerülni"
(Napló, 1975)
Kurt Vonnegut - Macskabölcső
"Ebben a könyvben egyetlen szó sem igaz" - így kezdődik Kurt Vonnegut számtalan kiadásban és nyelven megjelent, nevezetes regénye. Viszont minden egyes szavát elhisszük - tehetnénk hozzá.
A zárt szerkezetű, feszes ritmusú történet fatális véletlenek szükségszerűen egymásra következő sorozata. Felix Hoenikker otromba különc, ám zseniális tudós, aki játékos kedvében feltalálja a földi életet pillanatok alatt kioltó szuperjeget. A veszedelmes anyag szilánkjait a torzszülött, ám a maguk módján szintén zseniális Hoenikker-gyerekek juttatják el a távoli San Lorenzo szigetére.
A sziget államformája a totális diktatúra, vallása az emberek tökéletes testvériségét meghirdető, sőt megvalósító bokononizmus. A vallás gyakorlására a hívek talpainak összeérintésével kerülhet sor, de az egyéb hittételekkel is részletesen megismerkedhetünk. A szuperjég pusztító erejének Bokonon próféta teremtő tanaival is szembesülnie kell.
E találkozás "naplója" a különös, egyszerre mulatságos és megrendítő történet, amely Vonnegut írásművészetének teljes gazdagságával bilincseli le az Olvasót.
Márai Sándor - Csutora
Csutora,- a puliként megvásárolt keverék - az író zsebében, karácsonyi ajándékként érkezik a családba, ahol teljesen felborítja a hölgy, az úr és Teréz, a cseléd életét. Nem csak papucsot és bútort rág, de átrágja magát H. G. Wellsen és sok más szerzőn is. Bár megengedő szellemben nevelik, bűntudatra hajlamos orosz jelleme egy idő után szembefordítja gazdáival. A kutya és az író barátsága ugyan szakítással végződik, de az együtt töltött néhány hónap mindkettőjük számára élményekben gazdag és az úr számára nagyon tanulságos. A hallgató számára pedig nem csak tanulságos, de nagyon szórakoztató is, mert Márai ragyogó humora és gyakran kíméletlen öniróniája szövi át az egész történetet.
Márai Sándor - Istenek nyomában
Ez útijegyzetek egy ifjúság és egy utazás találkozásának emlékeit örökítik meg: e találkozásnak már több, mint egy évtizede. Most, mikor az új kiadás számára átolvastam s átjavítottam e sorokat, különös honvággyal észleltem a lelkesedésnek és a bizakodásnak azt a dacos hőfokát, mely a könyv lapjairól sugárzott felém; e jóhiszemű lelkesedésre csak az első ifjúság képes, mikor az ember szentül hiszi, hogy a világot tiszteletére találták fel és rendezték be, s a találmánynak, - fajtáknak, tájaknak, emberi és emberfölötti alkotásoknak - igazi értelme, hogy ő, az utas, megismeri, lelkesedik érette és használja. Lelkes utazó voltam. E lelkesedés a könyv egyetlen jogcíme.
Muriel Barbery - A sündisznó eleganciája
Az ötvennégy éves Renée egy párizsi magánpalota házmestere. Kövér, tyúkszem van a lábán, hitvány ételeket eszik és szappanoperákat néz. Csakhogy Renée-nek van egy titka: hihetetlenül művelt. Szereti a filozófiát, a zenét, és a japán művészetet. Álarca mögül mélyen lenézi a luxuslakások gazdag lakóinak üres életét.
A 12 éves Paloma, az ötödik emeletről, látszólagos engedelmességgel igyekszik belesimulni a tizenévesek popkultúrájába, de ő is kimagasló intelligenciát takargat. És mivel lesújtó véleménnyel van a világról, azt tervezi, hogy tizenharmadik születésnapján felgyújtja lakásukat, majd véget vet életének.
Ők ketten a regény főszereplői és egyúttal narrátorai. Meg a házba költöző dúsgazdag japán férfi, aki puszta létével, no meg azzal, hogy átlát a szitán, izgalmas mozgásba hozza az eseményeket...
Márai Sándor - Válás Budán
Válás? Budán? Ilyesmi csak másokkal fordul elõ. Az egyik eset mégis szokatlanul közelrõl érinti a válóperes bíró elzárkózó, de sikeresnek mondható életét és családi körét: egy iskolatárs és egy futó lányismerõs házassága jutott válságba.