A ​salzburgi historiográfia kezdetei

Po Csü-Ji - Po ​Csü-ji versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Árpád ​népe
A ​Helikon Kiadó úgy érezte, hogy a Múlt születése sorozat - mely felöleli földünk szinte valamennyi nagy kultúrájának történetét - nem lenne teljes a magyar őstörténet bemutatása nélkül. László Gyula, nemzetközi hírű régész-professzorunk vállalkozott arra, hogy számos színes illusztráció, tárgyfotó, régészeti lelet, térkép segítségével - a sorozat kiegészítéseként - bemutassa honfoglaló őseink, Árpád népének mindennapjait. Hallatlanul érdekes könyv született így, mely nem az 1944-ben megjelent, A honfoglaló magyar nép élete című munkájának újrafogalmazása, hanem az azóta eltelt több mint negyven éves időszak új leleteinek, a tudományos kutatás új eredményeinek alkotó feldolgozása. A szerző véleménye szerint őseink két hullámban: előbb az onugorok 7. századi szétrajzása idején, később pedig a 9. század végén, Árpád vezérletével érkeztek a Kárpát-medencébe. Itt a két ág egységes nemzetté forrott össze, s az új évezred küszöbén erős, nyugati mintájú királyságot alkotott. Ez a folyamat azonban magas szintű műveltséget, sokféle tudást, nagy tapasztalatot követelt meg eleinktől, s e könyv éppen annak bizonyítéka, hogy ők mindezzel valóban rendelkeztek is. László Gyula művének lapjain rendkívül színesen, érzékletesen elevenedik meg a 10. századi magyarság élete, mindennapos munkája, hiedelemvilága, egész anyagi és szellemi kultúrája. Az értékek megbecsülésére, valódi nemzeti önismeretre neveli olvasóját.

Jónás Ilona - Európa ​születése
A ​Korszerű történelem középiskolásoknak című sorozatból.

Erdélyi István - A ​magyar honfoglalás és előzményei
895-ben ​a nomád besenyőktől űzött félnomád magyar törzsek bezúdultak, bemenekültek a Kárpát-medencébe. A következő években bevándorlásuk folytatódott, s megtelepedtek az életmódjuknak megfeleleő vidéken. Mindebben nem volt semmi különös: a nagy népvándorlás utóhullámain népek tucatjai jelentek meg, tűntek el, beolvadtak, vagy letelepedtek, és másokat beolvasztottak a kelet-európai térségben. Nekünk, ma itt élő magyaroknak azonabn sorsdöntő volt ez az esemény. Erdélyi István a korra vonatkozó forrásművek, gazdag irodalom és saját ásatásai eredményei alapján foglalja össze mindazt, amit a mit a honfoglalás előzményeiről, lefolyásáról biztosan tudunk. Emellett jelzi a bizonytalan pontokat, a sok-sok vitatémát : Hol voltak az ősmagyarok korábbi szálláshelyei? Milyen forrásokból eredt művészetük? Hol tartottak a gazdasági-társadalmi fejlődésben? Milyen hatások érték őket vándorlásuk és megtelepedésük során? Volt-e kettős honfoglalás? Annyi letűnt nép közül miért tudott megmaradni a Kárpát-medencében?

Csapodi Csaba - Az ​Anonymus-kérdés története
"Azt ​a törekvést próbálom bemutatni, amellyel történészeink, irodalomtörténészeink, nyelvészeink megkísérlik félrevonni a csuklyát, és arcába nézni annak a titokzatos alaknak, akiben a művész minden tudománynál mélyebben sejtette meg az Anonymus-kérdés lényegét."

Ismeretlen szerző - Humanista ​történetírók
Brenner ​Márton; Szikszai Fabricius Vazul; Zsámboky János; Pietro Ransano; stb

Ismeretlen szerző - A ​kereszt és a félhold árnyékában
A ​kereszt és a félhold árnyékában című kötet az iszlám születését és a Mohamed által alapított vallás gyors terjedését is bemutatja. Míg Kínában a buddhizmus hódított, Európában a Róma bukásától megrendült kereszténység lassanként újra egyeduralkodóvá vált. Nagy Károly hatalmas birodalmat hozott létre, és a pápa Római császárrá koronázta, ezalatt a Bizánci Birodalom hajdani dicsfényét I. Justinianus próbálta visszaállítani. Afrikában Ghána ősi királysága hatalmas vagyonra tett szert a virágzó kereskedelemből, Egyiptom pedig egy új dinasztia uralma alatt ismét hatalmi tényezőként lépett a történelem színpadára.

Szenthe Gergely - Gáll Erwin - Hortobágy-Árkus ​kora középkori temetője / The Early Medieval Cemetery at Hortobágy-Árkus
A ​csaknem egy emberöltővel ezelőtt feltárt hortobágy-árkusi temető az avar korral foglalkozó régészek körében legendás lelőhelynek számít, amelynek feldolgozásától a szakma számos kérdés megoldását várta. A feltárt temető történeti jelentősége valóban hatalmas: nemcsak kiemelkedő leletanyaga és a temetkezési szokások miatt egyedülálló, de azért is, mert – a Kárpát-medence kora középkori temetkezési helyei között egyedülálló módon – használata folyamatos volt a 7. század végétől a 10. századig, vagyis a késő avar kortól a magyar honfoglalás koráig terjedő időszakban. Az avar kor második felében (a 7. század végétől a 9. század első harmadáig keltezhető korszakban) élt előkelőkről korábban kevés adattal rendelkezett a kutatás. A hortobágyi temető azonban nemcsak az ő kilétükről és önreprezentációjukról szolgál adatokkal, hanem arról is, hogyan illeszkedett be egy avar előkelő csoport Árpád magyarjai közé. A kötetben a régészeti elemzést különböző diszciplínák –régészeti ember- és állattan, fémnyersanyag-vizsgálatok – eredményei egészítik ki.

Elekes Lajos - A ​középkori magyar állam története megalapításától mohácsi bukásáig
Minden ​nép, minden társadalom életében jelentős állomás az állam létrejötte. Ez bizonyos vonatkozásban a fejlődés fokmérője, ha nem is abban az értelemben, mint a régebbi történetírás etatisztikus irányzata (s hellyel-közzel a mai polgári történettudomány némely ágazata) feltételezte. Az etatisztikus felfogás hatása alatt keletkezett művekben olyan szemlélet fejeződik ki, amely szerint az állam a történelem fő mozgatója, meghatározó tényezője. Szélsőséges megfogalmazásban: csak annak a népnek van, lehet történelme, amely államot alapított. Ezt tekintve megkülönböztethetők "történelmi" és "történelem nélküli" - államalkotó és államot nem alkotó - népek; a gondolatmenet következetes végigvitelével az utóbbiak elmaradottaknak nyilvánulnak. E következtetés fajmítosszal átszőtt változatában az államot nem alkotó népek már mint államalkotásra alkatilag képtelenek, mint alacsonyabb rendűek jelennek meg. A történelem marxi-lenini felfogása elutasítja ezeket a nézeteket, amelyeket egyébként a fejlődés tényeit szakszerűen, higgadtan mérlegelő polgári irányzatok sem osztanak. A pozitivizmusból kinőtt elméletek szerint például az állam egyike a történelmi fejlődés pontos, esetleg döntő tényezőinek, de korántsem az egyetlen, nem is a legfontosabb. Ezek az elméletek többnyire figyelembe veszik az állam létrejöttének és fejlődésének vizsgálatánál a gazdasági-társadalmi viszonyok szerepét. A marxizmus - leninizmus konkrétabban és határozottabban hangsúlyozza e viszonyok szerepének alapvető, meghatározó jellegét, egyúttal az alap-felépítmény kölcsönhatásának törvénye értelmében kiemeli az állam mint felépítményi jelenség visszaható szerepének igen nagy fontosságát. Véleményük szerint az állam valóságos történelmi jelentőségét csak ebben a keretben, az összefüggéseknek a történelmi materializmus megállapításaitól megvilágított láncolatában lehet teljesen, szabatosan meghatározni.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Paulus Diaconus - A ​longobardok története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Varga Domokos - Vekerdi László - Európa ​születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hölbling Tamás - A ​honfoglalás forráskritikája I-II.
Kevés ​esemény van a magyar történelemben, amit annyi művész írt, zenésített vagy éppen festett meg, mint a magyarok bejövetelét. Az évfordulóját is megünnepeltük 1896-ban, majd 1996-ban is, - azt a látszatot keltve, mintha a tudomány megfejtette volna a honfoglalás igencsak komplex problematikáját. Kevés hangsúlyt kap, mégis tény viszont, hogy a "megfejtés" minden egyes eleme merő hipotézis csupán - beleértve a magyarok bejövetelének az időpontját is. A dualizmuskori, minden áron újat mondani és deheroizálni akaró, akkor igen modernnek tetsző történésziskola munkájának gyümölcse. Tudományuk gerincét az a feltevés adta, hogy a magyarok esküdt ellenségének, Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárnak az írásai minden más írott forrás fölé emelhetők, és utóbbiak hitele azon áll vagy bukik, hogy mennyire illeszthető mondanivalójuk a görög császár De Administrando Imperio című művének betűihez. A 20. század nemzetközi kutatása lassan kiderítette, hogy a DAI ilyen funkcióra alkalmatlan. A magyar történettudomány számára azonban kevés volt a 20. század, hogy megszülessen egy komplex válasz arra a jogos kérdésre, hogy amennyiben a DAI egy manipulatív politikai kompiláció, miért annak szellemében képzeljük el továbbra is a magyarok legkorábbi történetét a mai napig? Ezen könyv konklúziója nem több és nem is kevesebb, mint hogy létezik egy komplex forráskritikai rendszer, amelyben a különböző írott források betűje, beleértve a magyar krónikákat is, összhangba hozhatók.

Wessel Krul - Egy ​korszerűtlen történész
Wessel ​Krul (1950) holland történész, jelenleg az utrechti egyetem történelemprofesszora, a groningeni Feit en Fictie folyóirat szerkesztője. Ismert műfordító, többek közt Arthur C. Danto és Edmund Burke munkáit ültette át hollandra. Kötetünk válogatást ad Wessel Krul Johan Huizingával, a Középkor alkonya című, legendás történeti mű szerzőjével foglalkozó írásaiból. Ezek közül is kiemelkednek a múlt század első felében alkotott holland történész történelem-elméleti munkásságát bemutató és elemző tanulmányok.

Polgár Szabolcs - Kelet-Európa ​kereskedelmi kapcsolatai az írott források alapján
Kelet-Európa ​középkori kereskedelmének története nem tartozik a legrégebben kutatott témák közé. Kötetünk célja, hogy összefoglalja az írott források tanúságát a 9-10. századi kelet-európai kereskedelem mindennapi gyakorlatáról, majd a rendszert nagyobb összefüggésbe helyezve az eurázsiai steppe és a vele szomszédos civilizációk közötti kapcsolatok részeként vizsgálja. Az első részben tehát a korabeli írott források beszámolói alapján kapunk képet az árucseréről. A beszámolók általában szemtanúk tapasztalatain és elbeszélésein alapulnak, ezért sokszor gyakorlati jellegű információkkal szolgálnak, részben azért is, hogy megkönnyítsék a később odautazók dolgát. Az árucsere, a javak mozgása egy nagyobb rendszer része volt, amelyet modern kor előtti vagy "archaikus" gazdaságnak nevez a kutatás, és amelynek jól alkalmazható elméleti modellje van. Ennek segítségével a cserekapcsolatok szűkebb ismeretén túl a korabeli társadalmak, intézmények és politika működésébe és a kereskedelemhez való viszonyába is belelátunk. A második rész tágabb összefüggésbe helyezi Kelet-Európát. A kora középkori nagy civilizációs központokhoz viszonyítva határozza meg a helyét és szerepét. Ennek fényében jobban érthetővé válik a kelet-európai terület viszonya a korabeli "világkereskedelemhez", a tárgyalt időszak kereskedelmének dinamikája, szakaszai, valamint hatása a hatalmi-politikai viszonyokra, kulturális-civilizációs jelenségekre. A téma magyar szempontból is figyelmet érdemel, ugyanis a magyarság a honfoglalást megelőzően benne volt ebben a kapcsolatrendszerben, tapasztalatokat szerezve és kapcsolatokat építve, amelyeket a honfoglalást követően a Kárpát-medencében is hasznosítani tudott.

Szabados György - Magyar ​államalapítások a IX-XI. században
A ​világtörténelemben a magyarok alkották azt az egyetlen közösséget, amely steppei típusú birodalmát nyugat-európai keresztény királysággal váltotta fel. Mindkét államalapítási aktus ugyanahhoz az uralkodóházhoz kötődik: az első Álmos nagyfejedelem, a második Szent István király személyéhez.

Abū Bakr Muḥammad b. Jaᶜfar al-Naršaḫī - Bukhara ​története
A ​lényegében ismeretlen életrajzú Abu Bakr Muhammad b. Jafar al-Naršahi a 10. század közepén arab nyelven írta meg szűkebb pátriájának, Bukharának és a Bukhara-oázisnak a történetét. Az eredeti mű - amely a 7. század derekától a 10. század elejéig követte az eseményeket - elveszett, csak 12. századi, kisebb-nagyobb kiegészítésekkel ellátott, perzsa fordítása-átdolgozása maradt ránk. A mű Közép-Ázsia kora középkori történetének egyik legfontosabb forrása, mert alig maradtak fenn e régióból a mongol kor előtt keletkezett várostörténeti vagy regionális krónikák. Ráadásul Naršahi alkotása egy paradigmaváltás korának a terméke, éppen azt az időszakot mutatja be, amikor a régi szogd világot az iszlám időszaka váltja fel. E folyamat azonban nem csupán vallásváltással, hanem a kultúra átalakulásával és egyúttal az elit cseréjével is járt. Naršahi egyfelől ismeri a korábbi világot, és tekintélyes mennyiségű régi szogd legendát, mítoszt, kulturális hagyományt jegyez le. Másfelől Bukharát az iszlám világ középpontjába helyezi, egyfajta Bukhara-centrikus mikrotörténelmet alkot, amelyet azonban összeköt az egyetemes muszlim hagyományokkal is. (A mű első részletes elemzését egyébként az európai tudományos életben Vámbéry Ármin készítette el.) Bukhara és környéke azonban az eurázsiai sztyepperégió része is: az elbeszélt események így egyúttal a sztyeppe történetébe - a magyarok vándorlásának tágabban értelmezett hátterébe - is bepillantást engednek, s jól mutatják a letelepült városlakók és a nomádok sokrétű kapcsolatait. Mindez pedig számunkra sem tanulság nélkül való.

Németh Levente - Mészáros János - Királyok ​és Keresztek - Képes Krónikák 1. - Voluntas Tua, azaz Legyen meg a Te akaratod!
Az ​Úr 1030.-dik esztendeje, valahol a Mosoni-lápon, a Magyar Királyság területén A dicső Német-római Birodalom fényes páncélú lovagjai végleg beleragadtak az ingoványba. Talán mégsem kellett volna felrúgni a harminc éve tartó békét a magyarokkal néhány koszos, határmenti faluért. De azt már a dicső II. Konrád császár mégsem hagyhatta szó nélkül, hogy István magyar király bejelentette igényét a Bajor Hercegség trónjára, felesége, Bajor Gizella jogán. A legnagyobb európai uralkodó seregeivel betört a Magyar Királyságba, hogy behódoltassa elszemtelenedett szomszédját. De a háború nem alakult a németek tervei szerint. A Királyok és keresztek egy történelmi tényeken alapuló, kalandos, izgalmas történetet mesél el színpompás képekben és egyedi módon archaizáló, de a mai ember számára is olvasható szöveggel. A gyönyörű kidolgozású, látványos csatajelenetekről olyan történelmi személyiségek elevenednek meg, mint Imre herceg, a magyar trónörökös varég testőrsége élén, Pietro di Orseolo, a száműzött olasz nemes velencei lovagjaival és Tonuzoba, a nyakas besenyő törzsfő. A kiadványhoz ingyenes mobil-applikáció is tartozik, melyből számtalan további érdekesség is megismerhető a magyar könnyűlovasságról, a német lovagokról, a szereplőkről és a helyszínekről.

B. Szabó János - Sudár Balázs - Az ​Árpád-ház nyomában
Sudár ​Balázst és B. Szabó Jánost szoros szakmai barátság és sok közös gondolkodás kapcsolja össze, nem meglepő hát, hogy egy idő után közös publikációkkal is a nyilvánosság elé léptek. Önálló és közös írásaikat ugyanaz a két dolog jellemzi: 1. az elődöknek járó köteles tisztelet mellett sem riadnak vissza a tudományos status quo, az évtizedeken át megingathatatlannak bizonyult paradigmák megkérdőjelezésétől; 2. a magyarok korai történetét visszahelyezik abba a keretbe, amelyben az egyedül értelmezhető: a lehető legszélesebb értelemben felfogott sztyeppetörténetbe. A téma természetéből kifolyólag nem állítható, hogy minden érintett problémát végérvényesen megoldottak volna, vagy hogy minden ötletük időtállónak bizonyul majd. Annál is kevésbé, mert ők maguk sem ezzel az igénnyel lépnek fel. Valójában a megközelítésmódjuk: a megcsontosodott tételek alapos körüljárása, újragondolása, a bizonyítékok gondos mérlegelése, korábban elhanyagolt összefüggések figyelembevétele és számos új ötlet felvetése teszi írásaikat izgalmassá és megkerülhetetlenné. Az a szemléletmód, mely szerint a magyarság korai története nem magyar belügy, hanem Eurázsia történetének szerves része, és nemzetközileg releváns tudományos kérdés.

Báling Péter - Az ​Árpád-ház hatalmi kapcsolatrendszerei
Az ​Árpád-ház családi összeköttetései mindig is élénken foglalkoztatták a magyarországi történetírást és az e kor iránt érdeklődő nagyközönséget is. E kötettel az olvasó tulajdonképpen két, a témába vágó könyvet is a kezében tart. Az első rész a korai Árpád-kor dinasztikus kapcsolatain keresztül tárja elénk a korszak eseményeit. Az Árpádok Géza fejedelemtől egészen Kálmán király koráig tartó időszakának családtörténetét és dinasztikus konfliktusait a lengyel Piast- és a cseh Přemysl-házzal összehasonlításban mutatja be olyan társadalomtörténeti fogalmakkal egyetemben, mint a senioratus és a primogenitura, illetve olyan, eleddig Magyarországon csak kevésbé kutatott jelenségekkel összhangban, mint az amicitia, a consilium és az auxilium. A második részt az Árpádok genealógiai adatbázisa alkotja, amely a lehető legszélesebb forrásbázisra és a vonatkozó szakirodalmi áttekintésre alapozva taglalja a dinasztia valós és vélt rokoni kapcsolatait. A könyvet a három dinasztia összekapcsolt genealógiai táblája is gazdagítja.