A ​tibeti orgona

Szepes Mária - Tükörajtó ​a tengerben
Az ​emberiség már meghódította a tengerek mélyét, csodálatos mélytengeri civilizációt fejlesztett ki. A rohamos fejlődést azonban váratlan megdöbbentő esemény zavarja meg, egy ismeretlen eredetű emberi lény feltűnése. Hamarosan kiderül, hogy az idegen az antianyag világából érkezett, s magasabb, bár sok szempontból egészen másfajta fejlődést képvisel. Ez a másfajta fejlődési lehetőség végzetesnek tűnő zavarokat okoz a földi társadalomban, az áttekinthető rend, a tiszta értelem kapui mögül előtörnek a zabolátlan, zűrzavaros érzések és ösztönök, végső pusztulással fenyegetve a jobb sorsra érdemes földi civilizációt. Az idegen azonban nem nézi tétlenül a készülő katasztrófát, és sikerül is elhárítania.

Weinbrenner Rudolf - A ​kitüntetés
Öt ​írás található ebben a kötetben. A _Tyrkir saga_ az _Edda-ének_ben is szereplő, déli vitéz rekonstruált története, amelyben a magyar Tyrkir Vörös Erik vejeként részt vesz az izlandi vikingek patriarchális életében, és jelentős szerephez jut Grönland felfedezésében. Az _Invázió_ban vénuszi kábítószercsempészek és a Föld vezérkara közötti küzdelmet ismerhetjük meg. A _Párhuzamos életrajzok_ban a szerző időeltolás útján végrehajtott tökéletes sci-fi-bűntényt mutat be. Mit tehet a rendőrség, ha a gyilkos fegyvert _hét_ év valódi pora lepi? Hogyan élhet ugyanazon férfi két énje - egy feleséggel? A _Loch Ness_ megadja a híres tó fantomlakójával kapcsolatos legújabb magyarázatot - a sci-fi ezúttal parodisztikusan kezelt műfajában. Izgalmas történet _A kitüntetés_ című kisregény is. Felrobban az erdő mélyén lapuló titkos Génbank, ahol a XXV. századi társadalom számára legfontosabb egyéniségek génjeiből - kitüntetésképpen - újjáteremtik az elhunyt személyiségeket. A nyomozás ugyan felderíti a tettes(eke)t, de felszínre kerülnek a gépi világban értékes cél és feladat nélkül elsorvadt emberi személyiség kínzó tudatzavarai is.

Nemere István - Az ​utolsó bolygó
A ​"Zuhanás a Napba" című könyvvel induló családregény - "saga" - sorozat második darabja. A jövőben játszódó történet kezdetben Robinson Crusoe históriájára emlékeztet: egy igen-igen távoli bolygón, az emberek által létesített kozmometeorológiai támaszponton egyetlen férfi él, a kozmikus \"világítótorony\" őre, akit szörnyű bűntette miatt száműztek a lakott világok sokadalmából. A magányos számkivetettnek bele kell törődnie, hogy soha többé nem térhet vissza a Földre, élete az ellenséges bolygó különös és veszélyes világában való küzdelemmel telik el. Egy napon közeledő űrhajót jeleznek a műszerek.... Ám a hajó szerencsétlenül jár, csak ketten élik túl a szörnyű katasztrófát. Hogyan alakul a három ember sorsa az \"utolsó bolygón\"?...

Csernai Zoltán - Atleóntisz
Senki ​sem tudja, mikor és hogyan pusztult el Atlantisz... Senki sem tudja, hogy létezett-e valóban, éltek-e hatalmas királyai, járták-e hajói az ősi idők tengereit, meghódították-e seregei az akkor ismert világot, vagy csak filozófusok és költők vágyaiban és ábrándjaiban született. Földrajztudósok, régészek, utazók, kalandorok kutatták nyomait. Néha azt hitték, hogy megtalálták, de Atlantisz szigete mindig eltűnt, a nyomok csalókának bizonyultak. utoljára néhány éve Szantorin szigetén találtak nyomaira a geográfusok. Új regényében Csernai Zoltán versenyre kél a tudománnyal. A történelem előtti időkben űrhajók szállnak le a Földközi tenger egyik kis szigetén... Messziről menekültek, a pusztulásból, és mégis a pusztulást hozták magukkal...

Szepes Mária - A ​változatlanság hullámhossza
Egy ​fiatal fizikus, akinek a nem is oly távoli jövőben magánélete totális válságba jutott, szinte minden energiáját a tudományos kutatásba fekteti, s részt vesz az időszimulátor megalkotásában. Annak ellenére, hogy a gép még nem tökéletes, mégis úgy dönt, hogy egy lapra tesz fel mindent, s vállalkozik egy időutazásra a jövőbe: menekülni szeretne saját megoldatlan problémái, élete csődtömege elől, feledni szeretne mindent. Indulása után azonban a gép időzárlatba kerül, s a jövő helyett egy olyan időzónába kerül, ahonnan úgy tűnik, nincs számára végképp kiút.

Lengyel Péter - Ogg ​második bolygója
Több ​ezer évvel ezelőtt az Eela bolygó civilizációja elérkezett a csillagközi utazás megvalósításához. Ekkor találkoznak egy pusztító idegen létforma szinte legyőzhetetlen felderítőgépezetével, amit sikerül ártalmatlanná tenniük, és információt szerezni belőle az azt kiküldő létformáról. Az idegen fenyegetés miatt kénytelenek új otthont, egy másik lakható naprendszert keresni. A költözés során találkoznak az emberi fajjal, velük összefogva végül elérkeznek az idegenekhez, azaz csak utolsó képviselőjükhöz, mivel azok időközben sikeresen kipusztították saját fajukat.

Nemere István - Lenni ​vagy élni
Felkel ​a nap. Ez a nap innen nézve jóval kisebb, mint a Földről látott tüzes csillag. A fénye is fehérebb, sápadtabb. Az Olümposz hegy árnyéka messzire nyúlik. A ritka levegőben élesebb a fény, élesebb az árnyékok széle. Jól látszanak az épületek is. A legtöbb ház kupola alatt áll. Az áttetsző burkolatok fémváza meg-megcsillan. Nincs itt sok épület, de azok mind nagyok, terjedelmesek és nem túl magasak. El kell férniük a kupolák alatt. Vannak itt olyanok is, amelyek a városon kívül állnak, napkeltekor és napnyugtakor ezeknek is messzire nyúlik az árnyékuk. Mérőállomások ezek, meteorológiai megfigyelők, a világűr irányában tevékenykedő csillagászati és rádióállomások. Kupola helyett erős külső burkolat védelmezi őket a meteoroktól. Az utcák és terek többsége a talaj alatt épült ki, részben mesterséges fény világítja meg őket. A nap most rásüt a sziklás talajra. Narancsvörös és barna kövek között kúsznak az árnyékok. A távolban hegykoszorú feketéllik. Az egyiknek kráter alakja van, meredek falán gyakran csillannak meg a hegymászók szkafanderjei. Azon a sziklaomladékon mindig sok alpinista gyakorol, pedig nagyon veszélyes hely. Az űrrepülőtér elég messze van, föld alatti mágnesvasút repíti az utasokat a nem túl szembetűnő térségre. Időnként tűzcsóvát húzva emelkednek a magasba az űrkompok. A nagy űrhajók a Mars körüli pályán keringenek, a bolygó felszínére szinte soha nem szállnak le.

Nemere István - Világok ​világa
A ​Világok világa kozmikus történet, melynek főszereplői univerzumokat építnek és rombolnak, s a homo sapiens csupán parányi porszem az öröklények, a kozmikus Klán tagjainak bölcs és merész terveiben.

Nemere István - Elektron-expedíció
Egy, ​a földiek által már megszállt bolygóról kiderül, hogy az valójában lakott. Állatoknak hitt lakói értelmes civilizációt alkotnak és szembeszállnak az emberekkel. Az odaküldött űr-kommandósok vezetője azonban nem erőszakkal, hanem más módon kíséreli meg feloldani az ellentéteket. Különös stílusú, szokatlan sci-fi regény.

Karinthy Frigyes - A ​delejes halál
Karinthy ​racionalista volt. Hitt a nagybetűvel írott ÉSZ-ben, a francia enciklopédisták utódának vallotta magát, Madách, Swift és Wells rokonának, fogalmak tisztázójának, az irracionalizmus és népbolondítás ellenfelének. Minden írása ebből a hitéből érthető. Ez rejlik szatírái, humoreszkjei, irodalmi karikatúrái mélyén, ez vibrál itt közölt novelláiban is. Rajongott a repülésért, sokszor írt a rádióról, a relativitás elméletéről, a radioaktivitásról, a modern lélektanról, a gépekről, a tudomány és technika új eredményeiről. Néhány "szabadalmát" itt közöljük a kötetben: az "anyag negyedik halmazállapotát", az "inkarnátort", a "lefotografált gondolatot", a "delejes halált".

Edgar Rice Burroughs - A ​Mars géniusza
A ​Tarzan könyvek szerzője, Edgar Rice Burroughs a Marsra vetődő harcosról szóló munkáját pontosan száz évvel ezelõtt írta, a történet népszerűsége azonban máig töretlen. John Carter kalandjait, mely több folytatást is megélt, részben a hazai közönség is megismerhette már. A Mars géniuszával, több mint 2 évtized után végre magyarul is folytatódiik a Mars-ciklus. Az 1928-ban Amerikában megjelent, 6. kötet itthoni kiadásával tisztelegni szeretnénk Burroughs munkássága előtt. Egyúttal bízunk abban, hogy a hiánypótló mű közreadása ismét ráírányítja a figyelmet a mélltatlanul elfeledett, kultikus sorozatra.

Pápay Kálmán - A ​leghosszabb éjszaka
Hirtelen ​sötétség borul a Földre, nem kél fel a Nap. Míg a jelenség okát találgatják, a világ élete új irányt vesz. A sőtétség megváltoztatja az emberek életét, felbomlik a rend. A városokból elmenekült emberek egy része egy furcsa kastélyban sínylődik egy diktátor uralma alatt, mások kutatóűrhajó felbocsátásával próbálkoznak, vannak, akik magányosan tengődnek, mindentől és mindenkitől félnek. Az önálló, de össze is függő epizódokból álló regény egy első könyves író munkája. Kítűnő atmoszférájú, ötletes műve kellemes meglepetés a tudományos fantasztikus műfaj kedvelőinek.

Nemere István - Műkincsrablók ​a kisbolygón
Abban ​a nagyon messzi, távoli jövõben, amikor majd hosszú éveket fognak tölteni az ûrállomások a világûrben, amikor majd robotok bányásszák a távoli bolygók ásványkincseit - három fiú megszökik ûrhajós anyja, apja mellõl, hogy egy kis rakétával amolyan sétacsónakázást tegyen az ûrben. De hát az effajta kalandos szökéseknek a késõbbi századokban is messzemenõ következményei támadnak, a páratlanul izgalmas események egymást követik, és a gyerekes kalandvágynak már-már tragédia lesz a vége. E regény három ifjú hõsére mégsem tudunk haragudni, hiszen ha a sírás fojtogatja is néha a torkukat, megpróbálnak férfi módra viselkedni.

Douglas Adams - Galaxis ​Útikalauz stopposoknak - A világ leghosszabb trilógiája öt részben
Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: GALAXIS Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában – bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Keleti Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a GALAXIS Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Edgar Rice Burroughs - A ​Mars sakkjátékosai
Véres ​játszma. Héliumi Tara hercegnő a különös, test nélküli szellem-lények fogságába kerül, ahonnan egy titokzatos ismeretlen harcos kiszabadítja. Ám a Mars urának lányát újabb veszély fenyegeti, minthogy egy vérre menő, élő sakkjátszma folyik őérte.

Mesterházi Lajos - Sempiternin
Mesterházi ​Lajos csöndben és szinte mellékesen, a műfaj megújulását jócskán megelőzve - a legjobb magyar sci-fi író lett. A jelenből az alig-jövőbe váltó novellák és kisregények kötetünkbe gyűjtött hősei feltalálták azt a tökéletes rakétaelhárító rendszert, amely még a világűrből segítségünkre érkező vendéget is megsemmisíti: rájöttek a gyorsan ölő méreg titkára, amely jobb, mint az elavult atombomba, ugyanis dehidrál, tehát a halottaknak nem marad nyomuk; feltalálták a halhatatlanság csodaszerét, amelyet VIP-ek (Very Important Person) máris megkaphatnak, a többség meg él, ameddig él; megszervezték a hepisipet, amelynek utasai boldogan hajóznak a nemlétbe. Mesterházi hősei "derűs, realista pesszimizmusban" élnek, melyből hisszük, hogy hittel és a jövőben bízva törnek ki.

Vlagyimir Szavcsenko - Monomah ​sapkája
"...Amikor ​beléptem a laboratóriumba, a felső világítás égett, csak a nagyfeszültségű áramkör sérült meg. A helyiségben olyan bűz terjengett, mint a kórházakban szokott lenni, erős hányingert kaptam. Az első, amit észrevettem: egy meztelen ember fekszik egy felborult tartályban, a feje és a karjai kilógnak, a fején egy fémből készült berendezés. A tartályból valami folyik, leginkább sűrű vérre emlékeztetett. A második egy diák, új fiú, látásból ismerem, mellette fekszik, arccal fölfelé, kezeit szétdobva. Odarohantam a tartályban fekvőhöz, kihúztam. Még meleg volt, és az egész teste síkos, alig lehetett megfogni. Megrángattam: úgy tűnt, már nem él..." - így kezdődik a regény egyik szereplőjének bírósági vallomása, majd az azután kezdődő rendőrségi nyomozás értetlenül áll a tudományos kutatóintézetben történő rejtélyes események előtt. A szovjet sci-fi író a fantasztikus irodalom egyik alaptémáját, az ember mesterséges reprodukálását dolgozza föl, mely örökké izgatta az alkotók fantáziáját. Az ezzel kapcsolatos természettudományos, erkölcsi, filozófiai veszélyek végiggondolása izgalmas szellemi kalandot ígér az olvasónak.

Fehér Klára - Oxygénia
A ​sokoldalú, kitűnő írónő újból fantasztikus regénnyel jelentkezik. A régóta várt Fehér-sci-fi-ben egy földi űrhajótörött egy távoli bolygóra, Oxygéniába kerül, ahol megdöbbenve figyeli az oxigénhiányos környezetben dolgozó-sínylődő "ormányosok" lélektelen életét. Egy különös fiatalembertől megtudja, hogy az egykor virágzó növényi élet az elődök könnyelműsége folytán a környezetszennyezés hatására kipusztult. A súlyosbodó helyzetet egy érdekcsoport a maga hasznára fordította, s azóta uralkodik a sanyarú sorsú bolygólakók milliárdjain. A földi ember eljut az elenyésző számú uralkodó osztály pazar pompával felépített és berendezett városába is - és a bolygó titkainak megismerése után nemcsak saját szabadulását készítheti elő, hanem az elnyomott bolygólakók felszabadulását is. A feszült izgalmakba, meglepő fordulatokban bővelkedő sci-fi figyelmeztető kiáltás az emberiséghez a környezetszennyezés ellen: ne engedjük Oxygénia sorsára jutni a Földet!

László Endre - Szíriusz ​és az ősember
"...Jó ​félórás tökéletes csend után egy távoli, fájdalmas üvöltést hallottunk. Valahogy így szólt: uááá, uááá...Emberi hang volt, megesküszöm rá! Azután utána megint sokáig semmi. Legalább egy óra telt el így. Akkor ....megzörrent a kupola krómacél kapuján a zár! A képernyőn jól lehetett látni, hogyan nyílik a kapuszárny... és az arborétumba belépett egy alak! - Férfi vagy nő? - kérdezte Liuna. - Biztosan nem tudjuk, de méreteiből ítélve magas férfi..."

Nemere István - Túl ​a Plútón
Vajon ​mi történik akkor ha két nyughatatlan szenvedélyű kalandor típusú űrhajós járőr az egyik bolygón leszállva, teljesen véletlenül talál egy régóta eltűntnek hitt földi űrhajóroncsot, s mellette egy ismeretlen rendeltetésű jól láthatóan nem földi eredetű építményt? Ráadásul a folyosó mely számukra egyszerre jelenthet a halálos pusztulást, a titok megfejtésének lehetőségét, de ugyanakkor ismeretlen csapdát is. Együtt menjenek le vagy váljanak szét, s csak az egyikük merészkedjen el? Vagy akad más lehetőség is, meglehetősen távol mindenféle földi támaszponttól és űrbázistól, ahová a rádióhullámok is csak hosszú idő alatt érkezek meg? Az űrhajósok végül is döntenek, és attól kezdve egy különös rendeltetésű labirintus foglyaivá válnak, akárcsak elődeik.