A Débat 1983 novemberi számában megjelent és rövid időn belül a legtöbb európai nyelvre lefordított írás egyszerre volt védő- és vádbeszéd.
Védőbeszéd azért, mert a mellett a Közép-Európa (Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia) mellett emelte fel a szavát, amely a kulturális hagyományait tekintve a kezdetektől fogva mindenestül a Nyugathoz tartozott, és amelyből ez utóbbi akkoriban kizárólag a politikai rendszerét volt hajlandó érzékelni, és így csak a keleti blokk egy térségét látta benne, pedig ez a kultúra nem egy szűk elit kiváltsága, hanem egy olyan élő és ható érték, amely képes maga köré gyűjteni az embereket.
Vádbeszéd pedig azért, mert ennek a „kis nemzeteket” összefogó és önnön esendőségét tisztán látó térségnek a tragédiája valójában magának Európának a tragédiája, annak az Európának, amely nem vesz tudomást erről az egységről, sőt az eltűnését sem érzékelte.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mindez nem Európa megszűnésének az egyik jele-e.
A szöveg értékét nem csupán a meggyőző ereje adja, hanem a szerző, a korszak legnagyobb európai írói között számontartott Milan Kundera személyes, szenvedélyes és nyugtalan hangja.
Ezt az írást adjuk most kötetben is közre Pierre Nora bevezetőjével a fiatal Kundera által az 1967-es csehszlovák írókongresszuson előadott, a prágai tavasz szellemiségét tükröző beszédével együtt, amelyhez Jacques Rupnik írt előszót.
Kapcsolódó könyvek
Timothée de Fombelle - Ég és föld között
1934, Párizs. A Notre-Dame katedrálisa előtti téren negyven fehér ruhás férfi fekszik a kövezeten. A szemerkélő esőben arra várnak, hogy pappá szenteljék őket. Köztük van Vango, a titokzatos fiú, aki éjszaka a párizsi háztetőket járja. Három perc, és a sorsa megváltozik. Három perc, és kezdetét veszi a véget nem érő hajsza: szökés a katedrális harangtornyából, utazás a Graf Zeppelin léghajón, bujkálás szicíliai szigeteken és a skót felföldön. Vango azt reméli, hogy az örökös menekülés végén megismerheti családja múltját, viszontláthatja a zöld szemű Ethelt, és végre otthonra lelhet.
Az Ágrólszakadt Tóbiás szerzőjének új, lebilincselően izgalmas kalandregénye, amely számos fordulattal lepi meg az olvasót, miközben történelmi hitelességgel ábrázolja az 1930-as évek Európáját.
Ismeretlen szerző - Rókavigasztaló
A gyerekekhez szóló költészet, bátran mondhatjuk, egyidős az emberiséggel. A népköltészet őrzi azokat az ősi altatókat, gyerekdalokat, melyeket dallamuk, ritmusuk, játékosságuk máig is a gyerekköltészet legszebb darabjai közé emel. Ebből következik talán, hogy a gyerekköltészet a világ minden részén, minden korban virágzott, virágzik napjainkban is, s hogy szinte nincsen a költészet klasszikusai között sem senki, akinek szava ne volna a gyerekekhez.
A gyerekköltészet a felnövő nemzedékek esztétikai, erkölcsi és érzelmi nevelésének egyik leghathatósabb eszköze, a jó vers nem kevéssel járul hozzá ahhoz, hogy a ma gyermeke egy magasrendű társadalom értékes tagja lehessen. Ez a kötet a világirodalom kapuinak nyitogatásával földrajzi, történelmi távlatokat állít gyerekeink elé, elmélyíti a közösség, az egész emberiség iránti nemes érzéseket és gondolataikat.
A Fecskeköszöntő után most ez a kötet teszi teljessé a világirodalom gyerekekhez szóló verseinek bemutatását. T. Aszódi Éva nagy körültekintéssel, avatott kézzel válogatta össze a világ minden tájáról származó verseket, nem tévesztve szem elől a népköltészet alkotásait sem. A kötetet, melyet Würtz Ádám művészi illusztrációi gazdagítanak, a költők és fordítók betűrendes névsora, valamint betűrendes tartalomjegyzék teszi teljessé.
Karel Čapek - Barangolások Európában I–II.
Amit az útikönyvekből megismerni, megtanulni már nem lehet, éppen abban nyújt korunk turistáinak nélkülözhetetlen segítséget Capek, ma, az egyre rohanóbb külföldjárás idejében talán még inkább, mint amikor jegyzetei születtek. Mert miközben nagyszerűen látja és láttatja, sőt saját rendkívül kifejező és szellemes rajzaival is érzékelteti az egyes országok jellegzetes külső arculatát, pompás érzékkel tapintja ki mindazt is, ami mögötte van, s izgalmasabb és fontosabb a szembeötlőnél, a felületnél, mégis nagyon könnyen elkerülheti a csak bedekkerre hagyatkozó, siető vándorok figyelmét. Az a törvényszerűség, hogy az író ott is sok mindent észre vesz, ahol más semmit sem lát, Capek rendhagyó útirajzaira fokozottan érvényes. És éppen ezért mondhatók úti jegyzetei jóformán nélkülözhetetlen segédkönyvnek - Európához. Ebben a kötetben Spanyolországba, Olaszországba és Angliába kalauzolja olvasóit, de már most jelezzük, hogy követi majd ezt a kötetet hollandiai, dániai, norvégiai és svédországi barangolások gyűjteménye.
Milan Kundera - Jakab és az ura
"Amikor hazámra rászakadt a nyomasztó orosz irracionalitás, ösztönös késztetést éreztem, hogy bőségesen merítsek a Nyugat újkorának szelleméből. És úgy találtam, hogy az sehol sincs olyan töményen sűrítve, mint az értelem, humor és fantázia karneváljában, a Mindenmindegy Jakab meg a gazdájá-ban. Hogy minél tovább Jakab és a gazdája társaságában maradhassak, képzeletemben egyre-másra úgy jelentek meg, mint saját színdarabom figurái. Személyes vigaszul írtam meg a Jakab és az urát" - mondja bevezetőjében az 1971-ben írt színműve keletkezésének hátteréről Milan Kundera. Darabja Denis Diderot regényének, a Mindenmindegy Jakab meg a gazdájá-nak mesterien szőtt, színesen hangszerelt változata. És mint Kundera leszögezi: "a Jakab és az ura nem átírás: ez az én színdarabom, az én "variációm Diderot-ra", vagy, minthogy csodálat szülte, az én "hódolatom Diderot-nak"."
Ismeretlen szerző - Lenin él
Lenin születésének 100. évfordulóját ünnepli a haladó világ, s e 100 év előtt tiszteleg e kötetben a világ költészete. Az ő feledhetetlen harca és korhatározó szerepe formálja a XX. századi emberiséget; neve szimbólum lett a XX. század nagy társadalmi átalakulásában: a szocializmusban és a kommunizmus építésében. Az itt szereplő ötvenhat költő a világ sok nyelvén tiszteleg Lenin halhatatlan alakja előtt. A szovjet Majakovszkij és Jeszenyin, a francia Aragon, a német Brecht, a cseh Nezval, az angol Wellesley, a skót MacDiarmid, a román Beniuc, a lengyel Jastrun, a kubai Guillén, az újgörög Anteosz, az indiai Szukanta Bhattacsaria, a török Nazim Hikmet, a bolgár Iszajev, a koreai Kim De-gin, a magyar Tóth Árpád, Füst Milán és Benjámin László sok társával együtt vall a XX. század legnagyobb alakjairól. A verseket Garai Gábor előszava vezeti be.
Ismeretlen szerző - Könyvjelző – Kepes András válogatása a XX. századi világirodalomból
E kötet szerzői évtizedekkel ezelőtt beköltöztek az életembe. Ők formálták értékrendemet és gondolkodásomat, a mai napig tanácsot adnak a döntéseimnél, meghatározzák cselekedeteimet, segítenek eligazodni az emberi kapcsolatok útvesztőiben. Kepes András A klasszikus magyar és a fiatal írók novelláiból készült válogatások után ezúttal a XX. század világirodalmából állítottam össze egy kötetre valót. Ez volt a legkönnyebb és egyben a legnehezebb feladat. A legkönnyebb: mert remek szerzők százaiból válogathattam, és a legnehezebb: mert nem tudtam, melyik ujjamat harapjam le, kit hagyjak ki az antológiából. A több tucatnyi ismert és kevésbé ismert író novelláinak újraolvasása közben végül ugyanazokat az önző szempontokat követtem, mint korábban: olyan, ma is élvezetes olvasmányokat gyűjtöttem össze, amelyek mély nyomot hagytak bennem az elmúlt negyvenöt esztendőben, amióta rendszeres olvasónak tekintem magam. Kepes András A kötetben szereplő szerzők: Anton Pavlovics Csehov, Mark Twain, Karen Blixen, Luigi Pirandello, William Somerset Maugham, Thomas Mann, William Faulkner, Virginia Woolf, Franz Kafka, Andrej Platonov, Jorge Luis Borges, Marcel Aymé, Dino Buzzati, Alejo Carpentier, Heinrich Böll, Isaac Bashevis Singer, Albert Camus, Julio Cortázar, Bohumil Hhrabal. Gabriel García Márquez, Ludvík Akenazy, Truman Capote, Camilo José Cela, Sławomir Mrożek, Mario Vargas Llosa.
David Zábranský - Mindig más partra vágyik
Polina, az ukrán származású prágai lány azt tanulta a nyolcvanas években, hogy a kapitalista Nyugat egy hatalmas munkatábor, melynek lakói egyedül arra vágynak, hogy a Kelet elvigye nekik a szabadságot. A kilencvenes évek meghozták Polinának a fájdalmas kijózanodást – kiderült, hogy a helyzet éppen fordítva van, csak éppen ezt a bizonyos keleti tábort a kutya sem akarja felszabadítani. Éppen ezért lakói, főként a fiatalok úgy döntenek, hogy inkább ők mennek nyugatra vagy teremtik meg maguknak azt, amit szabadságnak, kapitalizmusnak és boldogságnak vélnek. Ez a regény Polina felfedezőútjának története, amely Európa nagyvárosain és saját testének megismerésén keresztül a mi életünk felé vezet. Jegyzetek a tengerről, a nevetésről és a korszellemről.
Ismeretlen szerző - Huszadik századi dekameron I–II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Hang szólít
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Andrés Solimano - Nagy gazdasági visszaesések a hosszú huszadik században
A növekedés visszaesése súlyos következményeket hordoz a gazdasági tevékenységek, a beruházások és az életkörülmények szempontjából egyaránt. A 20. században és a 21. század elején több ilyen helyzet is adódott a világgazdaság történetében. Ezek jóllehet más és más társadalmi és politikai konstellációkban jöttek létre, azonban hatásukban egyaránt mély, ma is érzékelhető nyomot hagytak az országok és egy-egy makrorégió fejlődési ösvényén.
Andrés Solimano, a Nemzetközi Globalizációs és Fejlesztési Központ (CIGLOB) alapítója és elnöke, valamint számos nemzetközi, fejlesztéspolitikában érdekelt szervezet meghatározó tagja. Jelen kötetében e recessziós időszakok és válságközeli helyzetek elemzését adja közre jövőorientált megközelítésben. Az ide kapcsolódó közgazdasági fogalmak magyarázatával a szerző feltárja, hogy a nagy recessziók milyen összefüggések mentén vezetnek politikai változásokhoz és az uralkodó gazdasági paradigmák újraértékeléséhez.
A kötet földrajzi tekintetben is rendkívül széles, szinte minden kontinensre kiterjedő rálátást ad e kritikus eseményekre és hatásaikra, külön is kiemelve a közép-európai térség fejlődésének lehetőségeit és töréspontjait.
Milan Kundera - A regény művészete
"A regény állandó, hűséges kísérője az embernek a modern idők kezdete óta. A "megismerés szenvedélye" (amit Husserl az európai szellem leglényegesebb vonásának tekint) ekkor uralkodott el rajta, hogy megvizsgálja az ember konkrét életét, és megóvja >>a lét feledésé<>életvilágra<, a regény regénye, amely sok-sok szellemi izgalmat, felfedezést, kalandot kínál az olvasónak.
Jules Verne - A dunai hajós
A dunai horgászok nemzetközi szövetségének horgászversenyén nagy meglepetés születik: egy addig ismeretlen magyar horgász nyeri el a két nagydíjat. Borus Demeter rögtön szenzációs bejelentést tesz: egy ladikban úgy evez végig a Dunán az eredettől a torkolatig, hogy közben csak horgászattal tartja fenn magát. Az útra váratlan és kéretlen társra akad. Ez az útitárs - valójában nyomozótiszt - hamar rájön, hogy utazónk nem az, akinek kiadja magát, de csak rengeteg kaland és kalamajka után döbben rá, hogy nem is az, akinek ő sejtette. Az 1870-es években játszódó regény izgalmas, fordulatos története végső soron a Duna menti népek barátságának ma is időszerű eszméjét hirdeti.
Czesław Miłosz - Családias Európa
A Nobel-díjas költő az 1950-es években született esszéiben mutatja be azt a Közép-Európát, amelyet épp akkor próbáltak megfosztani kulturális identitásától. Az önéletrajzi szólam megteremti a személyiség folytonosságát a litvániai gyerekkortól a franciaországi emigrációig. Miłosz reménytelen helyzetben, a Közép-Európa-divatot évtizedekkel megelőzve hirdette az elszakított régió európaiságát.
David Zábranský - Mindig más strandra vágyik
Polina, az ukrán származású prágai lány azt tanulta a nyolcvanas években, hogy a kapitalista Nyugat egy hatalmas munkatábor, melynek lakói egyedül arra vágynak, hogy a Kelet elvigye nekik a szabadságot. A kilencvenes évek meghozták
Polinának a fájdalmas kijózanodást – kiderült, hogy a helyzet éppen fordítva van, csak éppen ezt a bizonyos keleti tábort a kutya sem akarja felszabadítani. Éppen ezért lakói, főként
a fiatalok úgy döntenek, hogy inkább ők mennek nyugatra vagy teremtik meg maguknak azt, amit szabadságnak, kapitalizmusnak és boldogságnak vélnek. Ez a regény Polina felfedezőútjának története, amely Európa nagyvárosain és
saját testének megismerésén keresztül a mi életünk felé vezet. Jegyzetek a tengerről, a nevetésről és a korszellemről.
Milan Kundera - Azonosság
"...ki álmodott? Ki álmodta ezt a történetet? Ki képzelte el? Melyikük? Mind a ketten? Egyik a másikának? És melyik pillanatban változott át valóságos életük álnok fantáziává? Mikor a vonat lement a La Manche csatorna alá? Vagy korábban? Aznap reggel, mikor Chantal bejelentette Jean-Marcnak, hogy Londonba utazik? Vagy még korábban? Mikor a grafológus irodájában belebotlott a normandiai városka kávéházának pincérébe? Vagy még annál is korábban? Mikor Jean-Marc az első levelet küldte neki? De küldte-e igazából ezeket a leveleket? Vagy csak képzeletben írta meg? Pontosan melyik az a pillanat, mikor a realitás irrealitásba, a valóság álmodozásba fordul? Hol a határ? Hol a határ?" A XXI. század küszöbén a párizsi illetőségű, konszolidált pár életének intim momentumait sem hagyják érintetlenül a nagy sorskérdések, életükbe beszüremkedik az apokaliptikus előérzet, a szorongás, a kiábrándultság. Vajon mi riasztóbb, hogy az ember javíthatatlan, vagy hogy ki tud bújni a bőréből, a továbbélés zálogaképpen? A Magyarországon igen közkedvelt szerzőnek ez a "kamaradarab"-ja a Lassúság után a második mű abból a regényciklusból, amelyet Kundera franciául írt.
Milan Kundera - Nevetséges szerelmek
A kötet az író 75. születésnapja alkalmából jelenik meg újra."Az első nevetséges szerelem 1958-ban íródott és az "Én, a búbánatos Isten" címet viselte. Akkoriban a Kulcstulajdonosok című drámán dolgoztam-gyötrődtem, és a munka szünetében, pihenésképpen; kikapcsolódás gyanánt írtam meg életem első elbeszélését – könnyedén, élvezettel. Csak később, kellő távlatból visszatekintve eszméltem rá, hogy ez a könnyedség és élvezet nem annak volt a jele, hogy ez a minden verejtékes erőlködés nélkül papírra vetett elbeszélés afféle mellékes, jelentéktelen ujjgyakorlat lett volna, éppen ellenkezőleg, ahogy mondani szokás, ebben a műben leltem meg először önmagamat, találtam rá hangnememre, sajátságos, a világtól és saját életemtől való ironikus távolságtartásra, ekkor lett belőlem regényíró (potenciális regényíró), ettől a pillanattól datálódik egyenes ívű irodalmi fejlődésem, amely ugyan továbbra is bővelkedett meglepetésekben, ám alapvető fordulatot, irányváltást nem hozott.”A Nevetséges szerelmek című elbeszélésciklus további írásai 1958 és 1963 között születnek és jelennek meg – folytatásban, összesen három füzetben. 1970 elején a három füzetet egy kötetben is kiadják Ezt a kiadást dolgozza át, komponálja újra a szerző az ugyancsak 1970-es francia, majd az 1991-es cseh kiadás számára. Most e legutolsó, az író által véglegesnek és hitelesnek tekintett változatot veheti kézbe a magyar olvasó.
Theresa Révay - Párizs fehér fényei
Az 1920-as évekre Európa felszabadult a pusztító háború alól. Xénia Osszolinának, a fiatal orosz nemes hölgynek sikerül megszöknie a bolsevik forradalom sújtotta Szentpétervárról Párizsba, ahol kitartásának köszönhetően hamar híres modellé válik. Szerelem bontakozik ki közte és a német fotós, Max von Passau között, útjaik azonban elválnak. Csak évekkel később találkoznak újra Berlinben, amikor Xénia már egy másik férfi felesége, Max pedig ellenállóként zsidókat próbál kijuttatni az egyre vészterhesebb náci Németországból.
Tereza Bouckova - Ha szeretsz egy férfit
"... Érkezésem nem váltott ki örömmámort. Ismerik a viccet? Három gyereke van az indiánnak. Elsőszülött fiát Fénysugárnak hívják, második gyerekét, a lányt Fehér Holdnak.
És hogy hívják a harmadikat?
Szakadt Guminak..."
Így kezdődik a fiatal s hazájában máris rendkívül népszerű Tereza Bouckovának, az ismert cseh író és volt ellenzéki, Pavel Kohout lányának önéletrajzi ihletésű kisregénye, az Indiánfutás. Igen, Tereza - akárcsak többi írásának hősnője - ilyen nem akart, nem várt gyerek volt az életében és a társadalomban, a hetvenes-nyolcvanas évek közép-európai valóságában. Mindannyiunkon ott volt a stigma, hogy rossz családban, rossz helyre, rossz korban született, rosszul választottak társat. Egész életükben küszködve keresték - és nem mindig találták meg - helyüket a világban, a megalázottak és megszomorítottak sorsára ítéltettek - önhibájukon kívül, a Történelem durva tévedése vagy kaján szeszélye folytán.
Boucková szikrázóan őszinte és szemérmesen kitárulkozó, a hétköznapok tragikumát, abszurditását sok-sok öniróniával és humorral oldó, a gondolatok-érzelmek maximumát a forma minimumába belesűrítő, majdhogynem tőmondatokban írt művei - kisregényei, novellái, modern balladái vagy egyszerűen csak szövegei? - horizontálisan egy-egy teljes élettörténetet ívelnek át, vertikálisan pedig a lélek - a női lélek - legmélyebb zugaiba, legrejtettebb bugyraiba szállnak alá.
Írásai olyanok, mint megannyi miniatűr, művészien megmunkált, áttetsző kristálydarab, amelyek parányi voltuk ellenére mindent elmondanak a kristálygömb milyenségéről, szerkezetéről - közép-európai közelmúltunk és jelenünk, emberi sorsunk nyomorúságáról és nagyszerűségéről.
Milan Kundera - Tréfa
Az ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódó történet főszereplője, Ludvik Jahn egyetemista képeslapot küld pártiskolára vezényelt menyasszonyának. A nyitott képeslapra írt, tréfásnak szánt mondataiért barátjának vélt évfolyamtársa feljelenti, s Ludvikot kizárják a pártból, eltávolítják az egyetemről. Ezzel nem csupán az érvényesülés lehetősége szűnik meg számára, hanem különböző megpróbáltatások is kezdetüket veszik. Végül Ludvik elhatározza, hogy bosszúból gonoszul megtréfálja álnok barátját, ám tréfája ismét visszájára fordul.
A regény - néhány drámai részlet és esszészerű betét kivételével - a személyi kultuszt a parodizáló eszközök kihasználásával megrajzolt karikatúrája. Regényének újszerűségét és jellegzetességét a minden szóképet kerülő, egyszerű és racionális stílus és a konstruált voltát leplezetlenül feltáró cselekményszövés adja meg. A mű, amely egy atrocitásokkal teli, kegyetlen korszak tükre, elsősorban a modern regény kedvelőinek olvasmánya.
Timothée de Fombelle - A hazátlan herceg
1936, New York. Egy épülő manhattani felhőkarcoló állványzatán függeszkedik Vango. Hét év telt el azóta, hogy a Graf Zeppelin léghajó világkörüli útján először találkozott a szép Ethellel, hét éve menekül szüntelen égen-földön ismeretlen üldözői elől. Hét év hajsza a párizsi háztetőkön, a szicíliai szigeteken és a skót felföldön át, és most, New York utcarengetegeiben talán végre fény derül a származását övező titokra. Az évek múlnak, és közben Európa térképe átrendeződik, a szereplők sorsa tragikus fordulatot vesz, megrendítően szomorú és felemelő szépségű pillanatok váltják egymást, míg a történet a madárfiókáktól hangos, festői Lipari-szigetek fehér kőházai közt ér véget.
Értékelések
Statisztika
Címkék
Kollekciók
- Nem szerepel egyetlen kollekcióban sem.