Fagyos ​Éden

Harry Harrison - Vissza ​az Édenbe
Ha ​65 millió évvel ezelőtt egy világméretű kataklizma ki nem irtja a Földön a dinoszauruszok többségét, ma ők lehetnének a bolygó uralkodó életformái. Harry Harrison Éden-trilógiája ebből az izgalmas feltételezésből indul ki, és megpróbálja megtalálni az emberek helyét a megváltozott körülmények között. Kerrick és törzse sikerrel elmenekült az ellenséges hüllőcivilizáció, a jilanèk karmai közül, és egy csendes kis szigeten bújt meg, ahol ismét viszonylagos békében élheti életét. Persze az embereknek tudomásul kell venniük, hogy nemcsak a rivális értelmes faj vadászik rájuk, hanem a környező erdők nagyragadozói is, és hiába loptak fejlett fegyvereket, azokkal sem tarthatnak ki sokáig. És azt még csak nem is sejtik, hogy a jilanèk bosszúszomjas tudósai javában kutatnak egy olyan módszer után, amellyel mindörökre megszabadulhatnak a világukat fertőző kártékony emlősszaporulattól. Az SF kétszeres nagymestere sosem áldozta fel a vad kalandokat a mély gondolatok oltárán, igyekezett úgy egyensúlyozni, hogy olvasói minden téren megkapják, ami nekik jár. Ez a nagyszabású regénye sem okoz csalódást. Keressék a trilógia előző részeit is, az _Édentől nyugatra_ és a _Fagyos Éden_ című köteteket! "Nagy regény, minden értelemben. Szerzőjének széles körű tudását és írói tapasztalatát tükrözi." - _Washington Post Book World_

Dmitry Glukhovsky - Metró ​2033
2033. Az ​egész világ romokban hever. Az emberiség majdnem teljesen elpusztult. Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg - a Föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén. A metró állomásai most városállamok, az alagutakban sötétség honol, és borzalom fészkel. Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget.

Dmitry Glukhovsky - Metró ​2034
2034. Több ​mint húsz évvel az utolsó háború után az egész világ romokban hever. Moszkvában a túlélők a metróban, a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén húzzák meg magukat. Az egyik periferikus állomást, a Szevasztopolszkaját borzalmas mutánsok fenyegetik, s egyszer csak megszakad az összeköttetés a többi állomással - így pedig, lőszer nélkül halálra vannak ítélve. A titokzatos Hunter és az öreg Homérosz, aki egyre csak egy új eposz megírásáról álmodozik, elindul, hogy kiderítse, mi történt... S miközben lélegzetelállító kalandok során csapnak össze hol a metró szörnyeivel, hol a felszíni világ romjai között élő rémséges lényekkel, hőseink - akikhez a szerelmet kereső Szása, a száműzetésben felnőtt szép fiatal lány is csatlakozik - egyre mélyebben gondolják át e torz világ értelmét és a föld alá bújt, nyomorult emberiség rendeltetését... A Metró 2033 és folytatása a világ számos országában bestseller lett, és a két regényből népszerű számítógépes játék is készült.

John Wyndham - Szemünk ​fényei
ELTŰNT 24 ​óra a békés angliai falu, Midwich lakóinak életéből. Nem tudni, mi okozta, de hetekkel később kiderül, hogy a településen valamennyi termékeny nő MEGFOGANT a kiesett idő alatt. Vajon e világi vagy földöntúli hatalmak állnak az esemény mögött? Egy biztos csak: kilenc hónappal később MEGSZÜLETIK 61 rendkívüli gyermek, akiknek szeméből sugárzik az értelem, és minden tekintetben fölülmúlják a közönséges embereket. A falusiak tehetetlenek akaratbefolyásoló képességeikkel szemben, és a hadsereg is hiába vonul fel ellenük. Pedig hamarosan kiderül, hogy az emberiség és ez az új értelem nem fér meg együtt kis bolygónkon. Valamelyiknek feltétlenül EL KELL PUSZTULNIA Az angol SF e klasszikusának magyarországi megjelenésére évtizedeket kellett várni, de gondolatainak időszerűségéből ez mit sem von le. Az ember örök félelme az ismeretlentől új értelmet nyer, amikor a fenyegetés a gyerekszobából érkezik. John Wyndham regényének fontosságát az is jól illusztrálja, hogy az évek során háromszor filmesítették meg. Az adaptációk sikere után most végre az eredeti mű is eljutott hazánkba, hogy töprengésre és borzongásra bírja olvasóit.

Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Lakott ​sziget
"A ​22. század, az emberi civilizáció delelője. Megvalósult a csillagközi utazás csodája, és a galaxis benépesedett. A bolygók élik a maguk önálló életét, az egyetlen ellenőrző szerv a progresszoroké, akik a fejletlenebb kultúrák útját próbálják egyengetni. Makszim Kammerer, a zöldfülű szabad kutató a végtelent járja, újabb lakható, illetve lakott világok után kutatva. Amikor aztán egy űrbalesetet követően hajótörést szenved egy ismeretlen bolygón, egyáltalán nem biztos benne, hogy itt huzamosabb ideig elélhet az ember. Szétforgácsolódott birodalmacskák tengődnek az atomháború kínjait nyögő földjén, mindennaposak a mutációk, az eldugottabb vidékeken pedig még mindig a hajdani idők hadigépezetei szedik áldozataikat. Vajon sikerül-e újból egy néppé, szerves egésszé kovácsolni a pártoskodó kiskirályok által szédített tömegeket, vajon létrejöhet-e még működőképes társadalom a politika szörnyetegeinek meddővé vált harcterén? A Sztrugackij testvérek egykor mind nálunk, mind hazájukban betiltott regénye a világ SF-irodalmának igazi gyöngyszeme, és mondanivalója szerencsére (vagy sajnos) éppolyan időszerű, mint megírásakor. Ezt igazolja az is, hogy Oroszországban idén mutatták be kétrészes, monumentális filmváltozatát, amely talán idővel eljut a hazai mozikba is."

Szergej Lukjanyenko - Világok ​őre
Kirill, ​a teljesen átlagos, hétköznapi moszkvai fiatalember egy nap arra ér haza, hogy lakásában egy idegen nő lakik, aki ráadásul okmányokkal tudja igazolni, hogy már három éve övé a lakás. Az értetlen férfit végül rendőrök vezetik el. Munkahelyén azt állítják, a nevét sem hallották soha. Az összes hivatalban csak az idegen nő neve szerepel minden iraton. Kirillt a barátai, ismerősei egyik napról a másikra elfelejtik, mintha sosem látták volna. A személyi igazolványa is megsemmisül. Mikor végleg kilátástalanná válik a helyzete, egy ismeretlen felhívja a mobilján, és új munkát ajánl neki, amolyan vámtisztviselői feladatot – egy más világokba vezető átjárónál. Kollégái, a „funkcionálisok” rendkívüli képességekkel rendelkeznek: szinte legyőzhetetlenek, sebeik villámgyorsan begyógyulnak, a betegségek elkerülik őket, lényegében csaknem halhatatlanok. Az egyedüli bökkenő: nem távolodhatnak el néhány kilométernél messzebbre állomáshelyüktől. És hogy mik ezek a más világok? Egy nagyszabású kísérlet részei, amelyben az embereknek a laboratóriumi fehéregerek szerepét szánták. Vajon szembeszállhat-e egyetlen ember egy ekkora tervvel? Van-e esélye megmenteni az emberiséget – vagy akár csak saját magát? Az Őrség- és az Ugrás-könyvek Európa-díjas szerzőjének újabb regénye sem okoz csalódást rajongói egyre növekvő táborának, hiszen ismét megkapó közvetlenséggel mesél egy emberfeletti körülményekkel szembesülő kisember hőssé válásáról.

Orson Scott Card - Végjáték
A ​Föld újra támadás alatt áll. Egy földönkívüli faj a végső csatára készülődik. Az emberiség túléléséhez egy katonai géniuszra van szükség, aki talán legyőzheti az idegeneket. De ki lesz az? Ender Wiggin. Zseni. Könyörtelen. Ravasz. A taktika és a stratégia mestere. És gyermek. A Nemzetközi Flotta besorozza katonai kiképzésre, s amint Ender belép új otthonának, a Hadiskolának a kapuin, gyermekkora azonnal véget ér. Az újoncok közül kiemelkedve Ender bebizonyítja, hogy géniusz a géniuszok között. A harci szimulációk koronázatlan királyává válik. De vajon meddig bírja a magányt és a rá nehezedő nyomást? A szimulációkban sikereket ért el, de hogyan fog majd bizonyítani az igazi csatamezőn? Elvégre, a Hadiskola csak játék. Vagy mégsem?

John Scalzi - Az ​utolsó gyarmat
Katonai ​szolgálata végeztével John Perry leszerelt, és eseménytelen veteránéveit Huckleberry távoli bolygóján tengeti, ahol a Gyarmati Szövetség falusi békebírójaként a telepesek tyúk- és kecskepereiben szolgáltat igazságot. A korábban a Különleges Erőknél szolgáló feleségével, Jane Sagannel él együtt, több hektáros tanyájukon földet művelnek, és büszkeségtől dagadó kebellel figyelik, hogyan cseperedik örökbefogadott lányuk, Zoë. A falusi idill nyolc évét azonban egy csapásra fenekestül felforgatja, amikor a Gyarmati Szövetség fejese kopogtat a portájukon. Az emberek gyarmatbirodalma ugyanis politikai válság szélére sodródott: a maroknyi telepes segítségével létesített egykori kolóniák az évek során annyira megerősödtek, hogy egy ideje maguk is gyarmatosítási jogot követelnek saját bolygóiknak. Ki más lehetne rátermettebb kormányzója a baljós nevű Roanoke-ra készülő, tíz külön világról érkezett, önfejű telepesnek, mint Perry, a békebíró és az ellentmondást nem tűrő Sagan? Az új kolóniához a Gyarmati Szövetség nagy reményeket fűz, de nem csak azért, mert ezzel megzabolázhatja az elégedetlenkedő gyarmatokat, hanem egy ennél grandiózusabb, magasztosabb cél hajtja, mely egyben Johnt és Jane-t is a galaktikus politika, ármány és cselszövés legmélyebb vízébe dobja, a fejük felett lebegő háború árnyáról már nem is beszélve.

Arthur C. Clarke - Gentry Lee - A ​Ráma kertje
A ​huszonharmadik században a Földet már kétszer meglátogatta egy gigászi, titokzatos robotűrhajó, amely a naprendszer határain túlról érkezett -- és egy sajátunkat messze felülmúló idegen civilizáció technikai fölényének cáfolhatatlan bizonyítéka. Három földi űrhajós a Rámának elkeresztelt űrjármű labirintusszerű belsejében ragadt, ahol minden testi és lelki erejüket össze kell szedniük a túléléshez. A rettenthetetlen utazók csupán tizenkét esztendőnyi repülés után ismerik meg úti céljukat és szembesülnek a legnagyobb kihívással: hogy randevúzniuk kell a Ráma bázisállomással -- és galaktikus otthonuk láthatatlan megtervezőivel. A kozmonauták már hátrahagyták a családjukat, a barátaikat és földi javaikat, hogy új életet kezdjenek. Ám azok a válaszok, amelyek a Rámai csomópontnál várják őket, még nagyobb áldozatokat követelnek tőlük -- feltéve, hogy az emberiség kész megismerni a megdöbbentő igazságot.

Samantha Shannon - Csontszüret
Samantha ​az új J.K.Rowling The Sunday Times Sötét bűbáj és gonosz varázs a fantasy szerzők új generációjának legjobbjától. Booklist A szindikátusnak dolgoztam. Ha úgy vesszük, hacker voltam. Nem gondolatolvasó, inkább elmeradar, aki az éterre hangolódva fogta annak minden rezdülését. Olyasmit is érzékeltem, ami nem a közvetlen közelemben történt: rögtön tudtam, ha kint, az utcán végigsétált egy látó, és megéreztem, amikor Covent Gardenben gyülekezni kezdtek a lelkek. Amint rákapcsoltak a létfenntartó gépekre, a Seven Dials egy mérföldes körzetében bármit kiszagoltam az éterben. Ha bárkinek kedve támadt a I-4 szennyesében turkálni, Jaxon záros határidőn belül már ugrasztott is. Meggyőződése szerint ennél sokkal többre is képes lehettem volna, de Nick minden kísérletezést megtiltott. Fogalmunk sem volt, milyen következményei lennének rám nézve. 2059. Scion London. Paige Mahoney látszólag egy átlagos tizenéves lány, aki titokban egy alvilági szervezetnek dolgozik. Kisstílű lopások helyett ő nagyobb tétben játszik. Paige egy álomhacker, aki feltöri mások elméjét, és a gondolataikban kutat fontos információk, összeesküvési tervek után. Mindezt pénzért. Egy nap azonban sötét és gonosz erő keríti hatalmába... beláthatatlan következményekkel Oxford több évszázada lekerült a térképről, azóta titkos börtönváros, ahol a paranormális bűnözőket tartják fogva egy idegen faj felügyelete alatt. A rephaiták belőlük toboroznak a hadsereget, hogy véghezvigyék titkos tervüket. Paige mentora és kiképzőtisztje Arcturus, a vérhitves, aki halálos ellensége az embereknek. Ahhoz, hogy szabaduljon, be kell törnie mestere elméjébe, és fel kell fedni a titkát... A The Bone Season trilógia, akár a Mátrix és Az éhezők viadala, korunk nagy sagája. A könyveket immár 24 országban magas előlegért vették meg a legjobb ifjúsági-fantasy kiadók, a történetből készülő filmet a Hobbit stábja készíti, akár az új Twilight is lehet belőle.

Ismeretlen szerző - Kétszázadik
Negyven ​évvel ezelőtt jelent meg a Kozmosz Fantasztikus Könyvek első darabja. A sorozat később nevet váltott, a szerkesztői által összeállított magazin után Galaktika Fantasztikus Könyvekre keresztelték át. Bárhogy hívták is azonban, mindig egyazon cél vezérelte: a hazai és külföldi SF legjavát megismertetni az olvasókkal. A fantasztikus irodalom klasszikusai és legfrissebb irányzatai is bemutatkozhattak lapjain, a legfőbb szerkesztési elv pedig a sorozat tarkaságát, sokoldalúságát és az értékek közvetítését tartotta szem előtt. Az eltelt negyven esztendő alatt 199 kötetünk jelent meg, és most, hogy e kerek számról méltóképpen emlékezzünk meg, kétszázadikként egy antológiát állítottunk össze olyan szerzők elbeszéléseiből, akik fontos szerepet játszottak-játszanak szerkesztőségünk életében. Húsz írás, amelyek most jelennek meg először magyarul nyomtatásban. Jó szórakozást, ünnepeljük együtt olvasással az elmúlt negyven évet, és az előttünk álló, egyelőre csak az SF-írók által ismert jövőt! Isaac Asimov / Nemere István / E. C. Tubb / Kasztovszky Béla / Arkagyij és Borisz Sztrugackij / Kánai András / Robert Silverberg / Michael T. Cricket / Mike Resnick / László Zoltán / Ted Chiang / Takács Boglárka / Jean-Claude Dunyach / Somlai Nóra / Elisabetta Vernie/ Antal József / Szergej Lukjanyenko / Szélesi Sándor / Gustavo Valente / F. Tóth Benedek / Jonathan Lethem / Galántai Zoltán / Robert Charles Wilson / Tom Anderson

George R. R. Martin - Trónok ​harca
A ​Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg. Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel. Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és tűz dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.

Arthur C. Clarke - Gentry Lee - Ráma ​II.
Az ​emberiség földön kívüli intelligenciával való első találkozása nem tudott fényt deríteni az idegenek eredetére és céljaira. A Rámával randevúzó, talányt talány után felfedező űrhajósok csupán egyetlen tényt tudtak biztosan megállapítani: a rámaiak mindenből hármat készítettek. Sokan ebből arra következettek, hogy a Naprendszert meglátogató idegen űrhajót további kettő fogja követni. És lám, igazuk lett: Hetven évvel az első csillaghajó után újabb Ráma dübörög a Föld felé! Hiába fogadja azonban az új jövevényt jóval felkészültebb emberi expedíció, mint elődjét, a randevú a második Rámával hamarosan baljós események sorozatába torkollik. Az új csillagközi vándor ugyanis -bár kívülről szakasztott mása az első Rámának- új kihívásokat kínál felderítőinek, akik nem biztos, hogy mindig a legbölcsebb módon reagálnak ezekre...

China Miéville - Armada ​I-II.
Új-Crobuzon ​városából kis hajó indul Nova Esperium fegyencgyarmata felé, menekültek és elítéltek tarkabarka csapatával a fedélzetén. Útjukat azonban kalóztámadás zárja rövidre, és a túlélők Armada világában találják magukat, e több ezer összekapcsolt hajóból álló úszó szigeten, a törvényenkívüliek sajátos társadalmi berendezkedésű paradicsomában. Armada vezetői hatalmas vállalkozásra készülnek, amelyhez minden segítségre szükségük van: egy legendás tengeri szörny elfogásával akarnak közelebb kerülni a mindenség fölötti hatalom kulcsához. Csakhogy terveiket külső és belső ellenségek is veszélyeztetik, s ami végső soron kockán forog, az maga a valóság szövedéke lehet. China Miéville az angol fantasztikus irodalom új nemzedékének egyik kiemelkedően tehetséges "fenegyereke", akinek különböző művei elnyerték már az Arthur C. Clarke-, a Brit Fantasy- és a Locus közönségdíjat is. Az _Armada_ ugyanabban a világban játszódik, mint a magyarul korábban megjelent _Perdido pályaudvar, végállomás_, de ahhoz csupán csak lazán kapcsolódik, önmagában is teljes értékű élményt nyújt mind az SF, mind a fantasy szerelmeseinek, de akik egyszerűen irodalomra vágynak, azoknak sem kell csalódniuk.

Philip K. Dick - Az ​utolsó szimulákrum
A ​HATALOM CSAK EGGYEL OSZTHATÓ. A háború dúlta Földön a sors és a körülmények egy különös csoportot hoznak össze: egy fasisztát, aki államcsínyt tervez, egy zongoristát, aki az elméjével játszik a hangszeren, egy First Ladyt, aki mindent a kezében akar tartani, és az utolsó praktizáló pszichiátert. És miközben a társadalom tetején állók a hatalomért marakodnak, az elnyomott alsó osztály kezd magához térni a kábaságból, egyre többet kérdez, egyre inkább tudatára ébred helyzetének és erejének. Philip K. Dick ebben a regényben is rá jellemző módon időutazásból, pszichoterápiából, telekinézisből, androidokból és neandervölgyi mutánsokból gyúr egy olyan történetet, amelyben összeesküvés összeesküvést ér, és szokás szerint semmi nem az, aminek látszik.

Arthur C. Clarke - Frederik Pohl - Végső ​bizonyítás
Pierre ​de Fermat francia műkedvelő matematikus 1637-ben ezt írta egy tudományos kötet margójára: "Egy köböt pedig lehetetlen szétbontani két köbre, egy negyedik hatványt két negyedik hatványra, és általában a négyzet kivételével egy hatványt ugyanolyan két hatványra. Erre találtam egy valóban csodálatos bizonyítást, de a lapszél túl keskeny ahhoz, hogy befogadja." Mivel megoldását máshol sem jegyezte föl, útjára indított egy legendát, amely évszázadokon keresztül kísértette a matematikusokat. A "Nagy Fermat-sejtés" bizonyítása végül 1995-ben sikerült Andrew Wilesnak, de csupán olyan eszközökkel, amelyek a 17. századi tudósnak nem álltak rendelkezésére. Amikor egy lelkes fiatal Sri Lanka-i fiú, Randzsit Szubramanian rábukkan az eredeti megoldásra, világszerte zseninek kiáltják ki, hírnév és vagyon hull az ölébe, de boldogsága nem tart sokáig. A legkülönbözőbb hatóságok és titkos szervezetek akarják soraikba toborozni, hogy kihasználhassák rendkívüli matematikai tehetségét. És mindeközben egy hatalmas idegen flotta tart a Föld felé, hogy elpusztítsa a magenergia birtokába jutott, potenciálisan veszedelmes új fajt. Az emberiségnek saját maga és a galaxis többi értelmes lénye számára is be kell bizonyítania, hogy érdemes a fennmaradásra. Es ebben az újabb bizonyításban is kulcsfontosságú szerep jut Randzsitnak. Az SF két Nagymesterének közös meséje maga is bizonyíték arra, hogy jövőnk záloga a tudomány és a racionális gondolkodás. Mert az emberi elménél, ha jó célra használják, nincs csodálatosabb.

Jack McDevitt - Elveszett ​kolónia
2688-ban ​két csillagközi űrhajó indult útnak, utasai a Föld orwelli teokráciája elől menekültek egy szebb új világba. Soha többé nem érkezett hír róluk. Évezredekkel később Alex Benedict régiségkereskedőnek birtokába kerül egy csésze, amely a Keresőről származhat, az egyik űrhajóról, amely a szakadárokat vitte a fedélzetén. Mivel a megtalálóra vagyon és hírnév vár, Alex és asszisztense, Chase nyomozni kezdenek, és rá is bukkannak a sodródó hajóra… egy kihalt naprendszerben. Felfedezésük több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol, és ez veszedelmes kalandjuknak még csak a kezdete. Jack McDevitt Nebula-díjas regénye, az Alex Benedict-sorozat harmadik kötete ismét lélegzetelállítóan keveri a krimi és az SF stílusjegyeit, páratlan koktélját adva kalandoknak, rejtélyeknek és idegen világoknak. „Ez a regény sokat ígér, és még többet vált valóra. Háttere pedig maga a galaxis.” – Publishers Weekly „A szerzőt joggal hasonlítják Arthur C. Clarke-hoz, ezúttal is grandiózus látomással szolgál az emberiség jövőjéről a csillagok között. Mégsem feledkezik el közben a hihetően megformált szereplőkről sem.” – Booklist „Egy regény tele Nagy Ötletekkel.” – SF Site

Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Bogár ​a hangyabolyban
Lev ​Abalkin Progresszor eltűnt. Utoljára a Szigetbirodalom politikai csatározásaiba keveredett bele, majd hazarendelték. Azóta valahol a Földön bujkál, de hogy a lelkiismerete elől, vagy egy idegen civilizáció sötét megbízását teljesíti, nem tudni. Csak egyvalaki találhatja meg: Makszim Kammerer, a KONBIZ-2 különleges ügynöke, aki valamikor maga is Progresszornak készült. Kammerer pályája kezdetén maga is megjárta a Szaraks bolygó birodalmainak intrikákkal terhes világát, ám Abalkin esete még őt is megoldhatatlannak látszó rejtéllyel szembesíti. Egyre inkább úgy tűnik, ez a nyomozás akár a józan eszébe kerülhet, sőt az életébe. Az Európai Nagymester testvérpár egyik legtöbbet vitatott műve, a Lakott sziget folytatása most végre teljes terjedelmében, önálló kötetben olvasható magyarul, Borisz Sztrugackij kihagyhatatlan utószavával.

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Régmúlt ​napok fénye
Mi ​lenne, ha a világon minden esemény visszanézhetővé válna? Hozzáférhetővé válna az az információ, hogy ki gázolt cserbenhagyásosan az előző héten, éppúgy, mint az, hogy mi történt meg valójában a bibliai események közül. Amikor a féregjárat-technológián alapuló időlencse találmánya nyilvánosságra kerül, mind szélesebb igény mutatkozik a használatára. Házastársi viták kibogozására, bűnesetek felderítésére vagy akár puszta nosztalgiázás céljaira is igénybe venné a Föld szinte teljes népessége. De vajon az emberek kezébe adható-e egy ilyen kényes eszköz, amely fenekestül fordíthatja föl nemcsak mindennapi életünket, de egész történelemszemléletünket is? A két díjnyertes SF-szerző közös műve egszerre kalandos és filozofikus történet az információ szabadságáról és az igazság szubjektivitásáról.

Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - A ​hétfő szombaton kezdődik
A ​varázslók és boszorkányok a régi időkben jobban jártak, ha nem verték nagydobra, milyen mesterséget gyakorolnak, amennyiben nem akarták egy füstölgő máglya hegyiben találni magukat. Ma már természetesen felvilágosultabb korban élünk, senkit nem égetnek meg többé - ezt a feladatot mindenki saját maga végzi el a vállalkozások és adók világában. Sőt a mágia akadémikus kereteket kapott, megalakult a BOVATKI: a Boszorkányság és Varázslat Tudományos Kutatóintézete. Itt konferenciákat tartanak, disszertációkat és jelentéseket írnak, az intézmény folyosóin az ember ősi istenekbe botolhat, a munkavédelmi oktatás részét képezik a babonaságok, és nehezebb napokon még a pokol kapuja is megnyílhat. Szása Privalov, a fiatal programozó mit sem sejtve lép munkába ezen az igen különös helyen, de hamarosan már azon sem csodálkozik, ha egy beszélő kandúr kerül az útjába vagy személyesen Merlin jelenik meg kénszagú villámlás közepette a laborban. A Sztrugackij fivérek a hivatali bürokrácia útvesztőinek beható ismeretében kacagtató szatírát írtak az irathalmokba fúló emberi fantázia lázadásáról. A regény most először jelenhet meg csorbítatlanul, teljes egészében, és hányatott keletkezésének krónikáját exkluzív szerzői utószó taglalja.