Pjotr Hrumov, miután meggyőződött arról, hogy a geometerek világától nem remélhet segítséget a Föld megmentéséhez, elköt egy űrhajót, és elmenekül. Eltökélt szándéka, hogy elrepül a Galaxis magjába, az Árnyékhoz, amely rendelkezhet a szükséges erővel.
Társaival egy teljesen élettelen, “kóbor” bolygón ér földet, ahol rábukkannak egy Kapura. Ezek kötik össze az Árnyék több százezer bolygóját. Aki átlép rajtuk, halhatatlan lesz, de közben az Árnyék “elsajátítja”, teljes tudatát magába olvasztja, önmaga részévé teszi.
Mivel a Kapu a legrejtettebb vágyaknak engedelmeskedik, az utazók elszakadnak egymástól, és ezzel megkezdődik a versenyfutás az idővel, mert ha nem jutnak vissza a Földre még jókor a megoldással, többé nem lesz hová hazatérniük.
Az Európa-díjas orosz szerző kétkötetes sorozatának befejező részében galaktikus méretekben bonyolítja cselekményét, végkövetkeztetésként mégis azt vonja le, hogy a csillagok között is az emberi értékek a legfontosabbak.
Kapcsolódó könyvek
Szergej Lukjanyenko - Őrök világa
Kirill kisemberből akaratán kívül lett szuperhős, de amikor a párhuzamos világok markában tartó kísérlet nyomára bukkant, elveszítette hatalmát, pozícióját. Újra üldözötté vált, de immár nem csak saját hazájában. Tervét mégsem adja fel, meg akarja menteni a Földet mindenható irányítóinak uralma alól. Ehhez azonban segítségre van szüksége.
Céljának elérése érdekében akár még régi ellenségeivel is hajlandó szövetséget kötni, és különös világok sorát járja be, azt az egyet keresve, amely sikerrel lázadt fel a funkcionálisok ellen.
Az univerzumokon át folytatódó fogócskába Kirill egyre jobban belefárad, és időközben hiába nyerte vissza hatalma egy részét, kételkedni kezd, valóban neki találták-e ki a megváltó szerepét. Persze üldözőit nehéz meggyőzni ennek ellenkezőjéről, márpedig ha nem sikerül, elkerülhetetlenné válik az életre-halálra menő, végső leszámolás.
Az Őrség- és Ugrás-regények sikerszerzőjének újabb kötete sem okoz csalódást a kalandokra és egzotikumra szomjas olvasónak. A Világok őre történetének lezárása a pergő cselekmény és a tarka ötletek valóságos tűzijátékát adja, miközben azon is elgondolkodtat, vajon mi mit tennénk a rendkívüli helyzetekbe kerülő kisember helyében.
Szergej Lukjanyenko - Világok őre
Kirill, a teljesen átlagos, hétköznapi moszkvai fiatalember egy nap arra ér haza, hogy lakásában egy idegen nő lakik, aki ráadásul okmányokkal tudja igazolni, hogy már három éve övé a lakás. Az értetlen férfit végül rendőrök vezetik el. Munkahelyén azt állítják, a nevét sem hallották soha. Az összes hivatalban csak az idegen nő neve szerepel minden iraton. Kirillt a barátai, ismerősei egyik napról a másikra elfelejtik, mintha sosem látták volna. A személyi igazolványa is megsemmisül.
Mikor végleg kilátástalanná válik a helyzete, egy ismeretlen felhívja a mobilján, és új munkát ajánl neki, amolyan vámtisztviselői feladatot – egy más világokba vezető átjárónál. Kollégái, a „funkcionálisok” rendkívüli képességekkel rendelkeznek: szinte legyőzhetetlenek, sebeik villámgyorsan begyógyulnak, a betegségek elkerülik őket, lényegében csaknem halhatatlanok. Az egyedüli bökkenő: nem távolodhatnak el néhány kilométernél messzebbre állomáshelyüktől.
És hogy mik ezek a más világok? Egy nagyszabású kísérlet részei, amelyben az embereknek a laboratóriumi fehéregerek szerepét szánták. Vajon szembeszállhat-e egyetlen ember egy ekkora tervvel? Van-e esélye megmenteni az emberiséget – vagy akár csak saját magát?
Az Őrség- és az Ugrás-könyvek Európa-díjas szerzőjének újabb regénye sem okoz csalódást rajongói egyre növekvő táborának, hiszen ismét megkapó közvetlenséggel mesél egy emberfeletti körülményekkel szembesülő kisember hőssé válásáról.
John Scalzi - Vének háborúja
John Scalzi a Vének háborújában egy olyan világot ír le, ahol az ember már űrbéli gyarmatokon él, és folytat kegyetlen harcokat újabbakért a Gyarmati Véderő vezetésével. Erre mindenképp szükség van, ugyanis az erőforrások szűkösek, lakható bolygókból pedig kevés van, és emiatt a kivándorlást erősen korlátozzák a Földről. Sokaknak csak az a lehetőség marad, hogy a hetvenöt éves kort elérve jelentkezzenek katonának, majd két év frontszolgálat után letelepedjenek valamelyik kolónián, busásan megjutalmazva. Nem csak emiatt hangzik csábítónak ez a lehetőség: a közvélekedés szerint a Gyarmati Véderő valamilyen módszerrel meg is fiatalítja az embereket, hiszen öregekkel nem lehet harcba indulni.
Úgyhogy John Perry két dolgot tett a hetvenötödik születésnapján. Meglátogatta a felesége sírját, majd belépett a hadseregbe. Csak két évet kell túlélnie. Azt viszont még ő sem sejti, hogy milyen megpróbáltatások várnak rá - a brutális háborúk és az otthon fényévekre nyúló távolsága örökké megváltoztatja az embert. Valami sokkal különösebbé és veszélyesebbé.
John Scalzi - Szellemhadtest
Az emberiséget soha nem látott veszély fenyegeti, űrbéli gyarmatai ellen három intelligens faj szövetkezik. Három faj és egyetlen ember. Az emberiség egyetlen reménye az, hogy az áruló tudós a dezertálása során hátrahagyta az elméjéről készült biztonsági másolatot. De senki nem tudja, hogyan lehetne azt felhasználni. A Gyarmati Véderő Szellemhadteste soha nem az erkölcsi aggályairól volt híres, így megpróbálja egy klónkatonájába ültetni a lemásolt lelket... elvégre a háborút nekik kell megakadályozni, és ezért a célért mindenre hajlandóak.
Scalzi ott folytatja a sodró lendületű katonai sci-fit, ahol a "Vének háborúja" véget ért, még lebilincselőbb történettel és emelve a téteket. Megfiatalított vének és gyorsan öregedő fiatalok vívják a különleges háborút, ami pontosan olyan, mint az összes háború a történelemben: végtelenül mocskos. Az egyetlen menedék, ha valaki megtalálja magában az erkölcsi iránytűt, ahogyan az Scalzi kalandos sorsú főhősének is sikerült. De elég lesz-e most is ennyi, ebben a mindent elsöprő háborúban?
James S. A. Corey - Leviatán ébredése
Az emberiség már meghódította a naprendszert – eljutott a Marsra, a Holdra, a Kisbolygóövbe és még távolabbra –, a csillagok viszont továbbra is elérhetetlenek. Ám a kolóniák közötti kapcsolat cseppet sem feszültségmentes.
Jim Holden a Szaturnusz és az Öv között ingázó egyik jégbányász hajó tisztje. Amikor véletlenül rábukkannak egy elhagyott űrhajóra, a Scopulira, olyan titok birtokába kerülnek, amiért egyesek gyilkolni is hajlandóak – méghozzá Jim és a legénységre számára felfoghatatlan méretekben. Olyan események láncreakciója indul el, amely az egész Naprendszert háborúval fenyegeti.
Eközben Miller nyomozó egy lány után kutat. Egyetlen lány után a több milliárd lakosú rendszerben, a szülei azonban dúsgazdagok, és mindig a gazdagok diktálnak. Amikor a nyomok a Scopulihoz és a lázadókkal szövetkező Holdenhez vezetnek, a szálak összefutnak…
Holdennek és Millernek a Föld és a Mars kormányzata, a Külső Bolygók forradalmárai és a nagyvállalatok titkos érdekkörei között húzódó vékony határmezsgyén kell egyensúlyozniuk – és nem túl jók az esélyeik. Ám odakint, az Övben mások a szabályok, és egyetlen kis űrhajó a világmindenség sorsát döntheti el.
2011-ben üstökösként robbant be a James S. A. Corey álnevű szerzőpáros az angol nyelvű piacra bemutatkozó regényével, amelyet az elsöprő siker mellett, több díjra is jelöltek, és nem csak a sci-fi rajongóknak vált kedvencévé.
Dan Simmons - Hyperion bukása
Hét zarándok indult útnak a Hyperion távoli bolygójára, hogy a Shrike színe elé járulva választ találjanak kérdéseikre. De vajon melyikük kívánságát teljesíti a félig szerves, félig gép szörnyeteg? És mi lesz a többi hős sorsa?
Az emberek lakta világegyetem fordulóponthoz érkezett. A Hyperion félreeső bolygóján az időben visszafelé haladó, rejtélyes Időkripták megnyitják kapuikat, hogy a Shrike, a fájdalom és a megtorlás félistene emberek millióinak sorsa felett döntsön. A Számkivetettek ostrom alá veszik a Hegemóniát, míg az általunk teremtett, megbízhatatlan MI-k azon fáradoznak, hogy létrehozzák a Végső Intelligenciát, Istent. A gépek istenét, mely pusztulásba taszíthatja az egész emberiséget.
Dan Simmons klasszikus regényének, a Hyperion című űroperának a folytatása még az első kötetnél is grandiózusabb távlatokat nyit a technológiai fejlődés és az emberi civilizáció jövőjéről, de a gépek, fajok, vallások és filozófiák eposzi léptékű háborújában sem veszíti szem elől az egyént.
Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - A bíborszínű felhők bolygója
A Hiusz űrhajó-prototípus forradalmasíthatja az űrrepülést, korábban nem is álmodott lehetőségeket nyitva meg az emberiség előtt. Veszélyes első útjára olyan legénység kerestetik, amely minden nehézséggel bátran szembenéz. És összeáll a csapat: Jurkovszkij, Dauge, Krutyikov és Bikov - egyszer majd legendává válnak mindahányan.
A feladat: a fotonhajtóművek bejáratása, valamint a Vénusz bolygó felderítése. Több korábbi expedíció már odaveszett, de az egyik csapat geológusa, Tahmaszib Mehdi még jelentette egy mesésen gazdag nehézfém-lelőhely, az Urán Golkonda felfedezését. A tét tehát nem kicsi: végtelen jólét és maguk a csillagok hullhatnak az emberiség ölébe, amennyiben a Hiusz sikerrel jár. Ha azonban nem... a társadalmi és technikai fejlődés megfeneklik, és a Föld sosem válik galaktikus birodalom központjává.
Chris Beckett - Sötét Éden
Azon a bizarr, nap nélküli bolygón, amit Édennek hívnak, a Család 532 tagja az Erdő lámpásfáinak fénye és melege alatt talál menedéket. Az Erdő mögött a Havas Sötét hegyei terülnek el, ahol olyan csípős a hideg, és olyan mély az éjszaka, hogy még soha nem kelt át rajta élő ember.
A Család Legvénebbjei még emlékeznek a legendákra egy olyan világról, ahol a fény az égből jön, és ahol a nők és férfiak olyan hajókat építettek, amelyek az eget is képesek átszelni. Ezek a hajók hozták őket is ide a Legvénebbek szerint – és a Családnak meg kell várnia, amíg az utazók visszatérnek.
De az ifjú Vöröslámpás John megszegi az Éden törvényeit, darabokra töri a Családot, és megváltoztatja a történelmet. El fogja hagyni a járt utat a járatlanért, bemerészkedik a Sötétbe... és felfedezi az igazságot a világukról.
A _Sötét Éden_ éppen annyira sci-fi, mint szépirodalom; részben tanmese, részben egy felkavaró fejlődésregény, ami a sötét, baljós szépség meglepően eredeti földönkívüli világában játszódik, egy egyszerre lenyűgözően egyszerű, mégis megdöbbentően sokoldalú prózába ültetve.
China Miéville - Konzulváros
Az ismert univerzum peremén, az Arieka nevű bolygón áll Konzulváros, ahol az emberek nemzedékek óta békésen élnek légburokba zárt diaszpórájukban. Az őshonos faj élő, szerves metropolisza az univerzum legkülönösebb teremtményeinek ad otthont, akikkel kizárólag a különleges adottságokkal rendelkező emberek, a konzulok képesek kommunikálni. Ariekán emberöltők óta minden a legnagyobb rendben zajlik, és Konzulváros éli a világtól elzárt gyarmatok békés, unalmas életét. Egészen addig, amíg egy újonnan érkező hajó és furcsa utasai fel nem borítják a megszokott egyensúlyt…
Avice kislányként azt hitte, Konzulváros maga az egész a világ - aztán egyike lett azoknak a keveseknek, akik kijutottak a gyarmatosított űrbe, ahol különös hajók siklanak a mindennapi világ alatti térben. Mire visszatér egykori otthonába, már teljesen más szemmel nézi a valaha természetesnek vett furcsaságokat, és bármennyire is tiltakozik ellene, mégis központi szerepet játszik a bolygót megrengető eseményekben.
William Gibson - Neurománc
Vigyázz, ha jön a jövő...! Case, a konzolcowboy, az adatmezők magányos vándora magára haragította megbízóit, s ezért a hibáért képességei legjavával kellett fizetnie. Azóta üzletel, a fennmaradásáért küzd a XXI. századi Japán alvilágában, ahol a pénz szava törvény, a könnyelműség büntetése pedig gyors, kíméletlen halál... Armitage, a kékszemű démon azonban nem az üzletkötés szándékával keresi fel Case-t. Neki az aranykezű számítógépvirtuózra van szüksége. Társnője az acélkarmú, harcra drótozott izomzatú Molly indítékai még különösebbek... Megbízójuk a világ legzseniálisabb komputere svájci állampolgár. Szabadparton, ebben a fura, égi Las Vegasban él, egy arisztokrata dinasztiát szolgál. Úgy határozott, kivívja szabadságát. Bármi áron... A modern SF csúcsteljesítménye!
Adrian Barnes - Álmatlanok
Egy nap Vancouver lakossága azt tapasztalja, hogy senki, vagyis szinte senki nem aludt előző éjjel. Másnap ugyanez történik. Harmadnap megint. Kiderül, hogy az egész világ ugyanabban a bajban szenved. Csupán néhányan maradnak az alvás képességének birtokában, ráadásul mind ugyanarról álmodnak: egy furcsa, aranyszínű fényről.
Hat napnyi teljes alvásmegvonás után bekövetkezik az alvásdeprivációs pszichózis. Négy hét után a test belehal. A két időpont között pedig elszabadul a pánik és a pokol. Egy bizarr új világ jön létre, amelyben azok veszik át a vezetést, akik korábban a társadalom peremére szorultak, és az új hatalom egészben nyeli le a régit.
Adrian Barnes bemutatkozó regénye a legvadabb posztapokaliptikus rémálom - nem véletlenül jelölték érte az Arthur C. Clarke-díjra, és tekintik a kortárs sci-fi egyik legizgalmasabb és egyben legfélelmetesebb új hangjának.
John Scalzi - Az utolsó gyarmat
Katonai szolgálata végeztével John Perry leszerelt, és eseménytelen veteránéveit Huckleberry távoli bolygóján tengeti, ahol a Gyarmati Szövetség falusi békebírójaként a telepesek tyúk- és kecskepereiben szolgáltat igazságot. A korábban a Különleges Erőknél szolgáló feleségével, Jane Sagannel él együtt, több hektáros tanyájukon földet művelnek, és büszkeségtől dagadó kebellel figyelik, hogyan cseperedik örökbefogadott lányuk, Zoë.
A falusi idill nyolc évét azonban egy csapásra fenekestül felforgatja, amikor a Gyarmati Szövetség fejese kopogtat a portájukon. Az emberek gyarmatbirodalma ugyanis politikai válság szélére sodródott: a maroknyi telepes segítségével létesített egykori kolóniák az évek során annyira megerősödtek, hogy egy ideje maguk is gyarmatosítási jogot követelnek saját bolygóiknak. Ki más lehetne rátermettebb kormányzója a baljós nevű Roanoke-ra készülő, tíz külön világról érkezett, önfejű telepesnek, mint Perry, a békebíró és az ellentmondást nem tűrő Sagan? Az új kolóniához a Gyarmati Szövetség nagy reményeket fűz, de nem csak azért, mert ezzel megzabolázhatja az elégedetlenkedő gyarmatokat, hanem egy ennél grandiózusabb, magasztosabb cél hajtja, mely egyben Johnt és Jane-t is a galaktikus politika, ármány és cselszövés legmélyebb vízébe dobja, a fejük felett lebegő háború árnyáról már nem is beszélve.
Alfred Bester - Tigris! Tigris!
Ez egy aranykor volt, a kalandozások, az intenzív élet és a durva agónia korszaka. Vagyon és tolvajlás, fosztogatás és erőszak, kultúra és bűn korszaka. A szertelenség kora volt, a különcök elbűvölő évszázada...
A dzsauntolás – helyváltoztatás, pusztán az elme erejével – alapjaiban rendítette meg és fenekestül felforgatta a társadalmat. A Naprendszer kettészakadt; a Belső Bolygók és a Külső Holdak közötti gazdasági feszültség véres, kíméletlen háborúvá eszkalálódott, minden készen állt arra, hogy az emberiség elpusztítsa önmagát.
Gulliver Foyle, harmadosztályú segédgépész százhetven napon át sodródott az űrben egy kilőtt teherhajó roncsán. Egy tudatlan barom, aki megadóan várja a halált. Ám egy napon feltűnik egy hajó, egy testvérhajó, mely megmenthetné, de sorsára hagyja… Foyle bekattan, és a közönyös átlagember nem létezik többé.
Szörnyetegek, különcök és hóbortosok kora ez… és ebben a forrongó huszonötödik században veszi kezdetét Gully Foyle ádáz bosszújának története.
Minden idők egyik legjobb science fiction regénye!
Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Nehéz istennek lenni
Egy 2134-ben fölfedezett bolygón vagyunk, annak is az Arkanar nevű országában, ahol a távoli Földről érkezett „progresszorok” élnek a bolygólakók között. Feladatuk, hogy észrevétlenül, apró lépésekkel jó irányba tereljék a társadalmat, mely itt még a sötét középkornál tart. Tilos minden erőszakos beavatkozás, gyilkosság, hatalomátvétel – a Föld titkos küldöttei csupán a felvilágosult gondolatok hordozói…
Ilyen progresszor don Rumata, aki magas rangú nemesúrként éli életét Arkanarban, s most szörnyű dilemmával néz szembe. Don Reba főminiszter létrehozott egy kegyetlen gárdát, amely szisztematikusan pusztítja az írástudókat. S miután megmérgezi a királyt, kiderül, hogy ez a tehetségtelen, szürke ember a Szent Rend bábjaként követte el szörnyű bűntetteit, s most a minden felvilágosult eszmét elutasító papok veszik át az uralmat. Don Rumata tudja – hiszen alapos oktatást kapott középkortudományból –, hogy nem akadályozhatja meg az arkanari társadalom baljós fordulatát: aminek meg kell történnie, az úgyis megtörténik. S azt is tudja, hogy voltak már olyan progresszorok, akik hasonló helyzetben nem bírták tétlenül nézni az eseményeket: a diktatúra ellen lázadók élére álltak, vagy puccsot hajtottak végre… De sohasem jártak sikerrel.
A Nehéz istennek lenni a sci-fi irodalom egyik kultikus műve, melyből már két filmet forgattak (Alekszej German szuperprodukcióját 2010 végén mutatják be), valamint számítógépes játék is készült a témájából.
John Scalzi - Bezárt elmék
Egy hotelszobában ismeretlen férfi holttestére bukkan a rendőrség. A feltételezett gyilkost még a helyszínen elfogják, de ő semmire sem emlékszik. Nem sokkal később újabb bűntény történik. Az esetet a kezdő FBI-ügynök Chris Shane-nek és sokat látott társának kell megoldania.
Hamarosan rájönnek, hogy igen nagy a tét. Az események ugyanis összefüggésben vannak egy frissen beiktatott törvénnyel, amelynek értelmében az USA radikálisan csökkenti a Haden-szindróma által érintett emberek ellátására szánt összegeket. A gyógyíthatatlan betegség több millió amerikait fertőzött meg: az életben maradottak elméje ugyan ép maradt, de elveszítették az uralmat önnön testük felett, így az agyukba ültetett neurális háló segítségével tartják a kapcsolatot a világgal.
Az új törvény nemcsak a lakosság jelentős részét háborítja fel, hanem számos nagyvállalat érdekeit is sérti. A hadenes közösség tiltakozásként tüntetéseket és sztrájkot szervez, mások azonban akár ölni is képesek...
John Scalzi futurisztikus politikai thrillere két Vének háborúja-kötet közti szünetben íródott, és kiváló példája annak, hogy a tengerentúl legnépszerűbb sci-fi szerzője az akciódús űroperák világán kívül is képes maradandót alkotni.
Isaac Asimov - A csillagok, akár a por
A Föld egyik egyetemén tanuló Biron Farril arra ébred kollégiumi szobájában, hogy valaki a vesztére tör. Szöknie kell, pedig még nem is sejti hogy miért próbálják megölni. Menekülés közben rádöbben, hogy belekeveredett a lakott bolygók fölött uralkodó triannok ellen készülő galaktikus méretű lázadás sodrába. Bolygóról bolygóra szökve tudja meg, hogy a zendülők egyik vezére volt apja is, akit elárultak, és kivégeztek. Biron most már nem csak az életét menti, de meg akarja találni apja gyilkosait, s eközben el kell jutnia a lázadó bolygóra is, ha meg akarja állítani a vesztébe rohanó emberiséget. A helyzetét csak nehezíti hogy beleszeret az ellenségnek vélt uralkodó szépséges lányába.
Justin Cronin - A szabadulás
Rákbeteg felesége halála után dr. Lear, az özvegy tudós elkezdi kutatni a hosszú élet titkát, a betegségek és az öregedés ellenszerét. A hamarosan a hadsereg felügyelete alá kerülő kísérletsorozat eredményeként azonban a 12 kísérleti alany – minden emberi vonását elvesztve – félelmetes, gyilkos lénnyé alakul át. A kutatás utolsó fázisában a tudósnak szüksége van egy hatéves kislányra is, akit szintén beoltanak a kiszámíthatatlan hatású vírussal. Annak ellenére, hogy a Colorado-hegységbeli kísérleti telepet kommandósok őrzik, a kísérleti alanyok, azaz „fertőzöttek” kiszabadulnak. Senki és semmi nem állíthatja meg őket, a fertőzés egyre terjed, s mind több ember válik hozzájuk hasonló vérszomjas szörnyeteggé. Egyedül Amy, a hatéves kislány szervezete reagál másképpen a vírusra. A különös, világító lényekké átalakuló fertőzöttek az Egyesült Államok egész területét ellepik: már csak egy emberi közösség marad valahol Kaliforniában, melynek tagjai jól kiépített erődjük és harcosaik segítségével majd’ száz éven át megakadályozzák a fertőzöttek bejutását. A Kolónia lakói elszigetelten élnek a kaliforniai hegyekben, a régi, vírus előtti világot az idősek beszámolóiból vagy a Hosszú Portyákon látott romokból ismerik. Egy nap fura lány jelenik meg a Kolónia kapujában – Amy. Felbukkanása gyökeres változást hoz a Kolónia életében…
Justin Cronin A szabadulás című poszt-apokaliptikus látomása egy ezer évet átfogó trilógia első része.
A páratlan reklámkapánnyal beharangozott kötet megjelenését óriási várakozás előzte meg az USA-ban. Ennek megfelelően már a boltokba kerülésének hetében felkerült a New York Times bestsellerlistájára, ahol egészen a negyedik helyig jutott. A regény már megjelenése előtt bő másfél évvel nagy port kavart, ugyanis még kéziratban volt, amikor a megfilmesítés jogát példátlanul magas összegért megvásárolta a Fox 2000 filmstúdió. A feldolgozást a számos óriási sikerű filmet (Gladiátor, Amerikai gengszter, Szárnyas fejvadász, A nyolcadik utas a Halál stb.) jegyző Ridley Scott fogja rendezni.
Philip K. Dick - Ubik
Glen Runciter halott. Nem él. Nincs az élők sorában. Vagy mégis?
Mindenesetre valaki meghalt abban a robbantásos merényletben, melyet Glen Runciter üzleti ellenfelei szerveztek. Úgyhogy Runciter temetése hamarosan megtörténik Des Moines-ban, de ennek ellenére gyászoló beosztottai rejtélyes üzeneteket kapnak tőle. A világ pedig egyre furcsább módon viselkedik körülöttük, melyből arra következtetnek, hogy valami végzetes és mindent megváltoztató dolog közeledik feléjük. Esetleg már meg is érkezett?
Philip K. Dick birodalmában a végső igazság nem is annyira végső, a valóság és az illúzió pedig ugyanolyan könnyedén cserél helyet, mint a múlt és a jövő. Az _Ubik_ klasszikus science-fiction halálról és megváltásról. De vigyázat! Csak az előírt adagokban, rendeltetésszerűen és kellő körültekintéssel alkalmazható!
Ken MacLeod - Kozmonauták vára
A távoli jövőben a Mingulay bolygó hazájuktól elszakadt telepesei hatalmas terven dolgoznak: a csillagközi utazás módját keresik egy olyan világban, ahol ez bizonyos, fejlettebb fajok privilégiumának számit. A 21.század Földjének legremekebb koponyáit ugyanez a probléma foglalkoztatja. Végül onnan érkezik a segítség, ahonnan legkevésbé várják: idegen lények keresnek kapcsolatot az emberiséggel, fölkínálva az antigravitáció és egy minden addiginál többre képes hajtómű titkát. Vajon mi lehet a kapocs e két, rendkívül különböző kor között, mi kötheti össze a közeljövőben feléledő orosz dominanciájú Földjét a távoli bolygó tarka, egzotikus lényekkel teli csodavilágával?
Ken MacLeod skót sztárszerző _Fénynél Sebesebben_ trilógiájának első kötete a magyar olvasókat is minden bizonnyal meggyőzi, hogy az íróra évek óta záporozó díjeső nem a véletlen műve.
_"Új nóva ragyogott föl az SF egén."_
_-Kim Stanley Robinson_
Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Fogadó a Halott Alpinistához
Peter Glebski rendőrfelügyelő egy kellemesen eltöltött szabadság reményében érkezik az eldugott, hegyvidéki fogadóba. Minden jól is indul, amíg elő nem kerül az első halott… Azután a dolgok rohamosan rosszabbra fordulnak: lavina zárja el a fogyatkozó vendégseregletet a külvilágtól, a telefon is megsüketül, s a kikapcsolódásra váró nyomozó egyszeriben ott találja magát egy egyre rejtélyesebb gyilkossági ügy kellős közepén, csupa potenciális tettessel körülvéve. Ráadásul az eset megoldását az sem kimondottan segíti elő, hogy a nyomok egyike-másika látszólag világunk határain túlra vezet…
A Sztrugackij fivérek ismét nem egy megszokott SF-et tesznek le elénk, hanem egy vérbeli bűnügyi történetet, amelyben persze semmi sem a várakozásoknak megfelelően alakul. Mert mit is várhatnánk egy olyan krimitől, amiben a halott nem halott, a gyanúsítottak egy része pedig talán nem is ember?
Ez a kötet immár másodszor jelenik meg magyarul, mégis teljes joggal mondható első kiadásnak, hiszen új fordításban lát napvilágot, közel ötvenoldalnyi olyan szövegrésszel, amely mindeddig ismeretlen maradt a hazai olvasók előtt.