|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Dr. Somorjai Lajos - Megjártam a Don-kanyart
Somorjai Lajos frontnaplója lebilincselő olvasmány, egyben történeti értékű dokumentum, melyből az egykori szemtanú vagy érintett hozzátartozó újból emlékezhet, a pusztán érdeklődő olvasó pedig árnyaltabb és hitelesebb képet alkothat a második világháborús katonai részvételünk tragikus Don menti krónikájáról. A kötetet a szerző által készített fotók teszik érzékletesebbé.
Benedek István - Párizsi szalonok
XV. Lajos egyfelől az udvari intrikák és kegyencek, Pompadur és du Barry kora, másfelől a francia forradalmat szellemileg előkészítő "filozófusok" kora. Ma távolból és leszűrten látjuk azokat az erőket, amelyek közt ő otthon volt, a történelem kissé leegyszerűsíti az összefüggéseket, ítéleteiben sommás, osztályozásában végletes: valaki vagy ide tartozik, vagy oda. A valóság ennél sokkal komplexebb: ezt akarom Lespinasse kisasszony életrajzán át bemutatni.
Csunderlik Péter - A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig”
Amióta végigzúgott szerencsétlen hazánkon a vörös orkán, alig van hét, hogy meg ne jelenne egy-két füzet vagy könyv, amely az októberi forradalomtól a proletárdiktatúra bukásáig lezajlott eseményekkel foglalkozik” – írták 1919 késő őszén a Tanácsköztársaság bukása után is még évekig áradó kiadványtengerről.
A kiadványok között voltak rövid propagandafüzetek, szenzációhajhász bulvárkiadványok és részletes beszámolók is. Ezek különböző céllal születtek, de mind egy addig példátlan tapasztalat, a proletárdiktatúra értelmezésére tettek kísérletet akkor, amikor még nem jött létre a kommün történetének „hivatalos” elbeszélése. Így alakulásukban követhetjük nyomon a Tanácsköztársaság ellenforradalmi toposzait.
A tartalmi elemeket és a használt stilisztikai eszközöket is feltáró elemzés kitér a kiadványok szerzőire és céljaikra, hogy miként magyarázták a Tanácsköztársaság létrejöttét és bukását, milyen torzképet rajzoltak a kommün vezetőiről és miként értékelték a Forradalmi Kormányzótanács intézkedéseit. Külön fejezet foglalkozik a kommün alatti terror és a Vörös Hadsereg harcainak ábrázolásaival is.
A Galilei Kör történetét feldolgozó fiatal történész, Csunderlik Péter új könyve bemutatja, hogy miként forgatták fegyverként az 1919 utáni magyarországi emlékezetpolitikai küzdelmekben a kommün sokszor tudatosan meghamisított történetét, és arra is rámutat, hogy a Horthy-kori ellenforradalmi elitet bármennyi ellentét is szabdalhatta, abban egységes volt, hogy magát az 1918–1919-es forradalmakkal szemben meghatározva sosem késlekedett a „csak vissza ne jöjjenek” ultima ratiójához, a Tanácsköztársaság teljes elutasításához folyamodni: a magyar nép „nem kér abból, hogy Kun Béláék valaha is visszatérjenek”. Hiszen a „tatárjárásként” beállított proletárdiktatúrához képest bármilyen politikai berendezkedést elfogadhatónak lehetett feltüntetni.
Horváth Julianna - Szabó Éva - Szűcs László - Zalai Katalin - Pártközi értekezletek 1944-1948
A második világháború befejeződését követő ún. koalíciós időszak egyik legjellemzőbb politikai intézménye volt a pártközi értekezlet. Ezeken az értekezleteken a demokratikus koalícióhoz tartozó pártok, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt vezetői vettek részt. A történetírás mindig is kiemelt figyelmet fordított az itt zajló eseményekre, a pártok érdekérvényesítési erejére, ám mindeddig nem állt rendelkezésre olyan dokumentumkötet, amely ülésről ülésre bemutatta volna a pártközi értekezletek működését.
Jelen kötet e hézagpótló feladatra vállalkozott, amikor a teljes terjedelmükben rendelkezésre álló jegyzőkönyvek mellé állította azokat az egyéb forrásokat, amelyek segítségével rekonstruálhatóvá válhat a pártvezetők részvételével megtartott valamennyi pártközi értekezlet 1944. december 2-től 1948. szeptember 10-ig, tehát az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásától a többpártrendszer megszűnését előrevetítő Magyar Függetlenségi Népfront megalakulásáig. E források nélkül a politikai élet alakulása aligha lenne értelmezhető.
A pártközi egyeztetések az ország és a pártokat érintő legfontosabb kérdésekben a demokratikus többpártrendszer fontos érdekegyeztető mechanizmusai közé tartozott. A tanácskozások híven tükrözik Magyarország akkori legégetőbb gondjait, mint a háború befejezése, a békekötés, a közellátás, a közigazgatás megszervezése, az ország gazdasági életének beindítása, a vesztes háborút követő retorziók kérdése.
Az értekezleteken nyomon követhető politikai viták, ellentétek, az azok megoldására születő javaslatok, a konszenzus avagy konfrontáció keresése - ezek a koalíciós időszak legégetőbb kérdései. Megválaszolásuk elősegítésére született e kötet.
Baji Etelka - Csorba László - Kastélyok és mágnások
Pillanatképek a dualizmus kori Magvarország arisztokráciájának világából. Pillanatképek, villanások, mozaikok. Könyvünk azzal a szándékkal keletkezett, hogy fényképi ábrázolásokkal - mint olyan forrásokkal, amelyek leginkább képesek arra, hogy megelevenítsék elmúlt évtizedek szereplőit, életük terét és eseményeit - idézze fel, mutassa be a hajdanvolt arisztokrata világ neves alakjait, életük helyszíneit, hétköznapi pillanatait és az ország életét befolvásoló eseményekben való részvételüket.
Knapp Éva - Tüskés Gábor - Az Esterházy család és a magyarországi művelődés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szigethy Gábor - Politika - A feltámadás reménye
Szigethy Gábor három kötetes dokumentumgyûjteménye 1956. október 23. és november 4. között megjelent újságokból tartalmaz tematikus válogatást. Mindegyik kötethez jegyzetanyag kapcsolódik, amelybõl az olvasó tájékozódni tud a kor eseményeirõl és a ma már nem, vagy csak homályosan emlékezetünkben élõ személyek, politikusok, írók, pártfunkcionáriusok legfontosabb adatairól. A három kötet a politikusok, az utca, az írók-értelmiségiek hangulatát, gondolatait, pillanatnyi helyzetértékeléseit gyûjti egybe, hangsúlyosan és vállaltan mindenféle politikus véleményét, a legkülönbözõbb nézeteket valló írók írásait és az utca hangulatának megdöbbentõ sokszínûségét tükrözõ jegyzeteket, riportokat, nyilatkozatokat, színes híreket.
Zsoldos Attila - A 800 éves Aranybulla
A II. András király által 800 éve kiadott Aranybulla a magyar középkor sokat emlegetett, ám talán leginkább félreértett dokumentuma. A kötet részletesen bemutatja az Aranybulla hátteréül szolgáló reformpolitika főbb elemeit, a törvény megszületéséhez vezető politikai küzdelmeket, valamint az 1231. évi megújítást kikényszerítő eseményeket és a megújulás következményeit. A politika-, társadalom-, és gazdaságtörténeti elemzések fő eredménye az a megállapodás, mely szerint az Aranybulla mindkét változata - ellentétben a korábbi vélekedésekkel - valójában II. András politikai törekvéseit összegezte. A kötet végezetül felvázolja az Aranybulla középkori utóéletének jelentősebb állomásait és az "ellenállási záradék" értelmezésében a késő középkorra bekövetkezett változásokat.
Bessenyei József - A magyarországi boszorkányság forrásai I.
A kötet Komáromy Andor és Schram Ferenc forráskiadványainak folytatása, illetve kiegészítése: százharminckét 1520 és 1787 között lefolytatott per szövegét tartalmazza vármegyénkénti bontásban. Elődeinél annyival nyújt többet, hogy nemcsak a perek vádbeszédeit tartalmazza, hanem - ahol ez lehetséges - a per teljes anyagát, tehát a védőbeszédet is. A kötet gyűjtői olyan - például szlovákiai - levéltárak anyagában is kutathattak, ahol korábban nem folytak ilyen irányú munkálatok. A kiadvány minden olyan pert közöl, amelyben a vádemelés boszorkányság miatt történt, de publikálja azokat a becsületsértési pereket is, amelyekben valakit a "boszorkány" szóval sértettek meg, mert ezek is sok információval szolgálnak a boszorkányság jelenségköréből.
Hatos Pál - Rosszfiúk világforradalma
"A "dicsőséges 133 nap" a mai negyveneseknek még magolandó tananyag volt, de 1990 után mindenki elfelejtette. A proletárdiktatúra emléke azonban nem hullott ki teljesen az emlékezetből. Bár az állami szintre emelt terror igazából anarchiába fúlt, a vörös-, majd a rákövetkező fehérterror gyilkosságainak emléke azóta is kísérti és mélységesen megosztja a magyar társadalmat.
Az elátkozott köztársaság című nagy sikerű kötete után Hatos Pál ezúttal arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be 1919 tavaszának és nyarának lázas időszakát. Miért és kiket hódított meg a kommunizmus a háborúvesztés utáni hónapokban? Miért írt Tóth Árpád ódát a Vörös Istenhez, s mennyi pénzt vett fel az ellenforradalom későbbi prófétája, Szabó Dezső a kommunista rendszer végóráiban? Puccs volt vagy forradalom, ami 1919. március 21-én történt? Mit jelentett a magyar társadalom bolsevizálódása? Ideológia volt vagy utópia, netán messiásváró vallási mozgalom esetleg a háború utáni éhségtől és nyomortól gyötört társadalom hiányállapotának kifejeződése?
A Tanácsköztársaság korából szóló forrásaink arról tanúskodnak, hogy a proletárdiktatúra minden volt, csak nem monolit hatalmi rendszer. Marx híres megállapítása szerint minden történelmi esemény kétszer fordul elő a történelemben, egyszer tragédia, másodszor komédia formájában. A kommunizmus magyarországi történetével máshogy történt, a rövid véres, mégis komikus első felvonást harminc évvel később követte a nagy tragédia."
Bónis György - István király
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Izsák Lajos - Az 1944-1946-os évek alternatívái Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dzsingisz kán - Obrusánszky Borbála - A bölcsesség kulcsa
"Minden élőlényt egyetlen fiúnak tekintsd
Apaként neveld, anyaként tápláld!
A törvényt a tan törvényeként tartsd meg!
Sok élőlényt boldogítsd!"
Tardy Lajos - Rabok, követek, kalmárok az oszmán birodalomról
A Nemzeti Könyvtár legújabb kötete a XV-XVI. századi oszmán világba vezeti el az olvasót. Útikalauzaink az akkori Magyarországból kerültek török földre - ki rabszolgaként, ki a követjárások során vagy pusztán a kíváncsiságtól hajtva, ki fiatalon, szinte az iskolapadból, ki érettebb korban. De abban valamennyien egyformák, hogy a helyszínen szerzett tapasztalataik, élményeik alapján rajzolnak színes, hiteles és rendkívül érdekes képet a törökök mindennapi életéről, szokásairól, vallásáról, társadalmáról, hódításairól. Az első szemelvény szerzőjét, Georgius de Hungariát 1438-ban ejtették fogságba, az utolsóét, Wathay Ferencet 1602-ben. A beszámolók tehát több mint 150 évet ölelnek fel, s napjaikról nemcsak éles szemű megfigyelők konkrét helyzetjelentése tárul az olvasó elé, hanem nyomon kísérhetjük azt a változást is, mely e másfél század alatt az oszmán birodalom életében, erkölcsében, társadalmi és gazdasági viszonyaiban végbement. E gyűjteményt különösen értékessé teszi, hogy az itt közölt írások zöme most jelenik meg először magyar nyelven, sőt van köztük kéziratos, illetve levéltári anyag is
Horváth István - Bűnhődés bűntelenül
Horváth István, az egykori zászlós 1945-től három évig egy grúziai hadifogolytáborban sínylődött. A negyvenkét hosszabb-rövidebb epizódot tartalmazó és remek karikatúraportrékkal illusztrált napló jól érzékelteti, hogy Horváth István, a Magyar Honvédség katonája, több százezer társával együtt a háború után évekig raboskodott. A huszonhárom éves zászlósnak csupán annyi "bűne" volt, hogy a Kolomeától visszavonuló 1. magyar hadsereg szakaszparancsnokaként, esküje szellemében, igyekezett helytállni, és katonáival együtt bátran nem maradt el, de ő - a könyv tanúsága szerint - mindvégig megtartotta erkölcsi tisztaságát, józanságát és emberségét.
Domokos Mátyás - Saly Noémi - A régi Magyarország képeslapokon
Reprezentatív album, amely körülbelül nyolcszáz egykorú képeslap művészi reprodukciójának felhasználásával mutatja be a második világháború előtti Magyarország hagyományos tájegységeit és városait. Ezek a képek dokumentumerővel és hitellel idézik meg ennek az eltűnt világnak a légkörét, épületeit, az akkori élet jellegzetes színtereit. Az album képeihez a magyar irodalom "szerelmes földrajzának": a klasszikus magyar irodalom költőinek és íróinak az ideillő szövegeit társította a kiadó.
Pallavicini-Andrássy Borbála - Pallavicini-Andrássy Borbála kitelepítési és 1956-os naplója
Pallavicini-Andrássy Borbála kitelepítési és 1956-os naplója könyvszenzáció a javából. Azzá teszi a naplóíró személye és a napló tartalma egyaránt. Andrássy Borbála Pallavicini György őrgróf, az egyik legnagyobb tekintélyű magyar arisztokrata felesége volt és a „vörös grófnö", Andrássy Katinka édeshúga. Legidősebb fiát, Györgyöt antifasiszta nézetei és tevékenysége miatt a németek elhurcolták Dachauba, ahonnan csodálatos módon
épségben visszatért, hogy azután soha többé ne térjen vissza Szibériából, ahová az oroszok hurcolták el 1946-ban. Másik fia Pálinkás Antal néven a néphadsereg tisztje lett, páncélos őrnagy; 1956. október végén ő hozta Budapestre a tankján Mindszenty hercegprímást, a parlament egyenes utasítására. Ezért a „szörrryű bűnéért" - noha fegyver soha nem volt a kezében - 1957-ben fölakasztották. De a naplóíró anyai sorsánál nem kevésbé megrázó saját sorsa sem. Ő is végigjárta azt az utat, amit osztálya számára századunk keservekkel és keserűséggel terhes magyar történelme kijelölt: a mesés jólétből és kivételezettségből egyszeriben még a zsellérsors nyomorúságánál is mélyebbre hullott. Nemcsak megfosztották minden vagyonától és kiűzték otthonából, hanem emberi mivoltában is megalázták és meggyalázták, puszta létében is fenyegették. Mégis, mint osztályának számos tagja, ő is képes volt a legnagyobb megpróbáltatások idején is megőrizni emberi tartását, benső derűjét.
Naplója, amelynek első része az 1951 májusa és 1953 októbere közötti időszakot öleli át, egy erős, ugyanakkor minden szépre fogékony lélek megnyilatkozása. Ezt a két és fél esztendőt Andrássy Borbála a Tisza menti Besenyszög közelében lévő Fokorupuszta egyik „kulák"-tanyájára kitelepítve élte át, a padlásföljáró alatti kis kamrában, ahol legsűrűbben az egerek látogatták. Panaszszót emiatt mégsem hallunk tőle; csak a rendőrség gonosz vegzatúrája az, ami elkeseríti, még inkább fölháborítja. A mindennapok eseményeiből és a hozzá fűzött reflexiókból érzékletesen és színesen rajzolódik ki a puszta élete, sorstársai és kuláknak bélyegzett házigazdái keserves küszködése. A tájat és embereit a festő szemével látja és láttatja-természetleírásai a magyar irodalom legszebb Alföld-képeivel vetekszenek.
A kötet második részét kitevő 1956-os napló egy hazája és népe sorsáért aggódó, sokat átélt ember beszámolója az októbert megelőző hónapok történéseiről és a forradalom lázas napjairól. Elégikus búcsú mindattól, ami egykor Andrássy Borbála életét jelentette.
Horthy Miklósné - Napló 1944-45
Horthy Miklósné három vékony, kézzel írt naplókötete évtizedeken keresztül hevert elfelejtve Portugáliában, majd egy dél-angliai garázsban.
,,Holnapután lesz három hete, hogy idehoztak minket." - így kezdődik az első füzet Bajorországban, Szálasi Ferenc hatalomátvétele s a Horthy család Németországba hurcolását követően, 1944. november 6-án.
1945 decemberében ér véget a harmadik kötet. Egészen kivételes szemszögből, a volt kormányzó, Horthy Miklós hitvesének a nézőpontjából követi végig a család hadifogságának, s korai emigrációs időszakának eseményeit: az SS őrizetben töltött hónapokat, az amerikai hadsereg érkezését, s Horthy Miklós vizsgálati fogságát. Semmi kétség, hogy az elmúlt hét évtized egyik legnagyobb forrásértékű, s egyben legérdekesebb olvasmánya lesz a napló.
A kötet előszavát Horthy István Sharif, a kormányzó unokája írta. A szöveget korábban sosem látott dokumentumok és fényképek gazdagítják.
Maderspach Viktor - Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig
Maderspach Viktor Erdély szülöttje volt, valamikor hatalmas birtokok ura, hiszen a Zsil völgyének vidéke, a Retyezát és a Páreng-havasok jó része a Maderspach-birtokhoz tartozott. Ebben az elhagyatott vadon világban nőtt fel, itt szívta magába a természet iránti szeretetet, és itt tanulta meg, mit jelent a szabadság, mit jelent imádni a szülőföldet.
Az első világháború kitörésekor az elsők között jelentkezett harctéri szolgálatra, a háborúban merész és rendkívüli megbízatásokat hajtott végre. Amikor 1916 augusztusának legvégén Románia megtámadta Erdélyt, Maderspach Viktor - aki éppen odahaza volt szabadságon - kieszközölte, hogy ne kelljen visszatérnie az ezredéhez, s mint a terepet kiválóan ismerő felderítő, önkéntes katonákból szervezett vadászezredével részt vett a betolakodók ellen vívott súlyos harcokban. Az igazi gerilla harcmodort követő, mindenre elszánt csapatával végrehajtott sikeres akciói nagyban hozzásegítették a hadvezetést ahhoz, hogy gyorsan és csúfosan visszaszorítsák Erdélyből a hódítókat, majd Bukarest elfoglalása után a demoralizált ellenséget a Fekete-tengerig üldözzék.
Maderspach Viktor könyve ennek az időszaknak a személyes történelmét beszéli el. Az olvasmányos írás értékes forrásanyaga az I. világháború történeti kutatásainak. A műből a háború természetrajzát a hivatalos történetírásnál jóval plasztikusabban, őszintébben ismerhetjük meg, nem csak azokra a mozzanatokra tér ki, amelyek a borzalmakat példázzák, hanem megmutatja a világháború mindennapjainak élményeit, lehetséges pozitívumait is.
Nem utolsó sorban pedig a könyv felmutatja egy kiváló képességekkel rendelkező rendkívüli ember sziklakemény jellemét, izzó hazaszeretetét és roppant eredeti személyiségét.
Jobbágyi Gábor - Ők és Mi
Mi voltunk az osztályidegenek, a hívők, a kulákok, a kitelepítettek, a Gulágról visszatértek, az ellen-forradalmárok, a "fasiszták". A "rendszerváltozással" sok százezer sorstársamhoz hasonlóan úgy éreztem, ledőlnek az eddigi korlátok. Tévedtem. És kik voltak a győztesek? Alapvetően a Rákosi-Kádár-rendszer kiemeltjei, hűséges hívői, párt- és KISZ-titkárok, párttagok és pártfunkcionáriusok, munkásőrök, karhatalmisták, ügynökök, s mindezek rokonai, leszármazottai. Ők ismerik egymást, tudják közös bűneiket, megalkuvásaikat, ez összeköti őket. Rólunk is tudnak mindent, mert a régi iratok nagy része ma is létezhet, csak mi nem ismerjük őket. Így mi, vesztesek a mai napig szinte behozhatatlan hátrányban vagyunk. Erről szól a számos, 1956-tal és annak utóéletével, a megtorlással foglalkozó könyv jogász szerzőjének családtörténete, vallomása.
