A ​Glasenapp-ügy

Kenneth Roberts - Északnyugati ​átjáró
A ​lebilincselően izgalmas történet főhőse Rogers őrnagy, a Rangerek parancsnoka, aki úttalan utakon, Kanada érintetlen őserdein keresztül vezeti maroknyi csapatát győzelemre. A természet legyőzője, a kemény katona azonban nem tud megbirkózni kora társadalmának kicsinyes, szűk látókörű emberivel és sorsa tragikus kietlenségbe torkollik. A széles ívelésű történet hátterét a francia és angol gyarmatosítók harca, az indián törzsek fokozatos visszaszorításának és az amerikai függetlenségi háborúnak a históriája adja.

Konsztantyin Szimonov - Élők ​és holtak
Konsztantyin ​Szimonov regénye világszerte méltán keltett feltűnést. A front minden borzalmát személyes élményként tapasztaló író a Honvédő Háború első, drámai hónapjairól számol be dokumentumszerű hitelességgel. A történet - egy fiatal szovjet tiszt háborús viszontagságainak izgalmas históriája - önmagában is lebilincselő olvasmány, de a regény igazi érdekessége, művészi értéke másban rejlik. Az Élők és holtak lapjain nagy szavak, patetikus fordulatok helyett az előadásmód puritán egyszerűségével, az egész művet átható mély emberséggel találkozunk, s ami talán a legfőbb érdeme: Szimonov kíméletlen őszinteséggel ábrázolja a történelmi valóságot - a háború kezdeti szakaszának küzdelemmel és tragédiákkal teli napjait.

Thomas Mann - József ​és testvérei
Ezt ​a "piramis méretű munkát, amely a Líbiai-sivatag szélén álló óriástestvéreitől csupán abban különbözik, hogy nem estek áldozatául ostorral hajszolt, ziháló rabszolgák hekatombái", ezt "a hetvenezer nyugalmasan hömpölygő sor"-t, "amely az emberélet ősi történéseit hordozza, szerelmet és gyűlöletet, áldást és átkot, testvérviszályt és apai fájdalmat, gőgöt és vezeklést, bukást és felemelkedést hirdetve", "egyetlenegy ember türelme hozta létre évek hosszú során át", éspedig azzal a szándékkal, hogy a bibliai József-történetet végre olyan részletesen elbeszélje, ahogy mindig is kíváncsi volt rá mindenki. Az elbeszélő, aki imigyen az egész emberiséghez szól: Thomas Mann, pályája delelőjén, de egyben leghányatottabb korszakában: a fasizmus térhódítása idején. A József és testvérei lenyűgözően nagyszabású életrekeltése és újraköltése egy ősrégi mítosznak, egy XX. századi "írástudó" szemszögéből nézve. A mitikus távlatban kibontakozó történet mint kozmikus tüneményt állítja elénk az embert, és olyan korban vizsgálja felül e lény eredetét, helyzetét és jövőjét, amely az emberről való tudást gyökeresen revideálta, sőt puszta fennmaradását sodorta veszélybe. A nagyszabású, világra szóló szerzői szándék azonban nem veendő olyan komolyan, amilyen mezben jelentkezik. Az elbeszélő inkább csak mímeli a mindentudó, csalhatatlan orákulumot, valójában egyike ő is a közönséges kíváncsi embereknek, aki szeret képzelődni. Története tudós kinyilatkoztatásba bújtatott képzelt mese, a régi mese újabb, korunk igényeihez szabott változata.

Heinrich Böll - Az ​angyal hallgatott
A ​regény hőse, egy fiatal katona, megszökött a frontról, és éppen a német kapituláció napján érkezik haza szülővárosába, sejthetőleg Kölnbe. Hans nem találja sem az otthonát, sem a hozzátartozóit, és városát sem, hiszen az rommá lett lőve. Egyedül bolyong, élelmet, fedelet, de főleg emberi kapcsolatokat keres, szeretetre vágyik, bár a háború megedzette, sőt elsivárította a lényét, vágyik a fészek meghittségére. A szörnyű nyomorban mindenféle emberrel találkozik, de azért örömmel állapíthatja meg: sok németből a megpróbáltatások ellenére sem veszett ki a jóság, a remény. Aztán találkozik egy sok nyomorúságon átment lánnyal, aki megsajnálja, befogadja otthonába. Lassan a két összetört ember kitárulkozik egymás előtt, majd fokozatosan kibontakozik köztük a bátortalan szerelem is.

Heinrich Böll - Ádám, ​hol voltál?
Ki ​lehet-e bújni a felelősség alól azzal, hogy parancsot teljesítő katona volt valaki? Vagy éppen az ellenkezője: nem áldozat-e a katona maga is? Böll regénye a második világháború Sztálingrád utáni szakaszában játszódik. Feinhals-Ádám a "rugalmas elszakadás" parancs jegyében sodródik a visszavonuló német csaptokkal Ukrajnán, Magyarországon, Csehszlovákián keresztül Németországba. A regény bemutatja a háború képeit, hosszan elidőzik egy magyar kisvárosban. A lelkesedni soha nem tudó, leginkább csak a világ elől elbújni akaró német katona szemszögéből ábrázolja a még hátországban élők sorsát. Akiben majd ugyanúgy, mint rajta, keresztül fog gázolni az értelmetlen halál.

Og Mandino - A ​siker magvai
Og ​Mandino új könyvében azt az élményét meséli el, amelyet a második világháborúban, az angliai nyolcadik légi hadtest bombázójaként élt át. Hősünket a háborús Londonban összehozza a sors egy figyelemre méltó hölggyel, Winnie Marlow-val. Az asszony szívébe zárja a háborúban elesett fiára kísértetiesen hasonlító fiatal repülőst és elhatározza, hogy segít neki. Miközben megismerteti London nevezetességeivel, sokat beszélgetnek. A fiú előtt feltárul egy másik világ, Winnie megtanítja remélni - és búcsúzóul megajándékozza a siker magvaival...

Stefan Heym - Keresztesvitézek
Ennek ​a regénynek a témája a fiatal olvasók számára már történelem: a második világháború egyik fontos szakaszát, a második front harcait fogja át, a normandiai hadműveletektől az Elba-parti találkozásig. S ha nem tudnánk, hogy Stefan Heym, a fasizmus elől emigrációba menekült kitűnő német író az amerikai hadsereg katonájaként személyesen vett részt ezekben a harcokban, az ábrázolás hitelessége, a regény eseményeinek, figuráinak érzékletes és pontos bemutatása akkor is erről árulkodnék. S Heym nem csupán az amerikai katonák életéről, mindennapjairól számol be, nem csupán eleven, jellegzetes embertípusokat sorakoztat fel: megmutatja azt is, ami a jelenségek mögött van, látja és láttatja a politikai, társadalmi, erkölcsi problémák teljes szövevényét, a fasizmus hatását emberekre és társadalmakra, nyomon követi azokat a tendenciákat, melyek már itt, az amerikai hadsereg szervezetében is jelen vannak, hogy később, a békekötés után a hidegháború Amerikájában bontakozzanak majd ki igazán.

Elliott Arnold - A ​virrasztás éjszakája
Ez ​a könyv a dán ellenállási mozgalom legfontosabb, legszebb fejezetének, a dániai zsidóság megmentésének története: Elliott Arnold amerikai író-publicista munkája, Dániában, ahol a németek szokásos diszkriminációs hadjáratukat is mérsékelni kényszerültek, mert az ismert rendelet megjelenésekor sárga csillaggal jelent meg maga a dán király - a deportálás elrendelésével szokatlanul hosszú ideig vártak. A megszállás negyedik évében rendelték el a zsidók deportálását. "Az akció" a dánok ellenállása miatt meghiúsult: a dán zsidóság - Európában egyedül - megmenekült. Néhány nap, tulajdonképpen egyetlen éjszaka alatt, több mint nyolcezer zsidót csempésztek át honfitársaik a semleges Svédországba. Értelmiségiek, püspökök, plébánosok, orvosok, egyetemisták, üzletemberek, kocsmárosok, munkások, halászok, fiatalok, öregek - az egész dán nemzet szinte egységesen vett részt a dán zsidóság megmentésében. "Visszavárunk Dániába" - búcsúztak csendesen a parton álló dánok a dán zsidóktól. Ez a néhány szó jelöli talán leghívebben a történelemmé vált történet esszenciáját.

John Steinbeck - Egy ​marék arany
Steinbeck ​ebben a regényében a karib-tengeri szigetvilágba, a 17. század nagy felfedezéseinek, kalandjainak korszakába álmodja magát. Egy tengeri rabló életét idézi föl hiteles történelmi háttér előtt, ám nem csupán a fordulatos cselekmény kedvéért: az emlékezés tükrében megjelenő európai óhaza felfesti azt a környezetet, amelyből a gyarmatok hódítói elindultak. Európából kísérjük a tengerentúli szigetvilágba a könyv főhősét, Henry Morgant, aki a hódítók minden tulajdonságával rendelkezik. Bátor, erőszakos, vad és kegyetlen. Steinbeck kétségtelenül romantizálja alakját: "a kalózok admirálisa" arányaiban eltúlzott alak. Rátermettsége, ereje, eltökéltsége emeli vezérré, de ugyanez az elszántság hűl benne acélos hidegséggé, mikor a hatalom birtokába jut. Az ábra: a jellegzetes amerikai mítoszé, melyben az erő és az erőszak mindent igazolni látszik. Steinbeck a kalóz alakjának felidézésével bírálja ezt az önigazoló mítoszt. A színes, izgalmas történetnek ez a leleplező erő a morális fedezete.

Leon Uris - Meghalsz, ​tengerész!
Félelmetesen ​kemény kiképzés, köznapi gondok, könnyű kalandok, forró szerelmek, hátborzongatóan véres csaták. Leon Μ. Uris könyve nem méltánytalanul szerepelt oly hosszú időn át a nyugati bestsellerlisták élén. Regénye az amerikai tengerészgyalogság második világháborús csendes-óceáni harcainak színterére kalauzolja el az olvasót. Hősei a 6.tengerészgyalogos ezred – gúnynevén a Nyalókás Hatodik – katonái olyan világban élnek, amelyről mindeddig kevés fogalmat alkothatott a magyar olvasó. Uris valósághű közelségbe hozza a tengerészgyalogosok mindennapjait. Művét joggal nevezték „kemény" regénynek. Pompásan szórakoztató, élvezetes olvasmány.

Fehér Klára - Hová ​álljanak a belgák?
Az ​író könyvéről: A brüsszeli kaszárnyákban az őrmester sorakoztatja az újoncokat. - Flamandok balra, vallonok jobbra - harsogja. Kovács Péter, akinek a szülei ötvenhatban disszidáltak, egy darabig tanácstalanul topog, azután kilép az őrmester elé. - Őrmester úr kérem, hová álljanak a belgák? Ezt a tragikusan komoly és mély viccet választottam regényem címéül és mottójául. A második világháború után és azóta is százerek és milliók futottak szét a világban, családok szakadtak szét, óceánok és kontinensek választják el a szülőtől a gyereket, testvértől a testvért. És ebben az új életet, új hazát, más sorsot keresésben az emberek elkezdik a múltjukat kutatni. A gyökereket. Kunta Kinte mandinka harcos és Mr. Conrad Hilton szállodalánc-tulajdonos, a Buenos Aires-i hentesdinasztia feje és de Gaulle tábornok emlékiratokat ír, családtörténeti monográfiákat ír. Levéltárakban régi papírokat keresnek. Mintha fontos volna, hogy ki honnan jön... Hófehér jacht úszik a Rio Negro fekete vizén, a szélesen hömpölygő folyó két oldalán áthatolhatatlan bozótjával, félelmes üvöltözéseivel és rikoltásaival, a víz fölé lógó liánjaival a dzsungel. A luxusjacht utasai színes nyugágyakon pihennek a fedélzeten, mangót, banánt, ananászt harapdálnak, élvezik a trópus szikrázó napsütését. Martin, a milliomos építész odainti az indián matrózt: José, vedd át a kormányt. Ő maga megragadja a kezemet, és behív a szalonba. Whiskyt tölt és leül mellém a pamlagra. "Kérlek, mondd el, mire emlékszel, mit tudsz a nagyapánkról?" Itt, ahol az égen nem ragyog a Göncölszekér, hanem a Dél Keresztje, ahol nincsenek szúrós egresbokrok savanyú gyümölcsükkel, hanem a trópus mézédes csodái teremnek, innen olyan mérhetetlenül távoli a múlt, a dédapa obsitlevele, a vándor könyvkötő, a fiatal zászlós, aki szuronyrohamra megy a Doberdón, a menekülés, a rémület, az iszonyat, a Kennedy repülőtérre hóviharban érkező, didergő család, a varroda és az el alameini csatatér... Hűség, szerelem, hősiesség, hála és hálátlanság, egy szobor a kotói Ezer Buddha templomában... Úristen, mi minden van egy család történetében... mesélj a családról, mondja, követeli Martin, az unokafivérem, akit nem láttam negyven éve. És mindent el kell mondani... Ez a regény - regény. Alakjait kitaláltam. Ha valakire hasonlítanának: véletlen, nem ő az. Ez a regény -regény. Története is kitalált. De a félelmes benne az, hogy akár szó szerint is megtörténhetett volna.

Irwin Shaw - Oroszlánkölykök
Irwin ​Shaw nevét az Oroszlánkölykök című regénye nyomán ismerte meg a világ. A háborúban önkéntesként részt vett író három katona - egy német náci, egy amerikai értelmiségi és egy üldözött zsidó - párhuzamos élettörténetén keresztül mutatja be a szövetségesek nyugati hadműveleteit, az amerikai hadigépezet működését és a partraszállás drámaian izgalmas óráit.

Heinar Kipphardt - A ​pimaszpofájú
– ​Hozsánna, itt a latrinaszakértő! Rudat él, és Schillernek meg kellett halnia! E szállóigének beilló szavak röppentek fel Ziemer szakaszvezető ajkáról, amikor 1943 májusában, áldozatos kaszárnyaévek után kikerült a frontra, és az ukrajnai Szejm folyó partján, egy csendes állás lövészárkában viszontlátta Rudatot, egykori újoncát. Rudat, a baka oly kétbalkezes, hogy a legelső golyónak, amelyet ebben a háborúban kilőttek, el kellett volna találnia – a szakaszvezető véleménye szerint. S az a golyó nemcsak a Birodalommal tett volna jót, hanem még külön ővele, Ziemer szakaszvezetővel is, mert ez a lókötő, ez az anyaszomorító ráadásul olyan pimaszul a képébe vigyorog az embernek, hogy fel kell tőle robbanni. Ugyan ki gondolta volna, hogy éppen ebből a gyászvitézből lesz a század hőse, akinek az egész felsorakozott század, már mint maroknyi maradéka jelenlétében nyújtják át a sikeres partizánvadászattal kiérdemelt magas kitüntetést? A groteszk történet, a hajmeresztő fordulatok, a borsos baka-kiszólások mögött rettenetes emberi tragédia zajlik: a háborútól kezdettől fogva undorodó, koncentrációs táborba dugott apjáért, reszkető, becsületes és tiszta katona akaratán kívül lesz az oka egy csoport partizán halálának, köztük egy lányénak, akit talán szerethetett volna...

Leon Uris - Csatakiáltás
Az ​amerikai tengerészgyalogság második világháborús küzdelmeinek emléket állító regény személyes tapasztalatokon, a valóságban átélt eseményeken alapszik, hiszen Uris 1942 és 1945 között önkéntesként szolgált a hadsereg elit alakulatának számító egységben. A történet az újoncok bevonulásával kezdődik. Mark, a veterán őrmester kétségbeesetten szemléli a fegyvernemére biztosan szégyent hozó, vegyes társaságot, akikből neki kell szuperkatonákat faragni. A hajnali fél öttől este tízig tartó alapkiképzés bemutatása mellett és közben megismerkedhetünk mindegyikük egyéni sorsával, családi hátterével, életfelfogásával is. Idővel kitűnő híradós egység szerveződik ezekből a nagyon különböző emberekből, akik - Huxley ezredes legnagyobb örömére - az új-zélandi, majd új-kaledóniai éles gyakorlatozások során és a japánok elleni öldöklő, kegyetlen harcokban bajtársaikkal vállvetve, egymást segítve harcoló, hazájukért küzdő, a másik minden problémájában osztozó, igazi kollektívává kovácsolódnak. Az utolsó, dicsőséges bevetést alig néhányan élik túl, de hősiességük emlékét hűségesen őrzik a szerencsés megmenekültek. A kegyetlen realizmussal megírt regény személyes közelségbe hozza a második világháború borzalmait és az amerikai tengerészgyalogság háborús hétköznapjait. - Érdekes, a feszültségeket mindvégig fenntartó, izgalmas olvasmány,.

Deák István - Hitler ​Európája
Deák ​István második világháborúval kapcsolatos esszéinek gyűjteménye az Egyesült Államokban megjelent kiadás bővített, átdolgozott változata. A New York Review of Books, illetve a New Republic című folyóiratokban publikált esszék elsősorban a második világháborúval kapcsolatos angol-amerikai irodalom legfontosabb munkáit vizsgálják, a lehetséges nézőpontok széles spektrumán mozogva. A kötet természetesen nem vállalkozik arra, hogy a világháborúval kapcsolatos legfontosabb problémák mindegyikét megtárgyalja - ugyanakkor a legvitatottabb kérdésekre koncentrál, hangsúlyozva azt, hogy a tömeggyilkosságok, a népirtások logikáját végeredményben lehetetlen megérteni. A szerzőt fiatalkori, személyes tapasztalatai, az ezzel kapcsolatos, egész életét végigkísérő gondolatok és dilemmák egy komplexitásában hiteles, ugyanakkor messzemenően szakmai nézőpont megtalálására ösztönzik, s így könyvében egy reális és eredeti Európa-képet mutat fel az olvasónak a második világháborúról.

Salman Rushdie - Az ​éjfél gyermekei
Szalím ​pontban éjfélkor, India függetlenné válásának pillanatában született. Tizedik születésnapja előtt különös képesség ébred benne, amellyel be tud hatolni mások gondolataiba. Filmsztárok, krikettcsillagok, politikusok fejében kutakodik, még a képmutatás, a zsarnokság, a tiltott szerelem szagát is megérzi, s egy napon indiai létére egy különleges pakisztáni alakulatban találja magát... Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Háromszor nősült, két fia van, jelenleg Padma Lakshmi modellel él New Yorkban. Az Ulpius-ház öt kötettel indítja útjára a Salman Rushdie-életműsorozatot.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Norman Mailer - Meztelenek ​és holtak
Norman ​Mailer 1948-ban, a világégés után alig három évvel, mindössze huszonöt évesen jelentette meg az amerikai próza egyik csúcsteljesítményét, a világirodalom egyik legkiválóbb háborús regényét. Az amerikai haditengerészet arra készül, hogy visszafoglalja a japánoktól a csendes-óceáni Anopopej szigetét. Irdatlan hadiapparátus kíséretében hatezer katona száll partra. Megkezdődik a hetekig tartó véres küzdelem a dzsungel poklában. A parancsnok óvatos stratégaként nem sieti el a sziget teljes visszafoglalását. Felettesei igencsak szorongatják már tétovázása miatt, amikor az események váratlan fordulatot vesznek… Mailer regénye azonban nem csupán egy izgalmas hadművelet története. Az amerikai társadalom legkülönbözőbb rétegeiből verbuvált katonák kiváló lélektani készséggel ábrázolt tragédiájából, a tisztikar ádáz torzsalkodásainak a történetéből feltárul a mindenkori háború igazi arca: amely nem babérkoszorút termő hősi viadal, hanem emberhez méltatlan, kényszerű önfeláldozás. Az immár 84 esztendős világhírű szerző legutóbbi könyve Várkastély a vadonban címmel nemrég látott napvilágot, amelyben egy a sátán szolgálatában álló ördög meséli el Adolf Hitler gyermekkorát, a rettegett zsarnok bűneinek elapadhatatlan forrását.

Herbert Ernest Bates - Jó ​széllel francia partra
H. ​E. Batest nem kell bemutatni a magyar olvasónak, aki éppen legjobb oldaláról, három háborús témájú regényéből ismeri ezt a kitűnő angol írót. Bates életébe is a háború hozta a nagy témát, s a negyvenes években írt háborús regényei hozták meg Batesnek a világsikert. Az író novelláival tűnt fel, újságíróként a vidéki élet rovatát írta az egyik nagy napilapban, a háborúban a Légierő tisztjeként szolgált. A Jó széllel francia partra történetét tiszta, szép, férfias líra hatja át. Rejtőzés, a menekülés veszedelmes körülményei közt megszülető szerelem, s a megszállt Franciaország közepéből pusztán e szerelem ereje által kimenekülő két fiatal ember sorsa jelképpé válik, és mindennél élesebben mutatja, mint fenyegetett a háború, s miért kellett a fasizmusnak elbuknia. És ez majdnem a legtöbb, amit egy háborús regényről elmondhatunk.

Bohumil Hrabal - Szigorúan ​ellenőrzött vonatok
…Hrabal ​a sínekhez vezette a bizottságot. Miután – hogy be ne piszkolja egyenruháját – a földre terített egy zsebkendőt, letérdelt a vágány mellé, és fülét a sínre szorítva így szólt: „A 804-es számú vonat most haladt Kamenné Zbožin.” „Ezt hol tanulta?” – álmélkodott a vizsgabiztos… Így kezdődött Bohumil Hrabal forgalmista-karrierje, amelynek élményeit Jiři Menzel Oscar-díjas filmjének köszönhetően egy csapásra világhírűvé lett kisregényében, a _Szigorúan ellenőrzött vonatok_ban dolgozta fel. A mű a második világháború utolsó napjaiban, egy cseh kisváros vasútállomásán játszódik. A történet hőse Miloš, az ifjú forgalmista, akit sikertelen öngyilkossága után (az ereit vágta fel, merthogy nem sikerült férfivá válnia szerelmével a kis kalauzlánnyal) kiengednek a kórházból, és újra szolgálatra jelentkezik az állomáson, ahol különös társaság verődött össze. Először is itt van Hubička forgalmista úr, a nagy szoknyavadász és bohém életművész, aki egy unalmas szolgálati éjjelen az összes fellelhető hivatalos bélyegzőt rányomja a távírász kisasszony pucér ülepére, amiből is éktelen skandalum kerekedik. A botrány legfőbb kárvallottja természetesen nem Hubička forgalmista, hanem az állomásfőnök úr, a megszállott galambtenyésztő, aki csak ezekért az apró szárnyas jószágokért él-hal. Galamblelkűnek nem mondható neje, az esténként az irodában horgolgató főnökné asszony viszont nemes természetességgel nyisszantja el nyulak-baromfiak nyakát. Ebbe a kisszerű, ám a háborús körülmények között mégis idillinek tetsző világba robog bele egy szigorúan ellenőrzött vonat, egy lőszerszállító katonai szerelvény, amelyet Hubička forgalmista úr szíve szerint felrobbantana. A hősi feladatra az immár férfivá érett Miloš vállalkozik… Hrabal játékosan, humorral-iróniával fűszerezve írta meg az alaptónusában tragikus és végkicsengésében felemelő történetet, hogy ezáltal még szembeszökőbb legyen a náci megszállás, a második világháború komor valósága. „Mennyiben lehet egymás mellé állítani két motívumot…” - töpreng Hrabal saját kisregényén. „A nevetségesség, az obszcén a tragikus esemény tőszomszédságában, mely utóbbi fölött ott magasodik a fő motívum: az ellenséggel vívott harc.” Hrabalnak ezúttal is sikerült bravúrosan megoldania a feladatot: remekművet írt.