Kapcsolódó könyvek
Dr. Csonkaréti Károly - Hadihajók a Dunán
A szerző könyvében – a magyar történelem periodizációját követve mutatja be, hogy a dunai flottillák az adott korban milyen hajókkal, milyen fegyverekkel és milyen haditechnikai felszereltséggel, hogyan harcoltak. A könyv címe – Hadihajók a Dunán – nem egészen pontos, mivel az csak a magyar dunai hadihajózással foglalkozik.
A könyv első része a XI–XVI. századi haditechnikai fejlődést követve ismerteti, hogy miként jöttek létre a naszádok, a gályák, a fregattok és a sajkák, kiemelt figyelmet fordítva a komáromi és a titeli sajkás kerület tevékenységére. A hadigőzösöknek, a monitoroknak és az őrnaszádoknak az 1848-as szabadságharcban, majd az első világháborúban játszott szerepe teszi ki a munka jelentős részét. A Tanácsköztársaság dunai flottillájának folyami harcait külön fejezet tárgyalja. Ezt követi a Horthy-hadsereg folyamőrségét ábrázoló fejezet, majd egy pillantás néphadseregünk folyami flottillájára.
A történet azonban a könyv utolsó oldalán nem zárul le.
Kiadónk azt tervezi, hogy önálló kiadványokban fogja bemutatni a szovjet Dunai Flottilla harcait hazánk felszabadításáért és a Magyar Néphadsereg dunai flottillájának történetét. Dunai flottillánk ma is él, őrzi vizeinket, s korszerű folyami harci egységein néphadseregünk jól képzett katonái teljesítenek szolgálatot
Nagy Géza - Nemes Mihály - A magyar viseletek története
Ez a művészien illusztrált, különlegesen szép reprint kötet átfogó képet nyújt a magyar viseletekről a legrégibb időktől a 19. század végéig. Nemes Mihály illusztrátor, festőművész érdeme, hogy összegyűjtött minden olyan ábrázolást, amelyből rekonstruálni lehetett az ősök viseletét. Ahol a források hiányosak voltak, szabadon engedte fantáziáját, hogy „a magyar viseletekről töredékes és szétszórt adalékok helyett valahára egy egységes és összefoglaló munka lásson napvilágot”. Ehhez a gyűjteményhez írt magyarázatokat Nagy Géza, a nagy műveltségű tudós. Célja annak bizonyítása volt, hogy a magyarság öltözete ősidők óta sajátos stílusú. Magyarországon a 19. század első felében kezdtek komolyabban foglalkozni a történelmi korok öltözködésével, különösen az ősi magyar viseletekkel. A reformkorban feléledő hazafias szemlélet a napi divathoz igazította a régi magyar történelmi öltözékeket. 1860 és 1867 között a nemzeti ellenállás jelképeként mindenki viselte, a kiegyezés után viszont már a párizsi, bécsi, berlini és londoni divat lett a követendő példa. A magyar viseletek története a maga idejében óriási vállalkozás volt, és mind a mai napig egyedülálló. Igényesen, magas művészi színvonalon jeleníti meg mindazt, amit a 19. század végén az akkori tudomány a magyar viseletekről tudott. Az összeállítás megismételhetetlen alkotása a magyar régészetnek, történettudománynak és művészetnek.
Elekes Lajos - A középkori magyar állam története megalapításától mohácsi bukásáig
Minden nép, minden társadalom életében jelentős állomás az állam létrejötte. Ez bizonyos vonatkozásban a fejlődés fokmérője, ha nem is abban az értelemben, mint a régebbi történetírás etatisztikus irányzata (s hellyel-közzel a mai polgári történettudomány némely ágazata) feltételezte. Az etatisztikus felfogás hatása alatt keletkezett művekben olyan szemlélet fejeződik ki, amely szerint az állam a történelem fő mozgatója, meghatározó tényezője. Szélsőséges megfogalmazásban: csak annak a népnek van, lehet történelme, amely államot alapított. Ezt tekintve megkülönböztethetők "történelmi" és "történelem nélküli" - államalkotó és államot nem alkotó - népek; a gondolatmenet következetes végigvitelével az utóbbiak elmaradottaknak nyilvánulnak. E következtetés fajmítosszal átszőtt változatában az államot nem alkotó népek már mint államalkotásra alkatilag képtelenek, mint alacsonyabb rendűek jelennek meg. A történelem marxi-lenini felfogása elutasítja ezeket a nézeteket, amelyeket egyébként a fejlődés tényeit szakszerűen, higgadtan mérlegelő polgári irányzatok sem osztanak. A pozitivizmusból kinőtt elméletek szerint például az állam egyike a történelmi fejlődés pontos, esetleg döntő tényezőinek, de korántsem az egyetlen, nem is a legfontosabb. Ezek az elméletek többnyire figyelembe veszik az állam létrejöttének és fejlődésének vizsgálatánál a gazdasági-társadalmi viszonyok szerepét. A marxizmus - leninizmus konkrétabban és határozottabban hangsúlyozza e viszonyok szerepének alapvető, meghatározó jellegét, egyúttal az alap-felépítmény kölcsönhatásának törvénye értelmében kiemeli az állam mint felépítményi jelenség visszaható szerepének igen nagy fontosságát. Véleményük szerint az állam valóságos történelmi jelentőségét csak ebben a keretben, az összefüggéseknek a történelmi materializmus megállapításaitól megvilágított láncolatában lehet teljesen, szabatosan meghatározni.
Jónás Ilona - Európa születése
A Korszerű történelem középiskolásoknak című sorozatból.
Magyar Kálmán - A segesdi királynéi ispánság történetéről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Csorba Csaba - Árpád örökében
Törzsekből egységes nemzet, gyepükkel határolt szállásterületből ország... keresztény birodalom született Árpád örökében egy olyan nemzeti dinasztia uralma alatt, amelynek nagyszerűségét a kor azzal ismerte el, hogy férfi és nőtagjai egész sorát avatta szentté, s nemcsak Magyarhonban, hanem német, lengyel, cseh, spanyol, olasz, görög földön is máig élő a tiszteletük. A Kelet és Nyugat népeit befogadó ország mindvégig megőrizte függetlenségét, véres háborúk sorából került ki győztesen, a tatár vész pusztításait nemcsak túlélte, hanem még erősebb is lett, mint annak előtte. Sajátos műveltség született Európa szívében, amelynek emlékei ugyan megtizedelődtek, de így is csodálatra késztetnek bennünket. Uralkodók és főúri nemzetségek, parasztok és polgárok, magyarok és nemzetiségek élete elevenedik meg e könyv lapjain, nemcsak egykorú ábrázolások és tárgyak fotóin, hanem életképeken is.
Kitűnő grafikusok segítenek abban, hogy elképzeljük, milyen volt a királyi udvar, Visegrád vára, a falu, a kolostor, hogyan harcoltak IV. Béla lovagjai a Sajónál a tatárokkal, milyenek voltak legpompásabb városaink. Megelevenedik előttünk az egyszer volt magyar középkor ragyogása.
Ismeretlen szerző - Lehel kürtje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hegedüs Géza - Korona és kard
A könyv az Árpádok korának históriája. Prológusa novellisztikus helyzetképben széles keresztmetszetben mutatja be Géza fejedelem és a "sokszoknyájú" nemzettségfők között feszülő ellentéteket, a korabeli nyelvet, szokásokat, viszonyokat. A további két fejezetben a szerző beszél Szent István király országépítő munkájáról, a trónviszályokról, Szent László és Könyves Kálmán koráról, a bizánci befolyásról és az Árpádok alkonyáról. Hegedüs Géza a jelentős személyiségek mellett a kevésbé kiemelt történelmi szereplőket is egyéníti, s a hazai történetet mindig összekapcsolja az európaival. Anyagát fölényes biztonsággal úgy rendezte, hogy a fiatalság számára könnyű és érthető, megjegyezhető, ugyanakkor érdekes olvasmányt adjon. Az összhatás színes, harmonikus, vonzó.
Ismeretlen szerző - Hétköznapok a honfoglalás korában
Sorozatunk ötödik kötete a honfoglalók hétköznapjaiba és anyagi kultúrájába vezeti be az olvasót. Mit tudunk elődeink gazdálkodásáról, az állattartásról és a növénytermesztésről? Mit ehettek a honfoglalók? Milyenek voltak lovaik, és hogy viszonyultak hozzájuk? Milyen körülmények között éltek, milyen lehetett a lakóhelyük, milyen mesterségeket űzhettek, és hogyan?
A kötet szerzői különböző tudományterületek (elsősorban a régészet, a történettudomány és a néprajz) kutatásaira támaszkodva, valamint más korszakokból vett párhuzamok segítségével próbálják közel hozni a 21. századi európai emberhez ezt a nehezen megfogható, tárgyi emlékekben szűkölködő kort. Nagy teret kap a feltárt sírok, sírleletek ismertetése, hiszen a temetkezési szokások és a sírokban elhelyezett tárgyak, állattetemek, ha csak áttételes módon is, de mégis megjelenítik a mindennapi életet. Ugyancsak hangsúlyosan szerepel a kötetben a közelmúltban Borsodon feltárt, honfoglalás kori település bemutatása. Az itt talált leletek ugyanis jelentősen megváltoztatták a 10-13. századi településeinkről korábban kialakult képet.
A friss kutatási eredmények ismertetése árnyalja eddigi tudásunkat a korszakról, és megrögzült tévhiteket, anakronisztikus megközelítéseket is eloszlat.
Varga Szabolcs - Pap Norbert - Hancz Erika - Kitanics Máté - Szigetvár, 1566
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Skorka Renáta - Dicsőséges századok
Az Árpád-házi királyok uralkodását követő két évszázad a magyar történelem fordulatos, s nagyszerű korszaka. Károly Róbert és Nagy Lajos kormányzása, háborúi erőt és tekintélyt szereztek az országnak, Luxemburgi Zsigmonddal európai jelentőségű diplomata és államférfi került a trónra. Ekkor aratott világraszóló diadalt Hunyadi János, a törökök félelme, s varázsolt Budából Mátyás fényes reneszánsz udvart. A dicsőséges századoknak, s a Magyar Királyság fénykorának a gyászos emlékű mohácsi csatavesztés vetett véget.
Bán Mór - A király harmadik esküje
_1456 decemberében - néhány hónappal a csodálatos nándorfehérvári diadal után - egy csikorgó, téli estén Kecskemét akkori népe történelmi esemény szemtanúja lehetett. A Temesvárról Buda felé tartó királyi menet, V. Lászlóval az élen, s a kíséretükben utazó két Hunyadi-fiú, László és Mátyás a városban töltötték az éjszakát. Érkezésükkor V. László király Kecskemét városkapujában, vélhetőleg a Pálkai-kapunál ünnepélyesen megesküdött Hunyadi Lászlónak és Hunyadi Mátyásnak, a törökverő hős, Hunyadi János fiainak, hogy nem áll rajtuk bosszút nagybátyja, Cillei Ulrik meggyilkolásáért._
_A királyi menet vendéglátója a két Hunyadi-fiú volt, hiszen Kecskemét néhány hónappal korábban került a Hunyadi-család birtokába. A városban gazdagon megvendégelték a királyt, s az itt töltött éjszaka után másnap továbbindultak Budára._
_Történelmi tény, hogy az uralkodó nem tartotta be a kecskeméti városkapuban tett - immár harmadik - esküjét, s a következő esztendő márciusában a bakó Budán négyszer is lesújtott Hunyadi László nyakára, míg sikerült kioltania életét. Mátyás azonban megmenekült, és nemsokára Magyarország királyaként kezdhette meg legendás uralkodását._
Molnár Imre - Molnár Imre válogatott írásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kristó Gyula - Háborúk és hadviselés az Árpádok korában
Jelen munka a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig terjedő időszak hadtörténetének monografikus feldolgozása. A kötet két nagy egységre oszlik. Az első rész egyesével sorra veszi a háborúkat, katonai eseményeket, részletesen szól a nevezetes csatákról, számos esetben képekkel közérthetőbbé téve azok lefolyását. A második rész a hadviselés emberi-társadalmi és technikai feltételeiről tájékoztat, vagyis a háborúk típusairól, a hadakozókról, a hadszervezetről, valamint – Kovács László tollából – a korabeli viseletről és fegyverekről; ez utóbbit számos grafika színesíti.
A kötetet áttanulmányozva az olvasó nem csupán a szorosan vett katonai-hadi vonatkozásokról kap plasztikus képet, hanem ismereteket szerezhet a 10-13. századi Európa és Magyarország politikai és diplomáciai kapcsolatairól, a társadalmi átrendeződésekről és a technikai újításokról éppúgy, mint a viselet divatjelenségeiről.
A könyv tudományos igénnyel készült, állításait széles körű forrásanyag és kiterjedt szakirodalom dokumentálja. Ugyanakkor közérthető előadásban, olvasmányos stílusban tárgyalja mondanivalóját. Ennélfogva egyszerre tarthat igényt a szűk szakmai körök és az érdeklődő nagyközönség figyelmére egyaránt.
Varga Domokos - Magyarország virágzása és romlása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Klasszikus kínai költők II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fraknói Vilmos - A Hunyadiak és a Jagellók kora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Klasszikus kínai költők I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Csukovits Enikő - Liliom és holló
Liliom és holló: az Árpád-ház kihalása után trónra kerülő Anjouk és az ismeretlenség homályából az ország élére emelkedő Hunyadiak jelképe. Az 1301–1526 közötti több mint két évszázadról szól ez a képeskönyv: a magyar lovagkirályokról, a messze Dél-Itáliában vívott nápolyi háborúkról és a török ellen folytatott küzdelemről; Bécs meghódításáról és a sorsdöntő mohácsi vereségről. A kötet segítségével bepillanthatunk Zsigmond és Mátyás király messze földön híres budai palotájába, a szárnyas oltárokkal ékes templomokba és egyszerű jobbágyportákra. Csaknem 400 kép – várak és ékszerek, edények és táblaképek reprodukciói, kitűnő grafikusok által rajzolt életképek – segítenek abban, hogy megismerkedhessünk a magyar történelem egyik legizgalmasabb korszakával, a kései középkorral.
Zsoldos Attila - Az Árpád-ház kihalása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.