Johannesz ​ifjúsága

Mika Waltari - Az ​emberiség ellenségei
A ​római Minutus Manilianus naiv-ironikus közvetítésével most Claudius és Nero korába kalauzolja az olvasót, hogy az utóvirágzását élő, hanyatlásnak indult római birodalom mindennapi életét mutassa be a mai szemmel látó és láttató művész történelmi hűségével és a tőle megszokott lebilincselő mesélőkészséggel. Főhőse ismét gyarló ember, a kor jellemző hibáival, de az örök igyekezete, amely minden korban, minden társadalomban a jobb, a szebb keresésére sarkall. Nero, a világtörténelemből megismert zsarnok, akinek a nevéhez Róma égése és az első keresztényüldözések fűződnek, merőben új, eredeti megvilágításban áll előttünk. Hiú és szeszélyes művész, maga előtt tetszelgő "emberbarát" ez a császár, aki magatehetetlenül kapálózik a minden porcikájában romlott augustusi birodalom elkerülhetetlen végzete ellen. Valóban elbukott-e Nero? Igaz-e, hogy öngyilkos lett? Hogyan váltak mártírokká a lenézett keresztények? Hogyan hordozta magában az új vallás kezdettől fogva a későbbi szakadások csíráját? Hihet-e egyáltalán fenntartások nélkül a racionálisan gondolkodó ember? Az író szenvedélyesen keresi a kielégítő választ ezekre a kérdésekre.

Mika Waltari - Szinuhe
Magával ​ragadott Théba láza, gazdag és híres akartam lenni, és hasznomra felhasználni azt az időt, mikor még mindenki ismeri e nevet: "Szinuhe, Ő, aki magányos." Mika Waltari, neves finn író regényében Szinuhe, a fáraó barátja és orvosa beszéli el életének eseményekben bővelkedő, fordulatos történetét. Szavai nyomán megelevenedik előttünk az akkori nagy városok, Théba, Babilon, Kréta lüktető, tarka világa, feltárulnak a fáraó aranyházának titkai és a kikötőnegyedek sikátorainak élete. Szinuhe nyitott szemmel jár a fény és a nyomor világában, látja az elnyomottak görnyedező hátát, hallja a hatalomért vívott öldöklő harcokban az emberek halálhörgését. Életére születésétől fogva súlyos rejtély nehezedik, amely magányossá teszi, és keserű tapasztalatai után még magányosabb lesz. A végső kétségbeeséstől azonban megóvja mély humanizmusa, s ez ad neki erőt ahhoz, hogy minden tudásával egy ellenséges, értetlen világban is az igazságot szolgálja.

Mika Waltari - Mikael ​Hakim I-II.
Mikael, ​a keresztény világban csalódott vándor, ezúttal hajóra száll és Kelet felé indul. Új világ, új kalandok várják. Míg Mikaellal együtt megismertük a XVI. század első negyedében a reneszánsz, a humanizmus és a reformáció Európáját, most a Kelet tárul fel előttünk, a korabeli török birodalom. Szolimán szultán szerája, a hárem tiltott kertje, a Héttorony várbörtönnel... Ez idő tájt két hatalom, a keresztény és a mohamedán világ áll egymással szemben. A világtörténelem egyik legvéresebb korszakának csatái dúlnak Mikael körül, vele vagyunk Budavár bevételénél, Bécs ostrománál, rész veszünk az észak-afrikai partvidék meghódításában, s megismerkedünk e korszak politikusaival, művészeivel, tudósaival. A szerző most is elkápráztat bennünket, lenyűgöző kor- és kultúrtörténeti tablót tár elénk, de a "csodálatos" Keletnek nemcsak a külső ragyogását mutatja: bepillanthatunk a történelem kulisszái mögé, és meglátjuk az események hátterében az önző anyagi érdekeket, a hiúságot, a cselszövést... Mikael pályája magasra ível, de bukással ér véget - nem tudott teljes ember lenni.

Mika Waltari - Turms, ​a halhatatlan
Az ​egyiptomi Szinuhe, a római Minutus Manilianus szenátor és Marcus Mezentius proconsul, a világjáró Mikael Karvajalka után most az etruszk Lars Turms mondja el utazásokban és izgalmas kalandokban bővelkedő életét. Vezetésével időszámításunk előtt az V. században szemtanúi lehetünk a ladéi görög-perzsa tengeri csatának, majd bejárjuk az Égei-tenger fontosabb szigeteit, a korabeli Szicília városait, az utolsó királyától megszabadult Rómát és az etruszk városállamokat. Bepillantunk a görögök és a föníciaiak, a szikánok és az elümiaiak, a rómaiak és az etruszkok mindennapi életébe, hagyományaiba és hitvilágába. Izgalmas, drámai és mulatságos történetek közepette tirannusokkal és hadvezérekkel, kalózokkal és kalmárokkal, bölcselőkkel és művészekkel, papokkal és jósnőkkel ismerkedünk meg. Távoli kor alig ismert vagy merőben ismeretlen világa tárul elénk minden apró részletével, történelmi hitelességgel, s az örök emberi erényekkel és gyarlóságokkal. Változatos kulisszák között pereg a cselekmény váratlan fordulatokkal, lenyűgöző áradatban. Lars Turms ugyanolyan gyarló ember, mint Mika Waltari többi regényének főhősei. A történelem viszontagságai elszakították családjától, szülőföldjétől, még saját származását sem ismeri. A végzettel dacolva keresi önmagát, és belső kényszertől hajtva bejárja a korabeli ismert világ nagy részét. Erüx templomában megismeri Arszinoé-Istafrát, Aphrodité elbűvölő papnőjét, aki döntő befolyást gyakorol életének további alakulására, míg végül elíziumi élvezetek és hádészi gyötrelmek után megtalája önmagát és szülőföldjét. Történelmi személyek és csaták, ősi mítoszok és legendák elevenednek meg a szemünk előtt azon a kanyargós mezsgyén, ami a valóság és a képzelet, az ébrenlét és az álom, a világtörténelem és a babonák határán kígyózik Milétosztól Clusium városáig, a villámsújtott epheszoszi tölgyfától az etruszk királysírokig, Dionüsziosz, a ravasz jónai kalózkapitány, Dorieusz, a spártai Héraklész-ivadék, Mikon, a Kósz-sziget tudós orvosa, Tanakil, az örökifjú föníciai özvegyasszony, Xenodotosz, a perzsa nagykirály szolgálatába állt a felvilágosult görög, Hanna, a romlatlan szikul rabszolgalány, Lars Arnth, az ifjú etruszk arisztokrata gazdagítja Mika Waltari ezerarcú panoptikumát. Lars Turms nem bukik el, mint egyiptomi vagy római elődei, hanem a mélypontról is képes felemelkedni, vakon, majd egyre tudatosabban bízva önmagában. Nem éri be az átlagember osztályrészével, hanem a lehető legaprólékosabban meg akarja ismerni önmagát. Hosszú és nehéz iskolát jár végig, fenékig merít az élvezetekből és a megpróbáltatásokból, míg végül képes felülemelkedni minden emberi önzésen és kishitűségen, boldogítani tudja megtalált szülővárosát, és maga is kiegyensúlyozottan, elégedetten készül az istenek lakomájára, a halálra, hogy száz vagy ezer év múlva, új emberalakba születve, ismét fellelhesse egykori önmagát. Ez a regény tulajdonképpen az etruszk lukumólegenda monumentális, korhű és ugyanakkor a mai emberhez szóló lebilincselő feldolgozása. Ha a mítoszok ködében botorkáló egyik-másik hősében esetleg magunkra ismerünk, ez sem a véletlen műve, hiszen koroktól és világrészektől függetlenül örökérvényű az a következtetés is, amit Lars Turms viszontagságaiból és tépelődéseiből levonhatunk: az embert csak önimeretén alapuló önbizalma és hite emelheti a magasba, a halhatatlanok közé.

Umberto Eco - A ​prágai temető
A ​középkori és ezoterikus, a barokk és a pikareszk, és végül a képregényes Eco után itt a legújabb: a XIX. századias kalandregényt író Eco. A prágai temetőnek már a mozgalmas metszetekkel illusztrált lapjai is Dumas-t, sőt Eugene Sue-t idézik. Főszereplője és egyik elbeszélője egy fél Európa titkosszolgálatainak zsoldjában álló cinikus hamisító, aki hazugságokat kohol, összeesküvéseket sző és merényleteket szervez, befolyásolva kontinensünk valóságos történelmének és politikájának menetét. Simone Simonini a képzelet szülötte, de nagyon is valószerű gazember; és bár a kor valamennyi, később nagy karriert befutó hamisítványához csak a regényes képzelet szerint van köze, a hamisítványok (el egészen a közvetve milliók értelmetlen halálát okozó Cion bölcseinek jegyzőkönyvéig), a tényekkel és az összes többi szereplővel együtt, sajnos mind igaziak. Az olasz Risorgimentótól a párizsi Kommünig, a 48-as forradalmaktól a Dreyfus-perig és a századfordulóig záporozó tényeket Eco a könyv végén egy részletes időrendi táblázatban hozza összefüggésbe a regény történéseivel. Ez jól jön, mert A prágai temető csupa időjáték: a memóriazavarral küszködő Simonini, illetve titokzatos alteregója, egy Dalla Piccola nevű abbé négykezes naplója (melyet néha ,,az Elbeszélő" is kommentál) megannyi flash-back segítségével eleveníti fel a múlt eseményeit, fényt derítve, de csak legvégül, persze, a kettejük kapcsolatának hátborzongató titkára is.

Szabó Magda - Für ​Elise
Szabó ​Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát. Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is. Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból. Cili története nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte.

Steven Saylor - Birodalom
Steven ​Saylor az új regényével óriási feladatot tűzött ki maga elé: túlszárnyalni a kirobbanó sikert aratott Rómát. A szerző maradéktalanul teljesítette a célt, és olyat alkotott, amely minden olvasónak egyszeri és feledhetetlen élményt fog nyújtani. A Birodalomban öt generáción keresztül követhetjük az arisztokrata Pinarius család sorsát, Augustus uralkodásától a Római Birodalom fénykoráig. A família tagjai tanúi lesznek Tiberius fondorlatainak, Caligula őrületének, Nero hanyatlásának, valamint annak, amint Domitianus gyilkos üldözési mániája előkészíti a terepet a Traianus- és Hadrianus-féle aranykor számára. Átélhetjük a Kr. u. 64-es év nagy tűzvészét, Nero keresztényüldözését és a Colosseum megnyitását kísérő döbbenetes bemutatókat.

Mika Waltari - Az ​ország titka
Marcus ​Mezentius Manilianus, az ifjú római polgár Alexandriában tölti a telet, szerelmét, Tulliát is odavárja Rómából. Csömörig lakott már minden testi gyönyörűséggel, melyet az elpuhult keleti nagyváros fürdői kínálnak, s egyre inkább tudásra éhesen tanulmányozza a híres alexandriai könyvtár tekercseit. Lassan arra a felismerésre jut, hogy az idő, melyben él, nagy világfordulattal terhes. A filozófia, a csillagászat, a régi jóslatok mint azt sugallják, hogy mintegy harminc évvel azelőtt meg kellett születnie valakinek, aki a világ királya lesz. Egy furcsa, keleties öltözetű férfi zaklatott szavaira lesz figyelmes az egyik téren, s hirtelen elhatározással hajóra száll, hogy eljusson a zsidók fővárosába, Jeruzsálembe, s felajánlja szolgálatait a világ új urának. Jeruzsálem előtt, egy hegyen aztán római katonákat pillant meg, átkozódó, síró tömeget, s három keresztfát: a középsőn Jézus függ, a felirat szerint a zsidók királya. Megtalálta hát, akit keresett, de későn. Vagy mégsem? Ahogy telnek a napok érthetetlen hírek jutnak a fülébe, különös jelenések tanúja lesz Marcus, s elhatározza, utánajár a dolognak. Waltari regénye az Újtestamentum világába viszi el az olvasót. Szemünk előtt elevenednek meg Jézus életének eseményei, érthető-érthetetlen csodák tanúi leszünk mi is, míg a Biblia rendkívül érzékletesen megjelenített tájait járva megismerkedünk mindazokkal, akik részesei az evangéliumi történetnek.

Mika Waltari - Mikael
A ​fiatal Mikael Európa történelmének egyik leghányatottabb időszakában, a XVI. század húszas éveiben kél hosszú vándorútra Turku városából, hogy bejárja az akkori keresztény világ nagy részét. Történelmi események szemtanúja, megfordul Keresztély dán király és V. Károly császár udvarában, a nagy Paracelsus tanítványa, megismerti Luthert, Dürert, a kor számos hírességét. Papnak nevelték, javíthatatlan idealista és ebből még az inkvizíció és a vallásháborúk borzalmai sem tudják kigyógyítani. Éppen az eszményi szép és jó lázas keresése sodorja véres csatákba, tragédiákba, olykor meg mulatságos viszontagságokba. Elmaradhatatlan társa a nagy erejű Antti, aki a finn paraszt egyszerű, józan gondolkodásmódját képviseli, és így az író mintegy két különböző prizmán át mutatja be az olvasónak a kor világát és embereit minden vágyukkal, törekvésükkel és csalódásukkal. A kiváló finn írónak ez a regénye - a Szinuhé-val együtt - méltán szerepelt éveken át a nyugati országokban a legkeresettebb és a legnehezebben fellelhető bestsellerek jegyzékén.

Steven Saylor - Róma
Steven ​Saylor a Róma első ezer évét bemutató regényében a történelmet, a legendát és az új régészeti felfedezéseket egy lebilincselő történetté szövi össze, amely a két szerencsétlen sorsú ikerrel, Romulusszal és Remusszal kezdődik, és akkor ér véget, amikor Róma már a világ leghatalmasabb birodalmának fővárosa.

Martti Santavuori - A ​fejedelem útja
Martti ​Santavuori a fejedelem útja című regényének témáját a magyar történelemből vette. Santavuorit szoros barátság fűzte a magyar szellemi élethez. Jól ismerte hazánk történelmét, és többször járt Magyarországon. Regényének színtereit is bejárta, és mindenütt - különösen Erdélyben - tanulmányozta a levéltárak anyagát, megismerkedett a történelmi múlt élő emlékeivel. Ezért nem csodálkozunk azon sem, hogy regényének hőséül Bethlen Gábort választotta. Santavuori világosan látta, hogy a messzi múltban a háborúk viharában az északi finn és az Európa közepén élő magyar nép példamutató, közös hőse éppen Bethlen Gábor lehetett, a bölcs államférfi, a békés egymás mellett élés, a vallásszabadság híve, aki a történelem tragikus korszakában messzebbre látott kortársainál. Santavuori azonban nemcsak a nemzeti hőst, a győztes hadvezért mutatja meg regényében, hanem a gondolkodó, a kutató embert, a jóbarátot, a megértő társ után vágyó férfit és a szerelmes férjet is. A távoli világokat egymással számos szereplő kapcsolja össze - némelyikük a regény egy-egy fejezetében a magyar földre is ellátogat -, ezek a különböző nemzetiségű és korú nemesi és polgárasszonyok, katonák, papok, tudósok és polgárok (sokuk csupán az író gazdag képzeletének szülötte) izgalmas csaták és cselszövések között, a szerelem és a halál örök nagy színjátékának szereplőiként vesznek részt a nagy idők hiteles történetében. És Santavuori írásművészetét legjobban éppen az mutatja, hogy elhisszük neki, hogy mindez meg is történhetett volna.

Alekszandr Szolzsenyicin - A ​pokol tornáca
Az ​időpont: 1949 decembere. A tét: megakadályozza-e a magas rangú szovjet diplomata, hogy a Kreml kezébe kerüljön az atombomba titka, elkészül-e Moszkva I. számú szakbörtönében, a saraskában a világ legtökéletesebb lehallgatókészüléke. Szolzsenyicin 1955 és 1958 között írott regénye az egy hónapos jelenetben az 1917 óta zajló történelmi fejlődés valamennyi lényeges kérdését felveti, és rendkívül szuggesztív módon megválaszolja. Nem véletlenül mondják a kritikusok e regényt a XX. századi orosz élet enciklopédiájának, Szolzsenyicin mestere Lev Tolsztoj szellemében építi fel monumentális művét, nagy formátumú hősöket teremt, filozófiai alapkérdéseket feszeget, olyan helyzetekbe állítja szereplőit, hogy a legfontosabb emberi döntéseket kelljen meghozniuk. A pokol tornáca a XX. századi orosz nyelvű irodalomban olyan szerepet játszik, mint Gogol A köpönyegje száz évvel korábban, a mai irodalom megannyi alkotója e műből merített, ki látásmódot és bátorságot, ki motívumokat és helyzeteket.

Robin Maxwell - Boleyn ​Anna titkos naplója
Nem ​sokkal azután, hogy Erzsébet trónra lép, megjelenik nála egy titokzatos öregasszony, aki Boleyn Anna bizalmasa volt a tragikus sorsú királynő utolsó napjaiban. Egy bőrbe kötött könyvecskét ad át Erzsébetnek: Boleyn Anna titkos naplóját. Erzsébet királynő a napló lapjain ismerkedik meg édesanyjával, akitől kisded korában elszakították. Az amerikai írónő nagyszerű korrajzot nyújt Anglia legizgalmasabb korszakairól: VIII. Henrik és lánya, I. Erzsébet uralkodásáról. A magával ragadó történelmi regény témája örök: a szerelem és hatalom.

Mark Logue - Peter Conradi - A ​király beszéde
A ​20. század első évtizedeiben valaki megmentette a brit királyi családot – nem a miniszterelnök és nem is a canterburyi érsek, hanem egy Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”. Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról, mert beleszeretett Mrs. Simpsonba. Lionel Logue és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja, Lionel naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a kulcsszerep, melyet a király felesége, a néhai anyakirálynő, Erzsébet királyné játszott kettejük összeboronálásában, aminek az volt a célja, hogy megmentse férje hírnevét és trónját. A király beszéde – Hogyan mentette meg egyetlen ember a brit monarchiát megdöbbentő bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról – annak legmélyebb válsága idején – egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja – és megmentheti – királyát.

C. J. Sansom - Az ​uralkodó
1541 ​ősz. Mérföldnyi hosszú menet halad York felé. VIII. Henrik király egy, a trónja megdöntésére irányuló összeesküvés leleplezése után pompázatos körutat szervez északra, hogy lenyűgözze lázadó alattvalóit. Ezer katona, a nemesség krémje és ötödik felesége kíséretében a király fogadja a yorki előkelőségek látványos behódolását. Cranmer érsek megbízásából Matthew Shardlake is Yorkba utazik. A jogi munka mellett Shardlake vonakodva, de elvállalja egy fontos, de veszélyes összeesküvő Londonba szállítását. Egy yorki üveges mester halála után azonban egyre átláthatatlanabb rejtélyekbe keveredik, amelyek nem csak a yorki vár foglyával, de magával a királyi családdal is összefüggnek. Amikor a hatalmas menet megérkezik a városba, Shardlake titkos dokumentumokba botlik, amelyek napvilágra kerülése megrendítheti a Tudor trónt …

Maria Bellonci - Intim ​reneszánsz
Történelmi ​regény, képzeletbeli napló, memoár - mindhárom egyszerre az Intim Reneszánsz, Isabella D'Estének, Mantova márkiasszonyának egyes szám első személyben előadott története. Egy büszke, okos, erős akaratú, érzékeny nő vall itt önmagáról, aki élete végére megértette, hogy asszonyi mivolta összebékíthető korának viszonyaival. A Gonzagák Mantovája, a pápai Róma, a ferrarai, a milánói és az urbinói hercegségek hétköznapjai tárulnak föl előttünk Itália történelmének egyik legellentmondásosabb korszakában, II. Gyula, majd X. Leó pompázatos reneszánszának idején, amikor az apró itáliai államok a francia királyok és német-római császárok egymással vívott csatározásainak színterei voltak. A gondosan dokumentált, hiteles történelmi háttérbe szövődik a fiktív szál, az "ángilus" Robert de la Pole tizenkét levele. A titokzatos hódoló, aki már csak papi mivolta miatt is kénytelen gátat szabni rajongásának, lelkes tudósításaival, szorongó imádatával harminc évig követi gondolatban Úrjnője sorsát. a reneszánsszakértő olasz írónő, Maria Bellonci (1902-1986) első műve, a Lucrezia Borgia után most Strega-díjas, utolsó befejezett regényét veheti kézbe magyar nyelven az olvasó.

Manda Scott - A ​kutya látomása
Breacának, ​Boudicának, akit a Győzelemhozó névvel tisztelnek törzsének tagjai, a sors és ősei szellemei úgy hagyták meg, hogy vagy elvész, vagy felszabadítja népét a rómaiak igája alól. A szabadságért vívott harc ugyanakkor összekapcsolódik gyermekei és rokonai sorsával, az isteni rendelés vagy nekik, vagy törzsének, az icenusoknak ígér jövőt. A harcos királylánynak választania kell. A különleges képességű gyermekek sorsa a történet során meghatározó lesz, ki elvész, kit megaláznak, ki felnőtté érik a véres és misztikus események közepette. A megtorlás szörnyű veszteségekhez és nagy, már nem várt visszatérésekhez vezet. Mindenki megfizeti az ősök isteneinek a tartozást, de a harc még nem veszett el... E mesterien megírt regény olyan történetet tár elénk, mely rabul ejti a szívet, töprengésre készteti az olvasót, és szinte semmivel össze nem hasonlíthatóan tárja elénk a történelem eme vérzivataros időszakát. A kutya látomása a Boudica életéről szóló tetralógia harmadik része.

Agatha Christie - Poirot ​bravúrjai I-II.
"Sziporkázóan ​szellemes, fordulatos és feledhetetlenül szórakoztató." Sunday Times Hercule Poirot, a zseniális mesterdetektív, az ördöngös belga nyomozó emlékezetes esetei. Már a külseje is lélegzetelállító! Pontosan öt láb és négy hüvelyk magas (helyesebben alacsony), ápolt férfi, kifogástalan öltönyben (sehol egy porszem!), nyakán csokornyakkendő, lábán tükörfényes lakkcipő. Igazi ékessége mégis a bajusza, ez a pompás, suvickolt, viaszkolt arcdísz, melyről bízvást megállapíthatjuk, hogy igazi műremek. De a belbecs sem megvetendő! Poirot, a modern Herkules, szürke kis agysejtek miriádjainak büszke tulajdonosa. Fegyverei a fölényes intellektuális erő, a csalhatatlan logika és a beleélő képesség, amelyek segítségével sorra leplezi le a bűnösöket és hiúsítja meg a gonosz terveket. Duplán szórakozhat a Kedves Olvasó!

Ljudmila Ulickaja - Életművésznők
Zsenya ​olyan nő, aki első látásra bizalmat ébreszt az emberekben. És nőtársai szinte gondolkodás nélkül elmesélik neki az életük történetét, a szerelmeiket, a családi drámákat, a szerencsés fordulatokat. A nyaralás közben megismert Irene azt mondja el, hogyan vesztette el négy gyerekét. A szomszéd kislány egy ufóról mesél, a távoli rokon kamaszlány arról, hogy szenvedélyes szerelmi viszonyt folytat a nagybátyjával. A Svájcban dolgozó orosz prostituált a nehéz gyerekkorát mondja el, és hogy egy érett férfi, egy bankár, végre elveszi feleségül. Zsenya felnőtt életének különböző szakaszaiban találkozik ezekkel a történetekkel. Hol éppen elvált az első férjétől, hol egy új szerelem tűnik fel a láthatáron, hol újra összeköltözik a második férjével. És mindig megrendül, amikor kiderül, hogy a lányok-asszonyok meséi - mesék. Hazugságok, ábrándok, vágyálmok. De ezeket is meg kell értenie, ha a saját életében rendet akar teremteni, ha meg akarja tanulni az élet hétköznapi művészetét. Persze, ha van ilyen egyáltalán... Ljudmila Ulickaja könyve hat történetből áll, mondhatni: hat este, hat nem is olyan könnyű darab, amelyeket lebilincselő elbeszélésmód, nagy-nagy életismeret és finom, szomorkás irónia jellemez. Ahogy a nagy orosz íróktól megszoktuk.

Robert Merle - A ​gyermekkirály
IV. ​Henrik meggyilkolása megrázza az egész országot, gyilkosa kivégzésére szinte egész Párizs kíváncsi. A király halálával Medici Mária (Henrik felesége) lesz az uralkodó, mint régens, akinek első dolga a király által létrehozott kormányzótanács (benne királyi hercegek, főrendek, marsallok) mellett egy titkos tanács létrehozása. Ennek tagjai név szerint: Dolé főügyész (aki a kormányzó királyné ügyvédje), Cotton atya (a jezsuita szerzetes), a pápai nuncius, a spanyol nagykövet, Leonora Galigai (a királyné dajkájának lánya), és Concino Concini (Leonora férje, olasz nemes, akit otthon felhúznának az első fára a viselt dolgai miatt). Ez az állapot persze minden igaz franciát feldühít, nincsenek ezzel másként Siorac-ék sem. Egy ebédnél, amire l’Estoile (Siorac márki barátja) is hivatalos kiderül, hogy még ez a tanács sem az igazi, mivel a királyné minden ülés után tanácskozik Doléval, Leonorával és Concinival, és az ő véleményükhöz igazodva gyakran megváltoztatja a tanács döntését, de a háromból csak Leonora számít, mert ő az igazi kegyenc, akinek korlátlan hatalma van az ostoba királyné felett. Mindezeknek köszönhetően az anyakirályné és Lajos között a viszony nem túl jó, mondhatni utálják egymást, mivel a királyné félti korlátlan hatalmát. Ráadásul a királyné elég népszerűtlen saját alattvalói szemében, ezért Lajos népszerűsége mögé szeretne bújni, miközben nem győzi hangoztatni, hogy Lajos alkalmatlan az uralkodásra. Lajost 9 évesen megkoronázzák Reimsben, ahová Siorac márkit, Siorac lovagot, és La Surie-t is meghívják. A koronázás után Guise hercegné magához hivatja „keresztfiát” Siorac lovagot, és elmondja neki, hogy Saint-Régis márki vissza szeretne vonulni, és mivel rokonságban áll a Guise házzal így nekik szeretné eladni hivatalát (ami nem más, mint a „király belső szolgálatára kirendelt első nemes”) potom 100.000 frankért. Visszatérve Párizsba megkötik az üzletet Saint-Régis márkival, így Siorac beköltözik a hivatallal járó louvrei lakosztályába, amit a Guise hercegnőtől kapott bútorokkal rendez be. Amikor bemutatják XIII. Lajosnak, az meglehetősen hűvösen fogadja, de Héroard doktortól megtudja, ez csak álca, mivel a király környezetében besúgók vannak, és rögtön eltávolítják a közeléből azt, akit kedvel. A következő évek a hatalom megszerzéséről (a trónörökös), illetve annak megtartásáról (az anyakirályné) szólnak, s talán mondanom sem kell, az ifjú Siorac is ott van minden fontosabb eseménynél - mint a leendő uralkodó tántoríthatatlan híve.