Tréfa, ​csillagok

Kolozsvári Grandpierre Emil - Változó ​felhőzet
A ​kötet időben is, térben is rendkívül változatos gazdag világot tár fel előttünk, melyben múlt és jelen, szerelem és kaland, az ifjúság nagy szenvedései és az idősebb kor csendes nosztalgiái fonódnak össze. A líraibb hangvételű elbeszélések mellett a könyv zömét a szatirikus írások teszik ki, az író az egykori középosztály hamis erkölcsi nézetektől, magatartásformákról, illúzióktól megfertőzött alakjait éppúgy megörökíti, mint korunk karrieristáinak bürokratáinak öntelt kispolgárainak, álszent képmutatását, törtető butaságát, vad önzését.

Tömörkény István - Így ​volt rendelve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy István - A ​Boldog utcán túl
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thury Zsuzsa - Családi ​dolgok
Thury ​Zsuzsa született elbeszélő, az irodalmi divatoktól függetlenül alkotó realista író, aki mindig érzékenyen és pontosan ábrázol, akár anekdotázik, akár elmélkedik, akár ironikus, akár tragikus módon láttatja a világot. Elbeszélései az elmúlt fél évszázad belső, emberi történéseinek pillanatképei, akár önéletrajzi regényként is egybeolvashatók lennének. Elsősorban családi dolgokról szólnak a novellák, a gyermekkor szegénységéről, tragédiáiról, megaláztatásairól, de ugyanilyen tiszta és őszinte hangon szól az öregkor magányáról és veszteségeiről. A kötet erőssége a Tiszta helyzet című kisregény, amely a Mihelfi-Nagy család lassú széthullásának, képmutatásának és lelepleződésének groteszk és tragikus története. Thury Zsuzsa nagy hatásának titka kétségtelenül a személyesség varázsa és a realista jellemábrázolás: ez teszi lehetővé, hogy írói skálája az érzelmes emlékezéstől a maró szatíráig terjed. elbeszéléseinek e gyűjteménye erről a gazdagságról győzhet meg minden olvasót.

Ismeretlen szerző - Jelenlét
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zalka Máté - Zalka ​Máté válogatott elbeszélései
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Ákos - A ​világ rendje
"A ​nagy szavakat magam sem szeretem, tudom az Olvasó sem szereti. Lejáratták, lejárattuk őket. Ezért haboztam sokáig: nem túlságosan föllengzős-e ez a cím (nem egyetlen novella, az egész kötet élén) hogy: A világ rendje. Azt hiszem magyarázattal tartozom. Egyik kisregényem hőse, Vukovics "azért tud hazudni, mert meg kellett tanulnia, mert nem fogadhatta el a dolgok megszokott értékét és megszokott rendszerét, mert ha elfogadja, akkor az erősek eltapossák a kis Vukovicsot. Ő csak úgy nyerhetett, ha blöffölt, mert neki így osztották le már az indulásnál a lapot..." Az indulásnál, tehát az elemiben. Vagyis a kicsi és gyönge Vukovics Bélának föl kellett lázadnia a világ rendje ellen. Az elemiben (fiatalabbak kedvéért: általános iskola, alsó tagozat) én az osztályban a legjobban fejlett három-négy srác egyike voltam, nekem ezért nem kellett volna lázadnom. Hazudni, blöffölni nem is tanultam meg. A világ rendjét mégsem voltam képes elfogadni sem akkor, sem később. Hogy miért? Talán ha megvénülök, és nagyon magányos leszek, egyszer megírom az önéletrajzomat... Az biztos, hogy a Bibliából már akkor megtanultam, hogy a legfőbb törvény: szeresd felebarátodat, mint önmagadat, s ez a törvény, amerre csak néztem, sehol sem érvényesült. A marxizmusból pedig azt tanultam meg később, hogy az embernek az a dolga ezen a földön, hogy ezt a rosszul berendezett világot a maga és társai számára jobban rendezze be. Ma már, túl az ötvenen, úgy látom, hogy mindig is a világ rendje ellen lázadtam egy bennem élő értelmesebb és emberibb rend nevében. A magam módján."

Déry Tibor - A ​portugál királylány
Déry ​Tibor (1894-1977) korai írásai jórészt az avantgárd vonzásában születtek. Ellentmondásokkal teljes pályajának paradoxona, hogy főműve, a Befejezetlen mondat, a kiadók érdektelensége miatt csak 1946-ban jelenhetett meg. A háború utáni néhány évre esik elbeszélő-művészetének első csúcspontja. 1948-ban Kossuth-díjjal tüntetik ki, az ötvenes években azonban már politikai támadások érik. A forradalom idején egyik vezetője az Írószövetségnek. 1957. április 20-án letartóztatják, majd a nemzetközi tiltakozás ellenére kilencévi börtönbüntetésre ítélik. 1960-ban szabadul, amnesztiával. A forradalom előestéjén, a börtönben és a szabadulása után években írja meg azokat a remekműveit, köztük a kötetünk második felében olvasható elbeszéléseket, amelyek világhírűvé tették. Köztük a Szerelem és a Két asszony lesz a kiindulópontja annak a forgatókönyvnek, amelyeknek alapján Makk Károly megalkotja Szerelem című filmjét.

Kahána Mózes - Szabadság, ​szerelem
Az ​élet sodrásában az emberek olyan bonyodalmakkal kerülhetnek szembe, amelyekből nem látszik kiút, megoldás. A regény cselekménye a kis Moldovai Szovjetköztársaságban az ötvenes években játszódik. A háborúban férjüket, jegyesüket vesztett nők legsúlyosabb problémája a férfihiány volt. Marica Csercsel, regényünk főhősnője jegyesét vesztette, s vigasztalanságában, társkereső vergődésében, tilosba téved: barátnője és jótevője férjének, két gyerek apjának, Pavel Bragarnak szerelmese lesz. A két életút elkerülhetetlenül összefonódik. De lehet-e boldogság ilyen áron? Ennél is súlyosabb problémák bonyolítják tovább a szereplők sorsát: közéletükben, munkahelyükön, pártszervezetben. Pavel Bragar kénytelen megkerülni tájékozatlan és felkészületlen közvetlen feletteseit, hogy megvédje a közösség érdekeit és a párt becsületét. De lehet-e fegyelemsértéssel védeni a közösség érdekeit? A konfliktusok csak látszólag megoldhatatlanok, de amíg a regény hősei ráeszmélnek erre, drámai epizódok hosszú során át fokozódik a feszültség.

Herczeg Ferenc - Bertalan ​úr feltámadása
A ​Bertalan úr feltámadása közel hatvan év óta az első, Magyarországon megjelent válogatott Herczeg Ferenc-novelláskötet. 1943-ban - amikor Herczeg utolsó elbeszélés-gyűjteménye megjelent - Schöpflin Aladár az alábbi szavakkal zárta a nyolcvanéves írót köszöntő tanulmányát: "Pályájában s ennek eredményei között a novella legalábbis egyen-rangú szerepet játszik regényeivel és drámai műveivel. Ezt mint nagyon is öntudatos író maga is jól tudja. (...) El kell ismerni, legtökéletesebb, művészileg legtisztább ragyogású műveit ebben a nemben írta, ebben találkozott legbensőségesebben a művész a műformával, amely az ő legsajátosabb műformája. S novelláinak javarésze fogja bizonyára életben tartani élete művét."

Munkácsi Miklós - Saint-John ​hullái
Budapesten ​születtem, 1941. december 15-én. Különféle szakterületeken, fizikai munkásként dolgoztam huszonnyolc éves koromig. Első elbeszélésem megjelenése, 1969. márciusa óta mintegy negyven novellámat és cikkemet közölték a lapok, folyóiratok. Ezek honoráriumából élek. Regényen és drámán dolgozom. Babel Lovashadsereg-ét olvasni éjszakákon át, egy munkásszálló emeletes ágyán kuporogva, felnőttekkel havat lapátolni, lázasan, végkimerülésig, házibulikban elmerülni, romantikus álmokat álmodni, csillapíthatatlan tettvágyban égni, kalandokba keveredni, kettő helyett verekedni, vigyorogni, amikor tán vicsorogni kéne - ilyen állapotok között hányódnak Munkácsi Miklós novelláinak hősei, akik tulajdonképpen egy személy alteregói: egy Jack London-i energiájú egyéniség önmagáról készített pillanatképei. Keserű sorsokkal, tanulságokkal ismerteti meg olvasóit, páratlanul mulatságos, élvezetes, szórakoztató előadásban. Érdeklődésünket az első betűtől az utolsóig ébren tartja az izgalom, a cselekmény váratlan fordulatai, a szerző vérbő humora, a szereplők eszeveszett kalandjai. Mukácsi szerencsés tehetség: mindenki számára van szava, mondanivalója.

Kassák Lajos - Életsiratás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó István - Varázslat ​kertje
Jöttem ​abból a tekintélyes osztályból, amelyet Móra Ferenc - korának demagógjait bölcs gúnnyal utánozva - "nemzetfönntartó elem"-nek hívott. Tolla nyomán ez a hamisszép kisgazdamítosz ugyancsak megtépázódott, de istenigazából a történelem tépázta meg. Én akkor nőttem fel, amikor szülőosztályom a végóráit élte; 1949-ben már akarva-nem akarva látnom kellett, hogy töredezik a "független pógárember" világképe, új látomás szorít helyet magának, mégpedig hatalmas fegyverekkel, fölényének és erejének biztos tudatában. Ifjúkororm legnagyobb élménye ez, bennem is az értelem és az érzelem harcolt egymással: nagy méretekben az egész parasztság megvívta, sőt, vívja ma is ezt a harcot. Így lettem érzékeny a "már nem és még nem" dilemmájába szorított hősök iránt - talán, mert nekem is nehéz volt a döntés. A végső elintézés kényelmét ezután is megtagadom magamtól; egyrészt, hogy magas fokon tartsam felelősségérzetemet és így jobban hasznára legyek koromnak, másrészt írói-művészi megfontolásból nem akarok a dráma iránti fogékonyságomról lemondani. További munkám lényegének is a szorongatott emberek küzdelmét látom: hogyan vágják ki magukat a bekerítettségből a mást és jobbat ígérő napfényre. Ez gyakran bukással is jár, mint nem egy novellám hősével megtörténik - de nem végső bukások ezek, inkább azt mondanám: nehéz sebeket kaptak az önismeretért vívott harcban. Az átmeneti korok nagy megterhelést rónak az egyén lelkére, tudatára, a régi és az új csatája az egyes emberen belül is folyik, s gyakran önmaga ellenfele lesz, megkóstolja a nemesebb skizofrénia kínjait. Olykor gyanútlanul, felkészületlenül sodródnak e hősök bizonyos helyzetekbe, de ott - ha gyarló módon is - helyt kell állniok. Útjukat nem vágom el, csak az elkerülhetetlen infernó köreit járom meg velük. Ez a kötet szűken méri a közvetlen vidámságot, sőt, látszólag hajlik a komorságra. De az igazi "optimizmus" mélyebben búvik meg, az ember küzdelmeiben, amely több gyönyörűséggel jár, mint egy látványosan megrendezett majális.

Móricz Zsigmond - Tyúkleves
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Valló ​Bonifác történetei
"Valló ​Bonifác történeteinek kötete nem önéletrajz - írja Hegedűs Géza -, Valló Bonifác nem azonos velem, noha ugyanabban a világban élt és él, mint én, hasonló - bár nem azonos - kalandok közé került ezekben a kalandos évtizedekben, mint én, és sok mindenben hasonlóan vélekedik, mint jómagam. De miközben Valló Bonifác nem én vagyok, és története nem azonos az én élettörténetemmel, habár van is itt-ott hasonlatosság - a történetek együtt mégis vallomássá kívánnak kikerekedni az én nemzedékem jellemzőélményeiről. Ezért próbáltam elképzelni ezt a Valló Bonifácot, aki - úgy hiszem - nemcsak énrám emlékeztet, hanem velem együtt nagyon sok olyan korunkbeli értelmiségire, akit sodort a történelem, de nem sodort el, aki szerette volna megérteni, mi is van körülötte, és hol értette is, hol nem, és akinek volt elegendő lelkiereje - sőt testi ereje is -, hogy elszántan védje emberségét, lelkének összhangját, s ne érezze idegennek sem a világot önmagától, sem önmagát a világban. Lehetséges, hogy derűs könyvnek fogják mondani Valló Bonifác történeteit, s ez nyilván igaz is, ha a derű az érteni akaró lélek résztvevő, de önmagán is csöndesen nevetni képes mosolyát jelenti. Egy ilyen derűsen értelmes embert a történelem adta tragédiák közepette próbáltam megrajzolni Valló Bonifác alakjában és kalandjaiban."

Moldova György - A ​törvény szolgája és egyéb történetek
"A ​turistacsoport megállt a beláthatatlan messziségben elnyúló tó partján, de mindjárt hátrább is lépett, mert a vízből egy kétméteres krokodil vetette fel magát, fogai a levegőben csattantak össze, alig néhány centire az oszloptól, melyen a "Budapest" és a "Tülkölni tilos" tábla állt. - Igen - mondta az idegenvezető -, alig néhány évvel ezelőtt még itt kezdődött Magyarország fővárosa, mely napjainkra nyomtalanul elmerült, emberi hiúság, kényelmesség és gyávaság okozta a vesztét. Lakói között még az 1970-es évek elején divattá vált, hogy gazdagságukat, rangjukat különféle jelekkel, ahogy akkoriban mondták, státusszimbólumokkal fitogtatták... Divatba jöttek a különféle állatok, először a kutyák, hatalmas bernáthegyik és komondorok szíját fogták rettegő tulajdonosaikat, őszintén megkönnyebbültek, amikor lejárt a kutyák divatja. Jöttek a majmok, de ők is hamar megszokottá váltak, minden jobb budapesti villa télikertjében ugrándozott egy-egy cerkóf- vagy makimajom. Gazdáik rövid úton megszabadultak tőlük... Nem lehet tudni, hogy ki és honnan hozta be az első krokodilt Budapestre..."

Tormay Cécile - Emberek ​a kövek között
Ahogy ​ebből a regényből és ekkoriban írt novelláiból is kitűnik, a fiatal Tormayt a dél, a mediterrán varázsa ragadta magával, de míg korábbi novellái csupán a görög és az olasz föld mesés idilljeit villantják fel, itt már a lélek mélységeibe is behatol. A kirobbanó sikerű regény szinte azonnal német, angol és francia nyelven is napvilágot látott, s Tormayt egyszerre a kortárs világirodalom megbecsült tagjává avatta

Ady Endre - Ady ​Endre összes novellái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lázár Ervin - Hét ​szeretőm
Lázár ​Ervin novelláinak három évtized alatt megjelent anyagából készült a válogatás. Az a finommívű, néhány kivételtől eltekintve frappáns, rövid ívre szabott elbeszélésforma, amely az író legszemélyesebb mondanivalóit hozza színre, való és képzelet, pontos tényszerűség és mesés lebegés együttesét alkotja. Már a kötetnyitó novellában is: egy vidéki cirkuszelőadás, ahol minden a helyén van, a közönség is köznapi, s mégis: a bűvész trükkje nem leleplezhető - s épp ez a titka, hogy nincsen (A bűvész). A városba szakadt fiatalember élményköreként idézi meg több írás is azt a hajdani pusztát, melynek élménygazdag elevenségéből, emberi tisztaságából, gyermeki varázsából egy csipetnyi is vigasztalás lehet (Rozmaring; Veréb a Jézus szívében). Ez a "tündéri realiz- mus"-ra való képesség, a naivitás tartományainak megőrzött integritása ad magyarázatot arra, hogy Lázár Ervin sikeres gyermekkönyvei és "felnőtt" elbeszéléseinek képzeletvilága egymáshoz illenek. Az írói személynek két alakmása van: Illés Ezsaiás és Simpf, s mindkettőben az álmodozó, a világ képtelen, szürrelisztikus megnyilatkozásaira nyitott személyiség rajzát adja az író. Ez a "szívjó" embertípus az esendők pártján áll (A kuka), képzeletvilágának teremtményeivel vonul ki a rideg valóságból (Egy lapát szén Nellikének), titkos dolgokért, köznapi ember nem sejtette ügyekért érezve felelősséget (A föld szíve). A kötet utolsó harmadában szereplő elbeszéléseket, párbeszédes fantáziajátékokat ismételten a felnőtt és a gyermek, szülő és aprócska lány egymásra ható világlátása jellemzi. Nem "gyermekszáj"-írások ezek, hanem a nyelvi és a képi fantázia együttes futamai, valamiről, ami a valónál igazabb, mégha a történet "nemlétező" valóságba vezet is át. A kötetbe gyűjtött három tucat elbeszélés érzékeny, komolyságában is játékos kisepikát nyújt az olvasóknak - Lázár novellisztikájának legjavát, amely minden olvasónak bátran ajánlható.

Moldova György - Tökös-mákos ​rétes
"Belerak ​mindent, mint Mari néni a tökös-mákos rétesbe." "Feszülten bámultam magam előtt a tejeskriglit, éreztem, hogy nagy felfedezés küszöbére jutottam. Mi az, ami az irodalomban annyi szabadságot adhatna, mint a diliflepni? Hát talán a szatíra. Mi lenne, ha megpróbálkoznék ezzel a műfajjal, hátha én is több sikerrel döngethetném a kirakatot? Aztán úgy emlékszem, megpróbáltam... Mit merhet az ember, ha írni kezd? Én nem vagyok illetékes erre válaszolni. Ha az ember magáról kezd el beszélni, könnyen hasonlatossá válhat ahhoz a libához, aki sül a tepsiben, és időnként beleszagol a levegőbe; - Hogy nekem milyen finom illatom van! Hadd idézzem inkább minden hozzátevés nélkül egy öreg győri olvasóm levelét: Kedves Uram! Végigolvastam legutóbbi kötetét. Az a benyomásom, hogy Ön Rubelais, a nagy francia író legjobb tanítványai közé tartozik, Rabelais tudniillik egyszer azt mondta: elveimért, ha a máglyára nem is, de egész a lángokig hajlandó vagyok elmenni. És ez a legtöbb, amit tehetünk."