Itt az ideje, hogy Ithaka asszonyai elmeséljék történetüket…
Odüsszeusz király tizenhét éve ment háborúba Trója ellen, és magával vitte Ithaka szigetének minden harcolni képes férfiját. Egyikük sem tért még vissza. Távollétükben az ithakai asszonyokra maradt a királyság vezetése.
Pénelopé még alig vált nővé, amikor hozzáment Odüsszeuszhoz. Amíg együtt éltek Ithaka szigetén, helyzete biztos volt. Most azonban, hogy közel két évtized telt el férje távozása óta, egyre több a találgatás, hogy Odüsszeusz meghalt. Kérők kezdenek kopogtatni a királyné ajtaján.
Egyetlen férfi sem elég erős azonban ahhoz, hogy igényt tarthasson a király megüresedett trónjára. Még nem. Mindenki arra vár, hogy az erőviszonyok megbillenjenek. Pénelopé tudja, bármilyen döntést hoz, az véres polgárháborúba sodorhatja Ithakát. Itt mindenki figyel, még az istenek is, és nincs a szigetnek olyan szeglete, ahol ne uralkodna cselszövés. A királyné csak ravaszsággal, éleslátással és megbízható szolgálói segítségével tudja fenntartani a törékeny békét, amely a királyság túlélésének feltétele.
A több irodalmi díjat elnyert Claire North merész, erőteljes és megható írása új életre kelti az ókori mítoszokat, és olyan nőkről szól, akik keményen helytállnak a kegyetlen férfiak uralta világban. Ez Pénelopé, Odüsszeusz messze földön híres feleségének története, ahogyan még soha nem mesélték el.
Kapcsolódó könyvek
Anita Ganeri - Mítoszok 30 másodpercben
30 jó sztori a civilizáció hajnaláról mindössze fél percben! Ki teremtette a világot? Miért lopta el Prométheusz a tüzet? Hogy szerezte vissza Thor az ellopott pörölyt? Hősök és cselszövők, istenek és istennők, szörnyetegek, varázslat, titkok és csodák mind rád várnak! Elmúltál nyolcéves? Bírod a mítoszokat? Szereted a művészi igényű, jópofa...
Neil Gaiman - Északi mitológia
Egy új klasszikus: a jól ismert skandináv mítoszok a történetmesélés nagymestere, Neil Gaiman elképesztő átiratában.
Az ősi történetekből Gaiman regényszerű ívet kovácsol, kezdve a kilenc világ legendás megteremtésével, majd sorra veszi a félistenek, törpék és óriások tetteit. Például Thor pörölyének ellopását, aki ezután kénytelen nőnek öltözni – ez az ő szakállával és étvágyával nem kis feladat –, és úgy visszalopni. De elmeséli a legmeghatóbb történetet is, amikor Kvasir, a legbölcsebb isten véréből megfőzik azt a sört, amely aztán létrehozza a költészetet. A számtalan kaland Ragnarökkel, az istenek alkonyával, új idők és emberek születésével zárul.
Gaiman keze alatt a régi poros mítoszok újra élettel telnek meg. A regény mesteri és szellemes prózája kiemeli az istenek versengő énjét, megmutatja hajlamukat arra, hogy átverjenek másokat, és őket is átverjék, valamint megismerteti az olvasót azzal a tulajdonságukkal, hogy a szenvedélyt mindig hagyják felülkerekedni a józan eszükön.
Wendy Holden - Túlélőnek születtünk
Annak hetvenedik évfordulóján, hogy amerikai katonák felszabadították Mauthausent, a neves írónő, Wendy Holden f felidézi három gyermek megrázó és rendkívüli történetét, akiket összeköt édesanyáik hihetetlen – ám sikeres – harca a túlélésért.
A II. világháború idején Rachelt Auschwitzba küldik, de nem tudja, hogy a férjét lelőtték. Priska és párja együtt utaznak oda, de azonnal szétválasztják őket. A szintén Auschwitzba került Anka hiába reméli, hogy újra látja a férjét. Miután családjuk többi tagja gázkamrában lelte halálát, a három fiatalasszony eltökéli, hogy ragaszkodnak ahhoz, ami megmaradt nekik: életükhöz és születendő gyermekükhöz. Miután eltitkolták állapotukat a hírhedt náci orvos, Josef Mengele elől, dolgoztatják és majdnem halálra éheztetik őket. Mindennapos rettegésben élnek, hogy állapotukat felfedezi az SS.
1945 áprilisában, miközben közelednek a szövetségesek, Priska megszüli a gyermekét. Ezután a kisbabájával, valamint Rachellel, Ankával és a többi fogollyal együtt a mauthauseni koncentrációs táborba küldik egy pokoli tizenhét napos vonatozással. Rachel a vonaton szül, Anka pedig a tábor kapuinál. Mindannyian azt hiszik, hogy meg fognak halni, de aztán csoda történik…
Nick Hornby - Hogy legyünk jók?
Katie Carr jó ember - legalábbis mindig ezt hitte magáról. Elvégre hű feleség, derék családanya s amellett orvos... Ki más lenne jó ember, ha nem egy körzeti orvos, aki nap mint nap segít másokon? Ám Katie egyszer csak megcsalja a férjét, aztán rögtön - ráadásul mobil telefonon - közli vele, hogy válni akar... Hogy miért? Nem az új szerelem miatt - ha az szerelem egyáltalán -, hanem mert nem bírja tovább férje állandó cinizmusát, mert a húsz év házasság szép lassan felmorzsolta kapcsolatuk meghittségét, s mert... mert kicsúszott a száján (aztán félig-meddig rögtön meg is bánta). S ekkor váratlan fordulatot vesznek az események: a morcos David, aki azzal keresi a kenyerét újságíróként, hogy ő "Holloway legdühösebb embere", találkozik egy különös nevű "hitgyógyítóval", DJ JóHírrel, és az ő hatására egy csapásra megváltozik - olyan jó, olyan végtelenül Jó, hogy észveszejtően JÓ ember lesz belőle, hogy Katie hamarosan visszasírja egykori mogorva férjét. David szétosztogatja gyerekei fölösleges játékait, kampányt indít, hogy az utcájukban mindenki fogadjon be egy hajléktalant, és az időközben hozzájuk költözött JóHírrel együtt könyvet ír "Hogy legyünk jók?" címmel. Katie csodálkozik, próbál megértő lenni, veszekszik, viszolyog - s közben kénytelen újra és újra mindent átgondolni, amit mindeddig a szeretetről, szerelemről, jóságról gondolt. Nick Hornby ezúttal egy nő alakjába bújva s ugyanakkor a rá olyannyira jellemző kesernyés humorral meséli el egy tipikus mai házasság válságát, s közben a maga szelíd módján mindannyiunkat arra késztet, hogy gondoljuk át: Jók vagyunk? Jók legyünk? Hogy legyünk jók?
Robert Hugh Benson - A világ ura
Robert Hugh Benson angol író, aki 1871. november 18-án született Wellington College-ban, és Salfordban halt meg 1914. október 19-én, utópisztikus regényében, A világ urában Krisztus második eljövetelének apokaliptikus előzményeit írta meg. Felsenburgh, a regény egyik fő alakja maga az Antikrisztus, aki a világot - földrészeket, országokat sátáni egységbe fogja össze, és a protestantizmus korábbi felszámolása után tűzzel-vassal irtja a katolicizmust. A látszólagos "világbéke" utolsó előtti, katolikus szigete Róma, ide menekültek az egyszerű hívők, uralkodók és királyok. De Felsenburgh Rómát is elpusztítja léghajó-bombázói segítségével, így a kereszténység - és egy új egyházi-világi szerzetesrendet alapító angol papból lett pápa - utolsó menedéket a Szentföldön talál. Ide hívja össze a világ még létező püspökeit, és Felsenburgh, a világ ura itt akar végleg leszámolni az Egyházzal, de a világ igazi ura, Krisztus második eljövetelekor "eltűnik a föld, és annak minden dicsősége". A regény címe kettős értelmű: a látszatra és az igazságra utal. Benson írói erényei elsősorban azokban a részletekben találhatók, amelyekben egy-egy apokaliptikus helyzetet, hittel kapcsolatos vitát ír meg. Ami történelmi "előrelátását" illeti, valóban utópisztikus ez a regény, külsőségeiben is minden máshogy alakult a megírása óta eltelt majdnem egy évszázadban, de szellemiségének mégis kegyetlen aktualitása lett, mert a világuralmi törekvések Hitler és Sztálin - előképét mutatta fel Felsenburgh-ban. Az 1912-es első magyar kiadás fordítója mindmáig ismeretlen, így neve a jelen kiadásban sem szerepelhet, csak jó néhány stilisztikai javítást végeztetett el a Kiadó, hogy ez a különleges regény minél tisztább nyelven kerüljön az olvasó kezébe.
Andrzej Kusniewicz - Holt nyelvek órája
A kitűnő lengyel író legújabb regénye az első világháború utolsó évében játszódik, már a monarchia sorsát megpecsételő döntő ütközetek után. Alfred Kiekeritz osztrák főhadnagy, a régi porcelánok, rézmetszetek, ikonok szenvedélyes gyűjtője, egy csapat orosz hadifogollyal és kisszámú őrséggel egy kárpátaljai városkában húzódik meg. Ez az átszellemült műértő és megszállott esztéta a művészet megidézésével próbálja magát fölvértezni a mindenütt jelenvaló halállal szemben. Jelképek, szimbólumok és mítoszok labirintusán át vergődve igyekszik kifürkészni a "holt nyelvek" titkát.
Patricia M. St. John - Nyomok a hóban
A szerző főként gyermek- és ifjúsági regényeiről híres. Minden munkája magán viseli az emberi lélek rezdüléseinek ismeretét. Szívünk gyermekkori vágyakozásai, életünk megrázó próbái, önmagunkkal, Istennel, és felebarátainkkal vívott harcaink, mind-mind visszaköszönnek írásaiban. Jelen könyve a svájci hegyek között játszódik a századforduló éveiben. A történet Karácsonyest éjszakáján kezdődik, amint egy kislány a szomszédasszony és fia kíséretében bandukol haza a falusi templomból, fel a hegyek közé, gondolataiba mélyedve. Otthon váratlan esemény fogadja: édesanyja haldoklik. Ám utolsó szavaival rábízza karácsonyi ajándékát, újszülött kisöccsét. Az édesanyát vesztett család, és a szomszédok jó viszonya egy tragikus baleset következtében megromlik. A kislány és a szomszéd fiú sok fájdalmas és izgalmas eseményen keresztül, saját bőrén tanulja meg a Biblia igazságát: Jézus irántunk való szeretetét.
Sir Thomas Malory - Le Morte d'Arthur
"Le Morte d'Arthur remains an enchanted sea for
the reader to swim about in, delighting at the random beauties of fifteenth-century prose."
--Robert Graves
The legends of King Arthur and his knights of the Round Table have inspired some of the greatest works of literature--from Cervantes's Don Quixote to Tennyson's Idylls of the King. Although many versions exist, Malory's stands as the classic rendition. Malory wrote the book while in Newgate Prison during the last three years of his life; it was published some fourteen years later, in 1485, by William Caxton. The tales, steeped in the magic of Merlin, the powerful cords of the chivalric code, and the age-old dramas of love and death, resound across the centuries.
The stories of King Arthur, Lancelot, Queen Guenever, and Tristram and Isolde seem astonishingly moving and modern. Malory's Le Morte d'Arthur endures and inspires because it embodies mankind's deepest yearnings for broth-erhood and community, a love worth dying for, and valor, honor, and chivalry.
Elizabeth J. Bryan is associate professor of English at Brown University. She is the author of Collaborative Meaning in Medieval Scribal Culture: The Otho LaZamon.
Robert Holdstock - Mitágó-erdő
Az Anglia egyik utolsó ősi vadonjaként ismert Ryhope-erdő rejtélye felemésztette George Huxley életét. Halála után két felnőtt fia nem csak a rengeteg szélén álló Tölgylakot örökli tőle, hanem megszállottságát is: amikor megsejtik, hogy a kihaltnak hitt állatok és ősi mítoszok hősei által benépesített erdő miféle titkot rejt, nem tudnak ellenállni a kísértésnek. Egymás után maguk is bemerészkednek a fák közé, és amit odabenn találnak, az furcsább és veszélyesebb, mint valaha is gondolták volna.
Robert Holdstock World Fantasy-díjas regényét a huszadik század legfontosabb fantasyjei között tartják számon, a szerzőről Angliában tavaly díjat neveztek el.
Jay Kristoff - Stormdancer - Vihartáncos
Ennek a fantasy-sorozatnak az első része egy felejthetetlen hősnőt és egy lenyűgöző, világot mutat be.
HALDOKLÓ FÖLD
A Shima Birodalom az összeomlás szélén táncol; a szigeten élő nemzet régebben gazdag hagyományokkal és mondákkal rendelkezett, mára azonban lakóit megtizedelték a Lótusz Céh ipari fejlesztései és a gépek imádata. Az ég vörös, mint a vér, földje haldoklik a szennyező mérgektől, a hatalmas szellemállatok pedig, melyek régebben a vadonjaiban kóboroltak, örökre eltűntek.
A LEHETETLEN FELKUTATÁSA
A Shima Birodalom udvari vadászai megbízást kapnak a sóguntól, hogy kapják el a mennydörgéstigrist – egy mondabeli félig sas, félig tigris teremtményt. De minden bolond tudja, hogy ezek a vadállatok már több mint egy évszázada kihaltak, mégis, ha üres kézzel térnek haza, a sógun halállal bünteti őket.
TITKOLT ADOTTSÁG
Yukiko a Róka klán gyermeke, aki olyan adottsággal bír, amiért – ha kiderül –, a Lótusz Céh kivégzi. A lány elkíséri apját a vadászatra, melynek során égi hajójuk lezuhan, és a fiatal lány Shima utolsó megmaradt vadonjában találja magát, ahol a társa csupán egy dühös, röpképtelenné tett vihartigris lesz. Bár a lány hallja a gondolatait, és megmentette az életét, csak abban lehet biztos, hogy az állat inkább látná holtan, minthogy segítsen neki.
Ám végül rettenthetetlen barátság szövődik köztük, és kihívják maguk ellen a birodalom hatalmasságainak haragját.
Terry Pratchett - Kisistenek
KEZDETBEN VALA AZ IGE.
ÉS AZ IGE A KÖVETKEZŐ VALA: HÉ, TE!
Mert Tezsvér novícius a Kiválasztott.
Tezsvér egyszerű fiú. Nem tud sem írni, sem olvasni. Csak a dinnyéit szokta kapálni, és nem vágyik másra, csupán békére, igazságosságra és testvéri szeretetre.
Illetve arra, hogy az inkvizítorok most már legyenek olyan kedvesek, és hagyják abba a kínvallatását.
A legeslegjobban azonban azt szeretné, ha az istene _valaki mást_ választana ki magának…
Howard Jacobson - A finkler-kérdés
A Booker-díjas regény három, Londonban élő barát története barátságról, szerelemről, hűségről és zsidó identitásról.
„Treslove az a fajta ember volt, akit semmi sem ér váratlanul. Nem a szokásos, elalvás előtti és ébredés utáni, sötét előérzetek nyugtalanították, hanem a fényes nappal valós veszélyei.
A legrosszabb a helyzet a nőkkel volt; a nők végérvényesen szétzilálták a nyugalmát. Találkozásuk minden következménye – ahogy megkéri a kezét és ő igent mond, az otthon, a behúzott, gazdag selyemfüggönyök résein áttörő bordó fénysugár, a felhőként tornyosuló ágyneműk, a boldogsága, a jövője – egyszerre zuhant rá abban a pillanatban, ahogy a nő elment mellette.”
„Finkler volt az első zsidó, akivel Treslove találkozott. Legalábbis ő volt az első, akiről tudta, hogy az. Előtte úgy képzelte el a zsidókat, mint magát az erre vonatkozó szót – »jew«, vagyis kicsi, sötét, bogárszerű. Titokzatos. Ha minden zsidó így néz ki, gondolta Treslove, akkor a Finkler mégiscsak találóbb név nekik, mint a »zsidó«. És ezentúl magában csak finklereknek hívta őket.”
„Pontban éjjel 11:30-kor támadták meg. Treslove ezt azért tudta, mert valamilyen oknál fogva a támadást megelőző pillanatban az órájára nézett. Lehet, hogy sejtette, többet nem fog ránézni.”
„Erőltette a memóriáját, de nem, nem volt a szó végén mássalhangzó. »Tezsé« – ezt mondta.
Ennek sem volt semmi értelme.
Megmagyarázhatatlan rejtély.
Hacsak nem azt mondta, miközben kiürítette a zsebeit, hogy »Te zsé!«
Howard Jacobson, Manchesterben született, tanulmányait Cambridge-ben, az angol tanszéken végezte. Máskor is jelölték Booker-díjra, ez az első regénye magyar nyelven. Az Independent heti kolumnistája; számos televíziós dokumentumfilmet írt és mutatott be.
Tracy Chevalier - A kék szűz
Tracy Chevalier két olyan nő történetét meséli el, akiket évszázadok választanak el egymástól, de rokoni szálak kötnek össze.
Az amerikai Ella Turner férjével egy francia kisvárosba költözik, és minden igyekezetével szeretne beilleszkedni a szigorúan zárt közösségbe. Míg férje dolgozik, ő felfrissíti középiskolás franciatudását. Hogy stílszerű legyen, családi nevének régies változatát, a Tournier-t használja, mégsem sikerül jól éreznie magát új otthonában. Barátok nélkül, magányosan kezd nyomozni francia ősei után, és megdöbbentő szálakra bukkan...
Isabelle du Moulint vörös haja miatt mindenki csak La Rousse-nak hívta. Falujában gúnyolták, kiközösítették, sőt Szűz Mária iránti titkolt rajongása miatt még boszorkánysággal is megvádolták. Amikor teherbe esett, nem volt más választása, feleségül kellett mennie a dölyfös Tournier család fiához. Nem tudhatta, hogy nehéz élet vár rá, amelyre Ella Turner négy évszázaddal később derít fényt, miközben az ő sorsa is gyökeres fordulatot vesz...
Michael Moorcock - Harcikutya
Az 1600-as évek elején von Bek kapitány a feldúlt, vérbe tiport, halálhörgéstől hangos Európát járja.
Halál és pusztulás mindenütt – ez még a harcokban edzett kapitányt is megrázza. Amikor már végképp nem tudja, mit tegyen, hova menjen, találkozik a Nővel, a szépséges és titokzatos Sabrinával. Von Bek csak azután eszmél fel, amikor már nem térhet ki az ördöggel való találkozás elől.
Miután a sötétség fejedelme végigvezeti a pokol tájain, a kapitánynak nincs más választása: egyezséget kell kötnie az ördöggel, és meg kell találnia a Szent Grált.
Miközben megismerjük a hősfantasy főszereplőjének fordulatos, olykor hátborzongató kalandjait, az íróval közösen elmélkedhetünk azon, van-e gyógyír a világ fájdalmára, létezik-e megtisztulás, megváltás, mi van az emberi gyarlóság határán túl, következhet-e bűn és erény egymás után, felelősségre vonhatók-e az emberfeletti hatalmak.
Evelyn Waugh - Heléna
Evelyn Waugh, a felnőtt korában katolikus hitre tért, világhírű angol író és humorista egyetlen történelmi regényének hősnője Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja, aki legendás szentföldi zarándoklata során megtalálta Krisztus keresztjét, majd bazilikát emeltetett a tiszteletére Betlehemben. Élete egybeesett a történelem egyik fordulópontjával: a kereszténység hivatalos vallássá nyilvánításával, vagyis a krisztusi eszme és a csalásba, nagyzási hóbortba szédül Róma megütközésével. E kettős hangvételű egyszerre komoly, illetve kifinomult humorú történet érzékeny lélekrajzain keresztül egy számunkra csaknem ismeretlen időszakot mutat be olvasmányosan. A kötet végén, igazi csemegeként Waugh szentföldi úti jegyzete olvasható. A Heléna (1950) és A szent helyek (1952) először lát napvilágot magyar nyelven Zsille Gábor kitűnő fordításában.
A. S. Byatt - Ragnarok
Ragnarok retells the finale of Norse mythology. A story of the destruction of life on this planet and the end of the gods themselves: what more relevant myth could any modern writer choose? Just as Wagner used this dramatic and catastrophic struggle for the climax of his Ring Cycle, so AS Byatt now reinvents it in all its intensity and glory. Ragnarok is the story of the end of the world. It is a tale of destruction of life on this planet and the end of the gods themselves. What more relevant myth could any modern writer find? As the bombs rain down in the Second World War, one young girl is evacuated to the English countryside. She is struggling to make sense of her new wartime life. Then she is given a copy of Asgard and the Gods - a book of ancient Norse myths - and her inner and outer worlds are transformed. War, natural disaster, reckless gods and the recognition of impermanence in the world are just some of the threads that A.S. Byatt weaves into this most timely of books. Just as Wagner borrowd from this dramatic Norse saga for the climax of the Ring Cycle, so Byatt reinvents it for our time in all its intensity and glory. Linguistically stunning and imaginatively abundant, this is a landmark piece of storytelling from one of the world’s truly great writers.
Robert Graves - Homérosz leánya
A tudós Graves izgalmas ötleteként, a görög mitológiából jól ismert Nauszikaá, a phaiákok szigetének hercegnője lesz e regény főhőse.
A mesésen gazdag Hiéra szigetének békéjét a királyfi rejtélyes eltűnése dúlja fel. Az uralkodó, hogy fia nyomára bukkanjon, elhagyja trónját, és ezzel szinte végzetes hibát követ el. Távozása után ugyanis a paradicsomi állapotok helyét valóságos anarchia veszi át...
William Golding - Kígyónyelv
William Golding utolsó, kéziratban maradt regényét tartja kezében az olvasó. A mű nagyszerű szellemi alkotás: az ókori görög világ legszentebb helyén, Delphoiban játszódó történet főalakja Arieka, a jóstemplom idősödő papnője. az ő visszaemlékezéseiből megismerhetjük egy fiatal lány felnőtté érésének nehézségeit éppúgy, mint a nagyhírű jósda papnőjének emberek és népek sorsát meghatározó szerepét.
Florin Lazarescu - Mennyből a küldött
Sombrerooo! – üvölti bele valaki minduntalan az éjszakába. S mintha az üvöltés események bonyolult, már-már a végletekig átláthatatlan sorát indítaná el. Olyan eseményekét, amelyek kitöltik az újságok rovatait. Mint például azt, hogy meghalt Enkidu, akivel oroszlánra vadásztunk… A legújabb fejlemények Kleopátra házasságáról, vagy éppen a rendkívüli tudósító jelentése Trója elestéről. Képzelet vagy valóság? Antonie, a kissé hóbortos újságíró a fikció hullámain lebeg, ahogyan egyszer azt Noé bárkája tehette. S közben a templomból – ismeretlen tettesek – ellopják a szent mutatóujját. És Antonie apja életre-halálra szóló párbajt vív a hun vezérrel. A Mennyből a küldött című regényben semmi sem biztos és semmi sem szent, esetleg a szent mutatóujja. Csak egyetlen bizonyosság van: Sombrerooo!
Lo Kuan-Csung - A három királyság története
A Három Királyság története című regény Lo Kuan-Csung műve (a hagyomány szerint a XIV. századból) "a három királyság" koráról, vagyis a II-III. század fordulójáról.
A kínai szöveg első hat fejezetét, a főhősök megjelenését és bemutatását Ecsedy Ildikó fordította és kommentálta.