Válogatott ​elbeszélések

Csáth Géza - Mesék, ​amelyek rosszul végződnek
Évek ​óta csillapíthatatlan érdeklődés övezi a 20. század egyik legkülönösebb prózaírójának, Csáth Gézának összegyűjtött novelláit. A kötet tartalmazza az író életében megjelent öt novelláskötetének anyagát, valamint azokat az elbeszéléseket, amelyek a korabeli napilapokban, folyóiratokban láttak napvilágot. Az olvasó olyan remekművekkel találkozhat a könyv lapjain, mint az Apa és fiú, az Anyagyilkosság, A béka, A varázsló halála és A kis Emma. A magyar prózairodalom e maradandó érékei az életmű egésze szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek.

Németh László - Iszony
Németh ​Lászlónak ez a méltán népszerű regénye egy férfihoz nem vonzódó, hideg természetű fiatalasszony házasságának tragédiájáról szól. Ottrubai Nelli családi okokból kénytelen hozzámenni Takaró Sándorhoz, a társadalmi ranglétrán felfelé kapaszkodó gazdag parasztság e vérbő és olvadékony természetű, jellegzetes képviselőjéhez. Nelli mindent megpróbál, hogy házasságát elviselhetővé tegye, de zárkózott, magának való, eredendően tiszta és magányos egyénsiége fellázad, valósággal megöli férjét, végül pedig a másokért vállalt munka önzetlen örömében találja meg a megtisztulás, meggyalázott élete értelmét. A regény nemcsak döbbenetes erejű lélekrajz, hanem a letűnt falusi úri világ életének pompás képe is.

Lengyel József - Igéző
Hogyan ​lehet az igazságtalanság fájdalmas érzését, a történelmi és az egyéni tragédiát megérteni, "megemészteni", áthasonítani úgy, hogy a tragikus élményt feloldás kövesse? András magányos, keserű, kemény. Páncélt von köré az igazságtalanság, az értetlenség érzése. Szinte alig észlelhető, éppen csak kitapintható hajszálrepedéseket, réseket üt a magány e látszólag áthatolhatatlan falába Misa, az öreg szénégető s a kutya, Najda, "aki" több mint egyszerűen vegetáló élőlény: az emberi feloldódás és közeledés lehetséges szimbóluma

Márai Sándor - Mágia
"Tudjátok, ​ültünk a könyvek előtt és hallgattunk. Akkor megértettem, hogy talán nem is volt soha, sehol az a kis, barna kötet, a régies aranybetűkkel, a kötet, melyet oly mohón, csüggedten keresett. Nem is élt soha az író, kinek nevét nem tudta megmondani. S a történetet, a legszebb, legbölcsebb történetet, melyet élete végén szeretett volna elolvasni..., nem is vetették papírra soha. De valamire emlékezett, ami hiányzott az életéből..., mindenből, amit tanult, gondolt, olvasott. Van egy történet, egy mese, melyet mindig újra szeretnénk elolvasni... Nem gondoljátok?" A Mágia c. novelláskötet, amelyet Márai maga válogatott, 1941-ben jelent meg, és azóta most először kerül az olvasó kezébe.

Bohumil Hrabal - Táncórák ​idősebbeknek és haladóknak
Egy ​rendkívül hányatott életű író (jegyzőgyakornok, vasúti pályamunkás, raktáros, távírász, forgalmista, tisztviselő, ügynök, kladnói vasmunkás, papírhulladék-csomagoló és díszletmunkás) roppant színes világából ad ízelítőt a kötet három elbeszélése. Szerzőjük a mai cseh próza legolvasottabb és legtöbb vitát kiváltó írója. Pedig első könyve csak 1962-ben, negyvenkilenc éves korában jelent meg. Elbeszéléseinek legfőbb jellegzetessége az, ahogyan a reális és szürreális elemek, a fekete és fehér, az útszéli és emelkedett, a komikus és tragikus szüntelenül keveredik, ölelkezik, egymásba fonódik bennük. A vén suszter egyetlen végeérhetetlen tücsök-bogár mondata (Táncórák idősebbeknek és haladóknak) így lesz maga az élet színes, zavaros, parttalanul s mindent összemosón hömpölygő áradata. Az unalmában és dévajságában a távírdászkisasszony csupasz ülepét az állomás összes pecsétjével ellátó, majd német szerelvényeket robbantó forgalmista esete (Szigorúan ellenőrzött vonatok) éppen az erős ellentétek együttes fényében hat oly véres-valóságosan. És a szélhámoskodó ügynökök kalandjai (Bambini di Praga 1947), a kalandjaik során felbukkanó mulatságos és megható figurák, a groteszk helyzetek, az egymással feleselő végletek Hrabal ellentéteket szintézisbe fogó tükrében a valóság "égi mását" mutatva bizonytják, hogy a bonyolult ellentmondásoktól terhes, egyszerre szép és csúnya élet valójában egyértelműen szép.

Franz Kafka - Az ​átváltozás
"Kafka ​elbeszélései rejtélyes, elemezhetetlen példabeszédek. Mágikus erejű, álomszerű metafora kibontása valamennyi. Hátborzongatóan képtelen lények és helyzetek jelennek meg bennük, de a hűvös, pedáns leírás a hétköznapi valószerűség látszatába öltözteti őket. A hétköznapi valóság elemei viszont kísértetiesen baljós színezetet öltenek. Mindezt ma már közkeletű szóval "kafkai"-nak szoktuk nevezni. Kafkától életében elbeszéléseinek csak egy része jelent meg nyomtatásban. A többi hagyatékban maradt, köztük számos töredékesen. Tele van novellakezdeményekkel Kafka naplója is. Ez a kötet Kafka elbeszéléseinek legjavát közli, a legjellegzetesebb és legmaradandóbb műveket. Az elbeszélések előző, teljes magyar kiadásától eltérően nem különíti el a Kafka életében megjelent és a hagyatékban fennmaradt novellákat. hanem nagyjából keletkezésük sorrendjében, ugyanakkor a Kafka által kiadott kötetek egységét is tiszteletben tartva válogat belőlük"

Csáth Géza - Ópium
A ​fölébredés – igaz – elviselhetetlen szenvedéseket okoz. És a szenvedések soká tartanak. A világosság reggel harsogó akkordokban dübörög végig az utcákon. És az ablakok tejüvegje meg a színes függönyök nem védenek ellene, mert bántó recsegő ritmusos lármájával áthatol mindenen és követelően hí. Menni kell. Rossz arcú és alacsony emberi lények közé, akik azt hiszik, hogy e nemtelen és kegyetlen muzsika az Élet törvénye s amit ők élnek az maga az élés. Ők elevenen kiugranak az ágyukból amelyben álomtalan ostoba alvással aludtak. Frissen megmosdanak és dicsérik a hideg vizet, amely pedig fájdalmakat okoz. Izmaikkal és eszükkel munkához látnak, amelynek fáradtsága csak szégyent kelt a szívben. Abban a szívben, amelynek nem kellenek többé a nyomorúságos apró kellemességek, csak egy: a komoly, szomorú gyönyör! A verekedésből győztesen kerülni ki, vére fáradság után megpihenni: mindez nem gyönyörűség csak a fájdalom megszűnése. Akik a fájdalmakat érzéketlen türelemmel viselik azoknak ez elég és sok is. Ők gonoszak, de haragudni nem szabad rájuk. Jóllehet miattuk van úgy, hogy az életet nem lehet berendezni tisztán az ős, szent gyönyör számára, ami pedig az élés egyetlen célja.

Jorge Luis Borges - Bábeli ​könyvtár
Jorge ​Luis Borges a XX. század egyik legnagyobb hatású írója. A kiadónk gondozásában megjelent ötkötetes életműsorozatnak köszönhetően ma már minden fontos műve olvasható magyarul. Mivel Borges egyre inkább a középiskolai tananyag részévé is válik, egy kötetbe gyűjtöttük legismertebb írásait. A "Körkörös romok"-tól kezdve a "Bábeli könyvtár"-on át "Az Alef"-ig vagy az Akhilleusz és a teknősbéka örökös versenyfutásáig csupa remekmű alkotja ezt a kötetet: különleges emberi történetek, ragyogó filozófiai és kultúrtörténeti eszmefuttatások, az irodalom örök problémáiról szóló elmélkedések. Válogatta, szerkesztette és a jegyzeteket írta Scholz László.

Babits Mihály - Tímár ​Virgil fia / Halálfiai / Válogatott novellák
Babits ​egyik prózai írása sem hasonlít a másikhoz. Nem állnak egymással olyan rokonságban, mint versei. Mindegyik külön stílusváltozás, külön modor, egyenesen a tárgyra szabva ... Alakjainak jellemzése költői jellemzés. A tüzetes naturalista leírás helyett az író a költő fantáziájának varázsvizében füröszti meg őket. ... A jelenségek másolása helyett lelki realizmus, ha van már ilyen kifejezés. Alakjai nemcsak szemtől szembe, velük egy síkon látja, hanem felülről is, ahol ő tarózkodik, és úgy, hogy nem rejti el magát. (Illyés Gyula)

Wass Albert - Hagyaték
A ​kötet az író válogatásában közli Wass Albert életművének ugyan nem a legjavát (mert a csaknem félszáz kötetet alkotó oeuvre legjava aligha fért volna el benne), csupán legjellemzőbb részeit. Lényegében néhány szép novella, néhány - gyermekeinek írt - mese (Elindul egy élet; A titokzatos őzbak; A vízileány; Mese a mókusról, aki szeret vitatkozni stb.) és egy 1985-ben írt, egészen különös és szép regény található a kötetben. Az elbeszélések is, a mesék is egy Nyirőn, Tamásin tájékozódó, a mezőségi nyelvet bravúrosan kezelő, az erdélyi hegyeket, embereket, hangulatokat kitűnően ismerő író alkotásai; üdék, kedvesek, megragadóak, mélyen líraiak. A Hagyaték azonban a magyar irodalomban páratlanul álló, egyedi alkotás. Az erdélyi történelmet beszéli el benne Wass Albert egyetlen szempontból, az istenkeresés, az ősi hagyományok fennmaradása szempontjából. A mű szimbolikus sugárzását, szépségét, elsősorban az adja, ahogy az őskori hit, a táltosok, sámánok hagyatékának továbbélését fel tudja mutatni a legkülönbözőbb korokon keresztül, az első királyok idejétől a tatárjáráson, a törökvészen, az önálló Erdély korszakán át, a szabadságharcig, a Romániához csatolásig, napjainkig. Nem erőlteti az olvasóra motívumait, az ősi hit, az ősi bölcsesség misztifikálásától visszatartja biztos írói ízlése. Inkább csak jelzi, hogy a legkülönbözőbb korszakokban is volt valami - igen fontos - kontinuitásteremtő "hagyaték", hagyomány. Hol üldözöttek, hol egyszerű pásztoremberek, hol deákok, hol tudósok, hol megint mindennapi emberek őrizték, de kiirthatatlannak bizonyult. A Hagyaték ősi hitünkről a legszebb, legfelemelőbb alkotás.

Wass Albert - Hanky ​tanár úr / Halálos köd Holtember partján
Jelen ​kötet Wass Albertnek az amerikai emigrációban írt, Hanky tanár úr című elbeszélés-ciklusát és a Halálos köd Holtember partján címet viselő kalandregényét tartalmazza. A Hanky tanár úr címmel egybefogott elbeszélések itt jelennek meg először könyv alakban. Eredetileg külön füzetekben láttak napvilágot, a szerző által sokszorosított gépírásos változatban, ezzel a jelzettel: „Copyright 1956 by Albert Wass, Astor, Florida." Wass Albert 1956 áprilisával kezdődően havonként egy - összesen tizenkét - Hanky-füzet kiadását tervezte, de végül is csak három elbeszélés jutott el az olvasókhoz (Hanky tanár úr megérkezik Amerikába, Hanky tanár úr és a kísértet, Hanky tanár úr felcsap farmernek), s a hagyatékban megmaradt még kettőnek a gépirata (Hanky tanár úr és a gengszterek, Professzor Hanky és a részeg aligátor). A harmadik füzet hátoldalán közölte a szerző: a sorozatnak több darabja nem jelenik meg. Minthogy a vállalkozás „belefulladt a közönybe"... Amerikai emigrációja első éveiben Wass Albert családjával együtt igen-igen nehéz körülmények között élt: kezdetben egy ohiói farmon dolgozott mint béres és tiszttartó egy személyben, reggeltől estig állatokat gondozott, szántott-vetett, kaszált, s csak később került Floridába, ahol egy katonaiskola tanára, majd az University of Florida professzora lett. Minden valószínűség szerint jórészt anyagi kényszerűségből indította el a Hanky-füzetek kiadását - kizárólag megrendelők számára.

Déry Tibor - Két ​asszony / Szerelem / Niki
A ​klasszikus magyar írót a ma felnövekvő generáció alig (esetleg régi filmjeinek felújítása révén) ismeri. E kötetben a híres kutyaregény mellett még két olyan kisregény kap helyet, amely emberségre, jóságra, az egymásrautaltság nemes eszményére, annak gyakorlására mutat példát a remek irodalom olvasása közben.

Hajnóczy Péter - Jézus ​menyasszonya
Hajnóczy ​Péter új, negyedik könyve két kisregényt és több novellát, karcolatot tartalmaz. Korábbi írásaiban is két élesen elütő anyag keveredett: a tárgyak és jelenségek mikroszkopikusan aprólékos leírása a váratlan erővel, rendkívüli érzékletességgel fellobbanó szürreális látomással, akár egyetlen novellán belül is. Az új kötetben a képzelet és a tapasztalt világ élesebben válik ketté: mindkét elem végletesebb. A leírás még aprólékosabb, az álom még képtelenebb. Különösen a címadó kisregény, a Jézus menyasszonya példázza ezt a kettősséget: közönséges moziismeretség az expozíció, amiből fokozatosan bomlik ki egy szorongásos rémálom emberekre leső vadászokról. A másik kisregény, A parancs egy titkos feladatra kiképzett hírszerző százados tudatának feltérképezése, amelyben a küldetése helyszínének földrajzi adatai, a fedőfoglalkozásul választott kertészet lexikális ismeretei vegyülnek kultúrhistóriai anyaggal és személyes emlékekkel. A százados felkészültsége lenyűgöző, habár ő maga még nem tudja, hogy voltaképpen mi is lesz a feladata.... A kötetet kiegészítő karcolatok furcsa, nemegyszer bizarr életképek, néha drasztikusan kemény szintjén az érzékelésnek és a gondolkodásnak. Annak az embernek az illúziótlansága hatja át ezeket az írásokat, aki enyhület nélkül és megbabonázva függeszti figyelmét a szenvedésre, a halálra, a magányosságra.

Krúdy Gyula - Kaland ​a régi királlyal
"A ​hajós életéből következnek itt történetek, amelyeket fiatal nők és férfiak itt-ott tán hitetlenkedve olvasnak. Ó, majd megismernek ők is mindeneket; csodákat, amelyeknek létezéséről fogalmuk sincsen a fiatalkorban..."

Bárány Tamás - Emberi ​hang
Új ​novelláit gyűjtötte össze Bárány Tamás az Emberi hang-ban, amely válogatott elbeszéléseinek (Tengerparti nyár, 1966) megjelenése óta írt rövidebb prózai írásait fogja kötetbe. Az Ítéletidő és Atmoszféra című ciklusban tíz novellát olvashatunk: ezekben az írásokban tegnapi és kivált mai életünk konfliktusai, a férfi-nő kapcsolat buktatói, groteszk helyzetek fogalmazódnak meg, néha keserűen, néha vidáman, nemegyszer szatirikus éllel. A kötet harmadik ciklusa - Két tekercs pillanatkép - mint címe is jelzi, rövid villanásokban mutat fel furcsa jellemeket, különös sorsokat, drámai szituációkat, jellegzetes mai problémákat; a Két tekercs pillanatkép hősei egyes szám első személyben vallanak múltjukról, életük egy izgalmas, tragikus vagy mulatságos kalandjáról, mozzanatáról: az író a tragédiában megbúvó komédiát, a komikum mögött felsejlő tragikomikumot kutatja.

Csurka István - Nász ​és pofon
Első ​megjelent írása, a Nász és pofon vihart kavart. Ma a válogatott kötet az "inkriminált" elbeszélés címét viseli. Írói rangját - az elfogulatlan olvasó számára - éppen agyontámadott művei bizonyították: a Nász és pofon groteszk drámája, a Százötös mellék csípős szatírái, feledhetetlen hangulatú és erős intellektuális töltésű novellái. Az idő, amelynek - mint tudjuk - vasfoga van, Csurkát igazolta. Kritikusai ellentétekkel jellemzik: látszólag közömbös, "blazirt", mégis harsányan nevettető, fantasztikus kitalálásaiban is megrendítően realista, komoly játékos, fanyar humorista.

Dobozy Imre - Tegnap ​és ma
Dobozy ​Imre új kötetében is elsősorban a parasztság életének jól ismert, kiváló írójaként számol be az olvasónak arról a hatalmas gazdasági, társadalmi és emberi átalakulásról, amely mostanában végbemegy a falvakban és a tanyavilágban. Mi történik az emberek lelkében a paraszti életforma legnagyobb változása idején, hogyan találják meg helyüket a közös gazdálkodás talaján, s hogyan küzdenek meg a régi ezeréves paraszti életmód, szokások terhes örökségével, a gátlásokkal, a gyanakvással, az újtól való riadozással országszerte az új termelőszövetkezeti tagok - ennek a szinte kimeríthetetlen gazdagságú folyamatnak és témának hű, realista krónikása Dobozy Imre. Erőteljes, érdekes kötete tartalmazza az ellenforradalom napjairól írott regényét is, a Tegnapot. Ebben a regényben Dobozy egy vidéki lövészezred hősies helytállását ábrázolja az ellenforradalom napjaiban. Az ezred parancsnoka, Szabó alezredes régi illegális harcos, és világosan felismeri, hogy kommunista tisztnek egyetlen feladata a zűrzavarban: megőrizni az ezred harcképességét a néphatalom védelmére. Az ezredet Pestre rendelik és leszerelik: az egyenlőtlen harcban, melyet a sorozatos árulások is súlyosbítanak, az alezredes és tisztjei mind jobban magukra maradnak, s végül a felülkerekedő ellenforradalmárok bebörtönzik a parancsnokot. A szabadulást november 4-re hozza meg a halálra ítélt kommunista harcosok számára. A Tegnap talán a legerőteljesebb, legsokoldalúbb és legtanulságosabb írás, amely az ellenforradalomról ezidáig született.

Mezei András - A ​csodatevő és más történetek
"Mintha ​mellette állna sötét és tömör körvonalában ma is az angyal, aki kivezette a fiút a csillagmindenség feketeségébe, megmutatni, hogy milyen könnyűvé válik, ha fogják, vezetik - írja új könyve előszavában Mezei András. - Ha lépnek vele az utcán, a sötét városon keresztül. "Milyen könnyű egy kőkapu!" - áll meg az angyal a kőkapu mellett. A fiú mit is mondhatna? Ott vannak mind a maga halottai. Együtt állnak a kőkapu mellett egy tolatóvágányra lökött sötét vagonban. Benn áll az apja, és azt mondja: "A németek jók, a németek rendesek. Nem bántanak senkit, csak dolgozni kell... "A nagyanyja szélfútta a fehér hajjal, ahogy a dunyhák között ült a szekéren, most is úgy: gyámoltalan és riadt arccal nézi a fiút a családi vagonból. Egy falu törmelékét a hajából mintha szél fújta volna ki: "Isten áldja meg, Kalmi." Ustoros oláh cigány áll a vagon mögötti csillagfeketeségben. Aztán a "pesti nagymama" pokrócba csavarva ugyanúgy, ahogyan átszenderült az ostrom alatti végelgyengülésben: "Hol a piros bugyellárisom, kisunokám?" - kérdezi. De már ott állt mellette Józsi is. Józsi fia, az éjszakai szivarkaárus... Nándor gyűrötten és fagyottan, ahogy a jeges Dunából a halál kihozta ide, ebbe a családi vagonba... A fiú úgy érezte, hogy mellével tartja a lejtőn mellékvágányra tolt vagont. Nekifeszül, hogy meg ne induljon vele, amíg nem tud valami követ kotorni támasztékul a kerekek alá. Hogy el ne essenek, arra gondolt, de látta az unokanővérét, Évát is diáksapkában. Éva azt mondta: Pogyszem, Pogyszem Dániel! - Apja, anyja, fiútestvére a vagon túlsó oldalán álltak, és egyértelmű volt, hogy közel kerülnek egymáshoz mind a testvérek, gyerekek, szülők, a családok rögvest, hogy megérkeznek a vagonnal..." A fiú most pontosan, tisztán érezte: az angyal nem áll ott. Egyedül tartja a fantomvagont. A mellére nehezedik. A vagon megindul. Viszi visszafelé a lejtőn milliméterről milliméterre tovább, már mind sebesebben, de nem akarja, hogy elvigye, elsodorja a vagon mindannyiukkal... És most könnyű érintést érzett a vállán, ahogy kiléptek és ahogy beálltak helyette. Tartják? Őt pedig vezetik visszafelé a az úton a sínek mentén a csillagmindenség feketeségébe, mintha mellette állna a sötét és tömör körvonalában ma is az angyal..." Valóság és álom, történet és költészet keveredik sajátosan Mezei András prózájában. Ebbe a kötetében azokat az írásait gyűjtötte össze, amelyek a borzalmak évéről, 1944-ről és a felszabadulásról szólnak. A könyv középpontjában két nagy sikerű kisregénye: A csodatevő és a Kezdetben.

Veres Péter - Veres ​Péter válogatott művei
Számadás Az ​ország útjain Szűk esztendő Pályamunkások Válogatott novellák

Török Gyula - Szerelmes ​szívünk
A ​dekadens századvég édesbús hangulatai lengik át Török Gyula novelláit; egy fájdalmas sanzon, egy szentimentális magyar nóta halk hegedűszavát halljuk ki belőlük. Rövid történetei a szecesszió túlérzékeny, már-már érzelgős líraiságával firtatják az emberi szenvedélyek kiismerhetetlen titkait. Valami fátyolos fény, melankólia (egyik novellájának címe is ez) jellemzi ezeket a remekül megszerkesztett, impresszionisztikus novellákat. Miként a fülszöveg idézi, Márai Sándor a kötetben is olvasható Fehér virágot pl. a legteljesebb magyar novellák közül való-nak minősítette. A törtfehér lapokra igényes tipográfiával nyomott, vászonkötéses gyűjtemény, mely a szerző tizenegy novelláját közli, a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére számíthat.