Nem-múló ​múlt

Kertész László - Köztéri ​szobrok kincsestára
"A ​második világháború utáni magyarországi köztéri szobrászat számtalan remekművet hozott létre, amelyek többsége részben a köztéri művészet erősen átpolitizált jellege és megítélése, részben pedig a magyarországi művészeti élet túlzott Budapest-centrikussága miatt sem a nagyközönség, sem a művészetközvetítő szakmák előtt nem eléggé ismert. Ugyanis ezen munkák legalább kétharmada nem a fővárosban látható, vagy volt látható. Kötetünk e kiváló szoborművek megismertetését kívánja segíteni fotóik, leírásuk, rövid esztétikai elemzésük, és ahol szükséges, történetük közreadásával. Albumunk szándékaink szerint sokakat ösztönöz majd a bemutatott plasztikák élőben való megtekintésére, egyben mintegy vezetőként, guide-ként szolgálva a befogadásukat, valamint a művek megőrzésére, védelmére is ösztönöz majd, értékeik tudatosítása által."

Szigethy Gábor - Főhajtás
Szigethy ​Gábor írásainak hősei közismert és névtelen alakok színészek, írók , tanárok és szellemi tartásukat nehéz körülmények között is őrző osztályidegenek. Vagy 56 tragikus, elfelejtett, olykor névtelen hősei. Így kerülhet egymás mellé a színészóriás Csortos Gyula és a XVIII. századi tabáni poéta, Virág Benedek szellemalakja; Mezei Mária színésznő és egy hercegnő a kazánházból; Gábor Miklós és pár névtelen gyalogjáró diák Erdélyből. Vagy a száműzött színésznő és az 56-os Márai. És Madách Imre és a zsoltárfordítók sokasága Babits Mihály költészete és az 56-ban szétlőtt magyar főváros. Az esszék együttolvasása egyszerre nyújt magyarirodalom- és színháztörténetet, de korrajzot is a múlt század tragikus, küzdelmes középső évtizedeiről, személyes hangú életrajzi vallomással és igazi kuriózumként számos, eddig nem közölt korabeli fényképpel, dokumentummal. - Szigethy Gábor (1942) színháztörténész, dramaturg, író szerkesztő. A Ruttkai-, Latinovits-, Dajka Margit- és Gábor Miklós-hagyatékok gondozója.

Haraszti Miklós - A ​cenzúra esztétikája
A ​cenzúra nemcsak politika, hanem esztétika is; nemcsak "ott fenn" csinálják, hanem "itt lenn" is. Haraszti Miklós éleselméjű, keserű könyvét a legmélyebbre hatoló beszámolók között tartom számon napjaink konzervatív és parazita kultúrájáról - a "mi" kultúránkról is, nemcsak az "övékéről"! Olyan könyv ez, amelytől bölcsebbé válunk, és kevésbé lehangolttá. Nélkülözhetetlen olvasmány. (Susan Sontag) Ha valami rádöbbentő erejű, ez bizonnyal az. Haraszti műve, A cenzúra esztétikája tökéletesen megváltoztatja a mi nyugati vélekedéseinket a kommunista cenzúráról. (Josef Skvorecky - The Times Literary Supplement) Fényes az iróniája és az aforizmái... Haraszti túl jól érti a rezsimet ahhoz, hogy a bürokraták megbízhassanak benne. (Walter Goodman - The New York Times) A kukacos alma ismerős jelenség, barátságos klisé. Haraszti Miklós lenyűgöző esszéje a megrontás magasabb fokáról tudósít. Arra emlékeztet bennünket, hogy amikor a kukac megette az almát, már nincs kukac az almában: az alma van a kukacban. Ha tehát eleget falatozunk a kukacból, esetleg megízlelhetjük a gyümölcsöt is. Jó étvágyat! (William Gass)

Miklós Pál - Tőkei Ferenc - A ​kínai irodalom rövid története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fábri Anna - Az ​irodalom magánélete
Rendhagyó ​feladatra vállalkozott Fábri Anna nagyszabású és érdekfeszítő esszéjében. A klasszicista kor és a romantika határ-mezsgyéjén létrejött, "kedv és hajlam" szerinti személyes kapcsolatok, az európai minták alapján szerveződő irodalmi szalonok, a társas érintkezés és a társadalmi nyilvánosság új formáinak, erjesztő s korformáló hatásának elemzésével keres és talál magyarázatot a hagyományos kereteket szétfeszítő magyar irodalom funkcióváltására.

Verrasztó Gábor - Lövészárok ​Pasaréten
Egész ​életemben Budát szerettem a legjobban, meg Pestet, meg Bécset, meg Torontót, meg Floridát, Las Vegasról nem is beszélve. Ám Buda az mégiscsak Buda! Csaknem tizenhétezer négyszögöles területen létezett itt egykor a Pasaréti lövészárok, az ország legnagyobb hadi látványossága, amelyet a Júlia utca, a Pasaréti út, az Ákos (ma Gábor Áron) utca és a Hidegkúti út (a mai Szilágyi Erzsébet fasor) határolt. A lövészárok tehát nem húzódott el a Pasaréti út végén lévő erdőig, de ­Verrasztó Gábor kultúrtörténeti tárlatvezetése - a szó átvitt értelmében - az erdőn túlra is utat mutat, hiszen ott, "túl az Óperen­cián" is van élet, még az erdőn túl is, ahol bizony fantasztikus dolgok történtek és történnek még ma is. A szerző pedig emberfeletti szorgalommal, kutatómunkával gyűjti az adatokat, érdekességeket, hogy azokat csodálatos történetekbe ágyazva az olvasók elé tárja - legyen szó akár a külön könyvet megérdemelt Körszállóról, a "félig bevert szegről", vagy éppen "Az ajtó mögötti", korabeli Júlia utcáról, ahonnan az egyik ottani ház erkélyéről talán egyszer még kitekint Szabó Magda, kézen fogva Szobotka Tiborral. Köszönjük, hogy a gyönyörű kertek, történelmi korokat idéző épületek kulisszái mögé bepillantást engedő szerző most ezzel az újabb kötettel jelentkezik. Olvassák mosolyogva, netán megkönnyezve a históriákat, nem fognak csalódni. Dombóvári Gábor

Pálóczi Horváth Ádám - Válogatás ​Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz Énekek c. gyűjteményéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fenyő István - Magyarság ​és emberi egyetemesség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Császtvay Tünde - Erő ​Tér / Tér Erő
CSÁSZTVAY ​Tünde az MTA Bölcsészettudományi Központ Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa, a Bibliográfiai Osztály vezetője. Textológiai (Reviczky Gyula verseinek kritikai kiadása) és bibliográfiai munkássága mellett erős a történeti érdeklődése. Kutatási témái nagyrészt a 19. század második fele, a 20. század első harmada magyar irodalmának társadalomtörténeti és szociológiai kérdéseit érintik. A dualizmus irodalmi és művészeti intézményhálózatának, kulturális- kiadói és sajtóéletének, gazdaságtörténeti kérdéseinek vizsgálata mellett a korszak irodalmi-művészeti világának életmód- és mentalitástörténete, valamint a tömegkultúra-kutatás és annak hatásmechanizmusa érdekli. Ez utóbbit öt éven át a gyakorlatban is kipróbálhatta mint a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese. A dualista korszak átnézeti képének felrajzolására, összefoglalására az elmúlt évtizedekben kevesen vállalkoztak. Sok még a homály, sok a felül nem vizsgált, elöregedett kijelentés, és még több a soksok évtizede magunk előtt görgetett, rég meghaladott vélekedés és beidegződés. De ma már nem vitatható, hogy az irodalom szociológiájának horizontjából is érvényes felvetések, vizsgálatok és válaszok, olvasatok és összehangzások születhetnek. Ma már nehezen hihető, hogy pár évtizede például az irodalmi értelmezések mezejébe a tömegirodalmi termékek - a magasirodalmat féltve - szinte egyáltalán nem kerülhettek be, hogy a marketing, a reklám, az üzlet problematikája nem talált utat az irodalmi értelmezésekhez, vagy hogy a szociológiai, a társadalomtörténeti, a gazdaságtörténeti, a mentalitástörténeti, a kommunikációtörténeti vagy médiatudományi - azaz kultúratudományi - kérdések nehezen vagy sehogy nem találkoztak és kapaszkodtak, kapaszkodhattak össze az irodalomtudományi megközelítésekkel. Ebben a kötetben többféle út nyílik. Etűdszerű villanások, rövidebb-hosszabb írások és egy kismonográfia hosszúságú elemzés. Mind-mind lépésekről szól, amelyeket a modernitás útján tettek a 19. század végi irodalom nagyjai es kisebbjei. Gondolatokról - progresszívekről es regresszívekről. Teret es erőt nyerő gondolatokról, új erőteret nyitókról es alakítókról.

Fráter Zoltán - Magyar ​irodalom fiataloknak
Ezt ​a könyvet azoknak a fiataloknak írtam, akik kíváncsiak arra, milyen szempontok, ötletek felhasználásával közelíthetik meg a magyar irodalom utóbbi két évszázadának kiemelkedő életműveit. A 18-19. század fordulójától a 20. század utolsó harmadáig ívelő időszak a rokokó, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, a modern és a kezdődő posztmodern irányzat időszaka. A világháló és a mindentudó telefonok korában az információ megszerzése igen egyszerű, de az adatok halmaza nem pótolja a gondolkodást. A könyv párbeszédes közegében klasszikusaink és modern íróink kevésbé ismert versét vagy prózarészletét bizonyos Öntöde posztolja a neten, röviden jellemezve is az egyes életműveket. Ezekről a szövegekről beszélgetnek, vitatkoznak állandó szereplőink, Penge, Spéci és Kocka, míg végül a valószínűleg idősebb, rejtélyes Nahát összegzi a felismeréseket. A Magyar irodalom fiataloknak a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet fejezeteinek részeként jelenik meg. Reméljük, hogy olvasóink a kötet ismeretében több tudással és nagyobb élvezettel lapozgatják majd a magyar irodalom nagyjainak lenyűgöző alkotásait.

Csontos János - Írókorzó
Az ​Írókorzó eredetileg televíziós sorozatnak készült, a Glokalfilm gyártásában, Szabó Mihály rendezésében. A huszonöt perces epizódokban Csontos János „korzózik” a költő- és írótársakkal életük néhány nevezetes helyszínén. (Csontos János epizódjában a sétatárs: Ködöböcz Gábor.) A cél a néző – és az olvasó – „beavatása”: a szakmai vallomások mellett hétköznapi helyzetekben, olykor szokatlan szerepekben is megmutatni az adott alkotót. A forgatásokra túlnyomórészt 2016 során került sor – a könyvváltozat a Pósa Zoltánnal 2008-ban készült „ősepizód” leiratát is tartalmazza. A sorozat nemcsak az ország és a Kárpát-medence megannyi tájára, hanem Európa más államaiba, sőt a Karib-tengeri szigetvilágba is elkalandozik. Ebben a kötetben a „korzózó” beszélgetéseknek az élőbeszéd esetlegességeit kifésülő, szerkesztett változata olvasható.

Ismeretlen szerző - Hasonlóságok ​és különbözőségek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bán Aladár - A ​finn nemzeti irodalom története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hamvas Béla - Kemény Katalin - Forradalom ​a művészetben
Amikor ​ez a könyv 1947-ben a Misztótfalusi kiadónál Szíj Rezső szerkesztésében megjelent, élesen megoszló vissz­hangot váltott ki a korabeli ideológiai és szellemi életben. A könyv ugyanis beletartozott a modern magyar művészet ama felszabaduló folyamatába, amely 1945 után végre levetette magáról a konzervatív megbélyegzések nyomait. A festő, a grafikus és szobrász végre úgy lehetett magyar, hogy európai volt, s a két háború között az írótársadalomnál egységesebb és baloldalibb képzőművész-társadalom ugyancsak hamar magára talált, iskolákat teremtett, műhelyeket nyitott, sajnos még ma sem tárták fel kellőképpen, hogy milyen pezsgő életet hozott létre, mennyi építő szándék, konstruktív cél vezette. Második, átdolgozott kiadását nem néhány mondattal össze­foglalható időszerűsége indokolja meg, hanem történeti kor­szakhitelessége támogatja meg. Részlet a Szerzők ajánlásából: „Fülep Lajos nevére való hivatkozás nem jár felelősség nélkül. Ez a felelősség csak részben vonatkozik a színvonalra. Nagyobbik része hitvallásszerű. Egyaránt érinti a humanitást, a művészet szuverenitását, de ezenfelül a művészetnek, mint a leghasonlíthatatlanabb és legmélyebb népi értéknek hang­súlyozását. Ezeket az elveket Fülep Lajos építette fel s ezért ez a könyv az általa megteremtett hagyományba tartozónak vallja magát."

Szörényi László - Bacchus ​kocsmája
A ​Bacchus kocsmája a Kortárs Kiadó Borozgató Magyarok sorozatának első darabja. Bacchus itala az antik görög-római költői hagyomány része és kulturális identitásképző elem – különösen a magyarság számára: a környező népekkel szembeni, azoktól való gazdaságfilozófiai elkülönülést fejezi ki. E vidéken a magyar „a” bortermelő. Bacchus kocsmája pedig mindennapi és ünnepélyes találkozóhely a magyar hagyományban. Itt születnek a modern létértelmezések is: akár a költészetben, öröm és bú mellett, a szent és a profán találkozásában. Szörényi László ezeket a találkozási pontokat veszi sorra tanulmányában, szemléltetve azt a változatosságot, miként viszonyult a magyar szellem a borhoz (a részegesség kárhoztatásától a hazai fajták himnikus megénekléséig), s miként emelkedtek sorjában borvidékeink – a Szerémségtől a Somlóig – a nemzeti mitológiánk magaslatába. A kötet második része szöveggyűjtemény a 14. századtól napjainkig, bőséges művészi illusztrációanyaggal.

Lengyel András - Képzelet, ​írás, hatalom
Lengyel ​András (Békéscsaba, 1950. április 2.) irodalom- és művelődéstörténész, Szegeden él. Új könyvéről írja: mi az, ami ezt a kötetszervező kohéziót megteremti? Érdeklődésemnek, problémalátásomnak egyik, sokáig önmagam elől is elrejtőző gócpontja: az írás és hatalom viszonya iránti érzékenység. Nem a külső, nyers hatalom irodalomra gyakorolt hatása az, ami foglalkoztat; ezt sokan és sokszor tárgyalták már. Számomra - s ezt magam is némi meglepetéssel regisztrálom most - az az összefüggés az igazán érdekes, ami magában az írásban, esetleg az írástermelés folyamatában, rejtve, de mégis meghatározóan jelen van. [] Az írás: képzelet és hatalom sajátos viszonya és összjátéka. Véresen komoly dolog. A könyv két elméleti s egy hosszabb modernitástörténeti vázlat után egyebek közt Juhász Gyuláról, Kosztolányiról, József Attiláról, Radnótiról, Hamvas Béláról ad közre tanulmányokat, s eközben a 20. század gondolkodástörténetének számos fontos kérdését fölveti.

Földényi F. László - Defoe ​világa
A ​magányos szigetre vetett s ott eszével és két kezével civilizációt teremtő Robinson Crusoe már nem is csak irodalomtörténeti fogalomként él a köztudatban, s mintegy függetlenült alkotójától. Pedig Daniel Defoe sorsa, életműve megteremtésének históriája alig marad el kalandban, megpróbáltatásban és izgalomban a józan és gyakorlatias polgár-Odüsszeusz története mögött. Abban a korban élt (1660-1731), amikor Angliában a polgárság gazdasági vezető szerepet vívott ki magának, s a forradalom utáni kompromisszumos időkben életvitelének erkölcsi megalapozásához is hozzáláthatott. A politikai élet színterén "látványos" pálfordulásokat produkáló, az elvek és a gyakorlat ellentmondásait sorsában egyeztető Defoe világába vezet be Földényi F. László könyve, tárgyilagos szeretettel keltve életre hősét.

Várkonyi Nándor - A ​modern magyar irodalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel Dénes - Irodalmi ​kirándulások
Az ​irodalmi kirándulásnak ókori, klasszikus hagyománya van: az antik költők kultuszából ered. Homéroszért hét város versengett, mert mindegyik a maga szülöttének vallotta. Vergilius sírját még a középkorban is felkeresték az asszonyok, hogy könnyű szülésért könyörögjenek. A kultusz érzésvilágához közel álló tisztelet, áhítat tölti el a kirándulót, amikor Petőfi szülőházának, Arany nagykőrösi iskolájának vagy Berzsenyi niklai otthonának küszöbét átlépi. De a kiránduló ennél többre vágyik, azért indul útnak, hogy jobban megismerje a költőket, műveik színhelyét, szereplőit és a tájat, amelyet megénekeltek. Ehhez kíván segítséget nyújtani az Irodalmi kirándulások. A könyv hazánk főbb irodalmi emlékhelyeit mutatja be a főváros kerületeinek sorszáma, a megyék ábécérendje szerint. Emlékhelynek tekintjük a költő, az író szülő- és lakóházát, nyaralóját, emléktáblával jelölt tartózkodási helyét, művei születésének színhelyét, cselekményének színterét, a költő sírját, a róla rendezett kiállítást, az emlékházban levő múzeumot, emlékszobát, sőt az irodalmi kávéházat, vendéglőt is. A kötet első fejezetében a főváros, a másodikban a megyék ismertetésére kerül sor. A fő fejezetek élén, az Irodalom című szakaszban tájantológiák, fővárosi vagy megyei szöveggyűjtemények címét találja az olvasó. Emellett szépirodalmi műveket és cikkeket ajánlunk figyelmébe. Az Irodalom rovatban nem soroltuk fel nagy költőink tájverseit, mert ezeket az olvasó számos közismert kiadásban megtalálja. Mégis felhívjuk a figyelmet arra, hogy kirándulás előtt érdemes ezeket a verseket kiválogatni és újra elolvasni. Így reproduktív képzelettel előre látjuk a tájat, amelyet a költő ábrázolt, tanítványaink pedig mintegy "ráismernek" az először látott vidékre. A vers olvasója a költő hangulatával, érzéseivel együtt élvezi a tájat.

Major Ottó - Egy ​nemzet férfikora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.