Caesar ​diadala

Steven Saylor - Róma
Steven ​Saylor a Róma első ezer évét bemutató regényében a történelmet, a legendát és az új régészeti felfedezéseket egy lebilincselő történetté szövi össze, amely a két szerencsétlen sorsú ikerrel, Romulusszal és Remusszal kezdődik, és akkor ér véget, amikor Róma már a világ leghatalmasabb birodalmának fővárosa.

Steven Saylor - A ​hét csoda
Kr. ​e. 92-t írunk. Gordianus, tizennyolcadik életévét betöltvén, élete legnagyobb kalandjára indul: megtekinti a világ hét csodáját. Ekkor még nem hívják „Nyomozónak” - ám ez a kíváncsi ifjú római a hét csoda mindegyikénél olyan rejtéllyel szembesül, amely próbára teszi képességeit. ___Utazásaira tanára, a szidóni Antipatrosz szegődik társául, az akkori világ legünnepeltebb poétája, aki ugyanakkor meglehetősen csavaros észjárású öregember. Mielőtt útnak indulnak, Antipatrosz megrendezi a saját halálát, hogy álnéven járhassa a világot. A történetek hátterében ott forrong az a politikai zűrzavar, amely fenekestül forgatja majd fel a római világot. ___Tanár és tanítványa együtt látogatnak el Görögország és Kis-Ázsia híres városaiba, majd Babilóniába és Egyiptomba. Szemtanúi lesznek az első Olümpiai Játékoknak, egzotikus ünnepségeken vesznek részt, és megcsodálhatják a legkáprázatosabb építményeket, amelyeket emberi kéz valaha alkotott. Útjukat gyilkosságok, boszorkányságok és egyéb kísérteties jelenségek kísérik. Steven Saylor végre felfedi Gordianus életének eddig ismeretlen szakaszát, és arra is fény derül, hogyan lett belőle a Nyomozó. Mindeközben bepillantást nyerünk az ókori Róma talányokban, izgalmakban, csodákban és összeesküvésekben gazdag világába, mindezt azon a varázslatos módon, amire csak Steven Saylor képes.

Steven Saylor - Próféciák ​köde
Róma, ​időszámításunk előtt 48. Miközben Julius Caesar és Pompeius véres küzdelmet folytat a Birodalom távoli szegleteiben, Róma városában a kémkedés, a mohó vagyonszerzés és kíméletlen árulások mindennapossá váltak. Ebben a veszélyes időszakban egy fiatal jövendőmondó, Cassandra vánszorog oda Gordianushoz, és meghal a karjaiban. A többek által őrültnek tartott nő azt állította, hogy nincsenek emlékei saját életéről, viszont azt tartották róla, hogy látta a jövőt. Ezért a képességért még Rómában is sokan hajlandóak nagy összegeket áldozni. Vagy éppen ölni. Gordianus megszállottan keresi a lány halálának okozóját. Nyomozása során eljut Róma leghatalmasabb asszonyaihoz, és amit talál, az nemcsak az életét sodorja veszélybe, hanem Róma jövőjét is befolyásolhatja.

Steven Saylor - Catilina ​rejtélye
Gordianus ​hátat fordított Rómának, és a város minden mocskát maga mögött hagyva családjával új életet kezdett egy birtokon Etruriában. De az új élet idillje nem tart sokáig, ugyanis egykori ügyfele, a mostanra már komoly politikai karriert befutott Cicero egy szívességet kér tőle: lássa vendégül néhány napra ellenfelét, Catilinát. A Nyomozó vonakodva ugyan és értetlenkedve, de végül igent mond. A titokzatos és hírhedt populista politikus, Catilina hamatrosan meg is jelenik, és néhány beszélgetés után Gordianusban gyötrő kérdések ébrednek. Lehet, hogy Catilina nem is akarja megbuktatni a Köztársaságot? Lehet, hogy Cicero a valódi összeesküvő? Ha igen, akkor Catilina miért bujkál, és miért szervezkedik? Gordianus nem akar belekeveredni az ügybe, de amikor egy fej nélküli holttestet talál a birtokán, kénytelen cselekedni, hiszen olyan rejtéllyel áll szemben, amely nemcsak a Köztársaságot sodorhatja veszélybe, hanem a családját is.

Steven Saylor - Eltűnt ​Massiliában
Gordianus, ​a nyomozó Massiliába (a mai Marseille-be) indul, hogy megkeresse fiát, Metót, aki nyomtalanul eltűnt. A várost körülvették Caesar seregei, és csak idő kérdése, hogy mikor törik meg a kiéhezett Massilióták ellenállását. Amikor Gordianus végül bejut az ostromlott városba, munkához lát, hogy kiderítse, mi történt fiával. Ám alighogy megérkezik, szemtanúja lesz annak, amint egy fiatal nő lezuhan az öngyilkosok sziklájáról. Lelökték vagy magától vetette le magát a mélybe? És mi köze lehet a nő halálának Metóhoz? Gordianus akarata ellenére nyomozni kezd. A tét kettős: nemcsak azt kell kiderítenie, hogy mi történt a nővel és a fiával, hanem eközben még életben is kell maradnia.

Steven Saylor - Caesar ​ítélete
I.e. ​48. Caesart és Pompeiust, a két rivális római hadvezért leköti a világ uralmáért folytatott harc. Most mindketten Egyiptom felé indulnak, ahol Pompeius utolsó, elkeseredett lépésként akart partra szállni a Nílus deltájában, míg Caesar legendás találkozása Kleopátrával olyan tüzet szít, amelyet évszázadokig jegyez majd a történelem. De Egyiptom az árulások földje, melyet kettészakít a királynő, és öccse, Ptolemaiosz között dúló gyilkos rivalizálás. E feszült légkörbe érkezik Gordianus, a nyomozó, aki felesége, Bethesda betegségére keres gyógyírt a Nílus szent vizében. Terveit azonban felül kell írnia, amikor egy sokkal nehezebb feladat előtt találja magát: bizonyítania kell gyilkossággal vádolt, kitagadott fiának ártatlanságát. Caesar ítélete bevégzi Gordianus fiának sorsát, választása Kleopátra és Ptolemaiosz között pedig a Római Birodalomét.

Steven Saylor - Venus ​kezében
Időszámításunk ​előtt 50-ben, egy hideg januári estén két idegen kopogtat be Gordianus, a nyomozó otthonába. Egyikőjük egy egyiptomi követ, a másik pedig egy eunuch pap. Dio, a filozófus olyasmit kér Gordianustól, amit a Nyomozó nem tud teljesíteni: segítsen neki életben maradni. Ám mire a Nap felkel, Dio halott. Brutálisan meggyilkolták. Gordianus pályafutása legveszélyesebb nyomozása elé néz. Egy kétes hírnevű, gyönyörű asszony fogadja fel, hogy találja meg Dio gyilkosát. A Nyomozó vonakodva, de elvállalja az ügyet, amelynek során eljut Róma legmagasabb politikai köreibe és legféltettebben őrzött hálószobáiba. Útját árulás, csalás, hazugságok, perverz titkok és sötét bűnök övezik, és ismét rá kell jönnie: semmi és senki sem az, aminek látszik. Gordianus két dologban lehet biztos csupán: Dio halott, és mindenki meg akarja akadályozni abban őt, hogy megtalálja az igazi gyilkost.

Steven Saylor - Egy ​gladiátor csak egyszer hal meg
A ​Római Vér és a Catilina Rejtélye közti időszakot tárgyaló novelláskötetben Steven Saylor igazi ínyencségeket tálal fel. Beavat bennünket sz ókori Róma mérgezett süteményeinek, illetve a mennyei garumnak a receptjébe, és Gordianus, a Nyomozó segítségével megtudhatjuk azt is, hogyan került az első cseresznyefa Rómába. De mindez semmiség a főételhez és a legvégén érkező desszerthez képest... Egy harckocsiverseny körüli összeesküvés miatt érkezünk a Colosseumba, ahonnan csak azért ruccanunk át egy másik arénába, hogy megtudjuk, hányszor halhat meg egy gladiátor? Ez legalább olyan találós kérdés, mint Arkhimédesz néhány feladványa (Gordianus a tudós sírjának rejtekhelyét is megtalálja) vagy hogy miért hallgat egy hadvezér a fehér szarvasborjúra?

Philippa Gregory - A ​másik Boleyn lány
A ​romantikus történelmi szerelmes regényeiről ismert szerző első magyar nyelven megjelenő regénye VIII. Henrik udvarába kalauzolja el az olvasókat. A fiatal király erőtől, tettvágytól duzzadó férfi, ám asszonya, Aragóniai Katalin nem tud életképes fiúnak életet adni. Henrik türelmetlenül áhítja a fiú örököst, s mivel Katalin nem képes eme vágyát beteljesíteni, figyelme a fiatal udvarhölgyek felé fordul. A helyzetet kihasználva, a Boleyn család mindent elkövet, hogy Henrik szeme a már férjezett Maryn (a kevéssé ismert másik Boleyn lányon, Anna húgán) akadjon meg. Mary végül is szerelmes lesz Henrikbe, az erős, hatalmas férfit látja Anglia legnagyobb emberében, a királyban. S bár vígan lovagolnak, vadásznak, táncolnak s szeretkeznek, Mary úgy érzi, becsapta és ő maga is megalázta szeretett királynéját, Katalint. Ez a lelkiismeret-furdalás aztán örökre ott marad szívében. Időközben az addig a francia udvarban nevelkedő Anna is hazatér. Mindenben segíti testvérét, de már nem testvéri szeretetből, hanem abból a meggyőződésből, hogy a családnak segít a legtöbbet, ha Henrik ágyasát istápolja. Mary először egy leány- majd egy fiúgyermekkel ajándékozza meg a királyt. Henrik boldog: lám, tud ő fiút nemzeni, hiszen nem rajta múlik. Mary azonban fáradt, kimerült, már nem is kívánja a királyt mint férfit: Henrik teste már nem fiatalosan ruganyos, és szeretőjére telepedve meglehetősen súlyos. Mary szeretőből anyává lett, valóságos anyatigrissé, akinek mindennél és mindenkinél fontosabb két királyi porontya. Elérkezett hát Anna ideje. Hihetetlen ambícióval és önbizalommal tör előre, célja nem kisebb, mint a király soron következő szeretőjévé, s majdan királynővé válni. Maryvel szembeszegülve harcol a király kegyeiért. És mint ahogy arról már történelemórán is értesültünk, a Boleyn és Howard családok leánykája valóban királyné lesz. Izgalmas, sok feszültséggel és félelemmel teli a történetben ez az időszak, a történetet sok-sok mellékszál teszi még érdekesebbé és színesebbé. A számos nyelven megjelent és nagy sikert aratott regényből előbb a BBC készített rendkívül népszerű televíziós sorozatot, majd Hollywood is lecsapott rá: neves sztárokkal készül a mozifilm, melyet idén karácsony előtt mutatnak be.

Steven Saylor - Gyilkosság ​a Via Appián
A ​szerző a történelmet vegyíti a bűnügyi regény elemeivel. Az eredmény: egy újabb lebilincselő olvasmány. Fáklyák lángja világítja be az elegáns márványfalakat, az utcákon feldühödött tömeg őrjöng. Időszámításunk előtt 52-ben járunk. Publius Clodius meztelen holttestét éppen Róma utcáin akarják keresztülvinni. Róma egyik leggazdagabb - és talán legkorruptabb - polgárát a csodálatos Via Appián gyilkolták meg. Mindenki Milót, Clodius ellenfelét gyanúsítja a gyilkossággal. Róma a káosz szélén tántorog. A legnagyszerűbb szónokok - Cicero és Marcus Antonius - készülnek a perbeszédeikre, miközben Gordianus, a nyomozó munkához lát. Megbízója nem más, mint a nagy Pompeius. Gordianust a nyomok a Via Appia egy elhagyatott részéhez vezetik, ahol választ talál arra kérdésre, amely megmentheti a hatalomtól megrészegült, félelemtől remegő, őrülettől tomboló Rómát...

Steven Saylor - A ​Vesta-szüzek háza
Gordianus, ​a Nyomozó arról híres, hogy a baj soha nem kerüli el. Róma szennyes és gazdag utcáit járva igyekszik kideríteni az igazságot, és gyakran nem nyomokat, hanem holttesteket talál. Gordianus - aki nemcsak megfejteni képes a titkokat, hanem megőrizni is - nem tétlenkedett a _Római vér_ és _A végzet fegyvere_ közt eltelt nyolc évben. A _Vesta-szüzek háza_ ennek az időszaknak a legizgalmasabb történéseit eleveníti fel. Jól belegondolva, tulajdonképpen semmi szokatlan nem történt vele, csak a szokásos: emberrablás, fej nélküli holttest, gyilkosság, kísértetjárás és szentségtörés ügyében kell nyomoznia. És természetesen sok minden másra is fény derül Gordianus életében. Hogyan került Belbo hozzá? Hogyan találkozott Lucius Claudiusszal? Mit csinált Alexandriában? És nem utolsósorban: miről is szólt Catilina afférja a Vesta-szüzekkel?

Steven Saylor - Római ​vér
Időszámításunk ​előtt 80-ban járunk, a Sulla-féle polgárháborúk korában. A belső hatalmi viszályok Róma mindennapi hangulatára is rányomják bélyegüket: szakadozik a közbiztonság hálója, minden sarok mögül veszély leselkedik. A helyzetet csak tetézi, mikor egy forró napon a gazdag földbirtokos, Sextus Roscius brutálisan meggyilkolt holttestére bukkannak az egyik bordélyház előtti téren. A gyilkossággal az áldozat fiát gyanúsítják, a borzalmas bűnre pedig csak egyféle büntetés létezik: halál. A vádat leszegett fejjel viselő fiút a törvény színe előtt a kor népszerű államférfija, Marcus Tullius Cicero veszi védelmébe. Missziója gyakorlatilag reménytelen, épp ezért a Rómában feddhetetlen hírnek örvendő Gordianushoz fordul, aki a város szegénynegyedeiben és fényűző palotáiban kutat bizonyítékok után, hogy alátámassza Cicero igazát, és megmentsen egy, a politikus szerint ártatlanul megvádolt férfit. Steven Saylor, a történelmi regények amerikai bestsellerszerzője 1991-ben indította útjára kedvenc ókori nyomozója azóta másfél tucat kötetet számláló fordulatos történetét, melynek első darabját, az idehaza is nagy népszerűségnek örvendő _Római vér_t most újraszerkesztett kiadásban tartja kezében az olvasó.

Steven Saylor - A ​végzet fegyvere
Nehéz ​idők járnak a Római Birodalomra, Spartacus rabszolgafelkelésének hírei borzolják a szenátus idegeit. Gordianust eközben a legbefolyásosabb és leggazdagabb római polgár, Marcus Crassus a déli Baiaébe, a tehetős polgárok fényűző villáinak árnyékába rendeli, hogy eljárjon jóbarátja és üzlettársa meggyilkolásának ügyében. Crassus két rabszolgát gyanúsít a borzalmas tett elkövetésével, akik azóta csatlakoztak a rabszolgavezér egyre növekvő seregéhez. Gordianus legnagyobb ellensége az idő: Crassus ugyanis az ősi törvénynek engedelmeskedve fejébe vette, hogy a két szökevény borzalmas tette miatt azok megmaradt kilencvenkilenc rabszolgatársán áll majd véres bosszút. Gordianus és nevelt fia, Eco nem csupán titkok és hazugságok, de politikai intrikák kényes szövevényében találja magát, melyek mögött különös és botrányt keltő összeesküvés szálai derengenek fel. Az olvasó most újraszerkesztett formában tarthatja kezében Steven Saylor Roma Sub Rosa-sorozatának második epizódját, mely tíz évvel a _Római vér_ cselekménye után veszi fel a fonalat, ahol a veszély továbbra is a mindennapok része, a megoldandó rejtélyek tétje pedig jóval nagyobb, mint pusztán az elkövető kilétének felfedése.

Steven Saylor - Rubicon
Caesar ​hatalmas sereg élén Róma felé közeledik, a városban lassan eluralkodik a pánik. Gordianus a felfordulás kellős közepén saját otthonában fedezi fel Pompeius, a Nagy Vezér, és nem mellékesen Caesar ellensége kedvenc unokatestvérének holttestét. Mielőtt Pompeius elmenekülne Rómából, arra kényszeríti a Nyomozót, hogy kerítse kézre a gyilkost. Biztosítékképpen elviszi magával Gordianus vejét is. A Nyomozó hamar kideríti, hogy a meggyilkolt férfi egy veszélyes kém volt, és útra kel Brundisium felé, ahol Caesar és Pompeius seregei néznek farkasszemet egymással. Gordianusnak nemcsak a mindent eldöntő csatát kell túlélnie, és megmenteni a vejét, hanem egy rettenetes titkot is fel kell fednie.

Julie Orringer - Láthatatlan ​híd
András ​építészhallgatóként éppoly hirtelen csöppen a ’30-as évek Párizsi bohéméletébe, amilyen önkéntelenül ragadja később magával a századközép világégése, hogy munkatáborról munkatáborra sodródva, küszködve kapaszkodjon az egyetlen szerelembe: élete legnagyobb ajándékába… Klára még szinte gyermek, mikor az erősödő szélsőséges eszmék Magyarországáról – saját sorstragédiája után – Párizsba kénytelen menekülni, egyik pillanatról a másikra felnőtté válva, hogy ott megismerje Andrást, és életük egymáséba gubancolódjon… Tamás és Ibolya a háború gyermekei; miközben szüleik a földi poklokkal csatáznak értük és egymásért, mindnyájuk túléléséért, ők olyan emlékekre tesznek szert, melyek generációk sorsában hagynak kitörölhetetlen nyomot, amit nem moshat el sem az óceánnyi távolság, sem a részvétlen idő… Julie Orringer regénye, a Láthatatlan híd magával sodor és felkavar, kétségbe ejt és megvigasztal, elveszi és visszaadja az életbe és az emberségbe vetett hitünket. Arról mesél, amiről csak a fontos könyvek tudnak: hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen – és szükségünk van valakire a boldogsághoz és a boldoguláshoz. „Üdvrivalgás tört ki a tisztképzősök soraiban. A tábornok megvárta, míg alábbhagyott. – Ne feledjék – mondta –, maguk Magyarországért harcolnak, Magyarországért, és senki másért. A németek a szövetségeseink, de nem parancsolnak nekünk. Az ő útjuk nem a mi utunk. A magyarok nem árja nép. A németek elmaradott népnek tekintenek bennünket. Barbár a vérünk, vadak az eszméink. Nem vagyunk hajlandók elfogadni a totális diktatúrát. Nem akarjuk deportálni a zsidókat meg a cigányokat. Ragaszkodunk a különleges nyelvünkhöz. A győzelemért harcolunk, és nem a hősi halálért." Több mint egy éve olvastam Julie Orringer megrázó, nagy erejű, vizuálisan is sodró remekművét. Az ilyen súlyú könyvekre mondják, hogy letehetetlen „nagy regény”. Vártam, hogy egy magyar kiadó rátaláljon és beleszeressen. Megtörtént. Hála érte. Koltai Lajos, operatőr, filmrendező

Christopher Priest - A ​tökéletes trükk
Szédítő, ​viktoriánus hangulatú, díjnyertes regény két bűvészről és halálos ellentétükről, mely családjaik több nemzedékére hatással van. Vitájuk középpontjában egy bámulatos trükk áll, amit mindketten előadnak műsorukban. A varázslat titka egyszerű, ám az ellenfelek számára a valódi rejtély sokkal mélyebben rejtőzik. A regényből nagy sikerű film készült.

Marina Fiorato - A ​Botticelli-titok
A ​gyönyörű, ámde mocskos szájú firenzei prostituált, Luciana Vetra odaadóan űzi mesterségét a Ponte Vecchio hídján. Szépsége jómódú ügyfeleket vonz, akik közül az egyik legelőkelőbb megkéri, hogy álljon modellt egy festő barátjának. Így Luciana, hamarosan Flóra szerepében találja magát, és Sandro Botticelli híres festményének, a Primaverának egyik központi alakja lesz. Mivel fizetséget nem kapott, Luciana ellopja a cartonét, a hatalmas festmény előzetes vázlatát. A lány azonban emiatt – a tudta nélkül – halálos titokra bukkant, s az élete veszélybe kerül. Üldözői nem kímélnek senkit sem körülötte, mivel úgy gondolják - a festőnél elejtett néhány megjegyzése alapján –, valahogyan fényt derített az oly gondosan eltitkolt szövetkezésükre. Menekülés közben segítségért az egyetlen férfihoz fordul, akiben úgy érzi, megbízhat: a jóképű fiatal, ámde bosszantóan művelt Guido Della Torre baráthoz. A szerzetes és a kurtizán furcsa, romantikus párosa halálos veszedelembe kerül, mikor a reneszánsz kori Itália kilenc városát felölelő hajsza közben igyekeznek megfejteni a festmény titkát. Abban hisznek, hogyha kiderítik, mit rejt a mű, akkor az életüket is megmenthetik. Miközben fény derül számos titokra, Luciana érzékletes és szabad szájú beszámolói révén megelevenednek előttünk a különböző városok, hagyományok és történelmi személyiségek, mintha magunk is velük együtt rónánk Itália útjait.

Philippa Gregory - A ​vörös királyné
Az ​1400-as évek második felében járunk, angol földön javában zajlik a rózsák háborúja. A trónért két család verseng: a Yorkok és a Lancasterek, vagyis - jelképeik alapján - a fehér és a vörös rózsa. Margaret Beaufort, a Lancaster-ház örököse nőként nem is álmodhat arról, hogy felkent uralkodó legyen belőle, ám nem is magának akarja megszerezni a trónt, hanem fiának, Henrynek. A Yorkok már készen állnak arra, hogy kihasználják a király betegségéből adódó bizonytalan helyzetet, csakhogy az uralkodó felesége, Anjou Margit keményen ellenáll. S ezzel megkezdődik a rózsák háborújának újabb fejezete, amelyben idővel Margaretnek is jelentős szerep jut. Nem is csoda, hiszen akár egyetlen igaz szerelmét is hajlandó kockára tenni, hogy isteninek hitt küldetését beteljesítse, és Henryt királlyá koronáztassa. _A másik Boleyn lány_ szerzőjének, a romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert Philippa Gregorynak újabb lenyűgözően izgalmas, életteli kötete azt a szerelmekkel, halálos szenvedélyekkel és szövevényes udvari intrikákkal teli korszakot mutatja be, mely végül a Tudor-dinasztia felemelkedésével zárult.

Cormac McCarthy - Véres ​délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen
A ​Nem vénnek való vidék szerzőjének legpokolibb regénye. A Véres délkörök egy fiatal és nincstelen vándor története, aki kóborlása közben csapódik a törvényen kívülieket és skalpvadászokat tömörítő Glanton-bandához, melynek tagjai indiánokat irtottak Texas és Mexikó határvidékén, az 1840-es évek végén, a helyi elöljárók megbízásából. McCarthy regénye az amerikai álom keletkezésének ideológiai alapjait gondolja újra, ábrázolva a tudás és a hatalom, a fejlődés és az elembertelenedés, a történelem és a mítosz, de legfőképpen az elkövetett erőszak és az elbeszélt erőszak határmezsgyéit. Világában minden megtörténhet és meg is történik a túlélés érdekében. Nincsenek jók vagy rosszak. Nincsenek kiváltságosok, és kegyelem sincsen - sem öregnek, sem nőnek, sem gyermeknek. Feladatok vannak, melyeket a szereplők igyekeznek végrehajtani, anélkül, hogy túlságosan sokat gyötrődnének azon, mi helyes, és mi helytelen; indiánok és fehérek, harcosok és földművesek mind a dolgukat végzik ebben a pokolian perzselő, könyörtelen világban, és a legtávolabbi céljuk: a másnap reggeli ébredés. A történet és a nyelv egyaránt a fájdalomból építkezik, hogy azután a regény az ember elhagyatottságának és értelmetlen szenvedésének monumentumaként magasodjon a századok fölébe, és úgy hirdesse a keresés szükségszerűségének és ugyanakkor hiábavalóságának tanulságát, akár Herman Melville Moby Dickje. Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon és Poe, Melville vagy Faulkner leghíresebb alkotásaihoz hasonlítják. Harold Bloom, a neves irodalmár egyenesen a négy legjobb élő amerikai író közé sorolja a szerzőt Philip Roth, Thomas Pynchon és Don DeLillo társaságában. McCarthy sokkoló elbeszélésében szenvtelenül ábrázolja az amerikai történelem egyik válságidőszakát, kendőzetlen képet festve az elkerülhetetlen fájdalomról és erőszakról.

Steve Berry - A ​Jefferson-kód
Az ​Egyesült Államok négy elnökét is meggyilkolták – 1865-ben, 1881-ben, 1901-ben és 1963-ban. A merényleteknek látszólag semmi közük egymáshoz. De mi van, ha mindegyik elnököt ugyanazért ölték meg: az alkotmányban szereplő különös záradék miatt? Erre a kérdésre keresi a választ Cotton Malone, az amerikai Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálatának volt ügynöke. Amikor merényletet kísérelnek meg Danny Daniels amerikai elnök ellen, Malone az élete kockáztatásával akadályozza meg. Ekkor azonban még nagyobb veszélybe kerül. A Közösséggel, az amerikai függetlenségi háború idején alapított titkos kalózszervezettel kell felvennie a harcot. Eddigi legveszélyesebb küldetésük során Malone és Cassiopeia Vitt szárazföldön és tengeren száguldva próbál megfejteni egy Thomas Jeffersontól származó kódot, kibogozni egy Andrew Jackson által fölállított titkot, és előásni egy több évszázados dokumentumot, amelyet az Alapító Atyák maguk írtak, s amely – az alkotmányban lévő záradék miatt – fékezhetetlenné teszi a Közösséget. Steve Berry a New York Times sikeres írója, a Nagy Károly nyomában, A velencei árulás, Az Alexandria link, A Templomosok öröksége, A borostyánszoba és a Vérbosszú Párizsban világhírű szerzője. Könyveit 38 nyelvre fordították már le, és 50 országban árusítják.