A trópusi esőerdő a Föld egyik legcsodálatosabb élettere. Sehol másutt a Földön nem él ennyi növény- és állatfaj ilyen kis területen. Többségük ámulatba ejtő módszerekkel harcol az életben maradásért. Mi a fafojtó füge fortélya? Hol él a hárpia? Hogyan landol a repülő mókus? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdéseket tárgyal ez a könyv, miközben szakszerűen szól az esőerdők növény és állatvilágának organikus egységéről, az egyes fajok egymásrautaltságáról, a civilizáció és az esőerdő kapcsolatáról.
Kapcsolódó könyvek
Ursula Bartelsheim - Joachim Breuninger - Stefan Ebenfeld - Rainer Mertens - Franziska Schubert - A vasút
Hol közlekedett az első vasút? Hogyan működik a gőzmozdony? Mi történik a váltóállító központokban? Megismerhetjük a vasút történetét, kezdve az első lóvontatású vasutaktól a mai nagysebességű vonatokig. Megtudhatjuk, hogyan hódították meg a sínek a világot, és hogyan változtatták meg az emberek életét. A szerzők segítségével bepillanthatunk a modern vasúti üzem kulisszái mögé és láthatjuk, milyen sokan dolgoznak szoros együttműködésben, és milyen műszaki berendezéseket fejlesztettek ki annak érdekében, hogy a vonatok biztonságosan célba érjenek.
Sabine Steghaus-Kovac - Hörcsögök, hódok és más rágcsálók
Miért nem kopnak el a hód fogai, miközben vastag fák törzsét rágja? Miért nem hal éhen a mormota a kilenc hónapig is eltartó téli koplalás közben? Miért tisztelik a hinduk szent állatként a patkányt? Sabine Steghaus-Kovac, biológus és szakíró ad választ a feltett kérdésekre a Mi MICSODA sorozat rágcsálókról szóló kötetében. Az olvasó azt is megtudhatja, miért nem fagy meg a lemming a sarkvidéken, hogyan bírja a hőséget a sivatagi ugróegér, és miért tud a csupasz turkáló gond nélkül oda-vissza közlekedni kiterjedt alagútrendszerében. A könyv nem csupán a rágcsálófajokkal és azok életmódjával ismertet meg, praktikus tanácsokat is ad azoknak, akik tengerimalacot, aranyhörcsögöt vagy egyéb rágcsálót szeretnének otthon tartani.
Vitus B. Dröscher - Vándorutak az állatvilágban
Vannak madárfajok, amelyek az Északi-sarkon költenek, a telet viszont már a Déli-sarkon töltik. Ez azt jelenti, hogy évenként rendszeresen ismétlődő utazásaik során több mint 20000 kilométert tesznek meg. Ismeretes, hogy egyes cetfajok táplálékukat a sarki tengerek vizeiben szerzik, utódaikat viszont a trópusi tengerekben hozzák világra. A kis pettyes lile közel 4000 kilométert repül megszakítás nélkül a nyílt óceán fölött. Vajon mi készteti az állatokat ezekre a hatalmas utazásokra? Hová igyekeznek? Milyen útvonalakat választanak maguknak a szárazföldön, a vízben, a levegőben? Hogyan képesek tájékozódni több ezer kilométeres útjuk során? A könyv első fejezeteiben a madarak, emlősök, halak, kétéltűek és hüllők, valamint a rovarok vándorlásairól lesz szó. A térképvázlatok segítségével könnyen nyomon követhetjük, hogy milyen utat tesznek meg az egyes állatok, téli és nyári tartózkodási helyük között. Több fejezet is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy vajon milyen belső erők késztetik az állatokat ezeknek a nagy távolságoknak a megtételére, mikor kelnek útra, és milyen sebességgel haladnak céljuk felé. Az állatokra leselkedő veszélyekről szintén lesz szó. A legújabb kutatási eredmények birtokában arra is választ kapunk, hogy miként segítik az állatokat a tájékozódásban a Föld felszíni képződményei - mint pl. a hegységek vagy a kontinensek partvonalai -, hogy ezeken túl útjaik során milyen fontos szerepet játszanak a különböző csillagképek, a Nap és a Hold, s hogyan működik az állatok belső órája. Mindezek jelentőségét ma már kísérletekkel igazolt kutatásokból ismerjük. Szó lesz majd arról is, milyen eszközök segítségével tudnak a kutatók a vándorló állatok nyomában maradni. A könyv szerzője, Vitus B. Dröscher az állatok vándorlásának szerteágazó témáját lebilincselő olvasmánnyá varázsolja a fiatal olvasók számára. t lebilincselő olvasmánnyá varázsolja a fiatal olvasók számára.
Rainer Köthe - Otthonunk, a Föld
A kötet a bolygónk születéséről, s az azt beborító, kék színű víz és levegőburokról, a felszínét formáló erőkről, és a benne található kincsekről : az ércekről, az ásványokról, a szénről, a kőolajról és a drágakövekről szól. Végül felvázolja az élet fejlődését is egészen az emberig, aki értelme segítségével gyakran az elmosódott nyomokból is képes megfejteni a Föld évmilliárdokra visszanyúló történésének eseményeit.
Tatjana Marti - Tűzoltók
Mi történik az irányító központban?
Miről ismerhetők fel a tűzoltóautók?
Milyen felszerelést szállít az oltókocsi?
Honnan jön az oltóvíz?
Állatokat is mentenek a tűzoltók?
Heinz Sielmann - Hobbiállatok
A kutya, a macska, a kisrágcsálók, a madarak, az akváriumi halak, de még a kígyók is lehetnek hobbiállatok. Izgalmas dolog megfigyelni őket, mert még fogságukban is sokat elárulnak természetes életmódjukról, viselkedésükről. A szerző leírja, melyek a hobbiállatok, hogyan tartsuk őket, milyen tulajdonságaik és igényeik vannak. A hobbiállatok tartásával felelősséget vállalunk egy élőlényért, ami egyúttal sok örömöt és izgalmat is jelent.
Michael Schmauder - A népvándorlás
Honnan jöttek a hunok és miért volt rettentő hírük? Hogyan szorongatták a nyugati gótok a Római Birodalmat? Hogyan válaszoltak a rómaiak a „barbárok" támadásaira? Miért dúlták fel Rómát a vandálok? Milyenek voltak a honfoglalás kori magyarok? A népvándorlás koránál húzhatjuk meg a választóvonalat az antik világ és a középkori Európa között. Michael Schmauder történész, egyúttal a Bonnban működő Rajnai Tartományi Múzeum régésze izgalmasan eleveníti fel ezt a nagy hatású történelmi változásokat hozó korszakot - az első hun támadásoktól a germán néptörzsek vándorlásain át egészen a Frank Birodalom létrejöttéig. A könyv utolsó fejezetében olvashatunk a korabeli magyarokról: van-e közünk a hunokhoz, mit talált Julianus, miről árulkodnak a régi sírok?
Eva Dix - Az indiánok
-Milyen volt egy indián falu?
-Miről tanultak az indián gyerekek?
-Kiből lehetett törzsfőnök?
Az indiánsátor közepén halkan ropog a tűz. A férfiak holnap hajnalban indulnak a bölényvadászatra. Kicsi Hód és a húga Kacagó Napsugár izgatottan figyelik apjukat, aki a fegyvereit készíti elő. A kisfiú alig várja a másnapot. Életében először mehet ő is a vadászokkal. Hogyan zajlik a bölényvadászat? És mit csinálnak az indiánok, amikor nem vadásznak?
A "Mi micsoda - Junior" sorozat e kötete az indiánok világába kalauzolja el a kis olvasót. Megtudhatják miben hittek az indiánok, hol verték fel a sátrukat és az is kiderül, milyenek voltak az indián ünnepek.
Érdekes fejtörők és felhajtható kukucskálók teszik még izgalmasabbá a könyvet.
Rainer Köthe - Kísérletek könyve
A legtöbb embernek örömet szerez a kísérletezés. Most újra megjelent ez a nagyszerű könyv, amely azt mutatja be, hogyan lehet felfedni - a tudósokhoz hasonlóan - a természet törvényszerűségeit.
150 izgalmas kérdésre keressük a választ a levegővel, a vízzel, a meleggel és a hideggel, a hanggal, a fénnyel, a mechanikával, a mágnesességgel és az elektromos árammal, a kémiával, a növényekkel és az ökológiával kapcsolatban. A tudósok a könyvben szereplő kísérletek zömét korábban már elvégezték. Ezek - és az összes többi - megismétléséhez csupán egyszerű eszközök szükségesek.
Természetesen Te is kigondolhatsz további kísérleteket. Minden elvégzett kísérlet eredménye abban segít, hogy jobban megértsük a világot, amelyben élünk.
Hans Reichardt - Piramisok
Ötezer évvel ezelőtt építették az első piramist, hogy ezzel biztosítsák a hatalmas birodalom urának, a fáraónak az örök életet. Az egyiptomi uralkodók két évszázadon keresztül követték az első piramist megépíttető Dzsószer példáját. Ebben az időszakban születtek azok a hatalmas piramisok, amelyeket a Nílus partján ma is megcsodálhatunk. A Mi Micsoda sorozat legújabb kötete sok érdekes illusztrációval és fényképpel kiegészítve mutatja be a piramisok történetét. Az ifjú olvasó megtudhatja, hogyan építették fel az egyiptomiak piramisaikat, és hogy milyen volt egy ilyen építmény belseje. Megismerhetik a hieroglifák megfejtésének történetét, amely lehetővé tette, hogy megértsük az ókori Egyiptom titkait.
Erich Übelacker - A bolygók és az űrkutatás
Az űrutazásban elért, óriási fejlődés megváltoztatta a világűrről alkotott képünket. 1969-ben első alkalommal lépett ember a Holdra. Kereken 30 évvel később már rendszeresen repülnek űrszondák a világűrben műholdak keringenek a Föld körül és épül az 1SS, a Nemzetközi Űrállomás. Ugyanakkor a saját naprendszerünket még mindig nem ismerjük teljesen. A MI MICSODA sorozat új kötetében egy csillagász, Erich Übelacker professzor - aki hosszú évekig a hamburgi planetárium vezetője - nyújt bepillantást az űrkutatásba. Elmagyarázza az űrrepülés alapjait és leírja naprendszerünk felépítését. Vajon milyen jelentősége van az űrhajózásra nézve annak, hogy az a bizonyos alma egykor Newton fejére esett? Létezik máshol is élet az univerzumban? Hogyan lehetséges, hogy elméletileg elutazhatunk a távoli napokhoz, gyakorlatilag azonban egy ilyen út megvalósíthatatlan? A kötetben többek között ezekre a kérdésekre is naprakész és közérthető válaszokat kapunk.
Hans Reichardt - A hét világcsoda
A civilizáció bölcsőjének varázslatos tájaira kalauzolja el az olvasót ez a kötet. Megismerhetjük a világ hét csodájának történetét, születésüket és pusztulásukat is. Ezek a lenyűgöző alkotások a mai embert is ámulatba ejtik, a könyvet lapozgatva megtudhatjuk, milyen óriási erőfeszítésekkel, hogyan jöhettek létre és hogyan pusztultak el ezek a csodálatos építmények, az emberiség kultúrájának rekordteljesítményei.
Renate Germer - Múmiák a világ minden tájáról
A "múmia" szó hallatán az egyiptomi piramisok és fáraók jutnak eszünkbe, de nem csak Egyiptomban léteznek gyolcsba tekert múmiák. Kínában, Grönlandon és a Föld számos más országában is találtak a régészek mesterséges és természetes múmiákat. Az örök hó birodalma, a sivatag és a mocsár mind olyan terület, ahol megőrződhetnek a holttestek. A modern múmiakutatás ma már sok titokról fellebbentette a fátylat, így a múmiák a korabeli emberek életéről, kultúrájáról mesélnek. A tudósok korszerű módszerekkel vizsgálják a múmiákat, s így lassacskán összeáll a kép: Hogyan is nézhettek ki akkoriban az emberek? Mivel táplálkoztak? Miért balzsamozták be az egyiptomiak a halottaikat? Mit tudunk Ötziről? A Mi MICSODA sorozat Múmiák című kötetében Renate Germer egyiptológus és biológus izgalmas utazásra hív bennünket a letűnt korok e titokzatos követeinek életébe.
Erich Übelacker - Az idő
A MI MICSODA könyvsorozat 13. kötete ez a könyv. A sorozat minden évben újabb és újabb kötettel bővül. Történészek, fizikusok, csillagászok, biológusok adják közre ezekben a könyvekben mindazt, amit a szakmájukban ma tudni lehet. Gondolataik világosak és érthetőek, hiszen ők maguk is úgy közelítenek meg minden témát, hogy felteszik a legkézenfekvőbb kérdéseket. Azokat, amelyeket mindenki föltenne: a kíváncsi gyerek és a kíváncsi felnőtt. Ez a kötet segít definiálni az idő fogalmát, hogyan határozza meg mindennapi életünket. Az őseinknek mennyit kellett fáradozniuk a naptár elkészítésekor. Részletesen foglalkozik a naptárral, az órával, a szökőévvel és a nyári időszámítással.
Erich Übelacker - A Hold
Miért nem esik le a Hold a Földre? Miért van dagály és apály? Mi az a holdfogyatkozás? Ezekre a kérdésekre is választ a szerző, a Hamburgi Csillagvizsgáló igazgatója. A kötet szemléletes illusztrációkkal mutatja be a Nap, a Hold és a Föld közötti kölcsönhatást, valamit a Hold hatását a Földre és az emberekre. Olvashatunk az Apolló programról és választ kapunk arra is, vajon lehet-e élni a Holdon.
Ismeretlen szerző - Esti állatmesék
Kutya, macska, szamár, tücsök, egér, róka, farkas, kecske, kakas, gólya, nyúl, holló, szarka, bagoly, fecske, ökörszem, varjú, csóka, csibe, tyúk, szúnyog, ló, sündisznó, jaguár, krokodil, elefánt - íme néhány állat azok közül, akik az Esti mesék sorozat harmadik kötetében meseszereplőként lépnek elő. Az állatmeséket már 3-4 évesek is szívesen hallgatják, a náluk nagyobbak pedig élvezettel fejtik meg, hogy az állatok karaktere mögött milyen emberi tulajdonságok rejtőznek. Az állatmeséket jó szívvel ajánlhatjuk minden korosztálynak.
Kerstin Neumann - Lovak
A ló évezredek óra hűséges társa és barátja az embernek. A mindennapi táplálék megszerzésén kívül a nehéz terhek cipelésével, s a történelem véres csatáiban való részvételével is kivívta az ember becsületét és szeretetét. A kötet bemutatja a ma élő ló ősét, a ló felépítését és megelevenednek előttünk a különböző lófajták is.
Rainer Köthe - A mikroszkóp
A szerző a parányok csodálatos világába vezeti az olvasót: milyenek a homokszemcsék csillogó kristályai, a csalánlevél szőre - a parányi fecskendő, vagy a házi légy lábfeje - a hihetetlenül bonyolult tapadószerv. Gyakorlati tanácsokat ad a mikroszkóp vásárlásához, használatához, a kísérletek elvégzéséhez. Ugyanakkor beszámol az újabban kifejlesztett tudományos berendezésekről is.
Selma Lagerlöf - Nils Holgersson csodálatos utazása
Selma Lagerlöf, a későbbi Nobel-díjas írónő az 1900-as évek elején megbízást kapott egy iskolásoknak szóló földrajzkönyv megírására. Lelkesedéssel fogott a munkához, és bízott benne, hogy szebbet, jobbat adhat a gyerekeknek, mint az átlagos tankönyvírók, és megszeretteti velük szülőföldjüket. Így született meg a Nils Holgersson csodálatos utazása.
Nils Holgersson vásott, unatkozó kölyök. Törpeként feljut a magasba, és a vadludakkal bejárja egész Svédországot. Megtanul a tó jegén aludni, nélkülözni, közelről megismeri az állatokat és az emberek mindenféle fajtáját; ennek köszönheti, hogy talpig ember válik belőle.
Selma Lagerlöf könyve Nils féléves vándorlását, csodálatos, izgalmas kalandjait meséli el.
Frances Hodgson Burnett - A titkos kert
Évtizedek óta kultuszkönyv, amit nagyanyáink és apáink is változatlan érdeklődéssel olvastak, s olvassák a mai fiatalok is. A könyvnek számtalan különféle kiadása jelent meg, filmet is készítettek belőle, manapság is játsszák. Az édes-bús történet központi szereplői: egy zárkózott, árva kislány és egy betegeskedő kisfiú, akik rátalálnak az elveszett Édent felidéző, varázslatos kertre - és egy jó barátra, Colinra. A könyv most új köntösben, de változatlan szöveggel jelenik meg.