Védelmező ​istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben

Alan W. Watts - A ​zen útja
A ​ZEN felfedezésével Ázsia egyik legbecsesebb kincsét ismerhette meg a világ. A zen buddhizmus egyre jelentősebb szerepet játszik a Nyugat szellemi életében, kultúrájában és művészetében, noha nem sorolható a gondolkodás egyetlen hagyományos kategóriájába sem. Nem vallás, nem filozófia, nem pszichológia és nem tudomány. Az a fajta tradíció, életmód és világszemlélet, amelyet leginkább a "Megszabadulás Útja" Kínában és Indiában ismert fogalmával határozhatnánk meg. Egyszerűségével, közvetlenségével egyszerre ösztönöz az élet élvezetére és a halál elfogadására, tökéletesen otthonos világot teremtve számunkra: Varázsos erő, csodálatos buzgalom – Vizet merítek, fát hasogatok. Alan Watts, az 1973-ban elhunyt angol amerikai filozófus-gondolkodó, a keleti vallások jeles kutatója 1957-ben írott tanulmánya ma már a téma klasszikusának számít. Átfogó kultúrtörténeti rálátása, világos, érzékletes stílusa és letisztult nyelvezete – minden tudományos igényesség és az elmélyülést segítő kritikai apparátus mellett – a tárgyban járatlan olvasót is maradandó élményben részesítheti.

Huston Smith - A ​világ nagy vallásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Helyszellemek ​kultusza Mongóliában
Akkor ​döbbenünk meg mindig igazán, mikor régi mongóliai gyűjtéseinket a kilencvenes évek elejéről elővesszük, s belőlük újra élednek a mesemondók, az énekesek, a barátok, akik soha nem sajnálták az időt, hogy nekünk meséljenek, énekeljenek, vagy csak hogy beszélgessenek velünk. Rádöbbentenek ezek a felvételek a mulandóságra és az örökkévalóságra. Nagyon sok mongol barátunk azóta nincs már köztünk... Szavaikat, nevetésüket, tudásukat megörökítették a hangszalagok, egyre inkább tudjuk így az évek távlatából, hogy milyen fontos is az, amit csinálunk. Megörökítünk egy olyan tudást, ami nélkülünk veszendőbe menne. A harmadik kötet, folytatva az első kettő hagyományait, az Expedíció gyűjtéseiből illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó kutatásokból válogat. Az 1991-ben indított Magyar–Mongol Nyelvjárás- és Népi Műveltségkutató Expedíció azóta is csaknem minden évben egy-két hónapot terepen tölt. Az expedíciós kutatások fő iránya továbbra is Nyugat- és Észak-Mongólia, de az azóta felnőtt tehetséges tanítványi kör emellett felfedezte magának és a tudománynak Kelet-Mongólia több területét is (Xentii megye népcsoportjai, Süxbaatar megyei darigangák).

Ismeretlen szerző - Tanulmányok ​a mongol népi hiedelemvilágról
A ​magyarságkutatás mindig is a legkiemelkedőbb célok közé tartozott, s kell is tartozzék tudományos életünkben. Ennek egyik legfontosabb összetevője a magyarság keleti kapcsolatainak tudományos igényű feltárása, a köztudatba való bejuttatása. Ez a kutatási irány nagy múltú, elevenen él ma is, s számos zsákutcája, buktatója lehet, s lesz is mindig, amíg újra és újra fellobbanó érzelmek szabják meg a kutatás lehetőségeit. Számunkra az utat Ligeti Lajos és tanítványai iskolájának elvei mutatják, mely szerint az Ural vonalánál távolabbra tekintve, a belső-ázsiai népek között keresünk olyan párhuzamokat, melyek az egykori és mai magyarság megértéséhez kulcsot adnak. _Birtalan Ágnes_

Mircea Eliade - A ​samanizmus
Sámánok ​- különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.

Martin Collcutt - Marius Jansen - Isao Kumakura - A ​japán világ atlasza
A ​japán világ atlasza az átlagos olvasókhoz és utazókhoz szól, akik szeretnének fogalmat alkotni Japán gazdag kulturális örökségéről és a közegről, melyben mindez létrejött. Megértése, élvezete nem igényel különösebb jártasságot a japán történelem, földrajz, kultúra területén. Reméljük azonban, hogy sikerül lekötni azoknak az érdeklődését is, akik már jól ismerik Japánt. Az áttekintés a történelem előtti emberek kőszerszámaitól korunk gyermekeinek számítógépeiig terjed, és hasonlóan változatos a térképek válogatása is.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

James G. Frazer - Az ​aranyág
"Frazer ​a klasszikus brit etnológia utolsó képviselője (1854-1941). Élete és munkássága korszakot jelent a néprajztudomány történetében. ... Az Aranyágban arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia, a vallás egymást követő lépcsőfokain keresztül egészen a tudományig. Egy ókori szokás - a Diána szentély papja (az Erdő Királya) elődjét megölve nyerte el tisztségét, amelyet addig viselt, míg ő maga áldozatul nem esett utódja kardjának - nyomába ered. A szokásra Frazer az ókori irodalomban nem talál kielégítő magyarázatot... ezért bejárja Ausztrália bozótjait, felkeresi az afrikai őserdők törzseit, részt vesz a mexikóiak, anjuk szertartásain, német és olasz városkák farsangi forgatagában és meghallgatja az öreg parasztok múlt idéző meséit. Végül nemcsak az Erdő Királya megölésének szokására hoz magával magyarázatot, de felvázolja az emberi gondolkodás történetét is."

Mircea Eliade - Okkultizmus, ​boszorkányság és kulturális divatok
A ​jelen kötetbe került anyagokat a szerző az utóbbi tíz év alatt írt többtucatnyi előadás és cikk közül válogatta. A tanulmányok többsége amolyan bevezetés; leginkább azzal a céllal íródtak, hogy felidézzenek néhány régebbi, de mostanában elhanyagolt problémát, és új vagy kevésbé ismert szemszögből újra fölelevenítsenek jól ismert vitákat: A világ, a város, a ház; A halál mitológiái; Az okkult és a modern világ; stb. Nyilvánvaló, hogy az utolsó fejezet, a Lélek, fény és mag bizonyos mértékig ellenpontozza a többi tanulmányt. Ez egy tudós folyóirat számára készült, néhány kevésbé ismerős kultúrából származó dokumentumot vonultat fel, kiadós bibliográfiával.

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."

Umberto Eco - A ​lista mámora
Umberto ​Eco új könyve, melyet mind megközelítése, mind szerkezete A Szépség történeté-vel és A rútság történeté-vel rokonít a benne foglalt szemelvénygyűjteményt is segítségül híva, arról tanúskodik, hogy a mindenkori irodalomtörténetben, Hésziodosztól Joyce-ig és Ezékieltől Gaddáig, se szeri, se száma a listáknak. Ki a felsorolás puszta élvezetéért állít össze listákat, ki a lista énekelhetőségének ihletésére, ki pedig ahogy az úgynevezett kaotikus felsorolásokban látjuk az egymással különösebb kapcsolatban nem lévő tárgyak összegyűjtésében talál gyönyörűséget. A lista mámora azonban ebben is a két nagy sikerű előzményhez hasonlóan nem csupán egy ritkán elemzett irodalmi forma felfedezésére invitál, hanem azt is bemutatja: milyen módon képesek végtelen listák érzékeltetésére a képzőművészeti alkotások is, holott az ábrázolásnak a kép kerete például nyilvánvaló határokat szab. A művek listájának íve Hieronymus Boschtól Salvador Dalíig, a gótikus székesegyházaktól Andy Warholig feszül; láttukon az olvasót is méltán töltheti el a végtelen mámora.

Yoshiro Tamura - Japanese ​Buddhism: A Cultural History
Buddhism, ​founded in India some twenty-five hundred years ago, reached Japan in 538 C.E. Assimilated into Japanese culture and refashioned as Japanese Buddhism, it became one of the most enduring and far-reaching cultural and intellectual forces in Japans's history. The stamp of Japanese Buddhism is unmistikable in the nation's poetry, literature, and art; and the imprint of Japan's indigenous culture is clear in such unique facets of Japanese Buddhism as the amalgamation of pre-Buddhist worship and esoteric Buddhism in the practice of the Shugendo ascetics. Japan's Buddhism and the nation's cultural matrix are so inextricably linked that it is impossible to explicate the one without understanding the other. Thus the present book is both a history of Japanese Buddhism and an introduction to Japan's political, social, and cultural history. It examines Japanese Buddhism in the context of literary and intellectual trends and of other religions, exploring social and intellectual questions that an ordinary history of religion would not address. YOSHIRO TAMURA (1921-89) was one of Japan's most outstanding scholars of Buddhism. At the time of his death, he was a professor at Buddhist studies at Tokyo's Rissho University.

Johanan Aharoni - Michael Avi-Jonah - Anson F. Rainey - Ze'ev Safrai - Bibliai ​atlasz
A ​Bibliai Atlasz teljesen átdolgozott kiadása felhasználja a legújabb bibliai, történelmi és régészeti felfedezéseket a bibliai történelem térképek segítségével történő bemutatásához. A kétszínnyomásos térképek, a szöveg és az illusztrációk hozzásegítenek ahhoz, hogy megismerhessük az i. e. 3000 és i. sz. 200 között eltelt időszak eseményeit. A szerzők nemcsak a bibliai tudományokból merítettek, hanem fölhasználták az egyiptológia, az asszíriológia, valamint az ókori Görögország és Róma kutatásának tudományos eredményeit is, melyek segítségével az alábbi területeket sikerült részletekbe menően megvilágítaniuk: - népvándorlások és letelepedések - a Bibliában szereplő hadjáratok és ütközetek - gazdasági fejlődés, kereskedelmi útvonalak és természeti erőforrások - a bibliai szereplők helyváltoztatása az egyes területeken és városokon belül - régészeti ásatások a Szentföldön a kő- és rézkorszakban, a kanaáni periódusban, valamint az izraelita időszakban - az egyház növekedése az i. sz. első és második században A térképeket és a főszöveget még szemléletesebbé teszik az eszközöket, pénzérméket, fegyvereket és műalkotásokat ábrázoló illusztrációk. Ezenfelül az atlasz számos értékes függeléket tartalmaz: a korai civilizációk részletes összehasonlító kronológiáját, a bibliai helyek szerint visszakereshető térképmutatót, valamint személynévmutatót, melyeknek köszönhetően a legrészletesebb és legalaposabb atlaszt veheti kezébe az olvasó.

Thomas Laird - Tibet ​története
Egykoron ​hatalmas, megközelíthetetlen birodalom, ma függetlenségétől megfosztott tartománya egy másik országnak… Hatmillió ember él a felhők tövében, akiknek a történelme szorosan összefügg a vallásukkal… Ez a gyönyörű szép kötet több évtizedes kutatásból, valamint Őszentségével, a dalai lámával 1997 novembere és 2000 júliusa között Indiában folytatott tizennyolc beszélgetésből született. A szerző harminc évig élt száműzött tibetiek közelében Nepálban, és az elmúlt húsz évben Tibetet is beutazta. Tibetiek és tibeti származású nepáliak – jakpásztorok, írók, szerzetesek, földművesek, tudósok, telefonkezelők, szőnyegcsomózók, cipészek, jógik, üzletemberek, festők, taxisofőrök, falusi papok és még rengetegen – ajándékozták meg a barátságukkal, bölcsességükkel, dalaikkal, mítoszaikkal és vendégszeretetükkel. Ezek az élmények átsejlenek a tudományos igényű munka sorai mögül – igazi történelmi olvasókönyvvé varázsolva azt. Tegyük hozzá, Tibet legújabb kori történelmének eseményei az egész világot a tibetiek mellé és az érdeklődés középpontjába állították. A napi események a szemünk láttára válnak tanulságos múlttá, vagy ahogy a Dalai Láma írja egy levelében: „Mindig is hittem benne, hogy csak párbeszéd és a tibetiek és kínaiak közötti őszinte megértés vezethet olyan megoldásra Tibet kérdésében, amelynek révén véget ér népünk szenvedése.” Thomas Laird saját készítésű fotóival és bőséges jegyzeteivel kiegészített nagy ívű, izgalmas munkája egyaránt fontos olvasmány lehet a szakemberek, a történelem iránt érdeklődők, vagy éppen a tanulók számára.

Julius Evola - Frithjof Schuon - Zen ​- A szamurájok vallása
A ​kötet szerzői, Julius Evola (1898-1974) és Frithjof Schuon (1907-), a tradicionális létszemlélet - mások mellett - legkiválóbb mesterei a távol-keleti buddhizmus, a Zen mélységeibe engednek bepillantani. A "szamurájok vallásaként" is ismeretes Zen az ezoterikus buddhizmus egyik legjelentősebb vonulata, amelybe bizonyos taoista elemek (kiváltképp a Lao-Ce féle "Üresség" tana), illetve a kínai lélek egyes jellemzői (elsősorban a természetszeretet) is szervesen beépültek. Maga a "Zen" szó a szanszkrit Dhyana és a páli Jhana kifejezések kínai-japán megfelelőjének rövidítése - tulajdonképpen az "Üresség" jegyében kiteljesedő meditációt jelöli. Az itt szereplő tanulmányok a szemléletmód és a téma azonosságának szempontja alapján, különböző művekből kerültek összeválogatásra.

Ismeretlen szerző - Mitológiai ​enciklopédia I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zelnik József - A ​nagy szertartás
A ​könyv szellemi zarándoklatra hívja olvasóit. Zarándoklatra a borhoz, amely egyszerre földi és égi jelenség, vagy ahogy Ady nevezte: _mámor és malaszt._ A nagy kultúrákban általában az istenek itala volt, az istenit jelenítette meg a Földön egészen addig, míg az Eucharisztiában Isten vérévé, a megváltás misztikus italává nem vált. De mitől és hogyan mozdult el a bor a mámortól a malaszt, a kegyelem felé? A választ keresve irdatlan messzeségbe, az ősidők teremtésmítoszaihoz utazunk vissza az időben, ahol a földi bor őse a Nagy Szertartás elixírjeként már jelen lehetett, hogy majd a Vízözön után – mintegy az emberiség megvigasztalására – a Földre jöjjön. Ám ahogyan az áldás és az áldomás szavaink is egyazon tőről fakadnak, úgy szökik a bor a földi szertartások profán világában is minduntalan az ég felé. Ez az egyik nagy tanulsága annak a szellemtörténeti zarándoklatnak, amelyen a szerző a nagy kultúrák, a vallások, a nyelvek, a művészetek vagy éppen a tudományok megidézésével egyre inkább beavatja az olvasót a bor misztikájába. Hogy a pohárban gyöngyöző bor nem csupán az élvezet forrása, azt a mai ember is sejti. Hamvas Béla hieratikus maszknak nevezte a bort, szent maszknak, amely feloldja az embert a Rossz görcse alól. Zelnik József könyve azt az utat mutatja be, amelyet a bor mint szent maszk tett meg a nagy szertartásoktól az áldozatig, és az áldozattól az élvezetig. A kötet egy eddig még nem tárgyalt, mély titkot is feltár, olyat, amiről a da Vinci-kódnak fogalma sem volt.

Artner Edgár - Ókeresztény ​egyház- és dogmatörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arnold Angenendt - A ​kora középkor
A ​kora középkor az egyháztörténet legnagyobb átalakulásának korszaka. Ennek az átalakulásnak a különböző szakaszait tárja elénk a szerző. A késő ókortól elindulva a középkor sajátosságainak körültekintő bemutatása mentén pillanthat be az olvasó a keresztény Európa létrejöttének bonyolult és összetett folyamatába. A történelmi események mellett az egyházszervezet kialakulása, a művelődés szerepe, a szerzetesség elterjedése vagy a művészetek helyzete azok a témák, amelyekről szakavatott értékelést olvashatunk. A népvándorlás kora, a mediterrán világ át-alakulása, majd Bizánc szerepének érintése és az iszlám megjelenését követően a Karoling birodalom változatos világának az elemzése képezi a mű gerincét, amely egyetemi hallgatóknak és képzett történésznek egyaránt hasznos olvasmány. Az 1934-ben született Dr. Dr. h.c. Arnold Angenendt a közép- és újkori egyháztörténelem professor emeritusa, jelenleg a münsteri Westfälische Wilhelms-Universitäten működő "Szimbolikus kommunikáció és társadalmi értékrendszerek" különkutatási irány vezetője.

Kodály Zoltán - Györffy István - Viski Károly - Bátky Zsigmond - Czakó Elemér - Gőnyey Sándor - A ​magyarság néprajza I-IV.
A ​magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa - a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet - már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát. Néprajzunk is tömérdek tudnivalót, tudományos megfigyelést gyüjtött össze, de ezen a téren az áttekintést adó összefoglalásnak még csak most érkezett el az ideje. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda a Hóman-Szekfű Magyar történet után testvérkiadványként jelenteti meg négy kötetben a Magyarság néprajzát. Ez az első törekvés arra, hogy a magyar néprajzi kutatás és gyüjtés eredménye megfelelő rendszerezésben kerüljön a közönség elé. A mű szerzői főkép a tudományos ismertetés feladatát vállalják s csak ott adnak szitnézist és magyarázatot, ahol már megfelelő előmunkálatok vannak. A tudósok felfogása természetesen nem egy kérdésben merőben más eredményt tüntet fel, mint ami népi jelenségekről eddig köztudatban forgott. A nagyközönség előtt népünk többnyire ünnepi díszben jelent meg, úgy, ahogyan költőink és művészeink fölékesítették. A tudomány ehelyett feltár olyan eddigelé kevéssé ismert mélységeket és értékeket, melyek - Herman Ottó szerint is - "tele vannak munkával, verejtékkel, áldozattal és szenvedéssel, de éppen azért a nemzet életét jelentik."