További értékelések

Házi ​könyvtárunk legmegbecsültebb sorozatai közé tartozik a Népek Meséi*. (Nem összekeverendő az európással , bár azt is elfogadnám:)) A sárkánykirály palotája viszont csalódást okozott az utószóban megfogalmazottak miatt: ”A meséket javarészt eredetiből fordítva, változtatás nélkül adtuk közre. A mesék egyik-másik eleme azonban nagyon messze esik az európai olvasó, főként az európai gyerek-olvasó világától; ezért néhány mesét – szellemük és hangulatuk tiszteletbentartásával – némileg átdolgoztunk.” Sajnos ez a belenyúlás számos történetnél nagyon érződik.

*https://moly.hu/polcok/nepek-mesei-a-mora-konyvkiadotol-nyilt-polc

Eddig ​is tudtam, hogy különböző népek meséiben gyakran szerepelnek ugyanazok a motívumok, de hogy még a róka fogta csukának is legyen kínai párja (halászmadár fogta kagyló)! De találtam benne Piroska és a farkast is, csak ebben a mesébe a farkast párduc helyettesti, és Világszép Nádszálkisasszonyt (illetve persze Bambuszkisasszonyt). Az állatmesék kevésbé érdekeltek, de a klasszikus meséket nagy örömmel olvastam, és azokból volt számomra ismeretlen is, temérdek.
(És nagyon tetszettek Molnár Ágnes párvonalas illusztrációi.)

Egy ​újabb kiváló darabja a Móra Kiadó (!!!!!!!!!) Népek Meséi sorozatának. Részletgazdag, szép, érdekes mesék, amik távoli, izgalmas világokba visznek el. Legjobban a kínai mesék sárkányai tetszettek, a lenyűgöző palotákkal. A koreai mesékben tényleg mindenki rizsről beszél, igazad van, @Cotta . :D A tibeti történetek szokás szerint didaktikusabbak. A mongol mesék között van néhány, ami Grimm mese variáció, de az ottani dolgokkal behelyettesítve.

Nagyon ​érdekes gyűjtemény, bár nekem a magyar népmesék meg a Grimm testvérek gyűjtési jobban tetszenek. Sok ugyanolyan sémájú mese létezik a kelet kultúrában mint az európaiban, csak míg nálunk a sárkány meg a farkas a gonosz, addig náluk a tigris és a leopárd, a sárkányok pedig egyfajta védőszellemek.

Azt ​hiszem valamikor felsőtagozatos koromban találkoztam ezzel a meséskönyvvel. Nagyon tetszett, elmerültem benne, különösen a kínai mesékben.
Olyasmi ez, mint a szerelem. Találkozunk egy szép, új, idegen, mégis gyorsan a magunkénak érzhető világgal. A megtalálás öröme.

Megvallom, ​nem olvastam el a kötet valamennyi meséjét, és ennek az oka az, hogy csak mérsékelten szórakoztatott ez a gyűjtemény. Ettől még érdekes olvasmány.
Legjobban A zöld lovas című tetszett.

Izgalmas, ​új, ismeretlen világba vezetett be.
Azt hiszem egy népet, civilizációt a meséin keresztül lehet a legjobban megismerni.

Gyerekkorom ​egyik legkedvesebb mesekönyve volt…

Igazi ​csemege ez a könyv!
Elmerültem a keleti mesék birodalmában, sajnáltam, amikor kiolvastam a kötetet és ott kellett hagynom ezt a gyönyörűen felépített világot.
Az ember a keleti mesékben is jó/gyarló, inkább az állatok viselkedése az érdekes. A sárkány mindegyik mesében bölcs és segítőkész. Vajon ők tudnak arról, hogy ez máshol nem így van? Az viszont világos, hogy a tigris a gonosz. Érdemes elolvasni a vadló és a hátasló legendáját is.

Gyönyörű ​tanmesék (méggyönyörűbb illusztrációkkal) arról, hogy értékeljük azt a keveset, amit megkapunk. Nem feltétlen akkor kapunk kincset, ha tényleg azt választjuk, sokszor a szerénység árán kapott “értéktelenséget” kell magunkhoz venni, ami bár hosszabb úton, de meghálálja önmagát. A jó megkapja jutalmát.
Emellett persze más rossz emberi tulajdonságért, tettért kapott fizetségről is olvashatunk, pl. kapzsiság, butaság, irigység, hálátlanság, hiszékenység, önzés, harag, pletyka, előítélet, stb.
A A gránátalmafa királya történet szerintem kicsit kilóg a sorból, nem lett kedvencem, mert a fiú hazugságokon alapuló házasságba keveredett a róka miatt és ez nem is derült ki a végére sem.

Viszont kedvenceim:
A zöld lovas
Az ökrök tanúskodása
A tigris sírja
A kópé Kicsigo történetei
A szórakozott ember
A fiatalasszony és az anyósa
Urasima Taro
A fondorlatos bognár
A három sírdogáló
Miért aprószemű a rizs?