Japán, tibeti, mongol, vietnámi, koreai, ujgur és kínai meséket foglal magában a Népek Meséi sorozat újabb kötete. Különös világot tár fel ez a mesekincs. Kínában a vizek istene, a bőség és jólét atyja: a Sárkánykirály, aki elefántcsontból faragott, arannyal ékesített palotájában lakik a tengerek mélyén. Sok jótett fűződik nevéhez, sokkal több, mint például ahhoz az ember-császáréhoz, aki magas falat emeltetett az ellenség ellen, s az udvari tudósok tanácsaira hallgatva, élő embert temettetett el benne. Egy tibeti mese elmondja, hogyan hagyta el a vadlovat a hátasló, hogy az azúrkék Szkijben éljen az emberek között, akik minden élőlénynél bátrabbak és okosabbak.
A mongol mesék ravasz fintorból a mesehősök ezerféle leleményességét ismerni meg, mellyel túljárnak a magusz, a mongolok démona eszén. Mintegy száz mesét talál a Sárkánykirály palotájában az olvasó, és a száz mese között alig akad a mi olvasóink számára ismert. Annál több az ódon ízű, keleti szemlélettel megalkotott mese.
A magas szintű, művészi illusztráció Orosz János festőművész alkotása.
Értékelések 5.0/5 - 2 értékelés alapján
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Urasima Taró, a szegény halász
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A kék szarvas
A keleti szőnyegek pompás színeit, mesebeli álomvilágát eleveníti fel a Népek Meséi sorozat közel-keleti kötete. A felnőttek gyermekkorukra találnak majd s a gyermekek ismerősen csengő új mesékre ez Ezeregyéjszaka, Ezeregynap, a Boszporuszi tündérvilág csodái között, dzsinnek, ifritek pattannak elő palackból, hogy gazdájuk kívánságát teljesítsék, perzsa mesehősök repülnek csodatevő szőnyegen, ezer gombbal működős ébenfa paripán soha nem látott szépségű tájak felett. S egészen új mesevilágra talál az olvasó a héber mesékben, melyeket mély életbölcselet, meleg érzelmek, nagy szenvedélyek hatnak át. Az olvasó új mesefigurákkal ismerkedik: a bölcs Salamon királlyal, a démoni Asmodájjal és Leviátlánnal, aki igazságot tesz az emberek és a tenger halai között.
A perzsa, arab, török, héber meséket kiváló műfordítók tolmácsolják gyermekeinknek, és a kötet értékét emelik Bálint Endre, az Európa-hírű magyar festő és grafikus költőien szép, magával ragadó, illusztrációi.
Ismeretlen szerző - Japán népmesék és mondák
A mesék mindig adnak, okítanak, rádöbbentenek egyes dolgokra, és szélesítik ismereteinket. Bármely kultúra megértéséhez nagy segítség mesekincsének ismerete. A válogatás legszebb meséit még Dr. Kúnos Ignác gyûjtötte, nyelvezete lenyûgözô. Bátran ajánlható gyûjtemény 4-tôl 104 éves korig.
Ismeretlen szerző - Bűbájosok versengése
Ismerős ismeretlenekkel találkozhat e könyv lapjain az olvasó: jóságos istenek, félelmetesnek tűnő, de lelkük mélyén korántsem gonosz boszorkányok és ördögfajzatok, hétpróbás, de többnyire pórul járó tolvajok, kifogyhatatlan ötletességű kópék, s furfangosságban egymással vetélkedő állatok népesítik be e meséket.
Gyermekek és felnőttek egyaránt örömüket lelhetik ezekben a játékosan szellemes és üdítően bölcs történetekben. A kicsik főként a hamisítatlan népi figurák mulatságos kalandjain derülhetnek, a nagyobbak pedig megsejthetnek valamit abból az eredeti látás- és gondolkodásmódból is, amely a japán népet - rendkívüli tehetségén és szorgalmán túl - korunk valóságos gazdasági csodát elérő, meghatározó jelentőségű nemzetévé tette.
Kötetünk anyagát hiteles néprajzi gyűjtésekből válogattuk, a fordítás az eredeti, japán nyelvű szövegekből készült. A mesék többségénél nemcsak a legismertebb változatot, hanem annak közkeletű variánsait is figyelembe vettük, hogy a történetet minél élvezetesebb formában mesélhessük el magyarul.
A könyvet egy jellegzetes japán képzőművészeti műfaj, a kiri-e (vágott kép) technikájával alkotott, papírból kivágott képek díszítik.
Ismeretlen szerző - Hárun Arrasíd gyűrűje
1956 tavaszán egy hajdan hatalmas, gazdag és művelt ország nyerte vissza függetlenségét. Az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partján, az Atlasz-hegység megerősített berber városkáiban és a sivatagban kanyargó vádik mentén örömtüzek lobogtak - Marokkó gyarmati sorból való felszabadulását köszöntve. Ez a tízmilliós ország az arab államok sok ezer kilométeres láncának legnyugatabbra eső szeme.
A kötet meséit olvasgatva ismerős alakokra is bukkanunk: a páratlanul gazdag arab mesevilágnak az Ezeregyéjszakából ismert motívumaira. Mégsem ér bennünket csalódás, mert a marokkói mesék világa mindig sajátosan marokkói: az arab mesekincs motívumait át- meg átszövik például a groteszk, sokszor hátborzongató berber motívumok. Így a meséket még az arab mesevilágban otthonos olvasó is meglepődéssel és gyönyörűséggel olvashatja.
Ismeretlen szerző - Bénli-Bári, a macska
A csodálatos hegyekben, sós-és édesvizű tavakban, rohanó folyókban gazdag Kisázsiában, Európa közvetlen szomszédságában él a török népek legnyugatabbra szakadt ága. Meséi az indiai, perzsa és arab mesevilág motívumaival teltek, de azért sajátosan törökké formálta őket az Európával határos terület: az indiai fantázia mértéktelen csapongásával szemben bizonyos józan szemlélet hatja át őket. S ez a józanság szemernyit sem csökkenti a mesék színpompáját, magával ragadó fordulatosságát.
A török mese gyűjtésének úttörői közé tartozott hazánkfia, Kunos Ignác, a neves turkológus, akinek néhány gyűjtése ebben a kötetben is szerepel.
Ismeretlen szerző - Szamárfülű kán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Fehérvirág
Merész álmú, kicsiny nép él Európa végső nyugati szirtfokán: a portugál. Hajói egykor büszkén szelték a tengert, három világrész nyögte hódítói vasát, és földrésznyi területek fogadták a portugál nyelv és kultúra ihletését. Csak odahaza maradt mindmáig hontalan, csak otthon szakadt föl marcona hadfiakból az ősi portugál életérzés, a mélabú páncélpattintó sóhaja.
Fehérvirág népe kifelé kevély pillantást vetett a világba – csak meg ne lássák könnyeit! – de meghitt magányában, az alentejói és minhói esték csöndjében megszűnt a hatalmi mámor szülte színlelés: meséiben megvallotta, hogy olyan nép ő, mint a másik, egyszerű és jóságos, van öröme, van bánata, tiszteli az igazságot, megveti a hamisságot.
A portugál mesék tárgyi elemei még szemléletesebben vallanak: számtalan közismert fordulat – a három legény vagy három leány szimbolikája, a legkisebb gyerek leleményessége, a varázslat és más csodás elem, népi humor, népi bölcsesség, a váratlan meggazdagodás: a szegény ember álma – tanúsítja, hogy a kalandos lovagi eszmény uralma és a gyarmatosító buzgalom csak látványos, de hamis színjáték volt a portugál nemzet – és minden nemzet – történetében. A páncéling alatt emberszív dobog: akár a miénk.
Ismeretlen szerző - A fakó lovacska
Ezeket a kazah népmeséket 1942-1944. között fordítottam, amikor a nagy szovjet honvédő háború idején Moszkvából Közép-Ázsiába evakuálva, Kazahsztán köztársaságának fővárosában, a szép Alma-Atában éltem. A kazah népköltészet szépségére még egyetemi hallgató koromban felhívta figyelmemet öreg professzorom, Vámbéry Ármin, a világhírű magyar utazó és folklórista, aki járt a kazahok között és emlékét még máig is őrzik ott.
Ezeknek a meséknek nagy része még oroszra sincs lefordítva. Egy részük kazahul sincsen még kiadva. Az alma-atai Tudományos Akadémia kéziratos gyűjtését bocsátotta rendelkezésemre és kazah munkatársakat adott mellém, akik a nyersfordítás elkészítésében támogattak.
A magyar fordítás munkájában Geréb László volt segítségemre.
Hálás köszönetet mondok e helyen a Kazah Tudományos Akadémia kitünő tudósainak támogatásukért. Különösen Avezov elvtársnak, a kiváló költőnek, aki a kazah népköltészet legjobb ismerői és földerítői közé tartozik.
Balázs Béla
Ismeretlen szerző - A gonosz királynék
A Himalája vonulatai alatt húzódik meg egy titokzatos keleti ország: Kásmir. Nagy hegyek védik, ritka és csodálatos virágok borítják szépséges tájait.
A meséi is színesek és szépségesek, telve csodákkal. Madár őrzi az óriás életét, a varázslatos fán csoda terem, az örök élet titka a forrás vizében rejlik.
Elindul a három herceg, hogy megszerezze a kincset. Csak a táj, csak a név más; a keresés, a boldogság utáni vágy azonos mindenütt. Messzi világba visznek, de szívünkhöz szólnak ezek a mesék.
Ismeretlen szerző - Szegény ember okos leánya
A román népmesék híven tükrözik az egyszerű falusi nép életét, vágyait, bajait-gondjait. Arról tanúskodnak – mint a népmesék általában – mily bölcs és okos, néha ravasz és fondorlatos az egyszerű ember, aki egészséges esze és igazságszeretete által vezettetve mindig megtalálja a kiutat a nehéz helyzetekből, mindig ellátja a baját a rossz embernek és megjutalmazza a jót. A sok tündérre, sárkányra, táltosra és egyéb természetfeletti erőre pedig azért van szüksége, mert az akkori társadalmi rend korlátai között saját erejéből változtatni életén már nem tudott.
Ismeretlen szerző - A boldogtalan kolibri
Ezek az indián mesék nem híres-neves kultúrák üzenetét hozzák, nem a büszke inka, azték vagy maja folklór gazdagságát hirdetik, hanem a dél-amerikai őserdők primitív népeiről vallanak. Ismeretlen táj, ismeretlen természet, furcsa élet, furcsa ember tárulkozik ebben a mesevilágban és sok-sok meglepő külsőséget kell lehántanunk, hogy közel férkőzzünk ennek a sejtelmes világnak lelkületéhez, gondolkodásához. „Egyszer két kisleány meghallotta, hogy a kolibri furulyázik. Olyan szépen játszott, hogy az egyik kisleány így szólt: >A felesége akarok lenni.< Felkereste a kolibrit és vele aludt.” – Ilyen üde színek váltakoznak nekünk oktalan, szokatlan drasztikummal, varázslattal, olykor suta költőiséggel, de kópé-derűvel és bölcselő kedéllyel is. ha figyelmesen olvassuk, mi mindent gondol a kóbor halász-vadász önmagáról és környezetéről, a sok furcsaság mögött valami nagy megnyugtató tanulságot lelünk: egy kissé rokonok vagyunk, mert talányai-honnan-hogyan-miért jött létre az ember és a környező világ ezer jelensége, a tűz, az éj, a csillag, az ünnep, a dal vagy a földművelés – tulajdonképp a mi talányaink is.
Ismeretlen szerző - Az ezüstfogú leány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Egy asszony öt férje
Mostoha körülmények között az örökös jég hazájában élnek az eszkimók. A zord, küzdelmes élet közepette is megteremtették saját képzeletvilágukat, melyet az ősök szellemei és a mesék hősei népesítenek be. A mítosz, a mese, a költészet és a tréfa itt is megterem és különös virágokat hajt, az Észak virágait. Ezek nem pompázóan dúsak, de egyszerűségükben is színesek, kedvesek és igen sok mindent mutatnak meg az eszkimó nép mindennapi életéből.
Ismeretlen szerző - A nyírfa-fiúcska
Járja a vadász a tajgát, hattyú a zúgó Amur felett: az engedetlen lány az, aki átbucskázott a fején és hattyúvá változott....
Vadkan csörtet a bozótban – a falánk, önző sámán lelke lakik benne, akit mohóságáért erdei vaddá varázsolt a Tigrisember. És szájról szájra szállnak az Amur partján a csodálatos tündérmesék, hősmondák, állattörténetek...
Az olvasó szeme előtt megelevenedik a tajgalakók titokzatos szellemekkel, jó és gonosz állatokkal, leselkedő szörnyekkel benépesített világa.
Ismeretlen szerző - Zöldmezőszárnya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A föld szépe
A mesemondás ősrégi albán népszokás: az élő hagyományt jelenti, melyben nemzedékről nemzedékre tovább élnek a népi hősök. Kemény emberek ezek, nem riadnak vissza a nehézségektől, minden csapás után talpra állnak. Nemcsak bátrak, hanem fortélyosak is – jelképezve magát az albán népet, amely hosszú évszázadokon át szinte élet-halál harcot vívott a mostoha természettel, az idegen hódítókkal és saját földesuraival is.
Csapásra csapással visszaütni, túljárni az ellenség eszén: ezt tanúsítja az albán mese- és mondavilág.
Ismeretlen szerző - A hulladémon huszonöt meséje
Élt valahol az őserdőben egy Valkalásana, azaz Kéregrágó nevű remete. Hosszú évezredeket töltött el remetetanyáján. Egy vadfügefa tövében ült, elmélkedésbe merült, sanyargatta testét, hogy vezeklése jutalmául elnyerje Brahmá egét. Nem ismert pihenést. A nagy önsanyargatásban keze-lába kiszikkadt, mint a fahasáb. Természetes szükségletét sem végezte. Napjában egyszer evett egy darab vadfügefa-kérget, azt is éjszaka, elmélkedés közben. A következő éjszakáig nem evett semmit, akkor megint evett egy darab fakérget. Így teltek az évezredek a nagy bölcs fölött az őserdőben.
Egyszer egy király meglátta a szent révületbe merült bölcset. Így gondolkozott:
"Amikor magához tér révületéből, lábaihoz borulva üdvözlöm."
Leszállt lováról és szótlanul várakozott. Négy őrségváltásnyi ideig állt ott, de a remete egész napon át folytatta elmélkedését. Ekkor a király így szólt magában:
"Ez a remete meg akarja mutatni: Ki vagyok, mi vagyok! Fennhéjázása megalázó reám nézve. Ám legyen; én is tudom, hogy mit kell tennem!"
Ezzel a király visszatért városába. Egész népét összehívatta palotája tróntermébe, és így szólt az egybegyűltekhez:
- Mondjátok, van-e közöttetek valaki, aki meg tudná zavarni a dölyfös remete áhítatát?
Ismeretlen szerző - Minden napra egy mese
Minden napra egy mese, s egyik érdekesebb, mint a másik. Az év minden egyes napjára jut belőlük felolvasni-, mesélnivaló, még február 29-ére is, ha szökőév van. A 366 mesét tartalmazó kötetben a magyar mesekincsnek és a világ meseirodalmának színe-javát gyűjtötte egybe a válogató, legjobb íróink és műfordítóink feldolgozásában: angol, francia, német, svéd, norvég, orosz, indiai, kínai, japán népmese-feldolgozások és modern műmesék követik egymást tarka forgatagban. Egyik nap arról hall mesét, hogy miért nem hordanak piros sapkát a békák, másik nap arról, hogy miért alszik a medve télen, vagy milyen tréfát eszelt ki április elsején Móka Miki. A kötet minden egyes lapján új mese kezdődik, örömére a meseolvasó szülőknek s azoknak a gyerekeknek, akik hosszabb történet olvasására még nem mernek belefogni. Reich Károly színes illusztrációi varázsos mesehangulatot árasztanak.
Ismeretlen szerző - A foltoshátú sirály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.