Szufizmus Fátyol ​és kvintesszencia

Reynold A. Nicholson - Az ​iszlám misztikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Richard Dawkins - Isteni ​téveszme
Van-e ​Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről? Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen? Mennyi idős a világegyetem? Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz? A Bibliából merítjük-e erkölcseinket? Isten volt előbb vagy a "képzeletbeli barát"? Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig? Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási "címkékkel" megjelölni, legfőképpen pedig, hogy "az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni".

James G. Frazer - Az ​aranyág
"Frazer ​a klasszikus brit etnológia utolsó képviselője (1854-1941). Élete és munkássága korszakot jelent a néprajztudomány történetében. ... Az Aranyágban arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia, a vallás egymást követő lépcsőfokain keresztül egészen a tudományig. Egy ókori szokás - a Diána szentély papja (az Erdő Királya) elődjét megölve nyerte el tisztségét, amelyet addig viselt, míg ő maga áldozatul nem esett utódja kardjának - nyomába ered. A szokásra Frazer az ókori irodalomban nem talál kielégítő magyarázatot... ezért bejárja Ausztrália bozótjait, felkeresi az afrikai őserdők törzseit, részt vesz a mexikóiak, anjuk szertartásain, német és olasz városkák farsangi forgatagában és meghallgatja az öreg parasztok múlt idéző meséit. Végül nemcsak az Erdő Királya megölésének szokására hoz magával magyarázatot, de felvázolja az emberi gondolkodás történetét is."

Hamvas Béla - Hagyomány
"A ​legmagasabb dolgokról való tudás népről népre, vallásról vallásra származott át. Mindegyik átöltöztette saját eszméibe. Metafizikai tartalma azonban végig ugyanaz maradt. Mindenütt megőrizték. Mit? A tradíciót. Mi ez a tradíció? A hagyomány az ember és a transzcendens világ között lévő kapcsolat folytonosságának fenntartása, az emberiség isteni eredetének tudata és az istenhasonlóságnak, mint az emberi sors egyetlen feladatának megőrzése." (Hamvas Béla)

Tom Butler-Bowdon - Szellemek ​a palackban
Ez ​a gyűjtemény több mint 1500 év filozófiájának összefoglalását nyújtja. Az 50 bemutatásra kerülő eszme, időtálló bölcsessége, a belső felismerésekről, a megvilágosodásról és az élet céljáról átfogó képet ad és gondolkodásra készteti az Olvasót.

Karen Armstrong - Az ​iszlám rövid története
Egy-egy ​vallásos hagyományoknak a külső szemlélő előtt megjelenő történelme gyakran meglehetősen távolinak tűnik a hit képviselte raison d'etre-től. Az igazság keresése belső utazás, mely sokkal inkább lelki, mintsem politikai dráma, ahol a figyelem középpontjában elsősorban a szertartások, a hitelvek, az elmélyülés módszerei, a szívben rejlő titkok kifürkészése áll, nem pedig a külvilág történéseinek hangos csinnadrattája. Való igaz, hogy a vallásos hagyományok nem csak az emberi lelkekben élnek. A vallási vezetők gyakran kénytelenek szembenézni a laikus világ kihívásaival, s nem ritka, hogy ebben a viaskodásban még örömüket is lelik. Harcolnak a más hitelveket vallókkal, aki már puszta létükkel is megkérdőjelezni látszanak, hogy ők az abszolút igazság egyedüli letéteményesei. Birkóznak saját hittestvéreikkel is, akik egy-egy alapigazságot másképp magyaráznak vagy bizonyos kérdésekben a szokványostól eltérő nézeteket vallanak. Gyakran megesik, hogy a papokat, rabbikat, imámokat vagy sámánokat ugyanolyan e világi vágyak hajtják, mint a hétköznapi politikusokat. Ezeket a jelenségeket azonban általában a szentként tisztelt események megcsúfolásaként szokás értékelni. A kicsinyes hatalmi harcoknak ugyanis vajmi kevés közük van az igazi vallásossághoz, hiszen valójában méltatlan módon megzavarják és megakadályozzák a befelé fordulást, a zajos külvilág nyüzsgésétől távol, láthatatlanul és csendben, nem hivatkozóan a kérdéseire válaszokat kereső ember spirituális utazását. A világban számos olyan vallási hagyomány létezik, ahol a szerzetesek és a misztika titkait fürkésző emberek hátat fordítanak az átlagos mindennapoknak, mert máskülönben a külvilág zaja és a hétköznapokból elősorjázó emberi történelem viaskodásai elvonnák figyelmüket a valódi lelki tapasztalásoktól. A hinduizmus a történelmet lényegtelennek, illékony és elhanyagolható valaminek tekinti. A görög filozófusok az igazán komoly gondolkodók számára érdektelennek tartott, kézzelfogható események mögött rejlő örök érvényű alapelvek titkait kutatták. A Szentírásban Jézus többször is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az ő országa nem e világból való, s az oda vezető utat a híveknek saját magukban kell keresniük Krisztus királyságának eljövetelét nem kísérik zajos politikai események, minden csendben történik majd, ahogy a mustármag is hangtalanul bomlik ki, hogy utat engedjen az új életnek. A modern nyugati világban nagy súlyt helyeztünk arra, hogy az államot és az egyházat elválasszuk egymástól. A szekularizációs törekvések gyökere a felvilágosodás gondolkodóinak munkásságában keresendő, akik így próbálták meg a hitet felszabadítani a rárakódott állami korrupció terhei alól, hogy valóban önmaga lehessen.

Julius Evola - Frithjof Schuon - Zen ​- A szamurájok vallása
A ​kötet szerzői, Julius Evola (1898-1974) és Frithjof Schuon (1907-), a tradicionális létszemlélet - mások mellett - legkiválóbb mesterei a távol-keleti buddhizmus, a Zen mélységeibe engednek bepillantani. A "szamurájok vallásaként" is ismeretes Zen az ezoterikus buddhizmus egyik legjelentősebb vonulata, amelybe bizonyos taoista elemek (kiváltképp a Lao-Ce féle "Üresség" tana), illetve a kínai lélek egyes jellemzői (elsősorban a természetszeretet) is szervesen beépültek. Maga a "Zen" szó a szanszkrit Dhyana és a páli Jhana kifejezések kínai-japán megfelelőjének rövidítése - tulajdonképpen az "Üresség" jegyében kiteljesedő meditációt jelöli. Az itt szereplő tanulmányok a szemléletmód és a téma azonosságának szempontja alapján, különböző művekből kerültek összeválogatásra.

Ismeretlen szerző - Tibeti ​misztériumok
A ​tibeti buddhizmus lamaizmus néven ismert. Hit- és dogmarendszerét, legfontosabb szentjeit, szervezeti felépítését, szertartásait nagyobbrészt a buddhizmustól örökölte, de sok minden őrződött meg benne az ősi hiedelmekből, varázslatokból, a bon misztériumaiból is. Tanításait nem egyetlen szentkönyvben összegezték, a legtekintélyesebb mesterek tanításait gyűjtötték és másolták a lámaista kolostorokban. Ezekből válogatott a kötet fordító szerkesztője, Hamvas Béla. (A fordítás eredeti szövegek alapján készült, de szükség szerint rövidítve került közlésre.) Így e könyvből megismerhetjük a tibeti vallás alapvető tanításait, a tanításokhoz kapcsolódó imákat, szertartásokat, misztikus eljárásokat, aszketikus gyakorlatokat. Áttekintést kapunk leglényegesebb fogalmairól, bepillanthatunk titkos módszereibe. Hamvas nem a vallás látványos-misztikus elemeit ragadta ki - mint azt az angol és olasz utazók tették, akiknek útleírásai a két világháború között jelentek meg -, az ő célja s teljes hit- és dogmarendszer bemutatása volt. Ezt segíti bevezető tanulmánya, melyben kitér a lámaizmus történetére is.

Őszentsége a Dalai Láma - Út ​a nyugalomhoz
"A ​dalai lámák csaknem mindegyike terjedelmes és jelentős írásos életművet alkotott. A korábbi századok e kiválóságai között találunk történészt, asztrológust, teológust, nyelvészt, költőt és aforizma írót. A buddhisták ma is elvárják szellemi vezetőjüktől, hogy megossza velük tudását, gondolatait, vagy akár legszemélyesebb érzéseit. Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma ennek úgy tesz eleget, hogy közben a világ minden táján jól használható gyakorlati ötleteket ad a hétköznapi életvezetéshez. Ezért olyan népszerűek az írásai minden vallás híveinek körében. De a töprengő, tűnődő vallástalan ember is élvezetttel és haszonnal forgatja könyveit, figyeli nyilvános szerepléseit nyugati nagyvárosok sportcsarnokaiban, a médiában. Különös, hogy sokak szerint a dalai láma a leghitelesebben megszólaló főrangú pap ma a világon, s még különösebb, hogy ezt a nyugatiak állítják róla. Kétségtelen, hogy megnyerő személyisége, kedélye, okossága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma a buddhizmus a legnépszerűbb keleti vallás nyugaton. E könyvben azonban nem a buddhizmusról van szó elsősorban. Miközben a napi tűnődésekből elénk tárul a buddhista gondolkodás egész rendszere, az emberi élet, a boldogulás mai esélyein, lehetőségein ,gondolkozhatunk. Hogyan éljünk okosabban, jobban, nyugodtabban? Főleg ezeken a kérdéseken tűnődhetünk napról napra a dalai lámával, aki a Kelet tapasztalataival siet a kissé eltévedt, szorongó és fáradt nyugati hős segítségére." Sári László

Jan Assmann - Mózes, ​az egyiptomi
A ​heidelbergi egyiptológus izgalmas kísérletet tesz arra, hogy a kulturális emlékezet eszköztárával fölvértezve megértse a kettős hagyományt: a héber Mózes avagy a Freud által egyiptomiként megrajzolt Mózes alakját. Az emlékezettörténetre koncentrál, s nem a történelmi tényekre kérdez rá. Könyve mégis egy történelmi paradoxonra épül: Echnaton fáraó, aki Egyiptom számtalan istenét megtagadva a világtörténelem első monotheista vallási reformját vezette be, történelmileg igazolható alak, noha utódai - eretneknek tekintvén őt - emlékét évezredekre kitörölték; míg Mózes, akinek a bibliai hagyomány ugyanilyen monotheista vallásalapítást tulajdonít, évezredeken keresztül töretlenül élt az emlékezettörténetben, ám régészeti vagy epigráfiai anyag híján alakját a történeti kutatás nem tudja megragadni. Vajon milyen kapcsolat van a két nagy formátumú, de ellentétes utóéletű vallásreformer között?

John R. Hinnels - Perzsa ​mitológia
Az ​emberiség egyik leggazdagabb legendakincsét az ősi Perzsia hagyta ránk. A mai Iránt és Indiát benépesítő indoeurópai törzsek magukat árjáknak nevezték. Hitük szerint a világ történelmét, az emberek sorsát a jó és a gonosz, a fény és a sötét, az igaz és a hamis örök harca határozza meg, amelynek egy napon a jó győzelme fog véget vetni. Perzsia nagy prófétája, a világ egyik első teológusa, Zoroaszter (másként Zarathusztra) ezt a hagyományt építette be saját tanításába. Ő volt a történelem egyik legnagyobb vallásalapítója, egyaránt befolyásolta a zsidó, keresztény, iszlám, buddhista és hinduista vallás alakulását. Zoroaszter tanításai ma is élnek. A könyv érdekessége, hogy ennek az élő vallásnak az alapelemeit, szertartásait is megismerhetjük belőle. A mítoszok világa sorozat kötetei az emberiség mítoszkincsét dolgozzák fel a legősibb hiedelmektől egészen napjaink nagyvárosi szubkultúráiig. A mindig azonos alapkérdésekből - a világ teremtéséből, a jó és rossz harcából, evilág és túlvilág kapcsolatából - kiinduló legendák a legváltozatosabb képet festik egy-egy népcsoport vagy vallás képzeletvilágáról, és hozzásegítenek az irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotások jobb megértéséhez.

David Douglas - Misztikus ​és szent helyek atlasza
A ​kiadvány olyan helyekre kalauzolja el az olvasót, amelyek misztikus kisugárzásuk révén váltak híressé. A kötetben a régmúlt és a jelenkor kultikus emlékei egyaránt megtalálhatók, a rocamadouri Mária-kegyhelytől a Lewis-szigeti Callanish rejtelmes, megalitikus szentélyéig. Ismerteti olyan építmények spirituális jelentőségét, mint a burmai Bagan hatalmas templomegyüttese vagy a spanyolországi Santiago de Compostela katedrálisa, s bemutatja a legszokatlanabb szakrális alkotásokat, például a chartres-i székesegyház labirintusát vagy a Glastonbury Tor óriási földhatalma mögött megbújó szimbolikát. A mára részben elpusztult építmények -mint Stonehenge és a delphoi jósda- felfedezését a legújabb rekonstrukciók segítik. A látványos fotók és illusztrációk segítségével az emberi hitvilág és építészet több ezer éve együtt íródó történetét követhetjük végig.

Umberto Eco - A ​szépség története
A ​népszerű publicista, író és irodalomtudós, Umberto Eco szerkesztésében látott napvilágot e kötet, mely több száz, nőkről és férfiakról alkotott remekművet sorakoztat fel a szépség kifejezőeszközeként vagy annak igazolására. Az olvasó mégsem elsősorban művészettörténeti albumot tart kezében, hanem olyan szemelvénygyűjteményt, mely az ókor nagyjaitól kezdve korunk gondolkodóiig közöl idézeteket arra vonatkozólag, hogy mely kornak miféle elképzelése volt a szépségről, mikor ki volt a szépségideál. Az impozáns kivitelezésű kötetet előző kiadása kapcsán a 200510012-es számon ismertettük részletesen.

Láng Benedek - Mágia ​a középkorban
Ho­gyan ​lehet mé­hek­ből te­he­net gyár­ta­ni, má­gi­kus esz­kö­zök­kel vá­ra­kat el­fog­lal­ni, kris­tály­gömb­bel an­gya­lo­kat idéz­ni, ta­liz­mán­nal sze­rel­me­se­ket szét­vá­lasz­ta­ni? Ho­gyan tud­juk imák se­gít­sé­gé­vel az egye­te­mi tan­tár­gyak anya­gát né­hány hét alatt el­sa­já­tí­ta­ni, és miért ér­de­mes egész­sé­günk meg­őr­zé­se ér­de­ké­ben kí­gyó­kat és bé­ká­kat fo­gyasz­ta­nunk? Miért ol­vas­tak kö­zép­ko­ri ér­tel­mi­sé­gi­ek, egye­te­mi pro­fesszo­rok, szer­ze­te­sek és ud­va­ron­cok ilyen kü­lö­nös té­mák­ról, és ho­gyan tud­ták az ol­va­sot­ta­kat ko­mo­lyan venni? Ben­nük volt a hiba, vagy ne­künk kel­le­ne ko­mo­lyabb erő­fe­szí­tést tenni, hogy meg­ért­sük őket? A mágia mint val­lás­tör­té­ne­ti, tu­do­mány­tör­té­ne­ti és szo­cio­ló­gi­ai ku­ta­tás tár­gya a tör­té­net­tu­do­má­nyok tel­jes jogú té­má­já­vá lé­pett elő. Ön­ál­ló disz­cip­lí­ná­ról van tehát szó, amely­nek meg­van­nak a maga ve­ze­tő tu­dó­sai, tár­su­lá­sai, pub­li­ká­ci­ói és fo­lyó­ira­tai, va­la­mint a maga nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­ái. Nem túlzás azt ál­lí­ta­ni, hogy a nyu­ga­ti szak­iro­da­lom­ban a leg­je­len­tő­sebb fi­lo­ló­gu­sok, tu­do­mány-, fi­lo­zó­fia- és val­lás­tör­té­né­szek az utób­bi két év­ti­zed során egymás után ismerték fel a tanult mágia je­len­tő­sé­gét és az e té­ma­kör kí­nál­ta pers­pek­tí­vá­kat. Láng Benedek tudománytörténetet és tudománymódszertant oktat a BME Filozófia- és Tudománytörténeti Tanszékén.

Thomas Laird - Tibet ​története
Egykoron ​hatalmas, megközelíthetetlen birodalom, ma függetlenségétől megfosztott tartománya egy másik országnak… Hatmillió ember él a felhők tövében, akiknek a történelme szorosan összefügg a vallásukkal… Ez a gyönyörű szép kötet több évtizedes kutatásból, valamint Őszentségével, a dalai lámával 1997 novembere és 2000 júliusa között Indiában folytatott tizennyolc beszélgetésből született. A szerző harminc évig élt száműzött tibetiek közelében Nepálban, és az elmúlt húsz évben Tibetet is beutazta. Tibetiek és tibeti származású nepáliak – jakpásztorok, írók, szerzetesek, földművesek, tudósok, telefonkezelők, szőnyegcsomózók, cipészek, jógik, üzletemberek, festők, taxisofőrök, falusi papok és még rengetegen – ajándékozták meg a barátságukkal, bölcsességükkel, dalaikkal, mítoszaikkal és vendégszeretetükkel. Ezek az élmények átsejlenek a tudományos igényű munka sorai mögül – igazi történelmi olvasókönyvvé varázsolva azt. Tegyük hozzá, Tibet legújabb kori történelmének eseményei az egész világot a tibetiek mellé és az érdeklődés középpontjába állították. A napi események a szemünk láttára válnak tanulságos múlttá, vagy ahogy a Dalai Láma írja egy levelében: „Mindig is hittem benne, hogy csak párbeszéd és a tibetiek és kínaiak közötti őszinte megértés vezethet olyan megoldásra Tibet kérdésében, amelynek révén véget ér népünk szenvedése.” Thomas Laird saját készítésű fotóival és bőséges jegyzeteivel kiegészített nagy ívű, izgalmas munkája egyaránt fontos olvasmány lehet a szakemberek, a történelem iránt érdeklődők, vagy éppen a tanulók számára.

Ismeretlen szerző - A ​zsidóság
Lenyűgöző ​ősi kultúrák nyomában. Nagyszabású, tudományos alapossággal megírt, gazdagon illusztrált sorozat. A könyvek lapjain az emberiség történelmének ősi civilizációi elevenednek meg.

Amin Maalouf - A ​keresztes háborúk arab szemmel
A ​libanoni származású francia író, Amin Maalouf, aki mellesleg keresztény, talán elsőként írta meg a keresztes háborúk történetét az arabok szemszögéből. Könyve, ami 1983-ban a "Les croisades vues par les arabes" címmel jelent meg Párizsban, a korabeli arab forrásokat felhasználva hitelesen tárja elénk azt a korszakot, amikor a keresztes lovagok Jeruzsálem felszabadítására a Szentföldre mentek. A pápaság szent háborúnak nevezte, mivel a legfontosabb keresztény kegyhely felmentését várta tőle. Szinte rákényszerítette az összes, magát kereszténynek tartó államfőt, vagyen részt rajta. Az igaz vallásosság eszményképévé emelte a szentföldi harcokat. Természetesen nem mindenki követett ilyen szép eszményeket, sokan elsősorban a kalandok és a pénzszerzés miatt indultak útnak. Az arabok számára ugyanakkor mindez egy óriási tragédiát jelentett, ami lényegében még a mai napig is meghatározza a nyugati emberről kialakított képüket. Nem véletlen, hogy minden nyugatról jött, illetve európai embert bizalmatlanul szemlélnek, és még manapság is frandzsnak neveznek, ami a franciák arab elnevezéséből származik. A kortárs arab írók sose említik a keresztes háborúk kifejezését, mindenhol frank megszállásról vagy frank háborúról beszélnek. Maalouf könyve nagyon értékes adalékokkal szolgál arról, hogy a mit sem sejtő arab világnak - a maga belső ellenségeskedéseivel és hatalmi harcaival - micsoda megrázkódtatást jelentettek a rájuk törő európai lovagok. Sokan valamiféle isteni igazságszolgáltatásnak tartották ezt az új ellenséget, és csak viszonylag későn jutottak el odáig, hogy megszervezzék az ellenállást, amit ők is szent háborúnak, vagyis dzsihádnak neveztek el. Nem véletlen, hogy a mai ember számára is közérthető ez a kifejezés, bár már viszonylag megváltozott tartalommal, hisz mostanság inkább az Izrael elleni harcot jelöli. Azonban ez korántsem az egyetlen hasonlóság a mai és a korabeli szent háború között. Mindenki arra gondolna, hogy a terrorizmus teremtette az ún. öngyilkos merénylőket, de ez egyáltalán nem helytálló. Számomra megdöbbentő volt olvasni, hogy már ekkor - majdnem egy évezreddel ezelőtt - megalakult egy fanatikus szekta, akik politikai gyilkosságokat hajtottak végre. Az emberek rettegtek tőlük, mert aki egyszer szembekerült velük, az biztosan tudhatta, hogy valamikor bosszút állnak rajta. Nem kegyelmeztek senkinek, és akit egyszer kiszemeltek maguknak, azt csak valami isteni csoda menthette meg. Itt most senki se gondoljon valami önmagukat felrobbantó emberekre, de miután gyilkosságaikat mindig nyilvános helyen hajották végre, ahonnan semmi esetre sem menekülhettek volnak el, ezért lényegében nem sok különbség volt köztük és mai társaik között. Olyan pontossággal, hidegvérrel és alaposan megtervezetten gyilkoltak, és oly hihetetlen közönyösséggel mentek ezután a halálba, hogy sokan úgy vélték hasis hatása alatt állnak, és "hasisíjun" vagy "hasasin" néven kezdték emlegetni őket. A szó később az "aszaszin" változatban lett közismert, sőt 'orgyilkos' értelemben néhány nyelvbe be is került. Természetesen a fentiek csak egy részét képezik a könyv alapos és szerteágazó leírásainak, ahol szinte hónapról hónapra követhetjük nyomon a történéseket. Maalouf bár történelmi tanulmányt írt, mégis olyan olvasmányos, sőt regényszerű a munkája, hogy bárki nyugalommal a kezébe veheti - szakemberek és a téma iránt érdeklődők egyaránt. Ajánlanám ezenkívül azoknak, akik a másik oldal szemszögéből is meg akarják ismerni a világtörtélemnek ezt a véres időszakát. Érdemes elolvasni, mert sok mindent máshogy értékelnénk az arabok viselkedésében, és jobban megértenénk a közelmúlt egyes eseményeinek mozgatórugóit is. Forrás: Amin Maalouf: A keresztes háborúk arab szemmel. Európa Kiadó. Budapest 2002

F. Várkonyi Zsuzsa - Szendi Gábor - Bagdy Emőke - Popper Péter - Mindennapi ​játszmáink
Eric ​Berne, a világhírű pszichológus figyelt fel arra, hogy a legtöbb ember életében sorozatosan ismétlődnek bizonyos kudarcos események, amelyek olyan szabályszerűen zajlanak le, mintha csak egy sportág vagy társasjáték előírásait követnék. Ezért nevezte el ezeket játszmáknak. Hamarosan azt is észrevette, hogy a „szegény áldozat” érdekes módon maga is aktívan dolgozik a kudarcos folyamat továbbgörgetésén – egészen a zárójelenetig. Felfedezését, miszerint életünket gyakran egyáltalán nem a józan ész vezérli, hanem valami mögöttes program – ami többnyire csak fájdalmat, veszteséget és kudarcot gyűjt be számunkra –, nem könnyen fogadták el a tudományos körök, a pszichológiai játszma fogalma azonban bekerült a közgondolkodásba és a köznyelvbe is. A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetében négy neves hazai pszichológus igyekszik megfejteni, miért ragaszkodik belső rendezőnk egy-egy adott dramaturgiához, és milyen módszerek segítségével javíthatunk a számunkra fontos, ám rosszul működő emberi kapcsolatainkon.

Kristen Lippincott - Az ​idő története
Az ​idő története páratlanul izgalmas és informatív útikalauz, amely több tudományágat felsorakoztató, számos kultúrát érintő kutatás eredménye, felöleli az idő minden aspektusát Földünkön, a legkorábbi civilizációktól a harmadik évezred kezdetéig. A neves nemzetközi szerzőgárda az emberi időérzékelés kérdéseit vizsgálja, elénk tárva azt a sokféle módot, ahogy a különböző kultúrák viszonyultak az időhöz.Ez az elgondolkodtató, mégis jól érthető kötet több mint négyszáz színes illusztrációt tartalmaz, melyek fontos és gyakran híres tárgyakat és képeket reprodukálnak, az ősi egyiptomi és babiloni naptáraktól és Titian allegóriáitól Salvador Dalí eltorzult óráin keresztül a világűr mélyéről a Hubble-távcsővel készített fényképfelvételekig.

Don Farber - A ​tibeti buddhizmus
Ez ​a példa nélkül álló könyv az első olyan kiadvány, amely együtt foglalkozik a tibeti buddhista élet oly sok elemével. Bármilyen kitartóak is a tibetiek, kultúrájuk törékeny, és fennáll a veszély, hogy végleg eltűnik a világunkból. Ez a könyv a látvány és a szöveg eszközeivel tanúskodik a tibetiek szépségéről, bölcsességéről és erejéről: az ő életüket helyezi a középpontba, valamint az örökségüket a Himalája népei és a nyugat számára. Az elismert fotós és szerző, Don Farber, akit "a buddhizmus egyik legfontosabb 20. századi krónikásának" neveznek (Sambhala Sun), csodálatos utazásra kalauzol bennünket a tibeti buddhizmus világában. A több mint 200 illusztrációval díszített könyvben a szerző saját gyűjteményéből származó fotói mellett találhatók történelmi fényképek éppúgy, mint régi és kortárs műalkotások reprodukciói. a lenyűgözően érdekes és részletes ismereteket nyújtó szöveg bemutatja a tibeti buddhizmus történetét és fejlődését, valamint más kultúrákra gyakorolt hatását; a tibeti nép diaszpóráját és azt, amiként élnek a száműzetésben; a Dalai Lámák sok évszázados örökséget (a könyv tartalmaz egy interjút is őszentségével, a 14. Dalai Lámával); a szerzetesek és a laikusok életét - építészeti művészeti és rituális önkifejezésüket, valamint spirituális gyakorlataikat és mindennapjaikat; kitér a nyugaton gyakorolt tibeti buddhizmusra is. A tibeti buddhizmus egy külön részben mutatja be a tibeti buddhista mesterekről a szertartások során készült felvételeket, portréikat és ritka, kevés számú interjúikat - az utolsó, még Tibetben képzett láma-nemzedék tagjainak nézeteit vallási gyakorlataikról és filozófiájukról. A Tibet Alapítvánnyal közösen kiadott könyv felbecsülhetetlen értékű hozzájárulás a tibeti vallásos élet képes és szóbeli krónikájához, a bölcsesség és együttérzés maradandó portréja.