A ​gölnici bányajog

Mályusz Elemér - Borsa Iván - Zsigmondkori ​oklevéltár VII.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Skorka Renáta - Dicsőséges ​századok
Az ​Árpád-házi királyok uralkodását követő két évszázad a magyar történelem fordulatos, s nagyszerű korszaka. Károly Róbert és Nagy Lajos kormányzása, háborúi erőt és tekintélyt szereztek az országnak, Luxemburgi Zsigmonddal európai jelentőségű diplomata és államférfi került a trónra. Ekkor aratott világraszóló diadalt Hunyadi János, a törökök félelme, s varázsolt Budából Mátyás fényes reneszánsz udvart. A dicsőséges századoknak, s a Magyar Királyság fénykorának a gyászos emlékű mohácsi csatavesztés vetett véget.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​vegyes házi királyai
A ​magyar királyi trónon az Árpádok fiágon történt kihalása (1301) és a mohácsi csatavesztés (1526) közti 225 év alatt 14 uralkodó ült, akik hét dinasztiába tartoztak (Pfemysl, Wittelsbach, Anjou, Luxemburg, Habsburg, Jagelló, Hunyadi). Joggal illeti meg tehát e csaknem negyed évezredet a vegyes házi királyok kora elnevezés. A jelen könyv e 14 király élettörténetét mutatja be jeles külföldi (cseh, lengyel) és hazai történészek tollából, akik hiteles forrásokon nyugvó, életteli képet rajzolnak az uralkodókról. A hangsúly ezúttal nem a sorsdöntő eseményeken, nem az országos és nemzetközi politikán van, hanem az emberen, aki - királyi koronával a fején is - a szerencse forgandóságának kitett esendő lény, családot szeretne maga körül, dicsőségre vágyik, kalandos vállalkozásokba fog, és nincs védve az ellene fordított gyilokkal szemben.

Szűcs Jenő - Városok ​és kézművesség a XV. századi Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

E. Kovács Péter - Hétköznapi ​élet Mátyás király korában
A ​Hétköznapi élet Mátyás király korában című kötet nem csak Hunyadi Mátyással foglakozik, hanem számos példát vesz át Luxemburgi Zsigmond, a két Habsburg uralkodó I. Albert és V. László, a Jagelló-házi királyok, I. és II. Ulászló, valamint II. Lajos korából is. Természetesen a könyv „törzsanyagát” az 1458 és 1490 közötti események adják, de ezek a kitérők mindenképpen az olvasók javát szolgálják, hiszen így a könyv érdekesebb lesz, és az olvasók bővebb információkhoz juthatnak. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Rákóczi István - Tengerek ​tengelye
"A ​történelem olyan, mint a bifsztek sült krumplival, akárhol kéri az ember, mindenütt ugyanolyan az íze" - írja egy helyütt az argentin író, Julio Cortázar. Afrika, majd még inkább az Új Világ felfedezésének és gyarmatosításának története esetében sincs ez másképp. Tények, tézisek közhelyekké rögzültek az idők folyamán, a 16-17. századi ibér gyarmatosítás egyedi vonásai, ízei egybemosódtak, az Európa-centrikus látásmód pedig a konkvisztádor képét tolta előtérbe. Ilyen helyzetben, véli a szerző, aki az ELTE Portrugál Tanszékének kutató docense és az Európai Expanzió Program alapító vezetője, egy népszerű formába megírt mű is alakalmas lehet bizonyos tévképzetek eloszlatására, ha a tényeket más megvilágításban tárgyalja, ha az olvasók ismereteit bővíti, árnyaltabbá teszi, kérdéseket fogalmaz meg, és válaszokat keres rájuk. Mi a felfedezés, a gyarmatosítás, a terjeszkedés fogalma és tartalma, mi határozza meg jellegét? Mikor kezdődőtt az a folyamat, amely 1492-ben Amerika felfedezésével érte el tetőpontját, és milyen következményeket hozott magával? Miért kapott kosarat a zseniális intuícióval hajózó Kolumbusz a lisszaboni udvartól? Miért került Brazília portugál kézre? Milyen folyamatokat indítottak el a korai itáliai vállalkozások, és milyen eseményeknek teremtettek ezzel keretet jóval később szerte Európában? Ezekere és számos más kérdésre kínál újfajata választ ez a könyv, amely egy politikatörténeti eseményt, az 1494-es tordesillasi szerződét állította a középpontjába. Azt az egyezményt, amely elsőként rögzítette két terjeszkedő világhatalom érdekszférájának a határit, és osztotta a Földet egy spanyol és egy portugál féltekére. amúgy pedig arról is szól a könyv, hogy a "bifsztek íze sült krumplival itt és ott más és más". Vagyishogy az egykori Hispania Christánából egyedivé vált Portugália, Kasztília, illetve szükségszerűen járt be különböző utakat a felfedező-gyarmatosító Európa előőrseként a világtengereken.

D. Sz. Lihacsov - Oroszország ​kultúrája a reneszánsz hajnalán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Elekes Lajos - A ​középkori magyar állam története megalapításától mohácsi bukásáig
Minden ​nép, minden társadalom életében jelentős állomás az állam létrejötte. Ez bizonyos vonatkozásban a fejlődés fokmérője, ha nem is abban az értelemben, mint a régebbi történetírás etatisztikus irányzata (s hellyel-közzel a mai polgári történettudomány némely ágazata) feltételezte. Az etatisztikus felfogás hatása alatt keletkezett művekben olyan szemlélet fejeződik ki, amely szerint az állam a történelem fő mozgatója, meghatározó tényezője. Szélsőséges megfogalmazásban: csak annak a népnek van, lehet történelme, amely államot alapított. Ezt tekintve megkülönböztethetők "történelmi" és "történelem nélküli" - államalkotó és államot nem alkotó - népek; a gondolatmenet következetes végigvitelével az utóbbiak elmaradottaknak nyilvánulnak. E következtetés fajmítosszal átszőtt változatában az államot nem alkotó népek már mint államalkotásra alkatilag képtelenek, mint alacsonyabb rendűek jelennek meg. A történelem marxi-lenini felfogása elutasítja ezeket a nézeteket, amelyeket egyébként a fejlődés tényeit szakszerűen, higgadtan mérlegelő polgári irányzatok sem osztanak. A pozitivizmusból kinőtt elméletek szerint például az állam egyike a történelmi fejlődés pontos, esetleg döntő tényezőinek, de korántsem az egyetlen, nem is a legfontosabb. Ezek az elméletek többnyire figyelembe veszik az állam létrejöttének és fejlődésének vizsgálatánál a gazdasági-társadalmi viszonyok szerepét. A marxizmus - leninizmus konkrétabban és határozottabban hangsúlyozza e viszonyok szerepének alapvető, meghatározó jellegét, egyúttal az alap-felépítmény kölcsönhatásának törvénye értelmében kiemeli az állam mint felépítményi jelenség visszaható szerepének igen nagy fontosságát. Véleményük szerint az állam valóságos történelmi jelentőségét csak ebben a keretben, az összefüggéseknek a történelmi materializmus megállapításaitól megvilágított láncolatában lehet teljesen, szabatosan meghatározni.

Csukovits Enikő - Liliom ​és holló
Liliom ​és holló: az Árpád-ház kihalása után trónra kerülő Anjouk és az ismeretlenség homályából az ország élére emelkedő Hunyadiak jelképe. Az 1301–1526 közötti több mint két évszázadról szól ez a képeskönyv: a magyar lovagkirályokról, a messze Dél-Itáliában vívott nápolyi háborúkról és a török ellen folytatott küzdelemről; Bécs meghódításáról és a sorsdöntő mohácsi vereségről. A kötet segítségével bepillanthatunk Zsigmond és Mátyás király messze földön híres budai palotájába, a szárnyas oltárokkal ékes templomokba és egyszerű jobbágyportákra. Csaknem 400 kép – várak és ékszerek, edények és táblaképek reprodukciói, kitűnő grafikusok által rajzolt életképek – segítenek abban, hogy megismerkedhessünk a magyar történelem egyik legizgalmasabb korszakával, a kései középkorral.

Lázs Sándor - Apácaműveltség ​Magyarországon a XV–XVI. század fordulóján
A ​középkori szerzetesek vagy apácák életmódjáról többnyire közhelyeket ismerünk. Pedig érdemes utánanézni: valójában mennyire voltak elzárva a világtól, mit tudhattak a kolostorfalakon túl zajló eseményekről? Bár az apácák alig-alig érintkezhettek idegenekkel, a kódexekben mégis nyoma maradt annak, hogy a fontos események híre eljutott hozzájuk, kéziratos könyveiket cserélgették, egy-egy legendát azonos formában több kolostorban is ismertek, s a szövegekbe olykor a népi vallásosság elemei is beszivárogtak. Kötetünk azt vizsgálja, milyen szellemi hatások érték a magyar domonkos, ferences és premontrei nővéreket, akik életüket a kolostorokban Krisztus követésének szentelték. A XV. század utolsó harmadáig kevés anyanyelvű fordítást készítettek a számukra, csak a kibontakozó szerzetesi reformok nyomán jutottak megfelelő mennyiségű magyar nyelvű irodalomhoz. A közfelfogás ezekről a textusokról eddig az volt, hogy teljes egészében fordítások, és kifejezetten a nővéreknek készültek. A könyv részletesen bemutatja, hogy az anyanyelvű szövegek különféle típusait hol, mikor és hogyan használták a nővérek. A kötet azt is igyekszik bizonyítani, hogy kolostori anyanyelvű kódexeink több prédikációja és passiója egyaránt szolgálta a világiakat és az apácákat. Hasonló átfogó elemzés magyar nyelvű kódexeinkről és anyanyelvű irodalmunk keletkezéséről utoljára nyolcvan évvel ezelőtt készült.

R. Kelényi Angelika - Szulejmán
A ​sorozat és ami mögötte van I. Szulejmán szultán 1494 novemberében született Trabzonban és 1566. szeptember 6-án, Magyarországon, Szigetvár alatt vesztette életét. 1520-tól haláláig az Oszmán Birodalom uralkodójaként hódított. A török nép ikonikus ura a magyar történelmet egy kicsit is ismerő hazánkfiaiból rajongást biztos, hogy soha nem váltott volna ki, ha az egyik kereskedelmi csatorna meg nem vásárolja az uralkodó életéről szóló sorozatot. A 2013 januárjától vetített Szulejmán című török filmsorozat nyomán a szultán negatív megítélése sokat változott, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy - különösen a romantikus lelkületű tévénézők - megkedvelték a Halit Ergenç által alakított Fényességest. A történelmi események, személyek tekintve, hogy tulajdonképpen egy szappanoperáról beszélünk nem minden esetben egyeznek a valósággal, de ezt nem is várhatjuk el, a főcímben meg is jegyzik az alkotók, hogy a mű történelmi ihletésű, ami nem azonos a történelmi hűséggel. R. Kelényi Angelika tisztázza a valós történelmi eseményeket, már csak a saját történelmünk megismerése érdekében is, bár ez a könyv is sokkal inkább egy érdekesség gyűjtemény, semmint tudományos értekezés, a cikkek célja mégis - a szórakoztatás mellett - a félreértések eloszlatása.

Benkő Elek - Székely Attila - Középkori ​udvarház és nemesség a Székelyföldön
A ​szerzők Székelykeresztúron felfedezték egy nyomtalanul elpusztult középkori udvarház maradványát, melynek feltárása az 1990-es években kivételesen gazdag régészeti leletanyagot eredményezett. A középkor végén leégett kúria felszerelésének jelentős részét többéves régészeti kutatással feltárták, majd hosszadalmas múzeumi munkával restaurálták. Hatalmas mennyiségű kályhacsempe, kerámiaedény, továbbá sok fém- és üvegtárgy, valamint állatcsontok váltak kutathatóvá és bemutathatóvá. A középkori erdélyi régészetben kulcsfontosságúnak számít ez az emlékanyag. A kötet -sok fényképpel és rekonstrukciós rajzzal- bemutatja ennek kapcsán a középkori székelyföldi előkelők életét, a mezővárosi fejlődést is tárgyalva történeti áttekintést ad, és három székelykeresztúri nemesi család 15-16. századi históriáját vázolja fel. Az erdélyi reformáció helyi hullámverését is érinti.

Ismeretlen szerző - Egy ​elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak
A ​Szapolyai-család az 1460-as évektől kezdve több mint egy évszázadon keresztül meghatározó szerepet töltött be a Magyar Királyság történetében. A kötetben olvasható tanulmányokból elénk tárul az első nemzedék rendkívüli karrierje, melynek köszönhetően példátlanul gyorsan lettek az ország legnagyobb földesurai. A dinasztia vagyonára, presztízsére és katonai erejére támaszkodva a második generációhoz tartozó János másfél évtizeden keresztül sikeresen igazgatta Erdélyt, és 1526-ban a magyar alattvalók többsége előtt nyilvánvaló volt, hogy őt illeti meg a Lajos király halálával elárvult magyar korona. Az írásokból megismerjük a király kül-, város- és egyházpolitikáját, udvarának művelődési viszonyait, valamint neki és utódainak, Izabella királynénak és fiának, II. János választott királynak az Oszmán Birodalomhoz fűződő viszonyát. A szövegekből kirajzolódó kép alapján a Szapolyaiak története két részre osztható. A sikeres felemelkedés után magyar királyként már kevés volt a családi háttér az eredményes kormányzáshoz. Az ország világbirodalmak hadszíntere lett, és a kiszolgáltatott helyzettel a Jagellók után a Szapolyaiak sem tudtak megbirkózni. Bár az ország egységét nem sikerült megőrizni, a Kárpát-medence keleti területein megszervezett királyságuk így is nagy szolgálatot tett a magyar társadalomnak. Több évszázados felejtés után ez a kötet az utolsó magyarországi királyi dinasztia méltányos értékelésére vállalkozik.

B. Szabó János - A ​mohácsi vész
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Roger Crowley - 1453
1453 ​tavaszán az oszmán törökök Konstantinápoly ellen vonultak valóra váltani a régi iszlám álmot: a keresztény Bizánc ezeréves fővárosának elfoglalását. A bekövetkező ostromban a védők kicsiny csapata szembeszállt a tízszeres túlerőben lévő roppant oszmán hadsereggel egy földön, vízen és föld alatt vívott hősies küzdelemben. Roger Crowley (1951) angol nyelvet és irodalmat tanult a Cambridge-i Egyetemen, majd Isztambulba költözött. Ma az angliai Gloucestershire-ben él, és ismeretterjesztő történeti műveket ír. Fő témája a mediterrán térség története, Velencéről is jelent meg könyve. A hajóscsaládból származó brit író rengeteget utazik: az elmúlt években körbejárta a Fekete-tenger partvidékét, jelenleg Szicília körbehajózására készül. A huszonegy éves Mehmed szultán könyörtelen, ám újító, lobbanékony, ám sokoldalú és mindenekelőtt fáradhatatlan uralkodóként lép elénk e magával ragadó, üde és eleven könyv lapjairól méltó utódja Nagy Sándornak és a római császároknak, akiket legalább annyira csodált, mint bármelyik muszlim hőst. Malise Ruthven, Sunday Times

Oborni Teréz - Az ​ördöngös barát
Fráter ​György kora és személyes története évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket és a szépírókat egyaránt. A zsoldos katonából pálos szerzetessé, majd I. János mellett a legnagyobb befolyással bíró első tanácsossá lett Fehér Barát - ahogyan a korban nevezték - biztos kézzel szőtte a nagyhatalmi politika szálait. Céltudatos, szenvedélyes, hatalomra áhítozó, machiavellista politikus volt, aki nem csupán egyike volt a korszak Szapolyai párti vezérpolitikusainak, de a Buda eleste után elszakadt keleti országrészben minden hatalom az ő kezében össz- pontosult. György barát politikai pályafutása alig két évtizedet tett ki, ám ez a húsz esztendő a Magyar Királyság sorsfordító időszaka volt. hiszen ekkor szakadt három részre az ország. Buda elestéért a kortársak és az utókor is sokáig a várat ekkor védő, majd az oszmán túlerőnek föladni kényszerülő Barátot hibáztatta. A könyv szerzője a kalandos sorsú férfiú életútját az ország történetének eseményeibe ágyazottan mutatja be, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy megkeresse azokat az okokat, indítékokat, amelyek Fráter György tettei mögött állhattak. A korabeli történéseket nem csupán az Oszmán Birodalom és a Habsburg dinasztia nagyhatalmi ütközőzónájában láttatja, de rávilágít arra is, hogy a Magyarországot a Jagelló-házhoz fűző kapcsolat a 16. század közepén is meghatározó módon alakította történelmünket.

Dr. Véber János - Két ​korszak határán
Váradi ​Péter érsek Mátyás és II. Ulászló királyok udvarának fontos személyisége, korának Itáliában is elismert humanistája volt, nevét ma mégis szinte kizárólag a szűkebb szakma ismeri. Az 1450 körül született Váradi tehetségére a magyar humanizmus atyjának tartott Zrednai (Vitéz) János figyelt fel. A váradi káptalani iskola elvégzését követően a bolognai egyetemen tanult ifjú Mátyás udvarába került. A ranglétrát végigjárva pályafutása csúcsán a főkancellári hivatalba emelkedett, valamint elnyerte a bács-kalocsai érseki méltóságot. 1484-ben azonban törés következett be egyenesen felfelé ívelő karrierjében, ugyanis a király bebörtönözte, s még a pápai diplomácia erőfeszítései ellenére sem engedte szabadon. 1490-es szabadulása utáni tevékenységével kapcsolatban egy igen terjedelmes, de szubjektív forrással rendelkezünk, saját leveleskönyvével. Jelen kötet egyrészt Váradi Péter életpályáját mutatja be, másrészt közéleti szerepétől elválaszthatatlan írói életművét, levélgyűjteményét dolgozza fel részletesen. Váradi Péter élete mozgalmas, utolsó évtizedének tárgyalásakor levelei mellett a szerző további, korábban nem használt források bevonásával helyezi az egykori eseményeket új megvilágításba.

Draskóczy István - A ​magyarországi kősó bányászata és kereskedelme
Draskóczy ​István Bolla Ilona tanítványaként történelem-levéltár szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Levéltárosként Esztergomban dolgozott. 1979-től tanít az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1978-ban szerzett egyetemi doktorátust (témavezetője: Gerics József), 1995-ben kandidátusi, 2009-ben akadémiai doktori értekezését védte meg.1998 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt.2015-ben kapta meg az ELTE BTK Gróf Cziráky Antal-díját.2011-től egyetemi tanár. 1990 és 1998 között tanított a Debreceni Egyetemen is. 1991-től tagja az OKTV történelem bizottságának. Itteni tevékenységét Bonis Bona díjjal ismerték el (2014). Az MTA támogatásának köszönhetően két kollégájával (Szögi László és Borsodi Csaba) egyetemtörténeti kutatócsoportot alapítottak 2013-ban, amelynek vezetője. 2015-ben lett tagja az MTA BTK Történettudományi Intézet "Lendület" Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoportnak. Kutatásai elsősorban társadalom- és gazdaságtörténeti kérdéseket vizsgálnak. Számos tanulmányt készített a késő középkori magyarországi sóbányászatról és -kereskedelemről. Jelen mű kutatásai összefoglalása és egyben az első nagyobb léptékű monográfia, amely ebben a témában született.

Eszterág Ildikó - Kojanitz László - Történelem ​II. - Középkor, kora újkor
A ​kötet készítői nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a tárgyalt korszak embereinek életmódját, hétköznapjait, tudását mutassák be, szakítva azzal a felfogással, mintha az emberiség története kizárólag diplomácia- és hadtörténet lenne. A kerettanterv szellemében készült forrásgyűjtemény a tanórai munka eszköze. Egy-egy téma feldolgozását források, térképek, képek és munkáltató feladatok segítik. A forrásgyűjtemény felépítésénél fogva kiválóan alkalmas tudásszintbeli differenciált oktatás keretében történő tananyag-feldolgozásra, segítséget nyújt a kerettantervben előírt, kötelezően választható témák kidolgozásához.

Koronczai-Fekete Viktória - A ​reneszánsz
A ​14. és 17. század közötti időszak kulturális, politikai, tudományos és intellektuális téren is óriási változásokat hozott. Európa kulturális újjászületése a firenzei műhelyekből indult, majd fokozatosan terjedt el a kontinensen. Ezt a folyamatot nevezzük reneszánsznak. A szó eredeti jelentése ’újjászületés’ vagy ’újjáéledés’. Ekkoriban Európa szellemi elitje a klasszikus görög és római filozófusokat, írókat és művészeket tekintette követendő példának, és célul tűzte ki, hogy újraalkossa ezeknek a letűnt korszakoknak a „szépségét és tisztaságát”. A kötet azokat az eseményeket mutatja be – a firenzei Medici-család felemelkedésétől a nyomda feltalálásáig –, amelyek ezt a forradalmi korszakot elindították. Segítségével betekinthetünk a reneszánsz nagyjainak életébe és mindennapjaiba, az isteninek nevezett Michelangelótól kezdve a botrányairól és kicsapongásáról híres Caravaggióig. A kötet lapjain feltárul a leghíresebb mesterművek – a Mona Lisa és a Sixtus-kápolna mennyezeti freskóinak – története, és megtudhatjuk, milyen fáradságos munkával és odaadással készítették őket. Végigkövethetjük a reneszánsz elterjedését a kontinensen, és felfedezhetjük máig tartó hatásait Kolumbusz amerikai útjától kezdve a heliocentrizmus gondolatának felbukkanásáig.