Ferenc pápa könyve a környezetvédelmi kihívás témájával foglalkozik. A Szentatya azon beszédeiből, homíliáiból, írásaiból kínál válogatást, amelyek a teremtett világgal és az emberekkel való törődésről, valamint az emberhez méltó élet előmozdításáról szólnak.
A kötethez Vartholoméosz ökumenikus pátriárka írt előszót, aki az ortodoxok és katolikusok közötti együttműködést hangsúlyozza a teremtés ajándéka és az emberi élet védelmében, melynek forrása a keresztények Krisztusba vetett közös hite.
A szöveggyűjteményt Ferenc pápa egy kiadatlan, személyes hangvételű írása zárja, amely összefoglalóan mutatja be a teremtéshez fűződő “nagy reményét”, a teremtett világ keresztény látásmódját és az ember egyetemes küldetését a világban.
Kapcsolódó könyvek
Carlo Carretto - Én, Ferenc
Kísértésem volt, hogy ennek a kötetnek "az én Ferencem" címet adjam, ami biztosan helyesebb lett volna. Végül aztán felülkerekedett bennem a vágy, hogy őt hallgassam.
Nagyképűség?
Lehetséges.
Arról azonban biztosítom Önöket, hogy imádkozva írtam ezt a könyvet, és az ő közelében töltött évek a Subasio lankáin nagy segítséget jelentettek számomra.
Carlo Carretto
G. K. Chesterton - Aquinói Szent Tamás
EZ A KÖNYV NEM AKAR EGYÉB LENNI, mint népszerű rajza egy nagy történelmi alaknak, akinek tulajdonképpen sokkal népszerűbbnek kellene lennie. Célomat elértem, ha azokat, akik alig hallottak Aquinói Szent Tamásról, rábírja, hogy jobb könyveket olvassanak róla. Ebből a szükségszerű elhatárolásból bizonyos következtetések származnak, amelyeket legjobb, ha mindjárt kezdetben előrebocsátok.
Először is az következik belőle, hogy a könyv nagy mértékben azoknak is szól, akik nem Szent Tamás hitét vallják és akiket úgy érdekel az aquinói szent, mint engem például Konfucius, vagy Mohamed. Ámde az a követelés, hogy világos és jellegzetes vázlatokat nyújtsak, többé-kevésbbé másirányú, mint az a szándék, hogy a másként gondolkodóknak is írjak. Ha elsősorban idegenek számára írok könyvet Nelsonról, aprólékosan meg kell magyaráznom sok olyan dolgot, amit minden angol tud, viszont rövidség okából esetleg ki kell hagynom sok olyan részletet, amelyet sok angol szeretne tudni. Másfelől azonban nagyon nehéz volna eleven és mozgalmas életrajzot írni Nelsonról és közben teljesen eltitkolni azt a tényt, hogy a franciák ellen harcolt
Őrsy László - Életerős zsinat
A II. vatikáni zsinat bezárásának napja, 1965. december 8-a egyszerre volt befejezés és új kezdet. A püspökök dolguk végezetten hazamentek. Eztán a népnek kell folytatnia a megértés keresését, új belátásokra jutnia, felfrissült módon hirdetnie az üzenetet, hogy az világosságot vigyen a nemzeteknek, és reményt azoknak, akik a halál árnyékában ülnek. Ebben a vállalkozásban a Lélek nem kevésbé segíti a mai nemzedéket, mint ahogy annak idején a zsinatot. Az emberi küzdelmek természetesen folytatódnak: össze nem illő hangok hallatszanak, heves harcokat vívnak – pontosan úgy, ahogy az az összegyűlt püspökök között történt. De végső soron Isten Lelke „lebeg e világ fölött”, és nem fogja – nem akarja – Isten szolgáit segítség nélkül hagyni. A mi időnk a zsinat befogadásának – megértésének és tettekre fordításának – ideje. Nem kevesebbet követel tőlünk, mint hogy belépjünk a zsinat lendületébe, és megtérésünk által új felismerésekhez és új gyakorlathoz jussunk el. Ebben a könyvben erről a friss látásról szándékozom szólni, és azután rámutatni az ennek megfelelő új és szükséges gyakorlati teendőkre.
Bábel Balázs - Mindig úton vagyunk
Jelen kötetben nem egyszerűen prédikációgyűjteményt vehetünk a kezünkbe. Sokkal
többről van szó. Egy hiteles pap, egy a rábízottakért felelősséget érző főpásztor átdolgozza szívében a katolikus egyház tanítását, amellyel töltekezhetünk. Így a kötet tartalmára is érvényesek az idézett sorok: „Mit ér a szó, ha nem igaz? / Mit ér a szó, ha nem vigasz?” Szívből ajánlom tehát e gyűjteményt minden hívő és nem hívő honfitársunknak, aki mélyebbre akar hatolni az igényesebb lelki életben! - Osztie Zoltán, plébános
Mihályi Gilbert - Az Egyház liturgikus élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Gustavo Gutiérrez - Gerhard Ludwig Müller - A szegények oldalán
Jelen kötetben két nagyszerű teológus közös munkájának lehetünk érdeklődő olvasói. A szegénység, a nyomor, a szenvedés s a belőlük fakadó elkeseredettség világszerte jelen lévő probléma. A globalizáció eredményeinek árnyékában a mértéktelen fogyasztás és az életben maradáshoz, a méltó emberi élethez szükséges javak biztosítása között meglévő és növekvő szakadéknál még inkább kiéleződik az élethez való alapvető jog kérdése, az igazságosság és szolidaritás elengedhetetlen szem előtt tartása. A Latin-Amerikában az 1960-as évek viszonyai között megfogalmazott válasz – a felszabadítási teológia – vitákat indított, formálódott, érlelődött. Legfőbb üzeneteként a szegénység krisztusi lelkületének megélése, melyet Ferenc pápa is oly gyakran, prófétai módon hangsúlyoz, egyre nagyobb jelentőségűvé válik, ahogyan az egyház szerepének megerősítése is ebben a folyamatban.
Udvardy György püspök
Mihályfi Ákos - Mihályfi Ákos beszédei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Mihályfi Ákos - Mihályfi Ákos beszédei II.
A katholikus társadalomról. (A budapesti Katholikus Kör adventi felolvasó estéjén, 1893 dec. 13-án.) Mélyen tisztelt közönség! A katholikus Egyháznak van egy dogmája, mely próbakövét alkotja a vallásos életnek. Ez a megigazulásról, az isteni malaszt és az emberi szabadakarat viszonyáról szóló tan. A katholikus Egyház tanítása szerint, hogy egy öntudatával már biró ember megigazuljon, üdvözüljön, két föltétel szükséges : az egyik az Isten malasztja, a másik az ember közreműködése. E kettőnek egybe kell folynia, hogy katholikus értelemben erényről, jócselekedetről, megigazulásról szó lehessen. Akármelyik hiányzik, akár az Isten malasztja, akár az ember közreműködése, megigazulás nem jön létre. Isten az embert szabadnak teremtette s ép ezért az ember szabadakaratát malasztjával nem kényszeríti. Itt lehet tehát a malaszt, de ha a szabad ember nem akarja fölhasználni, nem nyúl utána, nem merül el benne, nincs megigazulás. De másrészt Isten természetfölötti üdvöt tűzött az ember elé, s ép ezért az ember akarata ennek elérésére Isten malasztja nélkül nem elégséges. Amint a Megváltó Istenember volt s a megváltás tényét Istenember végezte, úgy ezen megváltásban az egyes felnőtt emberek is csak isteni és emberi közreműködéssel részesülhetnek. Isteni a malaszt, emberi a mi szabadakaratú közreműködésünk. Csalódik az, aki mindent Istentől vár, de csalódik az is, aki csak saját erejére támaszkodik. «Aki teremtett téged a te közreműködésed nélkül - mondja szent Ágoston - nem üdvözít téged a te közreműködésed nélkül.» Isten nélkül nem üdvözülhetünk, de Isten sem üdvözít bennünket saját közreműködésünk nélkül. Ez a tan, mélyen tisztelt közönség, alkotja a vallásos élet próbakövét, ez határozza meg annak irányát, az ettől való eltérés jobbra vagy balra, a vallásos életben egy-egy veszélyes útnak a kezdete. Boldogság, keresztény erény, üdvösség nem lehetséges Isten malasztja nélkül. Aki tehát boldog akar lenni, keresztény erényt akar gyakorolni, üdvözülni akar, annak az Isten malasztját, segítségét kéli megszereznie, maga számára biztosítania.
Leo Scheffczyk - Anton Ziegenaus - A teremtés jövője Istenben
Az eszkatológiai kérdéseknek nem csupán a teológián belül, hanem az egyes ember életében is nagy a jelentőségük. A halál, akárcsak a születés az élet alapeseménye, a-mely ösztönző hatással lehet az egzisztenciára, felrázhatja a mindennapi élet monotonitásába süllyedő embert. A kinyilatkoztatás azonban a véget nem a tények és események megszűnésének tekinti, hanem beteljesedésnek, mely felé irányul és igyekszik minden.
A kötet a dogmatika professzorának, az egyén és az emberiség életének „végső” dolgaival foglalkozó értekezéseit teszi közzé.
Mihályfi Ákos - Ünnepnapok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
VI. Pál pápa - Eucharisztia
2020-ban Budapesten lesz a következő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. A magyar főváros egyszer már otthont adott az eucharisztikus világkongresszusnak, mégpedig 1938-ban, amelyen részt vett Eugenio Pacelli bíboros államtitkár, mint a pápa követe (a későbbi XII. Pius pápa), és helyettese, Giovanni Battista Montini is (a későbbi VI. Pál pápa). Az itt közölt beszédek segíthetnek bennünket abban, hogy felfedezzük az Eucharisztia valóságának végtelen gazdagságát, s ezen túlmenően, hogy életünknek, tetteinknek, világszemléletünknek valóban az Eucharisztia legyen éltető forrása. Szent VI. Pál gondolatai, időnként egészen közvetlen hangnemben elhangzó mondatai nemcsak arra buzdítanak minket, hogy higgyük Jézus valóságos jelenlétét az Oltáriszentségben, hanem arra is, hogy megújítsuk döntésünket "az egész evangéliumi üzenet mellett". Ez "egy szabad ajánlat szabad embereknek, ez egy ingyenes és érdekmentes ajánlat", mely azt kéri, hogy mindig az egységre törekedjünk, utasítsuk vissza "a versengés és a széthúzás szellemét, egymás megszólásának alig észrevegető kísértését".
___ ___ ___ _Erdő Péter bíboros, prímás_
Ferenc pápa - Evangelii gaudium - Az evangélium öröme
Ferenc pápa első, önállóan írt apostoli buzdításának megjelenését világszerte nagy érdeklődés előzte meg, hiszen a vatikáni reformok, valamint az emberek számára is oly lelkesítő, szívhez szóló nyilatkozatai és cselekedetei sokak érdeklődését felkeltették.
Az evangélium öröme kezdetű megnyilatkozásának magyar nyelvű kiadását a pápa szavaival mutatjuk be:
Az evangélium öröme betölti azok szívét és egész életét, akik találkoznak Jézussal. Akik engedik, hogy üdvözítse őket, azok megszabadulnak a bűntől, a szomorúságtól, a belső ürességtől és az elszigetelődéstől. Jézus Krisztussal mindig megszületik és újjászületik az öröm. Ebben a buzdításban a keresztény hívekhez szeretnék fordulni, hogy meghívjam őket egy olyan új evangelizáló korszakra, amelyet ez az öröm jellemez, és irányt mutassak az Egyház útjának a következő évekre. Meghívok minden keresztényt – éljen bárhol és bármilyen helyzetben –, hogy még ma újítsa meg személyes találkozását Jézus Krisztussal, vagy legalábbis döntsön úgy: engedi, hogy ő találkozzon vele, hogy mindennap szünet nélkül keresi őt. Nincs olyan ok, amiért valaki azt gondolhatná, hogy ez a meghívás nem neki szól, mert „senki nincs kizárva abból az örömből, melyet az Úr hozott”. Aki kockáztat, azt az Úr nem csapja be, és ha valaki csak egy apró lépést tesz is Jézus felé, felfedezi, hogy ő már tárt karokkal várja érkezését.
Úgy határoztam, hogy itt javasolok néhány olyan irányt, amelyek az egész Egyházban bátoríthatják és segíthetik tájékozódásában a lelkesedéssel és dinamizmussal teljes új evangelizációs korszakot. Ennek alapján úgy döntöttem, hogy a következő kérdésekkel foglalkozom bővebben:
- A misszióra kilépő Egyház reformja
- A lelkipásztorkodás résztvevőinek kísértései
- Az Isten evangelizáló népe összességeként felfogott Egyház
- A homília és annak előkészítése
- A szegények társadalmi befogadása
- A béke és a társadalmi párbeszéd
- A missziós elköteleződés lelki motivációi
Tomáš Halík - A gyóntató éjszakája
A szerző tizenhat esszéjében korunk lelki és társadalmi problémáival foglalkozik: az erőszak fokozódásával, a média szerepével a társadalomban, a kultúrák összemosódásával, a tudomány és hit párbeszédével stb. Mindeközben nem téveszti szem elől az embert, akinek meg kell birkóznia e válsághelyzetekkel. Ennek folyamán az embernek el kell jutnia az „olcsó hitről” a nehezen megszerezhető „hitben való második újjászületésig”, addig a bátorságig, hogy az életet valamennyi paradoxonával együtt fogadjuk el. A szerző gyóntatói mivoltában a hosszú évek pszichológiai és lelkipásztori tapasztalatait összegzi könyvében oly módon, hogy csatlakozik híveihez lelki útjukon.
Tomáš Halík 1948-ban született, tanult filozófiát, szociológiát, pszichológiát, teológiát és vallástudományt. 1978-ban titokban pappá szentelték, a kommunizmus idején a vallási és kulturális ellenzéki mozgalomban tevékenykedett. Jelenleg a prágai _Károly Egyetemen_ tanít szociológiát, a prágai _Akadémiai plébániát_ vezeti és a _Cseh Keresztény Akadémia_ elnöke. A vallások közötti kapcsolatokkal foglalkozik, a tolerancia és a lelki szabadság érdekében végzett szolgálatáért kitüntetést kapott. Könyvei és cikkei számos világnyelven jelentek meg.
Ferenc pápa - Antonio Spadaro - Reggeli prédikációk I.
Ferenc pápa már a megválasztását követő napokban egyértelművé tette, hogy kiemelten fontos feladatának tekinti a hívőkkel való szoros, mindennapos kapcsolat kialakítását. Ezt a célt szolgálják a reggelente a hívők naponta változó kis csoportjának a Szent Márta-ház kápolnájában tartott pápai szentmisék és homíliák, melyeknek rövid összefoglalóját néhány óra múlva közzé is teszik - először a Vatikáni Rádióban és annak honlapján, majd más médiumokban is.
A jelen kötetben, amelyet a patinás jezsuita folyóirat, a _La Civiltá Cattolica_ főszerkesztője állított össze, a 2013 márciusa és júliusa közötti időszakban elhangzott pápai szentbeszédek kaptak helyet. Ezekből a reggeli prédikációkból egy, a felelősségét mélyen átérző, a világot hívők és nem hívők számára egyaránt jobbá tenni kívánó pápa portréja rajzolódik ki előttünk.
Ferenc pápa - Amoris laetitia
Az enciklika elsősorban lelkipásztori szempontok mentén haladva megerősíti az evangéliumi tanítás változhatatlanságát, ugyanakkor a szeretet és az irgalmasság szellemében önvizsgálatra, a testvéri odafigyelés fontosságára, az önhibájukon kívül reménytelenségbe süllyedt házasfelek és családtagok segítésére bátorítja a püspököket, a lelkipásztorokat és minden katolikus hívőt, hiszen – ahogy a Szentatya a buzdítás 1. pontjában írja – „A házasság válságának számos jele ellenére a család utáni vágy továbbra is eleven, és ösztönzi az Egyházat, főként a fiatalok között. E vágy válaszaként a családra vonatkozó keresztény üzenet valóban örömhír."
Ferenc pápa - Nyitott ész, hívő szív
Ferenc pápa - még Buenos Aires-i érsekként írt - legutóbbi könyvében Krisztus örömhíréről elmélkedik: bevezeti az olvasót a Jézussal való találkozás és Isten e világi feltárulkozásának misztériumába, szól az egyház előtt álló kihívásokról és a szenvedéssel szegélyezett emberi élet isteni szépségéről. Félreismerhetetlen stílusával Isten szavának nyitott ésszel és hívő szívvel történő befogadására hív az imában – és életre váltására az emberek között.
Josef Schreiner - Az Ószövetség teológiája
A II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint a Szentírás tanulmányozása a hittudomány lelke. Josef Schreiner - a würzburgi egyetem nemrég elhunyt professzora - könyvében a teológiai fogalom nyelvi jelentéséből indul ki. Istent állítja a középpontba, a kinyilatkoztatást Tőle kiindulva veszi szemügyre, majd felvázolja az utat, amelyen isten Izraelt vezette, s amelyen e nép a saját hittapasztalatából végigment. Ezek során különösen az alábbi kérdésekre ad választ: Milyen Isten az, akit Izrael szent iratai egyetlen Istenként hirdetnek? Mi következik ebből a világ, az emberek és az emberi társadalom számára? Hogyan kezeli Jahve egyfelől a bűnt, a bűnösséget és a szenvedést, másfelől az ünnepet és az ünneplést? Milyen távlatot nyit meg Jahve a világ és az emberiség számára?
Schreiner könyve rávilágít, hogy a Katolikus Egyház teológiája milyen mértékben épül az ószövetségi kinyilatkoztatásra, s látásmódja rávezet arra, hogy az egyedi szövegrészek helyett az Ószövetség egészét kell tekintetünk, ha meg akarjuk ismerni annak teológiáját.
Joachim Gnilka - Az Újszövetség teológiája
Az Újszövetség teológiája – gondolati tartalmát tekintve – nem függ semmilyen meg-előző filozófiától; tárgyát általánosan úgy lehetne meghatározni, mint Isten Jézus Krisztusban való megmentő cselekvésének leírását, amit azt maga az Újszövetség, vagy az egyes hozzátartozó iratok tanúsítják. Joachim Gnilka műve felépítésében elsősorban az időrendi és tárgyi szempontokat veszi figyelembe. Szembesít a különböző teológiai el-gondolásokkal, megvizsgálja a kérdésekre adott válaszokat, utal a szövegelőzményekre, feltárja az egyes írások egymáshoz való kapcsolatát, s azt, hogy ezek az írások és el-gondolások hogyan illeszthetők be a folyamatosság és a hagyomány áramlatába.
Helmut Weber - Speciális erkölcsteológia
A mű, melyet az olvasó a kezében tart, átfogó képet próbál adni a keresztény erkölcstan konkrét, speciális kérdéseiről egy olyan korban, amikor az erkölcsi értékek válsága miatt egyre többen érdeklődnek az Egyház tanítása iránt, ugyanakkor a liberális szellemi irányzatokat követve sokan támadják a Kinyilatkoztatásra épülő és örök értékeket hirdető katolikus erkölcstant.
A keresztény etika sosem korlátozódott csupán olyan általános témák tárgyalására, mint a törvény, a lelkiismeret vagy az „erkölcsiség forrásai". Sohasem félt a konkrét kérdésektől és problémáktól, sőt mindenekelőtt ezek érdekelték.
Az első etikai eszmélkedések az ősegyházban arra irányultak, hogy mit kell az adott pillanatban tenni vagy éppen elhagyni: hogyan viszonyuljanak a keresztények a császárkultuszhoz, az antik színházhoz, a fürdőkhöz, vagy hogy az üldözések idején meneküljenek-e? A válaszokat az Egyház vezetői a Biblia szelleméből kiindulva, praktikus és konkrét cselekvésre szólítva adták meg. A morál alapjait kifejtő általános témák és összefüggések csak később kerültek előtérbe.
A könyv szerzője - az említett okokra hivatkozva - gyakran tekint a történelmi dimenzióra: a korábban képviselt nézetek és ítéletek fejlődésére. Ha ugyanis látjuk, milyen régiek egyes elképzelések és hogyan változtak az idők során, korunk téziseit sem tartjuk teljesnek vagy egyetlennek.
Weber számára az emberi cselekedetek megszabásánál fontosabbnak látszik a konkrét témakörök szélesebb összefüggésbe ágyazott megértetése: hogyan lehet az adott kérdést teológiailag nézni vagy spirituálisán kezelni? Emellett hangsúlyozottan törekszik arra is, hogy a könyv fejezetei logikailag egymásra épüljenek. A témakörök szerves egymásutánja és kapcsolódási pontjainak kimutatása ugyanis világossá és könnyen érthetővé teszi a tárgyalt területet.
A mű, bár minden etikai problémát nem érinthet, kimerítően ismertet olyan témákat, mint az őszinteség az orvosi tevékenységben, a politikai életben vagy a médiumok területén. Külön fejezetet szentel a bioetika kérdéseinek (mesterséges megtermékenyítés, géntechnika, kísérletek az emberen stb.), hosszan tárgyalja a házasság és a nemiség problémakörét, s érint olyan örök-aktuális területeket is, mint a háború és a béke erkölcsteológiai vonatkozásai.
Reméljük, hogy Helmut Weber könyve a keresztények és minden érdeklődő számára lehetőséget nyújt az Egyház erkölcsi tanításának megismerésére, a felmerülő etikai kérdések mélyebb vizsgálatára és megoldására.
Ferenc pápa - Antonio Spadaro - Reggeli prédikációk II.
Ferenc pápa már a megválasztását követő napokban egyértelművé tette, hogy kiemelten fontos feladatának tekinti a hívőkkel való szoros, mindennapos kapcsolat kialakítását. Ezt a célt szolgálják a reggelente a hívők naponta változó kis csoportjának a Szent Márta-ház kápolnájában tartott pápai szentmisék és homíliák, melyeknek rövid összefoglalóját néhány óra múlva közzé is teszik - először a Vatikáni Rádióban és annak honlapján, majd más médiumokban is.
A jelen kötetben, amelyet megintcsak a patinás jezsuita folyóirat, a _La Civiltá Cattolica_ főszerkesztője állított össze, a 2013 szeptembere és 2014 márciusa közötti időszakban elhangzott pápai szentbeszédek kaptak helyet. Ezek fontosságát Ferenc pápa így fogalmazta meg: "A prédikáció nem lehet langyos, mert a prédikáció - engedjétek meg, hogy ezt mondjam - mindig arcul üt: olyan pofon, amely felráz és előrelendít minket."