Jónás ​könyve

Ratkó József - Versek
"Tapasztalataimat ​a létről két mondatban összegezhetem. Fontos végül is két dolog: a születés és a halál. S ami közte van: a szerelem. Írásaim többsége emberlétünk eme Szent-Háromságáról szól." Ratkó József

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1964
Ismét ​jelentkezünk az elmúlt év szép magyar verseinek gyűjteményével. A Versbarátok Köre tagjainak ajándékként, jutalmul nyújtjuk át ezt a könyvet. A Kör létrejötte óta két esztendő telt el, s közben nemcsak a mai költészet lehetőségei növekedtek, de kitágultak nyelvi – szerkezeti – műfaji határai is. Ha minden kor mást és mást ért is a költői munka természetén, annak lényege változatlanul ugyanaz: az emberiség előrevivő eszméinek szolgálata. Költőink mai szándékát és sokféle kísérletét tekintve, ebben nincs hiány, a kiugróan szép teljesítményre azonban sokszor még türelemmel várnunk kell. Az antológia lapjain ki-ki megtalálhatja kedvenc költőinek újabb alkotásait – s olvasmánynak is érdekes nyilatkozatát is. A versek előtt olvasható vallomások – a kiadvány egyik újdonságaként – számos esztétikai kérdésre adhatnak frappáns választ, amellett hogy a költő alkotóműhelyébe is bepillantást engednek.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc összes versei
E ​két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád összes versei, versfordításai és novellái
"... ​ő a választottak, a legnagyobbak közé tartozott" - írta Tóth Árpádról Kosztolányi. - "Debrecenből érkezett, a grammatikák, a verseskönyvek, a magyar színművészet ősi földjéről, s természetes folytatója Csokonai Vitéz Mihály és Arany János művészetének. Szavainkból új mákonyt szűrt, bódító írt a mi legfájóbb sebünkre. Andalító költő, makulátlan művész. Egységes világ tárul elénk könyveiből, lágy, meghitt szemlélet, s ez olvasztja eggyé sorait, melyeknek végén halkan, fájdalmasan jajgatnak gyönyörű, mintegy véget-sose-érő rímei. Lágyságában azonban semmi finnyásság. Nevükön nevezte ő a dolgokat, a »setét dolgokat«, melyeket »szeretett«, képzőművészeti pontossággal írta le az előrebukó fejet, vagy a terpedő kezet, a kidagadó ereivel. A keret mindig valószerű, úgyhogy finomsága az ellentét erejénél fogva annál erősebben szökken ki. Ezért olyan emberi és megindító, s ezért halhatatlan. Versei úgy hatnak rám, mint a földönjáró angyalok."

Illyés Gyula - Válogatott ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Nem ​mondhatom el senkinek
Aki ​szereti Karinthyt, tudja jól: költőnek is nagy volt, Különös, szabálytalan, besorolhatatlan, mint minden műfajában. Ötlet-telitalálatai itt a paradoxonszerű végleges megfogalmazásokban villannak: némelyikük - az Előszó kétsoros tömör ars poeticája vagy a "Strungle for life" zárórímének hősi-etikus tilalma - annyi más karinthyádához hasonlóan, szállóigeként vonult be a köztudatba. Van olyan verse, amelyben látomás hegyesedik végül önmagát is - mint a Judik Etelt gyászoló Halott -, amelyben az ötlet tágul rettentő vízióvá. Jelezve egyúttal azt is, hogy Karinthy hiába érzi az Arany János "Nagyon fáj! Nem megy!"-ét, ötleteinek gyötrő szikrázása sosem tud megszűnni. A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. május csillogó szenvedélyessége hamarosan kiszorul Karinthy lírájából;a gördülékeny pátoszt csak az ígéretes korszak és az ígéretes életkor egybefonódása lobbanthatta ki - ez teszi a verset a magyar líra egyik legszebb zsengéjévé. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak. Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író "kiárusít". És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának. Kései verseinek kötetkiadását - igazolva a versek sugallta előérzetet - Karinthy már nem érte meg. Az Üzenet a palackban nem sokkal a halála után, 1938-ban jelent meg. Kötetünk anyagát néhány, az eddigi gyűjteményekben nem olvasható vers, sanzon teszi teljesebbé.

Tóth Árpád - Válogatott ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Versek ​a zsebben
Zsebünkben ​a legszükségesebb tárgyainkat hordjuk. Kulcs, toll, pénztárca, igazolvány... csupa olyasmi, amire gyakran vagy előre kiszámíthatatlan pillanatokban lehet szükségünk. De mit keresnek közöttük a versek? A zsebkönyv a mai ember sietős életvitelének köszönheti népszerűségét: használjuk fel olvasásra két sürgős dolgunk között meddő várakozással elvesztegetett perceinket. A versek nagyon célszerű, mindennapos útitársaink lehetnek. Nemcsak az olvasásra szánt alkalmi idő nagysága, hanem a pillanatnyi hangulatunk, visszhangra váró érzelmeink, gondolataink szerint is válogathatunk köztük. A kötet szerkesztője, Alföldy Jenő ezt a gyűjteményt a mai magyar költészet termésének javából válogatta 14-16 éves fiatalok számára. A könnyebb eligazodást segítendő, témakörönként ciklusokba foglalt versek olvasói saját érzelmi és gondolatviláguk nagyon sok aktuális kérdésére találhatnak feleletet.

Szabó Lőrinc - Homlokodtól ​fölfelé
"Szabó ​Lőrinc azok közé a különben nem túlságosan gyakori költők közé tartozik - írta róla költői életútját összegező, nagy tanulmányában 1955-ben Illyés Gyula -, akiknek életműve egyben életregény. A világirodalom két legnagyobb életregényének - Szent Ágoston és Rousseau írásának - címe egyaránt ez: Vallomás. Mi egyéb a lírai vers is? Gyűjteménybe állva, mi mássá válhat az ilyen líra, ha anyagát a társadalom szikráztatja ki, mint izgalmas, mert kettősen is hiteles leleplezésévé az egyénnek is, a világnak is?" Korának balzaci és baudelaire-i értelmében is megrázó, hiteles érzékeltetésével, "amikor a kapitalizmus már tornygombig elöntötte a magyar városokat is", Szabó Lőrinc végletesen személyes ésvégletesen őszinte beszámolója irodalmunknak egy nagy hiánya fölé csinált hidat, Illyés szerint: ez a látszólag csak magával foglalkozó lírikus voltaképpen a polgári élet konfliktusainak legnagyobb költői ábrázolójává nőtt modern líránkban. Világszemlélete, amely költészete minden szakát végigkíséri, s amelyről hitvallásszerűen külön nagy verset is írt: a materializmus. Igazságérzetével, individualista moralitásával párosulva sötét, véres, nemegyszer tragikus képet tár elénk, olyasfélét, mint a kritikai realizmus mesterei, akik feladatuknak környezetük és koruk fölboncolását tekintették. Szabó Lőrinc önmagát boncolta. Kevés költő volt, aki magával kegyetlenebbül járt el, magát ridegebben feltárta volna, mint ő. "Műve tragikussága így olyan kicsengésű, mint a sorstragédiáké." - Ez a válogatás a költő legszebb, legnépszerűbb verseit tartalmazza, lírai életregénye legjelentősebb verseit a Szabó Lőrinc-kiadások történetében először, a keletkezés időrendjében sorakoztatva egymás után. Ez a magyarázata annak, hogy a Tücsökzene "Utójáték"-ciklusának versei, melyek az 1957-es kiadás számára készültek, mint a költő bizonyíthatóan utoljára írt versei, a gyűjtemény végén foglalnak helyet.

Heltai Jenő - Heltai ​Jenő versei
A ​nyolcvanas években jelentkezik első verseivel. Az első igazán városi költő, a polgári világ eredeti, eleven típusainak megrajzolója, aki könnyedén szellemes, bájosan pajzán kabaré-dalaival iskolát teremtett – új színt, sajátos hangulatú költői arculatot jelentett a kor epigon irodalmában. Nem véletlen, hogy dalait nemcsak szavalták, de énekelték is, s szinte minden egyes új verse egyszersmind új szenzációt aratott. A költő utolsó tizenöt esztendőjében írott, jobbára ismeretlen versei annyi mélységet, finoman árnyalt humanizmust, mosolygós-könnyes életszeretetet sugároznak, hogy méltán soroljuk őket nagy élményeink közé. Ezek a költemények méltó befejezői egy olyan költői oeuvre-nek, melyben a jóság, a meleg emberei érzés nemcsak a humanista kötelező póza volt, hanem átélt és megélt emberei valóság. A kötet a pályakezdő Modern dalok, a közismert Kató versek, a kacagtató portrékkal teli Fűzfasíp és az 1947-ben megjelent meghatóan szép Elfelejtett versek mellett tartalmazza a csak lapokban megjelent verses krónikáinak ma is közérthető részleteit, az utolsó tíz esztendő kiadatlan verseit, valamint műfordításainak legjavát.

Orbán Ottó - Kocsmában ​méláz a vén kalóz
"Orbán ​Ottó, a hagyomány korszerű klasszicitását képviselő költő, akinek kisujjában van a posztmodern eljárások fölényes ismerete, a posztmodern teszi idézőjelek közé. Közelmúlt éveinek költészete a tagadás tagadása, ami sokak szemében esztelennek minősülő remény..." Domokos Mátyás

Babits Mihály - Jónás ​könyve és más költemények
Matúra ​- amit tudni kell: - teljes, gondozott szöveg tárgyi és szómagyarázatokkal, értelmező kérdésekkel - pályakép a versek tükrében - összefoglalók és táblázatok a feldolgozáshoz - 60 fekete-fehér illusztráció - bibliográfia

Szilágyi Domokos - Tengerparti ​lakodalom
Hátrahagyott ​versek 1978.

Tóth Árpád - Tóth ​Árpád költeményei és versfordításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csoóri Sándor - Csoóri ​Sándor válogatott versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - Útra-készülés
Ez ​a kötet némi magyarázatot ad arra, miért is tarthatták Gárdonyi Gézát "különösnek és titokzatosnak". A mélyen kereső, a keresést, a tanítást és a nevelést végletekig komolyan vevő emberek ma is különösek és titokzatosak. Ez a kötet végre láttatja Gárdonyi komoly Isten-keresését, aki meg is találja azt, amit keresett, és ezt az élményét osztja meg velünk, talán nem véletlenül, versben. A prózaíróként ismertté vált író mégis többre értékelte a verset, mert magasztos gondolatait így tudta legjobban megfogalmazni. A kötet végén Sík Sándor írását olvashatjuk Gárdonyiról.

Marosits József - Vadszőlő ​a sziklán
Marosits ​József, a nemesrempehollósi remete, szobrász és rímfaragó korán eljegyezte magát a múzsákkal, a szépmesterséggel. 75 válogatott verset tartalmazó verseskötete, a _Vadszőlő a sziklán_ tulajdonképpen életmű válogatás, már ha lehet egy 54 éves képzőművész és lírikus esetében életműről beszélni...

Ady Endre - Ady ​Endre szerelmes versei
A ​rendkívül szép, kézbe való formájú könyvecske a költő legszebb szerelmes verseit tartalmazza.

Tamás Menyhért - Messzülő ​ég
A ​fiatalon is súlyos sorsot hordozó költő új versei már nem az első két kötet indulatait, emlékezéseit, érzelmi kötődéseit hordozzák. A bukovinai székelység sorsa, magyarországi letelepedése, a gyermekkorból táplálkozó élményanyag mintha csitult volna, rejtőzne. Most, az életműben mindenkinél, mindig fontos harmadik kötetet általánosabb érvényű gondolatkörök határozzák meg. Most is szenvedélyes, sorsként átélt magyarságtudat szól belőle, drámai hangsúlyoktól sem mentesen. Az első ciklus néhány versét ennek szenteli Tamás, történettudományunk eredményei által is indokolhatóan. Gondolatvilágát Illyés Gyula és a mai erdélyi magyar költészet szabadította fel. A következő ciklusokban az idő, mint az emberi létezés problémája nyugtalanítja: a múlt, jelen, jövő egymásba áramlását, kölcsönhatását kíséreli meg lírai közeggé avatni - emlékezetes igényességgel, minden jó adottságát mozgósítva.

Szalai Zsolt - Sörülökazerkélyen
E ​versek költője ösztönösen is, tudatosan is, egyszerre dolgozik a legtávolabbi asszociációkkal, a köznapi fogalmak szembesítő változataival - izgalmas vers-nyelvvé elegyíti, alkalmas keretté arányosítja mondanivalójához. Mondanivalója pedig legérzékenyebb, olykor legfájdalmasabb pontjaira tapint világunknak. Mindenből természetesen következik ( s nem közhely ), olvasóiban egyetemesség-igényt igyekszik támasztani s kielégíteni. Mesterei, szellemi biztatói, akik egy-egy sorból akár fölismerhetőek (régebbi századok géniuszai s mai alkotók egyaránt), e líra további útjában, kiteljesedésében tapintatosan, mind visszafogottabban lesznek majd jelen. _Kalász Margit_ Szalai Zsolt 1979-ben született Győrött. Első kötete, A romantika posztulása 2004-ben jelent meg Sütő Csaba Andráséval közös "ikerkönyvként" a FISZ Könyvek sorozatban.