Magellán A ​Föld első körülhajózása

Alison Weir - Lady ​Jane
Nagy-Britannia ​történelmi időket él... A Tudorok legbátrabb, legvonzóbb és leginkább megalázott hősnője, Lady Jane Grey veszedelmes korban született. A kislány hatalomvágytól fűtött apja számára tökéletes fegyver a hatalmi harcok színterén, míg anyja könyörtelenül irányítja a trón felé. Jane vallásháborúk és végzetes politikai játszmák között érik fiatal nővé. VIII. Henrik rokonaként sosem tudja levetkőzni a dinasztia múltját és bélyegét, és bár uralkodóként csupán pár pillanat adatott neki a történelem színpadán, személyes sorsa végtelenül megható és lélekemelő történet. Ereje, esze és őszintesége, példátlan önfeláldozása egy vérgőzös korszak kivételes személyiségéve avatták, akinek regényes életrajza valódi iroldalmi csemege. Alison Weir a történelmi regények koronázatlan királynője. Lady Elizabeth című bestsellere nemrég a magyar olvasókat is meghódította.

Stefan Zweig - Stuart ​Mária
Stuart ​Mária és Angliai Erzsébet, a középkori önkényuralom és az alkotmányos monarchia, a katolicizmus és a protestantizmus 400 év előtti küzdelme bontakozik ki az emberek fantáziáját évszázadok óta foglalkoztató skót királynő életrajzának lapjain. A hatalom, a pompa ragyogó magasságaira emelkedő és a szenvedély sötét mélységeibe zuhanó élet eseményein átérződnek a történelem e forrongó korszakának hajtóerői, amelyek az egyén sorsának is irányt szabnak. Egy régmúlt kor harcai, szenvedélyei, brutális erőszakosságai tárulnak fel az olvasó előtt, s az egész történetet áthatja a középkor bilincsét lezáró reneszánsznak, a Machiavellik, Rabelais-k, Erasmusok, Calvinok korának diadalmas előretörése.

Passuth László - A ​mantuai herceg muzsikusa
A ​szerző új regényét Tiziano halálával kezdi: Itáliában elhalványodik a képzőművészet sokszázados ragyogása s a múzsák az új művészet - a zene felé fordulnak. a cinqeucento utolsó évtizedeiben tűnik fel Claudio Monteverdi, Itália máig is legnagyobb komponistáinak egyike, az opera teremtő géniusza: fiatalon Mantuába kerül, ahol egy könnyűvérű, de elevenszellemű herceg (aki oly ismert szerepet kapott a Rigolettóban) ösztönzi arra,hogy kiemelkedjék a liturgikus zeneszerzők, madrigálisták szinte névtelen seregéből s kiformálja a "dramma per musica"-t - a mai operát. A kicsiny, de tündöklő mantuai udvarnak Tasso, Monteverdi és Rubens örök alakjai adnak mély történelmi értéket. Az Orfeo komponistája e könnyelmű, de művészetkedvelő udvar forgatagából súlyos egyéni tragédiák során át kerül Velencébe, hogy ott élete alkonyán megírhassa e város "örök farsangjában" utolsó monumentális főművét, az Incoronazione di Poppeá-t. E kevéssé ismert, késő-reneszánsz és korabarokk határvonalán álló kort teremtette újra e nagy komponista sorsának tükrében a szerző új, hatalmas történelmi regénye.

Josikava Eidzsi - Muszasi ​I-V.
A ​Muszasi többek szerint a japán Elfújta a szél. Igazi nagyregény, amely a 16. századi Japánt örökíti meg. Azt a Sógun történetéből is ismert Japánt, amely több mint 150 évig tartó háborúskodás után egy igazi hősért kiált, aki egyesíti a feldúlt és zsarnok nagyurak által felosztott országot. Itt lép színre Muszasi, a valóságban is létező páratlan kardforgató harcművész, író és zen buddhista mester, hogy megkezdje emberpróbáló küzdelmét egy új kor hajnalán… Josikava Eidzsi egyike Japán legtermékenyebb és legnépszerűbb íróinak. A Muszasi olyan történelmi regény, amelynek öt kötetét számtalanszor jelentették meg, generációk nőttek fel rajta, film- és tévésorozatok tömege készült belőle, hiszen Japán élő folklórjának része. AZ első kötettel az olvasó egy hosszú utazásra indul a felkelő nap országába, amelyet egykor szamurájok és sógunok uraltak, és ahol a kard osztott igazságot.

Donáth Regina - Krisztina ​királynő
II. ​Gusztáv Adolf svéd király lánya. Atyjának a lützeni csatában bekövetkezett halála után (1632. november 16.) lépett trónra. Kiskorúsága idején (1644-ig) A. Oxenstjerna kancellár vezetésével a régenstanács kormányzott helyette. Beszámoló a rendhagyó életű svéd uralkodóról, aki szeretője kedvéért katolizált, lemondott a trónjáról, majd Rómába távozott.

Rosemary Sullivan - Sztálin ​lánya
Az ​1926-ban született Szvetlana Allilujeva a Kreml kis hercegnőjeként, szerető nagycsaládban élte végig röpke gyermekkorát, miközben apja korlátlan hatalomra tett szert a világ első kommunista államában. Nyolcvanöt évvel később magányosan és szegényen halt meg az amerikai Wisconsin államban, Lana Peters néven. Idillinek látszó gyermekkorában Szvetlana sokáig mit sem tudott az apja által irányított tömeggyilkosságokról, az éhínségekről, de a tragédiák őt sem kerülték el. Elveszített szinte mindenkit, akit szeretett, az anyját is, aki öngyilkosságot követett el. Első nagy szerelmét Szibériába száműzték. Szvetlana csak apja halála után fogta fel igazán, hogy mindenre ő adott parancsot, minden halál, minden gyilkosság, minden száműzetés mögött ő állt: Sztálin, az egykor imádott apa, akinek az egész világon a kis gazdasszonyaként csak a lánya adhatott parancsokat. A Kreml nem akarta elereszteni, de Szvetlana a szabadságot választotta: a hidegháború legsötétebb éveiben, az egész világot megdöbbentve, az Egyesült Államokba emigrált. És kiderült, hogy erős akaratú, tehetséges, mélyen érző ember, aki leginkább az igazi, nagy szerelemre vágyik. S aki iszonyatosan megküzdött azért, hogy kiszabadulhasson apja árnyékából, és élhesse a saját életét, amihez mindenkinek joga van: még a legkegyetlenebb diktátor lányának is.

John Banville - Kepler
Hisz ​nékem nem kell semmi a világon, Csak az éj és tündöklő csillaga, Csak a szférák titkos harmóniája... - mentegetőzik Az ember tragédiájá-ban Kepler, a világ egyik legnagyobb matematikusa és csillagásza. De hiába: a társadalmi változásokkal, hatalmi torzsalkodásokkal, intrikákkal vajúdó világ őt sem hagyja békén. Hol a vallása miatt kényszerül menekülésre, hol a családi élet apró és nagyobb gondjai sújtják, hol császári udvarokban kell kedvelt bohócként hajlongania, hol a harmincéves háború elhagyatott, véres országútjain látjuk kóborolni. Esendő ember: egyszer az anyagi javakkal mit sem törődő bogaras csillagászként áll elénk, másszor fogadott lányával pörlekedik némi forintokon. De legelsősorban is: nagy tudós, nagy felfedező, mai tudományunk és világképünk alapjainak egyik lerakója. John Banville lebilincselő életrajzi regénye ezt a komplex embert és ragyogó, mozgalmas, kegyetlen korát mutatja be a huszadik századi olvasónak.

Pfeiffer Ede - A ​kommunizmus gyermeke
- ​Pfeiffer Ede János 9 éves volt, mikor a Vörös Hadsereg elfoglalja Budapestet, 1945-ben - és 20 éves amikor 1956-ban a tragikus végű, világ-falakat megdöngető Forradalom leverése után elhagyta Magyarországot. Az elmúlt 11 év ami iskola éveit tárja fel és egyetemi tanulmányinak az ideje lehetett volna - a szocialista/marxista, lenini/sztálini nevelés jegyében telt el, hogy 'jó tagja legyen' az új népi demokráciának. Ö az "Aranytartalék". - A kommunizmus gyermeke őszinte története a 2. Világháború utáni 11 évnek, egy egész generáció jellegzetes megpróbáltatásának, a Vasfüggöny mögötti országokban. A középosztálybeli Pfeiffer család gyűlölte az új rezsimet, de mint mindenki más, el kelleti fogadniuk a tényeket. Ede állami iskolába járt és csatlakoznia kellett az Úttörő/Disz megmozdulásokhoz. - Nagyon részletes leírást ad a diákok életéről, a tanításról, a tanítói lenini/sztálini sloganokról, a tanárok kényszerű hozzáállásáról, Élethűen írja le a tanulók viszonyulását a „tanokhoz" szkeptikus megítélésükről és az előforduló hitetlenségről (hogy a rendszer valóban hasznos-e). - Ugyanakkor, élethűen írja le, hogy milyen benyomást tett az ifjúságra a népi demokratikus/marxista/leninista tanítás. Bizonyítékot ad arról, hogy az 'extra curricular' - tanításon kívüli - foglalkozások részvétele fontosabb volt, mint az iskolai előmenetel. - Például, a nyári szünidőben a munkatábor-szerű táborok részvétele kötelező volt, valamint a végtelenül szemérmetlen hypokráciáról a nemek között, mint a szexuális kizsákmányolástól való megdöbbentő sorai. Bizonyítékot ad arról, hogy a gimnáziumi tanulmányok/érettségi után az egyetemi felvétel alkalmával tudomásul adták, hogy jóllehet az illető megfelelt a felvételi vizsgán, mégsem tanulhat tovább, mert nincs hely az egyetemen. A gyár, indusztriális 5 éves terv keretében kevesebb intellektuelre van szüksége az országnak... Ez a keserű tapasztalat is - többek között - megerősítette a Szerzőt a rezsim elleni gondolataiban és 1956 Októberében csatlakozott a forradalmárokhoz. - A kommunizmus gyermeke, egy érdekfeszítő és fontos elsőkézből írott képet ad az akkori mindennapi életről. Hogy mit is jelentett akkor élni - 1945-1956-ig - végig élni és túlélni! a szocializmus marxista/leninista népi-demokráciás túlkapásait az iskolákban, a munkahelyen és a családban is. - A könyv őszinte hangvétele, gördülékeny stílusa, korhű kifejezései és elkeseredett témája egy fiatal magyar lélek meglátása és életének megható leírása. A könyvet nem lehet letenni! Ui.: Tankönyvnek kellene használni amint az volt is a távolkeleten az U. S. Information Agency jóvoltából.

Dénes Zsófia - Zrínyi ​Ilona
Három ​évig, mint sziget a tengerben, áll Munkács: a magyar szabadság utolsó védvára, Thököly kurucainak végső menedéke. Az ostromról és a hősi helytállásról, Zrínyi Ilona életéről, szerelméről szól ez a távoli idők hangulatát élesztő történelmi regény, mert az írónő végigkíséri Zrínyi Ilona életét első házasságától egészen haláláig, mely messzi Törökországban, száműzetésben érte utol, második férje, Thököly Imre oldalán.

Colin Falconer - Istenek ​fénykora - Kleopátra
Az ​érdekesen szép, ragyogóan intelligens, makacs természetű VII. Egyiptomi Kleopátra még tinédzser volt, amikor megörökölte a világ leggazdagabb birodalmát, mely Alsó-Egyiptom perzselő sivatagaitól Alexandria híres könyvtárakban és kincstárakban gazdag, napfényes földközi-tengeri metropoliszáig terjedt. Az udvar intrikáinak és a rómaiak árulásának kitett ifjú királynő kénytelen volt elmenekülni és száműzetésben élni, míg az idegen seregek lerohanták városait és saját testvérei szőttek összeesküvést az elveszejtésére. Mivel nem volt vesztenivalója, Kleopátra arcátlanuk viszonyt kezd az egyetlen férfival, aki szavatolhatta Egyiptom biztonságát; Julius Caesarral, a fortélys poliikussal és harcedzett hadvezérrel, akinek a nők jelentették a gyengéjét. Az eredmény szenvedélyes szerelmi viszony, mely megbotránkoztatta Rómát, Kleopátrát pedig a császári cselszövések és háborúk izgalmas, ám halálos világába taszította, olyan világba, melyet még Caesar távozása után is képes volt megbabonázni és manipulálni. Hatalmának és dicsőségének csúcsán beleszeretett Caesar pártfogoltjába és utódjába, Marcus Antoniusba, a részeges hedonizmusáról és a csatákban aratott győzelmeiről ismert hadvezérbe. Amikor végleg visszavonhatatlanul elpártolt tőle a szerencse, a büszke királynő titokban egy utolsó, látványos manővert eszel ki, hogy megvédje a gyermekeit, a birodalmát és a saját helyét az istenek panteonjában. Egy feledhetetlen asszony életszerű portéja ez a könyv, aki jól boldogult és győzedelmeskedett a férfiak világában.

Hegedüs Géza - Előszó ​a hőskölteményhez
Hegedűs ​Géza most Vergilius ifjúságáról írt regényt, s mivel Vegilius életének éppen erről a korai szakaszáról, tanulásáról, első költői próbálkozásáról, vagyis az Aeneis megírásáig eltelt időszakról ugyszólván alig van adatunk, Hegedűs Géza azt az első pillanatban meghökkentő módszert választotta, hogy az Aeneis egyes lírai betétjéből, például Dido és Aeneas szerelméből következtet vissza a költő életére, feltételezve, hogy aki ilyen szépen és megdöbbentő hűséggel meg tudott írni ilyen élményeket, annak korábban, valamilyen vonatkozásban át kellett élnie ezeket. Ez a módszer lehetővé teszi az író számára, hogy - bár történelmi adatok nem igazolják - fiatal korában elvigye hősét Görögországba, egy nagy szerelem élményét feltételezze ott, összehozta őt görög földön későbbi barátaival stb. hiszen a költő életének ezt a szakaszát homály fedi. De a feltételezett görögországi szerelmen kívül minden más egyéb szempontból hűen ábrázolja a kort Hegedűs Géza., nyelvileg egy bizonyos fajta modernséggel, mely közelebb hozza a mához a klasszikus ókort anélkül,hogy a regénynek történelmi ízeit eltüntetné.

Vámos Miklós - Sánta ​kutya
Nők ​mozgatják a világot, kétlem, hogy ők a gyöngébb nem, inkább a szebb és jobb igen. A rossz általában férfiak műve, a jót majdnem mindig nőknek köszönhetjük. Ők szülnek valamennyiünket, ám amilyen balszerencsések, rendszerint ők is temetnek el. Asszonyi sors Magyarországon a múlt (XX.) században - hit, hazugság, hála, tisztelet, bizalom, remény, igazság, szerelem, derű. Göröngyös út az Én-től az Ő-ig.Úgy érzem, egyebek közt azért érdemes élni, hogy másokat megörökíthessünk, regényben, szoborban, képeken, vagy akár élőszóban. Magunk is megörökíttetünk, többszöröződik a ránk mért idő, ha továbbadjuk életünk hazugságait és igazságait. E könyvvel azt szeretném továbbadni, amit nőkről és nőktől tudok, térdet s fejet nékik hajtván, szívből, igazán.

Raffy Ádám - Heródes
Heródes, ​másképpen Nagy Heródes i.e. 37-4 között Júdea királya volt. Királyi címét és hatalmát Rómától nyerte, a Róma-ellenes népmozgalmakat sorra leverte, saját feleségét és fiait kivégeztette. Az evangélisták neki tulajdonítják a betlehemi gyerekgyilkosságokat is. Másfelől ő állíttatta helyre a jeruzsálemi templomot, építette a királyi palotát és számos középületet, szervezte újjá a csaknem ismét dávidi méretű ország adminisztrációját. Raffy Ádám életrajzi regénye hűen követi nyomon Heródes cselekménydús életét és a korabeli történeti eseményeket.

Alison Weir - The ​Lady in the Tower
Rejecting ​as myth that Henry VIII, desirous of a son and a new queen, asked his principal adviser Thomas Cromwell to find criminal grounds for executing Anne Boleyn, the prolific British historian Weir (The Six Wives of Henry VIII) concludes that Cromwell himself, seeing Anne as a political rival, instigated one of the most astonishing and brutal coups in English history, skillfully framing her and destroying her faction. Ably weighing the reliability of contemporary sources and theories of other historians, Weir also claims that though perhaps sexually experienced, Anne was technically a virgin before sleeping with Henry. Anne was also, Weir posits, a passionate radical evangelical, with considerable influence over Henry regarding Church reform. Weir wonders if Anne's childbearing history points to her being Rh negative and thus incapable of bearing a second living child. Dissecting four of the most momentous months in world history and providing an eminently judicious, thorough and absorbing popular history, Weir nimbly sifts through a mountain of historical research, allowing readers to come to their own conclusions about Henry's doomed second queen. 15 pages of color photos.

Stefan Zweig - Maria ​Stuart
Das ​Leben der Maria Stuart, einer der tragischen Gestalten der Weltgeschichte, der vom Schicksal früh »alles an irdischer Macht so mühelos in die Hände« gegeben wurde, ohne daß sie es zu halten verstand, hat schon bald nach ihrem Tod sehr unterschiedliche Darstellungen erfahren: vom »Hymnus, der sie wie eine Heilige verteidigte«, bis zum genauen Gegenteil. Sie war - soviel ist gewiß - eine anziehende, leidenschaftliche, kluge und stolze Frau, aber wohl weniger eine Königin, als die sie sich dennoch fühlte. »Wie war das eigentlich mit Maria Stuart? War sie wirklich am Mord ihres zweiten Gatten beteiligt, war sie es nicht?« Der Fall begann Stefan Zweig zu interessieren, als er im Britischen Museum zu London einen handschriftlichen Bericht über ihre Hinrichtung las. »Ich fragte nach einem wirklich verläßlichen Buch. Niemand konnte mir eines nennen, und so suchend und mich erkundigend geriet ich unwillkürlich hinein ins Vergleichen und hatte, ohne es recht zu wissen, ein Buch über Maria Stuart begonnen« ... So entstand diese bewundernswert intuitive und zugleich doch weitgehend objektive romanhafte Biographie.

Vera Adlová - Tavaszi ​szimfónia
"Küldjetek ​fényt az emberi szivek mélyére - ez a művészet hivatása" - vallotta Robert Schumann, és ezzel a gondolattal mintha nagy szerelmének, élete hűséges társának, Clarának állított volna örök emléket. Vera Adlová Tavaszi szimfónia című regényének lapjain egy kivételes egyéniséget elevenít meg, aki csodálatra méltóan teljesítette hármas küldetését: mint művész, mint feleség és mint anya. Clara Wieck-Schumann sorsával összefonódva elvonulnak előttünk a XIX. század szellemi és zenei életének nagyságai, ízelítőt kapunk az európai metropolisok zenei életéből, s az előtérben a "kiváltságosokkal" felvillan a cári Oroszország képe. A jeles cseh írónő a regényes életrajz eredeti formáját választotta. Érdekes módon szövi át a múltat a jelennel, ezzel összekötő ívet von a tegnap és a ma közé, felráz, elgondolkoztat, és egyben megindítja a régi kifakult betűkbe temetett érzések vérkeringését. A XIX. század művészeinek helyzetét Clara Schumann szavaival jellemzi: "Mivel több a művész a koldusnál? És mégis: micsoda ajándék a művészet!"

Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa - Asszony ​a fáraók trónján
A ​fáraó halála után ki teheti fejére Egyiptom Kettős Koronáját? Két fia, a beteges Thotmesz és az Amon-papok neveltje, az erős és nagyravágyó Thutmózisz közül az utóbbi nem a fényes Palotában, hanem az asszonyházban jött világra, tehát fattyú, ha félig "isteni" vér is... A fáraó a lányát, Hatsepszutot jelöli meg örökösének, de ki látott még asszonyt ülni a fáraó trónján? A papok úgy döntenek, legyenek a testvérek házasok, de melyik fiú a kettő közül? Itt csak a csoda segíthet, és az nem is marad el! A regény a Thutmóziszok ádáz viszályának korát eleveníti fel, központi alakja mégis a történelem első fáraónője, aki 20 évig uralkodott a Nílus völgye felett. Hatsepszut Maat-ka-ré fáraónő gyönyörű, rendkívüli egyéniségű, varázslatosan vonzó asszony volt, aki a testvérét,és egyben a Királyi Férjet ütötte ki az uralkodásból, felvirágoztatta Egyiptomot és ritka tehetségével ujja köré csavarta mind a politikusokat, mind a hatalmaskodó papokat. Egy odaadó férfi állt tetteinek hátterében, aki mindvégig a fáraónő "jó szelleme" volt: a hűséges kegyenc, Hatsepszut egyetlen igazi szerelme...

Goce Smilevski - Freud ​húga
Ausztria ​német megszállása után a nyolcvankét éves Sigmund Freud Londonba emigrál. Magával viszi a feleségét, gyermekeit, a sógornőjét, a kezelőorvosát és annak családját, a két cselédjét és még a kutyáját is – négy idősödő húgát viszont Bécsben hagyja. Közülük a legfiatalabb, az 1867-ben született Adolfine az egyetlen, aki soha nem ment férjez és gyermeke sem született. Ez a könyv az ő történetét beszéli el, küzdelmes gyermekkorától kezdve a bécsi “Fészek” elmegyógyintézetbe való önkéntes bevonulásán át egészen a gázkamrában lelt haláláig. A híres testvére árnyékában élő húg sorsán keresztül feltárul előttünk a századfordulós Bécs zárkózott világa a csipkeruháival és fülledt vágyaival, irodalmi szalonjaival és bonctermeivel. Egy város és vele egy civilizáció, mely Adolphine-hoz hasonlóan maga is a fegyelmezett normalitás és a féktelen őrület közötti vékony határmezsgyén táncolva sodródik a végső összeomlás felé. A fiatal macedón szerző regénye 2010 irodalmi szenzációja volt, mely elnyerte az Európai Unió Irodalmi díját. “Minden normális ember ugyanúgy normális, minden őrült a maga módján az.”

Kodolányi János - Az ​égő csipkebokor
Az ​égő csipkebokor (1953) az utolsó olyan, balatonakarattyai korszakában készült nagyregénye Kodolányi Jánosnak, amelyikben bibliai témát dolgoz fel, és szinte akaratlanul ciklikus egységet alkot más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég,új föld;Én vagyok). Mószéról -Mózesről- fölmérhetetlen számú tudományos és szépirodalmi alkotás készült, a maradandó értékűek minden kor olvasója szemében egy világirodalmi és vallástörténeti alapmű, ősi történet folytatásának, bővítő elbeszélésnek és értelmezésének tűnnek föl. Thomas Mann A törvény című kisregényében a mitikus téma hermeneutikájában az ironikus lélektaniság lehetőségét aknázta ki. Kodolányi, Mann-nal tudatosan vitázva, annak félisteni, istenemberi hérosznak az alakját és képzetét támasztja életre, akinek a maga korában, környezetében nem sikerült beteljesítenie honalapító, nemzetteremtő látomását; de később a nép magába fogadja áldozatát, megerősödik általa, és erőt merít sugárzó, önfeláldozó példából.

Ignácz Rózsa - Hazájából ​kirekesztve
A ​szerző ezt írja műve utószavában, magának regénye hősének, s több mint kétszáz éve jobblétre szenderült Mikes Kelemennek: "A mi szerencsénk, utókoraiké, mind férfiaké, asszonyoké, leányoké és más serdülő emberpalántáké, minden magyar szót olvasni szeretőke, hogy élt, él kijed, elménkben él, amellyel elgondolhatjuk, elképzelhetjük, képet formálhatunk magunknak Kelemenről. Bennem leginkább az a Kelemen képzett meg, s az él, aki az édesanyja hazatérésre ösztökélő levelét megőrzi, és mint utolsó kincséről egy kis rokoni szeretetért _még arról is lemond, másnak adja_. Kétszeresen özvegy édesanyját, árva Torma Évát annyira, annyiszor elképzeltem, hogy alakját, formáját látni vélem s hangját hallani. Próbáltam én őt ezeken a lapokon másokkal is láttatni és megbecsültetni."