A ​szentek élete I-II.

Pascal Mercier - Éjféli ​gyors Lisszabonba
Az ​élet nem az, amit élünk, hanem az, amiről úgy képzeljük, hogy éljük. Raimund Gregorius berni latintanár egy titokzatos nővel való furcsa találkozástól felzaklatva, önmaga számára is váratlanul elhatározza, hogy kilép addigi életéből. Felül az első Lisszabonba induló vonatra, poggyászában egy könyvvel, amelyre véletlenül akadt rá egy antikváriumban. A könyv Amadeu de Prado portugál orvos és költő-filozófus feljegyzéseit tartalmazza magányról, halálról, szerelemről, hivatásról. Gregorius teljesen a könyv és szerzője hatása alá kerül, és Lisszabonba érve, akár egy detektív, felkutatja Prado családját, szerelmeit, barátait és ellenségeit. S miközben keresztül-kasul bejárja a varázslatos portugál fővárost, egy nagyon tehetséges és érzékeny ember küzdelmes, magányos és boldogtalan élete bontakozik ki előtte, jórészt a Salazar-diktatúra idején. A svájci író különleges hangulatú regénye, amelyet sokan Carlos Ruiz Zafón nagy sikerű könyvéhez, A szél árnyékához hasonlítanak, voltaképpen két férfi, két nem mindennapi egyéniség párhuzamos életrajza. Művében Mercier arra keresi a választ, vajon megérthetjük-e egy másik ember életét, s ha igen, akkor ezáltal közelebb tudunk-e kerülni önmagunkhoz is, vagy végleg elveszítjük addigi énünket. Akár így, akár úgy, a megismerés külső és belső útjai tekervényesek és a nyomozás izgalmas.

Lush Gjergji - Teréz ​anya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemere István - Jézus ​élete
“Az ​ókor nagyjai” sorozatban ugyan, de már más külsővel és formátumban írta meg a szerző Jézus életét. Az eddigiektől eltérően több izgalmas és még eddig meg nem válaszolt kérdést is felvet. A szerző nevének feltüntetése nélkül.

Néráth Mónika - A ​jelen lévő Isten
A ​pesti belvárosi folklórban szájhagyomány útján terjed évek óta Pál Ferenc a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán kedd esténként tartott előadásainak a híre. Az itt hetenként jelenlevő óriási hallgatóság a kívülálló számára is jelzi, hogy ezek az előadások - a fiatalok útkereséséről, szerelemről, párkapcsolatról, házaséletről, családról - többet jelentenek egyszerű találkahelynél az egyetemista fiatalok számára. "Feri atya" (saját maga is ezt a megszólítást kedveli legjobban) mondta egyik előadásában, hogy egyik régi barátja így szólította meg egyszer: "Te Feri, én nem is tudom, hogy mit esznek rajtad ezek a fiatalok. Nem vagy se különösebben művelt, se nagyon okos..." Valóban, a keddi előadások értékét, hitelességét nem annyira a hagyományos értelemben vett erudíció, az ókori egyházatyáktól a legújabb korig terjedő "kultúrkeresztény" műveltség alapos ismerete adja, hanem inkább az előadó személyes élettapasztalata és ehhez a tapasztalathoz, élményvilághoz kapcsolódó emberi hitelességre való törekvése. Ez az őszinte törekvés érezhető a kis kötetben olvasható mélyinterjú soraiban is, amelyben Feri atya hivatásának történetéről, személyes életprogramjáról, papi hivatásának tapasztalatairól beszél.

Andrea Tornielli - Ferenc ​pápa élete, eszméi, szavai
2013. ​március 13-án, európai idő szerint az esti órákban, a világ ezt a nevet visszhangozta. Vajon ki ő, akit a pápaválasztó bíborosok – sokak számára meglepetésként – a Katolikus Egyház élére emeltek, s aki Assisi nagy szentje után a Ferenc nevet vette fel? Olasz származású, de argentin; jól képzett jezsuita, ugyanakkor „Isten Szegénykéjének” az útját járja; gyakorolja a népi vallásosság különféle megnyilvánulásait, ám emellett a legmodernebb technikák lehetőségeivel él. Nagy tapasztalattal rendelkező előadó, akinek rögtönzéseit nemcsak a katolikus hívek, hanem a keresők, az elesettek, iskolázatlanok is azonnal értik. A legfőbb méltóság hordozója, aki céltudatosan jó példával jár elöl az egyszerűség megvalósításában, vagyis azt tanítja, amit maga is megél, és megéli azt, amit tanít. Az életét, eszméit és megnyilatkozásait bemutató könyv megismerteti az olvasót azzal az emberrel, akire hívők és nemhívők egyaránt várakozással tekintenek. A Szentatya szeretetteljes szavai mindenkihez szólnak. Múltjának felelevenített jeleneteit olykor derű és humor járja át, s bár elsősorban az életéről beszél, időről időre önkéntelenül is felszínre hozza a krisztusi tanítás drága kincseit. ANDREA TORNIELLI görög nyelből és történelemből szerzett diplomát a Padovai Egyetemen. Tizenöt éven át az _Il Giornale_ című napilap Vatikán-szakértőjeként dolgozott, jelenleg pedig a _La Stampa_ napilapnál tölti be ezt a tisztséget, valamint az _Il Timone_ katolikus havilap munkatársa és a _Vatican Insider_ független hírportál egyik megalkotója, szerzője.

Jacques Le Goff - Assisi ​Szent Ferenc
Assisi ​Szent Ferenc egyénisége kétszeresen is lenyűgöz, amióta csak érdeklődésem, lassan már fél évszázada, a középkor felé fordult. Mindenekelőtt maga a történelmi személy, aki a XII-XIII. század fordulójának meghatározó időszakában, a középkor modern és dinamikus szakaszának kezdetén, mozgásba lendítette a vallást, a tág értelemben vett kultúrát és a társadalmat. Félig szerzetesként, félig laikusként, az ekkortájt fellendülő városokban, az utakon és a magányos elmélkedés színterein, az udvari kultúra fénykorában, amely egyben a szegénység, az alázat és a prédikáció új gyakorlatának korszaka is, az Egyház peremvidékén, de óvakodva az eretnekségtől, lázadó szellemben, de nihilizmus nélkül, Közép-Itáliában, a kereszténység legforrongóbb vidékén munkálkodva, Róma és az alvernai magány között, Ferenc meghatározó szerepet játszott az új keresztény társadalom apostolaivá váló, frissen megalapított koldulórendek felemelkedésében, és ökológiai dimenzióval gazdagította a keresztény lelkiséget, olyannyira, hogy a vallásban, az irodalomban és a képzőművészetben kifejeződő középkori természetszemlélet megalkotójának tűnik. Ferenc a Krisztust középpontba állító és a vele való azonosulásig jutó újfajta szentség mintaképe, az első ember, aki maga is részesült a stigmákban saját kora és a középkori történelem mindmáig legvonzóbb egyéniségei közé tartozik kezdi könyvének előszavát Jacques Le Goff. Nagy jegyzetapparátussal ellátott, tudós munkái mellett a világhírű történész előszeretettel műveli az olvasmányos történeti esszé műfaját is. Ez utóbbi típusba sorolható ez a kötet, mely az igazi Szent Ferenc alakját úgy teszi szinte láthatóvá és hallhatóvá, hogy egyúttal mozgásban lévő, izgalmasan változó koráról is pontos képet ad.

Böjte Csaba - Karikó Éva - Iránytű ​a végtelenhez
Böjte ​Csaba e kötetben a tízparancsolatról és annak a mindennapjainkban betöltött szerepéről szól.

Wimmer M. Anzelm O.S.M. - Az ​izzó tűz embere
Előszó A ​kedves Olvasó most ott kezdi, ahol én befejezem: az előszónál. Természetesen azt a hangulatot szeretném neki közvetíteni, amely bennem e könyv írása közben alakult ki. Ez számára csak előnyt jelent, mert ezáltal ahhoz a páratlan egyéniséghez jut közelebb, kinek életalakulását szemléli, és akinek a modern ember részére nem egy mondanivalója van. Mert a Szent előbb a forradalom izgalmán ment keresztül s csak azután jutott el oda, ahová az isteni Gondviselés már kezdettől fogva szánta. Mint a pártütés zászlóvivője ismeri a terepet, de azokat is, akik ezt benépesítik. S ért a politikai szenvedélyhez is. Egyszóval nem elfogult ember, aki bizonyos kényes és veszélyes dolgokat csak hallásból ismer. A harctérről jön izzadtan, porosan és arról tesz jelentést, amit ott látott és tapasztalt. Talán felesleges túlságosan hangoztatni, hogy ez az, ami érdekel és ami nekünk kell.

Jo Lemoine - Casciai ​Szent Rita
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Richard Friedenthal - Luther ​élete és kora
"Itt ​állok, másként nem tehetek. Isten engem úgy segéljen, ámen." Ezekkel a szavakkal fejezte be a hagyomány szerint Luther beszédét a wormsi birodalmi gyűlésen, amikor megtagadta tanainak visszavonását. A szászországi kicsiny Wittenbergből kiinduló reformációs mozgalom nagy vihart kavart nemcsak Németországban, hanem messze túl a birodalom határain is. Fellépése úgy hatott ekkor "mint a villám a puskaporos hordóra ", viták, felkelések, nagy parasztháború követte, s Németország széttagolódásának elmélyülése, a fejedelmek hatalmának megerősödése. A szerző eleven képet rajzol a reformátor ellentmondásos lényéről, igen plasztikusan, színesen ábrázolja a kort, amelyben Luther élt, és mindazokat, akikkel akár a politikában, akár a magánéletben kapcsolatba került. Míg régebben Luther alakját csak a teológusok rajzolták meg, a szerző minden vallási elfogultságtól mentes, tárgyilagos és modern Luther-képet ad.

Zipernovszky Judit - Csodatevő ​Szent Filoména
Egy ​őskeresztény kislányból – hogy hitét megtarthassa – vértanú lesz tizenhárom esztendős korában. A kislány – akit sebtiben eltemetnek egy katakombában – egy görög sziget királyának leánya, nevét terrakotta táblára vésik és kínzóeszközei jelképével együtt földelik, el. Eltelik 1700 év, amikor is régészeti ásatások feltárják azt a kamrát, amely csontjait őrzi. És ezzel megindul egy csodálatos, szinte megmagyarázhatatlan sorozata a történéseknek, minthogyha ez a lélek – újjászületve az öröklétből – ereklyéinek napfényre kerülésével bizonyítani akarná, hogy a halál csak átköltözés egy másik létbe, ahonnan a szeretet erejével kegyelmek és áldások záporoznak. Azóta keresztény világ megtanulta ennek a kislánynak a nevét, aki szüntelenül árasztja azt a szeretetet, amit rövid élete során nem tudott kifejezésre jutatni. Bénák elindulnak, vakok újra látnak, némák megszólalnak, és ő joggal viseli neve mellett, „A huszadik század csodatevője” címet. A neve: Filoména.

Judith Cabaud - A ​rabbi, aki felismerte Krisztust
A ​trieszti, majd római főrabbi, Eugenio Zolli -- eredeti nevén Israel Zoller -- hívő zsidó család fiaként született 1881-ben, a galíciai Brodiban. Már gyermekkorában naponta elmélyülten olvasta a Bibliát. Később filozófiai, pszichológiai és rabbinikus tanulmányokat folytatott. A szent iratok tudós kutatója s a padovai egyetem tanára lett. Zoli műveiből mind világosabban kirajzolódik: számára az Újszövetség szerves folytatása az Ószövetségnek. Nyitott szelleme és Isten szüntelen keresése annak felismerésére vezették, hogy Jézus Krisztusban beteljesedtek az ószövetségi ígéretek. Róma német megszállása idején bujkálni kényszerült. Az üldözés időszakában a Vatikánhoz fordult, hogy segítséget kérjen a zsidó közösség számára. Az Örök Város 1944-es felszabadításakor, jom kippur napján a Tevere-parti zsinagógában megjelent neki Krisztus, és felszólította, hogy kövesse őt. Zolli ekkor 65 éves volt. Lemondott tisztségeiről, majd megkeresztelkedett: a katolikus egyház tagja lett. Az üldözöttek érdekében sokat cselekvő XII. Piusz pápa mentette meg a nyomortól, lehetőséget teremtve számára, hogy a római Gergely-egyetemen tanítson. Ötven évvel ezelőtti halála óta is élénk viták övezik Zolli alakját. Mindezek ellenére -- becsületessége, igazságkeresése s egy új világ eljövetele felé fordulása miatt -- e férfi életútja hiteles példa a zsidók és keresztények közötti megbékélés, együttműködés számára.

Nagy András - Savonarola-kísérlet
"Kivégzésük ​előtti estén találkozhat azokkal a rendtársaival, akiket ugyancsak halálra ítéltek (Fra Silvestro és fra Domenico) eretnekség, skizma, engedetlenség és világi hatalom felhasználásának vádjával. Az eretnekség vádjában kétségtelenül van valami anakronisztikus, a mozgalmat pejoratívan minősítő. Hosszú szertartás végén akasztják fel, majd égetik el hármukat (előbb feloldozzák, kizárják, megszégyenítik őket), valószínűleg nagy tömeg előtt, bár a fennmaradt metszet (ismeretlen mester munkája) csaknem üres teret ábrázol. A hamvakat az Arnóba szórják. Az ellenforradalmak koreográfiájának megfelelően száműzetések következnek, néhány barát nyíltan megtagadja a priort, a San Marco domonkosai levélben könyörögnek a pápához bocsánatért. Francesco Romolinónak a Signoria zenészei szerenádot adnak (a pontos könyvelés feljegyezte az árát: 111 és fél forintért), a San Marco harangját, a Piagnonát leszerelik, majd megkorbácsolják. A Savonarola meggyilkolását követő első Signoria-választáskor a Nagytanács kétszáz Piagnoni tagját kivezetik a teremből - senki nem tiltakozik, Sándor pápa exkommunikáció terhe mellett tiltja be a prior munkáit, de már X. Leó (Giovanni Medici) elrendel egy vizsgálatot Savonarola eretneksége kérdésében, s XIV. Benedek a kanonizálást is felveti. Luther a Miserere-zsoltár kommentárjait 1524-ben Strassburgban kiadatja - később a Kereszt Diadalát a Propaganda Fidei elfogadja, prédikációs tankönyvként. Savonarola bejut az épülő Szent Székesegyházba - Raffaello és Michelangelo művein keresztül, de ott áll a reformáció emlékművein is. Wormsban, Genfben. Máglyája még nem hamvadt el, amikor az új hatalomhoz sorra érkeznek a gratulációk Európa udvaraiból. Szobor vagy freskó - az más. De előbb pusztuljon el."

Szent Faustyna Kowalska - Napló
Szent ​Fausztina, polgári nevén Helena Kowalska 1905-ben született a lengyelországi Łódź melletti Glogowiec faluban egy tízgyermekes család harmadik gyermekeként. Gyermekkorától kezdve az ima szeretete, a szeretet, az engedelmesség, és az emberi nyomor iránt való érzékenység jellemezte. Iskolába csak 3 évig járt, majd elhagyta otthonát és gazdag családokhoz ment szolgálóleánynak. Húsz éves volt, mikor belépett az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjába, amelyben Maria Faustina nővérként 13 évet élt le szakács, kertész és portás munkakörben. Élete az Istennel való rendkívül bensőséges egységet takarta, habár igen egyhangúnak és szürkének tűnhetett. Gyermekkorától kezdve szeretett volna nagy szent lenni és következetesen törekedett is erre, együttműködve Jézussal az elveszett lelkek megmentésében. Egész életét fölajánlotta áldozatként a bűnösök megmentésére. Ennek a jegyében is hunyt el, hosszadalmas, fájdalmas betegeskedés után. Misztikus, istenközeli élményeiről naplót vezetett, ami majdnem teljes egészében kiadásra is került. Nyelvezete, stílusa alapján nehezen hihető, hogy egy 3 osztályt végzett nő írta. Tartalma, és a hatására bekövetkezett csodák mellett ez is alátámasztja hitelességét, isteni sugalmazottságát.

Ethel Tolansky - Helena Scott - Krisztus ​a haláltáborban
E ​mű Johann Gruber (1889--1944) osztrák katolikus pap, illetve Jacques Bunel (1900--1945) francia kármelita szerzetes életútjával ismertet meg. Mindketten a rettegett mauthausen-guseni koncentrációs táborban vesztették életüket, lelkipásztori működésükön túl rabságuk utolsó hónapjait is a felebaráti szeretetnek szentelve. Szenvedésüket nyomon követve megismerhetjük a náci hatalom módszereit -- "alulnézetből" közelítve a történelmi eseményekhez. Tanúságtevő helytállásuk azt példázza, hogy a jótékonyság, a részvét és az önmegtagadás keresztény erényei a világháború poklában, a legembertelenebb körülmények között is ott munkáltak emberekben. Johann Gruber és jacques Bunel személyében a katolikus egyház XX. századi történetének két hősies lelkületű vértanúja lép elénk. (Zsille Gábor)

Török József - Péter ​vándorúton
II. ​János Pál pápa utazásait milliók kísérik figyelemmel. Miért járja fáradhatatlanul a világot?- vetődik föl a kérdés. A válasz teljesebb, ha megismerjük az előző utazó pápákat is, Pétertől kezdve, aki közel 2000 éve indult el Jeruzsálemből Rómába. Izgalmas utazások elevenednek meg a történelmi valósághoz hűen, ugyanakkor olvasmányosan. Például VII. Gergely útja Canossa várába, vagy Napóleon pápafoglyainak elhurcolása. Az utolsó fejezet II. János Pál pápa útjait ismerteti.

Grażyna Sikorska - Jerzy ​Popieluszko, a kommunizmus áldozata
E ​mű Jerzy Popieluszko (1947--1984), a harminchét évesen vértanúhalált halt lengyel katolikus pap életútjával ismertet meg. Végigvezet gyermekkorán és szemináriumi évein, sorkatonai szolgálata viszontagságain. Részletesen bemutatja sokoldalú lelkipásztori működését, a Szolidaritás-mozgalomhoz fűződő kapcsolatát, a nyolcvanas évek Lengyelországának politikai viszonyait, illetve szemelvényeket ad Popieluszko nagyhatású szentbeszédeiből. A záró fejezetben elénk tárul a kommunista hatóságoktól elszenvedett üldöztetése, és megrázó beszámolót olvashatunk bestiális meggyilkolásáról. Popieluszko atya személyében a katolikus egyház legújabb kori történetének egy hazánkban kevéssé ismert hőse lép elénk. Zsille Gábor

Román József - Mohamed ​élete
Regényekben, ​történelmi írásokban gyakran találkozunk ezzel a mondattal: "Allah egy, és Mohamed az Ö prófétája". Vajon gondol-e ilyenkor az olvasó arra, ki is volt az a Mohamed, akinek hívei a fenti mondatot magukénak vallják, és hirdetik a világ jelentös részében? Tudnak-e annál többet Mohamedröl, hogy az iszlám, a mohamedán vallás megalapítója volt, és követöi ma is Allah prófétájaként tisztelik? Pedig Mohamed élete, fellépése, történelmi szerepe, de különösen gondolkodásának és jellemének alakulása nagyon bonyolult és érdekes. A szerzö Mohamed írnokával, Zajd ibn Thábittal mondatja el ezt a különös, gazdag, érdekes élettörténetet. A Mohamed életét és a mai mohamedán világ jellegzetességeit bemutató képanyag még érdekesebbé teszi Román József könyvét.

Paul Verhoeven - Názáreti ​Jézus
Az ​ember, aki Mária és egy római katona erőszakos frigyéből jött a világra. Az ember, aki szellemi vezetőként dühtől köpködve űzte a démonokat a megszállottakból. Az ember, aki harcos forradalmárként fegyverkezésre buzdította követőit. Történelmünk egyik legradikálisabb prófétájának igazi arca. És az ember, aki mögötte rejtőzik. Paul Verhoeven az "Elemi ösztön" és számos más kultikus film rendezője ezúttal egészen új oldaláról mutatkozik be a közönségnek. Jézus életének szenvedélyes kutatójaként, a filmkészítő drámai érzékével és a bibliai tanok iránti egészséges szkepticizmussal dönti meg a dogmákat és az evangélium érveit. Az eredmény pedig nem más, mint a történelmi Jézus eddig sosem látott, egyedi és izgalmas életrajza. Egy szellemi kaland a tények és feltételezések kibogozhatatlan útvesztőjében.

Ismeretlen szerző - Ancilla ​Domini
Több ​mint száz évvel ezelőtt a Somogy megyei Niklán fiatal leány nevelkedett két testvérével együtt. Szabadidejében sok időt töltött a temetőben, gondozta a koszorús költő, Berzsenyi Dániel sírját. Sokat ábrándozott arról a hatalmas síremlék mellett, miért nem lehetett ő is költő. Szerette volna „álmodni a kibeszélhetetlent és érezni a kimondhatatlant”. De nemcsak ábrándozott, imádkozott is: „…ha gyermekem lesz, azzal áldd meg, / amivel nem áldottál meg engem! / Ha gyermekem lesz, dalolhassa ki, / mit lelke érez, szíve gondol. / És dal legyen a kacagásból, / és dal legyen a fájdalomból.” Ez a niklai leány Túrmezei Erzsébet édesanyja volt. Ezért az édesanyai imádságért vallhatta Túrmezei Erzsébet költő-műfordító, diakonissza főnökasszony: „egész költészetem… meghallgatott imádság!” Így lett énekké öröme, így lett énekké könnye is. Reményik Sándor „Jézus Krisztus poétájának” nevezte, de Túrmezei Erzsébet több is volt ennél: igehirdetője volt Krisztusnak. Amit belőle megértett, azt szívében átforgatta, lelkében megemésztette, csengő verssorok és rímek segítségével leírta, kifejezte. S tette ezt a minden alkotó művészt és minden igehirdetést inspiráló Szentlélek Úristen segítségével. Túrmezei Erzsébet egész életében ancilla Domini, az Úr szolgálóleánya volt. Erzsébet testvér, a diakonissza főnökasszony, a költő és műfordító itt élt közöttünk a teremtő Isten ege alatt, a kegyelem ege alatt s az örökkévalóság fényében. Uráról tett bizonyságot egész életében. Ennek a művészi eszközökkel is kifejezett folyamatos bizonyságtételnek kíván emléket állítani a születése 100. évfordulójának alkalmából készült, gazdagon illusztrált emlékkötet, amelynek szerkesztője és szerzői Erzsébet testvér lelki és szellemi kincsekben páratlanul gazdag életének legfontosabb területeit igyekeztek bemutatni. Az emlékkötet összeállítói e szerteágazó bemutatás során arra is vállalkoztak, hogy Túrmezei Erzsébet szolgálatának a Magyarországi Evangélikus Egyházban s az egész magyar kereszténység életében betöltött jelentőségét is méltó módon összegezzék és értékeljék. A könyv DVD-mellékletet tartalmaz: _Fény előttem, fény utánam_ (a Zákeus Média Centrum portréfilmje Túrmezei Erzsébetről) Részletek Essig József Túrmezei Erzsébet kolozsvári útján készített filmjéből