Médiaerőszak

Jaron Lanier - Miért ​töröld magad azonnal a közösségi oldalakról?
Ha ​Te is elképzelted már a mindennapjaidat a közösségi oldalak nélkül, vagy épp ellenkezőleg, úgy érzed, hogy létezni sem tudnál nélkülük, ez a könyv pont Neked szól. A Szilícium-völgy és a virtuális valóságok úttörője, Jaron Lanier tíz szakmai és személyes érvet sorakoztat fel amellett, hogy miért kellene - lehetőleg most azonnal - elhagynunk ezeket a veszélyes felületeket, hogy megszabadulva a közösségi média mérgező hatásaitól egy boldogabb életet élhessünk. Az elismert kutató szerint ugyanis a közösségi média a legrosszabbat hozza ki mindannyiunkból: a népszerűség, a siker és az őszinte kapcsolatok hiú ábrándjába ringat bennünket; eltorzítja az igazsághoz való viszonyunkat, mely által a politika világa is egyre félelmetesebb lesz; ráadásul alattomos és könyörtelen reklámokkal foszt meg a szabad akaratunktól. A szerző szakértői szemmel mutatja be a közösségi oldalak működését, és bennfentes információk segítségével tárja fel, miként tartanak minket állandó megfigyelés alatt és manipulálják viselkedésünket a legbefolyásosabb nagyvállalatok. Lanier azonban igazi technooptimista, így az árnyoldalak mellett megmutatja azt is, hogy a közösségi hálózatok hogyan vezethetnének bennünket egy gazdagabb és teljesebb élet, valamint a valós világunkkal való szorosabb kapcsolat felé. A szórakoztató, közvetlen stílusban megírt Miért töröld magad azonnal a közösségi oldalakról? egyszerre indulatos kiáltvány és elgondolkodtató kézikönyv az offline megváltáshoz. Kipróbáltuk. Működik.

Jaron Lanier - Ten ​Arguments for Deleting Your Social Media Accounts Right Now
A ​timely call-to-arms from a Silicon Valley pioneer. You might have trouble imagining life without your social media accounts, but virtual reality pioneer Jaron Lanier insists that we’re better off without them. In Ten Arguments for Deleting Your Social Media Accounts Right Now, Lanier, who participates in no social media, offers powerful and personal reasons for all of us to leave these dangerous online platforms. Lanier’s reasons for freeing ourselves from social media’s poisonous grip include its tendency to bring out the worst in us, to make politics terrifying, to trick us with illusions of popularity and success, to twist our relationship with the truth, to disconnect us from other people even as we are more “connected” than ever, to rob us of our free will with relentless targeted ads. How can we remain autonomous in a world where we are under continual surveillance and are constantly being prodded by algorithms run by some of the richest corporations in history that have no way of making money other than being paid to manipulate our behavior? How could the benefits of social media possibly outweigh the catastrophic losses to our personal dignity, happiness, and freedom? Lanier remains a tech optimist, so while demonstrating the evil that rules social media business models today, he also envisions a humanistic setting for social networking that can direct us toward a richer and fuller way of living and connecting with our world.

Hajdú-Antal Zsuzsanna - Belvárosi ​srác
Balázsnak ​megvan mindene: jó állás, jövőkép, csinos feleség, akivel ráadásul gyereket várnak. Misa világra jön. Down-szindrómával. Az anya ezt nem tudja megemészteni, elhagyja őket, és Balázs élete fenekestül felfordul. Ott marad egy kisbabával kettesben, feladja állását, és egy blogban próbálja feldolgozni, milyen lett a világ a downos Misa mellett. De vajon lehet-e így esélye egy harmonikus családi életre, boldogságra? És mit keres körülötte a tévés műsorvezetőnő, akivel talán csak elsőre tűnik úgy, hogy megértik egymást? Egy gyönyörű, mai, elgondolkodtató regény egy immár négykönyves, fiatal írótól. A korábban kétszeresen HUBBY-díjra jelölt szerző, Hajdú-Antal Zsuzsanna egy újságcikkben olvasott egy orosz férfiról, aki egyedül maradt sérült kisfiával. Az olvasottak nem hagyták nyugodni, így ez a történet szolgált alapul főhőse megálmodásához.

Monroe E. Price - A ​televízió, a nyilvános szféra és a nemzeti identitás
Mit ​is értsünk „független" televízió és sajtó alatt, milyen tényleges szerepe legyen az államnak a televízió szabályozásában? Hogyan fordítják a maguk javára az egymással versengő érdekcsoportok a médiaszabályozást? Hogyan hat a televízió a demokratikus értékekre és magára a demokrácia folyamatára? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre koncentrál ez a kötet, átfogóan újraértelmezi a televízió szerepét, a demokratikus társadalmakra gyakorolt hatását - az egyre gyorsuló médiaglobalizáció tükrében. Monroe E. Price lendületes és sokrétű könyvét az teszi különlegessé, hogy elméletébe beépíti mind az amerikai, mind az európai, sőt a volt szocialista országok médiatörténetének újabb fejleményeit, a változások és az átmenet tapasztalatait is. A televíziónak az átmeneti társadalmakban betöltött szerepét vizsgálva Price felteszi azt a kérdést is, vajon hogyan érinti ezekben az országokban a televízió globalizációja a nemzeti létre gyakorolt médiahatást, és egyáltalán: maguknak a nemzetállamoknak a túlélését. Sorra veszi a televíziós szabályozás során fölmerült jótékony és káros fejleményeket, és felvázolja azt is, hogy szerinte milyen szerepet játszik majd a televízió a társadalmak életében a jövőben.

Babanics Írisz - Csató Zsuzsi - Heinrich Dorka - Kovács Laci - Útmutató ​a magyar üzleti Insta világához
Mi ​volt az első, ami felmerült benned, hogy kellene egy Instagram fiók? Hogyan ne bénázzak az Instán? Mit jelent ez pontosan? xDD Fiatalítani akartam a célközönségem,ezért kezdtem több év Facebookozás után Instagrammozni. Bár értek a kommunikációhoz, ez a felület új volt. Például miben? :O Mi a nyelve? Hová kell kattintani?Mi a jó hashtag? Hánykor posztoljak? Hogy ne bénázzak? És hogyan kezdtél neki? Ebben Kovács Laci (a könyv egyik szerzője - a szerk.) volt a pótolhatatlan idegenvezetőm, a sikeres indulást neki köszönhetem. Köszi Gábor!

Ismeretlen szerző - Tévé ​előtt - védtelenül?
A ​tévé megkerülhetetlen. Minden műsora befolyásol valamiképpen. És világviszonylatban Közép-Kelet Európában töltenek legtöbb időt az emberek - a gyerekek is - a tévé előtt. Mintha mindent innen tanulnánk - a tévében nézünk "beszélgetéseket", mert magunk már nem beszélgetünk. A politikai műsorokból lessük el a "vitakultúrát", innen tanuljuk a mellébeszélést, szappanoperák kínálnak mintát az érzelmek megélésére és kinyilvánítására. Tévé-aláfestéssel főznek a háziasszonyok, a közös családi étkezések alatt kattog a távirányító, a fehér abrosz fölött is hatalmi konfliktusokat generál, és tévére alszik el ki-ki a maga szobájában, magányosan, hogy másnap elölről kezdődjön minden. Már az is fordulat volna: ha figyelnénk a gyerekekre. A kötetünkben szereplő írások tízévnyi együttgondolkodás töredékét tárják az olvasók elé, és remélni szeretnénk, hogy feltűnik bennük, mögöttük a gyerek, akiért megszólaltunk... (Szávai Ilona)

Nagy Alekosz - Fordított ​világ
2010. ​novembere és 2011. májusa között egy név fogalommá vált. Alekosz. Az RTL Klub Való Világ című műsorának negyedik szériáját nyerte meg az érdi fiatalember. A hihetetlen nézettséggel büszkélkethető VV4 emblematikus alakjává nőtte ki magát. Mondataival szállóigéket teremtett, új "értelmet" adott az udvarlásnak, a bent töltött 165 nap alatt mindvégig szerethető maradt. A közel fél év során filmes hasonlataival, és saját kútfőjéből merített bonyolult eszmefuttatásaival nézők millióit ültette nap mint nap a képernyők elé. Ez a könyv 165 nap története, de mégis több annál. Alekosz beavat bennünket a VV4 kulisszatitkaiba, megosztja velünk cselekedeteinek mozgatórugóját, és kíméletlenül elmondja véleményét játékostársairól. Ugyanakkor visszaemlékszik életének olyan szakaszaira, amelyek alapvetően a mai napig is kihatással vannak mindennapjaira, s magyarázatot adnak arra, hogy egy-egy szituációban miért éppen azt tette a villában, ami hozzásegítette a győzelemhez. A fotókkal gazdagon illusztrált könyv nemcsak azoknak szórakoztató, s helyenként elgondolkodtató olvasmány, akik nézőként követték Alekosz villabeli életét, hanem azoknak is, akik eddig nem voltak rajongói a reality show műfajának.

Hadley Cantril - Támadás ​a Marsról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

David Croteau - William Hoynes - A ​média mint üzlet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Naomi Wolf - A ​szépség kultusza
A ​könyv korunk egyik legláthatóbb jelenségét, a szépségnek a kommunikációs csatornákon felénk áradó képeit elemzi.

Ismeretlen szerző - Média, ​nyilvánosság, közvélemény
Kevés ​témakör iránt nőtt meg az utóbbi időben olyan látványosan az érdeklődés, mint a tömegkommunikáció, a nyilvánosság, a média világa. Jelen kötet összeállításakor a szerkesztést végző társadalomkutatók szeme előtt az a cél lebegett, hogy egy sztenderd szöveggyűjtemény, megfelelő szakirodalmi háttér álljon rendelkezésre mindenekelőtt az e területeken folyó felsőfokú oktatás számára. A szakterület számos tudományág metszéspontján található; a válogatás a kommunikáció szociológiai specifikumait, a társadalmi kommunikáció kérdéskörét állítja előtérbe. Ezen belül - bizonyos fokig ritkaságszámba menően - a klasszikus és modern megközelítések párhuzamos bemutatására törekszik. A könyv fontos törekvése azoknak az új fejleményeknek a bemutatása is, amelyek az információs társadalom, az új kommunikációs technológiák, az internet térhódítása nyomán a legutóbbi évtizedekben jelentek meg.

Muhi Klára - Film- ​és médiafogalmak kisszótára
Hiánypótló ​kiadvánnyal jelentkezik a Korona Kiadó, amikor a film- és médiafogalmak illusztrált kisszótárát átnyújtja az olvasónak. Két nagy terület, a film és a média találkozik ebben a kötetben -önálló fejezetekbe szerkesztve, egymás után -, melyek külön-külön is bőségesen megtölthetnének egy-egy lexikont. Az első fejezet szócikkei -A-ls-ig -a mozi, Illetve a film története. A film sajátos meseszövése, a filmgyártás technikája, illetve a filmről szóló jelentős elméletek köréből válogatnak. A média szóclkkek elsősorban az audiovizuális médiumok történetét, a legjelentősebb médiaelméleteket, valamint számos televíziós műsortípus jellegzetességeit járják körül. A meghatározások rendkívül alaposak. A lexikont páratlan, többségükben még nem publikált, találó fotók egészítik ki. A kötetet minden film és média iránt érdeklődő olvasónknak örömmel ajánljuk!

Gálik Mihály - Urbán Ágnes - Médiagazdaságtan
Kis ​híján két évtizede, hogy a médiagazdaságtan tárgykörben megjelent az első magyar nyelvű könyv, amelyhez az elméleti bevezetőt követő lapkiadás fejezetet én lektoráltam. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s négy további változat követte az elsőt. Bár a jelenkori média csak nyomokban hasonlít az 1990-es évek első felének médiájára, a médiagazdaságtani nézőpont mit sem veszített érvényességéből. Ma már persze a média szót is két jelzős szerkezettel emlegetjük, a két évtizeddel ezelőttit tömegmédiának hívjuk, amely mellé felnőtt az infokommunikációs technológiák forradalmának és tömeges használatbavételének eredményeként az új média. Mind a kettővel foglalkozik a Médiagazdaságtan legújabb kiadása, külön rávilágítva arra a szerves kapcsolatra, amely a régi és az új médiát összeköti. Öröm látni, hogy a két évtizeddel ezelőtt indult magyar médiagazdaságtani iskolából ismét fontos, értékes mű került ki, amelyet mind a médiával bármilyen szemszögből foglalkozóknak, mind az érdeklődőknek figyelmébe ajánlok. Bayer József ügyvezető igazgató Axel Springer Budapest Kft. A Médiagazdaságtan című kötet előző kiadásai bestsellerré váltak a médiával foglalkozó hazai szakirodalomban. Nem véletlenül: a könyv alapos és mély, mégis közérthető és remekül tagolt áttekintést ad a médiapiac trendjeiről. E legújabb kiadás már naprakészen elemzi a digitális hálózatok, a közösségi média világát is a hagyományos médiumok (sajtó, rádió, tévé) mellett. Gyakorló médiamenedzsereknek, kutatóknak, diákoknak ajánlom. És mindenkinek, aki többet szeretne tudni az új és változó médiatípusokról, műfajokról, finanszírozási modellekről, a közönségmérésről vagy akár a magánmédia és a közérdek elvi összefüggéseiről. Mindenkinek, akit érdekel a demokratikus, szabad média működése. Sükösd Miklós, Senior Fellow Media Diversity Institute, London

Douglas Rushkoff - Jelensokk
Ez ​az a pillanat, amelyre mind ez idáig vártunk, de úgy tűnik, nincs időnk megélni e pillanatot. Ehelyett a folyamatos készenlét állapotában veszteglünk, és elborít bennünket a mindig bekapcsolt, élőben sugárzott valóság, amelyet emberi valónk, testünk és lelkünk soha nem lesz képes belakni. Van azonban választásunk egyénekként és közösségekként is. Megpróbálhatjuk átverekedni magunkat az információ ostromló áradatán és beszállhatunk önmagunk utolérésének végeláthatatlan játékába. De választhatjuk azt is, hogy a jelenben élünk: sms-ezés helyett szemkontaktus; gyorsaság helyett minőség; a digitális tökéletesség helyett pedig emberi gyengeségek. Douglas Rushkoff médiateoretikus mindazoknak reményt nyújt, akik megpróbálják meghaladni a hamis mostot: látszatra össze nem illő eseményeket és folyamatokat sző egybe, gazdag, árnyalt képet adva arról, hogyan érinti biológiai működésünket, viselkedésünket, politikai körülményeinket és kultúránkat a létezés az örökkévaló jelenben.

Hammer Ferenc - Közbeszéd ​és társadalmi igazságosság
A ​Fókusz című népszerű kereskedelmi televíziós program vizsgálatának szentelt könyv egy többéves kutatás tapasztalatait összegzi. A téma két szempontból is fontosnak tekinthető: 1. a hazai kereskedelmi televíziózás sajátságos bulvárműfajait nem vizsgálta még empirikus kutatás. 2. A kereskedelmi tévézéssel kapcsolatos szabályozói és nézői aggodalmak közül az egyik legfontosabb, hogy a bulvár-riportműsorok, a beszélgetőshow-k vagy a valóságshow-k emberek méltóságát, illetve szenvedését áruba bocsátva nyernek nézőket és hírdetői bevételeket - és e kérdés módszeres vizsgálatával szintés adós a hazai társadalomtudomány. A szerző a brit kultúraoktatás úgynevezettt revizionista iskolájának módszertanát követte, melynek lényege, hogy egy kultúrális termék, illetve gyakorlat jelentéstartományait a szöveg, a produkció, a recepció és a szabályozás egymás kontextisaiban történő elemzése révén érdemes feltárni.

Dömsödi Gábor - Friderikusz ​és Hajdú serpája voltam
Friderikusz ​Sándor és Hajdú Péter. Hogyan vált ez a két sztár a magyar média meghatározó alakjává? Ki adhatna erre a kérdésre hitelesebb választ, mint Dömsödi Gábor, aki hosszú éveken keresztül dolgozott velük együtt, az első szakmai lépéseiktől fogva segítve, követve pályafutásukat. A könyv természetesen szubjektív módon ad magyarázatot, hiszen az író az egyik főszereplővel némiképp elfogult. Mindig is kiemelkedő tehetségnek tartotta, ezért nagyra értékelte őt, és emiatt hibáival szemben is elnézőbb. A másik főszereplőt ugyanakkor a kezdetektől fogva fenntartásokkal kezelte, és még akkor sem tartotta barátjának, amikor már látszólag remekül kiegészítették egymást, és jól ment a közös munka. De a szerző megpróbál igazságos lenni. Bemutatja a kedvelt szaktárs hibáit, és keresi a másik erényeit. Eközben szembesíti magát azokkal az okokkal, amelyek miatt ő maga nem lett olyan sikeres, mint közvetlen munkatársai. Dömsödi Gábor a magyar televíziózás két kimagasló nézettségű műsora, a Friderikusz Show és a Névshowr kulisszatitkaiba is betekintést nyújt. Történeteiből nyomon követhetjük Friderikusz és Hajdú pályafutását a kezdeti lépésektől a sztárrá válásig. A személyes élményekkel átszőtt fejezetekben egyaránt találkozhatunk valódi televíziós személyiségekkel, és olyanokkal, akiket végre jó lenne már elfelejteni. Eközben átélhetjük, hogyan lett szocialistából közszolgálati, majd kereskedelmi- bulvár ez a médium. Tananyag ez a könyv a feltörekvő sztárjelölteknek, és szórakoztatóan érdekes olvasmány mind a rajongó, mind a távolságtartó tévénézők számára.

Császi Lajos - A ​Mónika-jelenség kulturális szociológiája
Az ​írás középpontjában egyetlen populáris műfaj, a talkshow kulturális szociológiai vizsgálata áll, mint olyan televíziós műfajé, amely magán viseli a szórakoztató média minden sajátosságát, és ezért szisztematikus vizsgálata lehetővé teszi, hogy rajta keresztül a korábbiaknál alaposabban megértsük magát a bulvárosodást is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a könyv közvetlen témája a talkshow empirikus kutatása, de mindezt egy általánosabb háttér előtt, a populáris kulturális nyilvánosság tágabb horizontján belül teszi. A vizsgálódás fókusza állandóan mozog egy konkrét műfaj és annak általános elméleti kérdései között. A bulvárosodásnak hosszú története van, amely visszanyúlik a média kezdeteihez. A pletykákról, botrányokról, bűnesetekről, kalandos históriákról és csodákról szóló különféle népies nyomtatványok mindig is jelen voltak a hivatalos kiadványok mellett, sőt, a polgári ízlésnek megfelelően cenzúrázott formában azokban is. A jelen helyzet a médiában azonban alapvetően más. Ma nem egyszerűen arról van szó, hogy a népies kiadványok nagyobb teret foglalnak el a korábbiakhoz képest, hanem arról, hogy mára a bulvár, azaz a populáris kulturális nyilvánosság nyelve és szemlélete lett a média uralkodó formája, amely behatolt a hivatalos médiába, és visszavonhatatlanul átalakította azt. Szokás, hogy a szerző kitér arra: szándéka szerint kinek szól a könyve. Úgy is fogalmazhatok, hogy kikkel folytattam írás közben képzeletbeli párbeszédet, néha vitát a talkshow-k által felvetett kérdésekről. Mindenekelőtt azokkal vitáztam, akik a média és általában a kultúra demokratizációját elutasítják valamilyen „magasabb” kulturális eszmény nevében. Tapasztalatom szerint a mindennapok kulturális fogyasztása heterogén, különböző módon, de többé-kevésbé mindnyájan „kulturális mindenevők” (Peterson, 1996) vagyunk. Lehet egyszerre szeretni a popzenét és a klasszikus zenét, a talkshow-kat és a krimiket, a szerzői filmeket és a tévésorozatokat, a képregényeket és a híres festők képeit. A mai médiakultúra jellegzetessége éppen az, hogy az ízlés demokratizációjának a fóruma. Túl ezen, a szűkebb és tágabb környezetem megfigyelése alapján különben is úgy látom, hogy a szórakozás, a kikapcsolódás, a nevelés, a művelődés, az informálás, a társalgási témák biztosítása, a nemzet mint nagy család életében való részvétel, vagy a kozmopolita tájékozódási igény egyaránt szerepet játszik a talkshow mindennapi használatában.

Vörös Tamás - Mr. ​Frizbi
"Általában ​azt mondják rólam, megosztó személyiség vagyok: vannak, akik szeretnek, és vannak, akik ki nem állhatnak. A magánéletem eddig is nyitott könyv volt, ezért az olvasók nagy része a bulvárlapokban megjelent cikkek és fotók alapján úgy gondolja, mindent tud rólam - csakhogy a problémáimról, harcaimról és örömeimről eddig még nem hallhatott. Természetesen vállalom, az is én vagyok, aki a bulvárlapokban szerepel, de nem az a teljes kép. Most arra vállalkoztam, hogy a kollégámnak adott interjú során őszintén elmeséljem mindazt, ami velem történt: honnan indultam és hol tartok most." Ám a kulisszatitkokon kívül mást is el lehet lesni ebből a kötetből: hiteles képet kapunk arról, hogyan építette föl sikeres karrierjét egy gödöllői srác, milyen titkos szövetségek és hatalmi játszmák kellenek ahhoz, hogy valaki elérhesse és megvédhesse gyerekkori álmát. S ha mindez még nem volna elég, megismerhetjük mindennapjaink médiaszereplőinek azt az arcát, amelyet Hajdú Péter láthatott. A Mr. Frizbi - Hajdú Péter igazi arca zavarba ejtően őszinte és valós képet mutat a magyar televíziózás legutóbbi évtizedének történéseiről.

Krigler Gábor - A ​sorozatfüggőség hangoskönyve
A ​könyv elsősorban arra az egyszerűnek tűnő kérdésre próbál válaszokat megfogalmazni, miszerint miért szeretünk bizonyos sorozatokat, és miért ráz ki a hideg másik szériák címének hallatán. Lazább, kötetlenebb stílusban, közérthetőbben mutatja be, mi tesz egy sorozatot minőségivé, és nem utolsósorban, mi teszi a nézőit "függővé". A könyv a különféle aspektusokat Magyarországon játszott, illetve DVD-n elérhető tévésorozatok példáival illusztrálja. Lesz néhány sorozat, amire következetesen utal, így például természetesen a Barátok közt, mint az egyetlen valóban sikeres magyar széria, aztán a Jóbarátok, a Vészhelyzet, a Helyszínelők, a 24. Emellett szó esik dél-amerikai szappanoperákról, régi hazai kedvencekről, és klasszikusokról is, mint a Waczak szálló vagy a Derrick. Az audio CD teljes műsorideje 80 perc. Koffler Gizi előadásában

Kolosi Péter - A ​kereskedelmi televíziózás Magyarországon
Az ​ismert televíziós szakember könyve tudományos alapossággal, de világos, közérthető nyelven mutatja be, hogyan épülnek fel, hogyan működnek, milyen műsortípusokat preferálnak a kereskedelmi televíziók. Megismertet a nemzetközi és magyar példákkal, a jogi helyzettel, a nézettség mérésével és felhasználásával, a televíziós személyiségek szerepével és "felépítésével", és sok más tévés "kulisszatitokkal".