Kikszi

Gergely Márta - A ​mi lányunk
A ​regény 1918-19-be vezeti vissza az olvasót. Színhelye egy nagy múltú, jellegzetesen dunántúli város. Itt lakik a könyv ifjú hősnője: a tizenkét éves Jakab Zsófi; nem a Belváros kosaras ablakú, előkelően zárkózott házainak egyikében, hanem kint, a város szélén, a hepehupás Ótemető utcában. De Zsófi azért gyakran megfordul a Belvárosban is, hiszen - szegény proletár kislány létére - az apácákhoz jár polgáriba. Zsófi szépre, jóra sóvárgó lelkét vonzza a gazdagok világa, mely annyival szebbnek, jobbnak tűnik a szemében, mint a magafajta szegények nyomorúságos élete. Azért tanul, hogy egyszer ő is olyan finom és művelt lehessen, mint a gazdagok, s az oltár előtt térdepelve, könnyekkel a szemében könyörög szíve alázatosságáért. Hiszen az a legnagyobb hibája - legalábbis Mater Marcella szerint -, hogy nem elég alázatos! Zsófi azonban hiába igyekszik, hiába tanul, eljön a nap, amikor Mater Marcella sátánnak bélyegzi őt, s kitiltják az iskolából. Nehéz próbatétel ez Zsófi számára. Minek éljen, ha nem tanulhat tovább, ha nem válhat különbbé, mint a többiek? A választ - sok tízezer hasonló sorsú munkásgyerekkel együtt - Jakab Zsófi is a születő Tanácsköztársaság új eszméitől kapja meg. Hogyan ismerkedik meg Jakab Zsófi a szegények igazságával? Hogyan alakul sorsa mint "munkásiskolásé"? Hogyan válik belőle a mi lányunk, aki a Tanácsköztársaság bukása után is megmarad azon a becsületes úton, melyet egy életen át követhet - erről szól Gergely Márta fordulatos, finom lélekrajzokban és erőteljes képekben gazdag új írása.

Gerti Tetzner - Maxi
Mit ​csináljon az a gyerek, aki úgy érzi, hogy nem elég okos, nem elég szép, aki egy ébresztőórasor berregésére ébred, a lakáskulcsot a nyakában hordja, aki szenved a gyakori egyedülléttől? A Móra Kiadó új regényének hősnője, Maxi, egy napon kitalálja magának a Nagy Szellemet, beszédbe elegyedik vele, s ráveszi, hogy teljesítse három kívánságát. Kalandjainak sorát megismerhetitek, ha elolvassátok Gerti Tetzner könyvét, melyet Somorjai Éva kedves illusztrációi díszítenek.

Alice Vieira - Rosa, ​kis húgom, Rosa
Marianának ​nagyon nehéz. Egyszerre csak tele lesz a lakás pelenkával, cuclisüveggel, sírás-rívással, s vele már alig törődik a papa, a mama, a nagymama. Húgocska "érkezett" a házhoz...Mindez persze egy magyar kislánnyal is megeshet, de talán kicsit másképp, Mariana és családja ugyanis Portugáliában él...

Fazekas László - Villantó
- ​Te Csaba, ugye te szerelmes vagy a Varga Boriba? - kérdezte a Bolyos hirtelen. Mit feleljen neki? Csaba rádöbbent, hogy ő még sohasem tette fel így magának ezt a kérdést. Hülyeség! Mi az, hogy szerelmes? Természetesnek vette, hogy jóban van Borival, hiszen ez így volt, amióta csak az eszét tudja. Jó volt együtt, meg néha rossz is volt, de hogy ő szerelmes volna belé! Egy intő és egy Balatonon töltött tavaszi szünet kapcsán villant fel először Csabában és Boriban, hogy egymás iránti rokonszenvük talán több is, mint pajtásság. De amíg eljutnak idáig, többször szembe kell fordulniuk egymással és önmagukkal. Az élet bizony tizenéves korban sem mindig egyszerű!

Hárs László - Biri ​és Bori
Hárs ​László nagy sikerű regényének harmadik kiadása lányokról szól lányoknak. Illetve: különösképpen egy lányról, aki egy személyben két szerepet játszik: önmaga ikertestvére is. Boróka Biri szerény, vidám vidéki kislány, aki az egyik budapesti tér huligánjainak szemtelenkedéseiért úgy fizet, hogy maga huligánabbnak, szemtelenebbnek tetteti magát minden huligánnál... Hogyan játssza el két szerepét, és hogyan diadalmaskodik végül Biri igazi "énje" a nyegle Bori felett - erről szól a regény, melyben vidám és ábrándos, hangos és halk, jó modorú és modortalan pesti fiúk és lányok ismerhetnek magukra a kalandos történet olvasása közben.

Johanna Spyri - Heidi
Az ​ifjúsági irodalomnak vannak nemzedékről nemzedékre olvasott, örökéletű művei. A múlt században élt svájci írónőnek, Johanna Spyrinek Heidije ilyen "örök" lányregény. Főhőse egy svájci kislány, aki a maga egyszerű jóságával, tiszta szívével nemcsak megállja a helyét árvaságában, hanem szeretetével és életörömével megváltoztatja maga körül az embereket. A napsütötte havasi legelők ragyogásában, ahol szegénységgel, betegséggel, magánnyal küszködő emberek viselik nehéz sorsukat, Heidi embersége, bizalma és hite megteremti az erény és jóindulat szép rendjét. AZ életszeretetnek és humanizmusnak ezt a kivételesen szép eposzát ma sem lehet meghatódás nélkül olvasni.

Altay Margit - Amit ​az óra mesél
,,Budapest ​felszabadult. A háború pusztító vihara elvonult a város fölül. "Ha ez az óra mesélni tudna" – sóhajt fel Vargha Marika édesanyja, mikor megpillantja romba dőlt kis lakásuk szinte egyetlen ép darabját: a százéves faliórát. Altay Margit, a népszerű írónő, leányregényében nyomon követi az öreg óra kalandos életútját. Az óra történetéhez három szerencsétlen sorsú lány: a Tirolban élő Mária, a milánói Beatrice és a magyar Erzsébet szomorú szerelmi regénye kapcsolódik. A százéves óra – annyi hajdani boldogtalanság tanúja –, ma a beteljesült, boldog szerelmek idejét éli, s vidám ketyegése Marika otthonának meghitt kísérőzenéje."

Lev Kasszil - Az ​egyetlen szerep
Milyen ​borzalmas, ha egy tizenhárom éves kislányra azt mondják, "semmi különös", és ha az életében sem történt semmi különös. Erről panaszkodik naplójában Szima Krapicina, regényünk hősnője. S lám, alig írja le a panaszos sorokat, óriási esemény bolygatja fel az életét: filmszereplésre hívják. A mi kis hősnőnk boldogan vállalja a szerepet, s mint minden más kislányt, őt is megszédíti a reflektorfény. Bizony, ez a szédület nem múlik el egykönnyen, s csak szenvedés árán lehet abba belenyugodni, hogy a "nagy" szerepből "egyetlen" szerep lett. - Lev Kasszil, a kiváló szerző Az egyetlen szerep című regényében megtalálta a gyógyírt a "mérhetetlen" szenvedésekre.

Magyar Katalin - Ének ​a küszöb előtt
Zódor ​Klári szorgalmasan rója nap mint nap a sorokat újdonatúj naplójába. A tizenhárom éves, testvér nélkül felnőtt, koraérett - és ráadásul örökké fölös kilói miatt aggódó - kislány azonban szinte észrevétlenül fölhagy az írással, s most már áradó bőbeszédűséggel, sok humorral meséli tovább élete folyását: csetlés-botlását a felnőttek titkokkal terhes világában, bimbózó érdeklődését a másik nem iránt, a zene ellenállhatatlan vonzását, rajongásból és fondorlatos bölcsességből szőtt barátkozásait. Igazi, mai csitrit rajzol meg Magyar Katalin a Pöttyös sorozat új darabjában, akárcsak korábbi, nagy sikerű leányregényében, a Hej, Krisztiná!-ban. A kötetet Görög Júlia illusztrálta.

Gergely Márta - Szöszi
Szöszi ​tizennégy éves kislány, az a fajta, akiből tizenkettő megy egy tucatra. Tanácstalanul bukdácsol a serdülőkor hangulatváltozásai között. Amikor megismerkedünk vele, éppen hullámvölgybe jutott: rosszul tanul, semmihez sincs kedve, durcás. Hogyan viselkedik egy ilyen hányaveti kislány, ha saját makacssága folytán nehéz helyzetbe kerül? Hogyan találja meg a maga emberségét, életcélját a legválságosabb időkben? Erről szól Gergely Márta lebilincselően érdekes lányregénye, amely harmadik kiadásban lát napvilágot.

Fekete Gyula - Kincskereső ​Pipitér
1944 ​novemberében egy észak-borsodi falu fölött találat ért egy vadászkastélyt, s benne pusztult az öreg kasznár is. Titkát magával vitte a sírba: hová rejtette a Szapáry grófok vagyonát? Másfél évtizedig elhagyottan állt a romkastély, baglyok, denevérek vertek tanyát sötét padlásán, s az elvadult parkban gyerekek kergetőztek. Egy júniusi estén eltűnt közülük egy kislány... és itt kezdődik a történet. Pipitér és barátai, miután a kincskeresés apró örömökkel, csalódásokkal, kemény próbákkal és sok-sok vidámsággal teli útját járják, megtudják, hogy a talált kincsekkel nem egyvalaki lesz több midenkinél, hanem egy kicsit mindenki több lesz, mint volt - önmagánál lesz több.

Nagy Katalin - Rendhagyó ​emlékkönyv
A ​kötetben egy megtalált emlékkönyv kapcsán emlékszik vissza Nagy Katalin a gyerekkorára. Rövid történeteken keresztül mutat be sokféle gyereksorsot, melyekből kiderül, hogy vannak, akik nehezebb körülmények között élnek, őket bátorítani és segíteni kell; és van, akit sokan irigyelnek, ám valójában nagyon magányos. A gyereknyelven írt szövegek sikerének titka az őszinteség és a humor, amelynek köszönhetően a József Attila-díjjal is kitüntetett szerző könyvei minden korban élvezetes olvasmányok kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. Régi kedvencek-sorozatunkban olyan könyvek megjelentetését tűztük ki célul, melyek egyszer már belopták magukat sokak szívébe. Mi elővesszük és új, friss illusztrációkkal töltjük meg őket, hogy a mai gyerekek is szívesen vegyék kézbe ezeket a remekműveket, és számukra is legalább akkora élményt jelentsenek, mint nekünk jelentettek évekkel ezelőtt.

Petrovácz István - A ​tizedik bolygó
A ​kisvárosi lakótelep szélén egyetlen ósdi műemlékház dacol: a "bagolyvár". Toronyszobája ablakából esténként a végtelen szikrázó égbolt látható. Sokak által irigyelt lakója, a 14 éves Bogáta, amatőr csillagász, ezen a szeptemberben gyakorta hajnalba nyúlóan lesi a csillagokat - azaz a tizedik bolygót, melynek létéről egy réges-régi könyvben olvasott. A kislány nem is sejti, hogy titkon "jóakarói" akadnak, akik azt tervezik, hozzásegítik őt a sikerhez. Vagy mégsem?... Erről a Nagy Ugratásról szól és egy leheletfinoman bontakozó szerelemről Petrovácz Istvánnak, több nagy sikerű ifjúsági regény.

Thury Zsuzsa - Mostohatestvérek
Nem ​könnyű dolog mostohatestvéreknek összeszokni, még akkor sem, ha hasonló környezetből származnak. Hát még két olyan különböző természetű és neveltetésű kislánynak,mint az elkényeztetett, beteges Örvös Lilla és a vidám, talpraesett Kis Teri. Vajon mi történik a visegrádi nyaralóban, ahol a két nagymama és a két kislány kényszerű közös vakációját tölti? Erre ad feleletet Thury Zsuzsa kitűnő, lélektani feszültségű regénye.

Nagy Katalin - Szív ​a kerítésen
"...Aztán ​megtörültük a csecsemőt. Viki törülte, én adogattam a kezébe, amit kért. Nem ment hibátlanul. A babaolaj és a hintőpor megkülönböztetésében csak az segített, hogy már tudok olvasni. Végre elkészültünk. A csecsemő elégedetten szuszogott. Én is. És gondolatban bocsánatot kértem Éva nénitől. Azt mondtam neki egyszer, ilyen nincs is valóságban, amit mi a filmben játszunk! Az a fiú tiszta tökfej, aki így fut egy lány után, én ugyan nem futnék... Hát nem is! Csak fürdetek. Ha ezt Éva néni látná!" A kamaszszerelem bonyodalmairól, meglepő fordulatairól szól ez a kedves, mulatságos történet.

Frances Hodgson Burnett - A ​titkos kert
Évtizedek ​óta kultuszkönyv, amit nagyanyáink és apáink is változatlan érdeklődéssel olvastak, s olvassák a mai fiatalok is. A könyvnek számtalan különféle kiadása jelent meg, filmet is készítettek belőle, manapság is játsszák. Az édes-bús történet központi szereplői: egy zárkózott, árva kislány és egy betegeskedő kisfiú, akik rátalálnak az elveszett Édent felidéző, varázslatos kertre - és egy jó barátra, Colinra. A könyv most új köntösben, de változatlan szöveggel jelenik meg.

Dániel Anna - Az ​együttes
Dániel ​Anna előző regényével, a Karambollal elnyerte a nemzetközi gyermekirodalmi Gorkij-díjat, majd 1983-ban József Attila-díjat kapott. Most megint csak olyan fiatalokat állít elibénk, akik már ott tiblábolnak a felnőtté válás küszöbén. És sérülékenyen, konfliktusokkal küzdve állnak ott. Hol a szülői szeretet hiányzik nekik, hol a túlzsúfoltság gyűlölteti meg velük az otthont, hol az elvált szülők felelőtlen vagy tragikusan megingott élete dúlja fel őket. És megvan nekik egymással is a maguk baja. Mielőtt azonban a többnyire nehezen viselhető, keserves tapasztalatok magányos elégedetlenekké formálnák őket, valamelyiküknek eszébe jut, hogy csináljanak együtt egy színjátszó csoportot, és mutassák be az életüket, az életet a maguk szemszögéből, a maguk tapasztalatai alapján. Hogy milyen nehézségek leküzdésével tudják tervüket megvalósítani, és hogy a megvalósítás mit változtat rajtuk, erről szól a nem mindennapi őszinteséggel megírt, feszülten érdekes regény, melyben a fiatal olvasók, de a felnőttek is gyakran magukra ismerhetnek.

Tadeusz Zimecki - Vakáció ​a kenguruk szigetén
Tadeusz ​Zimecki neves lengyel író, újságíró könyvei méltán váltak népszerűvé hazáján belül és túl. Kamaszokról írott regényében Ausztráliába viszi el az olvasót, ahol könyvének hőse, Wojtek a vakációját tölti. Ez az utazás sok érdekes kalandot, gyönyörködtető élményt és tanulságos tapasztalatokat tartogat Wojtek számára, s nem utolsósorban egy szép és izgalmas szerelem kibontakozását is.

Jens Bahre - Nicky ​és a szerelem
Nicky ​elszontyolodik. Idén valahogy nincsen szerencséje! Új matematikatanárnője igazán olyan idétlenül viselkedik! Három szemtelen tesókája pedig néha kifejezetten agyára megy a mindössze tizenkét éves, helyes, szöszi nővérkéjének. Hát bizony, így van ez, ha anya nélkül marad a család, s a legidősebb testvér nyakába szakad a háztartás gondja. No meg apu kiházasításának feladata is őrá vár ám! Ki hinné, hogy ez bonyolultabb dolog még holmi kitűnő számtandolgozatnál is? Különösen akkor, amikor a fiatal, csinos apu egyszer csak kezd elcsellengeni hazulról. Nicky, ez az álmodozó, de azért okos, talpraesett teremtés nem akar hinni a szemének. Kihez surran be édesapja titkon éjszakánként?! Nos, ezt most nem kötjük senkinek az orrára. Azt sem, hogy milyen fontos tudnivalókra tesz szert a kis csitri, amikor modellt ül festő barátjának, találkozgat Johann-nal, a bölcs útépítővel. Csak annyit árulunk el, hogy oly sok bú-baj közepette még sincs egyedül Nicky, mert padtársa, Jupp, hűséges és ragaszkodó pajtásként mellette áll.

Dénes Gizella - Császármadár
A ​temesi főispán, Szilágyi László eladósorba serdült leánya, Erzsébet nem olyan, mint más úri kisasszonyok. "Nyelve, mint a méh fullánkja, esze, mint hét papé" - mondják róla a várbeliek. Íjjal bánni, agarászni, solymászni úgy tud, akár a férfiak, s még írni-olvasni is megtanult. Nem is adja a kezét akárkinek, vár az igazi ideálra, a nagyra hivatott, vitéz daliára. A legendából kerekített kisregény Szilágyi Erzsébet és a fényes jövőjű törökverő vitéz, Hunyadi János megismerkedésének és szerelmének szép históriáját beszéli el.