Trianon ​titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal...

Romsics Ignác - A ​trianoni békeszerződés
Az ​I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Ha a Magyar Királyságon belül területi és politikai autonómiát élvező Horvátországot is beszámítjuk, akkor a területi veszteség 71 százalékra szökik, a népességé pedig 63 százalékra. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt. A hatalmas veszteségek, a nemzetiségi elv tökéletlen alkalmazása és a kisebbségi sorba került magyarság helyzete miatt a trianoni békeszerződés a magyar történelmi tudat egyik legneuralgikusabb pontjává vált. A napjainkban is tapasztalható érzékenységek mellett erre utalnak a döntés okaival és körülményeivel foglalkozó, nagyszámban burjánzó tévhitek és legendák is. Az először 2001-ben megjelent kis könyvecske mostanáig két kiadást ért meg. A mostani, harmadik magyar kiadás tartalmilag annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy egy dokumentumokat tartalmazó Függelékkel egészült ki.

Nemere István - Az ​út Trianonig
Az ​első fejezet címéből megtudhatjuk, hogy "sosem voltunk egyedül", s számba vehetjük a honfoglalás idején a Kárpát-medencében élt népcsoportokat, illetve azokat a népeket is, akik később érkeztek hazánkba, de beleolvadtak a magyarságba. Megtudhatjuk azt is, hogy már a középkori Magyar Királyságban is szép számmal éltek "idegenek", ennek kapcsán pedig nem csupán a szász városok kerülnek szóba, hanem tudomást szerezhetünk a törzsfők rabnőiről, külhonból érkezett lovagok, udvarhölgyek leszármazottairól, sőt, a "nyugatról idecsődült papok" számtalan gyermekéről is. A továbbiakban arról olvashatunk, miként változtak Magyarország etnikai viszonyai a különböző történelmi kataklizmák, elsősorban a török hódoltság hatására. Nemere István Trianon fő okát mégis a hazájában kisebbségbe került magyarság 18-19. századi elhibázott nemzetiségpolitikájában látja, nem győzi hangsúlyozni a politikai döntéshozók elhibázott lépéseinek következményeit, de azért szót ejt a bécsi udvar, illetve a nemzetiségek jogos vagy ok nélküli magyarellenességéről is.

Raffay Ernő - Szabadkőművesek ​Trianon előtt
Raffay ​Ernő új könyvében egyedülálló módon, kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek történetét, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesüléshez vezettek. A szerző arra is rávilágít, hogy milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változik, alakul át a hazai szabadkőművesség. Kiderül, miért fordul radikális irányba a titkos társaság, illetve miért kezdi meg a küzdelmet a magyar államrend ellen. A 256 oldalas könyv fő fejezetei: Álláspontok a szabadkőművességről; A magyarországi szabadkőművesség kezdetei; A forradalomtól a kiegyezésig (1848–1867); Páholyok és nagypáholyok a kiegyezés után (1867–1886); Az egységes szabadkőművesség létrejötte; A “szellemi szolgaság szervezete”; Az országgyűlés 1910–1911. évi vitája a szabadkőművességről. A könyv szerzője, dr. Raffay Ernő a szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem–Kelet-Európa története szakán végzett. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Országgyűlési képviselő (1989–1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990–1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988–1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a 19–20. századi magyar történelem és a balkáni népek története, főként a magyar–román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története.

Raffay Ernő - Balkáni ​birodalom
Raffai ​Ernő Balkáni birodalom című könyve (A vajdaságoktól a birodalomig átdolgozott, kibővített kiadása)azt a bő fél évszázados folyamatot mutatja be, amelynek során a különböző országokban szétszórtan élő románokat diplomáciával és háborúval - de mindkét módon családrul - egy országban egyesítették. A könyv összefoglalja a régi Román Királyságban (a Regátban) és a Kelet-Magyarországon élő románok politikai, gazdasági, kulturális-művelődési történetét, különös tekintettel a román kormányok és egyes társadalmi szervezetek magyarellenes tevékenységére. E kötetben olvasható először Gróf Tisza István és az erdélyi románok tárgyalásainak története, az eszmecserékkel a magyar miniszterelnök a két nép közötti egyetértést akarta előmozdítani. Ez a román területszerző célok miatt nem sikerülhetett, ezért a Trianont megelőző néhány évtized a magyar-román kapcsolatok végső megromlásának időszaka.

Raffay Ernő - Harcoló ​szabadkőművesség
A ​magyar történelem 19. század végi és 20. század elejei korszakát átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség – küzdelem a katolikus egyház ellen című új könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogy a különféle erők miként szállják meg az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezetet. Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így soha nem látott küzdelemben próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt. Megtudhatjuk, hogy kik állnak a küzdelem élén és a hátterében, kik lesznek a szövetségeseik és azt, hogy a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában. A könyv a Szabadkőművesek Trianon előtt című munka folytatása.

Milotay István - Egy ​élet Magyarországért
Milotay ​István a modern nemzeti sajtó megteremtője az emigrációban írt kiváló művében Horthy személyének és a nevével jelzett korszak jobboldali kritikáját adja, a volt kormányzó emlékiratai kapcsán.

Ismeretlen szerző - Trianon
A ​Nemzet és emlékezet sorozat második darabjaként megjelenő kötet a történelmi Magyarország fölbomlása, a trianoni békeszerződés megalkotása, valamint politikai és szellemi utóélete dokumentumainak gazdag gyűjteménye. Az egykorú források mellett a szakirodalom jellegadó műveinek több évtizedre visszatekintő válogatása, valamint a békeszerződés és a békerevízió kérdéseivel foglalkozó roppant tömegű ideológiai-publicisztikai termés legfontosabb és legtanulságosabb szemelvényei kapnak helyet benne. Végül széles körű annotált bibliográfia tekinti át a témakör forrásanyagát és a kapcsolódó történeti visszaemlékezéseket, valamint az utóbbi években rendkívül megszaporodott és differenciált szempontokat megjelenítő szakirodalmi munkákat.

Gergely Jenő - Gömbös ​Gyula - Politikai pályakép
A ​két világháború közötti időszak ellentmondásos történelmének meghatározó személyisége volt Gömbös Gyula miniszterelnök, akiről politikai pályarajz, elfogulatlan, árnyalt értékelés most jelenik meg először, 45 illusztrációval.

Galántai József - Az ​első világháború
Galántai ​József a 20. század történelmének kiváló ismerője. Könyvében részletesen bemutatja a világháború okait és bőséges teret szentel a nagyhatalmi egyensúlyban a 20. század elején bekövetkezett eltolódásoknak és a politikai-katonai ellentétek kiéleződésének. Áttekinti a világháború előzményeit, többek között a nagyhatalmak fegyverkezését, a Balkán-háborúkat követő politikai átrendeződést, a szövetségi rendszerek végleges kialakítását célzó diplomáciai küzdelmeket. A kötet legnagyobb részét természetesen a világháború események részletes bemutatása és elemzése teszi ki. A könyv azonban nem szorítkozik pusztán a harci cselekmények bemutatására: kitér azok diplomáciai következményeire, elemzi az egyes országokban bekövetkezett politikai változásokat, nagy hangsúlyt helyezve az összefüggések feltárására is. A szerző felhasználja a legújabb kutatási eredményeket is, és bőséges forrásanyaggal támasztja alá megállapításait. A könyvet gazdag térképanyag teszi szemléletessé, a további tájékozódást pedig a fejezetenkénti igen alapos bibliográfia segíti.

Ablonczy Balázs - A ​visszatért Erdély 1940-1944
Ablonczy ​Balázs, a nagysikerű Trianon-legendák szerzőjének legújabb könyve, a magyar történelem egy hihetetlenül izgalmas újabb fejezetéről!" A magyar történettudomány egészen a legutóbbi időkig feltűnően szemérmes volt a terület visszacsatolások időszakának bemutatásában. A román történetírást eközben folyamatosan foglalkoztatta az észak-erdélyi magyar fennhatóság kérdése. A román historiográfiában ugyanakkor kevés figyelmet kaptak a korszak társadalmi mozgásai, a menekültkérdés, a csaknem egymillió erdélyi román életkörülményei, a propaganda kérdései, a nagyhatalmak szándékai vagy a magyar-román viszony valós természete. A magyar történetírásban az elmúlt tíz évben indultak el olyan kutatások, amelyek ennek a négy évnek a történetét igyekeznek feltárni, új megközelítéseket alkalmazva, feldolgozva romániai és magyar levéltárak dokumentumait és más forrásait. Ez a könyv az első kísérlet arra, hogy a korábbi rögzültségektől mentesen, az eddig publikált és nem publikált kutatásokra, valamint a magyar levéltárakban fellelhető szép számú dokumentumra támaszkodva magyarázatot leljünk arra: miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, hogyan próbálta a magyar kormányzat átformálni magyar nemzeti térré, megtartani, és végül hogyan veszett el újra.

Gyáni Gábor - Hétköznapi ​élet Horthy Miklós korában
A ​Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A Kádár-korszakot bemutató kötet után Gyáni Gábor történész könyve a Horthy-korral, a két világháború közötti időszak hétköznapjaival foglalkozik. A kiadvány az 1919-től 1945-ig tartó, mintegy 25 éves korszak köznapi életét tekinti át, színes képet adva ezen időszak munka- és életkörülményiről, lakóhelyeiről, közlekedéséről, sajtóéletéről, családi körülményiről, divatjáról, testápolásáról, táplálkozásáról, bűnözéséről, kultúrájáról, ünnepeiről és sok egyéb témáról. A szöveget korabeli idézetek és nagyrészt eddig publikáltan fotók gazdagítják.

M. Kiss Sándor - Raffay Ernő - Salamon Konrád - Magyarország ​sorstragédiái a 20. században
A ​Magyarország sorstragédiái az Osztrák–Magyar Monarchia korszakától napjainkig tekinti át Magyarország történelmét. A Millennium-korabeli Magyarország, a Monarchia stabil, felfelé ívelő időszak előtt állott – erre utalt a pénzügyileg, gazdaságilag szilárd birodalom: az aranykorona Európa egyik legerősebb fizetőeszköze volt. A felszín alatt azonban ott lapult a megoldatlan nemzetiségi kérdés, aminek elmélyüléséhez hozzájárult az is, hogy a nyomor egymillió embert űzött külföldre – ennyi magyarral lettünk kevesebbek. Aztán a Monarchia darabjaira is hullott, jóval több darabra, mint kellett volna… Innen indul a könyv, hogy aztán a forradalmak, világháborúk, diktatúrák által sújtott ország sorsát M. Kiss Sándor, Raffay Ernő és Salamon Konrád beszélgetéseiből ismerhessük meg. Vélemények ütköznek, új nézőpontok merülnek fel, rejtett összefüggések szálai futnak össze. Könyvünket ajánljuk mindazoknak, akik a (közismert) történelmi tények hátterét is szeretnék megérteni, megismerni.

Szakály Sándor - Trianon, ​honvédség, háború, sport
Több ​mint ötesztendős kutatómunka eredményeit mutatják be Szakály Sándor írásai. A Kárpát-medence egyik legismertebb történésze kiemelkedő alapossággal járja körül a témául választott eseményeket, személyeket; amelyeket, illetve akiket górcső alá véve tisztábban láthatóvá válik a nagy kép, Magyarország XX. századi vérzivataros históriája is. A kötetet olvasva szembesülhetünk Szakály Sándor szakmai hitvallásának helytállóságával: történelmet írni csak harag és részrehajlás nélkül érdemes.

Gyurgyák János - Magyar ​fajvédők
Ez ​a könyv Gyurgyák János magyar eszmetörténeti sorozatának utolsó darabja. Előző kötetei (Zsidókérdés Magyarországon és Ezzé lett magyar hazátok) viszonylag jól behatárolható kutatási területet jártak körbe: a zsidó–magyar együttélés problémáit, illetve a magyar nemzeteszme elágazásait és útvesztőit. Most azonban olyan terepre tévedt, amely a modern biológia-genetika szerint nem létező (emberi fajok közötti különbség), vagy teljességgel vitatott problémakör: etnicitás a történelemben, magyar etnogenezis, etnikai különbségek Magyarországon. De mivel a probléma történetileg és a jelenben is mégis létezik, szólni kell róla. Már csak azért sem lehet erről hallgatni, mert a magyar fajvédelem eszmerendszere és politikai mozgalma túlélte a XX. század harmincas–negyvenes éveit, s túlélte a magyar létező szocializmus korszakát is.

Péter Katalin - Házasság ​a régi Magyarországon
Péter ​Katalin ebben a könyvében azzal a meglehetõsen elterjedt nézettel vitatkozik, miszerint a hagyományos társadalmak tagjai érzéketlen fatalisták voltak. Bemutat nõket, akik boszorkánytól kérik, hogy varázsolja szerelmessé a férjüket, és férfiakat, amint beteg feleségüket látogatják, mert orvosasszonyra bízták õket. Sok forrás adatai alapján írja le a jó házasság társadalmi normájának érvényesülését, valamint ugyancsak sok forrás segítségével a norma sérelmeit. A könyv különös érdekessége az, hogy egyszerre szól hatalmas várak és falusi kis házak lakóiról.

Ismeretlen szerző - A ​honfoglalás korának írott forrásai
A ​kötet mintegy 70, eredetileg arab, perzsa, török, görög, szláv, latin és magyar nyelven írt, a 830-950-es évekre vonatkozó forrás magyar szövegét tartalmazza gazdag magyarázó jegyzetanyaggal együtt.

Ismeretlen szerző - Középkori ​históriák oklevelekben (1002-1410)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tőkéczki László - Tisza ​István eszmei, politikai arca
Tisza ​István személyéről,és életművéről a legutóbbi időkig a "haladó kortársak és utókor" kliséi élnek a köztudatban. Jellemző, hogy bár már elég sokan tudják, hogy ellenezte a háborúz, közkeletű panel az, amely Tisza Istvánt mégis a háborús fanatizmussal azonosítja. Személye az ún. progresszív szemlélet számára még ma is mintegy a "feudális" Magyarország megtestesítője, holott aligha volt nála végiggondoltabban klasszikus liberális (szabadelvű) politikus. Tisza István a valóságban a szélsőséges, a radikális eszmék, a mindent ígérgető illúziós politikusok és értelmiségiek ellenfele volt - de mindig jogállami keretekben és szenvedéllyel áthatott szellemi eszközökkel. Szenvedélyesen szerette hazáját, a történelmi Magyarországot, amelyért minden célszerű lépésre - tehát a folyamatos reálpolitikára ("megalkuvás") is hajlandó volt. Egész életműve a veszélyeztetettség tudatában alakult s az egykori kedvező dualista magyar nemzeti pozíció fenntartását szolgálta. Hívő keresztyénként a személyesen is vállalt szociális gondolat is áthatotta. Kevés nálánál őszintébb híve volt az önkormányzatiságnak.

Antony Beevor - A ​D-nap
A ​D-nap még Sztálint is csodálattal töltötte el. "Az egész háború folyamán nem került sor ehhez hasonló vállalkozásra" - írta Churchillnek. Akik részt vettek a La Manche túlsó partjáról indított invázióban, legyenek katonák, tengerészek vagy repülősök, sohasem fogják elfelejteni a látványt. Természetesen a német védők sem, akiket csak az utolsó pillanatban riadóztattak a normandiai partokon. Ez volt a valaha összegyűjtött legnagyobb inváziós flotta. A vállalkozás nagysága és az aprólékos tervezés példa nélkül álló volt, és bár a hídfőállásokat a tervek szerint sikerült elfoglalni, hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a csata következő fázisa sokkal nehezebb lesz, mint azt bárki gondolta volna. Normandia vastag sövényei a védőknek kedveztek, és a németek, különösen a Waffen-SS hadosztályok ravaszul és kétségbeesett vadsággal küzdöttek. Ahogy egyre mélyebben hatoltak a szárazföld belsejébe, a brit, kanadai és amerikai erők olyan harcokba keveredtek, melyek ádázságukban gyakran felvették a versenyt a keleti fronton vívott ütközetekkel. A veszteségek egyre nőttek, akárcsak a feszültség mindkét oldal parancsnokai között. A harcmezők között vagy a szövetségesek bombázásaiban csapdába esett francia civilek elmondhatatlan gyötrelmeken mentek keresztül. Még a felszabadulás örömének is megvolt az árnyas oldala. A Franciaország északi részén vívott csata nem csak egy generációt jelölt meg, hanem az egész háború utáni világot, és nagymértékben befolyásolta az Amerika és Európa közötti kapcsolatokat. A _D-nap_ eddig mellőzött, új dokumentumokat használ fel fél tucat ország több mint harminc archívumából, és így válik a normandiai csata eddigi legszemléletesebb, legalaposabb beszámolójává. Akárcsak a _Sztálingrád_ és a _Berlin, 1945 - Az összeomlás_ esetében, Antony Beevor magával ragadó narratívája hűen közvetíti a valódi háborús tapasztalatokat.

Müller Rolf - Politikai ​rendőrség a Rákosi-korszakban
Mindannyian ​tudjuk még, mit jelentett az ötvenes években, ha valakiről azt mondták: „elvitte egy fekete autó”, ahogy a ma emberének nem csengenek ismeretlenül az ÁVO vagy az ÁVH betűszavak sem… Ezt hallva mindenki tudja: a kommunista diktatúráról, és annak legfontosabb eszközéről, a politikai rendőrségről van szó. Müller Rolf könyve e szervezet történetét dolgozza fel. A második világháború végétől az 1956-os forradalomig kalauzolja el az olvasót, miközben számos közszájon forgó fogalmat tisztáz. Sorra veszi a különböző elnevezések alatt működő titkos nyomozó szerveket, az átalakítások mögött meghúzódó okokat. Elbeszéli az államvédelem évekig első számú vezetőjének, Péter Gábornak az élettörténetét, bemutatja kevésbé ismert riválisát, segítőit, és pozíciójának örököseit. Szemléletes példákat hoz a Rákosi Mátyás és szűkebb köre által gyakorolt „kézi irányításra”, amelynek során még a felejthetetlen helsinki olimpia és a magyar-angol labdarúgó mérkőzés is előkerül. A kötetből természetesen nem maradhatnak ki az ügynökök és a besúgók sem: a hálózat működésén és a titkos technikákon túl az érdeklődő megismerheti azt is, hogy kikből szervezték a hivatásos állományt, bepillanthat mindennapjaikba, és végigjárhatja azokat a helyszíneket, amelyek valamilyen módon a magyar politikai rendőrség legsötétebb évtizedéhez kötődtek.