Általános ​szociológia

Ismeretlen szerző - Társadalmi ​Riport 2008
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Christopher Lasch - Az ​önimádat társadalma
Nem ​csak elemző szociológiai és pszichológiai tanulmány ez a könyv, hanem szenvedélyes kiáltvány, az oly sokféle jelenségvilágot mozgató lényeget is megérző és érzékeltetni is képes érzékeny esszé – az egyénről, a családról, a munkahelyről, az iskoláról, a nemek és nemzedékek viszonyáról, mondhatni az egész XX. század végi Amerikáról. Arról a világról, amelyben a nálunk is oly népszerű mai amerikai regények játszódnak, s amelyről eddig vagy csak egy-egy önmagában értelmezhetetlen s ezért furcsa és rikító napihír vagy csak az irodalom tudósított a maga bármily hiteles, de mégiscsak áttételes eszközeivel. Chrisopher Lasch enciklopédikus tanulmánya – amely egyetlen jelenség köré csoportosítva (de korántsem egyetlen okra visszavezetve) veszi sorra az amerikai társadalomnak az egyén pszichológiájáig hatoló bomlástüneteit – számunkra mindenekelőtt „háttérolvasmány”, kommentár, amely azonban nemcsak összegzi, hanem egyúttal bővíti és értelmezi is szórványos ismereteinket. Bár némelyik érve, okfejtése bizonyára vitatható, Lasch mondanivalójának lényegét mégis hitelesítik szemünkben az egész mai amerikai irodalom java alkotásai.

Ismeretlen szerző - Megismerés ​és elfogadás
Ez ​a megközelítésében és a tárgyalt módszerek szempontjából is újszerű kötet a kisebbségben élő gyerekek oktatásának nehézségeire és lehetőségeire hívja fel a figyelmet. A három nagyobb egységre tagolódó könyvben jól megfér egymás mellett a pszichológus, a szociológus, az elméleti és a gyakorló pedagógus vagy akár az irodalomtörténész írása is. Az első részben olyan általános pedagógia problémákat járnak körbe a szerzők, mint például az értékek, az erkölcsi nevelés vagy a multikulturális nevelés kihívásai napjainkban. A második rész a hátrányos helyzet, a kirekesztés, az óvoda és a család kapcsolatát és az ebből leszűrhető pedagógiai következtetéseket fejtegeti. A harmadik egység kifejezetten romológiával, a cigány emberekkel kapcsolatos társadalmi- és pedagógiai kérdésekkel foglalkozik.

Antos Balázs - Fiáth Titanilla - Határsávok
Regionális ​tanulmányainkat azzal a céllal adjuk ki, hogy segítsék az új tudományos eredmények vitáit és terjedését. A publikációk a szerzők véleményét tartalmazzák, amelyért maguk a szerzők vállalnak felelősséget. E tanulmány megjelenését az ELTE BTK Szimbiózis Alapítványa, és az MTA Politikai Tudományok Intézetének segítsége tette lehetővé. Kiadásához az OTKA T 035241 számú kutatási keret biztosított anyagi hátteret. A szerzők az ELTE és a Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ támogatását élvezték. A kiadvány első kötete annak a sorozatnak, amely a térség más településein készült kutatásokat is be kívánja mutatni. A kutatás szakmai irányítói Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor voltak. Kiadni, másolni csak a szerzők engedélyével és az MTA Politikai Tudományok Intézetének hozzájárulásával lehet.

Lévai Katalin - Széman Zsuzsa - Társadalmi ​trigonometria
Az ​1989-es politikai átalakulás Magyarországon felmérhetetlenül összetett folyamatokat indított el, amelyek alapjaiban változtatják meg a társadalmat. Laboratóriumban élünk, ahol a kísérleteket önmagunkon végezzük el és nem tudjak pontosan, hogy munkánk milyen eredményt hoz. A gyorsan változó állapotról a szociológus talán csak pillanatfelvételeket készíthet, ám e képek gyakran sokatmondóak és konkrét tartalmuknál többet árulnak el a valóságról. Lévai Katalin és Széman Zsuzsa megvizsgálta a nemzetközi szakirodalomból ismert jóléti háromszög magyar változatát és e szakadatlan mozgásban lévő, mind összetettebb "síkidom" főbb összetevőinek számbavétele után kiragadta a jótékonyság, a segítségnyújtás önkénteseinek sokasodó táborát. A szerzők bemutatják, miképpen szerveződött meg és nőtt rekord idő alatt országossá a Máltai Szeretetszolgálat, hogyan alkalmazkodott a pillanatnyi szükségletekhez, lett a jóléti szféra legdinamikusabb segítője. Az új szervezet mellett a szerzők a régiek közül a Magyar Vöröskereszt szerepváltozását, átalakulásának nehéz pillanatait ismertetik, majd közreadják a voluntáris szféra harmadik jelentős szereplője, a Soros Alapítvány magyarországi történetét. A három szervezet közös tulajdonsága, hogy számottevő külföldi erőforrásokat tudhat maga mögött. A társadalom az alulról jövő kezdeményezések révén kezdte meg önszerveződését, a gyengébbek, a hátrányos helyzetűek védelmét, segítését. A régi és az új egyházak karitatív szolgálatai, a különböző alapítványok és világi szerveződések a civil társadalom fontos építőkövei. A jóléti háromszögben azonban az állam egykori dominanciájának helyét más szereplők még nem töltötték be, e szerveződések ígéretesek, de a társadalmi gondoskodás egészét nem képesek magukra vállalni. Erre figyelmeztet következtetéseiben Széman Zsuzsa és Lévai Katalin.

Ismeretlen szerző - Magyarnak ​lenni
A ​Magyar Hírlap szerkesztősége sajtónk történetében példa nélküli vállalkozásra szánta el magát. Munkatársaink felkeresték a külföldön élő magyarság több száz, ha ugyan nem több ezer neves és "névtelen" képviselőjét. Hónapokon át járták a magyar közösségeket, házakat és templomokat Pozsonytól Pittsburghig, Sepsiszentgyörgytől Tel-Avivig, hogy megkérdezzék és egyben megérezzék, mit jelent a nyolcvanas évek végén a határokon túl, vagy éppen az óperencián túl, nemzetiségi státusban vagy "szórványként" magyarnak, magyar származásúnak lenni. Mit jelent ez az állapot a külföldön rekedt, a külföldre szakadt, vándorolt, menekült, esetleg szökött magyarok, valamint gyermekeik és unokáik számára.

Huszár Tibor - "Nem ​középiskolás fokon..."
"... ​a felsőoktatási rendszeren belül nem érvényesül a minőségi szelekció: mind az oktatók, mind a hivatalos szervek azt tekintik a felsőoktatási rendszer alapfunkciójának, hogy a bejutott, a 'keretszámokat kitöltő hallgatóanyag' biztosítsa az ország 'szakemberellátását'. A tanulmányok megszakítása ezen értékszempontok szerint abszolút kudarcnak, a diploma megszerzése pedig alapvetően kielégítő eredménynek minősül, függetlenül attól, hogy a diploma milyen szintű tudást, készségeket, hivatástudatot szentesít..." "... már a pályakezdés első mozzanata, az elhelyezkedés is feszültség forrása, mivel a munkába állás rendjét szigorúan szabályozó intézkedések ellenére sincs biztosíték arra, hogy a munkáltatók valóban az arra érdemes és nem az összeköttetéssel rendelkező hallgatókat alkalmazzák. Ugyanakkor egyes pályákon az álláskínálat korlátai és a pályakezdők munkahely-változtatását gátló adminisztratív intézkedések következtében a végzősök jelentős hányada olyan állások betöltésére kényszerül, amelyek a munkafeltételek, egzisztenciális tényezők és egyéb okok miatt nem felelnek meg egyéni törekvéseiknek..."

Bőhm Antal - A ​XX. századi magyar társadalom
A ​könyv elsősorban politológia szakos hallgatók számára készült, de fontos ismereteket nyújt azok számára is, akik valamilyen módon érdeklődnek a politológia iránt. Az egyetemi tankönyv kitűnő elemzést ad századunk társadalomfejlődéséről, alapos háttérinformációt nyújt a magyar rendszerváltás strukturális változásainak megértéséhez. Bemutatja, hogyan alakult át az egykori pártállam társadalmi szerkezete és milyen tendenciák jellemzik a mai állapotokat. Foglalkozik a népesedési tendenciáival, a társadalom egészségügyi és kulturális helyzetével, a társadalmi mobilitással és a nem politikai jellegű szerveződésekkel is.

Ismeretlen szerző - Művészetszociológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szalai Erzsébet - Az ​első válaszkísérlet
Nem ​először teszek kísérletet a létezett szocializmus mint „leghosszabb közelmúltunk" tudományos igényű megközelítésére. Mostani vállalkozásom közvetlen motivációja az Eszmélet című folyóiratban a témáról örvendetes módon megindult diskurzushoz kötődik; Szigeti Péter gondolatgazdag vitaindító tanulmánya késztetett arra, hogy újfent végiggondoljam és csokorba szedjem a tizennégy éve felbomlott rendszerről megfogalmazható téziseimet. Az ebből született (már napvilágot látott) válaszcikk elkészítése közben egyre határozottabban éreztem, hogy gondolataimat egy nagyobb terjedelmű írásban bővebben, árnyaltabban és sokoldalúbban is ki kell fejtenem. Ennek a vállalkozásnak az eredményét tartja most kezében az olvasó. Munkám egyszerre volt könnyű és nehéz, hiszen alapvető szocializációm a létezett szocializmus rendszerében ment végbe, és eddigi életem nagyobbik része is ehhez a történelmi korszakhoz kötődik. Sok szép emléket őrzök, de két igen megrázó és meghatározó élmény is ért: kommunista édesapámat az 1960- as évek elején koncepciós vádak alapján a szemem láttára hurcolták el, majd a demokratikus ellenzék melletti nyílt kiállásom következtében az 1980-as évek elején magam is szembekerültem a hatalom megtorló gépezetével.

Werner Bergmann - Pierre Bourdieu - Norbert Elias - Martin Kohli - Edward P. Thompson - Időben ​élni
Az ​idő kérdéskörét a magyar társadalomkutatás eleddig meglehetősen mostohán kezelte. A kötetbe felvett tanulmányok mintegy leltárát nyújtják azoknak az eszme-, mentalitás- és társadalomtörténeti, valamint szociológiai problémáknak, amelyekkel az „idő" fogalmának sokarcúsága - az egyén számára meghatározó, külsőbelső életkeret, a társadalmi történések lefutásának mérhető, kiporciózható közege, az egyéni és közösségi identitást meghatározó előtt/után vonatkoztatás támpontrendszere stb. - megragadható. Az összeállítás az egyes értelmezési keretek empirikus és elméleti ábrázolásával, az időértelmezések kulturális eltéréseinek láttatásá-val azokat a mentalitásbeli különbségeket is elénk tárja, amelyek a világ kétségkívül egységesedő kommunikációs rendszerén a legnagyobb rést ütik. - A kötet szerzői: Norbert Elias, Pierre Bourdieu, Edward P. Thompson, Werner Bergmann és Martin Kohli.

Ismeretlen szerző - Tiszta ​sorok
„Mindannyian ​találkozunk azzal a közvélekedéssel, mely szerint a piszkos ember, a rendetlen porta, a takarítatlan lakás gyanút kelt. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a piszkot, a rendetlenséget elítéljük, sőt valósággal erkölcsi fogyatékként minősítsük. Itt az ideje annak, hogy ennek a már-már előítéletnek is felfogható vélekedésnek a történetét is megvizsgáljuk, illetve a tisztaság–tisztálkodás fogalomkörét több szempontból is körüljárjuk”- olvasható a „Meg is mosakodjál” című tudományközi konferencia felhívásában. A tanácskozás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2006 augusztusában nyílt azonos című kiállításához kapcsolódva több szervezet és intézmény összefogásával valósult meg, ahol néprajzkutatók, szociológusok és történészek tartottak előadásokat a legkülönbözőbb, tisztasággal, tisztálkodással kapcsolatos témákban. A nyitó előadásokban Verebélyi Kincső a nemzetközi kutatást, Kapitány Ágnes és Gábor szociológusok a tisztaság-szimbólum történetét és a jelenkori tisztaság-felfogás szimbolikus jelenségeit tekintették át. Nemcsak a szakemberek, hanem a nagyközönség számára is izgalmas olvasmányok lehetnek az előadások e kötetbe szerkesztett írott változatai. A tanulmányok között a régebbi korok köztisztasági viszonyairól, fürdő kultúrájáról, tisztálkodási szokásairól, szappanfajtáiról szóló írások mellett bőségesen találunk jelenkori néprajzi gyűjtéseken alapuló munkákat is, például a takarításról, a hulladék kezelésről, a mosásról, a mosogatásról, illetve a testápolási szokások változásairól.

Albert Fruzsina - Dávid Beáta - Ha ​elszakad a háló
A ​koldusok és a hajléktalanok látványa mindennapi életünk állandó kísérőjelenségévé vált. Noha naponta találkozunk a hajléktalanokkal, a közismertség korántsem társul nyilvánossággal. A tömegkommunikáció - elsősorban a televízió - szinte tabuként kezeli a témát. Ez a bizonytalanságot és veszélyérzetet egyaránt kifejező magatartás a politikai élet hivatalos szereplőinél is megnyilvánul. A két fiatal szociológus könyve sok tekintetben bátor, a maga nemében úttörő vállalkozás. A több mint kétezer hajléktalannal készített interjú segítségével, az eltérő helyszínek számbavételével, a hajléktalan populáció megszólaltatásával olyan adatbázist alakítottak ki, amely eddig kevéssé ismert vagy ismeretlen összefüggések tanulmányozására nyújt lehetőséget. "Tanulmányunk célja, hogy rámutasson a személyes kapcsolatok meglétének és minőségének kitüntetett szerepére a hajléktalanná válás komplex és sok tényező által befolyásolt folyamatában, és a rendelkezésünkre álló nagy elemszámú adatbázist tudományos, statisztikai módszerekkel elemezve az eddigi, magyar hajléktalansággal kapcsolatos tudásanyagot új ismeretekkel egészítse ki." Neményi Mária Dávid Beáta

Eric Klinenberg - A ​magam útján
Elképesztő ​statisztikákkal, eredeti adatokkal és egyedül élő emberek életteli portréjának segítségével Eric Klinenberg, a népszerű szociológus megcáfolja a hagyományos gondolkodást, és tiszta vizet önt a pohárba azzal kapcsolatban, hogy az egyedülállók egyre nagyobb száma hogyan változtatja meg a társadalmat, amelyben élünk. Klinenberg megmutatja, hogy az egyedülállók – akár még a húszas, vagy már a nyolcvanas éveiket tapossák – különösen aktívan vesznek részt az országos és a helyi közösségek életében. Bizonyított tény, hogy azok, akik társ nélkül élnek, jobb testi és szellemi egészségnek örvendenek, életmódjukkal pedig jobban óvják az élő környezetet, mint a párkapcsolatban vagy családban élők. Több, mint 300 mélyinterjú tapasztalataira építve, Klinenberg megdöbbentő eredményeket oszt meg az olvasóval a baby boom óta történt legjelentősebb demográfiai váltásról, és meglepő információkkal szolgál e korszakos változás előnyeiről.

Ismeretlen szerző - Felelősség
Nem ​sok olyan fogalma van erkölcsi gondolkodásunknak, amelyet többet emlegetnénk, mint a felelősségét. Austin, Hart és Feinberg mesteri elemzéseit közreadó válogatásunk annak a sorozatnak az első kötete, amely remélhetőleg élesebbé teszi képünket a filozofálásnak arról a módjáról, amelyet "oxfordinak", "oxfordi stílusúnak" nevezhetünk Magyarországon is, legalább A szellem fogalma, Altrichter Ferenc nagy jelentőségű Ryle-fordításának megjelenése óta. A sorozat tervezett első kötetei - Felelősség, Büntetés, Jogok, Szabadság - az erkölcsi gondolkodás filozófiai tanulmányozásának köréből mutatnak be alapvetően fontos témaköröket. Nem csupán földrajzi, de szellemi értelemben is eltávolodunk azonban esetenként Oxfordtól, mivel a sorozatnak van egy sajátos célja is: érzékeltetni akarja a társadalmi szerződés John Rawls által kialakított filozófiájának oxfordi alapjait. Ez az oka annak, hogy Rawls utolsó, életében megjelent könyve és a társadalmi szerződés gondolatának bemutatása is része lesz sorozatunknak. A kötetek célja és jellege mindazonáltal szorosan kapcsolódik Oxfordhoz, az európai kultúra, illetve a filozófia nyelvi fordulatának híres egyetemi központjához, hiszen mindenki tudja a filozófiai érdeklődésű olvasók körében, milyen nagy szükség van nálunk is az Oxford Studies válogatásaihoz hasonló segédkönyvekre.

John Rawls - A ​népek joga
"A ​népek joga olyannak veszi a nemzetközi politikai világot, amilyennek látjuk, és azt vizsgálja, hogy milyennek kell lennie egy elfogadhatóan igazságos szabadelvű nép külpolitikájának. E külpolitika taglalásához a jó berendezkedésű népek két fajtáját tárgyalja, a szabadelvű demokráciában, illetve a tisztességes hierarchiában élőkét. Vizsgálódása kiterjed továbbá a jogsértő államokra, illetve a kedvezőtlen feltételektől szenvedő államokra is." "A közös gondolkodás eszméje szerves része a népek jogának is, amely a társadalmi szerződés eszméjét terjeszti ki a népek társadalmára. A népek joga azokat az általános alapelveket fekteti le, melyeket szabadelvű, illetve nem szabadelvű (de tisztességes) társadalmak egyaránt elfogadhatnak, s melyeket egymással szemben tanúsítandó viselkedésük követelményeként el is kell fogadniuk. Azért akartam tehát egy kötetben megjelentetni a két munkát*, mert együtt összegezik arra irányuló gondolataimat, hogy miként élhetnének békésen egymás mellett egy igazságos világban elfogadható gondolkodású emberek, illetve népek." "Tegyük fel, hogy egy szép napon - mint a Dalai láma tisztelői szerte a világon sokan szeretnék - Tibet felszabadul. Hogy e szabad Tibet békésen törekedne céljai előmozdítására. Hogy ugyanúgy, mint Kazanisztánban, amelyet Rawls egy tisztességes nép nem demokratikus, hierarchikus társadalmának gondol el, a tibeti vallásszabadság sem lenne egyenlő lelkiismereti szabadság, de senkit sem üldöznének katolikus vallása, kínai származása vagy kritikus gondolkodása miatt." (Krokovay Zs.) * Kötetünkben, akárcsak az eredeti angol kiadásban, szerepel a Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez című tanulmány is.

Mályusz Elemér - A ​középkori magyarság település- és nemzetiségpolitikája
Mályusz ​szerint a középkori magyar királyság első két évszázadát tulajdonképpen asszimiláló politika jellemezte, ... csupán a 13. századtól történt változás, midőn a királyi birtokok adományozások révén az uralkodói hatalom rovására megerősödött magánbirtokosok kezébe kerültek. Ekkor a széttelepítő politikát az idegen népek koncentrálásának politikája váltotta fel, ... A következő két évszázadban ismét módosult a magyar királyi nemzetiségpolitika, mikor is a nem-magyar népek egy része tényleges autonómiát nyert.

Mályusz Elemér - Az ​erdélyi magyar társadalom a középkorban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Tanulmányok ​a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből
Ez ​a szöveggyűjtemény kezdő lépés azon az úton, hogy valamikor majd a magyarországi nemzeti-etnikai kisebbségekről, köztük a cigányságról való ismeretek a nemzeti tananyag részévé váljanak. A cigány gyermekek kulturális sajátosságai, nagy száma és speciálisnak tűnő iskolai problémái különösen indokolttá tennék, hogy a pedagógusok minél előbb olyan megbízható ismeretekre tegyenek szert, amelyek a munkájukat segítenék.

Várnai Györgyi - Kovách Imre - Kolosi Tamás - Utasi Ágnes - Róbert Péter - Bokor Ágnes - Egyenlőtlen ​helyzetek
A ​társadalmi szerkezet elemzése Magyarországon a hatvanas évek eleje óta a viták kereszttüzében áll. Az osztálykülönbségek szerepe és jelentősége, a Sztálin nevéhez fűződő "két szövetséges osztály plusz egy réteg" séma meghaladásának igénye, a tulajdon, a munkamegosztás, a képzettség, a területi és anyagi különbségek jelentősége az egyenlőtlenségek generálásában, a szocialista fejlődés nivelláló hatása, illetve új társadalmi egyenlőtlenségeket is létrehozó jellege, a hatalom értelmezése, illetve a vezetők és az értelmiség hatalmi részesedése, a redisztribúció, illetve a piaci mechanizmusok szerepe az újratermelésben, e címszavakban foglalhatjuk össze a részben máig tartó viták főbb tartalmi csomópontjait.