Hartay Csaba térképet rajzol a belső évszakokhoz. Az emlékekhez. A versek beszélője az idő fogságában vergődik: egyik évszakból a másikba vetődik, a megnyugvás csupán pillanatokra jön el. Zaklatott és szép körforgás. Az ismétlődés idegensége. Mint ugyanabban a tájban találkozni másik önmagunkkal – a fiatalabbal, az idősebbel. Aki beszél, az identitását keresi, a folytonosságot: “Testem avar, ereim alkonyi égre meredő ágak.” Negyvenévesen hol visszanéz, hol előrenéz, menekül a megérkezés elől. A kötetben, akár a versvilágon túli valóságban, ismétlődnek és visszatérnek az évszakok. Repetitív zene ez.
Kapcsolódó könyvek
Viola Szandra - Léleksztriptíz
Kötetem olvasásakor a fokozatosságot tartanám igen fontosnak, hiszen azt szeretném, ha könyvem olvasása olyan lenne, mint a kibontakozó szerelem. Ha fokozatosan alakulna ki az intimitás Olvasóm és költője között.
Azt hiszem, ez a fokozatosság teremtheti meg az olvasás leghasznosabb gyümölcsét, azt ugyanis, hogy miközben egyre többet ismersz meg belőlem és rólam, verseim által magadra ismersz, magaddal szembesülhetsz. Az érzékiség helyes használata, valódi megélése és megértése komoly belső munka, felelős önteremtő folyamat során juthat birtokunkba. Őszintén hiszem, hogy a megismerés minden művészi aktusa különleges élményt és valódi lelki gazdagodást nyújt.
_Viola Szandra_
Kányádi Sándor - Kányádi Sándor legszebb versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Csoóri Sándor - Csoóri Sándor legszebb versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Jenei Gyula - Mintha ugyanaz
Jenei Gyula költészete harminc éve formálódik, a kezdeti próbálkozások és a kiforrott versek között azonban nemcsak időben nagy a különbség. A válogatott kötet nem időrendben, hanem tematikusan foglalja magába az eddigi életmű legsikerültebb darabjait; külön fejezetet alkotnak a hosszúversek (Hajnali éberség, Az időben rend van, Extraszisztolé, Ha kérdenéd, Nem vidám, nem szomorú), illetve a hosszabb ciklusok (Fekete-fehér, Egy érzés leltározhatatlansága).
Horgas Béla - Mammutfogak
Létra: a gyermekkorból a felnőttlétbe, a mitikus mesék bozontjából a realitásba vezet Horgas Béla új kötete, amelyben versek, prózaversek, ritmus szövegek és novellák sűrűsödnek egyetlen egésszé. A múlt: az ötvenes évek, a somogyi gyermekkor kísértetekkel, képzelt és valódi rémtörténetekkel zsúfolt világa. Térben és időben csapongva, egymáson áttűnő, a jelenig ívelő emlékképekkel kíséri, keresi önmagát.
Tőzsér Árpád - Erről az Euphorboszról beszélik
A versválogatás szemléletesen tükrözi az idén 80 éves Tőzsér Árpád költői pályáját, líránk egyik legizgalmasabb kísérleti műhelyének alakulását.
Bereményi Géza - Versek
Bereményi Géza régi és újabb versei úgy találkoznak e kötet terében egymással, ahogyan Antoine szokott összeakadni Desirével a városban: régi ismerősök, örökös albérlők, korszakok között korszerűtlenül elmélkedő önkéntes bohócok szólítják meg egymást, és persze minket. Ám nem csak arról van szó, hogy Bereményi egyszerre tűéles és szürreál dumái, kultikus és nemzedékalapozó szállóigéi velünk maradnak. A Nagy utazás során nem csak Krakkóba szól a vonatjegyünk.
A kötet öt, markánsan kialakított ciklusában a versek többletjelentései, hangsúlyai és asszociációi lesznek a meghatározók. Szikrák a szélben. Mellékzörejekre helyeződik nagyobb hangerő, háttérfigurákra erősebb fény. Így kap helyet a kötetben egy szubjektív lírai önéletrajz, egy geometriai alakzatokban gazdag szerelemtérkép, a rendszerváltoztatásokat kifigurázó jelentörténeti tabló és a Bereményi-mitológia hőseinek színes panoptikuma.
A Magvető Kiadó ezzel a kötettel köszönti a hetvenéves Bereményi Gézát.
Restár Sándor - Kölcsönkért alázat - Válogatott versek
Restár Sándor (1952, Budapest)a kortárs líra sajátos hangú alkotója. Rendhagyó életútja során sokféle szakmát megjárt, végül 1990-től szellemi szabadfoglalkozású. - Nem irodalmár, par excellence költő: virtuóz nyelvi játék és személyes sorsköltészet paradox egysége formálja megkapó olvasmánnyá életművét. (Vasy Géza)
Kapitány Gábor - Hótűznéző
A szerző utóbbi négy évben született versterméséből összeállított válogatást tart a kezében az olvasó. A kötetet alapvetően az élet/halál alapkérdéseivel és a mai társadalom elembertelenedő viszonyaival való szembenézés, a korkérdések egyetemes szintre emelésének igénye és a minden ember életében meghatározó személyes alapviszonyok mély átélése jellemzi. Gondolati líra, melynek filozófiája elsősorban a magyar nyelv filozofikus természetének kibontásából táplálkozik. Alaptémái az élet/halál, a szerelem, az apa-fiú kapcsolat, a transzcendencia, a világ szépségeinek felmutatása. Főbb jellemzői a mélyen megélt társadalomismeret, a pszichológiai érzékenység, a holisztikus látásmód, egyetemes összefüggésekben való gondolkodás, a rendkívül pontosra csiszolt, tömör szóhasználat és a nyelvi játékosság. Eddigi olvasói az egyes versek katartikus hatásán kívül arról a meglepetésről számolnak be, amelyet a versek líraiságának és filozofikusságának, a kontemplatív és szenvedélyes mozzanatoknak feszültsége okoz. Az egyedi hangot szándékos, a dekonstrukcióval szembeforduló visszatérés jellemzi egyfajta klasszikához, a szépség igenléséhez és zeneiséghez.
"Mély, derengő fényű, rejtelmes világ. Szomorúság, remény, áhítat. Lázadás, elfogadás, megbocsátás. Kérdések. Válaszok. Csend. Idő és időtlenség. Soha meg nem nyugvás. Oldódás. Titokzatos, vonzó világ." - (Hankiss Elemér)
Kapitány Gábor szociológus, kulturális antropológus, az MTA doktora, a MOME egyetemi magántanára, feleségével, Kapitány Ágnessel több mint húsz társadalomtudományi könyv és számos tanulmány szerzője. Regénye (Tizenkét evangélium) bekerült a Tarján Tamás szerkesztette 303 magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz című válogatásba.
Imre Flóra - Még tart a könnyűség
Imre Flóra (Budapest, 1961. június 1.) költő, műfordító, tankönyvíró, klasszika-filológus.
Az ELTE BTK magyar-latin-ógörög szakán végzett 1985-ben. A budapesti Eötvös József Gimnázium magyar-latin szakos tanára (1999-től 2009-ig igazgatóhelyettese), az ELTE BTK és a PPKE vezető tanára. 2008-tól az ELTE Ókortudományi Doktori Program doktorandusza, kutatási területe az Augustuskor lírája. Műfordítások: Horatius, Lucanus. 2007-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, 2009-től az irodalmi osztály elnöke.
- Díjak:
1986 Zoltán Attila-díj
1987 Hidas Antal-díj
1990 Füst Milán-díj
1991 Déry Tibor-díj
1991 és 1996 a Soros Alapítvány költői ösztöndíja
1997 Graves-díj
2002 József Attila-díj
2008 Vas Istvá-díj
2012 Déry Tibor-díj#
- Verseskötetek:
Az Akropoliszra néző terasz, 1986
Merőleges idő, 1992
Rondó, 1992
Rejtőzve élünk, 1995
A szép kötélverőné újrakezdi, 1998
Nem tart soká, 2004
A hegyről lefelé, 2009
- Egyéb művek:
1994 Verstan
2006 Tóth árpád válogatott versei
A kiadvány Imre Flóra válogatott és új verseit tartalmazza.
Dénes György - A tüsszentős király
Dénes György gyerekverseit tartalmazó válogatás, mely művészi elrendezésben, levegősen szedve és Rácz Noémi ihletett színes rajzaival díszítve, a kötetcímadó versen kívül kereken két tucat gyermeklírai darabbal örvendezteti meg a 8-10 éves gyerekolvasókat. Csupa dallam, csupa ritmus a dénesi gyermeklíra; groteszk-mókás mesefordulatokkal varázsol mosolyt a kicsik arcára, akik megismerkedhetnek az üvegkastélyában szénanáthától szenvedő fejedelem mulatságos történetével (A tüsszentő király), remek helyzetképekben (Megjöttek az unokák), portrékban lelhetik kedvüket (Miska bácsi, a pék; Nagyapa a tévé előtt). Költői képek festik meg számukra az évszakokat (Szerelmes fák; Csudajó nap). Különösen szépek a színek inspirálta versek (Kék vers; Sárga vers; Zöld vers), melyekben lüktet az élet sokszínűsége, és a sorokból kicseng az életöröm.
Fellinger Károly - Jancsi és Juliska
Fellinger Károly legújabb felnőtteknek szóló verseposza.
A Jancsi és Juliska könyv 94 új verset tartalmaz.
A kiadvány az AB Art Kiadó műhelyében jelent meg.
Fellinger Károly Pozsonyban született 1963. november 20-án. A felvidéki magyar költő, helytörténész munkásságát 2010-ben és 2011-ben Arany Opus-díjjal jutalmazták.
Első önálló verseskötete az 1991-ben megjelenő Áramszünet, ezt követte az 1996-ban kiadott Csendélet halottakkal. Az Égig érő vadkörtefák (1997) című kötetében Mátyusföld mesekincsét, hiedelemvilágát dolgozta fel prózában és versekben. A 2004-ben kiadott Fészek az égen című verseskötetét, 2006-ban a Fűhárfa, 2008-ban a Szélkergető, kerek köpeny gyermekversei követték. A 2009-ben megjelenő Hajléktalan búzavirág. Mátyusföldi mondák és hiedelmek kötetében Mátyusföld mese- és hiedelemvilágát jeleníti meg. 2010-ben két gyermekverskötete jelent meg, a Dióbölcső, mákfejcsörgő és a Mákom van. Csomagmegőrző című válogatáskötete 2011-ben jelent meg. Rész és egész című 2012-ban megjelent kötete 2004 és 2012 között írt verseinek válogatása. Szintén 2013-ban jelent meg Az alázat, illetve gyerekvers kötete, a Morzsabál. Idén pedig gyerekvers-válogatása: a Csigalépcső.
Fodor Ákos - Szó-Tár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Térey János - Őszi hadjárat
A kortárs magyar költészet kiemelkedő alkotója harminc év versterméséből komponálta meg az Őszi hadjárat gyűjteményét, melyben egy kötetnyi új alkotását is közreadja.
Kikerült az eredeti kötetekből néhány vers, másokat a szerző alaposabban átdolgozott, lenyesegetve a fiatalkori útkeresés bizonytalanságait, helyenként az egyes kötetszerkezetek is változtak.
Az életműben kezdettől fogva épülő mitologikus tér, akár debreceni, akár budapesti vagy drezdai helyszínekkel, az imponáló formakészség és formai tudatosság, a lírai világ határozott epikus ívekre feszülő megkomponálása, a múlt és a jelen összecsendítése, olykor drámai, olykor érzelmesebb dinamikájú ütköztetése, a legkülönbözőbb nyelvi regiszterek megszólaltatásának elegáns nemegyszer ironikus, szatirikus könnyedsége Térey Jánost a kortárs magyar líra megkerülhetetlen szerzőjévé emelte. Az Őszi hadjárat eddigi lírai művének méltó összegzése
Fodor Ákos - Gyöngyök, göröngyök
Fodor Ákos (1945-2015)
HÁLA
Köszönöm,
hogy köszönöm.
Csukás István - Évszakom a szerelem
Csukás István Kossuth-díjas költő versválogatása meglepetés értő olvasóknak is, a kötet a nő-férfi viszonyról szól, a férfi-lét, a nő-férfi kapcsolat finom, rezignált-átélhető ámulatáról. A nő-férfi viszonyt nem csak a szerelmes versek mondják ki, a nőhöz vezető út része a férfi önmagával való párbeszéde, világ-látása is. A kiteljesedés: a nő. Ez a kötet az út, a párbeszéd, a vágyakozás, a szenvedély, az elszakadás, a múlandóság verseinek füzére.
A kötetben a versek egymáshoz, illetve a grafikákhoz való viszonya is szerkesztési elv. P. Szathmáry István rajzai vizuális kiteljesedései, toldalékai a költő sorainak, olykor rést, kaput nyitnak a befogadáshoz is.
A versek két színész: Pálos Hanna és Elek Ferenc hangján bűvölnek el, szólalnak meg, teljessé téve a befogadást, a lenyűgöző élményt.
Csoóri Sándor - Breviárium
Az induló Breviárium sorozat elsősorban fiatalokhoz kíván szólni. Huszadik századi irodalmunk olyan kiemelkedő alkotóit mutatja be műveik és azok szemelvényei segítségével, akik bármiféle iskolai oktatástól függetlenül magyarságképünk törzsanyagához tartoznak. Az első kötetben Csoóri Sándor (1930) verseinek, esszéinek válogatása kap helyet, Csoórié, aki fokozatosan vált szellemi életünk központi alakjává, s aki legteljesebben vehette át Illyés szerep- és feladatkörét: a nemzeti költőét, akinek dolga sohasem csak a költészetben akad. A kötetet pályaképelemzés és bibliográfia egészíti ki.
Fellinger Károly - Rész és egész
Fellinger Károly a sűrítés, a kihagyásos versbeszéd, a paradoxonok mestere. Néhány sorban is tud feszültséget gerjeszteni, s nem kevés energiát felszabadítani. A gyógyulás útján, a Nyikita Mihalkov gépzongorája, az Újabb szimering, az Angyaltövis, az XXL és több más verse is arról tanúskodik, hogy szerzőjük nagyon jól tudja, miképpen kell egy igazi költőnek a nyelvet használni annak hétköznapi-pragmatikus tartományán túl. (Grendel Lajos)
Fellinger Károly - Kéreggyűjtés
Egy kismadár alakú kismadárkak árnyéka(k) zavar meg a lapon, egy kismadárka(k) árnyéka vetül a lapra, zavaróan. Kinyomtattam Fellinger (K) verseit, lapjára vetül, ami; bocsánat fák, bocsánat környezet, bocsánat tudat.
Előbb azt hiszem, hogy a lapon madarul valami kosz, próbálom elkenni, hasztalan. Vagy a madárkaknak sikerül nagyon jól kismadár-rejtőalakot öltenie, vagy én vagyok az anyósülésen, ahol általában ülök, ha utazom felületes, rosszul elkenő.
Fellinger (K) jó időben van. Feltalálta a környezettudatos költészetet. Tájékozott, érzékeny, markáns. El tudja kenni, amit kell. Homorítani, amit lehet, domborítani, amit érdemes. Úgy hagyni, amit úgy lehet. Ez már az első pár oldalból kiderül. Figyelem fák, környezet, tudat: ömlesztett az anyag, egy oldalon két-három vers. Figyelem falu, város: (K) megtalálja azt a falut, aminek város van a nevében. Azt a falút fogom a házaiból odaérvén megsimogatni, amelynél a bejárati ajtóhoz legközelebb a fészek. Ott legközelebb a készek is. Ott állít, ott nyit, működik a köz javára.
Azon kevés művész között leledz, akik gyakran homlokon tudják csókolni a múzsát. Útján, menetében utakra darabolódik, aprul. Nem vagdalkózik, s mint jeleztem, itt még nem is tördel. Megteszi később, s megteteti, mert megteheti. Felvágnia is lenne mire, de aki olyan nagy gyűjtő hírében áll, mint ő, mert ciklusról ciklusra, periódusról periódusra megszállottan fürkészni, szedegetni és rendszerezni képes nem csak a saját, de szerettei elhullott fedő- és evezőtollait is, az a pehelytollakat sem hagyja szanaszét.
Nem csal, nem ámít. Hősközösségi, gyűjtögető életmódú költé szettel játszik. Ilyet eleséget nem lehet kapni minden madárboltban. Ahol széntiszta kémia, szín-titka matek-fifika, ott píhelytollairól is beszélhetünk. Ahol kötetről kötetre ciklusol, periodizál, ott összead és kíván, ki is van néha. Emberi. Madári. Magyar-i. Kivon és különbül oszt, szoroz a közeli testek és lelkek lepattogzott és gyengéd erőszakkal lekapart kéregdarabkáival. Ahol saját meccsének saját bírója, ott alapműveleteit játszi könnyedséggel végzi, kérgek közé passzít tollakat, a réseket módszeresen kitömi saját volt vagy leendő köteteinek töredék héjazatával. Ölyvezetét, solymazatát, s ahol egyéb metamorfózisait rendszerezve építi a tollkérges vázat, ott egyes meglátások szerint magán és maga körül áll, mások szerint magán kívül van, alig pár fesztávra magától, megint mások szerint ő maga ez a váz. Mindannyiuknak igaza lehet, ettől periódusos a rendszer, ettől cikl. a cikl. Vass Tibor
(Utószó Fellinger Károly Kéreggyűjtés című verskötetéhez)
Szili József - Verskazal
" Mintegy 30 éve nem írok verset. Amikor összerendeztem a múltból néhány verset feleségemre való emlékezésképpen, a kedvező visszhang arra indított, hogy állítsam össze ezeknek a verseknek az előzményeit, környezetét. Ezért a kazal. Teljesen véletlenszerű rendet akartam."