- Valaha rengeteg Butterwicket ismertem. Kíváncsi vagyok, rokona-e szegről-végről az öreg Legs Butterwicknek, aki annak idején piros pöttyöket pingált a képére, hogy a szobájába belépő hitelezők azt higgyék, himlője van.
Ronnie Fish viszolyogva nyögött egyet.
– Ó, az áldóját, mekkora marhát csináltam magamból!
– Azt.
– Mekkora tuskó vagyok!
– Az vagy.
– Jó nagyot kéne rúgni belém.
– Jó nagyot.
– Mind amiatt a…
– Tartsd vissza – sürgette a nagybácsi. – Ne rám pazarold! Mondd el Sue-nak. Megyek és idehozom. Kirohant a szobából és egy pillanat múlva visszatért, maga mögött vonszolva a lányt.
– Na – mondta tekintélyt parancsolóan -, most mutasd meg, mit tudsz! Kötözd meg magad és feküdj le a lábai elé, és kérd meg, hogy rúgjon a képedbe. Nyomorult hasadon csússz előtte a földön. Hemperegj előtte és ugass. És amíg ezt csinálod, addig én fölugrom a nappaliba, és váltok néhány keresetlen szót anyáddal…
Megadó férjek, elszánt fiatalemberek, no és a Wodehouse-rajongók milliói ismerősként köszöntik e párbeszéd képeit. Egy izgága generáció érzelmei kavarnak új vihart a brit arisztokrácia büszkén dohos fészke. Blandings falai között. Emsworth szeretni valóan bárgyú kilencedik grófja, kiállhatatlan húgai, legendásan léha öccse, egy sereg kifogástalan jellemű komornyik és inas, pöttyös múltú lordok, ál- és valódi detektívek bonyolítják tovább azt a megunhatatlan történetet, melyet az angol író kötetről kötetre fűz tovább. A Viharos idő Wodehouse talán legkacagtatóbb, legtöbb bájjal átitatott műve.
Kapcsolódó könyvek
P. G. Wodehouse - Halihó, Jeeves!
Bertram Wooster Londonban és New Yorkban számtalan furcsánál furcsább szituációba kerül a pöttöm Bingó, Agatha néni, valamint más barátok és rokonok elképesztő kalandjai révén, amelyekbôl többnyire az inasok inasa, Jeeves találja meg a ki vezető utat. Pöttöm Bingó állandóan szerelmi lázban ég, hőseink ékszerrablásokba bonyolódnak, Bertie kénytelen szerelmes regények női írójának kiadni magát. Agatha néni pártfogoltját, a „tökfej Cyril”-t pedig a világot jelentő deszkáktól kell megszabadítani. Az események a forrpontot is elérik, amikor a lóversenypályákra vezet hőseink útja, meg a vidéki Anglia falvaiba, ahol nem csak a tiszteletesek prédikációinak időtartamára kötnek fergeteges körülmények között fogadásokat, hanem más, különleges versenyszámokra is.
P. G. Wodehouse - Megőrült, Jeeves?
A bonyodalom avval kezdődik, hogy Gussie Fink-Nottle London utcáin bóklászik Mephistónak öltözve, és akkor éri el tetőpontját, amikor holtrészeg állapotban ünnepi beszédet mond a Market Snoodsbury Gimnázium díjátadó ünnepségén. Mindezek előzménye, hogy Bertie Wooster régi cimborája beleszeretett Madeline Bassettbe, az igencsak extravagáns leányzóba, de a tarajos gőtékhez sokkal jobban ért, mint a nőkhöz. Bertie természetesen a segítségére siet, de bár ne tenné! A megoldás kulcsa ismét Jeeves, az inasok gyöngye, akinek egyszersmind sínre kell tennie Bertie unokahúga, Angela, nagynénje, Dália néni, és francia főszakácsuk, Anatole sorsát is. És persze, nem mellékes körülményként, fölbukkan a történetben egy fehér zakó is...
P. G. Wodehouse - Valami új
P. G. Wodehouse regényeinek kedvelt színhelyén, a blandingsi kastélyban ezúttal is pezseg az élet. Emsworth grófja, ez a rokonszenves arisztokrata, most is népes vendégsereget gyűjt maga köré. Mr. Peters, a dúsgazdag, ám gyomorbajos amerikai, bájos leánya, Aline – Lord Emsworth kisebbik fiának, Freddie Threepwoodnak újdonsült jegyese -, George Emerson, a gyarmati szolgálatban edzett biztonsági tiszt és mások a kastély „legális vendégei” – de akadnak „besurranók” is: a szobalánnyá vedlett energikus Miss Valentine, és az inasszerepben nem egészen kitûnő alakítást nyújtó Mr. Marson – civilben detektívtörténetek kiagyalója.
A bonyodalom ezúttal nem holmi értékes ékszer, avagy a minden ékkőnél becsesebb, díjnyertes koca eltulajdonítása körül zajlik: most egy nagy értékû szkarabeusz jár (enyves) kézrõl kézre. Hogy eközben kapcsolatok bomlanak fel, és új szerelmek szövõdnek – azt ugyebár említenünk sem kell a Wodehouse-regények kedvelőinek.
A regényt ezúttal is Révbíró Tamás szellemes fordítása és Hegedűs István illusztrációi teszik még élvezetesebbé.
P. G. Wodehouse - Bravó, Jeeves!
Az ifjú Pincérfiú Klubban sajátos szokás dívik: tagjai - komornyikok és urasági inasok - kötelesek bejegyezni a klub nagykönyvébe gazdáik zűrösebbnél zűrösebb kalandjait. Hősünkről, Bertram Wilberforce Woosterről például nem kevesebb, mint tizennyolc sűrűn teleírt oldal található benne a páratlanul zseniális Jeeves tollából. Valódi politikai dinamit, gondolhatnák az effélékben járatosak, és igazuk is lenne. Pláne, ha az ominózus kötetnek épp akkor kél lába, amikor Dahlia néni lakhelyén, Market Snodsburyben időközi választásokat tartanak. Természetesen ezúttal is Jeevesre vár a feladat, hogy kiutat találjon a bekövetkező kalamajkákból, s áldásos közreműködése nyomán lehetővé váljon, hogy: Bertie barátunk (egyrészt) kívül maradjon a Wormwood Scrubsi fegyintézet rácsain, és (másrészt) távol maradjon az oltárrácsoktól, azaz megússza a házasságot a szentimentális Madeline Bassette-tel (aki szerint valahányszor egy tündér kifújja picurka nóziját, kisbaba jön a világra); Dahlia néni elkerülje, hogy végromlás, pusztulás és kétségbeesés jusson osztályrészéül; az undok és smucig pénzmágnás, L. P. Runkle alaposan megkapja a beosztását; s úgy általában érzékenységek orvoslódjanak (beleértve Augustus macskáét is).
P. G. Wodehouse - Meglepő örökség
Milyen lehet az a világ, ahol majmok tojással dobálnak mosogatólányokat, és inasok alig-alig rejtve helytelenítenek teljes kontinenseket? A válasz: Wodehouse-i. A klubok, a kastélyok, a méhészetek és a lokálok mind-mind sűrűn átszőve az angol humor klasszikusának panoptikumba illő, imádni való figuráival, utánozhatatlan lebegő párbeszédeivel, mindent nyakon öntő bájával.
P. G. Wodehouse - Golfőrültek
P. G. Wodehouse eddig magyarul meg nem jelent golftörténeteinek első kötetét tarthatja kezében az olvasó, amelyben az író szeretetteljes iróniával figurázza ki az angolok egyik "régi mániáját", a golf iránti elvakult rajongást.
P. G. Wodehouse - Az ellopott levélnehezék
Egy amerikai milliomos különös szenvedélynek hódol: tizennyolcadik századi francia levélnehezékeket gyűjt. Amikor látogatóba érkezik elszegényedett angliai rokonához, kiderül, hogy az birtokában van egy ilyen példánynak, ám az angol törvények értelmében családi ereklyét börtönbüntetés terhe mellett tilos eladni. Így aztán igen furmányos módon cserél gazdát a becses műtárgy. Közben persze szerelmek is szövődnek: két szerelmespár is szerepel a regényben. A legfurcsább figura azonban minden bizonnyal egy végrehajtó – merthogy elszegényedett angol főurakhoz, sajna, ilyenek is bejáratosak –, aki szakácsnőkkel beszélgetve úgy lehel életet a társalgásba, hogy megkéri a kezüket…
Amerikai kiadója ezzel a fülszöveggel bocsátotta útjára a pompás művet: „A Wodehouse-rajongók számára a szerzőnek csupán háromféle osztályozása létezik: jó, jobb és legjobb. Kiadónknak örömére szolgál, hogy ezúttal a szerző «legjobb»-jainak egyikét nyújthatjuk át a kedves Olvasónak.”
P. G. Wodehouse - Dinamit bácsi
Frederick Altamont Cornwallis Twistleton, ismertebb nevén Lord Ickenham, a korát meghazudtolóan életvidám és energikus brit arisztokrata azt tartja élete vezérlő elvének, hogy kedvességet, fényt kell sugároznia embertársai életébe - akár akarják, akár nem...
"A jókedvű jótevő"-ként megismert és megkedvelt, zabolátlan főrend most unokaöccse, Reginaid "Pongo" Twistleton életét akarja sínre tenni, mert a fiatalember elhamarkodott frigyre készül, és ezt az elszánt jótevő igazán nem engedheti. Leleményes terveivel iszonyúan kínos helyzetekbe hozza környezetének tagjait - illetve szédületesen mulatságos helyzetekbe. Attól függ, honnan nézzük.
A regény lapjain a Wodehouse-menazséria különleges figurái vonulnak fel - az álnéven regényeket író, villámló tekintetű menyasszony, Hermione Bostock és megátalkodottan zord atyja, Sir Aylmer Bostock (Alsó-Hátasztán nyugalmazott kormányzója)... A pipogya Bill Oakshott, aki félénksége ellenére felfedező expedíción vesz részt az Amazonas mentén... Pongo Twistleton, aki legszívesebben szintén egy másik földrészre menekülne nagybátyja jóindulata elől... Sally Painter, az elbűvölő, fiatal szobrásznő...
Említést érdemel még néhány mellszobor, egy zsák ékszer, meg egy fiatal rendőr, aki az emlékezetes agárversenyen letartóztatta Lord Ickenhamet és Pongót. Ő - mi sem természetesebb - a szobalánynak udvarol, és történetesen Harry Potternek hívják - de csupán névrokon.
P. G. Wodehouse - Mike és Psmith
A Forduljon Psmith-hez, valamint a Psmith a pénzvilágban közkedvelt hõsével, a magát minden helyzetben feltaláló, csodálatos ékesszólással megáldott világfival ezúttal életének egy még korábbi szakaszában találkozunk: Psmith a középiskola utolsó évfolyamán koptatja a padot, jóban-rosszban elválhatatlan barátja, Mike társaságában.
A két jeles ifjú kalandjai ezúttal a középiskolai örömök, bánatok – és nem utolsósorban középiskolai csínyek – világában zajlanak, különös tekintettel a Mike szemében mindennél fontosabb krikettre...
Psmithnek és Mike-nak természetesen ezúttal is bõséges alkalma van, hogy minél nagyobb kalamajkába keveredjenek, de mint mindig, ezúttal is sikerül egyesült erõvel – és nem csekély csalafintasággal – kimászniuk a slamasztikából.
A fedélrajzot és az illusztrációkat Hegedûs István készítette.
P. G. Wodehouse - Folytassa, Jeeves!
Attól kezdve, hogy Jeeves belép Bertie Wooster életébe, és rendkívül hatékonyan kikúrálja másnaposságából, Bertie el sem tudja képzelni, hogyan is tudott létezni nélküle azelőtt. Jeeves minden téren nélkülözhetetlenné válik: szerencsétlen Bertie-t megszabadítja számtalan nagynénjének karmai közül, valamint a rámenős lányoktól és a hívatlan vendégektől. A csodával határos módon képes mindenkit kihúzni a csávából. Egyszóval Jeeves a komornyikok gyöngye.
P. G. Wodehouse - Hübele Sámuel
Sam Shotter amerikai fiatalember egy újságkivágás alapján beleszeret egy lányba, akinek még a nevét sem tudja: átkel az óceánon, és megtalálja. Egy nagystílű bűnöző, mielőtt külföldre menekülne a bűnüldöző szervek elől, egy kertvárosi villában rejti el utolsó zsákmányát. Volt cinkosai egymást kijátszva próbálják a hatalmas összeget megkaparintani. Fordulatos, izgalmas, mindvégig humoros olvasmány P. G. Wodehouse könyve.
P. G. Wodehouse - Fő a pléhpofa, Jeeves!
Amikor híre fut, hogy Madeline Bassett jegyben jár Gussie Fink-Nottle-lal, Bertie Wooster megkönnyebbülése határtalan. Ámde midőn Madeline megpróbál vegetáriánust csinálni Gussie-ból, az önfenntartási ösztön Bertie-t arra kényszeríti, hogy újabb, könnyfakasztóan mulatságos küldetésbe induljon a zseniális Jeevesszel Sir Watkyn Basett rezidenciájába, Totleigh Towersba. A regényben ismét találkozhatunk ismerősünkkel, Plankkel, az Afrika-utazóval, aki ezúttal rögbicsapatot szervez; megcsodálhatjuk Gikszer Pinker tiszteletes félelmetes jobb horgát; újból élvezhetjük a mozgalmas életet élő, dörgő hangú Dahlia néni társaságát, aki soha nem riad vissza a kis simlisségtől, és megtudhatjuk, micsoda hallatlan vonzerővel bír a vesepástétommal töltött hideg sült. Wodehouse ismét a megszokott fordulatos és falrengetően vidám történettel lepi meg olvasóit.
P. G. Wodehouse - Nyári holdfény
Joe Vanringham első látásra beleszeret Jane Abbottba, aki viszont imádja Adrian Peake-et. Utóbbi azonban eljegyezte Joe mostohaanyját, a nagystílű, gazdag és félelmetes hercegnét, aki egyben az egyetlen lehetséges vevő a Jane családjának birtokában lévő visszataszító külsejű kastélyra. A kastélytól tulajdonosa igencsak meg kíván szabadulni, mivel anyagi nehézségei miatt már odajutott, hogy kénytelen fizető lakókat is vendégül látni.
Bonyolultnak tűnik? Pedig a szövevényes szálak csak még inkább összekuszálódnak, amikor megjelenik a színen Jane anyjának fivére is, aki bírósági végzések kézbesítésével keresi a kenyerét...
De nem kell aggódnunk! P.G. Wodehouse, az angol vidám regények utánozhatatlan mestere ismét biztos kézzel szövi a szálakat. Regénye letehetetlen, a meseszövés és a szerzőtől megszokott finom, intellektuális humor ismét remekművet eredményezett.
P. G. Wodehouse - Jeeves szabadságon
Dahlia néni vidéki kúriáját sajátos vendégek szerencséltetik: A. Upjohn, Bertie Wooster egykori iskolaigazgatója, akitől hősünk gyakorta kapott hat kiadósat egy nádpálcával, mely csípett, mint a kígyó, és mart, mint a vipera; ennek mostohalánya, Phyllis, akinek nem túl bőkezűen mérte a gógyit a Teremtő; Mrs. Cream, a sikeres krimiírónő, aki maga is félelmetesen Sherlock Holmes-szerű; ennek fia, a gyanús előéletű Willie, aki Phyllisnek csapja a szelet; Roberta Wickham, Bertie exmenyasszonya, aki soha nem hagyja leáldozni a napot anélkül, hogy valami észveszejtő stiklit ne eszelne ki; R. ("Pácolt") Herring, Bertie kenyeres pajtása és hajdani iskolatársa, aki könyvkritikusként alaposan leszedte a keresztvizet Upjohn nemrég megjelent memoárjairól; s végül Sir Roderick Glossop elmespecialista, aki ezúttal álkomornyikként gyűjti dilinóssági észleleteit. Továbbá okvetlenül említést érdemel Tökmag kutya és Augustus macska, akiknek szintén fontos szerep jut a komikus események alakításában. Ha egy Wodehouse-regényben effajta vendégsereg gyűlik egybe, akkor biztosra vehető, hogy kalaplepottyanási időn belül módfelett mulatságos bonyodalmak veszik kezdetüket. Ám ezekkel most Bertie barátunk Jeeves segítsége nélkül kénytelen megbirkózni, s talán mondanunk sem kell, igen csekély sikerrel. A zűrös események tetőpontján azonban az odaadó Jeeves félbeszakítja szabadságát, s a dolgok lüktető centrumába siet, hogy szállítsa a megoldást - éspedig roppant kacagtató végkifejlettel.
P. G. Wodehouse - Kedélyes kastély
Bill talán a legidétlenebb és legcsúnyább férfi, aki valaha létezett. Mi történik, ha ez a pompásan csúf fiatalember beleszeret az Emsworth család kicsi rokonába? Nos, a família asszonyai rövid úton Blandings kastélyába, az ősi fészekbe száműzik a lányt. Bandings maga a börtön, a világ vége, az unalom, és mégis - kedélyes.
Bill a legkülönbözőbb trükkökkel próbálkozik a lány közelébe férkőzni, de hiába.
Ha végképp nincs remény, forduljon Galahad Threepwoodhoz, a világfihoz, az örökifjú nagybácsihoz, akinek mindig van ötlete!
A Kedélyes kastély a Forduljon Psimth-hez! írójának újabb, sziporkázóan szellemes könyve.
P. G. Wodehouse - Pénz a bankban
George, Uffenham hatodik grófja pompás ötletet agyal ki: briliánsokba fekteti a család teljes vagyonát, a köveket pedig jól elrejti. Miután mindezt végrehajtja, karambolozik a kocsijával, és felépülése után kiderül, hogy részleges memóriazavar állt be nála, melynek következtében halvány sejtelme sincs arról, hogy hová dugta el a briliánsokat...
Mivel egy árva fityingje sem maradt, kénytelen-kelletlen bérbe adja ősi kastélyát, ő maga meg beáll komornyiknak az új gazda mellé, hogy feltűnés nélkül keresgélhesse a drágaköveket. A kastély jelenlegi úrnője Clarisa Cork, a hajdani híres vadász, akinek feltett szándéka az ugubu program megvalósítása, melynek keretében a kastély vendégeinek törzsi táncot kell ropniuk, és szigorú vegetáriánus kosztot kapnak ebédre-vacsorára.
A briliánsokat a gróf bájos, Mrs. Cork mellett titkárnői teendőket ellátó unokahúga is segít keresni, ám amikor különféle egyedek, köztük hétpróbás amerikai gazfickók is megszimatolják a nagy Lehetőséget, megindul a hajsza. Az izgalmas személycserék, a hajmeresztő átejtések és egy líraian kibontakozó, ám félreértések özönével nehezített szerelem elvezet bennünket Wodehouse egyedülállóan idilli világába, amely oly sok nemzedéket ejtett már rabul, s fog még elvarázsolni a jövőben.
P. G. Wodehouse - Tavaszi bezsongás
Lord Shortlands nyakán a grófi címen-kastélyon kívül még egy szerinte "egekig bűzlő" vizesárok is ott van koloncnak, és ő az egész cucctól, úgy, ahogy van, szőröstül-bőröstül, boldogan megválna kétszáz fontért. Ennyiért ugyanis már kap Londonban egy kocsmát, és ezzel végre elnyerheti szíve választottja, a szakácsné kezét. Ám neki a titulus mellé vajmi kevés pénz jutott, így anyagilag teljesen legidősebb lányától függ. Lady Adela azonban apját igencsak rövid pórázon tartja, amitől őlordsága lassan már kezd kissé bezsongani...
P. G. Wodehouse - Forduljon Psmithhez!
_Forduljon Psmithhez!!!_
Psmith Majd Segít!
Psmith Mindent Elintéz!
_Önnek Szüksége Lenne_
Valakire, Aki Eljár Peres Ügyiben?
Valakire, Aki Elintézi Üzleti Ügyeit?
Valakire, Aki Sétálni Viszi A Kutyáját?
Valakire, Aki Meggyilkolja Az Ön Nagynénjét?
_Psmith Elintézi!_
_Bűntény Nem Akadály!_
Bármilyen Megbízása Van
(Feltéve, Hogy Halakkal Nem Kell Dolgozni),
_Forduljon Psmithhez!_
Ajánlatok: R. Psmith, Postafiók 365
_Forduljon Psmithhez!_
Ez a hirdetés jelent meg a _Morning Globe_ című tekintélyes napilap első oldalán, egy verőfényes nyári reggelen. S ez a hirdetés keltette fel Freddie Threepwood őméltóságának, e makulátlanul elegáns, ám értelmi képességekkel meglehetős szerényen megáldott ifjúnak figyelmét. Freddie ugyanis merész terveken töri a fejét, csak azt nem tudja, hogyan fogjon hozzá a megvalósításukhoz. De - forduljon Psmithhez, Psmith majd segít!!! És valóban: a rendíthetetlen kedélyű, találékony, monoklis férfiú, R. Psmith (a "P" néma marad!) mindent elintéz.
Ütődött arisztokraták, állástalan széplányok, valódi és ál-költők, hivatásos és amatőr ékszerrablók nyüzsögnek az ősi Blandings-kastély mohlepte fala között. Halmozódnak a bonyodalmak, ám Psmith mindent elintéz!
Minderről pedig P.G. Wodehouse rendkívül mulatságos, kitűnően megszerkesztett és mélyen emberséges szemléletű regényt írt, amely méltán lett világhírű.
P. G. Wodehouse - Egy pelikán Blandingsben
„Hosszú, elkeseredett harcot kellett vívni az elemekkel. Nem várt nehézségek tornyosultak elénk. Gyanús sarkokon kellett befordulnunk. De most már minden megoldódott, és én úgy érzem magam, mintha egy színdarab ért volna végéhez, olyasfajta, amilyet franciák tudnak a legjobban írni: kissé szentimentális, egyszerre könnyes és mosolygós. Amint e pohár borral a kezemben üldögélek, végigperegnek előttem az elmúlt események. És most pohárköszöntő kívánkozik ide, lezárásul. Igyunk a Pelikán Klubra, amelynek óvó szárnyai alatt megtanultam megőrizni lélekjelenlétemet, és állni a sarat minden helyzetben, ezenkívül mindig egy hajszálnyival gyorsabban gondolkozni, mint az ellenfelem. Ürítsük poharunkat a Pelikán Klubra” – emeli fel poharát Mr. Galahad Threepwood, Lord Emsworth viharos múltú öccse, a család fekete báránya, egy személyben Blandings jó szelleme, aki minden nehézségen felülkerekedik, a blandingsi kastély mohlepte falai közt dúló viharokat lecsendesíti, a szerető szíveket összeboronálja P. G. Wodehouse-nak, Blandings örökbecsű krónikásának ebben a szívvidító regényben.
P. G. Wodehouse - Köszönöm, Jeeves!
Berti Wooster hangszeres tanulmányokat folytat: bendzsólelézni tanul- szomszédai nagy-nagy bosszúságára, és Jeeves komornyik oly mélységes sajnálatára, hogy kénytelen megválni gazdájától. Így hősünk vidékre vonul vissza, hogy ott bérelt villája magányában átengedje magát a bendzsózás örömeinek. Ám minthogy valósággal vonzza a zűrösnél zűrösebb bonyodalmakat, itt sincs része sokáig nyugalomban. Villája szerelmi légyott helyszínévé válik, fölöttébb kompromittáló következményekkel Bertie számára. Emberrablás, hajóról való fortélyos szöktetés, cipőpasztával bekent arcú dilidoktor - van itt minden, ami csak alkalmas rá, hogy kacagásra ingereljen. Hajmeresztő komplikációk követik egymást, melyek közül ízelítő gyanánt most legyen elég csupán annyi, hogy hősünk villája porig ég, s új inasa, akin midőn beiszik, bolsevista hevület vesz erőt, konyhakéssel hajkurássza, égve a vágytól, hogy megismerkedjék belső szerveinek színével. Az utolérhetetlenül zseniális Jeeves azonban ezúttal sem okoz csalódást, s végül mindent elboronál.