Lord Shortlands nyakán a grófi címen-kastélyon kívül még egy szerinte “egekig bűzlő” vizesárok is ott van koloncnak, és ő az egész cucctól, úgy, ahogy van, szőröstül-bőröstül, boldogan megválna kétszáz fontért. Ennyiért ugyanis már kap Londonban egy kocsmát, és ezzel végre elnyerheti szíve választottja, a szakácsné kezét. Ám neki a titulus mellé vajmi kevés pénz jutott, így anyagilag teljesen legidősebb lányától függ. Lady Adela azonban apját igencsak rövid pórázon tartja, amitől őlordsága lassan már kezd kissé bezsongani…
Kapcsolódó könyvek
P. G. Wodehouse - Jeeves szabadságon
Dahlia néni vidéki kúriáját sajátos vendégek szerencséltetik: A. Upjohn, Bertie Wooster egykori iskolaigazgatója, akitől hősünk gyakorta kapott hat kiadósat egy nádpálcával, mely csípett, mint a kígyó, és mart, mint a vipera; ennek mostohalánya, Phyllis, akinek nem túl bőkezűen mérte a gógyit a Teremtő; Mrs. Cream, a sikeres krimiírónő, aki maga is félelmetesen Sherlock Holmes-szerű; ennek fia, a gyanús előéletű Willie, aki Phyllisnek csapja a szelet; Roberta Wickham, Bertie exmenyasszonya, aki soha nem hagyja leáldozni a napot anélkül, hogy valami észveszejtő stiklit ne eszelne ki; R. ("Pácolt") Herring, Bertie kenyeres pajtása és hajdani iskolatársa, aki könyvkritikusként alaposan leszedte a keresztvizet Upjohn nemrég megjelent memoárjairól; s végül Sir Roderick Glossop elmespecialista, aki ezúttal álkomornyikként gyűjti dilinóssági észleleteit. Továbbá okvetlenül említést érdemel Tökmag kutya és Augustus macska, akiknek szintén fontos szerep jut a komikus események alakításában. Ha egy Wodehouse-regényben effajta vendégsereg gyűlik egybe, akkor biztosra vehető, hogy kalaplepottyanási időn belül módfelett mulatságos bonyodalmak veszik kezdetüket. Ám ezekkel most Bertie barátunk Jeeves segítsége nélkül kénytelen megbirkózni, s talán mondanunk sem kell, igen csekély sikerrel. A zűrös események tetőpontján azonban az odaadó Jeeves félbeszakítja szabadságát, s a dolgok lüktető centrumába siet, hogy szállítsa a megoldást - éspedig roppant kacagtató végkifejlettel.
P. G. Wodehouse - Viharos idő
- Valaha rengeteg Butterwicket ismertem. Kíváncsi vagyok, rokona-e szegről-végről az öreg Legs Butterwicknek, aki annak idején piros pöttyöket pingált a képére, hogy a szobájába belépő hitelezők azt higgyék, himlője van.
Ronnie Fish viszolyogva nyögött egyet.
- Ó, az áldóját, mekkora marhát csináltam magamból!
- Azt.
- Mekkora tuskó vagyok!
- Az vagy.
- Jó nagyot kéne rúgni belém.
- Jó nagyot.
- Mind amiatt a...
- Tartsd vissza - sürgette a nagybácsi. - Ne rám pazarold! Mondd el Sue-nak. Megyek és idehozom. Kirohant a szobából és egy pillanat múlva visszatért, maga mögött vonszolva a lányt.
- Na - mondta tekintélyt parancsolóan -, most mutasd meg, mit tudsz! Kötözd meg magad és feküdj le a lábai elé, és kérd meg, hogy rúgjon a képedbe. Nyomorult hasadon csússz előtte a földön. Hemperegj előtte és ugass. És amíg ezt csinálod, addig én fölugrom a nappaliba, és váltok néhány keresetlen szót anyáddal...
Megadó férjek, elszánt fiatalemberek, no és a Wodehouse-rajongók milliói ismerősként köszöntik e párbeszéd képeit. Egy izgága generáció érzelmei kavarnak új vihart a brit arisztokrácia büszkén dohos fészke. Blandings falai között. Emsworth szeretni valóan bárgyú kilencedik grófja, kiállhatatlan húgai, legendásan léha öccse, egy sereg kifogástalan jellemű komornyik és inas, pöttyös múltú lordok, ál- és valódi detektívek bonyolítják tovább azt a megunhatatlan történetet, melyet az angol író kötetről kötetre fűz tovább. A Viharos idő Wodehouse talán legkacagtatóbb, legtöbb bájjal átitatott műve.
P. G. Wodehouse - A kék ruhás lány
Románcok és intrikák nevettető forgataga egy vidéki angol kastélyban, ahol egy Gainsborough-miniatűr eltűnik, és néhány szerelmes szív egymásra talál. Az életmű e kései darabjából áradó vérbeli és fergeteges humor azonnal magával sodorja a gyanútlan olvasót, aki persze örülhet, hogy csak külső szemlélője a mulattató, ámde viszontagságos eseményeknek. Igaz, az élet unalmasan csordogálna, ha Percy, a hivatali kifutófiú nem érti félre egy festmény címét, ha Mrs. Bernadette (Barney) Clayborne nem lenne kleptomániás, ha Jerry West nem veszik össze Jane Hunnicuttal az Onapoulos és Onapoulos kontra Lincolnshire-i és Keleti Megyék Üvegpalackozó Társaság bírósági ülésén, ha Crispin Scrope-nak lenne pénze, ha Vera Upshaw nem írna regényeket és nem akarna férjhez menni, akkor… Akkor viszont eggyel kevesebb lenne egy nagyszerű Wodehouse regénnyel.
P. G. Wodehouse - Fő a pléhpofa, Jeeves!
Amikor híre fut, hogy Madeline Bassett jegyben jár Gussie Fink-Nottle-lal, Bertie Wooster megkönnyebbülése határtalan. Ámde midőn Madeline megpróbál vegetáriánust csinálni Gussie-ból, az önfenntartási ösztön Bertie-t arra kényszeríti, hogy újabb, könnyfakasztóan mulatságos küldetésbe induljon a zseniális Jeevesszel Sir Watkyn Basett rezidenciájába, Totleigh Towersba. A regényben ismét találkozhatunk ismerősünkkel, Plankkel, az Afrika-utazóval, aki ezúttal rögbicsapatot szervez; megcsodálhatjuk Gikszer Pinker tiszteletes félelmetes jobb horgát; újból élvezhetjük a mozgalmas életet élő, dörgő hangú Dahlia néni társaságát, aki soha nem riad vissza a kis simlisségtől, és megtudhatjuk, micsoda hallatlan vonzerővel bír a vesepástétommal töltött hideg sült. Wodehouse ismét a megszokott fordulatos és falrengetően vidám történettel lepi meg olvasóit.
P. G. Wodehouse - Valami új
P. G. Wodehouse regényeinek kedvelt színhelyén, a blandingsi kastélyban ezúttal is pezseg az élet. Emsworth grófja, ez a rokonszenves arisztokrata, most is népes vendégsereget gyűjt maga köré. Mr. Peters, a dúsgazdag, ám gyomorbajos amerikai, bájos leánya, Aline – Lord Emsworth kisebbik fiának, Freddie Threepwoodnak újdonsült jegyese -, George Emerson, a gyarmati szolgálatban edzett biztonsági tiszt és mások a kastély „legális vendégei” – de akadnak „besurranók” is: a szobalánnyá vedlett energikus Miss Valentine, és az inasszerepben nem egészen kitûnő alakítást nyújtó Mr. Marson – civilben detektívtörténetek kiagyalója.
A bonyodalom ezúttal nem holmi értékes ékszer, avagy a minden ékkőnél becsesebb, díjnyertes koca eltulajdonítása körül zajlik: most egy nagy értékû szkarabeusz jár (enyves) kézrõl kézre. Hogy eközben kapcsolatok bomlanak fel, és új szerelmek szövõdnek – azt ugyebár említenünk sem kell a Wodehouse-regények kedvelőinek.
A regényt ezúttal is Révbíró Tamás szellemes fordítása és Hegedűs István illusztrációi teszik még élvezetesebbé.
P. G. Wodehouse - Pénz a bankban
George, Uffenham hatodik grófja pompás ötletet agyal ki: briliánsokba fekteti a család teljes vagyonát, a köveket pedig jól elrejti. Miután mindezt végrehajtja, karambolozik a kocsijával, és felépülése után kiderül, hogy részleges memóriazavar állt be nála, melynek következtében halvány sejtelme sincs arról, hogy hová dugta el a briliánsokat...
Mivel egy árva fityingje sem maradt, kénytelen-kelletlen bérbe adja ősi kastélyát, ő maga meg beáll komornyiknak az új gazda mellé, hogy feltűnés nélkül keresgélhesse a drágaköveket. A kastély jelenlegi úrnője Clarisa Cork, a hajdani híres vadász, akinek feltett szándéka az ugubu program megvalósítása, melynek keretében a kastély vendégeinek törzsi táncot kell ropniuk, és szigorú vegetáriánus kosztot kapnak ebédre-vacsorára.
A briliánsokat a gróf bájos, Mrs. Cork mellett titkárnői teendőket ellátó unokahúga is segít keresni, ám amikor különféle egyedek, köztük hétpróbás amerikai gazfickók is megszimatolják a nagy Lehetőséget, megindul a hajsza. Az izgalmas személycserék, a hajmeresztő átejtések és egy líraian kibontakozó, ám félreértések özönével nehezített szerelem elvezet bennünket Wodehouse egyedülállóan idilli világába, amely oly sok nemzedéket ejtett már rabul, s fog még elvarázsolni a jövőben.
P. G. Wodehouse - Az ellopott levélnehezék
Egy amerikai milliomos különös szenvedélynek hódol: tizennyolcadik századi francia levélnehezékeket gyűjt. Amikor látogatóba érkezik elszegényedett angliai rokonához, kiderül, hogy az birtokában van egy ilyen példánynak, ám az angol törvények értelmében családi ereklyét börtönbüntetés terhe mellett tilos eladni. Így aztán igen furmányos módon cserél gazdát a becses műtárgy. Közben persze szerelmek is szövődnek: két szerelmespár is szerepel a regényben. A legfurcsább figura azonban minden bizonnyal egy végrehajtó – merthogy elszegényedett angol főurakhoz, sajna, ilyenek is bejáratosak –, aki szakácsnőkkel beszélgetve úgy lehel életet a társalgásba, hogy megkéri a kezüket…
Amerikai kiadója ezzel a fülszöveggel bocsátotta útjára a pompás művet: „A Wodehouse-rajongók számára a szerzőnek csupán háromféle osztályozása létezik: jó, jobb és legjobb. Kiadónknak örömére szolgál, hogy ezúttal a szerző «legjobb»-jainak egyikét nyújthatjuk át a kedves Olvasónak.”
P. G. Wodehouse - Halihó, Jeeves!
Bertram Wooster Londonban és New Yorkban számtalan furcsánál furcsább szituációba kerül a pöttöm Bingó, Agatha néni, valamint más barátok és rokonok elképesztő kalandjai révén, amelyekbôl többnyire az inasok inasa, Jeeves találja meg a ki vezető utat. Pöttöm Bingó állandóan szerelmi lázban ég, hőseink ékszerrablásokba bonyolódnak, Bertie kénytelen szerelmes regények női írójának kiadni magát. Agatha néni pártfogoltját, a „tökfej Cyril”-t pedig a világot jelentő deszkáktól kell megszabadítani. Az események a forrpontot is elérik, amikor a lóversenypályákra vezet hőseink útja, meg a vidéki Anglia falvaiba, ahol nem csak a tiszteletesek prédikációinak időtartamára kötnek fergeteges körülmények között fogadásokat, hanem más, különleges versenyszámokra is.
P. G. Wodehouse - Megőrült, Jeeves?
A bonyodalom avval kezdődik, hogy Gussie Fink-Nottle London utcáin bóklászik Mephistónak öltözve, és akkor éri el tetőpontját, amikor holtrészeg állapotban ünnepi beszédet mond a Market Snoodsbury Gimnázium díjátadó ünnepségén. Mindezek előzménye, hogy Bertie Wooster régi cimborája beleszeretett Madeline Bassettbe, az igencsak extravagáns leányzóba, de a tarajos gőtékhez sokkal jobban ért, mint a nőkhöz. Bertie természetesen a segítségére siet, de bár ne tenné! A megoldás kulcsa ismét Jeeves, az inasok gyöngye, akinek egyszersmind sínre kell tennie Bertie unokahúga, Angela, nagynénje, Dália néni, és francia főszakácsuk, Anatole sorsát is. És persze, nem mellékes körülményként, fölbukkan a történetben egy fehér zakó is...
P. G. Wodehouse - Galahad mindent elrendez
A Constance húga esküvőjéről Amerikából hazatérő Lord Emsworth nagy riadalommal veszi észre: ahelyett, hogy végre némi nyugalomban lenne része, cseberből vederbe esett, hiszen nem elég, hogy időközben egy másik nővére hurcolkodott be a kastélyba, de ráadásul még egy szemüveges, vöröshajú hárpiát is felfogadott mellé titkárnőnek. Sandy Callender szinte Baxternél is rosszabb, és csaknem az őrületbe kergeti őlordságát. És mindennek tetejébe, Lady Hermione fejébe vette, hogy összeboronálja bátyját egy régi szerelmével… A kilencedik earl nagy szerencséjére azonban Galahad öccse épp Blandingsben tartózkodik, és ő végül mindent szépen elrendez. Őlordsága hányattatásainak legújabb krónikája először olvasható magyar nyelven.
P. G. Wodehouse - Öröm az ürömben
Szokatlan helyen, javarészt az Atlantic óceánjárón játszódik a regény. A Viharos idő lapjain megkedvelt Monty Bodkin új szerelme, Gertrude Butterwick nyomában Amerikába utazik, s a hajó fedélzetén különleges utastársak veszik körül.
A változatos sereglet tagjaiban egyvalami közös: mindegyiknek megvan a maga titka. Ivor Llewellyn, a termetes hollywoodi producer például egy igazgyöngy nyakéket akar átcsempészni a New York-i vámon, de a többieket - a kaliforniai gyógymasszőzt, a szófukar angol írót, a filmvászon vörös sörényű, zabolátlan démonát, a rokonai által irodai munkára kényszerített fiatal kalandort és az angol női gyeplabda-válogatott játékosát - is változatos hátsó szándékok mozgatják. A hajóút ideje alatt (és kicsit még utána is) Wodehouse életművének egyik emlékezetes, legendás figurája, Albert Peasemarch, a steward gondoskodik kényelmükről és idegrendszerük megtépázásáról.
Fontos szerephez jut a regény lapjain egy rózsaszín korall szempárral ellátott, barna plüss Miki-egér, amelynek (figyelem!) a feje lecsavarható!
Az Öröm az ürömben Wodehouse egyik legmulatságosabb regénye. Révbíró tamás fordította magyarra. A borítón Dallos Jenő rajza.
P. G. Wodehouse - Jeeves majd megoldja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
M. C. Beaton - Agatha Raisin és a vizes viszály
Ancombe békés, nyugodt kis falu, talán még békésebb, mint ahol Agatha Raisin lakik, de mikor feltűnik a színen az új palackozó vállalat, hogy kiaknázza a helyi forrásvizet, felbolydul a falu, és a községtanács is két kibékíthetetlen pártra szakad. A véletlen - vagy a sors? - úgy hozza, hogy egy baljós éjszaka éppen Agatha találja holtan a községtanács elnökét a forrásnál. Lehet, hogy az egyik bosszúálló tanácstag takarította el az útból? És a gyilkos hamarosan másodszor is lecsap! A bűnügy megoldása megint csak Agathára hárul, aki még mindig szerelmi bánatából lábadozik.
A skót írónő regénye - mint valamennyi Agatha Raisin-könyv - izgalmas krimi, nagyszerű szatíra a londoni és a vidéki életről, remek karakterekkel és pergő, fordulatos cselekménnyel. Az amatőr detektív kiválóan megrajzolt figuráját kritikusok és olvasók egyaránt megszerették; a sorozat már a 21. kötetnél tart.
"M. C. Beaton tökéletlen hősnője egy valódi drágakő."
PUBLISHERS WEEKLY
Douglas Adams - Az élet, a világmindenség meg minden
A repülésnek is megvan a maga művészete, vagyis inkább fortélya.
Abban rejlik, hogy megtanuld magad a földre vetni és elhibázni azt.
Válassz ki egy derűs napot - javasolja -, és próbálgasd.
Az első rész könnyű.
Mindössze annyi kell hozzá, hogy képes légy teljes súlyoddal a földre vetődni, azzal az elhatározással, hogy nem baj, ha fájni fog.
Ugyanis ha nem sikerül elhibázni a földet, akkor fog.
A legtöbb embernek nem sikerül, és ha tényleg lelkiismeretesen próbálkoznak, egyre valószínűbbé válik, hogy úgysem sikerül.
Tehát inkább a második rész, az elhibázás a nehéz.
Az egyik probléma az, hogy teljesen véletlenül kell elhibáznod. Semmi értelme szándékosan próbálgatni, mert úgysem sikerül. Az a lényeg, hogy félúton valami hirtelen elvonja a figyelmed, és ne is gondolj tovább a zuhanásra vagy a földre, vagy arra, mennyire fájdalmas lesz, ha mégsem hibázod el.
Közismerten nehéz nem gondolni erre a három dologra a rendelkezésre álló egy röpke másodperc alatt. Emiatt nem sikerül sokaknak, akik örökre csalódnak ebben az egyébként mókás és igen látványos sportban.
P. G. Wodehouse - Bertie Wooster állja a sarat
Dahlia néni súlyos pénzzavarában zálogba csapja értékes gyöngysorát, melyet férjétől, Tom bácsitól kapott ajándékba. Mikor a bácsi arra készül, hogy egy szakértővel vizsgáltassa meg az ékszert, a botrány elkerülése végett Dahlia néni azonnal a helyszínre rendeli unokaöccsét, Bertie-t, és rábeszéli, hogy színlelt betörés során lopja el. Ám Bertie – tőle korántsem meglepő módon – a sötétben eltéveszti a szobát, és rossz helyre tör be…
Már-már úgy tűnik, hogy hősünk – aki bajuszt növesztett, miáltal túlságosan is szívdöglesztővé vált – ezúttal nem kerülheti el a sorsát, ami a halálnál is rosszabb, a nősülést. A zseniális Jeeves azonban most sem okoz csalódást, és számos bonyodalom után sikerül szerencsésen megoldania a helyzetet…
M. C. Beaton - Agatha Raisin és az elkóborolt túrázó
Rövid távollét után Agatha Raisin visszatér Carselyba, hőn szeretett cotswoldi falvába, és persze jóképű szomszédjához, James Lacey-hez. Igaz, James nem repes az örömtől, hogy viszontláthatja, de Agatha figyelmét hamarosan leköti egy szenzációs gyilkosság. Az áldozat, akire egy mezőn találnak rá, egy Jessica Tartinck nevű fiatal túrázó, aki azzal tört borsot a helyi földbirtokosok orra alá, hogy ragaszkodott a rég feledésbe merült szolgalmi utak használati jogához.
Agatha lelkében ismét feltámad a szerelem lehetőségébe vetett remény, amikor bevonja a nyomozásba a vonakodó Jamest. Bőven akad követnivaló szál, mivel a földbirtokosokon kívül Jessica túrázó társai is mind elkövethették a gyilkosságot.
A skót írónő regénye - mint valamennyi Agatha Raisin könyv - izgalmas krimi, nagyszerű szatíra a londoni és a vidéki életről, remek karakterekkel és pergő, fordulatos cselekménnyel. Az amatőr detektív kiválóan megrajzolt figuráját kritikusok és rajongók egyaránt megszerették; a sorozat már a 21. kötetnél tart.
P. G. Wodehouse - Nyári holdfény
Joe Vanringham első látásra beleszeret Jane Abbottba, aki viszont imádja Adrian Peake-et. Utóbbi azonban eljegyezte Joe mostohaanyját, a nagystílű, gazdag és félelmetes hercegnét, aki egyben az egyetlen lehetséges vevő a Jane családjának birtokában lévő visszataszító külsejű kastélyra. A kastélytól tulajdonosa igencsak meg kíván szabadulni, mivel anyagi nehézségei miatt már odajutott, hogy kénytelen fizető lakókat is vendégül látni.
Bonyolultnak tűnik? Pedig a szövevényes szálak csak még inkább összekuszálódnak, amikor megjelenik a színen Jane anyjának fivére is, aki bírósági végzések kézbesítésével keresi a kenyerét...
De nem kell aggódnunk! P.G. Wodehouse, az angol vidám regények utánozhatatlan mestere ismét biztos kézzel szövi a szálakat. Regénye letehetetlen, a meseszövés és a szerzőtől megszokott finom, intellektuális humor ismét remekművet eredményezett.
P. G. Wodehouse - Psmith a pénzvilágban
A Forduljon Psmithhez közkedvelt hősével, a magát minden helyzetben feltaláló, csodálatos ékesszólással megáldott világfival ezúttal életének egy korábbi szakaszában találkozunk: atyja úgy találja helyesnek, ha a fiú a középiskola elvégzése után nem koptatja tovább az iskolapadot, hanem belecsöppen az élet sűrűjébe. Psmith egy londoni bankban ismerkedik a pénzvilággal - méghozzá hűséges "magántitkárának és belső tanácsadójának", Mike Jacksonnak, a szelíd lelkű krikettfenoménnak a társaságában. Mike-ot nem atyai szeszély, hanem az anyagi kényszer viszi a pénzvilág rögös útjaira, és hogy sértetlenül mászik ki minden csávából, amelybe tapasztalatlansággal párosult jólelkűsége sodorja, azt természetesen csakis a zseniális Psmithnek köszönheti.
M. C. Beaton - Agatha Raisin és az életveszélyes esküvő
Agatha és James Lacey esküvője napján ragyogó az idő, kitisztul az ég. Ám sokkal helyénvalóbbak lennének az előző napi viharfelhők, hiszen megjelenik Agatha rég halottnak hitt első férje, Jimmy Raisin, hogy megakadályozza Agathát abban, hogy bigámiát kövessen el. Az ezt követő felfordulásban Agatha megpróbálja a nagyon is élő és emlékeinél kétszer rondább férjet megfojtani. A kínos helyzetbe hozott James felbontja az eljegyzést. Így amikor másnap Jimmyt holtan találják, Agatha és James lesznek az első számú gyanúsítottak. Közösen kell felgöngyölíteniük az ügyet, hogy tisztázhassák magukat. De vajon az újbóli közeledésük – a sors iróniája, hogy a nyomozás során férjnek és feleségnek adják ki magukat – elég lesz-e, hogy Agatha ismét rabul ejtse James szívét?
P. G. Wodehouse - Köszönöm, Jeeves!
Berti Wooster hangszeres tanulmányokat folytat: bendzsólelézni tanul- szomszédai nagy-nagy bosszúságára, és Jeeves komornyik oly mélységes sajnálatára, hogy kénytelen megválni gazdájától. Így hősünk vidékre vonul vissza, hogy ott bérelt villája magányában átengedje magát a bendzsózás örömeinek. Ám minthogy valósággal vonzza a zűrösnél zűrösebb bonyodalmakat, itt sincs része sokáig nyugalomban. Villája szerelmi légyott helyszínévé válik, fölöttébb kompromittáló következményekkel Bertie számára. Emberrablás, hajóról való fortélyos szöktetés, cipőpasztával bekent arcú dilidoktor - van itt minden, ami csak alkalmas rá, hogy kacagásra ingereljen. Hajmeresztő komplikációk követik egymást, melyek közül ízelítő gyanánt most legyen elég csupán annyi, hogy hősünk villája porig ég, s új inasa, akin midőn beiszik, bolsevista hevület vesz erőt, konyhakéssel hajkurássza, égve a vágytól, hogy megismerkedjék belső szerveinek színével. Az utolérhetetlenül zseniális Jeeves azonban ezúttal sem okoz csalódást, s végül mindent elboronál.