Csecsemőkorában egy narancsosládában menekítették ki az anarchiába süllyedő Görögországból, gyerekként meg kellett birkóznia édesanyja mentális betegségével és nővére tragikus halálával. Ifjú haditengerészként az életét kockáztatta a második világháborúban, majd II. Erzsébet férjeként 73 éven keresztül szolgálta a brit monarchiát, a királynő megingathatatlan támaszává vált. Az 2021-ben, 100 éves korában elhunyt Fülöp herceg lenyűgöző életpályát futott be, keresetlen őszintesége, a maga korában merésznek számító kezdeményezései és odaadó filantrópiája pedig messze kiemelte őt az arisztokráciából.
A brit királyi család életéről több mint három évtizede tudósító író-újságíró, Robert Jobson könyve ezt a rendkívüli életet és embert mutatja be. Elmélyült kutatómunkán, személyes élményeken, valamint első kézből származó beszámolókon alapuló könyvében feltárja, hogyan vált az elhivatott katona Erzsébet királynő tántoríthatatlan társává, szükség esetén a háttérben megbúvó tanácsadójává majd’ 75 éven át, és hogyan modernizálta a brit monarchiát. Fülöp herceg rendkívüli élete mindnyájunk számára példát mutat hűségből és kitartásból.
Kapcsolódó könyvek
Emmanuel Dongala - A Bridgetower-szonáta
Kevesen tudják, hogy Beethoven a híres Kreutzer-szonátát egy fiatal mulatt hegedűművész, George Bridgetower számára komponálta. Beethovent annyira fellelkesítette Bridgetower káprázatos hegedűjátéka, hogy azonnal barátságába fogadta, és az új hegedű-zongora szonátáját együtt játszották el a bécsi premieren, 1803-ban. Az eredeti partitúra első oldalán a _Sonata mulattica_ cím szerepel a Bridgetowernek írt kedves, baráti szavak kíséretében. Nem sokkal a közös koncert után a zeneszerző egy átgondolatlan megjegyzés miatt megharagudott Bridgetowerre, a neki szóló ajánlást visszavonta, és helyébe a neves francia hegedűművésznek, Rodolphe Kreutzernek ajánlotta művét. A sors fintora, hogy ő soha nem játszotta el e remekművet, mert a különleges nehézségű hegedűszólamot eljátszhatatlannak találta. Kreutzer neve fennmaradt, Bridgetoweré feledésbe merült. Az utóbbi hiteles élettörténetét eleveníti fel pompás színekkel ez a fejlődésregény.
George Bridgetower 1789 elején hegedűvirtuóz-csodagyermekként érkezik Párizsba kiváló fellépésű, sok nyelvet beszélő, fekete bőrű apjával, Frederick de Augustusszal. Ausztriából jönnek, Esterházy herceg udvarából, hol apja Esterházy Miklós komornyikjaként és tolmácsaként szolgált. Kivételes tehetségű kisfiát Haydn tanította a kismartoni kastélyban. Később az apa - Mozart apjának példáját követve - világhírt és sok-sok pénzt ígérő fellépéseket szervez számára.
A sikeres hangversenyeknek köszönhetően bekerülnek a párizsi szalonokba és a felvilágosodás pezsgő szellemi életébe, de hamarosan kitör a forradalom, és nekik Londonba kell menekülniük. Ott a walesi herceg veszi pártfogásába George-ot, Frederick de Augustus pedig csatlakozik a rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalomhoz...
A magyar olvasó számára külön érdekesség, hogy George Bridgetower életét meghatározó alakként megjelenik benne Angelo Soliman, Péterfy Gergely _Kitömött barbár_ című nagy sikerű regényének címszereplője.
Antonia Fraser - Amazonkirálynők
Nemcsak Napóleon vélekedett úgy, hogy nőknek semmi keresnivalója a csatatéren, már a régi görögök, illetve rómaiak se látták szívesen arrafelé az amazonok féktelen, kiszámíthatatlan, sötét erőket megtestesítő hadát. De a harcos asszonyokat se akkor, se később nem intézhette el senki egy kézlegyintéssel. A világtörténelem, a világkultúra igenis ismer nagy nőegyéniségeket, akik kitörölhetetlenül beírták nevüket a krónikákba mint népük hős uralkodói.
Ilyen amazonkirálynők panteonjában kalauzol bennünket Antonia Fraser, Boadicea, a Kr. u. 1. évszázadban élt brit királynő szekerére kapva. Ki volt ő, akit minden angol elemista ismer, holott csak az biztos felőle, hogy semmi sem biztos?
Férfiak és nők egyaránt alakították a mítoszt többféle hadszínterén - például levéltárakban -, és ma is eleven, mikor a Boadicea által fölperzselt, rómaiak lakta Londinium vörös rétege fölött négy méterrel kavarog a City forgalma. Bár azért változnak az idők, mert Boadicea szellemi örököse nem II. Erzsébet, hanem Margaret Thatcher.
A nagy sikerű Stuart Mária-életrajz és VIII. Henrik feleségeinek arcképcsarnoka után Antonai Fraser kitekint a nagyvilágba: a nagyasszonyok parádéjában Európa, Afrika és Ázsia sokunk számára eleddig ismeretlen hősnőivel is megismerkedhetünk.
Péter Katalin - A szigetország uralkodói
"A szigetországi uralkodók életrajzai az öntörvényű politika világába engednek betekintést. Ez a könyv nem az angol, vagyis brit történelem fordulatait, nem is az angol-magyar kapcsolatok menetét követi...
A kötetbe azok kerültek bele, akikről magyarországi könyvtárakban nem csak másodlagos irodalmat, hanem kiadott forrásokat is lehetett találni" - írja a szerző a könyv Bevezetőjében. A hét életrajzi portrén keresztül az olvasó azonban végigjárhatja azt az utat, melyen haladva a kelta őslakosságú Britanniából a legnagyobb gyarmatokkal rendelkező, virágzó világbirodalom vált.
Ismeretlen szerző - Angol királyok és királynők - VII. Henriktől II. Erzsébetig
Ez a 21 uralkodó életrajzát felsorakoztató kötet VII. Henriktől II. Erzsébetig követi nyomon a brit monarchia sorsát. A királyokat és királynőket igényes biográfiák mutatják be, de a szerzők megvilágítják az egyes uralkodók idején fellépő kül- és belpolitikai konfliktusokat, valamint az ország korabeli kulturális és gazdasági fejlődését is. Izgalmas olvasmány Anglia mozgalmas és lenyűgöző történelméről az uralkodók tükrében.
Daisy Goodwin - Sisi angol szerelme
Erzsébet osztrák császárné-magyar királyné, aki nemcsak szépségéről, hanem lovaglótudásáról is híres, Angliába utazik, hogy hajtóvadászatokon vegyen részt. A vidéki nemesség izgatottan várja a világ legszebb asszonyának tartott Sisi érkezését. Bay Middleton kapitány, Anglia egyik legkiválóbb lovasa azonban nem osztozik az általános lelkesedésben, és nem akar a császárné kísérője lenni. Egészen más dolgokkal van elfoglalva: szeretné megkérni a Lennox-örökösnő, a jelentéktelen külsejű Charlotte Baird kezét. A lányt hiába figyelmeztetik a rokonai, hogy a jóképű és gáláns férfi valószínűleg hozományvadász, már késő: Miss Baird fülig beleszeret Baybe, az első olyan férfiba, aki a nőt látja meg benne, és nem a nagy vagyon várományosát. Ám Middleton kapitányt a sors végül mégis a császárné útjába sodorja, és a közös szenvedély - a vadászlovaglás - egyre közelebb hozza egymáshoz a különböző társadalmi rétegből származó Sisit és Bayt...
Vajon Bay valóban hozományvadász? Képes lesz-e feladni a még 38 évesen is elbűvölő Sisi kísérgetését, hogy beváltsa a Charlotte-nak tett ígéretét? Szerencse vagy átok egy uralkodóné kegyeltjének lenni?
A Sisi angol szerelme izgalmas olvasmány, amely betekintést enged a 19. századi arisztokrácia világába. Az idősödő Erzsébet legendás alakja olyan fényben tűnik most fel előttünk, amilyenben még nem láthattuk. Vajon az angolok is azt a lenyűgöző és kedves császárnét ismerték meg benne, mint mi, magyarok?
Ingrid Seward - A királynő és Diana
A szerző, a Majesty magazin szerkesztője tizenhét esztendeje tudósít a királyi családról, nemzetközileg elismert szakértője a témának, s abban a különleges helyzetben van, hogy a család számos tagját személyesen ismeri. Ebben a kötetben először olvashatunk részletesen a királynő és menye, Diana walesi hercegnő bonyolult viszonyáról. A szerző a két nagy egyéniség viszonyát elemzi.
David Hilliam - Királyok, királynék és fattyak
Ki találta ki a "Windsor-ház" elnevezést? Ki alapította a Westminster-apátságot? Melyik királynak született huszonöt törvénytelen gyereke? Nem csupán ezekre, hanem számos más kérdésre is választ ad David Hilliam. Bepillanthatunk az angol monarchia történetébe, és nyomon követhetjük a kilenc dinasztia felemelkedését és bukását. A könyv a 802-ben megkoronázott Egberttől II. Erzsébetig az összes uralkodót megemlíti, sőt házastársaik, szeretőik, és törvénytelen gyermekeik nem mindennapi életébe is betekintést nyújt. Arról is beszámol, milyen sorsra jutottak az uralkodók földi maradványai. Emellett számos olyan történetet olvashatunk, amely a tankönyvekből kimaradt. Megismerhetjük a jámbor Hitvalló Edwardot, akiről azt tartják, hogy nem volt hajlandó elhálni házasságát; Hódító Vilmost, aki csellel rávette Haroldot, hogy ünnepélyes fogadalmat tegyen; Oroszlánszívű Richárdot, akivel nyílvessző végzett, és a haláláért felelős íjászt, akire kegyetlen sors várt; VIII. Henriket, aki hajlamos volt lefejezni azokat, akik nem jártak a kedvében; a "fekete bársonyt viselő kis úriembereket", akik III. Vilmos halálát okozták; Viktória királynő különös szolgáját, a "Munshit"; Emma királynét, akit istenítéletnek vetettek alá; és Boleyn Annát, akit boszorkánynak tartottak.
Az uralkodók teljes listája és az Egberttől II. Erzsébetig harminchét nemzedéket felölelő leszármazási tábla emeli a kötet értékét. Az új, javított, átdolgozott angol kiadás magyar fordítása az eddigieknél még több törvénytelen gyerekről tesz említést, és még több eddig ismeretlen tényt tár fel.
Brigitte Hamann - Erzsébet királyné
"A császárné a legszebb asszony a világon" - írja gyámfia lelkes szavai alapján Széchenyi a naplójába, egy másik helyen pedig asszonyi angyalnak nevezi, aki a magyarság érdekeiért még felséges férjével is hajlandó szembeszállni. Ez a két dolog, a csodálatos szépség és az őszinte magyarbarátság magyarázza, miért volt I. Ferenc József szomorú sorsú feleségének mindig is kultusza Magyarországon. Brigitte Hamann, a jeles osztrák történész nem mindennapi feladatra vállalkozott, amikor e legendák övezte királyné életsorsának hiteles bemutatását tűzte ki céljául. Hamann nem idealizálja hősnőjét, nem csak az elragadtatás szavait ismeri, nem próbálja meg leplezni Erzsébet nehezen kezelhető tulajdonságait sem. Könyvéből megismerhetjük ezt az egész életében szabadságvágytól fűtött, az udvari etikett börtönében inkább csak vergődő asszonyt, hatalmas képzeletvilágáról árulkodó költészetét, tudásszomját, s egyszersmind képet kapunk a XIX. század második felének társasági (és társadalmi) életéről, szépségápolási és gyermeknevelési praktikáiról, politikai mozgalmairól, a Monarchia boldog békeéveiről, valamint Erzsébetnek a magyar kiegyezésben játszott valóban jelentős szerepéről. A kötet érdekes portrét rajzol egy nem mindennapi egyéniségről a gondtalan bajorországi gyermekkortól a fényes bécsi napokon, a budai koronázás pompáján és a királyné nyugtalan világkóborlásain át egészen meggyilkolásáig.
Kertész István - Hellén államférfiak
A kötet életrajzai a hellén világba kalauzolják az olvasót. Ki volt a legboldogabb ember Szolón szerint? Mivel vette rá Periklész az athéni népgyűlést arra, hogy újjáépítsék az Akropoliszt? Mi volt Démoszthenész véleménye II. Philipposz makedón királyról, aki a "hatalomért kiüttette a fél szemét"? Hogyan tudta Philipposz nagyhatalommá varázsolni országát? Miképp hódította meg Nagy Sándor a Perzsa Birodalmat? Mindezekre és más kérdésekre választ kapunk a könyvből, amely az említett államférfiakon kívül Agészilaosz spártai király és Epameinóndasz thébai hadvezér kalandos életútjával is megismertet.
Vámos Magda - Resid efendi
Resid efendi nem más, mint a XIX. század híres nyelvtudósa, Ázsia magyar vándora: Vámbéry Ármin. Aligha találni regényesebb életet, mint az övé. Ha csak az életrajz egyes fejezeteinek címét nézzük - Resid efendi, Szegi szunni. Az Ezeregyéjszaka meg a ripszkanapé –, már ez is elárulja, hogy különös dolgokról lehet szó ebben a könyvben. És aki végigolvassa a kalandos élettörténetet, izgalmas élményben lesz része. A szerző elvezeti az olvasót Konstantinápolyba, Türkménia vad törzsei közé, Bokhara különös, akkor még ismeretlen világába. De sok érdekes élményen túl az olvasó ezenkívül azt is megtudja, hogyan fejlesztette akaraterejét egy sánta, vézna kisfiú, mennyi önfegyelemre volt szüksége ahhoz, hogy teveháton és gyalog bejárja Ázsia karavánútjait, figyeljen, tanuljon, és végül bekerüljön a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak sorába.
Vámos Magda írása új színnel és értékkel gazdítja a Nagy Emberek Élete sorozatot.
Lytton Strachey - Viktória királynő
Lytton Strachey életrajza Viktóriáról, Anglia s India királynőjéről kedves és nagyon emberi képet rajzol meg arról az asszonyról, akiről egy korszakot neveztek el. Viktória 1837-ben 18 évesen lépett trónra, s 1901 januárjában halt meg. Az uralkodása alatt vált Anglia világbirodalommá, s ebben a folyamatban olyan legendás társai voltak, mint férje, Albert herceg, Gladstone és Disraeli. Amikor élete vége felé a kormányzás gondjait egyre inkább miniszterelnökére hagyta, igazi támasza - régóta özvegy volt már - a legendás skót szolgája, John Brown volt. Lytton Strachey Viktória királynője könnyedségével, eleganciájával megújította az életrajzírás műfaját, s minden későbbi mű példájául szolgált.
Kalmár György - Indira Gandhi
Különös asszony. Könnyebb a szelet marokra fogni, mint őt meghatározni. Éveken át úgy beszéltek róla: "Indira? Ó, igen kedves teremtés. És milyen szerény." Az indiai politika vénei csak azért nem gáncsolták el, mert nem tartottak tőle. Ártalmatlan, nem ért a dolgokhoz, tapasztalatlan, határozatlan...
Valóban ilyen volt, és csak az apja halála utáni évek, a történelem kényszerűségei tanították meg arra, hogy mit kell tennie? Vagy jobbnak látta éveken át hallgatni, hogy amikor majd eljön az ő ideje, szólhasson? Ezt csak találgatni lehet. Egy bizonyos: ma ő testesíti meg India népei szemében azt az utat, amelyen Nehru elindult. S azok az emberek, akiknek súlyos napi gondjaik között ő jelenti a reményt, bíznak benne.
Philipp Vandenberg - A nagy Ramszesz
„Ramszesz, a Nagy, az Erős, a Napisten hatalmát érezhette magában, mikor uralkodása harmincadik évében, az Abu Szimbel-i templom falain önmagáról zengett dicséretet. A sivatag szele és homokja felett azonban nem uralkodhatott. Büszke szavait, művészi kivitelezésű képeit és hatalmas építményeit évezredek szél sodorta homokja fedte be, és rejtette el háromezer évre.”
Az 1941-ben született Philipp Vandenberg Münchenben germanisztikát és művészettörténetet tanult. Újságíróként dolgozott nagy napilapoknál és képes újságoknál. A fáraók átka című munkája hozta meg számára a világsikert, thrillerek – Az ötödik evangélium, A zöld skarabeusz – és izgalmas szakkönyvek – pl. a Nofretete – szerzőjeként is nevet szerzett magának. 32 nyelvre lefordított műveivel napjaink egyik legkeresettebb írója.
Robert Godissart - Híres asszonyok a történelemben
Érdekes emberek - drámai pillanatok - kalandos életutak
Godissart, a neves memoáríró történelmi hírű asszonyai a Bourbonok és a Bonaparték korában éltek. Könyve izgalmas, egyedülálló krónika, érdekes történelmi memoár. A művet Tőzsér Richárd fordította.
Robert Service - Lenin
Lenint mindmáig a 20. századi történelem kiemelkedő hatású alakjai között tartjuk számon. A közelmúltban megnyílt orosz pártarchívumokból számos, eleddig ismeretlen irat került elő, amelyek Lenin politikai szerepének megítélését is sokban módosították. Robert Service brit történész, Oroszország-specialista az elsők között tanulmányozhatta a Leninnel kapcsolatos dossziékat. Páratlanul fontos forrásokhoz jutott hozzá, ezek ismeretében írta meg a gyalázott és magasztalt forradalmár, a fáradhatatlan gondolkodó életrajzát. Felvázolja azt az összetett történelmi személyiséget, akinek Marx- és Engels-értelmezése hivatalos dogmává vált, képet ad a pártvezérről és államférfiról, akiből ellentmondást nem tűrő kegyetlenségei ellenére szentképet faragtak, és az emberről, akit egyaránt jellemzett a szigorú önuralom és a fékezhetetlenség.
Hangay Zoltán - Erdély választott fejedelme
Rákóczi Zsigmond a magyar történelemben kiemelkedő szerepet játszó Rákóczi-dinasztia megalapítója, I. Rákóczi György atyja. Katonai tehetsége és kiváló gazdasági érzéke révén szinte az ismeretlenségből küzdötte fel magát a tizenhatodik század végi arisztokrácia legfelső köreibe. Születésekor a család társadalmi állását tekintve senki sem gondolhatta, hogy mérhetetlen birtokok ura, Eger főkapitánya, a király tanácsosa, majd késő öregségében – ha csak rövid egy esztendőre is – Erdély választott fejedelme lesz belőle. Erejéből a reformáció buzgó pártfogására is futotta; az ő támogatásnak köszönhette megjelenését Károlyi Gáspár bibliafordítása.
Életét tömören így summázta temetési beszédében udvari prédikátora, Miskolczi Csulyak István: "Ő adott a Rákóczi nemzetnek nagyságos nevet és böcsületet."
A Zrínyi Katonai Kiadó most útjára bocsátott életrajzi sorozatának egyik kezdő kötetéből egy erős, határozott egyéniség mindeddig homályba burkolt képének körvonalai bontakoztak ki.
Elekes Lajos - Hunyadi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Priya Parmar - Vanessa és Virginia
London, 1905. A város nagy változásokat él meg, és a Stephen testvérek e változások élén járnak. Vanessa, Virginia, Thoby és Adrian megválnak gyermekkori otthonuktól, és a zöldellő parkokkal tarkított, bohém hangulatú Bloomsbury negyedben bérelnek házat. Új otthonuk hamarosan fiatal értelmiségiekből és művészekből álló baráti társaság találkozóhelye lesz.
A társaság később híressé és sikeressé váló tagjai a történet kezdetén még pályájuk elején járnak. Vanessa Bell még egyetlen festményét sem tudta eladni. Húga, Virginia könyvkritikáját visszautasítja a The Times. Barátjuk, Lytton Strachey még semmit sem publikált. E. M. Forster ugyan befejezte első regényét, de a címmel nem sikerül dűlőre jutnia. Leonard Woolf köztisztviselő Ceylon szigetén, John Maynard Keynes pedig állást keres. E ragyogó elmék és tehetséges művészbarátaik elvetik a viktoriánus társadalom konvencióit, és a londoni bohémvilág zabolátlan szabadságát élvezik.
Ám hirtelen minden megváltozik, amikor Vanessa váratlanul beleszeret a baráti kör egyik tagjába. Húga, Virginia úgy érzi, magára maradt. A varázslatos személyiségű, karizmatikus és lángeszű fiatal lány, aki egész életében Vanessa óvó figyelmének középpontjában állt, mindent megtesz azért, hogy kisajátítsa nővérét. Érzékeny idegrendszere megsínyli a változásokat: egyre inkább az őrület határára sodródik. Árulás és bizalmatlanság ver éket a családtagok közé. Vanessának el kell döntenie, hogy hajlandó-e bárki mással szemben megvédeni a saját boldogságát.
Priya Parmar regénye izgalmas képet fest az első világháborút megelőző London szellemi pezsgéséről és a híres testvérpár, Vanessa Bell és Virginia Woolf nem mindennapi életéről.
Judith Kubitscheck - Judith Kühl - Maggie Gobran
Az Iszlám Állam (ISIS) barbár kegyetlensége, fanatikus őrjöngése a világ figyelmének fókuszába rántotta a kopt kereszténység addig sokak számára alig ismert világát.
Amikor a vallásos fanatizmus 28, mindhalálig hűséges kopt keresztény férfi fejét vágta le, utolsó szavaik - Úr Jézus Krisztus! - Megváltójukban gyökerező bizalmukról tanúskodtak.
Maggie Gobran élettörténetén keresztül egy mélyebb bepillantást kaphatunk a kopt kereszténység természetébe és valóságába. Minden jóakaratú ember számára valódi kihívást és inspirációt hordoznak a könyv lapjai.
Cornelius Nepos - Híres férfiak
Szentenciák, bölcs mondások, egyszerű életigazságok tömör megfogalmazásban - ez Cornelius Neposnak, az i. e. I. századi római történetírónak legigazabb írói világa. Ezért volt évszázadokon át híres könyv a Híres férfiak: Európa iskolás gyerekei belőle tanultak latinul. A mai olvasó más értékeit fogja felfedezni Cornelius Neposnak - például a kor hiteles rajzát, a jellemek emelkedettségét, a neposi történetszemlélet jellegzetességeit.