A ​Digitális fotózás műhelytitkai kezdőknek 2021 Tippek ​és trükkök kezdő fotósoknak

Robert Capa - A ​tetten ért halál
_A ​tetten ért halál_ című könyvnek, amely angolul _Death in the making_ címmel 1938-ban jelent meg, még nem volt magyar kiadása. Ez az új reprint kiadás, egy fotótörténeti ritkaság, pontos mása az 1938-as kötetnek, de az eredeti papírképek és negatívok felhasználásával új másolatok készültek hozzá, és kiegészült egy történeti igényű esszével. A fotók szerzőségét is sikerült pontosan azonosítani, ennek során derült fény arra, hogy közülük néhányat Robert Capa és Gerda Taro mellett barátjuk, Chim készítette. A képszövegeket Robert Capa, az előszót Jay Allen írta. A könyvet André Kertész tervezte. _A tetten ért halál_ fényképeken keresztül követi nyomon a spanyol polgárháború első évének eseményeit. A fotók és az azokat kísérő szövegek egy rendkívüli időszakban ragadják meg a diadalmas pillanatokat, és rajzolják ki a háborús borzalmak krónikájának ívét: a demokratikusan megválasztott spanyol kormány védelmében a köztársasági erők összefognak, hogy leverjék a Francisco Franco tábornok vezette fasiszta felkelést. Képi rekviem ez, mely emléket állít a kezükben fegyverrel elesett harcolók ezreiről. 1937 őszén, amikor ez a kötet készült, már világosan látszott, mennyire megszenvedi a spanyol köztársaság, hogy számos európai ország és az Egyesült Államok - a be nem avatkozás politikáját választva - elárulta ügyüket. A tetten ért halál elégikus hangvételű tisztelgés az áldozatvállalás előtt. Robert Capa huszonöt éves volt, amikor _A tetten ért halál_ megszületett. Az ő képein kívül Gerda Taro német fotóriporter - ő 1937 júliusában vesztette életét a spanyol fronton -, valamint lengyel kollégájuk, Chim képei fejezik ki a szenvedélyes hitet és elköteleződést a demokrácia egyik legnemesebb ügye mellett.

Kincses Károly - Mérték ​/ Measure
Brassai, ​Capa, Kertész, Moholy, Munkácsi Published to mark the opening of an exhibition at the Ernst Museum on November 15, 2006, as part of the Hungarian Month of Photography. The History of Hungarian Photography volume no. 43.

Enczi Zoltán - Imre Tamás - Richard Keating - Korbely Attila - Klemanovics Márk - Orbán Zoltán - Szabó Endre - Makrofotózás ​és teleobjektíves fényképezés
Könyvünkben ​részletesen bemutatjuk a bevált természetfotós eszközöket, módszereket, a fotózás közben előforduló buktatókat, és nem feledkezünk meg az egyes fajok megközelítésének fortélyairól sem hisz ebben a műfajban ez utóbbi a siker titka. A természetfotózás nagy adag kitartást, ügyességet, tudást igényel, de ha valaki belekóstol...

Enczi Zoltán - Richard Keating - A ​digitális fotózás műhelytitkai kezdőknek 2008
A ​kezdőt csak némi tudás és technikai képzettség választja el a haladó fotóstól. Ez a "szakadék" nem áthidalhatatlan: ehhez nem kell több, csak egy fényképezőgép, egy jó szakkönyv és néhány szabad hétvége.

Baksa-Soós Attila - Rocklitera ​Volume 02
beckzoli ​(30Y) és Grecsó Krisztián előszavával és Szűcs Krisztián (HS7) vendégnovellájával „Atti, olyan, mintha titokban végignézted volna, mit csináltam a nyáron. Kicsi gyermekemnek kalapból varázsoltam csodát.” _Péterfy Bori / Péterfy Bori & Love Band_ „f@..a, tetszik, mehet a nyomdába. csokoládé” _Wahorn Simon / RotFront_ „Ez je! :)” _Vitáris Iván / Ivan & the Parazol_ „Bár a Rockliterának nem Baksa-Soós Attila a főszereplője, szürreális szövegei és az általa összecsődített popválogatott alapján mindenképpen átjön a köteten, hogy személyében egy kifogástalan ízlésű, rendkívül szórakoztató művészlénnyel van dolgunk, aki a puszta jelenlétével is minimum egy kilométeres körzetben képes sugározni a tiszta, gyermeki életörömöt.” _Gróf Balázs_ „Zsnls! Ngyn ttszk” _Vörös András / Superbutt (SPRBTT)_

Kincses Károly - Kolta Magdolna - Minden ​magyar fotóriporterek atyja: Balogh Rudolf
Aranykoszorús ​fényképészmester, fotóművész, a magyaros stílus néven ismert fotográfiai irányzat egyik megteremtője és legjelesebb képviselője. Fotóriporterként a magyar riportfotográfia egyik legnagyobb hatású művelője volt, fotóművészként úttörő, formateremtő egyéniség. A fotós közélet egyik irányítójává is lett, s jelentős része volt a magyar nyelvű fényképészeti szaksajtó történetében is. A részletes pályakép és lehető teljességre törekvő bibliográfia mellett a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött hagyaték több, mint 100 képe érzékelteti sokoldalú életművét.

Hevesy Anna - Hevesi Katalin - Kincses Károly - Hevesy ​Iván és Kálmán Kata könyve
Kálmán ​Kata és Hevesy Iván külön-külön egyaránt fontos helyet foglalnak el a 20. század magyar fotótörténetében. Ugyanakkor megítélésük mindeddig erősen szegmentált volt: Kálmán Kata csak mint szociofotós jut eszünkbe, a Tiborc-album fotós tevékenysége minden más részét elfedi előlünk. Hevesy Ivánról mindenki tudja, hogy elméleti író, kritkus, de gazdag alkotótevékenységének egyéb elemeit általában figyelmen kívül hagyjuk. A szöveg és a képanyag megmutatja, hogy Kálmán Kata harmincas években kezdődött majd negyven éves fotós pályája a szociofotón kívül egyként kiterjed a tájfényképezésre, a néprajzi fotózásra, magában foglalja Budapest megörökítését és egy sajátos városfényképezést is. Hevesy Iván esztétikai, fotótörténészi munkássága mellett pedig nagy hangsúly kerül arra is, hogy fotográfusként is jelentős személyiség volt, ő tanította meg fényképezni Kálmán Katát, s a legtöbb képüket bizonyíthatóan együtt készítették. A népi építészet, a falusi életképek, tájképek mellett fontos sorozatot szentelt a kapuk és ablakok fényképezésének, a kötet számos, az új tárgyiasság szellemében fogant csendéletét is közli. A kötet a művészházaspár két lányának visszaemlékezése és Kincses Károly monografikus igényű párhuzamos pályarajza mellett minden eddiginél bőségesebb apparátust tesz közzé (bibliográfia, oeuvre-katalógus).

Kincses Károly - Mítosz ​vagy siker?
A ​magyar művészettörténet, fotóhistória egyik legnagyobb adóssága a magyaros stílussal való érdemi foglalkozás. Amíg tartott, 1925-1944 között, nagyon népszerű volt itthon és külföldön egyaránt, sokat beszéltek róla, még ha túlértékelve is. A szocializmus kultúrideológusai gyakran nacionalizmussal, hamis álromantikával, revansizmussal vádolták. Könyvünk címében hordozza azt a Janus-arcúságot, aminek megfejtésére kísérletet teszünk. Siker és mítosz. Fotográfiánk aranykora, legsikeresebb időszaka a magyaros stílusnak nevezett periódus volt a két háború között. Kiállítási érmek százai, pályadíjak, oklevelek, sajtóközlemények mutatják a tényleg páratlan diadalmenetet. És a hozzá kapcsolódó legendák, mítoszok? A magyaros stílus legjobb periódusában nagy és elsöprő sikert aratott Magyarországon szinte minden fórumon; látványos eredményeket ért el a nemzetközi amatőrfotós fórumokon; de szinte teljesen érdektelen maradt az egyetemes fotográfiatörténet, a világtendenciákat figyelő művészettörténet egésze számára. Mit kezdhetünk ma a magyaros stílussal? Erről szól a könyv. A stílus legkiválóbb fotográfusainak megmaradt főműveivel próbál meg egyfajta számvetést készíteni e negyed századot átfogó időszakról.

Hevesy Iván - A ​modern fotóművészet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sárközi Zoltán - Sevcsik Jenő - Kun Miklós - Fotósok ​könyve
Az ​olvasók kívánságának tesz eleget a Műszaki Könyvkiadó, amikor az amatőr- és szakfotózás kidolgozási és felvétel-technikai tudnivalóit egy kötetben jelenteti meg a tanulni vágyó fotósok részére. A könyv első részében - szerző: Sárközi Zoltán - a fénytani és optikai alapismeretekkel, a lencse. rendszerek felépítésével, jellemzőivel s a lencsehibákkal foglalkozó fejezetek a fotósok széles rétegeinek érdeklődésére tarthatnak számot. Részletesen foglalkozik a szerző a fényrekeszekkel, fényérték skálákkal, a mélységélesség számításaival, az élesre állítás módszereivel, a közelfényképezéssel stb. "A felvétel technikája" és a "Felvételi területek" c. fejezeteket Dr. Sevcsik Jenő írta. A technikára vonatkozó rész a témaválasztásra, a képet alkotó elemek, pontok, vonalak, felületek szerepére, a kép kialakítására terjed ki. A könyv utolsó részében Kun Miklós a képkidolgozás technológiájával foglalkozik. Bevezetésül kémiai alapismereteket ad, megismertet a fényérzékenység elméletével, a felvételi anyagok fajtáival.

Kincses Károly - Normantas ​Paulius
Normantas ​Paulius (Kalniskiu, 1948. június 8. – Nyíregyháza, 2017. január 7.) litván származású, de évtizedek óta haláláig Magyarországhoz is hazájaként kötődő utazó, költő és fotóművész szinte minden szempontból szabálytalan életutat futott be, és igazán öntörvényű, nehezen beskatulyázható egyéniség volt. Kincses Károly, a kötet szerzője Normantas életpályájának bemutatásában e nehezen megfogható karakter megragadására, a különös személyiség felvázolására és érzékeltetésére teszi a hangsúlyt. Kincses rendhagyó életrajza így – Szarka Klára szavaival - kevésbé az alkotó vizuális életművének, képi és tárgyi hagyatékának, irodalmi teljesítményének tudományosabb, összehasonlító jellegű értékelése, sokkal inkább e különös karakter bemutatása. Normantas Paulius mint a vágyott (belső) szabadság megtestesítője értékelődik igazán.

Szelényi Károly - Színek
Az ​átlagolvasó felkapja fejét a cím láttán: pedig valóban Johann Wolfgang von Goethe, a költőóriás színtanról írt könyvéről van szó, amely 1820-ban jelent meg. A cím is Goethe megállapításán alapul: szerinte a színek a fény cselekedeteiben, különféle megnyilvánulásaiban fedezhetők fel. Szelényi Károly fotóművész mintegy másfél évtizeddel ezelőtt kezdett hozzá e munkához, céltudatosan gyűjtve a képanyagot a színtani elméletek illusztrálására. A szakirodalom alapos áttanulmányozása során vált világossá számára, hogy Goethe a színtan csaknem minden területén rajta hagyta kézjegyét. A költő prizmával végzett kísérleteinek megismétlésével a szerző igazolja, hogy a ma is érvényes színkör hat alapszínét Goethe határozta meg. „Az elemi színtannak kizárólag három vagy hat színnel van dolga, melyek kényelmesen belefoglalhatók egy körbe. Minden egyéb végtelen sokféle módosulat már inkább az alkalmazáshoz tartozik, a festészet technikájához, a színezéshez, egyáltalán: az élethez” - írja a Színtan bevezetésében (Hegedűs Miklós fordítása). A könyv a színtan történetének rövid ismertetése és az alapfogalmak bemutatása után foglalkozik a fizikai jelenségek színtani vonatkozásaival, a színkontrasztokkal, a színeknek a természetben, az épített környezetben, a társadalmi jelképrendszerben betöltött szerepével és a színek szimbolikus jelentésével. Színtörténeti „csemegék” a nyomdász Kner Imre és Kodály Zoltán közösen összeállított dúr-moll-hangzatai színekben ábrázolva (Tolcsvay László zeneszerző tanulmányával). Farkas Attila a katolikus egyház színszimbolikájáról, Raj Tamás pedig a Biblia színeiről ad érdekes összefoglalást. A szerző a könyvhöz egy színtárcsát is készített, melynek segítségével a legkülönbözőbb színkapcsolatok állíthatók be.

Baksa-Soós Attila - Rocklitera
ROCK-LIT-ERA" ​a zene, az irodalom és a korszak tükre; olyan novellák gyűjteménye, mely a kortárs magyar pop-rock szcéna érett zenekarait mutatja be. Rock&roll szerző: A rock&roll írónak is titulált Felhőjáró Baksa-Soós Attila, az 1 Hullámon Bár és a Cinege a lábát című kultikus, szürreális regények szerzője. Új agyszüleménye a Rocklitera. Rock&roll fotók: A kötet fotóanyagát, a Wan2 magazinból is jól ismert Lékó Tamás jegyzi, aki a pop-rock fotózás megkerülhetetlen magyar képviselője. A kötetben szereplő együttesek: Quimby, Hiperkarma, HS7, Neo, Kolin, Anna & The Barbies, Zagar, Rutkai Bori, Soerii&Poolek, Nemjuci, The Twist, Supernem, Frenk, Isten Háta Mögött, 30Y, We Are Rockstars, Kistehén, Amber Smith.

Richard Keating - Enczi Zoltán - Tájak ​és városok
Mi ​kell a szép fényképhez? Megfelelő téma, jó fényképezőgép és némi tudás a gép kezeléséhez. Ha ezek közül bármelyik is hiányzik, jóval kisebb lesz az esélyünk a gyönyörű felvételekre. Könyvünk ebben a kötetben ezeket a pontokat, ezt a bűvös hármast járja körül. A digitális fotózás műhelytitkai első kötetével ellentétben itt nem a digitális fényképezőgépek technikai bemutatása volt a fő célunk - bár a legújabb gépek, technikák természetesen szerepelnek a könyvben -, hanem a fényképezőgép kezelésére, a digitális jellegzetességek megismerésére helyeztünk nagyobb súlyt. Olyan témákon keresztül mutatjuk be a digitális világ titkait, mint a tájfotózás vagy az épületfényképezés. Reméljük a fotózással foglalkozó sorozatunk eme tagja is sokat segít majd a vizualitás eme látványos és közkedvelt világának megismerésében.

Móser Zoltán - Arc/mások
Móser ​Zoltán arc/másai arcok és mások: az arc lehet egy ember arca, egy szobor képmása, vagy akár egy mosolygó vagy szomorú képmásra emlékeztető természeti képződmény. A képíró sorsokat, történeteket mesél el az egymással beszélő fotográfiákkal.

Hevesy Iván - A ​fényképezés művészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jávorszky Béla Szilárd - Kása ​Béla fotográfus
Kása ​Béla az eltűnőben lévő paraszti kultúra és életmód legfontosabb vizuális megörökítője. Míg Korniss Péter inkább a táncház egészét ragadta meg, ezért a fotóin láthatók a zenészek is, addig Béla kifejezetten őket fotózta. Így mindenekelőtt neki köszönhető, hogy ezeknek a nagyszerű muzsikusoknak nemcsak a játékát, hanem az arcát is ismerjük. Pécsett született, 1965-ben családjával Nyugat-Németországba költözött, ahol 1979-ben a kölni képzőművészeti főiskolán szerzett diplomát művészi fotográfia szakon. Európa legnagyobb képes magazinjainak, a Stern-nek és a GEO-nak dolgozott, készített fotósorozatokat többek között nagyszebeni és macedóniai cigányokról. 1973 nyarán jutott el először Erdélybe, ami fordulópontot hozott az életében. Azóta rendszeresen visszajár és dokumentál. 1983-ban visszaköltözött Magyarországra, hogy közelebb legyen a neki mindennél kedvesebb erdélyi muzsikusokhoz. Az utóbbi közel öt évtizedben a népi kultúra elkötelezett kutatója, megőrzője és továbbadója. Sokat fotózott hortobágyi pásztorokat, dobrudzsai, erdélyi és moldvai vándorcigányokat, körösrévi fazekasokat, modern nomád ír szekereseket - de mindenekelőtt is erdélyi falusi muzsikusokat. Emellett kilenc alkalommal járt Indiában a félnomád életmódot folytató tevepásztor rabari törzseknél. Képeiből többek között Amszterdamban, Bécsben, Berlinben, Brüsszelben, Kölnben, Krakkóban, Lhaszában, Montrealban, New Yorkban, Párizsban, Prágában, Torontóban, Új-Delhiben és Washingtonban rendeztek kiállítást.

Lugosi Lugo László - Fényképművészet
E ​könyv szubjektív kalandozásra hív a fényképek világába. Egy gyakorló fényképész fűz megjegyzéseket olyan fényképekhez, amelyek egyszer megragadták a tekintetét és elraktározódtak az agyában pár évre.

Gaál Zoltán - 1 ​év, 50 pillanat - Válogatás
1 ​év, 50 pillanat (Válogatás) Gaál Zoltán 1953-ban született, fotóriporterként indult, majd művésszé vált. A hagyományos fotótechnikát részesíti előnyben, eszköztelenségével hatásos, dokumentalista, emberközpontú megjelenítést ér el. Ebben hatottak rá a japán mesterek is, akiktől szintén tanult. Válogatás-kötetében 50 pillanatban örökít meg egyetlen évet, és segítségével mi is másképp láthatunk, a fotóművész szemével.

Enczi Zoltán - Richard Keating - Hogyan ​lépjünk be a kreatív fotósok világába?
A ​digitális fényképezőgéppel fotózó kezdőnek manapság jóval könnyebb dolga van, mint a régi filmes géppel próbálkozó elődöknek. A kis digicsodák eredményesebben, könnyebben használhatóak a hagyományos, analóg gépeknél, sokkal gyorsabban megtanulhatunk fényképezni, a fotózás pedig átláthatóbbá, izgalmasabbá vált. A technika azonban nem minden, mert a gép - legyen bármilyen színvonalas is - nem gondolkodik helyettünk. Az amatőr fotósok zöme ugyanazon banális bakik miatt rontja el a legjobb pillanatokat, holott ezek nagy része kis odafigyeléssel, minimális tudással elkerülhető lenne. Könyvünk ezt a „kávéskanálnyi" területet járja körül, miközben megpróbáljuk gyakorlatias és aktuális (2009-es) tanácsokkal ellátni az olvasókat.