Az ​üzleti modellek radikális átalakítása Hogyan ​szerezzünk versenyelőnyt egy forradalmian új világban?

Barry Eichengreen - Arnaud Mehl - Livia Chiţu - A ​világ valutarendszere
Napjaink ​többpólusú világrendjében vajon mely tényezőkön múlik és hogyan alakul át a valuták globális színtéren való jelenléte? E valutaversenyben mit hozhat a jövő és hol áll e tekintetben az euró? Az Egyesült Államokban a Princeton University Press által bemutatott kötetükben korunk legmagasabban jegyzett közgazdászai, Barry Eichengreen (Kaliforniai Egyetem, NBER). Arnaud Mehl (Európai Központi Bank), valamint Livia Chitu (NBER) ezen kérdésekre keresik a választ. Új nézetek váltják fel a globális valutarendszer megítélését, a szerzők pedig egy több kulcsvalutára épülő rendszerre hívják fel a figyelmet, meghaladva a korábbiakban népszerű kizárólagos kulcsvaluta elméletét. A nemzetközi pénzügyi és a finanszírozási rendszer a gazdasági teljesítmény alakulása mellett a nemzetközi fizetésekben alkalmazott valuták kibocsájtó országainak kormányzati és jegybanki politikájától, valamint azok hatásaitól is nagymértékben függ. E tekintetben pedig egyre inkább nem csupán a dollár, hanem a kínai renminbi és az euró is fontos szereplők. Egy több kulcsvalutára épülő pénzügyi rendszer azonban, jóllehet a magasabb rendszerbiztonság előnyét kínálja, több kockázatot is hordozhat. A tekintetben, hogy végül e rendszer kockázatai vagy előnyei fognak felülkerekedni Eichengreen és társai a szakpolitikai döntések, valamint a (geo)politika szerepét és megannyi fordulatait hangsúlyozzák, melyek gazdaságtörténeti gyökerei egyúttal komoly útfüggőségeket is előrevetítenek.

Susan George - Lugánói ​tanulmány
Nem ​titok: a Lugánói tanulmányt az elejétől a végéig én írtam. Az 1970-es évek közepétől, amikor az első könyvem anyagához végeztem kutatást, folyton azt próbáltam megérteni és leírni, hogyan osztódik szét a hatalom. Ebből kiindulva olyan témákkal foglalkoztam, mint az éhség a világban és a harmadik világ nyomora, a déli félteke adósságainak hatása, az észak-déli viszonyok, a transznacionális vállalatok és intézmények, és a Világbank. A Lugánói tanulmány olyan pontos, józan és távolságtartó elemzés, amilyet csak elvégezni képes a komoly kutatás. Nem tudományos fantasztikus írás, vagy bármilyen más kitalálás. A legkevésbé sem volnék meglepve, ha megtudnám, hogy egy hasonló dokumentumot már elkészített egy valóságos munkacsoport. (Részlet a szerző előszavából)

Thomas L. Friedman - És ​mégis lapos a Föld
Az ​És mégis lapos a Föld első angol nyelvű kiadását már két javított, bővített változat követte, amelyek anyagát mi e második magyar kiadásban tesszük közzé. Thomas L. Friedman, a könyv Pulitzer-díjas újságíró szerzője a következőképpen indokolja az újabb kiadás megjelentetését: "Miért vesződöm azzal, hogy megírjam e könyv második bővített kiadását egy évvel azután, hogy megjelent az első bővített kiadás, amit az eredeti csak egy évvel előzött meg? Nagyon rövid, tömör választ tudok erre adni: azért, mert meg tudtam tenni és mert meg kellett tennem. Bővebben és pontosabban: a könyvben ábrázolt technológiai erők hatására a könyvkiadás folyamatai is felgyorsultak, és most már viszonylag könnyű egy egész könyvet rövid idő alatt jelentősen átszerkeszteni, kiegészíteni. Így értem, hogy meg tudtam tenni. Annak azonban, hogy miért kellett megtennem, több oka is van. Elsősorban az, hogy a világot laposító erők nem szűntek meg hatni, amikor 2005 áprilisában a könyv első kiadása megjelent; mindezeket a folyamatokat figyelemmel akartam kísérni és be akartam építeni átfogó elméletembe."

Ismeretlen szerző - Fejlődés ​vagy forradalom?
Az ​olvasó a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kiadójának legfrissebb közgazdasági kötetét tartja a kezében magyar nyelven, mely a válság utáni gazdaságpolitikában történt szakpolitikai irányváltásokról és a makrogazdaságról való gondolkodás teljes megújulásáról szól. Olivier Blanchard, a washingtoni Peterson Institute for International C. Fred Bergsten szenior kutatója, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egykori vezető közgazdásza (2008–2015), és Lawrence H. Summers amerikai közgazdász, az Obama-adminisztráció pénzügyminisztere, a Harvard Egyetem volt elnöke és professzor emeritusa könyvükben a pénzügyi stabilitást célzó szakpolitikai dilemmák végiggondolásához nyújtanak támpontokat. A szerzők a válság óta eltelt időszakkal való számvetésként nem halogatják tovább a legkritikusabb gazdaságpolitikai kérdések megtárgyalását. A pénzügyi stabilitást célozva állást foglalnak például a pénzügyi szektor komplex szerepéről, a monetáris és a pénzügyi szakpolitikák egymást kiegészítő, kívánatos mechanizmusairól, valamint a pénzügyi szabályozások intézményi és rendszerszinten elérhető hozzájárulásainak lehetőségeiről. A kötetben publikáló döntéshozók és a közgazdaságtudomány nemzetközi párbeszédének vezető kutatói között olyan neves gondolkodók véleményét és tudományos okfejtését olvashatjuk, mint például a magyar jegybank Lámfalussy-díjazottja, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja, Benoît Coeuré; az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi, vagy Barry Eichengreen, a Kaliforniai Egyetem professzora.

Ismeretlen szerző - Pénzügyi ​elitek és az európai bankrendszer
A ​pénzügyi eliteket a történelem során gyakran övezte általános ellenszenv és bizalmatlanság a társadalom részéről, a tudományos szférától azonban viszonylag kevés figyelmet kaptak. A globalizált világgazdaság elmúlt harminc évének ellentmondásai, különösen a növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek, illetve a 2008-as gazdasági válság kirobbanása azonban a tudományos érdeklődés középpontjába helyezte őket. Milyen szerepet játszanak a pénzügyi elitek az európai társadalmakban és piacokon? Hogyan változott a szerepük az idők folyamán? Mennyiben tehetők felelőssé a legutóbbi pénzügyi összeomlásért, és milyen múltbéli krízisekkel vonhatunk párhuzamot e tekintetben? Hogyan befolyásolták a pénzügyi szabályozási környezet evolúcióját, és hogyan alkalmazkodtak hozzá? A könyvben kilenc önálló esszén keresztül kaphatunk választ a fenti kérdésekre, emellett a pénzügyi elitek által betöltött társadalmi szerepről szóló szakértői vitába is betekintést nyerhetünk. A neves kutatók közreműködésével létrejött kötet célja, hogy megvizsgálja a pénzügyi elitek intézményi változásokhoz való alkalmazkodását, és értékelje hozzájárulásukat a változásokhoz rövidebb és hosszabb távon. Ennek érdekében a kötet a pénzügyi elitek különböző európai társadalmakban és piacokon betöltött szerepének időbeli alakulásával foglalkozik. Továbbá historikus összehasonlításokat és országonkénti, illetve országok közötti elemzéseket is kínál, amelyek bemutatják, hogy az elitek hogyan alkalmazkodtak és járultak hozzá a nemzeti és nemzetközi szabályozói és kulturális környezet átalakulásához a válság során és azt követően.

Dietrich Vollrath - A ​beérett gazdaság
Számos ​közgazdász és a közvélemény jelentős része is egyetértene abban, hogy a virágzó gazdaság egyet jelent a gazdasági teljesítményt mérő bruttó hazai termék (GDP) mutatójának növekedésével, amelyet még az 1950-es években alkottak meg. Minél többet termelünk és fogyasztunk, annál magasabb az életszínvonalunk, és annál több erőforrás áll rendelkezésünkre. Épp ezért sokak számára aggasztó az elmúlt években nyilvánvalóvá váló trend: a gazdaság folyamatos lassulása. De vajon indokolt-e ez az aggodalom? Vajon tényleg a gazdasági növekedés tükrözi legjobban a gazdasági sikert? A lassulás valóban gazdasági problémákat jelez? Dietrich Vollrath, a Houston University közgazdász professzora szerint a fenti kérdésekre egyértelműen „nem” a válasz. Az Egyesült Államokban zajló gazdasági folyamatok és trendek újszerű nézőpontból történő vizsgálatán keresztül arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi lassulás nem a gazdaság hibás működését jelzi, hanem épp ellenkezőleg, a gazdasági siker jele. A gazdaságunk ugyanis a materiális jólét és biztonság minden szükséges kellékével ellátott minket, épp ezért a termelés olyan új formái felé fordultunk, amelyek ugyan növelhetik jóllétünket, ám a GDP emelkedéséhez kisebb mértékben járulnak hozzá. E minden kétséget kizáróan ellentmondásos kötet új megvilágításba helyezi a gazdasági növekedést, új utakra tereli az ezzel kapcsolatos közgazdasági párbeszédet, és ahhoz is hozzájárul, hogy másképpen gondolkodjunk a gazdaság sikerességéről.

Ralph C. Bryant - Rendezetlen ​bolygónk kormányzása
A ​világ irányítási struktúrái rendkívül zűrzavarosak: rendezetlenek, mintha minden a feje tetején állna. Ez a rendezetlenség nagyon alacsony színvonalú kormányzást eredményez. Az együttműködést megtagadó országok döntései sok olyan problémát okozhatnak, amelyeknek a határokon is átnyúló káros következményei lehetnek, és ezzel a zűrzavarral kölcsönösen ártanak egymásnak. A nyilvános vita gyakran megreked a globalizációval kapcsolatos felszínes érvek ingoványában. Ralph C. Bryant ebben az eredeti gondolatokkal teli könyvben a lényegre tapintva hangsúlyozza, hogy a világ országainak hatékonyabb középutas kompromisszumokat kell kidolgozniuk a kormányzás továbbfejlesztése és a fokozódó integráció jobb kezelése érdekében. Bryant érvelése szerint az egyes országoknak meg kell teremteniük az egyensúlyt a helyi autonómia és a külkapcsolati nyitottság között, és el kell kerülniük a merev lokálpatriotizmus és a korlátlan nyitottság szélsőségeit. Az országoknak együttesen kell cselekedniük. Az együttműködésre irányuló kormányzás előmozdítja azt a rendezettséget, amely képes csökkenteni a közös célokat aláásó zűrzavart. A koronavírus-járvány globális kihívása elevenen emlékeztet bennünket arra, hogy a nemzetközi együttműködés egyre inkább létfontosságúvá válik. Vajon az egyes országok és vezetőik rendelkeznek-e kellő előrelátással ahhoz, hogy határaikat ne akadályként, hanem a nemzetközi együttműködés katalizátoraként használják? Vajon az egyes országok migrációs politikája képes lesz-e megtalálni a fenntartható középutat a határokon átnyúló mozgás korlátlan szabadságának irreális szélsősége, valamint a külföldi menekültek embertelen kirekesztése között? Vajon a fokozott, határokon átnyúló együttműködés képes lesz-e enyhíteni az újra meg újra visszatérő pénzügyi instabilitás veszélyeit? Vajon a világ közössége képes lesz-e támogatni a globális éghajlatváltozás súlyos kockázatainak csökkentésére irányuló kollektív fellépést? Ezekre a kérdésekre az igen az egyetlen elfogadható válasz. A megfontoltabb, határokon átnyúló kollektív fellépés elősegíti azt az egymást támogató rendet, amely ellensúlyozza annak a rendezetlenségnek a veszélyeit, amely egyébként eluralkodna a Földön. Bolygónk egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele az országok rendezettebb kormányzása és a célratörőbb, határokon átnyúló együttműködés. RALPH C. BRYANT 1976 óta a Brookings Intézet vezető munkatársa. Dolgozott a Szövetségi Jegybank Kormányzótanácsában a Nemzetközi Pénzügyi Osztály igazgatójaként, valamint a Szövetségi Jegybank Szövetségi Nyíltpiaci Bizottságának nemzetközi közgazdászaként. Egyik híres könyve a Turbulent Waters: Cross-Border Finance and International Governance (Brookings, 2003).

Faragó József - Lakner Zoltán - Pungor András - Szabó Brigitta - Frontsebészet
"A ​folyosó zajos volt. Gyurcsány meghívott vendégeitől, a "blogosaitól" búcsúzott. Simogatták, fényképezték a párás szemű asszonyok. De a párttársai és az újságírók már elkerülték. Bajnai elhaladt mellette, amikor kormányőrök gyűrűjében a dolgozószobájába tartott, ahol nem várta sem állófogadás, sem pezsgős koccintás. Csak a válság." "A könyv megírásakor ezernél több oldalnyi dokumentumot, beszédet, tanulmányt, elemzést, korabeli újságcikket olvastunk el. Több mint félszáz akkori főszereplővel és mellékszereplővel készítettünk mélyinterjúkat, folytattunk rövidebb és hosszabb beszélgetéseket. Benyomásokat, információkat ütköztettünk, hogy megvonhassuk annak az egy évnek a rövid és hosszú távú mérlegét."

Al Gore - A ​jövő
Korunk ​olyan forradalmi változást tartogat, amely példa nélküli a történelemben. Ha újra kezünkbe akarjuk venni sorsunk irányítását, és magunk kívánjuk alakítani jövőnket, szembe kell néznünk a globális változásokat mozgató erőkkel. Föld Rt. Globális elme Hatalmi átrendeződés Túlnövekedés Újraértelmezett élet és halál Kiéleződött helyzet Föld Rt. A fokozódó globalizáció olyan új, átfogó, integrált gazdasági egységet hoz létre, amely az eddigiekhez képest egészen más módon viszonyul a tőkéhez, a munkához, a fogyasztói piacokhoz és a nemzeti kormányokhoz. Globális elme. A digitális kommunikáció, a világháló és a számítógépes forradalom által olyan agyközpont jön létre, amely emberek millióinak érzéseit és gondolatait köti össze intelligens gépekkel, robotokkal, mindenhol jelen lévő érzékelőkkel és adatbázisokkal. Hatalmi átrendeződés. Az elmúlt ötszáz évben soha nem tapasztalt módon alakul át a globális politikai, gazdasági és katonai erőegyensúly: az amerikai hegemónia egy többpólusú hatalmi középpont, a nemzetállamok a magánszféra, a politikai rendszerek a piac felé tolódnak el. Túlnövekedés. A gazdaság elromlott iránytűje vészesen rossz irányba, a fogyasztás, a környezetszennyezés fenntarthatatlan növekedéséhez, valamint a termőtalaj, a vízkészletek és az élővilág kimerítéséhez vezet. Újraértelmezett élet és halál. A genomikai, biotechnológiai, az ideg-, valamint az élettudományi forradalmak drasztikus hatást gyakorolnak az orvostudományra, a mezőgazdaságra és a molekuláris tudományokra, még az evolúció is emberi irányítás alá kerül. Kiéleződött helyzet. Az energiarendszerek, a mezőgazdaság, a közlekedés és az építőipar forradalmi átalakulásával együtt az emberi civilizáció és a Föld ökoszisztémái közötti kapcsolat radikálisan megbomlik.

Zhouying Jin - Az ​emberiség jövője
Az ​ipari civilizáció felemelkedése által előidézett ökológiai, társadalmi és gazdasági válságjelenségek napjainkra megkerülhetetlenné váltak. Az emberiség jelenlegi életformája ugyan hordoz anyagi előnyöket, azonban súlyosan veszélyezteti a hosszú távú fenntarthatóságot, ami nemcsak az emberiség jövőjét fenyegeti, hanem annak a bolygónak a teljes ökoszisztémáját is, ahol az emberi faj él. A 21. század első évtizedeiben az emberiség egyértelműen útelágazáshoz érkezett, fennmaradásunk érdekében meg kell változtatnunk életmódunkat és magatartásunkat. De ha az ipari civilizáció fenntarthatatlannak bizonyult, akkor milyen civilizációt kellene helyette létrehoznunk? És milyen alapon reménykedhetünk ennek a kihívásnak a megoldásában? Milyen irányba kellene haladnia a tudománynak és a technológiának? És milyen irányba kellene az emberiségnek továbbfejlődnie? Úttörő könyvében Zhouying Jin, a világszerte elismert kínai jövőkutató professzor ezekre a kérdésekre keresi a választ. A szerző az átalakulás szükségessége és lehetséges volta mellett érvel, sőt még útitervet is felkínál ennek végrehajtásához. Mindehhez sorra veszi azokat a fontos döntéseket, amelyeket az emberiségnek meg kell hoznia az antropocén korban, illetve azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznünk ahhoz, hogy az ipari korból egy emberibb és fenntarthatóbb posztindusztriális globális civilizációba léphessünk. A könyv illeszkedik az elmúlt években napvilágot látott, az emberiség múltját és lehetséges jövőjét elemző nagysikerű munkák sorába, azonban sok tekintetben túl is mutat azokon. Az ősi kínai gondolkodás klasszikus műveiben fennmaradt szellemi bölcsesség, valamint a nyugati történelem és értékek által inspirált tudósok és filozófusok természettel, az emberi elmével kapcsolatos munkáinak egyesítésével igyekszik útmutatást adni az emberiség előtt álló problémák megoldásához. Ebben áll Jin új és ígéretes megközelítési módja, amellyel kívánatos és fenntartható jövőt alakíthatunk ki a Föld összes polgára számára.

Böröcz József - Az ​EU és a világ
Böröcz ​József könyve az európai integráció történetének mintegy előzményeként a nyugat-európai államiság több évszázados globális történetét is áttekinti, s ebben a keretben értelmezi az EU létrejöttét és formálódását. A könyv, amely bő egy évtizedes kutatómunka összefoglalója, azt magyarázza meg, hogyan következik az EU kialakulása az azt megelőző, több évszázad történelméből. Az elemzés Magyarország, Kelet-Közép-Európa és Európa globális pozíciójának meghatározására, helyes kontextualizációjának elméleti és empirikus kérdéseire, és ezeken keresztül a világ főbb átalakulási tendenciáinak megértésére irányul.

Samuel Leach - A ​siker képlete
Bontakoztasd ​ki képességeidet, és légy te magad a pénzügyeid irányítója! – biztatja az olvasót Samuel Leach, korunk egyik legnagyobb, globálisan elismert pénzügyi véleményvezére. Ismert tény, hogy a megfelelő adatok és algoritmusok alkalmazásával pontosan meg lehet határozni pénzügyi viselkedésünk mintázatait és fogyasztói preferenciáinkat. Vajon mi történne, és mennyivel hatékonyabban érhetnénk el céljainkat, ha ezeket az elemzési stratégiákat a saját anyagi helyzetünk és életünk tudatos befolyásolására használnánk? Formabontó kötetében Samuel Leach megmutatja nekünk, hogyan értelmezzük és milyen szempontok alapján figyelhetjük meg saját költési mintázatainkat, és miként dolgozhatunk ki olyan új viselkedési mintákat, amelyekkel valódi változásokat érhetünk el a pénzügyeink terén. Ehhez szükség van az érzelmi intelligencia és az intellektuális képességek fejlesztésére, a szerző álláspontja szerint ugyanis e két dimenzió egysége képezi a mélyről jövő és stabil változások alapját. A siker képletéből többek között megtudhatjuk, hogyan irányítsuk és állítsuk saját céljaink szolgálatába gondolatainkat és érzelmeinket, ami szükséges ahhoz, hogy felgyorsítsuk személyiségünk fejlődését, és saját példáján keresztül a szerző megmutatja azt is, hogyan tudjuk megszeretni a munkát, vagy hogyan fejlesszük magunkban a hosszú távú sikerhez vezető türelmet. A személyes pénzügyek törvényszerűségeinek és működési mechanizmusainak ismertetésével a könyv hozzájárul a pénzügyi tudatosság növeléséhez és a meggazdagodás 21. századi formáinak feltérképezéséhez.

Julie A. Nelson - Emberarcú ​közgazdaságtan
A ​gazdaságot a klasszikus közgazdaságtan megszületése óta leggyakrabban egy automatizmusok mentén működőgépezethez hasonlítjuk. Ugyanígy tekintenek rá a piacpártiak,akik szerint a piacgazdaság automatikusan a közjót szolgálja,de ugyanezt gondolják a kritikusok is, akik szerint a kapitalista rendszert az önérdek és a kapzsiság működtetik. Mindkét nézőpontban közös, hogy az etikai megfontolásokat,a materiális szükségleteken túlmutató igényeket különbözőérvekkel, de leválasztják a gazdaságtól. Az egyik tábor szükségtelennek, a másik pedig eredendően összeegyeztethetetlennek tartja a társadalmi felelősségvállalás, gondoskodás,vagy éppen a környezeti fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételét a piacgazdaság működésével. Julie A. Nelson, a bostoni University of Massachusetts professzorarámutat arra, hogy a „gazdaság, mint gépezet” Adam Smithtől eredeztethető metaforája rendkívül káros,ugyanis eltakarja előlünk a világ valódi mozgatórugóit, amelyek munkára és gondoskodásra késztetik az embereket, és működtetik a vállalatokat. Amennyiben felismerjük, hogy a gazdaság nem egy gépezet, hanem egy élő, emberek alkotta és az etikai döntéseink által formált rendszer, amelynek figyelemre és gondoskodásra van szüksége, akkor egyénileg és össztársadalmi szinten is jobb döntéseket hozhatunk, és jobb életet élhetünk. A könyv a feminista és ökológiai közgazdaságtani szemléletet is integrálva, ugyanakkor szelíden és következetesen rombolja le a „gazdaság, mint gépezet” dogmáját, és egy inspiráló szellemi utazáson keresztül arra ösztönzi az olvasót, hogy újragondolja a gazdaság működéséről alkotott elképzeléseit és az abban betöltött saját szerepét is.

Alexander Gabor - Tőzsde
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csath Magdolna - Globalizációs ​végjáték
A ​Kiút a globalizációs zsákutcából című, 2001-ben megjelent könyvében a neves közgazdász szerző még csak előrevetítette a globalizáció okozta várható problémákat. Mindezt optimista szemlélettel tette. Abban hitt ugyanis, hogy ha sokan ismerik fel a káros hatásokat, akkor sikerül megállítanunk a globalizációs úthengert. A könyv megjelenése óta hét év telt el. Ez alatt az idő alatt cikkekben és előadásokon próbált rámutatni arra, hogy hazánk egyre erőteljesebben válik a globalizáló hatalmak kiszolgáltatottjává. Ennek következtében romlik gazdaságunk állapota, és romlanak az emberek lehetőségei, életesélyei. A hét év alatt, látva a globalizációs erők gátlástalan és kegyetlen előretörését és a társadalom ellenállóképességének gyengülését, optimizmusa gyengült. Ennek ellenére ma sem látja teljesen reménytelennek, hogy felvegyük a harcot a globalizáció ártó erőivel szemben. Ezt azonban más nem fogja megtenni helyettünk. Csak tőlünk függ, hogy teljesen feladunk mindent, vagy megpróbálunk a nemzeti értékek és érdekek mentén összefogva okosan ellenállni...

Jaron Lanier - Who ​Owns the Future?
_Who ​Owns The Future?_ is the new masterwork from the prophet of the digital age, Jaron Lanier, author of _You Are Not A Gadget_. In the past, a revolution in production, such as the industrial revolution, generally increased the wealth and freedom of people. The digital revolution we are living through is different. Instead of leaving a greater number of us in excellent financial health, the effect of digital technologies - and the companies behind them - is to concentrate wealth, reduce growth, and challenge the livelihoods of an ever-increasing number of people. As the protections of the middle class disappear, washed away by crises in capitalism, what is being left in their place? And what else could replace them? Why is this happening, and what might we do about it? In _Who Owns the Future?_ Jaron Lanier shows how the new power paradigm operates, how it is conceived and controlled, and why it is leading to a collapse in living standards. Arguing that the 'information economy' ruins markets, he reminds us that markets should reward more people, not fewer. He shows us why the digital revolution means more corporations making money and avoiding risk by hiding value off their books, which means more financial risk for the rest of us. From the inner workings of the 'sirenic servers' at the heart of the new power system, to an exploration of the meaning of mass unemployment events, the misuse of big data, and the deep and increasing erasure of human endeavour, Lanier explores the effects of this situation on democracy and individuals, and proposes a more human, humane reality, where risk and reward is shared equally, and the digital revolution creates opportunity for all.

Daron Acemoglu - James A. Robinson - Miért ​buknak el nemzetek?
Daron ​Acemoglu és James A. Robinson nagyon egyszerű, de annál fontosabb alapkérdéseket feszegetnek: Miért gazdag az egyik ország, és miért szegény a másik? Mivel magyarázható a nemzetek eltérő fejlődése: kulturális különbségekkel, vagy a földrajzi, éghajlati adottságokkal? Világsikerű könyvükben új megvilágításba helyezik eddigi elképzeléseinket a világ egyenlőtlen fejlődéséről. Tizenöt éves közös kutatásuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetek társadalmi-gazdasági jóléte vagy elszegényedése elsősorban az intézményi, hatalmi struktúrától függ. Számos történelmi példát vonultatnak fel, a Római Birodalomtól kezdve a maja városállamokon, a középkori Velencén, a Szovjetunión, Latin-Amerikán, Anglián, Európán és az Egyesült Államokon át egészen Afrikáig, hogy igazolják új politikai gazdaságtani elméletüket. A történelmet, a politikatudományt és a közgazdaságtant remekül ötvöző, magával ragadó mű mindannyiunk számára tanulságokkal szolgál a fejlődés kérdéseiről.

Martin Ford - Robotok ​kora
Mihez ​kezdünk, ha az algoritmusok képesek lesznek elvégezni a munkánkat? Miért egyre megfizethetetlenebb a jó egészségügyi ellátás és oktatás? Miért kellene minden országban bevezetni a garantált alapjövedelmet? A negyedik ipari forradalom gyökeres átalakulást hoz a munkaerőpiacon is. Az okosrobotok, a tanuló algoritmusok és a mesterséges intelligencia általános terjedése nemcsak a gyártósor mellett állók, de az egyetemi végzettségűek állásait is fenyegeti. Ha nem készülünk fel minderre, a középosztály fokozatosan eltűnik, a jövedelemegyenlőtlenség pedig drasztikus méreteket ölt. Mivel a munkavállalók egyben fogyasztók is, a piacgazdaság a ma ismert formájában hamarosan fenntarthatatlan lesz. A Robotok korából képet kapunk arról, hogy mire számíthatunk a mesterséges intelligencia , a robotika, a és az infokommunikációs technológiák, a 3D-nyomtatás vagy az önvezető járművek rohamos fejlődését követően. Megtudjuk, miért nem működnek a gépek térhódítására adott hagyományos megoldások – mint például az újabb képzettségek és tudás megszerzése. Martin Ford jövőkutató célja nemcsak az, hogy felnyissa a politikai döntéshozók, a tudósok, a munkáltatók és a hétköznapi emberek szemét, de megoldási stratégiák alkalmazását is sürgeti. „Henry Ford legidősebb unokája, a legifjabb Henry Ford és Walter Reuther, az amerikai autóipari dolgozók szakszervezetének legendás vezetője gyárlátogatáson volt egy nemrégiben automatizált autógyárban, amikor a Ford Motor Company elnök-vezérigazgatója ezzel a gúnyos kérdéssel fordult Reutherhez: »Walter! Hogy fogod rávenni ezeket a robotokat arra, hogy szakszervezeti tagdíjat fizessenek?« Mire Reuther így válaszolt: »Henry! És te hogy fogod rávenni őket, hogy autót vegyenek tőled?«”

Abhijit V. Banerjee - Esther Duflo - Jó ​közgazdaságtan a nehéz időkre
Miért ​lassul a gazdasági növekedés? Megoldás-e a feltétel nélküli alapjövedelem? Miért népszerűek a bevándorlásellenes politikusok? Elkerülhető-e a klímakatasztrófa? Milyen hatással lesz a robotizáció a munkaerőpiacra és a jólétre? Fokozza-e a társadalmi egyenlőtlenségeket a nemzetközi kereskedelem? Lustává teszi-e az embereket a pénzbeli támogatás? Hogyan kezeljük a migrációt? A világ legégetőbb kérdéseire és kihívásaira aligha lehet egy 140 karakteres Twitter-bejegyzésben válaszolni. A közgazdászok megosztottak, a politikusok többsége pedig az orrunknál fogva vezeti a szavazóikat. Egyre kevesebb időnk van a közös beszélgetésekre, értelmes vitákra, hogy valódi válaszokat keressünk az emberiség jövőjének legnagyobb kihívásaira. Mindez csak gerjeszti elégedetlenségünket és a bizalmatlanságunkat – úgy tűnik, szinte lehetetlen kitörni ebből az ördögi körből. Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo – közgazdasági Nobel-emlékdíjas szerzőpáros − szerint minden szükséges tényező a rendelkezésünkre áll, hogy megoldjuk az emberiség előtt álló kihívásokat. Az erőforrások átgondolt elosztásához és felhasználásához azonban hiányzik egy jó közgazdaságtan. Rengeteg empirikus vizsgálatra építve meggyőzően érvelnek amellett, hogy olyan forradalmi szemléletváltásra van szükség a közgazdaságtanban, amely az emberek viselkedését, érzelmi és lelki reakcióit is figyelembe veszi. Meglátásuk szerint csakis az egymás kölcsönös tiszteletére épülő közös gondolkodással hidalhatjuk át a véleménykülönbséget, számolhatjuk fel a bizalmatlanságot, és bonthatjuk le a közénk emelt falakat. A tét elég nagy: ha sikerül, az utókor majd hálával gondol erre a korra, ha kudarcot vallunk, az felbecsülhetetlen veszteségekkel járhat.

Marina von Neumann Whitman - A ​marslakó lánya
Neumann ​János, a modern matematika géniusza, Kemény Jánossal, Szilárd Leóval, Teller Edével, Wigner Jenővel együtt a legendás marslakók közé tartozott. A számítástechnika és a játékelmélet terén elért eredményeivel forradalmasította a XX. század tudományos-technikai fejlődését, s tudós létére politikai szerepet is vállalt, mint Eisenhower elnök stratégiai tanácsadója, az Atomenergia Bizottság tagja. A leánya, Marina von Neumann Whitman, aki édesapja halálakor huszonkét éves volt, közgazdászként futott be olyan karriert, amilyet előtte nő nemigen: egyetemi tudományos pályafutást követően Nixon elnök gazdasági tanácsadója lett (a Watergate-botrány után lemondott), majd amerikai nagyvállalatok Procter & Gamble, Westinghouse, General Motors igazgatótanácsában ült csupa férfi között. Elsősorban a globális gazdaság kérdései foglalkoztatták. A GM-től 1992-ben távozott, utána visszatért az egyetemi oktatáshoz, s a mai napig előad a Michigani Egyetemen. Emlékiratában Marina beszámol gyermekkoráról, feleleveníti az apjáról őrzött emlékeket, a vele kapcsolatos eseményeket. Szól a családi háttérről is, a budapesti, művelt, kozmopolita, nyelveket beszélő, nagypolgári zsidó család milliőjében nevelkedett Neumann fiatalkori amerikai karrierjéről. Ezt a részint család-, részint tudománytörténetet saját rendkívüli karrierjének történetével egészíti ki, mintegy megmutatva, hogyan sáfárkodott az alkotóereje teljében elhunyt zseni, Neumann János örökségével.