István ​király

Karácsonyi János - Szent ​László király élete
"Szent ​László halála után egy század múlva azt hitték, azt is hirdették, hogy a kegyes, jámbor királyt az akkori magyarok három évig rossz, szakadozott ruhákban gyászolták s ez idő alatt sem nem muzsikáltak, sem nem táncoltak az országban."

Eörsi László - Angyal ​István (1928-1958)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vécsey Aurél - Az ​Árpád-házi királyok
Könyvünk ​arra vállalkozik, hogy bemutassa az Árpádok dinasztiáját, amely 450 év alatt huszonnyolc uralkodót adott az országnak a IX. század közepétől a XIV. század elejéig. Könyvünkben többek között győzelmek és vereségek elevenednek meg, de felbukkannak ellenkirályok, gyermek uralkodók, árulások, cselszövések, lázadások, véres belviszályok és trónvillongások is.

Csiffáry Tamás - Erdélyi ​fejedelmek, magyar királyok
Szent ​István Magyarország első koronázott keresztény királya, az ország szervezője, a kereszténység buzgó apostola. Mintha Isten küldöttje lett volna, oly szent lelkesedéssel terjesztette a keresztény hitet. Mit apja, Géza fejedelem elkezdett, azt ő dicsőségesen befejezte: keresztény hitre térítette a magyar nemzetet. Fontos segédeszközt tart kezében a Tisztelt Olvasó, a keresztény Európa uralkodó személyiségeinek mintegy 1500 éves gyűjteményét, a kezdetektől az 1990-es évekig. Megismerhetjük Magyarország királyait, fejedelmeit, vezéreit és erdélyi fejedelmeit, bemutatjuk életüket és kevésbé ismert történelmi eseményeiket. Az időrendbe válogatott elbeszéléseket az olvasó kiegészítheti a könyv végén található lexikonrész tényeivel, vagy éppen fordítva, egy-egy száraz adatot bővíthet a könyvben található portrékkal, melyek nemcsak a fontosabb adatokat tartalmazzák, hanem az akkori légkört próbálják elénk varázsolni.

Soltész István - Árpád-házi ​királylányok Európában
Milyen ​méltatlanul keveset tudunk a régi korok asszonyairól, még akkor is, ha királyi házak szülöttei voltak! Pedig ha kicsit megismerjük a sorsukat, rájöhetünk, hogy életük, jellemük sokszor máig ható, sorsfordító hatással volt országok, birodalmak történetére. Erre az ismerkedő kalandra hív ez a könyv. Az Árpád-házi herceglányokat bemutató, kalandos részleteket sem nélkülöző könyv elsősorban arról szól, hogy miként lehettek a dinasztiákat, európai udvarokat összekötő királylányok alázatos és engedelmes szolgálók és egyben koruk hősei is. Bemutatja a magyar származású női szenteket is: Szent Erzsébetet, Szent Kingát, a szentéletű Jolántát, Szent Margitot, Boldog Tössi Erzsébetet, akik a krisztusi elkötelezettség erejével, szeretettel és megértéssel, szociális szakértelemmel segítették környezetük elesett embereit. Áldozat és hit, szerelem és szenvedély, politikai intrikák és bölcs józanság, szentek és szajhák élete középkori díszletek között - romantikus világba vezet el az Árpád-ház lányainak életét bemutató, a tények, az adatok mellett néha a beleélő fantázia eszközeit is felhasználó könyv.

Péter Katalin - A ​szigetország uralkodói
"A ​szigetországi uralkodók életrajzai az öntörvényű politika világába engednek betekintést. Ez a könyv nem az angol, vagyis brit történelem fordulatait, nem is az angol-magyar kapcsolatok menetét követi... A kötetbe azok kerültek bele, akikről magyarországi könyvtárakban nem csak másodlagos irodalmat, hanem kiadott forrásokat is lehetett találni" - írja a szerző a könyv Bevezetőjében. A hét életrajzi portrén keresztül az olvasó azonban végigjárhatja azt az utat, melyen haladva a kelta őslakosságú Britanniából a legnagyobb gyarmatokkal rendelkező, virágzó világbirodalom vált.

Ismeretlen szerző - Nagy ​asszonyok élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Angol ​életrajz Zrínyi Miklósról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Plutarkhosz - Nagy ​Sándor és Iulius Caesar
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benkő László - Isten ​választottja
Benkő ​László Mátyás királyról szóló trilógiája nem kevesebbre vállalkozik, mint a 15. század második felének autentikus és részrehajlás nélküli bemutatására. A szerző olvasmányos, regényes formában, de a történettudomány által feltárt adatokra építve ábrázolja a kor szinte összes magyarországi vonatkozású politikai szereplőjének tetteit, a korabeli politikát meghatározó egyéb tényezőket és mozgatórugókat. Az intrika, a rosszindulat, a vagyon utáni hajsza ugyancsak fontos szerepet játszik a műben. Az első kötet nemcsak Mátyás életét mutatja be születésétől a trónra kerüléséig, hanem apja, Hunyadi János legnagyobb győzelmeit, valamint magyarországi és külhoni ellenségeinek szerepét is. A fiktív szereplőket is felvonultató történetből megismerhetjük Mátyás művelt fiatalemberré, lovaggá érésének mozzanatait. Megtudhatjuk, kik tanították és nevelték, s trónra lépéséig miként alakult Mátyás szeme előtt a politika, mely tényezők befolyásolták a Magyar Királyság sorsát – s emellett a felserdülő ifjú első szerelmi élményeiről is eleven képet kapunk.

Benda Kálmán - Bocskai ​István
Bocskai ​Istvánról mind mai napig nem írtak semmilyen életrajzot sem. Valóban, igaza van Szekfű Gyulának: "A hálás utódok, alkotásainak szemléletével megelégedve, elfelejtették az embert tanulmányozni, akinek az alkotásokat köszönhetik." Egyéniségének megítélése különben is koronként, politikai pártonként, sőt nemegyszer vallásfelekezetenként változott. Az egykorú erdélyi rendek elkeseredett gyűlölete a váradi kapitány iránt éppen úgy tovább élt az évszázadok alatt, ahogy híveinek, különösen a Tiszahát nemességének a nagyságos fejedelmet körülölelő rajongása. A két tábor követői aztán, szemet hunyva a tények előtt, ördögnek vagy angyalnak festették húsból-vérből való, nagyon is emberi alakját.

Horváth István - Bűnhődés ​bűntelenül
Horváth ​István, az egykori zászlós 1945-től három évig egy grúziai hadifogolytáborban sínylődött. A negyvenkét hosszabb-rövidebb epizódot tartalmazó és remek karikatúraportrékkal illusztrált napló jól érzékelteti, hogy Horváth István, a Magyar Honvédség katonája, több százezer társával együtt a háború után évekig raboskodott. A huszonhárom éves zászlósnak csupán annyi "bűne" volt, hogy a Kolomeától visszavonuló 1. magyar hadsereg szakaszparancsnokaként, esküje szellemében, igyekezett helytállni, és katonáival együtt bátran nem maradt el, de ő - a könyv tanúsága szerint - mindvégig megtartotta erkölcsi tisztaságát, józanságát és emberségét.

Seress László - Napoleon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A. B. Bosworth - Nagy ​Sándor
A ​szerző nem egyszerűen Nagy Sándor életrajzának megírására törekedett, hanem arra, hogy bemutassa az uralkodó hódításainak hatását, mégpedig a legszélesebb spektrumban: a Makedóniát, a görög világot és a hajdani Perzsa Birodalmat érintő következmények tükrében. A kötet súlyponti része szükségszerűen a hadjárat leírása, nyomon követve Nagy Sándor útvonalát, a hódítás folyamatát. A könyv másik része átfogóbb jellegű: áttekinti Görögország történetét a makedón fennhatóság alatt, az újonnan meghódított területek megszervezését és ellenőrzését és végül az uralkodókultusz eredetét.

Bunyitay Vincze - Szent ​László király emlékezete
A ​kötet Szent László király szentté avatásának 700-adik évfordulójára jelent meg még 1892-ben. A szerző feldolgozza benne a király élettörténetét, családfáját, hőstetteit és a szentté avatásának lefolyását. Valamint megismerkedhetünk a fennmaradt ereklyék történetével, Szent László példáival és a csodás gyógyulások emlékeivel. A kötet igazi ritkaság és ma is fontos emléke az Árpád-házi szentek sorának.

Grandpierre K. Endre - Királygyilkosságok
A ​legendás könyv páratlan népszerűségét minden bizonnyal egyedülállóan izgalmas témájának és pártatlan módszerének köszönheti: matematikai vizsgálattal tárja fel a magyar királyok végzetét. Ki gondolná, hogy a számok beszélni tudnak? Márpedig a táblázatokból kitűnik: az Árpád-házi királyok átlagos uralkodási időtartama égbekiáltóan rövidebb, mint a vegyesházi uralkodóké, és még inkább, mint a Habsburgoké. 12 Árpád-házi királyunk halt meg harmincadik életéve körül. Amíg a 16 Habsburg uralkodó fele érte meg a 60 éves életkort, addig a 23 Árpád-házi királyból 22-nek ez nem sikerült! A 60 éves kortól elmaradó évek száma a Habsburg-uralkodók esetében együttvéve 26 év, az Árpád-házi királyoknál viszont 518 év! A történelmi dokumentumok bizonyítják: Árpád-házi magyar királyokat hol a vadkan, hol trónszékük, hol méreg ölte meg, hol áruló főurak gyilkolták le őket. Mátyás királyt és Szapolyai Jánost megmérgezték, II. Lajost megölték – a kordokumentumok vallanak a történelmi előítéleteket a matematika fényében leleplező vizsgálat alatt. Valójában az orvostudomány nem fejlődött olyan nagyon az 1870-es évekig, hogy ez a különbség megmagyarázható lenne!! Zoltán, Istvan király dédnagyapja(!)például eléggé sokaig élt, ő lett az erdélyi helytartója. Természetesen a krónikások nem irhatták meg az igazságot minden esetben.

Benkő László - A ​táltos fia
Árpád ​népe – sok harc és viszontagság után – megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak. Hogyan tovább? Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt. Arnulf keleti-frank császár a lombard Berengár ellen hívja hadba pénzért és zsákmányért a Duna bal partján éppen csak megtelepült magyarokat, s ezzel elkezdődik az a több évtizedes időszak, amit – tévesen – a kalandozások korának nevez a történelem. Sok ezer magyar harcos indul nyugatnak, s ott vágtat közöttük az, akit a táltos fiának hívnak. Feladata a nyugati seregekről és a politikai körülményekről történő adatgyűjtés, mellyel közvetlenül segíti Árpád és Kurszán hadászati és földfoglalási elgondolásait, a Kárpát-medence végleges birtokba vételének tervét. A nagyfejedelem és a vezér példátlan diplomáciai érzékkel fordítják a magyar törzsek hasznára a képlékeny katonapolitikai helyzetet, s figyelmüket a gazdag nyugat felé fordítják. Nem találván egyéb utat elűzésünkre, a magyar törzsek végleges kiirtására a frank Gyermek Lajos király és a bajorok a Duna völgyében százezres haddal törnek a magyar gyepű felé... Harc a továbbélésért, avagy az első honvédő háború? A regény hiteles történelmi adatokra és eseményekre építkezve beszéli el a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejét, és megpróbál választ adni a kérdésre: vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal inkább tudatosan tervezett politikai döntések állnak a háttérben?

Romsics Ignác - Bethlen ​István
A ​kötet a szerző 1991-ben megjelent, nagy sikerű Bethlen-életrajzának második, átdolgozott kiadása, mely öt nagy, kronologikus egységben mutatja be a modern kori magyar történelem e nagy alakjának életét és politikáját. Az 1991-es magyar és az 1995-ös angol nyelvű kiadáshoz képest az első négy fejezeten a szerző alig változtatott, viszont az 1993-ban előkerült szovjet levéltári dokumentumok alapján teljesen újraírta az Epilógus: a Szovjetunióban című zárófejezetet. A könyv 1991-es első kiadását Borbándi Gyula mesteri biográfiaként méltatta, John Lukács pedig a Századokban ekként vélekedett: Romsics életrajza sok szempontból példás. (...) Megállapításai, ítéletei kiegyensúlyozottak; írásmódjának stílusa és hangneme pedig szinte mintaképe az olyan történetírói prózának, ami nemcsak könnyen olvasható, hanem egyben józan és mértéktartó.

Bart István - A ​boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös
A ​kétségtelen tény ennyi: 1889. január 30-án a mayerlingi vadászkastély egyik hálószobájában meghalt Rudolf, I. Ferenc József trónjának várományosa és Vetsera Mária bárónő. A királyfi haláláról szóló első hivatalos verzió szívszélhűdésről szólt, a másnap kiadott beismerte, Rudolf pillanatnyi elmezavarában öngyilkosságot követett el; Vetsera baroneszről nem szólt a kommüniké - és míg a Habsburg-birodalom állt, hivatalos hely nem ejtette ki, nem írta le a nevét. Feltehetően kettős öngyilkosság történt, a szobában azonban csak egy golyót találtak. Mi történt valójában? Igaz lenne, hogy Rudolfot körmönfont módon behálózták, de aki állítólag hálóba csalta, meghalt végül, s feltehetően szerelmese kezétől. (De miért járt a halál éjszakáján katonaorvos-nőgyógyász - kissé különös ez együtt - a vadászlakban?) Kezdettől fogva a tragédia, a halál előérzete lebeg a szerelmesek felett, egyiknek sem frivol kaland, kellemes viszony ez a kapcsolat. De mi idézi a légyottok színhelyeire a tragédiát? Rudolf politikai csalódása, netán valamilyen, a trónörököst halálba kergető kényszerhelyzet, vagy csak játék a tűzzel? Vagy valóban aprólékosan kitervelték, gondosan megtervezték a közös halált? Esetleg nem is ők, hanem mások? Mária csak eszköz lett volna, hogy az igazi okról elterelje a figyelmet? Mi a magyarázata például annak, hogy a liberális Moritz Szeps oly gondosan színezgette hírlapjában a haladó szellemű trónörökös arcképét, azt engedvén setjeni, hogy Rudolf politikai nézetei nem azonosak az apjáéval, s távolról sem a nagy szövetséges, Vilmos császáréval? Az image olyan jól sikerült, hogy Magyarországon sokáig gyászolták a boldogtalan Rudolf királyfit, az igaz magyar hazafit, aminek persze, mint Bart István mesterien elemzi, egyetlen alapja volt, a történelmi-politikai hamis tudat. Vagy netán mégis lenne igazság a kortársi mendemondában, miszerint nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt? Mi volt abban a vasdobozban, amit a trónörökös Larisch grófnő gondjára bízott, s amit Orth János gróf magával vitt - talán a tenger fenekére -, és amely máig sem került elő? Rengeteg a kérdés, kézzelfogható bizonyíték viszont alig akad; gondos kezek összegyűjtötték és megsemmisítették a legtöbbet. A szerző a lehetséges teljes anyagot összegyűjtve Maigret gondosságával vizsgál meg minden nyomot, követ végig minden szálat, tesz fel és válaszol meg minden kérdést, ebben a történelmi-politikai krimiben, mesterien szerkesztett, szellemesen megírt "esszében". S bár mindvégig a tragikus sorsú szerelmespár alakját állítja reflektorfénybe, lassan a teljes színtér megvilágosodik: az Osztrák-Magyar Monarchia elmaradott társadalmi viszonyaival, kafkai bürokráciájával, a trónörökös minden lépését feljegyző rendőrségével, politikai viszonyaival, diplomáciai kapcsolataival, várható csúfos jövőjével - a múlt század utolsó évtizedeiben, amikor már szövődnek azok a szálak, melyek az első világháborúhoz vezetnek. Ha kalandregény ez a könyv, olyan íve van, mint egy nagyszabású történelmi tanulmánynak, ha történelmi esszé, olyan olvasmányos, izgalmas, lebilincselő, mint egy detektívregény a javából, de az alcíméről se feledkezzünk meg: "szerelmi regény"....

Nógrády Árpád - Pálffy Géza - Velkey Ferenc - Magyar ​uralkodók
I. ​(SZENT) lSTVÁN Géza nagyfejedelem és az erdélyi gyula leánya, Sarolt egyetlen (ismert) fiúgyermeke. Születési helyét a késői hagyomány Esztergomban jelölte meg, idejét 13-14. századi kéziratok a 967., a 969. és a 975. évekhez kötik. A helyszín valószínűnek látszik, a dátumoknak azonban nincs komoly történeti hitele. A pontos évszám - ha feljegyezték valaha egyáltalán - már a 11. század végén feledésbe merült. (Részlet a könyvből)